Alberirsa Híradó 2010.05. hó (.pdf) - Albertirsa

XXII. évfolyam, 5. szám 2010. május 

Példa nélküli 

összefogás 

– szociális fórumot 

szerveztek Albertirsán – 14. oldal 

Albertirsai 

HÍRADÓ 

Megjelenik minden hónap első hetében 

Közéleti és tájékoztató lap Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu 

100 Ft 

ÚJ ÜZEMELTETŐVEL INDUL A STRANDSZEZON 

ALBERTIRSÁN 

Május elején a hagyományoknak 

megfelelően nyit az 

Albertirsai Strandfürdő. Miután 

az elmúlt idény végén a 

korábbi üzemeltető szerződése 

lejárt, az Önkormányzat megpályáztatta 

a fürdő működtetését. 

A beérkező anyagok 

elbírálását követően a testület 

a legjobbnak a Budaiút-Invest 

Kft. (székhely: 2700 Cegléd, 

Fürdő út 24., adószám: 

13230290-2-13, cégjegyzékszám: 

13-09-111471), ajánlatát 

tartotta, így őket bízta meg a 

létesítmény üzemeltetésével. 

Mint azt Hajdu Géza, a cég 

ügyvezető igazgatója telefonon 

elmondta, a kemény tél ellenére, 

az átadás – átvételt követően 

szinte azonnal elkezdték a 

létesítmény felkészítését. Mint 

kiderült, rengeteg munka adódott 

a medencék javításától, 

felújításától kezdve, a parkrendezésig. 

Pótolták a hiányzó csempéket, a letört zuhanyrózsákat, 

sérült eszközöket. Felújították a parkot és megtisztították 

a standot az elmúlt ősz óta felgyülemlett avartól és 

szeméttől. Az intézmény munkatársai óriási munkát végeztek, 

annak ellenére, hogy az utóbbi idők esős időjárása miatt 

sokszor lehetetlen volt a külső munkavégzés. Jelenleg úgy 

tűnik, hogy abban az esetben, ha az időjárás nem szól közbe, 

május első hétvégéjén megnyithatja kapuit a létesítmény a 

fürdőzni vágyók előtt. 

Az üzemeltetés első évében, az alábbi jegyárakkal várják 

a vendégeket: A teljes árú jegy 1.000 forintba kerül majd, 

a kedvezményes árú pedig 700 Ft lesz. Kedvezményre a 14 

éven aluli gyerekek, a nappali tagozatos diákok, nyugdíjasok, 

rokkant vagy fogyatékos személyek jogosultak, a jogosultságot 

igazoló dokumentum felmutatásával. A családi belépő 

3.000 Ft lesz, amely 2 felnőttnek és 2 gyermeknek biztosít 

belépést. A 3 év alatti gyermekek számára a belépés természetesen 

ingyenes. Lesz úgynevezett úszó belépő is, amely 

7 és 9 óra között biztosít a strandon úszási lehetőséget, ez 

300 Ft-ba kerül majd. A havi teljes árú bérlet 21.000 Ft, a 

havi kedvezményes árú bérlet 11.000 Ft, a havi úszóbérlet 

pedig 8.000 Ft-ba kerül majd. A jelenlegi elképzelések szerint 

a most felsorolt árakat 2011-re sem kívánja emelni a létesítmény 

üzemeltetője. S.L.

2 Albertirsai Híradó 2010. május 

V Á R O S H Á Z A 

Tartalom 

VÁROSHÁZA ............................................................................... 2-7. oldal 

KULTÚRA ....................................................................................... 8. oldal 

KÖZÉLET ................................................................................. 9-17. oldal 

AKTUÁLIS .............................................................................. 18-24. oldal 

SPORT .................................................................................... 25-27. oldal 

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ..................................................... 28. oldal 

Költészet napi rendezvények – 8. oldal Útavatás – 7. oldal 

Két személyt fogtak 

el, akik Albertirsáról és 

a környező helységekből 

kerékpárokat tulajdonítottak 

el, ennek kapcsán keressük még azt a 

kerékpár tulajdonost, akinek kerékpárját 

az Albertirsa, MÁV állomás környékéről 

tulajdonították el 2010. április 13. napján. 

A sértettet kérjük, hogy jelentkezzen 

a 06-20/4896719 vagy a 06-20/9739021 

telefonszámon. 

Az Albertirsai Evangélikus Egyházközség 

lelkésze feljelentést tett ismeretlen 

tettes ellen, aki 2010.03.26 18:00 óra 

és 2010.03.27 11:00 óra közötti időben 

Albertirsa, Köztársaság u. 37/1. szám alatt 

található Evangélikus templom épületéről, 

összesen 5 helyről 3-5 m magasságból 

kiszakított, majd eltulajdonított kb. 20 m 

vörösréz esőelvezető csatornát. Az ismeretlen 

elkövető a helyszínen hátrahagyott 

további kb. 5 folyóméter, a falból kitépett, 

összehajlított rézcsatornát. A bűncselekménnyel 

okozott kár: 170.000 Ft, rongálási 

kár: 30.000 Ft. 

Az egyik helyi vállalkozó feljelentést tett 

ismeretlen tettes ellen, aki 2010.04.02-03. 

közötti időben zárkifeszítés módszerével 

eltulajdonított 200 liter gázolajat, és egy 

olajszivattyút az Albertirsa, Mikebudai 

úton parkoló VOLVO típusú kamionból. 

A bűncselekménnyel okozott kár: 160.000 

Ft, rongálással: 50.000 Ft. 

RENDŐRSÉGI HÍREK 

Feljelentés érkezett ismeretlen tettes ellen, 

aki 2010.04.06. és 04.07. közötti időben 

Albertirsa, Pesti út 24/A szám alatt lévő 

kerékpárszervizbe ablakbefeszítés módszerével 

behatolt és onnan kerékpáralkatrészeket 

tulajdonított el. A lopással okozott 

kár kb. 50.000 Ft, a rongálással 10.000 Ft. 

Egy budapesti lakos feljelentést tett ismeretlen 

tettes ellen, aki 2010.04.03-án 

Albertirsán, Feketerészen lévő hétvégi 

háza bejárati ajtaját megfeszítette, de a 

hétvégi házba bejutni nem tudott. Rongálással 

okozott kár: 30.000 Ft. 

Egy, a Hősök útján élő albertirsai lakos 

tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, aki 

2010. április elején a lakása udvarára kerítésátmászás 

módszerével behatolt, és nyitott 

színből 1 db házi készítésű hegesztő 

trafót tulajdonított el. A bűncselekménynyel 

okozott kár: 30.000 Ft. 

A Napsugár Óvoda vezetője feljelentést 

tett ismeretlen tettes ellen, aki az intézmény 

egyik záratlan ablakán keresztül behatolt 

a folyosóra, és onnan a zárva lévő 

irodákba ajtóbefeszítés módszerével behatolt. 

Bűncselekménnyel okozott lopási kár: 

kb. 20.000 Ft, rongálási kár 150.000 Ft. 

Egy tehergépkocsi-vezető feljelentést 

tett ismeretlen tettes ellen, aki 2010.04.12én 

a 4-es számú főútvonal, 53+880 km 

szelvényében Szolnok irányában található 

parkolóban a feljelentő által vezetett Renault 

Magnum típusú kamion üzemanyag- 

JÁRDAÉPÍTÉS 

Albertirsa Város Önkormányzatának 

Polgármesteri Hivatala az előző évek 

gyakorlatának megfelelően lakossági 

járdaépítési akciót szervez. Az építéshez 

a Polgármesteri Hivatal biztosítja a cementmennyiséget. 

Az igénylők feladata 

a kivitelezés végrehajtása, melyhez a hivatal 

szakmai segítséget nyújt. Kérjük az 

érdeklődőket, hogy járdaépítési igényeiket 

2010. május 28-án 12 00 óráig írásban 

adják le a Polgármesteri Hivatal 13. számú 

irodájába. Az igénylésnek tartalmaznia 

kell a járdaépítés pontos helyét (utca, 

házszám), az elkészítendő járda hosszát 

és szélességét. A beérkezett igények kielégítéséről 

2010. június 11-ig születik 

döntés, melyről az igénylők 2010. június 

18-ig írásos értesítést kapnak. Az 

elbírálás során előnyt élveznek azok az 

igénylők, akik összefogva hosszabb, egybefüggő 

járdaszakaszt kívánnak kiépíteni. 

A járdák elkészítésének határideje 2010. 

szeptember 30. Bővebb felvilágosítás a 

Polgármesteri Hivatal 13. számú irodájában, 

vagy telefonon, az 53/570-055-ös telefonszámon, 

Pozsonyi Istvántól kapható. 

Polgármesteri Hivatal 

FELHÍVÁS 

Értesítjük Tisztelt Lakótársainkat, hogy 

a megelőző évek gyakorlata szerint 

KEDVEZMÉNYES 

VIRÁG PALÁNTA ÁRUSÍTÁST 

(50 Ft/db) tartunk 

2010. május 15-én (szombaton) 

9,00 órától 11,00 óráig 

a Polgármesteri Hivatal hátsó udvarán. 

Minden család maximum 25 tő virágot 

vásárolhat! 

Szeretettel várunk minden érdeklődőt! 

Albertirsa Város Önkormányzata 

tartályáról a tanksapkát lefeszítette, és kb. 

250 liter gázolajat eltulajdonított. A lopással 

okozott kár kb. 80.000 Ft, a rongálással 

kb. 10.000 Ft kár keletkezett. 

A továbbiakban is amennyiben gyanús 

személyeket, vagy bármilyen egyéb gyanús 

körülményt tapasztalnak, tegyenek bejelentést 

a nap bármely szakában a 06/20- 

973-9021-es telefonszámon, amelyen az 

albertirsai rendőrjárőr azonnal értesíthető. 

Amennyiben indokolt, a bejelentést 

követően a járőr mielőbb megteszi a megfelelő 

intézkedéseket.

2010. május Albertirsai Híradó 3 

KÉT HULLADÉKGYŰJTÉS 

UTÁN KÖVETKEZIK 

A HARMADIK 

Hagyománya van már városunkban a 

tavaszi határtakarításnak. Idén pedig, a 

korábbi gyakorlathoz képest továbbléptünk 

ebben a feladat teljesítésben. Március 

27-én sor került a „szokásos” akcióra. 

Ez alkalommal négy helyszínen, a 

következő szervezetek tagjai, dolgozói, 

tanulói szorgoskodtak: képviselő-testület, 

polgármesteri hivatal, közcélú dolgozók, 

Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi 

Csoportja, Magyarok Nagyaszszonya 

Római Katolikus Általános Iskola, 

Tessedik Sámuel Általános Iskola. A gyűjtést 

végzők munkáját a polgármesteri 

hivatal védőkesztyűkkel, a Dolina Zöld 

Kör Egyesület pedig ún. láthatósági mellényekkel 

segítette. Ezen a napon, a felsoroltaknak 

köszönhetően, 150 zsáknyi 

szemét gyűlt össze. A jelentős mennyiség 

természetesen nem csupán a szorgoskodók 

munkájának az eredménye: azt is 

jelzi, hogy sajnos sok felelőtlen ember él 

közöttünk – olyanok, akik nem törődnek 

környezetünkkel. A rengeteg hulladék 

csak így gyűlhetett össze városunk határában. 

Április 17-én az ún. Gerjementi 

vadásztársaságok tartottak szemétgyűjtést, 

a környékbeli erdőkben. Gerjementi 

vadásztársaságok alatt a következők értendők: 

Harmatrázó Vadásztársaság – 

Albertirsa, Gerjementi Vadásztársaság 

– Albertirsa, Mikebudai Földtulajdonosi 

Közösség, Pilisi Petőfi Vadásztársaság, 

Turul Vadásztársaság – Ceglédbercel. 

Munkájukat segítette továbbá a NEFAG 

Zrt. Pusztavacsi Erdészete, a Pipacs Vadászkürt 

Egyesület, továbbá Albertirsa 

Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja 

és jó néhány diák városunkból. A 

polgármesteri hivatal ismét védőkesztyűket 

biztosított a munkában résztvevőknek. 

A jelentős összefogás eredményeként 

ezúttal nem kevesebb, mint 10 tonna szemét 

gyűlt össze, amelyet az ÖKOVÍZ Kft. 

jóvoltából, ingyenesen vihettek a szervezők 

a ceglédi telepre. Ezúton megköszönöm 

mindenkinek a munkáját, aki a két 

nap valamelyikén közreműködött ebben 

az igazán fontos és értékes tevékenység- 


ELSŐ KÉZBŐL 

ben. Valamennyien példamutató közösségi 

emberek. 

Többen úgy látjuk, hogy a Gerje patak 

medre és partja önállóan „megérdemel” 

egy hasonló akciót. Emiatt ezúton is felhívom 

minden, a környezetünk állapotáért 

felelősséget érző lakótársunk figyelmét 

arra, hogy május 15-én, szombaton 

8 órától 12 óráig ismét várjuk a szemétgyűjtésben 

résztvevőket, ezúttal a Gerje 

partjára. Két gyülekezőhelyünk lesz. Az 

egyik a Lúkai út (a Köztársaság utcát köti 

össze az M40. sz. úttal), a másik pedig a 

Malom tó bejárata. Ceglédbercel és Pilis 

polgármesterével lapzárta után felveszem 

a kapcsolatot, esetleges csatlakozásuk 

érdekében. Amennyiben az megvalósul, 

május idusán összesen 14,3 km hosszon 

megtisztítjuk a Gerje medrét, és mindkét 

partját az őt szennyező szeméttől. Kérek 

mindenkit, aki tud, vegyen részt ebben a 

munkában. 

AZ EDZŐPÁLYÁRÓL – 

LÁP VAGY NEM LÁP? 

Egyre többen kérdezik, hogy miért késik 

a Sportközpont beruházás befejező 

feladata, vagyis a labdarúgó edzőpálya 

kivitelezése. Válaszként összefoglalom az 

eddig történteket. Íme: „Albertirsa Város 

Önkormányzata 2008-ban kezdte meg a 

Sportcentrum beruházást, az albertirsai 

6309 hrsz-ú területen. A beruházás tervezési 

szakaszában, 2007. év október 17-én 

egyeztető megbeszélés zajlott le a Polgármesteri 

Hivatalban, ahol a Duna-Ipoly 

Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: 

DINPI) képviselői a következőket nyilatkozták: 

– a sportcentrum elhelyezésére természetvédelmi 

értékek megőrzése mellett 

nyílik lehetőség, ha az edzőpályát a 

6308 és 6309 hrsz-ú területből kialakítandó 

ingatlanon úgy helyezzük el, 

hogy az a Vágóhíd utcától számítottan 

maximum 70 méter sávot vesz igénybe, 

– az ehhez szükséges telekalakítási eljárás 

ellen a DINPI kifogást nem emel, 

– Albertirsa Város Területszerkezeti Terve 

és Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: 

HÉSZ) módosításának jelenleg folyamatban 

lévő egyeztetési eljárásában 

a DINPI javasolja és kéri a Ksp övezet 

és az országos természetvédelmi terület 

határának rendezését, 

– a DINPI javasolja, és Albertirsa Város 

Önkormányzata elfogadja a természetvédelmi 

szempontból megőrzendő területnek 

(láp) beépítést nem megengedő 

övezetbe történő besorolását. 

Ezt követően hozzáfogtunk a fentiek 

szerinti telekalakítás előkészítéséhez. E 

munka véleményezéseként, a DINPI 2007. 

december 3-i átiratában a tervezett sportpálya 

és a mellette lévő, természetvédelmi 

szempontból értékes terület elválasztása 

érdekében kezdeményezett telekalakítással 

kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy 

az általunk benyújtott alaptérkép szerinti 

telekalakítás, táj- és természetvédelmi 

szempontból elfogadható, a sportpálya 

kialakíthatósága tárgyában 2007. 

október 17-én készült jegyzőkönyvben 

rögzítetteknek megfelel. Következő lépésként 

képviselő-testületünk, 17/2008. 

(IV.23.) számú rendeletével elfogadta a 

HÉSZ módosítását, melynek Településszerkezeti 

Terve az érintett Ksp övezet 

és a beépítést meg nem engedő övezet 

határát módosította, a DINPI kérésének 

megfelelően. A 3-136/2008. számú, 

Földhivatal által záradékolt vázrajzon 

feltüntetett telekalakítást Cegléd Város 

Jegyzője, 68/13995/2/2008 iktatószámú 

határozatában engedélyezte. A telekalakítás 

a 6308 hrsz-ú ingatlan területének 

nagyságát (16.999 m 2 ) nem, csak elhelyezkedését 

érintette, a DINPI előzetes 

javaslatának és kérésének megfelelően. A 

határozat alapján a Ceglédi Körzeti Földhivatal, 

32.129/2009. számú határozatában 

az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára 

felvezette, illetve a térképen átvezette 

a változásokat, majd 33.526/2009. határozatával 

előző határozatát kiegészítette és 

kijavította. Ennek keretében, az Albertirsa 

6309 hrsz-ú 39.933 m 2 nagyságú lakóház, 

udvar és beépítetlen terület megnevezésű 

ingatlanra is feljegyezte a természetvédelmi 

terület tényét. 2009. október 6-án 

levélben fordultunk a Közép-Tisza-vidéki 

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és 

Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: 

KÖTI-KÖFE), melyben kértük a 6309-es 

ingatlanra feljegyzett országos védettség 

(láp) törlését, mivel az nem felel meg a 

Természetvédelmi törvény 23. § (2) bek. 

d, pontjának: „a láp olyan földterület, 

amely tartósan vagy időszakosan víz ha- 

Folytatás a következő oldalon >>


Folytatás az előző oldalról 

tásának kitett, illetőleg amelynek talaja 

időszakosan vízzel telített.” 

2009. november 4-re egyeztető tárgyalást 

kezdeményeztünk a DINPI, a KÖTI- 

KÖFE, Cegléd Város Polgármesteri Hivatala 

építéshatósága, valamint a Ceglédi 

Földhivatal képviselőjének részvételével, 

az ügy mielőbbi lezárása érdekében. A 

tárgyalás eredményeként ugyanarra jutottunk, 

amit eddig is ismertünk: a KÖTI- 

KÖFE tudja a láp területét lehatárolni 

és ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre 

alkalmas módon határozatban megállapítani. 

2010. február 8-án értesített a 

KÖTI-KÖFE, hogy hatósági eljárást indított 

a láp-terület természetvédelmi jogi 

jellegének megállapítására. 2010. március 

9-én született meg a döntés, mely 

a 6308 ingatlanon (EOV koordinátákkal) 

körülhatárolta a lápot. Ezen területek a 

törvény erejénél fogva védelem alatt állnak. 

A 6309 ingatlanon láp terület nem 

található. Ez azt jelenti, hogy a labdarúgó 

edzőpálya megépítésének nem lehet semmiféle, 

természetvédelemmel összefüggő 

akadálya. 2010. március 31-én kelt tájékoztatás 

szerint a határozat nem emelkedett 

jogerőre, mivel azt a Dolina Zöld Kör 

március 29-én megfellebbezte. Tehát az 

ügyben érintett összes (természetvédelmi 

ügyben illetékes) szakhatóság álláspontja 

az, hogy az edzőpálya létesítésének nincs 

akadálya. Önkormányzatunk költségvetése 

tartalmazza a kivitelezéshez szükséges 

pénzt. Ezek után, egyelőre mégsem kezdhetünk 

hozzá a munkavégzéshez. Ennek 

egyetlen oka a fenti fellebbezés. 

Fazekas László polgármester 

FELHÍVÁS 

Értesítünk minden érdeklődőt, hogy 


Képviselő-testülete 

2010. május 27-én (csütörtökön) 

16,00 órakor 

KÖZMEGHALLGATÁS-t 

tart, melyre mindenkit tisztelettel 

meghívunk. 

Helye: Polgármesteri Hivatal 

Tanácsterme 


Képviselő-testülete 


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 

ÁPRILISI ÜLÉSÉRŐL 

Az április 29-ei rendes ülésen, a hivatalos 

eskü letétele után a 8-as számú választókerület 

képviseletében Fülöp Sándor 

független képviselő kezdhette meg a testületi 

munkát. Fülöp Sándort az ülésen a 

Városfejlesztési és Környezetvédelmi, valamint 

a Kulturális Bizottság tagjának is 

megválasztották. 

A 2009-es költségvetési gazdálkodásról 

szóló beszámoló vitájával indult a tényleges 

munka. Az előterjesztésből kiderült, 

hogy a város eleget tudott tenni 2009-ben 

minden fizetési kötelezettségének, sajnos 

idén a normatív állami és egyéb hozzájárulások 

nem fedezték az intézményi kiadásokat, 

így itt és más területen a helyi 

büdzséből kellett a szükséges hiányt pótolni. 

Ennek ellenére idén 168.303.000 Ft 

pénzmaradvány került át 2009-ről a 2010es 

költségvetésbe, ami figyelemre méltó 

a romló szociális és gazdasági körülmények 

ismeretében. Ebből sajnos már csak 

85.450.000 Ft felhasználásáról dönthet 

szabadon a testület, a többi kötelezettséggel 

terhelt. Dr. Kiss Tibor, a Pénzügyi Bizottság 

elnöke hangsúlyozta a beszámoló 

kapcsán, hogy a grémium a költségvetés elfogadásával 

meghatározta a város számára 

követendő pénzpolitikai alapelveket. Ebbe 

beletartozik az intézmények zavartalan 

működésének biztosítása is. Éppen ezért 

a bizottság javaslata alapján a pénzmaradvány 

felosztásáról két héten belül egy informális 

egyeztetés után lesz célszerű dönteni. 

Dr. Kiss Tibor szerint jól gazdálkodott 

2009-ben a város, hiszen a költségvetés közel 

30%-át sikerült felhalmozási kiadásra 

fordítani. Tóth Sándor, a Városfejlesztési és 

Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerint 

is óriási eredmény az, hogy több mint 600 

milliót fordíthattak felhalmozásra, és ezek 

többségében sikeres pályázatoknak köszönhetőek. 

Elter Jánosnak, a Jogi-, Ügyrendi 

Bizottság elnökének a véleménye szerint a 

kép korántsem ilyen pozitív, hiszen a város 

vagyona korlátozottan forgalomképes, vagy 

forgalomképtelen. Mint Elter János hangsúlyozta, 

„12 év alatt az Önkormányzat felélte 

a családi ezüstöt”, nincs mit értékesítenie. 

Elter János szerint gond az is, hogy a 

meglévő ingatlanjait a város évek óta nem 

tudja eladni. Véleménye szerint árnyalja a 

kimutatást az a tény is, hogy a Sportcent- 

rum és a Szennyvíztisztító mind a mai napig 

szerepel a felhalmozási kimutatások 

között, és sajnos a város a 46 milliós kintlévőségét 

sem tudja érvényesíteni. Elter 

János szerint több pozitívum adóemelésből 

származott. Lebanov József, a Kulturális 

Bizottság elnöke szerint az, hogy ekkora 

pénzmaradványról beszélhetnek, arra utal, 

hogy egyes intézmények hibásan terveztek. 

Mint mondta, nem ért egyet a költségvetés 

tervezési módjával és a társadalmi 

szervezetek támogatásával sem. Fazekas 

László polgármester szerint a magyarországi 

önkormányzatok 98%-a örülne, ha 

ilyen beszámolót fogadhatna el. Mint azt 

hangsúlyozta, a költségvetést együtt tervezték. 

