Letöltés - Albertirsa

Albertirsa Város Polgármesterétől 

2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. 

M E G H Í V Ó 

Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 

2012. május 31-én (csütörtök) 16 órakor 

tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! 

Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme 

Napirend: 

1./ Közmeghallgatás 

2./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról 

szóló 26/2011. (XI.02.) számú önkormányzati rendelet módosításáról 

Előadó: Elter János, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke 

3./ Előterjesztés a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó 

szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról 

Előadó: Fazekas László polgármester 

4./ Előterjesztés a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint 

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a 

fizetendő térítési díjakról szóló 4/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet módosításáról 

Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 

5./ Előterjesztés a viziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényből adódó 

önkormányzati és üzemeltetői feladatok tárgyában 


6./ Beszámoló a Családsegítő intézmény munkájáról 

Előadó: Györe Zsuzsanna intézményvezető 

7./ Előterjesztés a SU-MA Kft. és a P&G Maximál- Bau Kft. útépítési kérelme tárgyában 


8./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi közbeszerzési terve 

módosításáról 


9./ Albertirsa Város egészségügyi ellátásának helyzete 

Előadó: dr. Pécsi Angéla, a Népjóléti Bizottság elnöke

10./ Előterjesztés az önkormányzati törvényből és a közbeszerzési törvényből következő 

változásokról 


11./ Előterjesztés az SWR Bauconsulting Kft-vel kötendő együttműködési megállapodás 

tárgyában 


12./ Előterjesztés dr. Kraft Péter Úrral kötendő együttműködési keretszerződés tárgyában 


13./ Előterjesztés a költségvetési szervek alapító okiratainak módosítása tárgyában 


14./ Előterjesztés az Albertirsai Sportegyesületnek nyújtott támogatás elszámolásának 

elbírálása tárgyában 


15./ Pályázati kiírás területi védőnői állás betöltésére 


16./ Pályázati kiírás bölcsőde vezetői állás betöltésére 


17./ Egyebek 

Albertirsa, 2012. május 24. 

Fazekas László 

polgármester

ELŐTERJESZTÉS 

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 

2012. május 31-ei ülésére 

Ügyiratszám: Minősítés: 

Napirendi pont: 2. Az előterjesztés minősített többséget igényel: 

igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és 

díjakról szóló 13/2002. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosításáról 

A napirendi pont előterjesztője: Elter János elnök 

Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző 

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - 

Mellékletek: - 

Az előterjesztést véleményező Bizottság: 

- Jogi, Ügyrendi Bizottság 

- Kulturális Bizottság 

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. 

Megjegyzések: 

Kiadási dátum: 2012. május 22.

A JOGI, ÜGYRENDI BIZOTTSÁG ELNÖKÉTŐL 

Előterjesztés 

a Képviselő-testület 2012. május 31-ei ülésére, 

Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról szóló 

13/2002. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelet módosításáról 

Tisztelt Képviselő-testület! 

Albertirsa város Önkormányzatának Képviselő-testülete tavaly évvégén döntött az „Albertirsa 

Szolgálatáért” díj megalapításáról. Hatályos rendeletünk értelmében, a díjat március 15-én 

kellett volna átadni, de erre nem került sor. Bizottsági ülésünkön felmerült az a javaslat, hogy 

tekintettel arra, hogy az idei lenne az első év, mikor a díj kiosztására sor kerülhet, azt a 

képviselő-testület mindenképpen ítélje oda egy arra méltó személynek. 

A képviselők között egyetértés volt a tekintetben, hogy a városnapi ünnepség megfelelő 

alkalom lenne az elismerés átadására. 

Figyelemmel fentiekre, kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztéshez csatolt 

rendelet-tervezetet megtárgyalni szíveskedjen. 


Elter János sk. 

elnök


……/2012. önkormányzati rendelete 

Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról szóló 

13/2002. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelet módosításáról 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 

1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 

Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 

következőket rendeli el: 

1. § 

(1) Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról szóló 

13/2002. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. § (1) 

bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 

(3) A kitüntetésre vonatkozó javaslatot minden év június 15-ig kell előterjeszteni. 

(2) A Rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

(5) A kitüntetést a városnapi ünnepség alkalmával kell átadni, de a képviselő-testület a 

kitüntetés átadására ettől eltérő időpontot is megállapíthat. 