Szerinte a társadalmi szervezetek 

támogatására büszkék lehetnek, és Elter 

János több ponton összemosta a tényeket, 

sőt ellentmondásba is keveredett, amikor 

az egyik mondatában arról beszélt, hogy 

nincs mit értékesítenie a városnak, majd 

arról szólt, hogy az ingatlanjait a város 

nem tudja eladni évek óta. Fazekas László 

szerint tudomásul kell venni azt a tényt is, 

hogy jelenleg pang az ingatlan piac, eladni 

nem nagyon lehet, vagy többségében csak 

nyomott áron, vagy áron alul. A város első 

embere kiemelte, hogy adót 2009-ben nem 

emeltek, ha a szemétszállítás díjának emelkedésére 

utalt Elter János, az nem adó, 

hanem egy külső cég által nyújtott szolgáltatás. 

Kovács Zoltánné dr. jegyző a hivatal 

hibás tervezésére tett kritikai megjegyzésre 

jelezte, hogy például a közétkeztetésben 

résztvevők számának csökkenése, vagy a 

tervezettnél kevesebb közcélú munkás számából, 

a kevesebb hóból stb. adódott több 

pénzmaradvány, amit csak becsülni lehet, 

pontosan megtervezni nem. Jászberényi 

Tamás alpolgármester a vitával kapcsolatban 

megjegyezte: „Nehéz egy jól teljesült 

költségvetésről negatív véleményt igazolni, 

és egymástól független tényeket összemosni 

politikai célzattal.” A testület végül 11 

igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta 

el a beszámolót. Az ülésen módosította 

a testület a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 

Szervezeti és Működési Szabályzatát, 

és kiválasztották a Lurkó Bölcsőde bővítését 

lebonyolító projektmenedzsert és műszaki 




ellenőrt is. A műszaki ellenőri feladatokkal 

bruttó 1.649.000 Ft-ért a Quint Kft-ét bízta 

meg a grémium, míg projektmendzsernek 

a MIKRON 96 Bt-t választotta bruttó 2,5 

millióért. Három helyi vállalkozó közül a 

testület a legjobb ajánlatot tett (4.812.500 

Ft) vállalkozót, Petykovszki Zoltánt bízta 

meg a Balatonszárszói Ifjúsági Tábor 2010. 

évi felújítási munkálatainak elvégzésével. 

Nagyobb vitára a Zöld ABC értékesítési 

szándékával kapcsolatban került sor. Már az 

ülés elején kérte a Dolina Zöld Kör írásban, 

hogy a testület vegye le napirendről az előterjesztést, 

a Jobbik Magyarországért Mozgalom 

megjelent képviselője pedig jelezte, 

hogy népszavazást kezdeményeznek az eladás 

megakadályozása érdekében, ha erre 

szükség lesz az ülés után. Fazekas László 

bevezetőjében jelezte, hogy az ingatlan 

15 millió 400 ezer forintos értékesítésével 

számolt az Önkormányzat, közös meggyezéssel 

szeretnék a bérleti szerződést megszüntetni, 

amely esetén 500.000 forint kártérítést 

fizetnének a bolt tulajdonosainak. 

Dr. Kiss Tibor, a Pénzügyi Bizottság elnöke 

is jelezte, hogy a testület 17 tagja közül 


14 támogatta a költségvetést, azaz a Zöld 

ABC értékesítését. Fazekas László a témával 

kapcsolatban elmondta, hogy 2003 óta 

folyamatosan napirendre kerül az épület 

értékesítése, már több ajánlatot is kaptak 

rá. Szőke Károly szerint az ügyben majd az 

új testületnek kellene döntenie. Szemőkné 

Szedlacsek Judit pedig arra tett javaslatot, 

hogy osszák meg az ingatlant és a boltot, 

és az utóbbit adják el a tulajdonosoknak, 

a lakórészt külön értékesítsék. Major Judit 

alpolgármester szerint ezt a régi iparos 

emléket inkább kulturális célokra kellene 

használni, Sági Józsefné pedig azt javasolta, 

hogy egyelőre hagyják meg a jelenlegi 

helyzetet. A Zöld ABC tulajdonosa, Petró 

Mártonné felszólalásában jelezte, hogy 

1997 óta dolgoznak ebben a bérleményben. 

Ők hosszú távra terveztek, de az Önkormányzat 

2003 óta folyamatosan hátráltatja 

a működésüket azzal, hogy el kívánja adni 

az épületet. Mint hangsúlyozta, ez az üzlet 

5 családnak ad megélhetést. Más lehetőségük 

nincs. Ha kell, az üzletrészt hajlandóak 

valahogy megvásárolni, de az lenne a legjobb, 

ha a város nem adná el az épületet. 

A testület végül 6 igen, 4 nem és 5 tartózkodás 

mellett elvetette az értékesítés szán- 

Tisztelt Lakótársak – 8-as körzet lakói! 

Szeretném megköszönni azoknak a támogatását, akik rám szavaztak 

a választáson. Köszönöm, hogy bizalmat kaptam, bár rövid 

az idő, de a fontos 10-15 éves problémák megoldását el fogom kezdeni 

megoldani, remélem képviselő-társaim és a polgármester úr 

segítségével. A gondokat fontossági sorrendben veszem. Az utak, 

járdák, vízelvezető árkok, valamint a fedett átfolyók ebben a körzetben 

különösen nagy problémát jelentenek. A nagyon időszerű 

és fontos hiányosságok közül, természetesen a többit nem mellőzve, 

csak néhányat kiemelve, említenék most meg. A Hősök útján 

a járda. Az ingázókat reggelente a 8-9-10 körzetből az autósokat, 

kerékpárosokat, gyalogosokat, ez kb. 38-40 utca ez az út gyűjti 

össze naponta kétszer a munkába vonattal közlekedő albertirsai 

lakosokat. A probléma megoldása itt nagyon időszerű, a járda 

megépítése, a víz levezetése. Az út karbantartása, a gyalogosok 

– járda nem lévén – az úttesten közlekednek, azon az úttesten, 

ahol csapadék esetén áll a víz. Ez nemcsak hogy kellemetlen, igen 

balesetveszélyes is. A Rákóczi utca, Dános út és Tessedik utca közötti 

szakasza, ahol a lakók is hajlandóak bizonyos anyagi segítség 

nyújtására, meg kell egy fedett esővíz árkot építeni, hiszen kisebb 

csapadéknál is egyes házakhoz befolyik a víz, nem beszélve az eső 

után az út különböző szakaszain teljes szélességben megálló vízről. 

A Bajcsy-Zsilinszky út járda építési programja. A Pesti út alatti 

összes átfolyó felülvizsgálata, karbantartása égetően fontos feladat 

lenne, hiszen e nélkül az utcákban hiába teszünk bármilyen kísérletet 

a vízelvezetés terén. A sort folytathatnám, de leginkább 

dékát. Több mint egy órás vita bontakozott 

ki Lebanov József, Elter János és Fazekas 

László között a 2009. évi belső ellenőrzési 

jelentés tárgyalása során. Lebanov József a 

jelentésben kiemelt hiányosságok, üzemanyag 

elszámolási problémák stb. mielőbbi 

kivizsgálását szorgalmazta, számon kérve 

Fazekas Lászlón ezek hiányát, Elter János 

pedig a civil szervezetek elszámolási hibáira 

hívta fel a figyelmet, és azt kérte számon 

Fazekas Lászlón, hogy a jelentéseket a JÜB 

nem kapta meg kivizsgálásra. Fazekas László 

szerint, mint azt a dokumentum is leszögezte, 

„az ellenőrzések során büntető-, 

szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi 

eljárás megindítására okot adó cselekményt 

a vizsgálat nem tárt fel.” Véleménye szerint 

a képviselőknek lehetősége lett volna az 

anyagokat kikérni, és bizottsági üléseken 

megtárgyalni azokat, és nem kellett volna 

kiragadott adatokkal a TV nyilvánossága 

előtt szereplésre felhasználni az anyagot. 

Így felkészülés nélkül 2008-as adatokra jelen 

esetben nem tud senki konkrét válaszokat 

adni, de neki is az érdeke, hogy tárják 

fel, ha volt hiányosság és azt orvosolják. Elfogadta 

a testület a 2010. évi parlagfű elleni 

védekezés programját is. S.L. 

a megvalósult, és elvégzett feladatokról szeretném mihamarabb 

tájékoztatni Önöket. A fent említettekhez feltétlen fontos az Önök 

segítsége, az információ, és itt jön képbe az a fontos dolog, amit 

szervezéssel már régen minden körzetben be kellett volna vezetni, 

a lakóbizalmi rendszer utcánkénti megszervezése. A személyes 

kontaktustartás a körzet lakói és a képviselő között, ezt mindenképp 

elsődleges feladatnak tekintem, hiszen így a kisebb problémák 

is időben eljutnának a képviselőkhöz és sokkal hamarabb orvoslásra 

kerülhetnek. A kérésem a következő: minden utcából egy 

lakótársam önkéntes jelentkezését várom, aki vállalja az utcában 

lévő gondok összegyűjtését, és hozzám való eljuttatását. A személyes 

jelenlétem Önök között, az utcák bejárása természetesen folyamatosan 

fog történni, a fent említett javaslatom csak fokozná 

munkám hatékonyságát. A félreértések elkerülése végett kívánom 

megjegyezni, én nem pótképviselőket keresek, hogy mentesítsem 

magam a munka alól, pusztán segítséget, hogy minél hamarabb és 

hatékonyabban végezzem mindenkiért a munkámat. 

Tisztelt Lakótársak! Várom az öleteket, gondjaikról a bejelentést, 

kéréseket, személyesen és a lakóbizalmikon keresztül. Üzenő 

ládám várja az írásbeli kéréseket, természetesen névvel, címmel 

telefon elérhetőséggel. A problémák megoldását elkezdem, és e 

rövid képviselőségem alatt be nem fejezetteket a következő ciklusban 

– amennyiben az elvégzett munkám után újra bizalmat kapok 

Önöktől – be is fogok tudni fejezni. 

Tisztelettel: Fülöp Sándor képviselő


FELHÍVÁS 

Felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, 

hogy Albertirsa Város Önkormányzata 

és a Gerje Klímabarát Egyesület 

közös szervezésben 2010. május 

30-tól, július 1-ig parlagfű-mentesítési 

programot indít. 

A gyűjtési akcióban 100 szál gyökeres 

parlagfűért minden gyűjtő kap 1-1 

sorsjegyet, amelyet július 2-án (pénteken) 

17,00 órakor sorsolunk ki a Művelődési 

Házban. 

Fődíj: 1 db kerékpár, melyet a legtöbb 

parlagfüvet gyűjtő személy kap. 

Ezenkívül sok értékes ajándék vár 

kisorsolásra. A leadás ideje, helye: 

2010. május 30-tól, július 1-ig, hétköznapokon 

délután 15,00-17,00 óra között, 

a Polgármesteri Hivatal udvarán 

(Albertirsa, Irsay K. u. 2.). 

Kása Zoltán 

környezetvédelmi előadó 

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 

Ezúton is szeretnénk megköszönni 

az Országos Mentőszolgálat 

Albertirsai Mentőállomása dolgozóinak, 

különös tekintettel Tóth János 

állomásvezetőnek, Sárközi Péter 

mentőápolónak és Kövesdi Miklós 

gépjárművezetőnek, hogy a január 

óta tartó Országos Elsősegélynyújtó 

Versenyben résztvevő csapatainkat 

a felkészülésben – szabadidejüket 

nem sajnálva, szaktudásuk legjavát 

adva – segítették! 

Az albertirsai csapatok nevében 

köszönöm áldozatos munkájukat: 

dr. Fógelné Jóga Andrea 

(iskolavédőnő) 

TISZTÚJÍTÁS 

Április 13-án az Albertirsai Sportegyesület 

(ASE) küldöttgyűlése 

Tóth Sándort választotta az 

ASE elnökévé. Répás Lászlót, aki 

14 éven keresztül irányította az 

egyesületet, az ASE örökös, tiszteletbeli 

elnökének választották 

meg. 


Tisztelt Albertirsai Polgárok! 

A 2010. évi országgyűlési választások 

eredménye megmutatta, 

hogy történelmi fordulóponthoz 

ért az ország. A Fidesz-KDNP 

jelöltjei és listája már az első fordulóban 

sok helyen, így választókerületünkben 

is nagymértékű 

bizalmat kaptak a választóktól. 

Április 25-én a még megszerezhető 

57 egyéni mandátumból három 

kivételével mind a Fidesz-KDNP 

jelöltjeinek jutott. Az elmúlt hetek 

riogatásai ellenére a választók 

akaratából több mint kétharmados 

többséget szereztünk a parlamentben. 

Ezúton is köszönöm 

a Fideszre és a személyemre leadott 

szavazatokat. Köszönöm 

azt a sok-sok segítséget, amelyet 

a kampány során kaptunk, köszönöm 

a kampánystábnak és az 

aktivisták százainak áldozatos munkáját. 

Minden erőmmel törekedni fogok 

a kapott bizalmat megszolgálni. Nem 

csak a rám voksolók, hanem választókerületünk 

minden polgárának érdekeit 

fogom képviselni a Magyar Országgyűlésben. 

A térség sorsa szorosan összefügg 

az ország jövőjével. A gazdasági növekedés 

megindítása és a közbiztonság 

helyzetének javítása kulcsfontosságú, 

így a parlamentben is e szándékok fog- 

ják meghatározni az első döntéseinket. 

Fontos, hogy gyorsan cselekedjünk, ha 

apró léptekkel is, de haladjunk, reményt 

adva az embereknek. Közgazdászok szerint 

már a bizakodás, a várakozások is 

pozitív hatással vannak a gazdaságra. 

Természetesen nem varázsütésre fog 

megváltozni minden az új kormány 

megalakulásával. Hiszek abban, hogy kitartó 

munkával eredményt lehet elérni. 

Földi László 

Választási eredmények Albertirsán 

Az elmúlt hetekben többen is érdeklődtek az országgyűlési választások albertirsai 

eredményeit tudakolva. Az országos eredményekről a sajtó bőséges tájékoztatást 

adott, azonban a helyi eredményekről keveseknek áll rendelkezésre információ, 

ezért indokolt röviden áttekinteni ezeket. Április 11-én 60%-os részvétel mellett 

a területi listás szavazáson az MDF 2,7%, a JOBBIK 17,7%, az MSZP 17,4%, a 

FIDESZ-KDNP 54,3% eredményt ért el helyben. Tekintettel arra, hogy az első fordulóban 

a FIDESZ-KDNP országos eredménye 52,7% volt, kiemelkedő a pártszövetség 

albertirsai támogatása. Az egyéni képviselő választás eredménye még nagyobb 

előnyt mutat városunkban, hiszen Földi László támogatásáról döntött a választók 

56%-a. Amikor tavaly, az úgynevezett „uniós” választások eredményeiből is az látszott, 

hogy a FIDESZ-KDNP támogatottsága nagyobb városunkban, mint az országos 

átlag, még többen csak egyedi esetnek vélték a nagyarányú győzelmet. Azonban 

a kétkedők is bizonyosságot kaphattak arról, hogy nem egyszerű fellángolás történt, 

hanem elszánt, kitartó akarat vezérelte a választókat helyben. Úgy gondolom, folytatódhat 

a kedvező tendencia, és ezzel a jövőben lehetőség nyílhat helyi közéletben 

is mélyreható változtatások véghezvitelére. Köszönetet mondunk az albertirsai választópolgároknak 

a támogató szavazatokért. 

Lebanov József – FIDESZ


Miután a most leköszönő országgyűlési 

képviselőnk már-már tényként említette, 

majd több fórumon is elhangzott az, hogy 

a városnak esélye van nyerni a városközpontban 

építendő polgármesteri hivatalra 

uniós forrásokat, többen megállítottak a 

körzetemben és kérdéseket tettek fel ezzel 

kapcsolatban. Ennek apropóján egy-két 

gondolattal reagálnék a témára. A körzetemben 

az egyik, remélhetőleg hamarosan 

elkezdődő nagyberuházás lehet a leendő 

városháza projekt. Ebben a jelenlegi elképzelések 

szerint helyet kaphatna a hivatal 

mellett a rendőrség, a gyámügy, az okmányiroda, 

a családsegítő, a könyvtár és a 

közösségi egyesületek és szervezetek irodái 

is. Én személy szerint nagyon szeretném, 


A városközpont fejlődési lehetőségei és alternatívái 

hogy a hivatal előtt egy parkosított, szép, 

díszkivilágítással ellátott tér kerüljön kialakításra 

egy szökőkúttal. Itt kaphatna helyet 

az országzászló is. A Vasút utca és a Pesti 

út találkozásánál útszélesítésre lenne szükség, 

és a villanyoszlop áthelyezésére. Így az 

utca egyik oldalán kerékpárút készülhetne, 

és emellett mindkét oldalon megépülhetne 

a járda is, kiépített vízelvezető árkokkal 

egyetemben. Új gyalogátkelőre az OTP 

előtt, az OTP és a Posta között, a Győzelem 

utca és a Vasút utca találkozásánál lenne 

szükség, esetenként forgalomlassító táblák 

kihelyezésével. A Sport utcában is szükség 

lenne mindkét oldalon gyalogjárdára, és a 

vízelvezető árok kiépítésére, a piac előtti 

részen pedig park és parkoló létesítésére. 

Véleményem szerint az itt található útszakasz 

kétirányúsítása is szükséges. A 

Baba utcánál szintén gyalogátkelőre lesz 

szükség, a Vinnyica utcában a lakópark és 

a Sport utca között parkolók kiépítésére is 

sort kell előbb-utóbb keríteni. 

Miután a város nyert a MÁV állomás 

környékének P+R, B+R parkolójának 

kiépítésére pénzt, itt is szükséges lesz a 

környék mielőbbi rendbetételére. Így a 

Somogyi Béla utcában mindkét oldalon 

ki kell építeni a járdát, valamint a vízelvezető 

árkot. Szükséges lesz itt is egy 

kerékpárút megépítésére. A MÁV állomás 

előtt buszmegállót kell kialakítani, és egy 

járdát is ki kellene alakítani. 

Szőke Károly önkormányzati képviselő 

ÜNNEPÉLYESEN IS ÁTADTÁK A MEGÚJULT THÖKÖLY 

ÉS BOGLÁRKA UTCÁKAT 

Bár a városlakók már 2010 januárjától 

használhatják a megújult Thököly és 

Boglárka utcákat, hivatalosan csak nemrég, 

április 16-án adták át a 

nagyközönség számára a megújult 

szakaszokat. A két utca 

egy sikeres uniós pályázatnak 

köszönhetően kaphatott új 

aszfaltszőnyeget. Az „Aszfalt 

úton albertrisán – Thököly és 

Boglárka utcák aszfaltréteggel 

való ellátása és kiszélesítése” 

címet viselő projekt (Pályázati 

azonosító: KMOP-2.1. 1/B- 

08-02008-0052.) összesen 

87.702.500 forintba került 

melyből 61.391.700 Ft vissza 

nem térítendő uniós támogatás 

volt. Ebből a pénzből nemcsak 

az utak kiszélesítését és aszfaltozását 

végezték el a kivitelezők, hanem a szakaszok 

akadálymentesítését is, valamint vízelvezető 

árkokat és két oldalt járdát is építettek 

az érintett szakaszokon. Emellett 

új fákat is ültettek az út mentén, kiépítve 

két igazán szép, modern és európai utcát. 

Az átadási ünnepségen elsőként 

Dr. Czinege Imre országgyűlési képviselő 

köszöntötte a megjelenteket. Mint 

hangsúlyozta, örül annak, hogy a képviselősége 

kezdetén egy új postát avathatott 

Albert irsán, most pedig, távozásakor, két 

megújult utcát adhat át az itt élő embe- 

reknek. Dr. Czinege Imre szerint a bátorságra, 

bizalomra és a felelősségre egyaránt 

szüksége van a jó képviselőnek, de a 

közösség ereje nagyobb az egyénnél, ezért 

összefogással nagyon sokat el lehet érni a 

környezet fejlesztése, fejlődése érdekében. 

Földi László, a 15-ös választókerület 

újonnan megválasztott országgyűlési 

képviselője most még mint a Ceglédi Kistérségi 

Társulás elnöke szólt a megjelentekhez. 

Mint mondta, ha az érintett 15 településen 

bárhol, bármi jó születik, ennek 

örül. Ezzel együtt köszönetét is kifejezte 

a választók bizalmáért és ígéretet tett 

arra, hogy mindent megtesz azért, hogy 

a kistérség tovább fejlődhessen 2010-től 

is. Mint azt hangsúlyozta, ő 60 ezer pol- 

gárért vállal felelősséget a parlamentben. 

Legutolsóként Fazekas László, Albertirsa 

polgármestere mondott beszédet. 

Mint azt hangsúlyozta, a 712, 

illetve 9,6 folyóméteres útszakaszokat 

pályázati pénz nélkül 

nehezen tudta volna a város 

felújíttatni. Szerencsére eddig 

számos hasonló projekt segítette 

Albertirsa szépülését, 

bővülését. Azzal, hogy most a 

Thököly utca aszfaltburkolatot 

kaphatott, a település leghosszabb 

belterületi földútja 

újulhatott meg. Bár a város 

belterületi útjainak a 92-94%a 

szilárd, hangsúlyozta Fazekas 

László, ennek ellenére 

folytatni kell az útépítéseket, 

már csak azért is, mivel a lélekszám növekedésével, 

a város bővülésével egyre 

újabb utak nyílnak, melyeket előbb-utóbb 

szintén szőnyegezni kell. Szerencsére az 

úgynevezett 1+1-es pályázaton folyamatosan 

nyer a város, idén májusban például a 

Baross utca kaphat így új szőnyeget. 

A köszöntőket követően, Dr. Czinege 

Imre, Földi László, Fazekas László és Dávid 

Krisztina, a Pro Régió Nonprofit Kft. 

képviselője közösen vágta át a jelképes 

szalagot, mellyel most már hivatalosan is 

az albertirsaiaké lett a megújult Thököly 

és a Boglárka utca. S. L.


K U L T Ú R A 

Költészet napi szavalóverseny és költészet napi előadás 

a Márai Sándor Városi Könyvtárban 

Április 14-én, a Márai Sándor Városi 

Könyvtár lelkes csapatának köszönhetően 

11. alkalommal is megrendezték a Városi 

Szavalóverseny döntőjét, melyre mindhárom 

általános iskola nevezett diákokat. 

A gyerekek szabadon választhattak magyar 

költők verseiből, de a korábbi évek 

hagyományaihoz híven a szervezők most 

is ajánlottak egy-két költőt a figyelmükbe. 

Így például a 110 éve született Szabó 

Lőrincet, a 210 éve született Vörösmarty 

Mihályt, a 120 éve született Reményik 

Sándort, a 125 éve született Kosztolányi 

Dezsőt, és persze Márai Sándort, az intézmény 

névadóját, aki 110 éve, 1900. április 

11-én, pont a költészet napján látta meg a 

napvilágot Kassán. A javaslat idén úgy tűnik 

jól jött a diákoknak, hiszen a felsorolt 

költők közül Reményik Sándor: „Tündérfok” 

című költeményét három tanuló is 

választotta. Az iskolákban lebonyolított 

elődöntőt követően 19 diák jutott a Vá- 

rosi Szavalóverseny döntőjébe, ahol két 

korcsoportban versenyeztek a gyerekek. 