2. § 

Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. 

A rendelet kihirdetve: 

Fazekas László sk. 

polgármester 

Kovács Zoltánné dr. 

jegyző 

Kovács Zoltánné dr. sk. 

jegyző






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást 

nyújtó szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata 

A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester 





- Népjóléti Bizottság 

- Pénzügyi Bizottság 




ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 



a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 

1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata 


A város szociális helyzetét értékelő előterjesztés tárgyalásakor felmerült szociális rendeletünk 

felülvizsgálatának szükségessége, két ellátás tekintetében: 

gyógyszertámogatás (a képviselői javaslat a jövedelemhatárok felülvizsgálatára, lehetőség 

szerinti emelésére irányult); 

fűtési támogatás (hatályos rendeletünkben jelenleg nincs ilyen elnevezésű ellátás, a javaslat 

éppen a szabályozás kidolgozására irányult). 

1. Rászorultak egészségügyi ellátásának támogatása 

A gyógyszertámogatásra vonatkozó szabályozás módosítása előtt érdemes áttekinteni azokat a 

szociális ellátásokat, amelyek célja az egészség helyreállításával kapcsolatos kiadások csökkentése. 

1.1. Közgyógyellátás 

A leggyakrabban igénybevett, a lakosság körében legismertebb gyógyszertámogatási forma a 

közgyógyellátás. A közgyógyellátás célja, hogy mindazok, akik a jövedelmükhöz képest aránytalanul 

sokat kénytelenek az orvosilag szükséges ellátásukra költeni – a gyógyszerköltségek, illetve egyéb, az 

egészség helyreállításával kapcsolatos kiadások fedezéséhez támogatást kapjanak. 

A közgyógyellátásra jogosultak körét a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza 

meg. Vannak olyanok, akik bizonyos feltételek között automatikusan (alanyi jogon) jogosultak, 

közöttük a legnagyobb számban az első és második csoportú rokkantak találhatók. 

A másik két csoport rászorultsága alapján kerül a támogatottak körébe, egy részüknél a törvény 

határozza meg, hogy jövedelmük és gyógyszerkiadásaik egymáshoz viszonyított aránya alapján 

mindenképpen közgyógyellátásra jogosultak (normatív alapon), más részüknél a lakóhely szerinti 

önkormányzat rendeleteivel bővebb körben, nehéz szociális helyzetben lévő személyek számára is 

lehetővé teheti jogosultságuk megállapítását (méltányossági alapon). 

Albertirsa Város Önkormányzatának szociális rendelete lehetővé teszi a közgyógyellátási igazolvány 

méltányossági alapon történő igénylését. 

Szociális rendeletünk a jövedelemhatárokat a törvényi szabályozásnál kedvezőbben állapítja meg: 

Egy főre jutó 

jövedelem 

(Ft) 

Gyógyító ellátás 

min. költsége 

Családban 

élő 

Egyedülálló 

Normatív Méltányossági Gyógyszertámogatás 

közgyógyellátás Közgyógyellátás 

28 500 51 300 51 300 

42 750 62 700 62 700 

2 850 5 700 v. 4 275 nincs meghatározva

A méltányossági alapon kiállított közgyógyellátási igazolvány után az önkormányzat a gyógyszerkeret 

éves összegének 30%-át köteles az OEP-nek átutalni. 

1.2. Gyógyszertámogatás 

A gyógyszertámogatás 100%-ban önkormányzati költségvetésből finanszírozott ellátási forma. 

A Népjóléti Bizottság gyógyszertámogatást állapíthat meg azon személyeknek, akiknek a családjában 

az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb 

összegének 180 %-át (51 300 Ft), egyedül élő esetében 220%-át (62 700.- Ft). 

A rendeletben szabályozott jövedelemhatártól rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben, 

legfeljebb 5 700 Ft-ig a Népjóléti Bizottság eltérhet. Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő 

esetek az alábbiak: 

a kérelmező 

a) daganatos betegségben szenved, 

b) inkontinencia zavarban szenved, 

c) gyógyászati segédeszközt használ, 

d) betegsége miatt gyógytápszerre, táplálék kiegészítőre szorul, 

e) hepatitis C vírus által okozott fertőzésben (HVC) szenved, 

f) dializált beteg. 