Háromtagú zsűri bírálta el az előadásokat, 

Kaáriné Kabay Lilla zsűri elnöknek, 

Babcsán Józsefné, valamint dr. Kovács Tímea 

zsűritagoknak kellett rangsort állítaniuk 

a versenyzők között. Döntésük szerint 

az 5-6. osztályosok korcsoportjában a 

következő tanulók értek el helyezést: 

I. Bártfai Bernadett, a Tessedik Sámuel 

Általános Iskola 6. osztályos tanulója 

lett, II. Márkus Tamara, a Magyarok 

Nagyasszonya Róma Katolikus Általános 

Iskola 6. osztályos tanulója, míg a III. 

Tóth Petra, szintén a Magyarok Nagyaszszonya 

Római Katolikus Általános Iskola 

6. osztályos diákja lett. A 7-8. osztályosok 

közül az első helyezést Keliger Dániel 7. 

osztályos tanuló érte el a Tessedikből. A 

második Drunek Sára, az Alberti Evangélikus 

Iskola 7. osztályos tanulója lett, 

Mese és novellaíró verseny 2010 

Tavaly – Benedek Elek halálának évfordulóján 

– meseíró versenyen próbálhatták 

ki a tollforgató mesterséget a gyerekek. A 

sikeres kezdeményezést idén folytattuk, s 

március elején – bővítve a lehetőségeket 

– mese és novellaíró versenyt hirdetett 

a könyvtár. Most is általános iskolások 

jelentkezését vártuk, akik már legalább 

harmadik osztályba jártak. A legfeljebb 5 

oldalas, kézzel írott, saját ötletből merített 

mese vagy novella megírására 2010ben 

14 tanuló vállalkozott. Munkájukat 

háromtagú zsűri bírálta el: Jaziniczky 

Beáta, Víg Ildikó és Zsigmondné Solti 

Edit részvételével. Az eredményhirdetésre 

április 21-én került sor a Márai Sándor 

Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában. 

Minden résztvevő emléklapot kapott, ezt 

követően az írásokat Víg Ildikó zsűrielnök 

értékelte, kiemelve a történetek ötletességét, 

a fantáziadús illusztrációkat. A három 

korcsoportban a következő tanulók 

vehettek át oklevelet és könyvjutalmat. 

3-4. osztályosok: I. helyezett: Legéndi 

Bendegúz (Tessedik); II. helyezett: 

Mári Lőrinc (Katolikus); III. helyezett: 

Szalontai Nelli (Tessedik). 5-6. osztályosok: 

I. helyezett: Mester Diána (Tessedik); 

II. helyezett: Erős Dominika (Evangélikus); 

III. helyezett: Kovács Nikoletta 

(Tessedik). 7-8. osztályosok: I. helyezést 

nem ért el senki; II. helyezett: Keliger Dá- 

míg a harmadik helyezett Lakatos Lívia 

8. osztályos tanuló lett a Tessedik Sámuel 

Általános Iskolából. 

Az első három helyezést oklevéllel, 

könyvjutalommal díjazta a zsűri, a résztvevők 

pedig mindannyian emléklappal 

térhettek haza. A felkészítő pedagógusok 

ugyancsak emléklapot kaptak egy-egy 

szál virággal, és persze a zsűri munkáját 

is virággal köszönte meg a könyvtár. 

Másnap, ápilis 15-én egy különleges 

előadással folytatódott a Költészet Napi 

rendezvények sora a Márai Sándor Városi 

Könyvtárban. Az intézmény vezetője, 

Nagy Csabáné a következő gondolatokkal 

jellemezte a programot: „Az idei év különösen 

fontos, hiszen most ünnepeljük József 

Attila születésének 105. évfordulóját. 

Ez az este eltért a megszokott, a könyvtárban 

eddig tartott irodalmi estektől. A 

mostani megemlékezést Lévainé Barcza 

Mária, városunkban élő, de Cegléden tanító 

magyartanár előadását hallgathatta 

a közönség. A műsort saját maga szerkesztette. 

Az előadás keretét Vas István 

Rapszódia József Attiláról című versének 

részletei adták, vázát pedig a költő önéletrajza, 

a Curriculum Vitae. A zenei betéteket 

Bachtól, Bartók Bélától, Liszt Ferenctől 

és a Sebő együttestől kölcsönözte. 

Köszönjük, hogy ezt a nem mindennapi 

műsort minden kedves vendégünk nagy 

szeretettel fogadta.” S.L. 

niel (Tessedik); III. helyezett: Dóczy Nikolett, 

Jónai Marcell (Tesedik). 

A díjkiosztó lezárásaként meghallgathattuk 

a legjobb történeteket: A két jó 

barát, A piros cipő és A Gondolat Városa 

címmel, szerzőik előadásában. 

Hubai Katalin könyvtáros


K Ö Z É L E T 

SZLOVÁK REGIONÁLIS NEMZETISÉGI KONFERENCIA 

A Dolina Pestvidéki Szlovákok Regionális 

Egyesülete április 16-án az Albertirsai 

Polgármesteri Hivatal dísztermében tartotta 

soron következő konferenciáját. A 

2005-ben alakult egyesület 17 település 

szlovák nemzetiségű polgárait fogja össze, 

Albertirsa, Budapestről Cinkota és Rákoskeresztúr, 

Csomád, Csömör, Dabas – Sári, 

Ecser, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Péteri, 

Pilis, Sóskút, Tárnok és Vác szlovákjainak 

a kulturális és hagyományőrző rendezvényeit 

szervezi, és hangolja össze. A most 

megrendezett konferenciának is az volt az 

alapvető célja, hogy 2010 soron következő 

programjait úgy tudják összehangolni, 

hogy azon lehetőleg minél többen tudjanak 

részt venni a társtelepülések lakói is. 

A megjelenteket elsőként az Albertirsai 

Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat nevében 

Szemőkné Szedlacsek Judit elnök 

köszöntötte, ismertetve röviden a településen 

élő szlovákság történetet. Mint 

hangsúlyozta, jövőre lesz 300 éve, hogy 

1711-ben 24 szekérrel, evangélikus lelkészük 

vezetésével a felvidéki Szentmáriáról 

Albertiba települtek az itt lakó szlovákság 

ősei. Sajnos, mint azt az Albertirsai Szlovák 

Nemzetiségi Önkormányzat elnöke 

kiemelte, ma már csak nagyon kevesen 

beszélik az anyanyelvüket. A hagyományok 

és a nyelvi kultúra megmentése 

érdekében talán az utolsó pillanatban 

sikerült megszervezniük tavaly a „Tótok 

klubját”, melynek nem titkolt célja az, 

hogy a korábban annyira aktív nyelvet 

felfrissítsék, és a segítségével a még élő 

szokásokat, hagyományokat megmentsék 

az utókor számára. 

Szemőkné Szedlacsek Judit után Fazekas 

László, Albertirsa polgármestere 

szólt a vendégekhez, folytatva a történeti 

események felidézését. Mint azt kiemelte, 

nemcsak Albertiben, de Irsán is jelentős 

számú szlovákság települt meg a XVIII. 

században, miután a török hódoltság 

idején a XIII., illetve XIV. századra viszszavezethető 

települések nagyrészt elnéptelenedtek. 

Míg Albertibe viszonylag zárt 

közösség érkezett, Irsára több irányból 

történt betelepülés. A két falut 1950-ben 

egyesítették, városi ragra pedig 2003-ban 

emelkedhetett a település. 

A megnyitó az Evangélikus Énekkar 

előadásával folytatódott. A Hepp Éva vezette 

kórus egyházi és világi dalokat adott 

elő magyar, latin és szlovák nyelven is. 

A tényleges munka ezt követően indulhatott 

el, melyet Riba Etelka, az Országos 

Szlovák Önkormányzat elnök-helyettese, 

és Aszódi Csaba, a Dolina Pestvidéki Szlovákok 

Regionális Egyesületének elnöke 

vezetett le. A program során egyeztették 

jövő évi programjaikat, meghatározták a 

2010-es évre fizetendő tagdíj mértékét, 

majd egy szerény uzsonnával zárták az 

összejövetelt, ahol természetesen helyet 

kaptak a hagyományos tót ételek is. S.L. 

EU TÁMOGATÁSBÓL VALÓSUL MEG AZ ALBERTIRSAI SPECIÁLIS 

FOGLALKOZTATÓ OTTHON AKADÁLYMENTESÍTÉSE 

Megérdemelt, élhetőbb környezet kerül 

kialakításra az IRMÁK Nonprofit Kft. által 

fenntartott Albertirsai Speciális Foglakoztatási 

Otthonban az értelmi és testi fogyatékkal 

élők számára. A beruházás közel 33 

millió forintos, 90%-ban Európai Uniós 

támogatásban részesült projekt keretében 

valósul meg, ezzel biztosítva az európai 

normáknak megfelelő életkörülményeket. 

Az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében 

számos fizikai, műszaki változtatás 

került a pályázati tevékenységek körébe. 

Az intézmény udvarában a kerekes széket 

használóknak szükséges nagyobb parkolóhely 

és az épület egyszerűbb megközelítését 

szolgáló kapaszkodókorláttal ellátott 

lépcsők és rámpák kerülnek kiépítésre. A 

mozgásukban is korlátozott személyeknek 

az épület szintjei között a közlekedést felvonó 

teszi majd könnyebbé. A folyosókon 

a biztonságos tájékozódáshoz kontrasztos 

színű, anyagát tekintve érdes felületű vezetősáv 

elhelyezése segíti a látássérülteket 

és a vakbottal haladókat. A vizesblokkok 

átalakításával, használóiknak egyszerűbbé, 

kényelmesebbé válik a mindennapi tisztálkodás. 

A számítástechnikai fejlődéseket 

követve, és az egyre bővülő Internet felhasználókról 

is gondoskodva került bele a 

projektbe a szervezet honlapjának fejlesztése, 

mely előrelépést jelent a gyengén látóknak, 

hiszen a betűméret növelésével egyedül 

is képesekké válnak az olvasásra. 

„Legfontosabb elvünk az volt, hogy lakóink 

számára életkörülményeiknek és 

igényeiknek megfelelő környezetet teremtsünk” 

– mondta Bárány Sándor, az IRMÁK 

Nonprofit Kft., mint az intézmény fenn- 

tartójának fejlesztési igazgatója. „Társaságunk 

ezt követően is nagy hangsúlyt fektet 

a kliensei életminőségének javítását célzó 

fejlesztésekre, az esélyegyenlőség megteremtésére, 

és az élhetőbb környezet kialakítására.” 

Az „IRMÁK Kht. albertirsai szállásépületének 

komplex akadálymentesítése” című, 

KMOP-4.5.3-09-2009-0030 azonosítószámú 

projekt az Európai Unió támogatásával, 

az Európai Regionális Fejlesztési Alap 

társfinanszírozásával valósul meg, melynek 

kedvezményezettje az IRMÁK Nonprofit 

Kft. A beruházás teljes összege 33.102.979 

Ft, melyből az Európai Unió és a Magyar 

Állam által nyújtott támogatás mértéke 

29.792.681 Ft. A projekt várható befejezése 

2010. augusztus 31. 

Bővebb információ: IRMÁK Nonprofit 

Kft. Albertirsa 2730 Köztársaság u. 115. 

Tel.: 06 53/ 571-065 www.irmak.hu


„Édesanyám megváltozott viselkedésére 

még apró gyermekként is felfigyeltünk. 

A nyirkos pincelakásból, ahogy 

ébredtünk, már menekültünk fel, a 

napfényre. Ha nem sütött, akkor is 

jobb volt fent a levegőn, szinte eltemetve 

éreztük magunkat. Esténként nemhogy 

bemelegedtünk volna egymáshoz 

bújva a dunyha alatt, inkább a csontjainkig 

hatolt a nyirkosság a nedves 

falakról. Reggelre, mint a magukra hagyott, 

fészkébe dermedt madárfiókák, 

lelassult mozgással kászálódtunk ki, ki 

a fényre, a levegőre. 

Sokszor a pincelejárati ajtónál sütkéreztünk, 

melegedtünk, ott is hallottuk 

meg édesanyám dúdolását. Összenéztünk. 

Egymás után lopakodtunk 

le, sündörögve a konyharészbe, megnézni, 

mi történt?! Nem vagyunk mi 

dúdolászáshoz szokva... Édesanyám 

fateknőben mosott, mosószappannal, 

gyökérkefével besegítve a szennyesebb 

daraboknál. Énekelve, ránk mosolyogva! 

Munkába induláskor nagy gonddal 

fésülgette a haját, tűzte fel féloldalt. 

Akkortájt nem tudtuk kiszámítani milyen 

hangulata van éppen. 

Már egész jól ment neki az írás, valahogyan 

sikerült rábeszélni, hogy 

engedje megtanítanom: bizony nagy 

tudásom volt nekem már akkor, harmadikba 

jártam! Büszkeségemben 

ajánlottam én, nagy meglepetésemre 

édesanyám kapott rajta, így naponta 

gyakoroltuk a betűvetést, már a régi 

hat elemistakori palatábla írás emlékei 

is kezdtek életre kelni. Hamarosan 

megtudtuk a nagy buzgalom okát: udvarlója 

van édesanyámnak. Biztosan 

nem akart előtte szégyenbe maradni, 

hogy nem nagyon ismerte már fel, leírni 

meg, éppen hogy nem tudta a betűket. 

Egyik este hazakísérte édesanyámat, 

aki maga elé parancsolt bennünket: 

„köszönjetek szépen, ez itt Gyula bácsi, 

ezentúl sokszor lesz nálunk.” Zavartan 

oldalogtunk el, magukra hagyva őket, 

a nagy pocakkal rendelkező, pedáns 

kis bajuszt viselő, megtermett vasutast. 

Mert az volt, azt mondta rögtön magáról: 

„No! Hát, majd meglátjuk! Én 

a rend, a pontosság, a fegyelem híve 

vagyok! Ehhez tartsátok magatokat!” 

Hajjaj! Néztük kint az udvar sarkában 


KERESZTÉNY MOSTOHA 

egymást, elhúzódva az orgonabokor 

mögé. Eddig is igencsak fegyelemre 

voltunk mi fogva..., hát majd ezután?! 

Megtudtuk hamarosan. 

Mire észrevettük, már oda is hurcolkodott, 

édesanyámmal a konyhában, a 

tűzhellyel szemben aludtak. Irigyeltük 

is a jéghideg szobából őket! Felgyorsult 

velünk a világ: ettől kezdve rohanásból 

álltunk ki. Rohanvást kellett sört hozni 

neki, naponta, hogy friss legyen. Ha 

sorba kellett állni, pár percet késtünk, 

már közölte: „Megjegyzem ezt a magatartást. 

Nem felejtek.” Eddig jó volt a 

bolti kenyér. Most már kora reggel indulni 

kellett az ugyancsak messze lévő 

sütödébe, hosszú, kígyózó sort kellett 

végigállni a friss, meleg vekniért. Nyeltem 

a nyálamat, a meleg kenyér illata 

csiklandozta az orromat. Igen, mert 

ez is az én „reszortom” lett. Ettől már 

csak a gyulai kolbász beszerzése volt 

a kínzóbb, mert hát a kenyérből csak 

kaptunk, kaptam, de a kolbászt csak 

megvehettem: ebből nekünk nem jutott... 

Vasutasként sokszor volt huszonnégy 

órás szolgálatban, akkor vitte 

a sok finomságot magával, de hát 

még többet volt otthon, valósággal 

vigyázzmenetben kellett menetelni 

előtte. Édesanyámnak mindez rendben 

lévőnek tűnhetett, mert teljes volt az 

egyetértés. Igyekezett is erről biztosítani 

a választottját, olykor tettleg is: ha 

Gyula bácsi szóban fegyelmezett, úgy 

is, hogy akár órákig kellett előtte állni, 

hallgatni, édesanyám megtoldotta 

egy-egy nyaklevelessel, hátbavágással. 

Mai napig nem tudom mi volt annak az 

oka, amikor egy nap hazaérve iskolából 

édesanyám rám szólt: „na, eridj csak, 

az orgonabokorról vágjál le egy jó veszszőt!” 

Érdekes, de szerencsétlenségemre 

nem szólalt meg bennem a riasztócsengő! 

Vágtam egy jókora vesszőt, 

mégpedig dupla ágút! Jó, egészséges 

vessző volt, nyers, alig bírtam elvágni. 

Gyanútlanul vittem le a pincébe. Ezek 

után már csupán a vessző suhogása, 

kegyetlen csípése a nyers ágnak, ami 

duplán csapódott hátamra, ahol ért, és 

édesanyám ziháló szidása: „Hát ezt érdemlem 

én, hát süllyedjek el miattad, 

majd most megemlegeted!” Ez volt, 

amire emlékeztem. Egy darabig. No 

meg arra, ahogy fejemet karolva, fogva-védve 

fordultam el a vesszőcsapások 

elől, láttam meg a Gyula bácsit, az ágy 

szélén ülve, furcsa elégedettséggel az 

arcán szemlélte az előtte zajló vesszőzésemet.... 

Azután 2-3 napig nem tudtam 

a világról, édesanyám ájultra vert, 

Gyula bácsi pedig végignézte. Nem tudtam 

meg soha, mi volt a bűnöm, csak 

annyit: Gyula bácsi hergelte fel édesanyámat 

a „viselt dolgaimmal”. Ezek 

után érthető, ha nemigen akartuk – én 

biztos nem – édesapának szólítani. 

Ő volt a becsapott, az áldozat, az, 

akit kihasználnak, tönkretesznek, de 

ő ezt most már nem hagyja! Ez volt a 

vezérfonal, amivel kezdte az esti mondókáját, 

amit édesanyám együttérzően 

hallgatott, sajnos mi is, behallatszott 

hozzánk. Így tudtuk meg elvált felesége 

„dolgait”, öt gyermeke „hálátlanságát” 

vele szemben, pedig csak jóra, szépre 

akarta őket nevelni, de nem hagyta 

fegyelmezni az asszony... Hát, édesanyám 

hagyta, sőt! Igencsak vállalta a 

fáradtságos munkát...! 

Amikor egyik nővérem – már kereső 

volt – néhány perccel később ért haza 

este, mint ahogy Gyula bácsi előírta, 

édesanyám készséggel tett eleget a „fegyelmezésnek”: 

kizárta a testvéremet. 

Hiába könyörgött az ajtó előtt, édesanyám 

még meg is fenyegette: „Takarodj 

innen, te büdös, ahol voltál, kotródj 

az ajtó elől, míg nagykéssel nem 

megyek ki!” Gyula bácsi helyeslően 

dünnyögött a meleg takaró alól, esti 

sörözésén túl. Megdermedten hallgatóztunk, 

nem hittünk a fülünknek, 

megrettentünk tőle, ahogy világgá zavarták 

késő este a testvérünket. Költözésünket 

követően, már a bérházban 

lakva, „apunak” kellett szólítani 

Gyula bácsit. Egyszerűen belénk verte 

édesanyám, akinek a szíve csak velünk 

szemben volt kemény, Gyula aput nagyon 

sajnálta, a családjától elszenvedett 

„sérelmek” miatt. 

Rendszeresen jártak vasárnap misére, 

szépen kiöltözve, ájtatosan. Korán 

indultak, édesanyánk beszólt hozzánk: 

„ne nyúljatok semmihez se, majd jövünk, 

akkor esztek.” Savanyú képpel 

hallgattuk az intést, mert hát tudtuk, 




bizony nagyon fog már korogni a mi 

gyomrunk, mire enni kapunk. Leggyakrabban 

délfelé jöttek meg, akkor 

már nem ájtatosan, hanem általában 

virágos hangulatban. Könnyen csattant 

a pofon, robbant ki édesanyám 

száján a fuvarost is megszégyenítő káromkodás, 

szitok, pedig nemrég volt a 

misén gyónni. 

Keresztény emberek voltak mindketten. 

Húsvétkor vitték a szentelni 

való étket a templomba. Otthon vártuk, 

vártuk a hazajövetelt egyre roszszabbul 

tűrve kiskamasz szervezetünk 

követelőzését: nagyon éhesek voltunk! 

Magyarországon 85 évvel 

ezelőtt, 1925-ben, a Magyar Ifjúsági 

Vöröskereszt tartotta az 

első anyák napi ünnepet, a májusi 

Mária–tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban 

már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek 

közé az Anyák napját. 

Az ünnep alkalomból tisztelettel köszöntöm a már poraiban 

nyugvó, és az élő Édesanyákat. 

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba 

nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak, 

Rheának, az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. 

1907-ben, Philadelphiában, Anna M. Jarvis kezdeményezte 

az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. A célját 

később, 1914-ben, érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai 

elnök ezt a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Jarvis megjegyezte, 

hogy „... sajnos az ünnepet kihasználták a virágkereskedők, 

az üdvözlőlap-gyártók, a cukorka- és ajándék-kereskedők, 

akik Európában is terjeszteni kezdték az Amerikában elfogadott 

ünnepet. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt 

anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, főképp a 

virágkereskedők hasznának növelése irányába.” 

Az anyák napját világszerte megünnepelik, amelyen az anyák 

szeretetéről, gondoskodásukról, anyaságukról emlékezünk meg. 

Számtalan országban és földrészen más és más napokon ünnepelnek 

(február második vasárnapján, március 8-án, március 

21-én, május második vasárnapján, május 10-én, május 26-án, 

május utolsó vasárnapján, június második vasárnapján, augusztus 

15-én, október harmadik vasárnapján, december 8-án). Ma- 

(Megjelent: „Uj Idők” szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai 

szemle XXXIX. évfolyam, 47. szám, 1933. november 19. Szentjóby 

Szabó Andor) 


Testvérem kitalálta: csak egy kicsit 

együnk a sonkából, tojásból, amiből 

vittek el szentelni... Ettünk. Egy kicsit, 

meg megint egy kicsit. Eszünkbe 

jutott, hogy Húsvét van, így imádkoztunk 

Jézusért, lelkiismeretesen. Utána 

pedig magunkért, mert megint csak 

csábított az étel illata, és még egy kevéskét 

elvettünk belőle. Meg is bántuk, 

nézegetve a hiányt, bizony semmi jóra 

nem számíthattunk. Nem, nem vettünk 

el sokat, azt nem mertük volna! 

Egyszerűen csak vettünk el keveset, 

valamennyit, mert Húsvét ünnepén 

ugyanúgy éheztünk, mint bármikor! 

Lázadás volt ez? Lehet. De meg is hátráltunk, 

bújtunk a szobánkba, hallva a 

kulcscsörgést a zárban. Kis csend után 

Gyula apu hangja szűrődött be: „Na, 

menjél, csak, intézkedjél. Fegyelemnek 

lenni kell. Büntetésből ma nincs nekik 

ebéd. Igyekezzél.” Édesanyám igyekezett: 

olyan kegyetlenül elvert bennünket 

a húsvéti áldozása, gyónása után, 

alighogy letette a rózsafüzért a kezéből, 

már alkalmas volt az ütésre, mert 

éhen hagyta gyerekeit, és azok ettek 

egy keveset. Pedig, de sokat dolgoztunk 

a mezőre vezényelve ezért a sonkáért! 