A gyógyszertámogatás nyújtható 

a) egyszeri alkalommal az alkalmanként jelentkező egészségügyi kiadások -pl. gyógyászati 

segédeszköz megvétele, szanatóriumi kezelés térítése - miatt anyagi segítségre szoruló személynek, 

b) havi rendszerességgel legfeljebb 12 hónap időtartamra. 

A gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok 2011. évben és 2012. április 30. napjáig: 

Gyógyszertámogatás 2011. Támogatásra felhasznált 

összeg 

elutasítás 15 fő - 

Kérelmezők száma 31 fő Ebből: 

megállapítás 16 fő 1 134 876.- Ft 

Jellemző, hogy a gyógyszertámogatást igénylők kb. 1/3-a (5) fő rendelkezett közgyógyellátási 

igazolvánnyal is, ők azért igényelték az ellátást, mivel a közgyógyellátásként részükre 

megállapított keretösszeg a valós gyógyszerköltségeiket nem fedezte. 

A támogatottak több, mint 1/3-a (6) fő jövedelme meghaladta a rendeletben szabályozott 

mértéket, de mivel esetükben rendkívüli méltánylást érdemlő ok állt fenn, jogosulttá váltak 

az ellátásra. 

Az elutasítások oka, minden esetben a jövedelemhatár túllépése volt. 

Gyógyszertámogatás 2012. április 30. napjáig. Előirányzat Támogatásra 

felhasznált 

összeg 

elutasítás 3 fő 

- 

Kérelmezők száma 10 fő Ebből: 

2 000 000.- Ft 

megállapítás 7 fő 285 652.- Ft

1.3. Javaslat 

A gyógyszertámogatás tekintetében a jövedelmi határok emelését, s ezzel a támogatotti kör 

bővítését nem javaslom, az alábbiak miatt: 

A hatályos szociális rendeletünk jelenleg két olyan támogatási formát is szabályoz, amely az 

arra rászorulóknak segítséget nyújt egészségügyi kiadásaik fedezésére. A jövedelemhatárok 

mindkét esetben lényegesen (80%-al!) kedvezőbbek a törvényi szabályozásnál, illetve a 

gyógyszertámogatásnál rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén, a rendelet 

további 20%-os eltérést tesz lehetővé; 

Az átmeneti segélykeret, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás terhére szintén 

nyújtható segítség azoknak, akik a fenti ellátásokra nem jogosultak ugyan, de átmenetileg 

olyan rendkívüli élethelyzetbe kerülnek, hogy gyógyszerüket nem tudják kiváltani, vagy 

gyógyító ellátásuk költségeit nem tudják megfizetni; 

A gyógyszertámogatás teljes egészében önkormányzati költségvetésből finanszírozott ellátás. 

A rendelkezésünkre álló adatok alapján megbecsülni sem tudjuk, hogy a jövedelemhatárok 

felemelésével hányan válnának jogosulttá az ellátásra, s hogy ez milyen mértékben terhelné 

az önkormányzat költségvetését; 

A 30 napos munkaviszony igazolásának hiányában egyre többen szorulnak ki az aktívkorúak 

ellátásából, jelenleg 43 fő – azaz 43 család! – vesztette el ily módon egyetlen 

jövedelemforrását, számuk évvégére óvatos becslések szerint is 70 fölé emelkedhet. Az 

ellátás nélkül maradt családokról való gondoskodás kötelezettsége és költsége (tüzelő, 

étkeztetés biztosítása) az önkormányzatra marad; 

A Kormány által bejelentett költségvetési megszorítások az önkormányzati szektort – ezen 

belül elsősorban a szociális ellátásokat – is érintik. Bár részleteket még nem tudunk, fel kell 

készülnünk arra a lehetőségre is, hogy a méltányossági lakásfenntartási támogatáshoz 

hasonlóan, további ellátások kerülnek megszüntetésre. 

2. Fűtési támogatás 

Albertirsa Város Önkormányzata a tavalyi évben, illetve azt megelőzőleg is, a téli hónapokban 

tüzelővel támogatta az arra rászorulókat. A szociális ellátórendszerben dolgozók azt tapasztalják, 

hogy évről-évre egyre több családnak okoz gondot a téli hónapokban lakásának, házának fűtése. 

Talán épp ez az oka annak, hogy ezt a támogatási formát érte a legtöbb kritika mind a lakosság, mind 

a képviselők részéről. 

A 2010. évben a Polgármesteri Hivatal titkárságán, listára iratkozhattak fel azok, akik fát igényeltek. A 

tüzelőt több, mint 300 fő igényelte. A Népjóléti Bizottság (mivel jövedelemnyilatkozatok, kérelmek 

nem álltak rendelkezésére) úgy döntött, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülőket nem 

javasolja tüzelő támogatásban is részesíteni, a támogatás 189 fő részére lett megállapítva. 

A 2011. évben az önkormányzat az alábbi módokon nyújtott segítséget a fűtési problémák 

megoldásához: 

önkormányzati tulajdonban lévő fát szállított ki (általában 5 mázsa/fő); 

tüzépről szállított ki fát (általában 5 mázsa/fő); 

pénzben nyújtott átmeneti segélyt. 

Mindkét évben a probléma alapvetően a természetben, fa formájában nyújtott támogatással 

kapcsolatban merült fel, a szabályozottság hiánya miatt: 

nincs meghatározva, hogy ki jogosult támogatásra, 

nincsenek kidolgozva a támogatás igénylésének feltételei,

fenti két pontból következik, hogy sokan nem is tudják, vagy későn értesülnek arról, hogy 

igényelhettek volna támogatást. 

A rászorulók fűtési támogatásának megoldására az alábbi két alternatívát javaslom megfontolásra: 

2.1. Új támogatási forma kialakítása 

Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai, és a lakosság szociális helyzetéről rendelkezésünkre 

álló ismeretek alapján egy új támogatási forma kialakításához az alábbi javaslatokat teszem: 

a) Fűtési támogatásként pénzbeli támogatást javaslom megállapítani. 

Az előző években számos probléma merült fel – elsősorban a tüzépről szállított – a természetben, 

fában nyújtott támogatásokkal kapcsolatban: 

későn szállították ki (volt olyan Homokrészen lakó ügyfél, aki csak nyár elején kapta meg a 

fát); 

többen kifogásolták, hogy nem a határozatban megállapított mennyiség lett kiszállítva; 

a kiszállított fával többen nem tudtak „mit kezdeni”, mivel nem volt olyan szerszámuk, 

eszközük, amivel azt fel tudták volna aprítani; 

többen panaszkodtak, hogy nem ugyanolyan minőségű fát kapták (pl.: valaki csak gallyat). 

A természetben nyújtott támogatással kapcsolatban további probléma, hogy elesnek a támogatástól 

azok, akik gázzal fűtenek. Egyre többen vannak, akik nem lustaságból, kényelemből fűtenek gázzal, 

hanem egész egyszerűen azért, mert nincs kályhájuk, kandallójuk, illetve a vegyestüzelésre való 

átállás feltételeinek kialakítására pénzük. Kirekesztésük a támogatásból igazságtalan. 

b) A támogatás mértéke, a jövedelemhatárok megállapítása 

Új támogatási formát bevezetni, figyelembe véve az ezzel kapcsolatban felmerülő ügyfélforgalmat, 

adminisztrációs feladatokat (kérelmek begyűjtése, hiánypótlások, kérelmek döntésre előkészítése, 

megállapító-elutasító határozatok megírása, utalás stb.) csak abban az esetben van értelme, ha a 

támogatás valóban olyan mértékű, ami alkalmas a fűtési gondok enyhítésére. 

Megítélésünk szerint, 15 000 Ft összegű, egyszeri támogatás alkalmas arra, hogy a leghidegebb 2-3 

hétben valódi segítséget nyújtson. 

Fontos kérdés a jövedelemhatárok megállapítása, mivel ezzel tudjuk „behatárolni” a jogosultak 

várható számát. 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultakból kiindulva: 

amennyiben az egy főre jutó jövedelmet az öregségi nyugdíjminimum 130%-ában (37 050,- Ft) 

határozzuk meg, a jogosultak várható száma 360 fő körül lesz. 

A támogatás várható költsége: 360 x 15 000.- Ft = 5 400 000,- Ft. 

c) Előnyök-hátrányok 

Előnyök Hátrányok 

Támogatás egységessége 

(mindenki egységesen pénzt kap, amiért olyan 

fát vesz, ami számára a legmegfelelőbb) 

Nincsenek járulékos költségek (kiszállítás 

költségei) 

A támogatás egyszerre jut el minden 

rászorulóhoz. 