Keresztényként éltek kifelé, az éjféli 

misét sem hagyták ki soha. És egyetlen 

alkalmat sem a verésre.” 

(Részlet a Fancsikai fények 

c. kötetből) -szirén- 

Anyák napja 

Nem ismerjük a szülői szeretetet addig, míg mi magunk szülőkké nem válunk. 

(Henry Ward Beecher) 

gyarországon május első 

vasárnapja az ünnepnap, 

velünk együtt ezen a napon 

köszöntik az édesanyákat: 

Dél-afrikai Köztársaságban, 

Litvániában, Portugáliában, 

Romániában, Spanyolországban, 

Szerbiában. 

A pesterzsébeti iskolák 

vöröskeresztes csoportjai 

1933-ban, az Édesanyák 

tiszteletére állítottak fel 

emlékszobrot. Köszöntőmet 

az alábbi verssel zárom: 

Zámbory Lajos: Áldott anyai kéz 

Anyám, én nem látok, Add a kezed, anyám, 

én eltévelyedtem. szemétdombon élek: 

Jó öreg szemeddel Jób vagyok, lelkemen 

te nézz most helyettem. rettentő fekélyek. 

Add a kezed, segíts, Add a kezed , anyám, 

mint minden bajomban jaj, nehogy a bűnnek 

mint mikor a világ cifra szemétdombján 

kilököttje voltam, végleg elterüljek! 

mint mikor ott nyögtem A te meleg kezed 

az élet keresztjén: még mindig megváltott: 

Én az ezer nyillal Áldott vagy, ó anyám 

átütött Sebestyén. s minden anya áldott!


Gyermekeink ebben a korszerű világban 

egyre kevesebbet mozognak 

szervezett, rendezett keretek között. Az 

óvodapedagógus a rábízott gyermekek 

testi fejlődéséért felelős, ezért minden 

alkalmat meg kell ragadni, hogy a csoportjának 

legyen alkalma (ugrani, futni, 

dobni, mászni) a természetes mozgásokat 

gyakorolni. Az egészséges életmód 

alapjait már az óvodában le kell rakni. 

Ha teret engedünk annak, hogy csemetéink 

önkéntelen mozgásvágyukat 

kedvükre kielégíthessék, kiegyensúlyozottak, 

nyugodtak, vidámak lesznek. 

Felnőttként is időt fognak szakítani 

a rendszeres testmozgásra. Célunk a 

mozgás iránti vágy fenntartása, edzett, 

egészséges gyermekek nevelése. Ehhez 

fontosak a családias hangulatú, közös 

mozgásra buzdító rendezvények. 

Ebben a nevelési évben meginvitáltuk 

a mozogni vágyó gyermeksereget 

egy sportnapra. 2010. március 27-én 

szombat délelőtt 10 órától kezdetét 

vette a hagyományosan minden évben 

tavasszal megrendezésre kerülő 

ovis sportnap, idén a Nyitnikék Óvoda 

szervezésében. A helyszínen, az Alberti 

Evangélikus Általános Iskola tornatermében 

már előző nap lázas készülődés 

folyt. A talajra kerültek az ugróiskolák, 

a bordásfalra az eredményhirdető tábla, 

és katonás rendben várakoztak a labdák, 

kosarak, tornakarikák. 

A sportnap reggelén minden 

albertirsai óvoda tíz versenyzővel és két 

cseretaggal képviseltette magát. Óvodai 

egyenpólóban, küzdelemre készen sorakoztak 

fel a startvonalak mögött. A délelőttöt 

Szép Lászlóné óvodapedagógus 


HÚSVÉTI MOCORGÓ 

nyitotta meg, sok 

sikert kívánva az izgatott 

nebulóknak. 

A zenés bemelegítés 

után Pontáné Gábri 

Mária óvónő sípszójára 

kezdetét vette 

a verseny. Nagy 

Lászlóné Marika 

testnevelő tanár a 

versenybírói feladatokat 

látta el. A 

tornaterem egészét 

betöltötte a szurkolás 

zaja. 

A csapatoknak - a 

húsvéti ünnepekhez 

kapcsolódóan – nyolc versenyfeladatot 

kellett végrehajtaniuk: Pillangós Játék, 

Karikás Páros, Nyuszi – Célba dobó, 

Hengeres Labdavezetés, Hímestojás – 

Hordás, Nyuszi öltöz tetés, Nyuszi talpas 

Tovaszökkenés. 

A verseny végeztével a jól megérdemelt 

pihenés közben sós süteményeket 

rágcsálhattak a gyermekek. Az eredmény 

kihirdetéséig játékos ügyességi 

feladatokban vehettek részt 

a szurkoló testvérek és szülők. 

Az első helyezésért járó 

vándorserleget a Mustármag 

Óvoda nagycsoportosai 

nyerték el. Győzelmük 

eredményével egy évig (a 

következő sportnapig) büszkélkedhetnek. 

Gyermekeink a versengés 

közben átélhették a 

tiszta csapatjáték örömét. 

Megtapasztalhatták, hogy 

egyéni erejük, ügyességük, 

kitartásuk összeadódva győzelemhez 

vezethet. Küzdeni együtt, 

egymásért, a csapatért, a személyiség 

fejlődésüket is pozitív irányba mozdí- 

totta. Mindenki nyertesként, egy játékkal, 

mozgással teli pár óra után, jóleső 

fáradtsággal, ajándékokkal megrakodva 

térhetett haza. 

A Nyitnikék Óvoda dolgozói ezúton 

szeretnének köszönetet mondani mindazoknak, 

akik támogatást nyújtottak a 

rendezvény megszervezéséhez: 

Albertirsa Város azon képviselőinek, 

akik pénz felajánlásával járultak hozzá 

a Húsvéti Mocorgás megrendezéséhez: 

Csőke Pál, Dávid István, Dr. Pécsi Angéla, 

Elter János, Fazekas László, Jászberényi 

Tamás, Kelemenné Szabó Valéria, 

Nagy László, Síposné Györe Zsuzsanna, 

Szőke Károly, Tóth Sándor. 

A Nyitnikék Óvoda Szülői Szervezetének 

segítségéért, a Jutka ABC túrórúdi 

felajánlásáért, az Ibolya Lakáskultúra 

boltnak a kedvezményes kosarakért, az 

Aquarius-Aqua Kft. kristályvíz felajánlásáért, 

valamint a Gerje-Film Kft-nek 

a felvételért. Az Alberti Evangélikus Általános 

Iskolának a tornaterem rendelkezésünkre 

bocsátásáért, és nem utolsó 

sorban a résztvevő óvodák felkészítő pedagógusainak 

munkájáért. 

Nyitnikék Óvoda 

KÖSZÖNET NYILVÁNÍTÁS 

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Holló Gábor Úrnak, aki egy igen 

értékes SA-6-os szűrő audiométerrel (hallásvizsgáló készülék) ajándékozta 

meg iskolásainkat. Felajánlását és önzetlen segítségét nagyon köszönjük! Az 

albertirsai általános iskolások nevében: 

dr. Fógelné Jóga Andrea iskolavédőnő



TESSEDIK EMLÉKÜNNEPSÉG ÉS KOSZORÚZÁS 

Április 25-én délelőtt 10 órakor az Alberti 

Evangélikus Templomban ünnepi 

istentiszteleten emlékeztek meg Tessedik 

Sámuel születésének 268. évfordulójáról. 

Az ünneplőknek és a helyi gyülekezetnek 

Túri Krisztina evangélikus lelkész mutatta 

be a jeles tudós és egyházfi életútját, 

életének példaértékű vonatkozásait. 

Tessedik Sámuel 1742. április 20-án 

született Albertin, – Szarvas, 1820. dec. 

27.): ev. lelkész, író, haladó pedagógus, 

az alföldi mezőgazdaság gyakorlati fejlesztője. 

Pozsonyban, Sárospatakon és 

Debrecenben, majd német egyetemeken 

(Erlangen, Jena, Lipcse, Halle, Berlin) 

tanult, ahol megismerte a filantropisták 

pedagógiai irányát. Hazatérve Surányban, 

majd 1767-től haláláig Szarvason lelkész. 

A filantropisták eszméinek hatása alatt 

elsősorban a parasztság helyzetének javítására 

törekedett. 1780-ban paraszt ifjak 

képzésére alapított iskolát. Gyakorlatigazdasági 

szorgalmatossági iskolájában 

gyakorlati munkával kapcsolta össze a 

belterjes termelési módszerek elsajátítását. 

Új rendszerű iskolájában könyvtárt, 

tanműhelyt és tangazdaságot szervezett, 

amelyben tanítók és gazdatisztek oktatását 

is vállalta. 1791-ben országos tanügyi 

reformtervet terjesztett az Országgyűlés 

művelődésügyi bizottsága elé, amelynek 

azonban – a többi reformjavaslattal együtt 

– érdemleges tárgyalására nem került sor. 

A szarvasi reakció – paptársa és a községi 

vezetők – iskolája működését is megakadályozták. 

Anyagi nehézségek miatt az 

országos hírűvé vált intézményt 1806ban 

végleg be kellett zárnia. Pedagógiai 

munkája mellett széles körű tevékenysége 

kiterjedt az Alföld – elsősorban Szarvas 

– életének minden területére. – Úttörő 

tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó, 

a szántóföldi takarmánynövények 

termesztése és az istállózó állattenyésztés 

elterjesztésében. Kísérleteket folytatott a 

szikes területek javításával kapcsolatban, 

elsőként alkalmazta a meszes-márgás talajterítést 

(digózást). Meghonosította Magyarországon 

a lucernát, kezdeményező 

volt a gyümölcstermesztés, a méhészet, 

a selyemhernyó-tenyésztés terén, szakemberekkel 

taníttatta a selyemfonást, a 

gyapjúfonást és szövést. Tevékenysége 

kiterjedt az egészségügyi teendőkre, pl. 

tiszta ivóvíz biztosítása érdekében kutak 

fúrása; továbbá a parasztok táplálkozására, 

lakásviszonyaira, községrendezésre 

stb., de az árva- és szegényügy rendezésére 

is. A keszthelyi Georgikon, amelynek 

megszervezésében részt vett, és amelynek 

1817-től elnöke volt, meghívását is 

visszautasította és egész életét Szarvas, 

illetve az Alföld fejlesztésének szentelte. 

Emlékezetére a Magyar Agrártudományi 

Egyesület 1961-ben évenként kiosztásra 

kerülő Tessedik Sámuel-emlékérmet alapított. 

Az istentiszteletet követően Tessedik 

Sámuel szülőházánál a helyi politika közszereplői, 

a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, 

az Alberti Evangélikus 

Egyház képviselői, 

valamint a Szlovák Intézet 

vezetője, Milan Kurucz 

rótta le tiszteletét a város 

legnagyobb szülöttje 

előtt. Beszédében Milan 

Kurucz arról beszélt, hogy 

Tessedik személye ma sajátosan 

kapcsolja össze a két 

nemzetet. Mint mondta, 

Tessedik is örülne, ha tudná, 

hogy példaértékű élete 

mind a mai napig szolgálja 

a két nemzet megbékélését, 

egymáshoz való közeledését, és egymás 

megértését. Fazekas László, Albertirsa 

polgármestere arról beszélt a megjelentek 

előtt, hogy Tessedik munkássága ma 

azt üzeni nekünk, hogy a mindennapi 

kőkemény munka mindig meghozza 

az eredményét, hogy a jól megválasztott 

pedagógia, az elmélet és a gyakorlat 

egyensúlya milyen progresszív is lehet 

egy közösség életében. Mint azt Fazekas 

László hangsúlyozta, a legfontosabb üzenete 

talán az, hogy Tessedik Sámuel nem 

volt kevésbé magyar attól, hogy szlovák, 

és nem volt kevésbé szlovák, attól, hogy 

magyar. Azaz egymásra utaltan élünk egy 

közös történelemmel itt Európában, így a 

közös hang mindannyiunk boldogulását 

segítheti. A köszöntőket követően a város 

nevében Fazekas László polgármester 

és Major Judit alpolgármester, az Alberti 

Evangélikus Egyházközség nevében Túri 

Krisztina lelkész és Kassík Károly presbiter, 

az Albertirsai Szlovák Nemzetiségi 

Önkormányzat nevében pedig Szemőkné 

Szedlacsek Judit elnök és Lebanov Károly 

helyezett el koszorút a szülőház falán található 

emléktáblánál. S.L.



SZOCIÁLIS FÓRUM ALBERTIRSÁN 

Április 14-én a Móra Ferenc Művelődési 

Házban gyűltek össze azok az érdeklődők, 

városvezetők és szociális területen tevékenykedő 

szakemberek, akik egy sajátos 

együttgondolkodás, egy szociális fórum 

segítségével kívántak alternatívákat, továbblépési 

lehetőségeket kidolgozni az 

elmúlt egy-két évben egyre inkább fokozódó 

szociális problémák megoldására. A 

rendezvényt Fazekas László polgármester 

nyitotta meg. Bevezető gondolataiban 

hangsúlyozta, hogy a legutóbbi városfórumot 

követően határozták el, hogy ezt 

a programot megrendezik, mivel már ott 

érződött, hogy a válság hatására egyre 

több albertirsai kerül nehéz helyzetbe, 

egyre többen igénylik azt, hogy tartósan, 

vagy átmenetileg a város segítsen rajtuk, 

segítsen a problémáik megoldásában. 

Egyre több a rászoruló, egyre több, egyre 

népesebb azoknak a száma, akiknek 

valamilyen támogatásra szükségük van. 

Az összejövetel célja kettős, hangsúlyozta 

Fazekas László, egyrészt az ismeretszerzés, 

tájékoztatás a szociális ellátórendszer 

által nyújtott lehetőségekről, másrészt a 

szociális szféra szereplőinek az összefogása. 

Elsőként dr. Kovács Tímea aljegyző tartott 

előadást. Ő azokról a nemzetközi és 

országos tendenciákról beszélt, melyek 

2008-tól kezdve fokozottan hatottak a 

Magyarországon élő emberek életére. Három 

alapvető tényezőt emelt ki: 1. a népesség 

elöregedése; 2. a régió egyenetlen 

gazdasági fejlődése; 3. a munkanélküliség 

fokozódása. A jelenlegi tendenciák szerint 

2050-re 10%-kal csökkenhet a lakosság 

száma, ami azt jelenti, hogy 100 

aktív keresőre 103 eltartott fog jutni. Ez 

viszont feltételezi azt, hogy a jelenlegi 

nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. 

Az országos tendenciákkal ellentétben 

Albertirsa lakossága fokozatosan nő, ez 

viszont alapvetően a betelepülőknek köszönhető, 

a születések és halálozások aránya 

sajnos itt az országos tendenciáknak 

megfelelőek. Ezek tehát összességében 

negatív hatást gyakorolnak. Magyarországon 

sajnos komoly szegénységi kockázatot 

jelent az, hogy az ország melyik 

régiójában, melyik településén él valaki. 

A legszegényebb régió ma az Észak-Magyarországi 

régió. Albertirsa ezzel szemben 

a Közép-Magyarországi régióban 

helyezkedik el, amely ma az ország legfejlettebb 

régiójának számít. Itt a foglalkoztatási 

arány, a bérek magasabbak, 

mint az ország más régióiban. Jobb az 

infrastruktúra is. Ennek ellenére a munkanélküliség 

itt sem jelentékeny. Uniós 

viszonylatban ráadásul Magyarországon 

igen magas az úgynevezett inaktivitás, 

amikor is a családban nincs egyetlen egy 

aktív kereső sem, ők alapvetően szociális 

segítségre szorulnak. Ezt fokozta az is, 

hogy 2009-re a munkanélküliségi ráta 

2,5%-kal nőtt Magyarországon, a helyzet 

ma már drámai, 1995 óta nem volt 

ennyi munkanélküli az országban. Ez 

sokkal drámaibb, ha azt is tudjuk, hogy 

leginkább a középfokú végzettséggel rendelkező, 

szakképzett réteg került perifériára. 

Ebben a csoportban 67%-kal nőtt 

a munkanélküliek száma. Pest megyében 

ez nagyobbrészt a férfiakat, és a 25 év 

alattiakat érintette. Albertirsán 2005 és 

2007 között a nyilvántartott álláskeresők 

száma az országos átlag felét sem érte el, 

azaz országos viszonylatban kifejezetten 

jó helyzetben állt, 2008 őszétől a ráta jelentősen 

romlott, 2010-re a nyilvántartott 

álláskeresők száma 528-ra nőtt, majdnem 

a duplájára a korábbinak. Sajnos ma Magyarországon 

3 és félmillióan élnek a létminimum 

küszöbén vagy a létminimum 

alatt, a lakosság 12%-a, a gyerekek közül 

20%-a él a szegénységküszöb alatt. Ezzel 

ma az Unió középmezőnyébe tartozunk. 

Sajnos, ha ehhez hozzávesszük azt is, 

hogy Magyarországon a szegénységi küszöb 

jóval alacsonyabb, mint az Unió más 

országaiban, akkor a helyzet még tragikusabb. 

Az Uniós mérőszámok alapján Magyarországon 

a lakosság 30%-a anyagilag 

deprimáltnak (nyomott) tekinthető, ami 

az egyik legrosszabb a tagállamok között, 

szűkül a középosztály, és nagy részük bizonytalanságban 

él. Mélyszegénységben 1 

– másfél millió ember él az országban. A 

nettó reálkeresetek 2007-ről 2008-ra 7%kal 

csökkentek, a tendencia 2009-ben is 

folytatódott. Ráadásul a fogyasztói árindex 

mértékénél jóval nagyobb mértékben 

nőtt az földgáz és az elektromos áram ára, 

a gáz 5 év alatt 90%-kal, az áram 70%kal 

nőtt. Mindez helyi viszonylatban is 

érezhető, Albertirsán is egyre többen szorulnak 

valamilyen támogatásra. Tavaly 

rendszeres gyermekvédelmi támogatás- 

ban 637-en, lakásfenntartási támogatásban 

545-en, közgyógyellátásban 516-an, 

átmeneti segélyben 456-an, aktív korúak 

ellátásában 111-en, ápolási díjban 76-an, 

adósságkezelési támogatásban 35-en, 

gyógyszertámogatásban 20-an részesültek. 

A háztartások 15%-a kapott valamilyen 

támogatást az Önkormányzattól, és 

sajnos ma már koránt sem biztos, hogy a 

jelenlegi rendszer eléri az összes tényleges 

rászorulót. Sajnos az adatok tükrében 

látszik, hogy az albertirsai gyerekek 25%a 

rendszeres gyermekvédelmi támogatásra 

szorul, azaz a családban az 1 főre jutó 

jövedelem nem éri el a 30 ezer forintot. 

Ezek a gyerekek a szegénységi küszöb 

alatt élnek, azaz a gyermekszegénység jelen 

van városunkban. 

Fazekas László polgármester az aljegyző 

asszony által bemutatott helyi támogatási 

formákhoz rendelt helyi és állami 

forrásokról beszélt. A rendszeres gyermekvédelmi 

támogatásra 7,5 millió forintot 

fordít a város 2010-ben, ezt az állam 

100%-osan támogatja, a többi esetben viszont, 

már csak részben, vagy egyáltalán 

nem jut állami forrás. Így több mint 50 

millió forintot kell a helyi büdzséből ezeknek 

a finanszírozásához kiegészítésként 

fordítani. Emellett vannak egyéb szociális 

kiadások is, így létezik a rendszerben 

gyógyszertámogatás, temetési segély, 

köztemetés, első lakáshoz jutók támogatása, 

albérleti hozzájárulás, az első sikeres 

nyelvvizsga finanszírozása, egyéb kisebb 

összegű támogatások, melyek tételével 

együttesen a szociális kiadások tervezett 

összege 2010-ben összesen 228.330.000 

forintra nőttek. 

Siposné Györe Zsuzsa, a Szociális Segítőház, 

Családsegítő Központ és Gyermekjóléti 

Szolgálat vezetője az intézmény 

működéséről beszélt. A Segítőház 11 

évvel ezelőtt jött létre, ma már 21 fővel 

7 szakfeladatot látnak el a városban. Az 

adósságkezelési szolgáltatás és a tanyagondnoki 

szolgáltatás kivételével, a feladatokat 

Ceglédbercelen, Dánszentmiklóson 

és Mikebudán is ellátják. Túri Krisztina, 

az Alberti Evangélikus Gyülekezet lelkésze 

az idősek ellátásáról beszélt. Bemutatta az 

1942-ben alapított Káldy Zoltán Szeretetotthon 

működését és a hozzá kapcsolódó 




szabadidős, és napközi jellegű idősellátási 

formákat. A fórumon bemutatkozott Csolti 

Ildikó, a szeretetotthon új vezetője is. 

Az előadásokat követően vette kezdetét 

a valódi fórum. Major Judit az elhangzottakhoz 

hozzátette, hogy a polgármester 

úr által felsorolt 22 féle támogatási forma 

szigorú jövedelemhatárokhoz kötött, 

így bizony sokszor szembesülnek azzal, 

hogy sokan olyanok sem kaphatnak támogatást, 

akik talán a helyzetük alapján 

rászorulnának. Egy idős hölgy amiatt panaszkodott, 

hogy szinte járásképtelen, és 

mégis megvonták tőle a közgyógyellátási 

igazolványt. Lebanov József képviselő szerint 

a helyi támogatási rendszer a válság 

előtti időszakot jól lefedte. Sajnos a válság 

következtében nagyon sok új ember került 

be a szociálisan rászorulók közé. Át 

kellene gondolni azt, hogy hogyan lehetne 

a szociális rendszert úgy finomítani, hogy 

ezeken az embereken is segíteni tudjanak. 


Azokon a helyeken, ahol az Önkormányzatnak 

lehetősége van a változtatásra, 

egyenként át kell gondolni a megoldási alternatívákat. 

Dr. Janik Zoltán pozitív kezdeményezésként 

értékelte a fórumot. Mint 

hangsúlyozta, sajnos az Önkormányzat által 

2007-ben kitűzött célokat nem sikerült 

maradéktalanul betartani. Köztudott az, 

hogy mi vezetett ide, és ez az előadásokból 

is kitűnt. Janik Zoltán szerint oda kell 

figyelni az úgynevezett látens személyre 

is, akik jelen pillanatban még nem szerepelnek 

a szociális ellátórendszerben, de 

lecsúszóban vannak. Segíteni kell nekik 

is, hogy merjenek segítséget kérni a Családsegítő 

Központtól. A felszólaló szerint 

muszáj lesz plusz forrásokat átcsoportosítani 

a költségvetésből, amihez egyes 

szerződéseket felül kellene vizsgálni, és a 

kintlévőségeket is, ha máshogy nem, hát 

részletfizetéssel, de be kellene hajtani. A 

szociális állapotok romlása sajnos kihat a 

közbiztonságra is, ezért fontos az együttgondolkodás 

és egymás segítése. Dr. Pécsi 

A HELYI SZOCIÁLIS VÉDŐHÁLÓRÓL 

A létminimum környékén vagy az alatt élők kényszerhelyzetük 

ben általában a helyi önkormányzatokhoz, végső kétségbeesésükben 

a karitatív szervezetekhez fordulnak segítségért. Az 

érintettek segítségkérése minden esetben egy halk segélykiáltás 

a társadalom felé. Az állami normatív alapú támogatásokhoz való 

hozzáférés szigorú feltételekhez van kötve, így csak azok tudnak 

hozzájutni az állami segítséghez, akik megfelelnek az előírt követelményeknek. 