Az önkormányzat és a kérelmezők is előre 

tudnak „tervezni” a támogatással. 

Előfordulhat, hogy a támogatott a 

támogatásként kapott pénzt nem tüzelőre, vagy 

a gázszámla kiegyenlítésére költi. 

Amennyiben a támogatott később rendkívüli 

élethelyzetére hivatkozva átmeneti segélyként 

kér fűtéséhez támogatást, nem lehet elutasítani. 

A jogosultak számát csak becsülni tudjuk.

d) Rendelet-módosítási javaslat 

Új támogatási forma bevezetéshez rendelet-módosítás szükséges. Az alábbi rendeletmódosítás 

kidolgozza a támogatás odaítélésének feltételeit, és a döntési jogkört a Népjóléti Bizottságra ruházza. 

Szemben a fenti javaslattal a rendelet-tervezet fenntartja a lehetőséget arra, hogy a támogatást 

természetben állapítsuk meg. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet megvitatni 

szíveskedjen! 



a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó 

szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális 

ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) 

bekezdésében, a 17. § (5) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ban, a 32. § (1) 

bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, 

a 43. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1)-(3) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) 

bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 60. § (4) bekezdésében, a 

62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) és (2) bekezdésében, a 115. § (3) és (6) bekezdésében, valamint 

a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) 

pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

3. § 

(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó 

szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) az 

alábbi 21/A. §-al egészül ki: 

Fűtési támogatás 

21/A. § 

(1) Fűtési támogatásra való jogosultság állapítható meg azon személyeknek, akiknek a családjában az 

egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 

130 %-át, egyedül élő esetében 150%-át. 

(2) A fűtési támogatás évente egy alkalommal adható. 

(3) A kérelem benyújtásának időpontja minden évben az október 01. napjától október 31. napjáig 

terjedő időszak. 

(4) A támogatás elsősorban természetbeni ellátás – tűzifa – formájában kerül megállapításra. 

(5) Azon Kérelmező esetében, akinek vegyes tüzelésre alkalmas berendezése nincs, ezért kizárólag 

gázfűtést használ, a támogatást pénzbeli ellátásként kell megállapítani. A kérelemhez 12 hónapnál 

nem régebbi gázszámlát kell csatolni. 

(6) A támogatás mértéke 5 q tűzifa, a (4) bekezdésben meghatározott esetben 12 000 Ft. A tűzifa 

kiszállításának költsége az önkormányzat költségvetését terheli. 

(7) Fűtési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban 

élő személyek és háztartások számától.

4. § 




polgármester 


jegyző 


jegyző

2.2. Fűtési támogatás átmeneti segélyként való nyújtása 

További lehetőség, hogy új támogatási forma bevezetése nélkül, átmeneti segélyként, az átmeneti 

segélykeret terhére nyújtsuk a fűtési támogatást. Ez esetben rendelet- és költségvetés módosítás 

nem szükséges, a fűtési támogatásra az átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell 

alkalmazni. 

a) Eljárási rend kidolgozása 

A fűtési támogatás átmeneti segélyként való nyújtása a segélyezésben közreműködőktől – 

Polgármester, Lakossági Ügyek Iroda, Szociális Segítőház – szorosabb együttműködést kíván meg. A 

hatékony munka és a támogatás átláthatósága érdekében ki kell dolgozni egy eljárás rendet. Az 

eljárás rend tartalmazná, hogy kik és milyen formában tehetnek javaslatot a támogatásra, mely 

esetekben kell a határozatot soron kívül előkészíteni. Az eljárás rendet a Népjóléti Bizottság 

véleményezi. 

b) Jövedelemhatárok 

Átmeneti segély esetében a jövedelemhatárok a következőképpen alakulnak: 

családban élők esetében: az öregségi nyugdíj 100%-a (28 500 Ft) 

egyedülélő esetében: az öregségi nyugdíj 150%-a (42 750 Ft) 

c) Nyilvánosság biztosítása 

Fontos, hogy a támogatás igénybevételének lehetőségéről a lakosság minél szélesebb körben 

értesüljön, elkerülendő, hogy évről-évre ugyanazok a családok kapjanak segítséget. 

d) Előnyök-hátrányok 

Előnyök Hátrányok 

Célzottabb támogatást tesz lehetővé, az 

önkormányzat tulajdonában lévő fát 

természetbeni támogatásként lehet nyújtani. 

Nem szükséges módosítani a rendeletet, új 

nyomtatványt bevezetni. 

Természetbeni támogatás esetén a szállítást, a fa 

felaprítását az önkormányzatnak kell 

megoldania. 

Nem „tervezhető”. Szélsőséges időjárás esetén a 

kérelmezők rohama várható, az igényeket nem 

lehet egyszerre kielégíteni. 

Figyelemmel fentiekre az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a T. Képviselő-testület elé: 

Határozati Javaslat 

Albertirsa Város Képviselő testülete felkéri Albertirsa Város Jegyzőjét, hogy fűtési támogatás 

átmeneti segélyként való nyújtásának eljárási rendjét dolgozza ki, és azt nyújtsa be véleményezésre a 

Népjóléti Bizottsághoz. 

Felelős: Kovács Zoltánné dr. jegyző 

Határidő: 2012. június 30. 



polgármester






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni 

ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok 

igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 4/2012. (I.27.) önkormányzati 

rendelet módosítása 

A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző 










ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL 



a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról valamint a személyes 

gondoskodás nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési 

díjakról szóló 4/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról 


A gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról valamint a személyes 


díjakról szóló 4/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet 1 . számú melléklete tartalmazza a 

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és az étkezési térítési díj kedvezmény igénylésére 

szolgáló nyomtatványokat. Figyelemmel arra, hogy nincs olyan jogszabályi kötelezettség, ami 

a nyomtatványok önkormányzati rendeletben történő szabályozását előírná, javaslom, hogy 

az 1. számú mellékletet helyezzük hatályon kívül, így jogszabály módosítás esetén a 

képviselő-testületi döntés nélkül is gondoskodni tudunk arról, hogy a nyomtatványok a 

hatályos jogszabályoknak megfelelőek legyenek. 

Figyelemmel fentiekre, az előterjesztéshez csatolt rendelet-tervezetet megtárgyalni 

szíveskedjen. 



jegyző



a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról valamint a személyes 


díjakról szóló 4/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő – testülete a gyermekek védelméről és a 

gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdésének b) pontja, a 21. § (1) 

és (3) bekezdésében, a 29. § (1) - (2) bekezdésében és a 131. § bekezdésében kapott 

felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) 

bekezdésének meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

1. § 

A gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról valamint a személyes 


díjakról szóló 4/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete hatályon kívül 

helyezésre kerül. 

2. § 




polgármester 


jegyző 


jegyző






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Döntés a viziközmű szolgáltatás ügyében 


Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester 






- Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 




E L Ő T E R J E S Z T É S 

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 31-i ülésére 

Tárgy: Döntés a viziközmű szolgáltatás ügyében 


Az Országgyűlés 2011. december 30-án döntött a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi 

CCIX. a törvény [röviden: Vtv.] elfogadásáról, amelynek rendelkezései zömében 2011. 

december 31. napjával hatályba léptek. 

A Vtv. rendelkezései alapján: 

Víziközmű-szolgáltatást a Magyar Energia Hivatal [röviden: Hivatal] által kiadott engedély 

alapján lehet végezni. Az engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az 

engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására. 

Víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt az a korlátolt felelősségű társasági vagy 

zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság kaphat, amely 

az engedély kiadására irányuló kérelemben megjelölt ellátási területre és víziközműszolgáltatási 

ágazatra vonatkozóan rendelkezik üzemeltetési szerződéssel és megfelel a 

jogszabályban meghatározott feltételeknek. 

A Hivatal végeredményben az engedély kiadását megtagadja, ha a kérelmező vonatkozásában 

a Vtv. 1. számú melléklete szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték 

(továbbiakban: FE) nem éri el a 150 ezret. 

E képlet alapján figyelembe kell venni a lakossági fogyasztók számát, az intézmények 

fogyasztásának mértékét, illetve az ipari fogyasztók napi kapacitáscsúcs igényét. 

A számítások eredményeképpen településünkön a felhasználói egyenérték 9.000. 