Miközben tudjuk azt is, de nem beszélünk róla: 

az állami feltételek nagyon távol állnak a hivatalosan megállapított 

létminimumtól. A Központi Statisztikai Hivatal bár végez 

létminimum számítást, de az országos írott és elektronikus sajtón 

keresztül nem publikálja. Ismereteink szerint a létminimum 

egy főre számított összege a bruttó minimálbérrel közel megegyezik. 

Ennek ellenére a szociális ellátásokat a 28.300 Ft-ban 

befagyasztott legalacsonyabb öregségi nyugdíj összegéhez képest 

számolják. Sajnos napjainkra (talán ezen okokra is visszavezethetően!) 

Albertirsán is megjelent a „tisztes szegénység” mellett a 

„mélyszegénység”! Ez a probléma a helyiek összefogásával most 

még, a jelentkezés elején orvosolható, és megfelelő intézkedésekkel 

megállítható a kedvezőtlen folyamat, sőt, ha azonnal és 

hatékonyan lépünk: fel is számolható a mélyszegénység. E lehetőség 

felismerése, valamint a március 16-ai város fórumon 

elhangzottak adták az apropóját az április 14-én megtartott 

albertirsai szociális fórumnak, ahol sok értékes gondolat vetődött 

fel, és ami még pozitív hozadékát jelenti a rendezvénynek: 

a jelenlévőknek végre sikerült megtalálniuk a közös hangot. A 

felvetett problémák, vélemények összegzéséből megállapítást 

nyert: a „mindenkori nagypolitika” mindig csak beszél az elesettekről, 

a szociálisan hátrányos helyzetűekről, és az irántuk érzett 

közös társadalmi felelősségről, de erre az egész társadalmat 

Angéla, mint a Népjóléti Bizottság elnöke 

kért szót. Jelezte, hogy munkája során sajnos 

nagyon sokszor szembesül azzal, hogy 

a törvényesen meghatározott pénzügyi 

határok miatt nagyon sokakat kell elutasítani. 

Balogh Árpád szerint a vállalkozókat 

is be kellene vonni a költségvetés kidolgozásába, 

a képviselőknek felajánlást kellene 

tenni a tiszteletdíjukból, ezt az összeget 

kellene a helyi vállalkozóknak megtoldani. 

A probléma kezelésére mindenképpen 

széleskörű összefogásra van szükség. Kovács 

Lászlóné szerint egy dolgot nem említettek 

az előadásokban, mégpedig azt, 

hogy a rendszer hibás, hiszen a minimál 

nyugdíj összege évek óta nem változott. 

Mivel ez szabja meg a segélyezés rendszerét, 

ezért szorulnak ki sokan a támogatottak 

köréből. Nagy László képviselő szerint 

azt kell megtalálni, hogy hogyan lehet 

megelőzni a rászorultságot, van-e lehetőség 

a vállalkozók ösztönzésére, hogy egyre 

több munkahely létesülhessen Albertirsán 

is. S.L. 

próbára tevő komoly kihívásra még senkinek sem sikerült megtalálni 

a megfelelő választ. A lecke továbbra is fel van adva és el 

lehet indulni egy jó irányba. Megfontolásra érdemes javaslattal 

állt elő például Dr. Janik Zoltán, amikor elmondta, hogy elé kell 

menni az elszegényedésnek. Fel kell tárni azokat a családokat 

Albertirsán, akik az utolsó erejükből még megpróbálják fenntartani 

magukat. Azért kell ezt megtennünk, nehogy visszafordíthatatlanul 

lecsússzanak a mélységbe. Most Albertirsán kialakult 

egy közös együttgondolkodás. Ezzel a közös együttgondolkodással 

elmozdulhatunk a helyi szociális problémák kezelése terén 

a hatékonyabb, a célzottabb, és a rászorulók megváltozott 

élethelyzetéhez jobban, rugalmasabban igazodó megoldás felé. 

Ennek a gondolatnak a jegyében és az eddig szerzett tapasztalatokra 

hivatkozva azt javasolja a Dolina Zöld Kör – mint évek óta 

rendszeres szociális, karitatív tevékenységet is folytató szervezet 

– az Önkormányzatnak, hogy első lépésként a város a saját szociális 

rendeletét vizsgálja felül, és igazítsa a helyi körülményekhez, 

igényekhez. Hiszen lassan négy esztendeje, hogy a szociális 

támogatások megállapítása alapjául szolgáló legalacsonyabb 

öregségi nyugdíj nem emelkedik, ezért az egy főre számított jövedelem 

egyhelyben topog függetlenül az inflációtól. A helyben 

alkalmazott szorzószám megemelésével, és az életkörülményekhez 

való igazításával - inflációkövetővé tehető az ellátás. Így – bár 

jelentős pluszköltséget igényel ez a változtatás – azok az igénylők 

is hozzájuthatnak a helyben adható szociális ellátáshoz (pl.: 

gyógyszertámogatás), akik eddig néhány forintnyi túllépés miatt 

attól elestek és magukra maradtak a problémáikkal. Mert: „Nem 

elég azt mondani: Megteszek minden tőlem telhetőt. Amire 

szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni.” (Churchill) 

DOLINA ZÖLD KÖR tagsága nevében: Buzás Edit alelnök


Írásomhoz (melyre régóta készültem) a 

lökést, mivel motiváció korábban is volt, 

az utóbbi hónapok történései adták. Újságunkban 

a testületi ülés beszámolóin 

kívül közérdekű hírekről, illetve vitákról: 

kontra-rekontra olvashatunk. Az utóbbi 

helyett inkább az „összefogás”-ról, közös 

lépésekről, városunk fejlesztéséről olvasnék, 

és feltételezem, rajtam kívül sokan 

mások. Álmom egy nyugodt, fejlődőképes, 

hangulatos kis város, de ezért nekünk, itt 

élőknek, pártszínektől függetlenül tennünk 

kell. Ezt csak összefogással, tisztességgel, 

példamutatással lehet elérni. Széthúzással, 

irigységgel, önzőséggel, „MUTYI 

BT”-kel nem fejlődünk. Az ország romokban 

hever, a világot válság sújtja, melyen 

enyhíteni elsősorban csak mi, helyiek tudunk 

közös összefogással, példa van kis 

hazánkban! A választás nem oldja meg 

városunk fellendülését, a gondok megszűnését, 

az Alföld peremére senki nem fog 

azonnal gyárat, üzemet tolni. (A talicskát 

valószínűleg – ki kell mondani – ezideig 

másra is használták.) Mit is kellene tenni, 

melyről természetesen lehet vitatkozni? 

Úgy 14 -15 éves lehettem, mikor több alkalommal 

is kaptam tavasszal és ősszel is 

koszorúslányi meghívást. Mivelhogy volt 

lehetőségem a megfigyelésre, ennyi év távlatából 

szeretnék emlékezni az akkori lakodalmak 

sorrendjére, hangulatára. A lakodalom 

éjszakáján megrendezett tánc, amelyen 

a menyasszony utoljára táncol leányként. A 

régebbi, többnapos lakodalmakban az ünnepi 

lakoma előtt rendezték délelőtt vagy 

délután. A menyasszonyi tánc időpontja 

rendszerint éjfélre, vacsora utánra esik. 

(Bercelen ebéd után.) A kezdetét rigmussal 

vagy táncra szólító szavakkal jelenti be 

a vőfély, esetleg a násznagy. A táncot is legtöbbször 

ő kezdi a menyasszonnyal. Számos 

helyen – a lakodalmi tisztségek hierarchiáját 

követve – sortáncszerűen adja át a menyaszszonyt 

a jelesebb vendégeknek, esetleg a 

lakodalmi rangsor, vagy a rokonsági fok figyelembe 

vételével, név szerint kiáltja ki a 

következő táncost. Gyakoribb azonban, hogy 

néhány forduló után „eladó a menyasszony” 

kiáltással megnyitja az általános részvételt. 

Tánc előtt a jelentkezők a násznagy asztalán 

álló kosárba, rostába dobják a tánc „váltság- 


ÁLMODOZÁS VAGY ÉBREDNI KELL?! 

Fontos döntéseket, helyi rendeleteket 

beterjesztése előtt fórumokon, írásban 

megvitatni minél szélesebb körben, a 

bizottsági ülés, testületi ülés döntés 

lehet, a rövidsége miatt felszínes is. 

Konkrétan engem, cégemet már érinti 

a HÉSZ módosítása és ez sok mindenkit 

fog később negatívan érinteni. Az 

elektromos áram, benne a közvilágítás 

földkábeles építése kinek jó? Válaszolok. 

A DÉMÁSZ részére jó, többletköltséget 

jelent. (Kecskemét város tanult a hibából 

és korrigálta korábbi döntését.) 

Miért nem lehet szigetelt légvezeték és 

megoldott a kábeltelevízió kiépítése is, 

a lekötések attól még földkábelen történnek. 

Közbeszerzési kiírások: nem meglepő 

Albertirsa városban itt élő vállalkozók 

ezideig nem sok kiírást nyertek el! Miért? 

Összefogás hiánya, illetve az alkalmassági 

vizsgálatot, melyet helyben határoznak 

meg, nem tudják teljesíteni! Miért nem 

lehet megbeszélni (nem összebeszélni), 

mit szeretnénk közösen, hogyan tudjuk 

megoldani közösen? 

díját” jelentő pénzösszeget. Adományukat 

esetleg a tánc alatt is kézben tartják, felmutatják, 

vagy a ruhaneműt a menyasszony 

vállára terítik, felajánlásukat pedig a vőfély 

kikiáltja. Pl: „Egy borjúért táncol a menyaszszony!” 

(A régi világban ilyen eset is volt!) 

Jelentős mozzanata a menyasszonytáncnak, 

hogy a menyasszony a vőlegény hozzátartozóival 

táncol, akik ezzel mintegy kifejezik, 

hogy a családba befogadták. A lakodalmi illendőséghez 

szorosan hozzátartozik, hogy 

a menyasszonytáncban mindenkinek részt 

kell vennie. Ezért előfordult, hogy az idősebbek 

ülve, a menyasszonynak kezet adva 

„táncoltak”. A sort a vőfély zárta, aki a vagy 

a legnagyobb összeget tette le, vagy ellenkezőleg 

egy szimbolikus megváltást. Gyakran 

a menyasszonytánc végeztével veszik le a 

menyasszonyi fátylat, koszorút, az utolsó 

táncos, a vőlegény kiragadja a menyasszonyt 

a tánchelyről, miközben a násznép bő gyermekáldást 

kíván. Ezután a menyasszonyt át 

is öltöztetik új állapotához illő menyecske 

ruhába. (Napjainkban piros – fehér ruha 

és fejkendő.) Több helyen ismert a vőlegénytánc 

is, azaz a menyasszonnyal együtt 

Nekem fáj a szívem, hogy nem helyiek 

építették az óvodát, bölcsödét (hamarosan 

kezdődik), Thököly-Boglárka útépítését 

(nagyösszegek, kemény fajlagos 

árak). Milyen jó lett volna, ha egy része 

visszafolyt volna a közösbe, és a többin is 

a helyi lakosok gyarapodtak volna! Segélyezés: 

finomítani kellene, tenni kellene 

bele és érte, véleményemet kifejtettem a 

városfórumon. Álmodom tovább, de közel 

az ébredés, látom a testületi tagok, 

képviselők önzetlen munkavégzését a 

tiszteletdíjra. Látom, rájöttünk, összefogás 

kell és támogatják a helyi, becsületes 

vállalkozókat, látom, fejődünk. Látom, 

hogy AZ ÖSSZEFOGÁS ELKEZDŐDIK 

MÁJUS 21-ÉN EGY JÓTÉKONYSÁGI 

ESTTEL, és megoldjuk kettő reklámhordozónk 

anyagi helyzetét. Felébredek 

befejezésül: Május 21-én 18.00 órakor 

IVÓ NAPI PÜNKÖSDÖLŐ utcabált rendezünk, 

támogatókkal a BA-KO utcában, 

a bevétel a Gerje-Party Fúvószenekar, illetve 

a férfi kézilabda csapat között kerül 

felosztásra. 

Balogh Árpád 

Esküvő, menyasszonytánc – A múltról való elmélkedés... 

a násznép a vőlegényt is megtáncoltatja 

(bohókás öltözetben). A menyasszonytáncnak 

a mai falusi lakodalmakban növekvő 

jelentősége van, mivel ennek keretében a 

lakodalom költségeinek a jelentős része viszszatérül, 

és a vendégek számára reprezentációs 

lehetőséget nyújt. A menyasszonytánc 

jelenlegi gyakorlatában a gazdasági funkció 

dominál. A tánccal gyűjtött pénz az ifjú pár 

életének megalapozását szolgálja. Az egyéb 

lakodalmi szokáselemek (kikérés) fokozatos 

elmaradása miatt azonban a tánc a jelenlegi 

lakodalmi rítus csúcspontja lett. 

Elnézést, hogy az ételekről nem írok. 

Röviden annyit tudok elárulni, hogy marhából, 

disznóból és baromfiból készült különlegességek 

sorakoztak az asztalon, szinte 

roskadásig, rengeteg finom, különleges sütemény, 

torta, kuglóf, kalács, amit az asszonyok 

maguk sütöttek. Cukrászatból származó 

tortát például Bercelen nem szolgáltak 

fel. Mint érdekességet megemlítem: minden 

család, aki hivatalos volt a lagziba, 1 kanna 

tejet, 1 kg vajat és 50 – 100 tojást vitt a lagzis 

házhoz. Szép volt, jó volt, kár, hogy elmúlt! 

Koska – Palotay Mária



ÖSSZEFOGÁSSAL NAGYOBB AZ 

ESÉLY A JÁTSZÓTÉR FELÚJÍTÁSRA 

A „Főzzön Játszóteret!” program eddigi 

3 évében 24 biztonságos játszótér készült 

el az országban, mintegy 120 millió forintból. 

2010-ben újabb nyolc település 

lakói nyerhetnek összefogásukkal egy-egy 

vadonatúj, 5 millió forint értékű játszóteret, 

mivel az UNILEVER Magyarország 

Kereskedelmi Kft. ismét meghirdette 

programját. Január 15-én elindult a játék 

negyedik évada, mely augusztus 15-ig 

tart. Ez idő alatt lehet pályázatot benyújtani 

az alábbiak szerint: 

Össze kell gyűjteni minimum 1000 

gramm Knorr Delikát8 termék vonalkódját, 

és meg kell adni a település nevét, 

ahová szeretnénk, hogy egy új játszótér 

épüljön, vagy egy már létező játszótér felújításra 

kerüljön, a település nevét, vagy 

a felújítandó játszótér pontos címét, a 

vonalkódo(ka)t és a személyes adatokat 

(név, pontos lakcím, telefonszám) egy 

borítékban a következő címre postai úton 

kell elküldeni: „Főzzön Játszóteret!” Budapest, 

1990. A játék során összesen hat 

alkalommal történik sorsolás, öt regionális, 

illetve egy országos. 

A 7. játszóteret az a település kapja, 

ahonnan abszolút értékben a legtöbb beküldés 

érkezik a játék időtartama alatt. A 

8. játszóteret pedig annak a településnek 

adja át a szervező, ahonnan a település lélekszámával 

arányosan a legtöbb pályázat 

érkezik be, vagyis az egy főre eső pályázatok 

számát veszik figyelembe. 

A játék részvételi- és játékszabályzata a 

www.delikat.hu oldalon olvasható. 

A „Főzzön Játszóteret!” program lehetőséget 

ad mindazoknak, akik tenni akarnak 

a településükön élő gyermekekért, s 

együttes erővel, összefogással elérhetik, 

hogy az ő településük legyen a következő, 

amelyen megépül az egyik 5 millió forintot 

érő új játszótér. 

Fogjunk össze mi is! Gyűjtsük továbbra 

is a Delikát8 ételízesítő vonalkódját, mint 

ahogy eddigi is tettük jó néhányan. Már az 

előző években is aktív résztvevői voltunk 

a játéknak, ugyanis szerettük volna, ha 

az Újtelepen, az Ady Endre utcában lévő 

játszótér megszépül. Sajnos nem jártunk 

sikerrel. Eddig! De most, ha sokan összefogunk, 

eséllyel indulhatunk a játszóterek 

egyikéért. Amennyiben Ön is szeretné kis 

csapatunkat erősíteni, gyűjtse a Delikát8 

vonalkódokat. S ha nem sikerül 1000 g 

terméknek megfelelő vonalkódot összegyűjtenie, 

adja le a termék csomagolását 

a Polgármesteri Hivatal portáján, s mi 

gondoskodunk annak beküldéséről. 

Brtkáné Csókás Beáta 

MÁR MOST BŐVÜLT A TS GASTRO KFT! 

Ságodi Nándorral és Takács Zsolt ügyvezetőkkel beszélgettünk 

Nagy Öröm számunkra, hogy idén 

május 1-től az Irsai Evangélikus Egyházközségnek 

is mi szolgáltatunk. Cégünk 

határozatlan időre szóló szerződést kötött 

az Egyházközséggel, melyben az 

Egyház tulajdonában lévő Mustármag 

óvoda szociális közétkeztetési feladatainak 

ellátását és szállítását biztosítjuk. Az 

ételeket a helyben működő üzemi konyhán 

készítjük el, és onnan szállítjuk ki 

az intézményekbe. Jövőbeni terveink, 

stratégiánk közé sorolnánk további intézmények 

ellátását, valamint létszámbővítést 

is tervezünk. A nyár folyamán 

egy saját foglalkoztatású dietetikus 

szakember is csatlakozik a csapathoz, 

hogy ezzel hozzásegítsen az egészséges, 

korszerű táplálkozáshoz. Még ebben az 

évben elindítjuk napi menüszolgáltatásunkat 

a városban lakók számára, így 

megkönnyítve a dolgozó ember mindennapjait. 

Az ételek magas szintű szolgáltatásáért 

a kiváló szakember, Ságodi 

Ferencné élelmezésvezető felel. 2009 

év végétől a készpénzes fizetés mellett 

lehetőség adódik étkezési utalvánnyal 

(Accor, Sodexho) való fizetésre is, szélesebb 

fizetési lehetőséget biztosítva. Szolgáltatásainkat 

folyamatosan fejlesztjük, 

és igyekszünk minél több lehetőséget 

biztosítani. Cégünk további társadalmi 

szerepet is vállal a gyermekétkeztetésben. 

A gyermekorvosokkal és a vezető 

védőnővel 6 gyermeket választottunk ki, 

akinek étkezését támogatjuk 2010. december 

31-ig. 

RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS 

CSALÁSOK MEGELŐZÉSÉRE 

TISZTELT ALBERTIRSAIAK! 

Az elmúlt hónapokban városunkban 

ismételten előfordultak csalások, lopások, 

melyek során idős, beteg és 

hiszékeny embereket félrevezetve 

csaltak ki pénzt, és esetenként több 

százezer forinttal károsították meg 

őket. A következő elkövetési módszerekkel 

találkoztunk: az elkövetők megnyerő 

viselkedésükkel pár perc alatt a 

kiszemelt áldozat bizalmába férkőznek, 

több esetben a Polgármesteri 

Hivatal, vagy más hivatalos intézmény 

dolgozóinak, közüzemi dolgozóknak 

(DÉMÁSZ, Vízmű, gázszolgáltató) adják 

ki magukat, esetleg pénzt is ígérnek, 

így bejutnak a lakásba. Ott olyan 

helyzetet alakítanak ki, hogy pénzt 

kelljen váltani. Ekkor kifigyelik a pénz 

helyét, és figyelem elterelés után azt 

ellopják. A Polgármesteri Hivatal tájékoztatás 

szerint, az általuk küldött 

pénzt csak postai úton juttatják el a 

jogosulthoz! Továbbá megjelennek 

városunkban az utcán teherautóról 

fát, szenet áruló személyek, akik közül 

a múltban találkoztunk olyanokkal, 

akik az idős embereket becsapva, a 

kialkudott mennyiségnél kevesebb 

tüzelőt raktak le, sőt fizetéskor a házba 

a tulajdonos után bemenve, vagy 

belesve, a pénz helyét kifigyelték, és 

figyelem elterelés után azt ellopták. A 

fent leírt cselekmények során a károsultat 

több tízezer vagy több százezer 

forint kár éri, ezért kérjük a lakosságot, 

hogy nagy óvatossággal kezeljék 

a hozzájuk becsengető idegeneket. 

Továbbá kérjük, hogy akinek idős, 

egyedülálló, beteg rokona, ismerőse, 

szomszédja van, hívja fel a figyelmét 

a lehetséges csalókra. Az eseteket 

összefoglalva megállapítható, hogy 

az elkövetők nagy gondossággal választják 

ki áldozatukat, akinek idős 

korát, hiszékenységét és betegségét 

kihasználva hajtják végre a bűncselekményt. 

Amennyiben olyan gyanús 

személyekkel találkoznak, akik a fent 

leírtakhoz hasonlóan viselkednek, 

kérjük, hívják a 06-209-739-021-es telefonszámon 

az Albertirsai Rendőrőrs 

járőrszolgálatát. Segítségüket előre is 

köszönjük. 

Ceglédi Rendőrkapitányság 

Albertirsai Rendőrőrs


Húsvét vasárnap a családommal 

sétálni mentünk a Dolinába. 

A völgy széles részére érve, az út 

mentén szétdobált tavaszi hérics 

virágaira lettem figyelmes. 

Továbbmenve egy piknikező családot 

és baráti társaságot találtunk, 

akiknél messziről szemet 

szúrt a leszedett hatalmas csokor 

tavaszi hérics. Nem bírtam 

megállni, hogy meg ne szólítsam 

őket. Kérdésemre, tudják-e, hogy 

a leszedett virágok védettek és 

amúgy természetvédelmi területen 

vannak, ahol a nem védett 

növényeket sem szabad leszedni, verbálisan 

nekem támadtak. Azzal védekeztek, 

hogy nem volt kitéve a természetvédelmi 

tábla és az sem, hogy ezek védett virágok. 

A táblát valóban megrongálta valaki, amit 

pótolni fogunk, de minden növény mellé 

nem lehet kirakni „Ezt ne szedd le”. 

Amúgy a szóban forgó családot személyesen 

ismerem, tősgyökeres albertiek. Nem 

hiszem el, hogy valaki, aki itt nőt fel, az ne 

tudná, hogy a Dolina természetvédelmi 

A K T U Á L I S 

TERMÉSZETKÁROSÍTÁS 

terület. Azzal is védekeztek, hogy a gyerekek 

szedték az édesanyjuknak. Nekem is 

van egy 7 és egy 5 éves fiam, akik otthon 

szoktak virágot szedni, hogy meglepjék az 

édesanyjukat. Amikor viszont kimegyünk 

a természetbe, megkérem őket, hogy ne 

szedjenek le semmit, mert Az, Ott védett. 

Ezt az én két kisgyermekem tiszteletben 

is tartja. Az a kislány nem 7 éves volt, de 

igazából nem Ő tehet róla. A másik dolog, 

hogy a természetben szedett virágok 

(köztük a tavaszi hérics is) már 

a leszedésük napjának estéjén 

elhervadnak, hiába teszik vízbe. 