Annak érdekében, hogy az ellátást a továbbiakban is olyan, a térségi önkormányzatok 

kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság végezze, amely megfelel a törvényi 

előírásoknak, más önkormányzatokkal közösen kell olyan víziközmű-szolgáltatót megfelelően 

kialakítani, amely így eléri, és meg is haladja a szükséges (150.000) felhasználói 

egyenértéket. 

A törvényből következő változások és feladatok ismertetésére, első ízben április 19-én 

informális egyeztetést tartottunk. Ezt követően, május 15-én, a pénzügyi bizottság kibővített 

ülésén meghallgattuk a területünkön önkormányzati szolgáltatóként szóba jöhető ÖKOVÍZ 

Kft. valamint DAKÖV Kft. illetékesét. Május 17-én pedig képviselő-testületi ülés keretében 

ismerkedtünk az akkor rendelkezésre álló dokumentumokkal. 

Az új törvényből véleményem szerint egyértelműen az következik, hogy most kell döntést 

hoznunk a további üzemeltetési formáról, illetve arról, hogy konkrétan melyik önkormányzati 

összefogás részesei kívánunk lenni. Amennyiben ugyanis június végéig egyikhez sem 

csatlakozunk, elvi esélyét is elveszítjük annak, hogy bármilyen mértékben befolyásolhassuk 

működtetési körülményeinket. Igaz ugyan, hogy a 2011. évi CCIX. tv. végrehajtását célzó 

kormányrendelet még nem jelent meg, s így a víz-csatorna szolgáltatás részletszabályai nem

ismertek, ám nincs értelme tovább várni. Ezt két dologgal indokolom: egyrészt ma már 

nyilvánvaló, hogy a területen mind az ÖKOVÍZ Kft. mind pedig a DAKÖV Kft. vezetésével 

megalakul egy-egy önkormányzati cég. Másfelől pedig nincs arra garancia, hogy az említett 

kormányrendelet mikor kerül elfogadásra és kihirdetésre. 

Tájékoztatom tisztelt képviselő-társaimat, hogy a május 17-i képviselő-testületi ülés óta, az 

ÖKOVÍZ Kft. esetében a szindikátusi szerződés tervezetében néhány apróbb módosításra sor 

került. Ezért, jelen előterjesztés mellékleteként kiküldöm ezt a végső változatot. 

A Vtv. rendelkezése alapján érvényes üzemeltetési (vagyonkezelési vagy bérleti-üzemeltetési) 

szerződéssel kell rendelkezni 2012. július 1. napján. Az ennek való megfelelés érdekében a 

szerződéskötéseket le kell bonyolítani 2012 június 30. napjáig. Ezt követően a víziközmű 

szolgáltató működtetésében részt venni kívánó települési önkormányzatok és 100 %-ban 

önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok részesedés szerzése javasolt az integráló 

cégben. 

A lényeges különbség, hogy bérleti-üzemeltetési szerződés esetén a víziközmű fejlesztésről az 

ellátásért felelős, tehát az önkormányzat gondoskodik, viszont a víziközmű szolgáltató bérleti 

díj fizetésére köteles. 

Vagyonkezelési szerződés esetén a vagyonkezelő kötelezettsége a felújítási és pótlási terv, 

valamint vagyonkezelési szerződésben történt előírása esetén a beruházási terv és a 

fejlesztések elkészítése is. 

Vagyonkezelési szerződés létrejöhet akkor is, ha az önkormányzati tulajdonú víziközmű 

vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-szolgáltatást mint közfeladatot bérletiüzemeltetési 

szerződés alapján ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik. A víziközműüzemeltetési 

jogviszony létrehozására irányuló vagyonkezelési szerződés nem minősül a Kbt. 

hatálya alá tartozó visszterhes szerződésnek. 

A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű működtetése a vagyonkezelő 

kötelezettsége. 

Az üzemeltetési szerződés – a Kbt. és a koncesszióról szóló törvény rendelkezéseivel 

összhangban – kizárólag az ellátásért felelős és olyan víziközmű-szolgáltató között jöhet létre, 

amely esetünkben: 

a) kizárólag a helyi önkormányzat tulajdonában áll, vagy 

b) olyan gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában áll, amelynek kizárólagos tulajdonosa 

közvetlenül a helyi önkormányzat. 