Tehát letépésük esztelen, felesleges 

cselekedet! Vitánk során 

ezekre a tényekre szerettem volna 

felhívni a társaság figyelmét, de 

sajnos nem nagyon hatotta meg 

Őket a mondandóm. Sajnálom, 

hogy a fényképezőgépem otthon 

hagytam, mert az a 100-120 ezer 

forint természetvédelmi bírság 

és 30 ezer forint szabálysértési 

bírság már biztos érdekelte volna 

Őket. Ezt a hibát nem fogom többet 

elkövetni. Természetvédelmi Csoportunk 

sokat dolgozik azért, hogy a Dolina 

újra úgy nézzen ki, mint 20-30 éve. Kérem, 

látogassanak ki minél többször, akár 

egy rövid séta erejéig is, de arra is kérem 

Önöket, ne szedjék le a vadvirágokat, még 

akkor sem, ha nem védettek! 

Köszönettel: 

Petró Péter 

Albertirsa Barátainak Köre 

Természetvédelmi Csoport vezetője 

NÉPSZERŰ AZ ÜGYFÉLKAPU REGISZTRÁCIÓ AZ APEH-NÁL 

További ügyfélszolgálatok kapcsolódnak be az Ügyfélkapu regisztrációs rendszerbe 

A jövőben az eddigieknél is több helyen, országosan 52 APEH 

ügyfélszolgálaton lesz lehetőségük az adózóknak arra, hogy 

Ügyfélkapu regisztrációt kezdeményezzenek. Az APEH-nál 

2009. november 10-én bevezetett új szolgáltatás annyira népszerűnek 

bizonyult, hogy március elejétől újabb adóhatósági 

ügyfélszolgálatok kapcsolódnak be a regisztrációs rendszerbe. 

2009. november 10-étől már az APEH Központi Ügyfélszolgálatain 

is kezdeményezhetik regisztrációjukat az állampolgárok 

az Ügyfélkapu rendszerébe, mivel jogszabályváltozásból 

következően, az Okmányirodák mellett erre az APEH is jogosultságot 

kapott. 

A szolgáltatás elindítása a MeH Infokommunikációs Államtitkárság 

szakmai támogatásával a Közigazgatási és Elektronikus 

Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) és az 

APEH együttműködése keretében vált lehetővé. A zökkenőmentes 

működés elindulása után rövid időn belül kiderült, 

hogy a szolgáltatás keresett és népszerű, ezért célszerű a regisztrálási 

lehetőség kiterjesztése. 

Az Ügyfélkapu regisztrációs szolgáltatás kiterjesztésének 

megvalósítása az igényfelméréstől a munkaállomások bekapcsolásáig 

71 napot vett igénybe, és így már országosan – a központi 

ügyfélszolgálatokkal együtt – 52 APEH kirendeltségen 

van lehetőségük az adózóknak Ügyfélkapu regisztráció kezdeményezésére. 

Az eddig eltelt időszakban (2009. november 10-étől) több 

mint 3200-an vették igénybe a lehetőséget az APEH Központi 

Ügyfélszolgálatain. Jelenleg több mint 850 000 fő rendelkezik 

az elektronikus adóbevalláshoz nélkülözhetetlen Ügyfélkapuval. 

A regisztrációs rendszer bővítésével jelenleg az alábbi APEH 

ügyfélszolgálatokon van mód első ügyfélkaput létesíteni: Közép-magyarországi 

Regionális Igazgatóság (Budapest, Vaskapu 

u. 33-35.; Budapest, Petneházy u. 6-8.; Budapest, Gvadányi 

u. 69.; Budapest, Kresz Géza u. 15.; Budapest, Kertész utca 35.) 

Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága (Miskolc; Eger; 

Salgótarján; Sátoraljaújhely; Kazincbarcika; Ózd; Mezőkövesd; 

Tiszaújváros; Szerencs; Encs; Heves; Hatvan; Gyöngyös; Balassagyarmat; 

Pásztó) Észak-alföldi Regionális Igazgatósága 

(Nyíregyháza; Debrecen; Szolnok; Kisvárda; Fehérgyarmat; 

Mátészalka; Berettyóújfalu; Balmazújváros; Jászberény) Délalföldi 

Regionális Igazgatósága (Kecskemét; Békéscsaba; 

Szeged; Hódmezővásárhely; Baja; Szarvas) Nyugat-dunántúli 

Regionális Igazgatósága (Győr; Szombathely; Zalaegerszeg; 

Sopron; Nagykanizsa) Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága 

(Székesfehérvár; Tatabánya; Veszprém; Esztergom; Dunaújváros; 

Pápa) Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága (Pécs; 

Kaposvár; Szekszárd; Siófok; Nagyatád; Dombóvár) 

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal


ELEKTRONIKAI HULLADÉKGYŰJTÉS 

MÁJUS 22-ÉN 8 ÉS 16 ÓRA KÖZÖTT 

A PIAC TÉR PARKOLÓJÁBAN! 

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Társaságunk 

2010. tavaszán elektronikai hulladékgyűjtést 

szervez Albertirsán. Elektronikai 

hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tudnivalók: Az 

„ÖKOVÍZ” Kft. az ELEKTRO-Waste Nonprofit Közhasznú 

Kft.-vel és az EKOFUTUR Kft.-vel együttműködve, 

elektronikai hulladék (e-hulladék) 

gyűjtést szervez Albertirsán, amely során a 

lakosság térítésmentesen leadhatja a háztartásában 

összegyűlt elektronikai hulladékát. 

Az e-hulladék alatt a háztartásokban, intézményekben, 

cégeknél elhasználódott, leselejtezett 

elektromos berendezéseket értjük: pl. 

mosógép, hűtőgép, villanytűzhely, számítógép, 

monitor, mikrohullámú sütő, TV, lemezjátszó, 

videó, kávédaráló, hajszárító, elektromos 

játékok, világítótestek, barkácsgépek, 

stb. Az e-hulladékok az élővilágra, az emberi 

egészségre fokozott veszélyt jelentenek, ezért 

különleges gyűjtést és kezelést igényelnek, 

így azok nem gyűjthetőek a háztartási vegyes 

hulladékkal! FONTOS: Az elektronikai hulladék 

csak ép, összeszerelt állapotban gyűjthető! 

Várjuk intézmények, cégek részvételét is! Kérésükre 

az átvevő engedélyei számának feltüntetésével 

igazolást állítunk ki az átadott 

berendezésekről, azok mennyiségéről. Elektronikai 

hulladékgyűjtéssel kapcsolatosan 

érdeklődni a 72/551-044-es telefonszámon 

lehet! Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy vegyenek 

részt minél nagyobb létszámban a 

gyűjtési akcióban, mellyel környezetünk tudatos 

védelméhez járulunk hozzá! 

Együttműködő munkájukat köszönjük! 

„ÖKOVÍZ” Kft. 

Házhoz menő szelektív 

gyűjtés rendje 

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 

Albertirsán 2010. második negyedévében 

az alábbiak szerint alakul a házhoz menő 

szelektív gyűjtés rendje: • I. körzet (Landler 

Jenő u. – Vasút u. – Táncsics M. u. – 

Dolina u. mentén az Irsa felöli rész) 2010. 

május 11. (kedd); 2010. június 8. (kedd) 

• II. körzet (Landler Jenő u. – Vasút u. – 

Táncsics M. u. – Dolina u. két oldala és ezek 

mentén az Alberti felöli rész) 2010. május 

10. (hétfő); 2010. június 14. (hétfő). 

Mit gyűjtsünk, hogyan gyűjtsük? – színes 

és víztiszta (színtelen) PET jelzésű palack 

(ásványvizes, üdítős); műanyag kupak. 

Sárga színű „ÖKOVÍZ”-es zsákban, kiöblítve, 

laposra taposva! „ÖKOVÍZ” Kft. 


Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, 

hogy Társaságunk 2010. tavaszán lomtalanítást 

szervez Albertirsán a köztisztasági 

szolgáltatással ellátott területeken. 

Lomtalanítással kapcsolatos tudnivalók: 

Időpontja: 

• 2010. május 17.: a köztisztasági 

szolgáltatással hétfői napokon ellátott 

területeken 


szolgáltatással keddi napokon ellátott 

területeken 


szolgáltatással szerdai napokon ellátott 

területeken 


szolgáltatással csütörtöki napokon 

ellátott területeken 

Lom az a darabos háztartási hulladék, 

mely mérete miatt nem fér a közszolgáltatáshoz 

rendszeresített gyűjtőedénybe 

(kukába). (pl. berendezési tárgyak, bútorok, 

textíliák stb.) 

Teendő: Az elszállításra szánt lomot a 

megadott nap reggel 7 óráig az ingatlanok 

elé szíveskedjenek kihelyezni, mert 

a hulladékgyűjtő gépjármű elhaladása 

esetén a később kihelyezett lomot nem áll 

módunkban elszállítani! A közterületek 

tisztasága érdekében a szóródó anyagokat 

zsákban, dobozban szíveskedjenek kihelyezni! 

Fontos tudni, hogy társaságunk a 

lomtalanítás keretében az alábbi hulladékokat 

nem szállítja el: Veszélyes hulladék 

(elektronikai hulladék, festékes doboz, 

állati tetem, gumiabroncs), fertőző és 

undorkeltő anyag; építési-bontási törmelék; 

kommunális vegyes hulladék; autóés 

gépjárműabroncs illetve alkatrészek; 

gáztűzhely; kályha és egyéb nagyméretű 

fémtárgy, zöldhulladék. 

A lomtalanítási akció ideje alatt a 

rendszeres hulladékgyűjtő járat érkezési 

időpontja is eltérhet a megszokottól, 

ezért a kommunális hulladékot – az eddigi 

gyakorlatnak megfelelően – reggel 

7 óráig szíveskedjenek kihelyezni! 

Lomtalanítással kapcsolatosan érdeklődni 

ügyfélszolgálatunkon (53/500-152, 

500-153) és diszpécserközpontunkban 

(53/311-215, 505-567) lehet, ahol készséggel 

állunk Ügyfeleink rendelkezésére 

illetve a www.okoviz.hu honlapon! 

Mindennapi életünk komoly környezeti 

problémája a keletkező hulladékok meny- 

LOMTALANÍTÁS 

nyisége és sokfélesége. Mivel a hulladékot 

mi termeljük, fontos tudni, hogy ezek 

mennyiségét hogyan csökkenthetjük, milyen 

lépésekkel járulhatunk hozzá a tiszta 

és egészséges környezetünk fenntartásához. 

Mindannyiunk közös feladata tehát 

környezetünk tudatos védelme, ezért a 

most induló sorozatunkkal célunk, hogy folyamatosan 

ismertessük meg Kedves Ügyfeleinket 

és Olvasóinkat a háztartásukban 

keletkező hulladékok helyes gyűjtésével, 

kezelésével, hasznosításával kapcsolatos 

gyakorlati ismeretekkel, hasznos és közérdekű 

információkkal! Ebben a lapszámban 

bevezetésképpen a legfontosabb alapfogalmakat 

ismertetjük, valamint kiemelten foglalkozunk 

a 2010 tavaszán megszervezésre 

kerülő lomtalanítással és elektronikai hulladékgyűjtéssel. 

Tartsanak velünk! 

Helyzetkép 

A fogyasztói társadalom hatása – Az 

emberi tevékenység eredményeként, a 

fogyasztói társadalom korában – az élet 

minden területén – keletkeznek hulladékok. 

A háztartásainkban főként a megvásárolt 

termékek elfogyasztása és használata 

eredményez hulladékot. Ezek előállítása 

és kereskedelmi forgalomba hozatala is jelentős 

mennyiségű hulladék képződésével 

jár. A napjainkban keletkező hulladékok 

gyűjtése, kezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása 

komplex hulladékgazdálkodási 

feladat. Szemét vagy hulladék? Gyakran 

összekeverjük ezt a két fogalmat. Nézzük 

meg, mit jelentenek! Hulladéknak nevezzük 

azokat az anyagokat, amelyek keletkezésük 

helyén (háztartások, szolgáltatás, 

ipar, mezőgazdaság) haszontalanná váltak, 

de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven 

gyűjtve még másodlagos nyersanyagként 

hasznosíthatóak. A szemét 

nem hasznosítható, tehát szelektíven nem 

gyűjthető, ezért környezetétől elzártan kerül 

lerakásra a hulladéklerakón. Tudta-e, 

hogy Magyarországon évente kb. 3 Gellért-hegynyi 

hulladék keletkezik? Ennek 

a mennyiségnek megközelítőleg 1/3-át 

lehetne szelektíven gyűjteni, 1/3-át pedig 

komposztálni. A fentiek alapján is látható, 

hogy nem minden hulladék szemét! A 

következő lapszámokban a háztartásában 

keletkező hulladékok elhelyezésének megoldási 

lehetőségeivel foglalkozunk. Tartsanak 

velünk a következő lapszámokban is! 

„ÖKOVÍZ” Kft.


Hosszú hónapokon át, de mondhatjuk 

évek óta kisérem figyelemmel azt 

a polémiát, amely Önök közt ebben az 

újságban is vég nélkül folyik, a sportcentrum 

és más beruházások vonatkozásában. 

Azt gondolom, éppen itt 

az ideje annak, hogy részben kívülállóként, 

azonban a témát a nyájas olvasóktól 

mégis kissé jobban ismerve rámutassak 

azokra az ellentmondásokra, 

amelyek mindkét fél érvelésében megtalálhatók. 

Talán így pártatlanul eljárva, 

végre pontot tehetünk a Városunk 

érdekeit messze elkerülő írásfolyam 

végére. Remélem, az olvasók közül sokan 

megőrizték az Albertirsai Híradó 

előző (áprilisi) számát, így követni tudják 

majd pontok szerint is, az ott megjelent 

felvetésekre adott válaszaim. 

Ott kezdeném, hogy a Dolina Zöld 

Kör által kifogásolt építéshatósági eljárásokkal 

kapcsolatos hibák, ügyrendi 

bakik az eljáró hatóságok részéről 

tények. Az sem kétséges, hogy ezeket 

nagyobb odafigyeléssel, hozzáértéssel 

el lehetett volna kerülni. Így valahol 

érthető az az agilitás, amellyel a Dolina 

Zöld Kör vélt, vagy valós érdekeit érvényesíteni 

kívánja. Az Önkormányzat 

képviseletében legtöbb esetben eljáró, 

az információkat ismerő és a közbenső 

döntéseket meghozó Polgármester, 

a beruházás mielőbbi megvalósulására 

tekintettel sokszor nagyvonalúan átlépett 

az alaposabb előkészítő munkát 

igénylő fázisokon. Például nyilvánvaló 

volt, hogy a természetvédelmi szabályokra 

tekintettel fokozottabb körültekintést 

igényel ebből a szempontból 

ez az eljárás, mint bármelyik korábbi. 

Erre való tekintettel, érdemes lett volna 

kikérni az érintet hatóságok előzetes 

hozzájárulását, véleményét és azt 

megosztani a természetvédő egyesületeinkkel. 

(Még akkor, amikor a futballistáink 

a környező településeken 

játszották mérkőzéseiket.) Érthetetlen 

számomra az is, hogy a korábban sok 

millió forintba kerülő két elkészített 


TISZTELT POLGÁRMESTER ÚR, 

TISZTELT DOLINA ZÖLD KÖR! 

tervdokumentáció a leendő sportcentrumról, 

amelyek még a Gerje patakra 

merőlegesen irányozták elő a futballpályát, 

miként készülhettek el abban 

a formában, amikor a védettség már 

ekkor is fennállt? Talán az ötvenméteres 

védőtávolsággal a patakmeder 

szélétől vagy éppen közepétől mérve 

sosem számoltak a tervezők? Úgy 

gondolták, mindent megold majd az 

Önkormányzat? Számos hiba történt 

valójában már a tervezéskor, amelyre 

akkor felhívtam a figyelmet, pld.: felesleges 

állandó büfét tervezni az öltözőkhöz, 

hiszen annak kihasználtsága 

nem lesz megfelelő, és lám még ma is 

azzal szenvedünk, hogy a sokmillióba 

került bővítményt kiajánljuk, meghirdetjük 

– hiszen bérlő, közel egy éve 

nem jelentkezik rá. Kérdés az is, miért 

nem az edzőpálya készült el első 

nekifutásra, miért várhatunk rá még 

évekig, hiszen annak használatára hetente 

többször lenne igény, miközben a 

meccsekre legfeljebb kéthetente kerül 

sor. Az is problémaként jelentkezett, 

hogy előzetesen nem került tisztázásra 

a jegybevételek sorsa, amely a sportolók 

eredményességének hatására növekszik, 

vagy csökken, és amellyel ők 

bevételként számoltak – ennek a pénznek 

náluk lenne a helye. 

Természetesen a Dolina Zöld Kör 

eljárása is hagy maga után nem kevés 

kívánnivalót. Miközben néhány esetben 

jogos felvetéseiket megfogalmazzák, 

nincsenek tekintettel a sportolni 

vágyók érdekeire, a már megvalósult 

építkezés státuszára. Azt hiszem, más 

úton-módon kellett volna igazukat 

bizonyítaniuk, és már a tervezési időszakban 

megtenni észrevételeiket. Így 

sokakban azt a benyomást kelti tevékenységük, 

hogy a Polgármesterrel 

szembeni hozzáállásuk kárvallottja 

nem a célszemély, hanem a kívülálló 

sportolók és támogatóik, valamint a 

szurkolók lesznek. Nem lenne értelme 

tollat ragadnom, ha nem térnék ki 

azokra a vádakra és ellenérvekre, amelyek 

pro és kontra elhangzottak mind 

a két fél részéről a korábbiakban. Figyelemmel 

a Polgármester úr által az 

újság előző számában pontokba foglaltakra, 

az érthetőség kedvéért követem 

azt a metódust a válaszom során: 

1. A sportcentrumnál észlelt hiányosságok 

tekintetében a szavatossági 

bejárás nem garancia semmire, ezek 

az eljárások korábban sem hoztak 

eredményt, nem orvosolták a fellelt 

problémákat. (Még most is csurog, és 

nem szivárog az esővíz a szertár menynyezetéről 

2010. április 19-én.) Ennek 

eklatáns példája a Tessedik Sámuel 

Általános Iskola felújítása, ahol többtucatnyi 

hiba került rögzítésre a jegyzőkönyvben, 

az intézmény mégis saját 

zsebből állta például a fűtésbeállítás 

többszázezer forintnyi összegét és a 

hibák egy részének korrigálására a mai 

napig sem került sor. De itt említhetném 

a garanciális eljárásban a kivitelező 

„festőmunkásai” által javított cserépfedést 

és tetőt, amelynek cseréjére 

- borzalom még kimondani is -, három 

évvel elkészülte után, ezen a nyáron 

kerül sor. Jellegzetes gond az is, hogy 

minden beruházásunknál vaskos hibajegyzék 

kerül rögzítésre, a problémák 

orvoslása határidőben mégis elmarad, 

miközben a hasonló nagyságú magánerős 

beruházásnál, pld. városunkban 

a Faulhaber Motors Hungaria Kft-nél 

egyetlen reklamáció sem született... 

2. A lelátó alatti „sportszertároló” 

szellőzésének hiányosságaira nem magyarázat 

az, hogy egy hirtelen ötlet ihlette 

létét, mivel azt a benyomást kelti, 

hogy ez az egész beruházásra igaz – az 

sem valósult meg másként. Az itt jelentkező 

problémákra ígért heteken 

belüli megoldás megnyugtató válasz 

lehetne, ha nem tudnám, hogy több 

mint egy éve telefonáltunk ebben az 

ügyben Ecsedi László edzővel közösen 

a Polgármesternek a színhelyről, de 




azóta sem történt semmi érdemi változás. 

3. A vakolat lehullásával valóban hasonló 

a helyzet, már akkor azt kerülgettük 

a tanár úrral, és nyilvánvaló volt 

az ok is, tehát semmi sem történt több 

mint egy év alatt. 

4. A falrepedések ilyen rövid idő elteltével 

nem csupán esztétikai problémák, 

hanem azt jelzik, a kivitelezés 

szocialista munkastílusban valósult 

meg itt is. Sajnálatosan a „kenjük be 

egy kis sárral” hozzáállás ugyancsak 

szokott formula az Önkormányzat beruházásainak 

tekintetében. Például 

az egyik első, amely Polgármesterünk 

nevéhez köthető – a Vasút utcai orvosi 

rendelő és a felette megépült lakások 

már röviddel az elkészültük után beáztak, 

a szél járt a repedéseken, de más 

intézményünknél is hasonló a helyzet. 

Az egyik utolsó pedig a Vasút és Pesti 

út sarkán épült szökőkút, amelyet 

olyan elfuseráltan készítettek el, hogy 

egy év után teljesen szét kellett szedni 

és megreparálni, ki tudja milyen 

forrásból, mikor erre egyetlen forintot 

sem terveztünk! 

5. A sportpálya nézőterének utcai 

frontja valóban balesetveszélyes, 

amennyiben azt nem rendeltetésszerűen 

használják. Azt hiszem, az út 

túloldalán történt halálos baleset okán 

(amelynek anyagi és erkölcsi kárvallottja 

az Önkormányzat is) jogos igény 

az, hogy tegyünk meg mindent a tragédiák 

elkerülése érdekében. 

6. A lelátó kialakítására a lépcsők 

magassága miatt valóban nem lehet 

panasz, hiszen az máshol is hasonló, 

azonban az ára funkciójához képest 

horribilis volt, és ráadásul, mint tudjuk, 

beázott az alatta lévő szertár, így 

jelenleg inkább napozóterasznak tűnik, 

már azok számára, akik nem félnek 

a hőgutától. 

7. A nézőtér feletti szárnyacska valóban 

csak hetven-nyolcvan embernek 

nyújt oltalmat egy zápor alkalmával, 

amint azt olvastuk. A kérdés az, jelen 

esetben: ha a nézőtér több mint 500 fős, 

és éppen teltház van, akkor hová húzódik 

a többi, ha pedig csak maroknyi fa- 


natikus szurkoló megy ki ilyen időben, 

akkor minek költöttünk rá sokmilliót? 

Sajnos így folytak el máshol is jelentős 

összegek kontroll nélkül. 

8. A tető beázásával kapcsolatosan 

tehát intézkedés történt, már csak azt 

lenne jó tudni, ki volt a hibás, mivel a 

tervező, a beépített anyagok gyártója 

és a kivitelező is egymásra mutogat. 

Persze az is kérdéses, ha ilyen rövid idő 

alatt ennyi probléma van, mi lesz itt a 

későbbiekben? 

9. A labdarugó versenypálya küzdőterét 

valóban túrta a vakond, ez azért is 

bizonyos, mivel magam is láttam, sőt 

mások is, tán még fényképek is készültek 

róla. Az más kérdés, hogy különböző 

praktikákkal távol tarthatók - ha 

csak ideiglenesen is. Mondjuk, jobb 

lett volna, egy több százmilliós beruházás 

esetén ezt a jól bevált módon, 

vakondhálóval tenni. Sajnos ez jellemzi 

beruházásaink majd mindegyikét, a 

Polgármester az elkövetett hibák beismerése 

helyett azok nagyságát csökkenteni 

igyekszik, elbagatellizálni, szőnyeg 

alá seperni a valós problémákat, 

védve a kivitelezőt az Önkormányzat 

érdekei ellenében, ki tudja miért? 

10. A nyulak (vakondokok vagy más 

háziállatok) látogatása valóban nem 

szokatlan a labdarúgópályákon. Ezeket 

az állatokat legtöbb esetben a fanatikus 

szurkolók viszik magukkal és 

bent, a nézőtérről engedik szabadon 

őket. Nálunk azonban ezt az eseményt 

az idézte elő, hogy az elkészült kerítés 

alja és a talajszint között sok helyen 

majd félméternyi volt a különbség. 

Ez ismét egy elhumorizált probléma, 

amely azonban komolyabb, mint gondolnánk, 

hiszen mérkőzésen valóban 

csak egyszer szurkolhattunk a tapsifülesnek, 

azonban a rendszeres éjszakai 

riasztások, amelyek a környező lakók 

idegeire mentek, így ők arra késztették 

végül is Polgármester urat, hogy 

intézkedjen. Ekkor került sor arra a 

megoldásra, amikor is földdel feltöltötték 

a kerítés alsó vonaláig a talajt. 

No persze ez végül is sokkal olcsóbb, 

mint a riasztásra rendszeresen kiérkező 

biztonsági cég számlázott kiszállási 

költsége - csak éppen megnyugtatónak 

nem mondható megoldás. 

11. Bízom benne, hogy a gyep karbantartása 

valóban megfelelő lesz, 

hiszen az edzőpálya megépítésének 

elmaradása miatt a korábban tervezettnél 

gyakoribb igénybevétel ezt szükségessé 

is teszi habbal, vagy hab nélkül. 

12. Szerintem itt, és több más helyen 

a Polgármester úr emlékszik roszszul. 

Szinte minden (balul sikerült) 

beruházásunk után elhangzott az a 

mondat „nem tudunk örülni annak, 

amink van”. Hiszen itt a legújabb hasonló 

példa: az újvárosrész óvodája 

kapcsán ismét csak rengeteg hiányosságról 

beszélhetnénk. Természetesen 

a jól bevált hallgatásra, mások elhallgattatására 

került sor itt is. A sok apró, 

de a mindennapi életet megkeserítő 

probléma jellegzetes példája: az új 

óvoda előkészítő konyhája kicsi, szellőztethetetlen, 

sötét, csak egy apró WC 

ablakra telt, a kiságyak ólomnehezek, 

a mozgatásukra gyárilag készített kiskocsi 

méreténél fogva alkalmatlan erre 

a célra, és még lehetne sorolni napestig 

a félre sikerült dolgokat. Ki a hibás, 

miért nem tud erről a közvélemény? 

A tervező rontott el valamit, esetleg a 

kivitelező, az óvónők, akik még idejében 

jelezték a gondokat, csak éppen 

meghallgatásra nem találtak? Érthetetlen 

volt az is, hogy az intézmény 

átadásakor sokak meg nem érdemelt 

babérokat arathattak le, miközben 

még csak megemlítésre sem került a 

körzet előző képviselőjének nem kevés 

küzdelme az ügyben, akárcsak másoké. 

Talán azt is fel lehetett volna hozni, 

hogy volt egy képviselő, aki az önkormányzati 

ciklus elején kiharcolta azt, 

ez a projekt kerüljön a 16-os pályázati 

lista (amely nagyobb része természetesen 

meg sem valósult) élére. Ha ez a 

sorrend testületi ülésen indítványomra 

nem kerül rögzítésre, akkor ismét csak 

további éveket várhatnánk az évtizedekkel 

ezelőtt megígértekre. 

13. Polgármester úr, mintha a „képviselőtársak 

küzdelmének feladásáról” 

is másként gondolkodnánk. A kábeltelevíziós 

közvetítéseket figyelemmel 

kísérők jól tudják azt, a felszólaló képviselőket 

arra buzdítja, ne ott mond- 




ják el kéréseiket, javaslataikat, hanem 

bizottsági ülésen, illetve négyszemközt 

vagy telefonon, eközben mindenkit biztat, 

ne szerepeljenek állandóan. Ön ezzel 

szemben stílusának köszönhetően, 

az SZMSZ-ben foglaltakon túllépve az 

ülés vezetése helyett, és a rendelkezésére 

álló kereteket megkerülve, szinte 

minden hozzászóláshoz fűz nem egyszer 

epés megjegyzést, véleményt, néha 

messze túllépve a jó modor határait is. 

Éppen ezért a képviselők egy része belefáradt 

már abba, hogy szélmalomharcot 

folytasson és vitatkozzon akkor, amikor 

Ön az álláspontját abszolút igazságként 

adja elő, vagy éppen előterjesztőként 

hangoztatja véleményét, amelyhez igazodást 

vár a többségtől – azt sugallva, 

hogy az elvárásai és Városunk érdekei 

minden esetben egybeesnek. Az ellenzőket 

pedig abban a színben tűnteti 

fel, hogy ők pedig a közösség érdekével 

helyezkednek szembe, miközben csak a 

szabad véleménynyilvánítás jogát gyakorolják, 

amely természetesen Önnek 

igen terhes. 

14. A Sportcentrumra valóban nagy 

szükség volt, hiszen igen furcsa körülmények 

között orozták el a korábbi 

pályát atlétáinktól, focistáinktól, csak 

sokak szerint nem így, ilyen formában 

kellett volna azt megépíteni, hanem 

egészen más kondíciók mellett. 

15. A Sportközpont beruházásra első 

nekifutásra 270 millió forintot szánt 

az Önkormányzat edzőpályával egyetemben. 

Ha figyelembe vesszük, hogy 

Dr. Mányi Erzsébet alpolgármester 

korábbi javaslatára az értékesített futballpálya 

eladásából származó bevételt 

(kb. 90 millió forintot) külön számlán 

kellett volna kezelni, és erre a célra felhasználni, 

akkor viszont jóval kevesebb 

kölcsönre lett volna szükség. Amennyiben 

ezt a korábbi testületi döntést Ön 

valóban betartja, akkor csak 180 millió 

forintos hitelt kellett volna erre a célra 

felvenni. Csakhogy, a 270 millió forint 

sportpályára szánt összeg és a plusz 30 

millió forint szennyvíztisztítóra szükséges 

pénz, azaz összesen 300 milliós 

hitel azonban a beérkezett pályázati 

ajánlatok után nem volt elégséges. 


Azok meghaladták az előzetesen kalkulált 

összeget. Ekkor ahelyett, hogy 

újraszabtuk volna a kabátot, átgondoltuk 

volna érdemben a terveket és a 

rendelkezésünkre álló keretet, inkább 

a kivitelezési technológia szétbontása 

és a TÁRGYALÁSOS eljárás mellett 

döntöttek az illetékesek, és ez után 

újabb 120 milliós hitelre szorultunk. 

Nem tudom, milyen áremelés hatott 

közre abban, hogy igen rövid idő alatt 

az első vállalási árhoz képest is, több 

tízmillió forintos pénzösszeggel kellett 

megemelni a kivitelezői díjat? A 

Városfórumon a Polgármestertől elhangzottak 

szerint ez a dolog pusztán 

sajnálatos volt. Szerintem pedig sokkal 

több annál! De ha figyelembe vesszük 

azt is, hogy a sportcentrum fenntartása 

az eddigi adatok szerint több mint 9 

millió forintba került az elmúlt évben 

– akkora összeggel terhelve meg a büdzsét, 

amennyivel összesen támogatjuk 

a sportolóinkat, és az ennek kompenzálására 

remélt bevételek messze 

elmaradtak a várttól – az egész projekt 

átgondolatlannak, koncepciótlannak, 

elfuseráltnak tűnik, hogy mást ne is 

mondjak. 

16. A Dolina Zöld Körrel kapcsolatos 

negatív közhangulat valós, és annak 

alapját nem tudom és akarom megkérdőjelezni, 

pusztán az Önök közt 

kialakuló értelmetlen vitát és sokszor 

személyeskedő hangnemet. 

17. A gyógyvizű fürdővel kapcsolatos 

polémiát nem lehet szerintem lezárni 

az Ön interpretálásával, mely szerint: 

az elmúlt évben egy olyan pályázatot 

írtak ki, amelyen az önrész magas aránya 

miatt nem volt értelme részt venni. 

Elsőként talán azt fűzném hozzá, 

hogy az eltelt tizenkét év során több 

olyan pályázat volt, amelyen ki tudja 

miért, nem vettünk részt, miközben 

indulásunkat semmi sem gátolta, és 

az önrész aránya is sokkal kedvezőbb 

volt. Másodsorban azt is gondolom, 

hogy a sportcentrumra fordított öszszeg 

feléből is jelentős önerőt tudtunk 

volna produkálni a pályázatokhoz korábban 

is, ezzel fejlődési pályára állítva 

a fürdőnket és Városunk jövőjét. Nem 

is beszélve a helyi vállalkozók ezt követő 

szerepvállalásáról vagy a renge- 

teg munkahelyről, ami ennek gyors 

és hasznos vonzata lett volna. Ezzel 

szemben az Ön által preferált, a fürdő 

beruházóját úgymond kommendáló L. 

András – akiről szerencsére kiderült 

Dr. Makkos Gyula utánjárása következtében, 

hogy nem az, akinek mondja 

magát – miután kicsikart egy, az Ön 

által aláírt szándéknyilatkozatot, amelyet 

senki sem tudja, mire használt fel, 

azóta eltűnt. Ez az ember közel két év 

óta nem jelentkezik, így ismét csak éveket 

vesztegettünk el hiába. Mondjuk az 

is érdekes, miért gondolja most már 

egyetlen megoldásnak egy tőkeerős beruházót 

vonzó projektmenedzser cég 

bevonását a lehetséges fejlesztésbe? 

Egy éve még többszázezer forintért 

értékbecslést készíttetett a fürdőről és 

a környező ingatlanokról, egy ügyvédi 

irodától pedig hasonló összegért adásvételi 

szerződés tervezetet szerzett be 

akkor, amikor még koncepcionálisan 

sem döntött arról a testület, hogy eladja 

a településünk fürdőjét! Úgy látom, 

olyan háttértörténésekről maradt le a 

testület és a lakosság, amelyekre csak a 

szokásos csúsztatásokat, magyarázatokat 

hallhatjuk majd Öntől. 

18. Polgármester úr ebben a pontban 

a meglévő hitelállományunk tekintetében 

arra jutott, hogy az elenyésző, 

mind a környező, mind az 

országunkban található más településekhez 

képest, és az nem is jelentős 

teher. Tisztelt Uram, felhívom arra a 

figyelmét, hogy interpretációja nem 

állja meg a helyét. A környező és távolabbi 

önkormányzatok anyagi helyzete 

összességében ismeretlen mindenki 

előtt. Azok az adatok, amelyekből erre 

mégis következtethetnénk, nem tartalmazzák 

azt, hogy milyen célra vett 

fel például egy hasonló nagyságú települési 

önkormányzat hitelt. Amennyiben 

jól prosperáló céget hoz belőle létre, 

vagy olyan fürdőt üzemeltet, amely 

kiegészítő létesítményeivel, iparűzési 

adóbevételével kárpótolja a felvett hitelért, 

illetve könnyedén törlesztheti 

belőle adóságát, akkor nyilvánvalóan 

megéri azt vállalni! Ezzel szemben 

nekünk csak további, a törlesztésen is 




túlmutató kiadást jelentett a kérdéses 

adóssághalmaz. A számszaki adatok 

tükrében is fel szeretném hívni a figyelmét 

a következőre: a költségvetési 

főösszegünk tekintetében valóban 

kevésnek tűnhet a törlesztendő kamat 

és tőke összege. Vegyük azonban figyelembe 

azt is, hogy költségvetésünk 

350 millióval kevesebb idén (azaz 

1.780 millió körül van a pénzmaradvány 

nélkül), mint az elmúlt évben 

(amikor is 2.130 millió volt). Ekkor, 

ha ebből levonjuk a tervezett pályázati 

bevételeinket is, közel 270 millió forintot, 

láthatjuk, hogy igen csak esik 

össze a kasszánk, amiért sokkal jobban 

kellene gazdálkodnunk, és nem 

büszkélkednünk értelmetlenül vállalt 

terheinkkel. Költségvetésünk főösszege 

ilyen értelemben a 2002-es szintre 

esett vissza, ami nem jó hír a következő 

évekre, hiszen ennek nagy része intézményeinkre, 

kötelező feladatainkra 

fordítódik. Ebben a vonatkozásban 

ez a jövőre nézve a lakosság és a vállalkozók 

számára közműdíj emelést, 

adóemelést jelenthet, az intézményi 

dolgozók számára létszámleépítést, 

amennyiben a mostani herdáló, pazarló 

gazdálkodás folyik tovább. Az is 

bizonyos, hogy csak jövőre kezdjük el 

befizetni a két részletben felvett hitel 

(300 és 120 millió forint) második 

penzumának, a 120 millió forintnak 

a törlesztéseit. Így összességében a 

következő évben már közel 46 millió 

forint adósságtörlesztéssel, kiadással 

számolhat a képviselő-testület az Ön 

által írt 31 millióval ellentétben, persze 

csak akkor, ha addig újabb hitelfelvételre 

nem kerül sor „igen jó helyzetünkre” 

tekintettel. Valójában még az 

sem került szóba ebben a vonatkozásban, 

hogy mobilizálható vagyonunk az 

elmúlt bő évtizedben elfogyott, lassan 

már végkiárusítást tartunk, egyetlen 

értékes és eladható vagyontárgyunk 

ma már csak egy bérbe adott ingatlan. 

19. Téved a Polgármester úr abban 

is, hogy közösen fizetnénk vissza az 

általa forszírozott hiteleket. Azt már 

2023-ig is elsősorban gyermekeink 

és unokáink fogják nyögni. Ők sajnos 


nem dönthettek arról, érdemes-e enynyi 

kölcsönt felvenni ilyen időkben. 

Az azonban bizonyos, nem azok fogják 

visszafizetni a tartozásokat, akik a horribilis 

nagyságú hitelfelvétel mellett 

kardoskodtak, hanem közvetve azok, 

akik most is számláikkal, csekkjeikkel 

vannak gondban hónapról hónapra, 

túlnyomórészt megélhetési gondokkal 

küszködve. 

A KAMPÁNY ELKEZDŐDÖTT 

Tisztelt Elter János Elnök Úr! 

Ügyes kampány cikket próbált a fentiekben megfogalmazni. Tökéletesen 

egybecseng ez az április 29-i testületi ülésen produkált szereplésével. 

Igen, tudomásul vettem: az önkormányzati választási kampány élesbe fordult. 

Írásával csupán két nagy baj van. 

1. Címe és bevezető gondolata azt sugallja, hogy Önt a DZK és a polgármester 

közötti áldatlan polémia aggasztja. Ehhez képest a cikk 

további részében bőségesen szó esik egyéb témákról: iskola- és óvodabővítésről, 

hitel felvételről, költségvetési főösszegről (abszolút hibás 

számadattal), fürdő beruházásról és korábbi pályázatokról (amiket 

soha nem írtak ki), meg sok más dologról. Természetesen valamennyi 

esetben kiderül a polgármester mulasztása. 

Nagy tehát a különbség a cím és a tartalom között. 

2. Konkrét állításai, ítéletei hemzsegnek a csúsztatásoktól, a tévedésektől. 

Közülük jó néhány egyszerűen hamis, alaptalan vádaskodást tartalmaz, 

s a vége felé még riogat is (közműdíj és adó emeléssel). 

Tisztelt Elnök Úr! 

Amennyiben Önt csakugyan a DZK és a polgármester közötti vita 

aggasztja, három éven keresztül tehetett volna ez ellen. Hiszen ennyi ideje 

teljesen világos, hogy a DZK hatalmas buzgalmában, önkormányzat 

(nem pusztán polgármester) ellenes lépések sorozatát teszi. Ön azonban 

folyamatosan hallgatott erről, vagy helyette épp Újtelep Albertirsáról történő 

leszakításáról elmélkedett. Lehet, nem zavarta Önt túlságosan, hogy 

a DZK célkeresztjében lévő „célszemélyt” (az Ön szóhasználatával) „bekenjük 

egy kis sárral”. Mert ha ez történik, s a „célszemély” elmondja véleményét 

és a valós tényeket közös dolgainkról, majd csak belekeveredik 

valamiféle közös dagonyába a DZK-val. Ekkor pedig jöhet a Nagy Igazságtevő, 

s ez Ön. Rafinált koreográfia ez, csak sajnos silány. 

Végezetül, Kedves Elnök Úr! 

Mivel a további pontokban a korábbi 

témák ismétlődnek és érdemi új információt 

nem hordoznak, így én most 

itt befejezem a két fél, Fazekas László 

polgármester és a Dolina Zöld Kör vitájához 

fűzött megjegyzéseim sorát. 

Tisztelettel: 

Elter János 

Albertirsa Város Jogi - 

Ügyrendi Bizottságának Elnöke 

Fenti írásának híradóbeli megjelenése az ékes bizonyítéka annak, hogy 

városunkban szó sincs bárki „elhallgattatásáról”! Az Újtelepi Óvoda kapcsán 

leírt öndicsérete nekem nem tetszik, de ez ízlés dolga. Annak viszont 

örülök, hogy munkám szapulására csupa megvalósult beruházás, létrejött 

új érték kapcsán nyílott módja. 

Üdvözlettel: Fazekas László



A TESSEDIK SÁMUEL ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI 

Iskolánkban a tavaszi szünet előtti hét 

jelentős eseménye a húsvéti népszokások 

felelevenítése volt és a készülődés az 

ünnepre. A péntek délutáni programunk 

hét helyszínen zajlott, mindenki ízlésének 

és kedvének megfelelően válogathatott. 

Egy nagyon kedves erdélyi nénit 

hívtunk meg, Jutka mamát, aki megtanított 

bennünket rongybabát készíteni 

úgy, hogy közben egyetlen öltést sem 

kellett tenni. Tőle a jövőben még nagyon 

sok különleges kézműves technikát tanulhatunk 

meg. Edit néni vezetésével 

krumplinyomdával gyönyörű, hangulatos 

húsvéti terítők készültek. Dóri nénivel 

egy különleges technikával tojásokat 

díszíthettünk. Öröm volt nézni, ahogy 

a nyolcadikos fiúk szorgoskodtak. Akik 

jobban szeretik a sporttevékenységet, 

azokat Albert Ági néni várta a tornateremben 

egy kis sportolásra. Egy másik 

helyszínen Budai tanár úr ügyességét 

csodálhattuk meg, hegymászóélményeiről 

szóló diák vetítése során. Az udvaron 

Tünde nénivel eleveníthették föl a gyerekek 

a már-már feledésbe merülő tojásjátékokat. 

Sokat nevettek tojásdobálás, 

tojásgurítás, tojáskuglizás közben. Párok 

versengtek azon, hogy dobálás közben 

kinek törik hamarabb a – természetesen 

keményre főtt – tojása. Mindannyian 

legjobban a tojáskereső játékot élveztük, 

köszönet jár Andi néni az ötletért. Mint a 

felbolydult méhkas, futkostak a gyerekek 

csapatostul az udvaron. Azon igyekeztek, 

ki gyűjti be leghamarabb a legtöbb tojást. 

A délután megkoronázásaként elűztük a 

telet, elégettük a kiszebábot. „Jöjjön a 

tavasz, vesszen a tél!” – zengett az udvaron. 

És sikerült, itt a jó idő! Itt a tavasz! 

A tavasz a nyelvi munkaközösség számára 

is a zsongást hozta el: iskolánkban 

zajlott az Országos Literátum tesztverseny 

első fordulója, ahová 11 diákunk 

nevezett be. A tét: a nyelvvizsga lehetősége. 

Három diákunk a Dunakeszin 

megrendezésre kerülő komplex angol 

versenyre készül, ahol az öt készséget 

együtt mérik. Nagyon szép eredménnyel 

is büszkélkedhetünk. A London Bridge 

felmenő rendszerű tesztversenyen az 

első 2 forduló sikeres megoldása után az 

országos döntőbe jutottak: Berkes Dorka 

4. évfolyam; Hartvig Virág 4. évfolyam; 

Andrádi Anita 6. évfolyam; Bártfai Bernadett 

6. évfolyam; Sármán Gergő 6. évfo- 

lyam; Varga Virág 6. évfolyam; Boldoczki 

Luca 7. évfolyam; Czigelmayer Bence 

7. évfolyam. Ők május 8-án Budapesten 

több társukkal mérik össze tudásukat a 

legjobb helyezésekért. Eredményeikről 

később beszámolunk. Más területeinken 

is vannak szép eredményeink: 

• A Hevesy György Országos Kémiaverseny 

megyei fordulóján 56 versenyzőből 

20. helyezést ért el Tóth 

Viktória 8. b osztályos tanuló. 

• A tollforgató versenyen fizika tantárgyból 

1. helyezést ért el Sárközi 

Bálint 8. c. osztályos tanuló. 

• A városi szavalóversenyen 3 iskola 

diákjai versenyeztek a Márai Sándor 

Könyvtárban április 14-én: 5-6. évfolyamon 

1. helyezést ért el: Bártfai 

Bernadett 6. b. 7-8. évfolyamon 1. 

helyezést ért el: Keliger Dániel 7. b. 

3. helyezést ért el Lakatos Lívia 8. c. 

• A fiú labdarúgás területén is eredményeket 

értünk el: 7-8. osztályosok 

nagypályás labdarúgásában 2. 

helyezést, 5-6. osztályosok kispályás 

labdarúgásában 3. helyezést, 3-4. 

osztályosok kispályás labdarúgásában 

1. helyezést értünk el, így ők 

továbbjutottak a területi döntőbe. 

Gratulálunk! 

Április hónapban fejeződött be a már 

2 éve sikeresen működő úszótanfolyam. 

Félévente heti egyszer 10 alkalommal 

mentünk a monori uszodába, ahol úszásoktatásra, 

a már úszni tudóknak erős 

edzésre volt lehetőségük. (Oktatók: Nagy 

Gábor, Csernák Mariann.) A gyerekek 

nagyon szerették; kiváló alkalom volt az 

egészség megőrzésére és gyógytornaként 

is bevált. További programjaink, amelyek 

megvalósultak ebben a hónapban: papírgyűjtés 

az alsó tagozaton; Foucault-inga 

megtekintése Cegléden; az iskolaudvar és 

környékének takarítása; megemlékezés a 

költészet napjáról; nyílt napok az alsó tagozaton. 

Április hónap jelentős eredményeként 

említhető névadónk, Tessedik 

Sámuel születésének évfordulója, amelyre 

műsorral, versenyekkel készültünk: 

Szarvasi kiránduláson vett részt 16 hetedikes 

gyermek, akik a hagyománnyá vált 

Tessedik-vetélkedő alkalmából látogattak 

el a gyönyörű városba. Április 20-án 

délelőtt Albert Ágnes tanárnő műsorát 

néztük meg az iskola udvarán. Délután 

került megrendezésre a hetedikes tanulók 

hagyománnyá vált megmérettetése, 

melynek témája Tessedik Sámuel élete, 

munkássága, kora volt. A kiadott szakirodalom 

alapján egy rendkívüli verseny 

keretén belül adtak számot tudásukról 

a tanulók, Cserhátsurányból, az ottani 

Tessedik Iskolából küldöttség látogatott 

el hozzánk a Tessedik napi programokra. 

Egy csapattal ők is részt vettek a vetélkedőn. 

Szintén névadónk tiszteletére 

rendeztük meg (immár másodjára) és 

szeretnénk hagyománnyá tenni a kis- 



S P O R T 

Folytatás az előző oldalról ■■A Tessedik Sámuel Általános Iskola hírei 

térségi versenyeket. Az erős mezőnyben 

tanulóink szépen helytálltak, hiszen a 

mesemondó kategóriában II. korcsoportban 

3-4. osztályban első helyezett Berkes 

Dorka 4. c., különdíjat kapott Farkas 

Ádám 4. a. osztályos tanuló. A népdaléneklés 

kategóriában I. korcsoportban 

(3-4. évfolyam) 3. helyezést ért el Ecsedi 

Sára 4. osztályos tanuló; II. korcsoportban 

(5-6. évfolyam) 1. helyezést ért el 

Motyovszki Sára 5. osztályos tanuló, 

III. korcsoportban (7-8. évfolyam) megosztott 

2. helyezést ért el Nagy Dóra 8. 

osztályos tanuló. Angol versmondó kategóriában 

az I. korcsoportban (1-2. évfolyamon) 

1. helyezést ért el Major Bálint 

2. c. osztályos tanuló, 2. helyezést ért el 

Pintér Mercedes, szintén 2. c. osztályos 

tanuló. A II. korcsoportban (3-4. évfolyam) 

2. helyezést ért el Hartvig Virág 4. 

c. osztályos tanuló. A III. korcsoportban 

(7. évfolyam) 1. helyezést ért el Keliger 

Dániel 7. b. osztályos gyermek. Mindanynyian 

örülünk tanulóink sikereinek. 

Bitó Lászlóné, Szakállas Franciska 

TÁJÉKOZTATÓ A SPORTKÖZPONT 

HASZNÁLATÁRÓL 

A létesítmény nyitvatartási ideje: Április 1. – augusztus 31. hétköznapokon 

9-20,30 óráig, munkaszüneti napokon (a hivatalos versenyeken túl) 

16-20,30 óráig. Szeptember 1. – november 30. között hétköznapokon 14- 

20 óráig, munkaszüneti napokon (a hivatalos versenyeken túl) 15-18 óráig. 

December 1. – március 31. hétköznapokon 14-20 óráig. 

Bérleti díjak: 

a.) Labdarúgó versenypálya használata: A labdarúgó versenypályát városunk 

közösségei (kizárólag labdarúgó mérkőzések céljából) ingyenesen 

használhatják. A város közösségein kívüli „idegen” bérlés: 

40.000 Ft + ÁFA/mérkőzés. A város közösségein kívüli „idegen” használat 

tartalma is csupán labdarúgó mérkőzések lebonyolítása lehet. 

b.) Labdarúgó edzőpálya használata (világítás nélkül): 1.500 Ft/óra + 

ÁFA. A város közösségein kívüli „idegen” bérlés: 25.000 Ft + ÁFA/ 

mérkőzés. 

c.) Bitumenes kosár-, ill. kézilabda pálya: 800 Ft/óra + ÁFA. 

d.) Atlétikai pálya: 250 Ft/óra + ÁFA. 

A c.) és d.) pontban szereplő használati díjak havi vagy éves bérleti díjként 

is fizethetők. Ezek összege a következő: bitumenes kosár-, ill. kézilabda 

pálya: 4.000 Ft/hó + ÁFA; 20.000 Ft/év + ÁFA. Atlétikai pálya: 1.200 

Ft/hó + ÁFA; 9.000 Ft/év + ÁFA. A használati és bérleti díjak a helyszínen, 

nyitvatartási időben fizethetők. 

Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala 

Szilágysomlyói testvériskola látogatása 

Immár hagyománnyá vált, hogy 

szeptemberben Szilágy somlyóra 

látogatunk, és áprilisban az erdélyi 

gyerekek érkeznek hozzánk. 

Április 9-én, pénteken indultak 

Erdélyből, először Debrecen nevezetességeivel 

ismerkedtek, 

majd délután fél 5 felé érkeztek 

iskolánkba. Izgatottan vártuk 

őket, de sajnos, más egyéb 

programjaik miatt, az idén csak 

nagyon kevés diák tudott eljönni. 

Örömmel találtak egymásra a 

már ismerős barátok, de néhány 

új gyermek is érkezett, akik eddig 

még nem jártak nálunk. Pizzával 

és teával fogadtuk őket, 

majd végigjártuk az iskolát, utána 

mindenki hazament a vendéglátó 

családokhoz. De még nem ért véget 

a nap, hisz estefelé a parkban 

találkoztunk egy jó kis beszélge- 

tésre. Szombaton Ópusztaszerre 

indultunk két busszal, hisz majdnem 

minden vendéglátó gyerek 

is elment, mivel így egész nap 

együtt lehettünk erdélyi barátainkkal. 

Igazgató néni és néhány 

nevelő, sőt még szülők is elkísértek 

bennünket. Megnéztük a 

Feszty körképet, a kiállításokat. 

Sajnos az időjárás nem kedvezett, 

nagyon hideg volt, de azért 

nagyon jól éreztük magunkat. Hazafelé 

megálltunk Kecskeméten 

egy kis időre, rövid sétát tettünk 

a városháza környékén. A rossz 

idő ellenére kellemes, tartalmas 

kirándulásra emlékezhetünk. Sajnos 

vasárnap már reggel visszaindultak 

szilágysomlyói barátaink. 

Nagyon várjuk a szeptembert, 

mikor újra együtt lehetünk. Addig 

a számítógépen levelezünk. 

KILENCEDIK 

VÁROSI 

ÚSZÓVERSENY 

Szervezők: Albertirsai Sportegyesület, 

Kulturális Bizottság. A verseny időpontja 

és helyszíne: 2010. június 8-án 16 

óra. Albertirsa, Strandfürdő. A versenyen 

Albertirsán élő, vagy az ASE-ben sportoló 

lányok, fiúk, felnőttek (nők és férfiak) 

indulhatnak az alábbi korcsoportok szerint: 

I. korcsoport: 1999-ben és később 

születettek; II. korcsoport: 1997–98-ban 

születettek; III. korcsoport: 1995–96-ban 

születettek; IV. korcsoport: 1993–94-ben 

születettek; V. korcsoport: 1992–91–90ben 

születettek; VI. korcsoport: 1989-ben 

és korábban születettek. 

Versenyt gyors- és mellúszásban rendezünk. 

I – II – III. korcsoportnak: 1 hossz; 

IV – V – VI. korcsoportnak: 2 hossz. 

Nevezés a verseny napján, a helyszínen, 

15 óra 30 és 16 óra között. Díjazás 

nemenként, korcsoportonként és úszásnemenként 

az I-III. helyezett érem díjazásban 

részesül. Minden úszni tudó társunkat 

szeretettel várunk!


AZ ALBERTIRSAI 

EXTRÉMSPORT 

EGYESÜLET HÍREI 

Újabb jó hírekkel szolgálhatunk az 

albertirsai sportbarátoknak. 2010 áprilisában 

az Albertirsai Extrémsport Egyesület 

újabb tagokkal bővült, Bacsa László, 

Bacsa Márk, Csillik Dávid, Csonka Márk, 

Diószegi Gergő, Diószegi Károly, Iványi 

Norbert, Nagy Zoltán, Szedresi Péter 

és végül, de nem utolsó sorban Szepes 

Rihárd személyében. 

Belépésükkel, egy új ágazattal is gazdagabbak 

lettünk, mostantól a fiatalok gyakorolhatnak, 

hódolhatnak egy igazi városi 

sportnak, a Parkour-nek. 

Mi is az a Parkour? A Parkour az egy 

francia eredetű utcai extrém sport. A 

szó jelentése szabadfutás, de szokták 

Free Runningnak is nevezni. Lényege: 

különböző fizikai akadályok valamilyen 

módon történő leküzdése. Ez igazából 

az utcai testedzés egyik formája. Továbbá 

önfegyelmet és fizikai odafigyelést 

igényel. 

Az albertirsai Parkouros srácok már 

több éve gyakorolják és űzik ezt a sportot, 

de most, hála az Albertirsai Extrémsport 

Egyesületnek, hatalmas előrelépést 

és lehetőséget kaptak a fejlődésre. Mint 

látható, próbálunk a lehető legszélesebb 

spektrumba nyitni, hogy mindenkinek 

tudjunk segíteni a biztonságos időtöltésben, 

hogy a fiatalok értelmesen tölthessék 

szabadidejüket. 

Továbbra is nyitottak vagyunk minden 

ötlet előtt, az Egyesület kapui bárki előtt 

nyitva állnak. Szokásos mondatunkkal 

szeretném befejezni: természetesen, továbbra 

is fogadunk anyagi segítséget, hiszen 

ezt a gyerekeink, unokáink, biztonságos 

sportolására fordítjuk. 

Kovács Zoltán 

Az Egyesület titkára 

■■JUDO S P O R T 

■■Atlétika Városi bajnokság Albertirsán 

Ezt is megértük! 2010. április 24-én 

rendezhettük az első városi atlétikai bajnokságunkat 

a saját pályánkon. 13 egyesületből 

érkezett (Török szent miklós tól 

Gödöllőig) 200 fiatal atléta. Közöttük 

néhány országos bajnok: Siposhegyi 

Zsolt (Budaörs); R. Tóth Róbert (Törökszent 

miklós); Répási Petra, Szabó Beatrix, 

Nagy Noémi (Csepel), Szabó Zita 

(Albertirsa). Az ASE versenyzői kiválóan 

szerepeltek. Különdíjat Revák Péter és 

Farkas Ádám kapott. Jó érzés volt, hogy 

a díjat átadók között egykori, kiváló atlétákat 

is köszönthettünk, Marik Ilona, Dr. 

Ecsedi László, Murányi Péter, Lehoczky 

Árpád személyében. Tiszteletét tette versenyünkön 

Dr. Nagy Sándor, a Pest Megyei 

Atlétikai Szövetség, és Egri Gyula, a 

Pest Megyei Diáksport Szövetség elnöke 

is. Köszönetet mondunk a szervezőknek: 

a helyi edzőknek, testnevelő tanároknak, 

volt versenyzőinknek, a Szabó, a 

Lehoczky, a Bágyi és az Ecsedi család valamennyi 

tagjának, s mindenki másnak, 

aki hozzájárult a sikeres rendezéshez. Az 

Albertirsai Sportegyesület (ASE) atlétáinak 

jobb eredményei: Farkas Ádám (képünkön) 

négy győzelmet aratott, Revák 

Péter és Kovács Ferenc két – két győzelem, 

illetve Szabó Zita, Csorba Richárd, 

Szelei Viktor, Ádám Dorka és 

Papp Zsombor egy-egy első helyezést 

szerzett. Érmes helyezést 

ért el még Bágyi Erika, Legéndi 

Bendegúz, Láng Gergő, Monok 

Tibor, Olteán Róbert, Lovász Judit, 

Erdélyi Balázs, Bágyi Viktor 

és Sági János is. A versenyről 

bővebb információ és képek a 

http://www.albertirsaatletika. 

gportal.hu honlapon találhatóak. 

Nagy Lászlóné 

Sikerek a diákolimpia országos döntőjében 

Judosaink a siklósi OB megmérettetése 

után ismét egy rangos versenyre 

készülnek, a Junior Országos Diákolimpiára, 

itthon, Albertirsán. Keliger 

Bernadett ezalatt az Európai Judo Szövetség 

által Tatán rendezett nemzetközi 

edzőtáboron vett részt. A BHSE 

Judoterme adott otthon, a diákolimpia 

országos döntőjének, melyben versenyzőink 

közül Dávid Tibor 66 kg-ban 

bronzérmet, míg Keliger Bernadett 52 

kg-ban aranyérmet szerzett, az U23-as 

Budapest-bajnokságon, amely egyben egy nyílt nemzetközi versenynek is számított, 

48 kg-ban sikerült Berninek bronzérmet szereznie. Nagy László edző


Támogassa Ön is a Magyar Vöröskeresztet 

A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes 

véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente 

500.000 egység vérre van szükség. Ehhez évente közel félmillió 

önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják 

beteg embertársaink. A véradás az a segítségnyújtás, amikor 

önkéntesen, saját vérünkből csekély mennyiséget más személy 

számára felajánlunk úgy, hogy az alkalmas legyen a beteg gyógyítására. 

A Vöröskereszt a véradások mellett a szervezési feladatokban, 

azok elősegítésében is vár támogatást, adományokat. A 

Magyar Vöröskereszt tisztelettel kéri, hogy személyi jövedelemadójának 

1%-ával Ön is támogassa szervezetüket, megkönnyítve 

ezzel munkájukat. A Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetének 

adószáma: 19170039-2-13 Köszönjük támogatásukat! 

Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete 

Vízszintes: 1. Edith Piaf francia sanzon-énekesnő 

gondolatának eleje. 13. 

Kelta pap. 14. Véredényeidben. 15. Galopp. 

17. Argumentum. 18. Birkahús tartalmazza! 

19. Páratlan Beáta! 20. Fakultás. 

22. Tengeri emlős. 23. Tojás németül. 

24. … mail (légiposta). 25. Beszél a gólya. 

27. Zavartan súg! 28. Alap centruma! 29. 

Tettével igazolja a róla alkotott vélemény 

ellentétes voltát. 30. Német fa. 31. Egyik 

irányba sem. 33. Végtelen mayák! 34. Üres 

góc! 36. Talál. 37. Svéd váltópénz. 39. Kiejtett 

betű. 40. Azonos betűk. 42. Tojásdad 

alakú, agyagból égetett, fúvós hangszer. 

44. Ércesen hangzik. 45. Egyik bank 

neve. 46. Argon. 47. Ünnep kezdete! 48. 

Pesti szálloda. 49. Olaszország sport rövidítése. 

50. Kilogramm. 51. Fohász. 52. 

Éra más szóval, fordítva. 53. Győri sportegyesület. 

54. Visszales! 56. Kérelemben 

van! 58. Irodalmi műfaj névelővel. 60. 

Biográfia. 63. Gondos, részletes. 

Függőleges: 1. Szaúd-..., fővárosa: Rijad. 

2. Sudár népiesen. 3. Az utolsó magyar 

királyné volt. 4. Pedagógia része! 5. 

Argentin autójelzés. 6. Személyes névmás. 

7. Végtelen erény! 8. Dallamot három 

hanggal mélyebben énekel. 9. Kötőszó. 

10. Idősebb rövidítése. 11. Első 

osztályú nemzeti bajnokság. 12. Vízi 

jármű. 13. Ötszázöt Rómában. 16. Bírói 

palást. 20. Bács-Kiskun megyei település. 

21. Távcső. 24. A beküldendő gondolat 

második, befejező része. 25. Ékkő. 

26. A holló költője. 27. Páratlan unoka! 

29. Részben perel! 32. Portugál, indonéz, 

spanyol és osztrák autójelzések. 35. 


KERESZTREJTVÉNY 

1 2 3 4 5 

13 14 

Csongrád megyei település. 37. Darálják. 

38. Kevert nem! 41. Sínen egyneműi. 42. 

OET. 43. Baktériumfajta. 45. Örökzöld 

félcserje. 46. „A” gége. 48. Muzsikusok 

városa fordítva. 49. Visszaépíti! 53. Izraeli 

légitársaság. 55. Szabálytalanság a labdarúgópályán. 

57. Hullajt. 58. Nála lejjebb. 

59. Arzén vegyjele. 61. Személyes névmás. 

62. Száj közepe! 63. Rangjelző. 

E 

6 7 8 9 10 11 12 

15 16 17 18 

19 20 21 22 23 

24 25 26 27 

28 29 30 

E 

31 32 33 

34 35 36 37 38 39 

40 41 42 43 

44 45 46 

47 48 49 

50 51 52 53 

54 55 56 57 58 59 

60 61 62 63 

 

RAJZ ÉS ANIMÁCIÓ GYEREKEKNEK 

ANIMÁCIÓSFILM-RAJZOLÓ OKJ-s képzést indít a Magyar 

Rajzfilm Kft. A 10 hónapos tanfolyam heti 2 alkalommal lesz. 

Választhat a délelőtti vagy az esti csoport között. Rajzfilmrendezők 

oktatnak. NYÍLT NAP! Beiratkozás előtt betekinthet 

a most folyó képzésbe. Felvételizőknek is ajánljuk. Tudását 

hasznosíthatja rajzfilmstúdiókban és számítógépes munkáknál 

is. Tel: 06-1/250-1355, 06-1/250-0432. www.magyarrajzfilm.hu/felnottoktatas.html 

RAJZFILMES TÁBOR Óbudán, egész nyáron, 6-17 éves gyerekeknek. 

A résztvevők elkészíthetik saját rajzfilmjüket, amit 

CD-n hazavihetnek. A programot filmvetítés és játékos foglalkozás 

„Így készül a rajzfilm” témakörben egészíti ki. A turnusokat 

tekintse meg weboldalunkon! www.magyarrajzfilm.hu/ 

gyermekoktatas.html Magyar Rajzfilm Kft. Tel: 06-1/250-1355, 

06-1/250-0432. 

G P 

 

A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: 

„Nézd, az irigy sápad, elfogy, ha gyarapszik 

a másik.” 

Gratulálunk a nyerteseknek: Czékus 

Gyuláné, Rákóczi u. 5. Csányi Jánosné, 

Nyáregyházi u. 24. Kőházy György, 

Sallai u. 11/b. Lengyel Lászlóné, Széchenyi 

út 16. Tatár Miklós, Széchenyi 

út 13. 

E 

Á


A Művelődési Ház 

3. 13 00 Nyugdíjas klub 

17 00 LÁÉT 

18 00 Jóga 

4. 8 00 Vásár 

18 00 MSZP 

5. 9 00 Vásár 

15 00 Termékbemutató 

18 00 Színjátszó csoport 

6. 10 00 Baba-mama klub 

17 00 Főzőkör 

18 30 Gerje Alkotókör – Képzőművészeti 

Vándorkiállítás 

7. 19 00 POLKA 

8. 15 00 Vasutas nyugdíjas klub 


18 00 Jóga 

12. 18 00 Színjátszó kör 


14-18 00 Egészségügyi Állapotfelmérés 

– NU-SKIN 

14. 9 00 Vásár 

9 00 Továbbképzés 

2010. májusi programjai 

K Ö Z É R D E K Ű I N F O R M Á C I Ó K 


18 00 Jóga 







28. 9 00 Termékbemutató 


18 00 Jóga 

19 00 Polgárőr gyűlés 

Június 

1. 18 00 Városi Pedagógus Nap 

Május Béke Hónap, jeles napjai: 

2. Anyák Napja; 3. Tűzoltók Napja; 

11. Madarak és Fák Napja; 12. Ápolónők 

Napja; 15. Családok, Hősök 

Napja; 17. Távközlési Világnap; 18. 

Múzeumi Világnap; 21. Magyar 

Honvéd Nap; 30. Gyereknap 

2010. ÁPRILIS HÓNAPBAN SZÜLETETT 

Piroska Ferenc és Kunu Katalin Alexandra Anabell 

Zsuffa János és Vrabecz Katalin András 

Ribárik István és Balogh Melinda Bence 

Kukucska Péter és Gál Tímea Levente 

Kiss Róbert és Bartos Dorottya Bálint Róbert 

Balaskó Zoltán és Selyem Klára Máté Dániel 

Hartvig Károly és Kerekes Mónika Zsombor 

Benkó László és Török Eszter Bence 

Zsigó Zsolt és Hatejer Renáta Krisztina 

Reketes Attila és Bottlik Zita Marcell 

Lehoczky János és Erős Valéria Anikó Hanna 

Molnár Károly és Steiszkál Noémi Dominik nevű gyermeke. 

2010. ÁPRILIS HÓNAPBAN ELHALÁLOZTAK 

Ambrózi Mihály 51 éves Pesti út 68. 

Bori Istvánné 76 éves Hámán K. u. 61. 

Csányi Mihályné 93 éves Árpád u. 7. 

Csernák Jánosné 86 éves Homokrész II. 53. 

Gubányi László 77 éves Erkel F. u. 9. 

Hanák Pál 72 éves Nyáregyházi u. 50. 

Jansik Károlyné 63 éves Móricz Zs. u. 12. 

Kamasz Illésné 70 éves Irinyi u. 10. 

Laczkó László 62 éves Bicskei út 16. 

Lakhegyi Sándorné 80 éves volt albertirsai lakos 

Malya Ferenc 73 éves Alkotmány u. 23. 

Pálinkás Mihály 77 éves Tessedik u. 40. 

Rácz János 83 éves Dózsa Gy. út 7. 

Stadler Zoltánné 77 éves Homokrész I. 38/3. 

Váraljai Mihályné 78 éves Homokrész I. 9/1. 

szám alatti lakos. 

Korábbi számainkból kimaradt: 

FEBRuÁRBAN ELHuNyT 

Simó Pál 75 éves Szent István u. 20. 

MÁRcIuSBAN ELHuNyT 

Ratkovics Adolf Károly 44 éves Galamb u. 20/1. 

Vörös László Péter 63 éves Vörösmarty u. 1. 

Tisztelt Lakosság! 

Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, 

illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon 

érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. 

Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és 

ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős 

beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. 

Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. 

Dr. Pécsi Angéla, ügyeletvezető 

Háziorvosok ügyeleti beosztása - MÁJUS 

Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 

Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, 

Dánszentmiklós, Mikebuda 

Dátum Ügyeletes orvos neve 

1. Dr. Zolnyan Erzsébet 

2. Dr. Pécsi Angéla 

3. Dr. Galiger Zoltán 


5. Dr. Makkos Gyula 


7. Dr. Fógel Kristóf 

8. Dr. Tajti Géza 


10. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 




14. Dr. Babinszky Eleonóra 

15. Dr. Varga Krisztina 

Az Albertirsai 

Híradó 

főszerkesztője 

a 

solymi66@ 

yahoo.com 

e-mail címen 

érhető el, 

vagy 

üzenetet 

hagyhatnak 

a 

Műv. Házban 

Lapzárta 

a hónap 20-án 










25. Dr. Kis Ferenc 


27. Dr. Oszvald Gyula 





Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása 

2010. MÁJUS hónapban 

A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: 

Május 1-2. IRMÁK Gyógyszertár 

Május 8-9. CENTRUM Gyógyszertár 

Május 15-16. REMÉNY Gyógyszertár 

Május 22-23. IRSA Gyógyszertár 

Május 24. IRMÁK Gyógyszertár 

Május 29-30. IRMÁK Gyógyszertár 

ÁPRILIS HÓNAPBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK 

Rabi Péter Gábor és Tabányi Anita 

Balogh Pál és Schinzel Rebeka Sára 

Vicha Sándor László és Csontos Katalin 

Revák Mihály és Földvárszki Éva 

Albertirsai 

HÍRADÓ 


Képviselő-testületének kiadványa 

Felelős kiadó: 


Szerkeszti a szerkesztőbizottság 

Felelős szerkesztő: Solymosi László 

Szerkesztőség: 

Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 

Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988. 

Megjelenik 1400 példányban 

Nyomda: Pende Print Kft. – Nagykőrös, Béke u. 5. 

Felelős vezető: Kőházi Zoltán

Alberirsa Híradó 2010.05. hó (.pdf) - Albertirsa

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?