Az üzemeltetési szerződés megszűnése után a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló 

rendszer-független víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért 

felelős önkormányzat részére írásban megvételre felajánlja. Ha az ellátásáért felelős 

települési önkormányzat 30 napon belül az ajánlatot nem fogadja el, a vételi jog átszáll az 

államra. 

A szükséges fogyasztói adatokat az önkormányzat a törvény erejénél fogva, térítésmenetesen 

szerzi meg, hiszen a nyilvántartások adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti. 

A víziközmű térképi nyilvántartás vezetéséhez szükséges informatikai eszközök (hardverek és 

programalkotások) felhasználói jogára vagy tulajdonjogára a víziközmű-tulajdonos kizárólag 

azok forgalmi értékének megtérítése ellenében tarthat igényt. A szerzői joggal védett

programalkotások esetében a felhasználói jog vagy a tulajdonjog átruházásához a szerzői jog 

jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. 

Ha a beruházó és az ellátásért felelős a víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, 

a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú 

adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző 

tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. 

Településünk nem rendelkezik az egyedüli cégalapítás feltételeként meghatározott 150.000 

FE (fogyasztói egyenértékkel), tehát nem szolgáltathat önállóan. 

A leírtakból következik, hogy településünk vagy (tulajdonrész szerzésével) csatlakozik egy 

megfelelő önkormányzati céghez, vagy az üzemeltetést az Állam látja el. 

Véleményem szerint a jelenlegi helyzetben a csatlakozás jobban szolgálja 

Albertirsa lakóinak érdekeit. 

Településünknek így tehát – a törvényi előírásoknak megfelelően – egy kizárólag 

önkormányzati tulajdonban lévő térségi gazdasági társasághoz kell csatlakozni. 

A térségünkben két megfelelő cég található: 

1./a ceglédi székhelyű “ÖKOVÍZ” Önkormányzati Kommunális és Víziközmű 

Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság. (2700. Cegléd, Pesti út 65.), 

2./ valamint a dabasi székhelyű DAKÖV Kft Dabas és Környéke Vízügyi Korlátolt 

Felelősségű Társaság ( (2370. Dabas, Széchenyi u. 3.) 

Az ÖKOVÍZ Kft. törzstőkéje jelenleg 293.410.000,- Ft (a cég hulladékgazdálkodási feladatot 

is ellát), fő tulajdonosa Cegléd Város Önkormányzata (97,099%), és tagja még a ceglédi és a 

nagykátai kistérség további 17 önkormányzata. 

A DAKÖV Kft. törzstőkéje jelenleg 142.000.000,- Ft, fő tulajdonosa Dabas Város 

Önkormányzata (46,81%), és tagja még további 4 önkormányzat. 

Az előzőekben ismertetettek eredményét összegezve, az alábbi javaslatot teszem: 

I.DAKÖV Kft-hez való csatlakozás esetén 

1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a DAKÖV Kft-be 

történő integrálódással és a DAKÖV Kft-vel kívánja a helyi viziközmű szolgáltatást a 

jövőben megoldani. 

2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Albertirsa Város 

Önkormányzata 2012. június 20-ig a DAKÖV Kft-be 100.000 Ft vagy alternatíva 9000 FEx 

150 Ft, azaz 1.350.000 Ft névértékű törzsbetét (üzletrész) egyidejű megfizetése mellett 

tagként belép azzal, hogy a teljes törzsbetét értékét, azaz összesen 100.000 Ft-ot, vagy 

1.350.000 Ft-ot egy összegben, a társasági szerződés módosításával egyidejűleg indított 

átutalással a DAKÖV Kft bankszámlájára megfizeti. 

3. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 2012. június 15-ig 

üzemeltetési szerződést (alternatíva: bérleti-üzemeltetési vagy vagyonkezelési szerződést) köt 

a viziközművek működtetésére a DAKÖV Kft-vel.

4. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2012. december 31. napjával a jelenlegi viziközmű 

szolgáltatást végző Viziközmű Szolgáltató Intézményét megszünteti. 

5..A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a vagyonértékelés eredményétől függően, az 

Önkormányzat a „DAKÖV” Kft-be 2012. december 31-ig apportként szolgáltatja a 

törzsvagyonát képező viziközmű vagyon működtetéséhez szükséges ún. működtető 

vagyonát/eszközeit és ezzel a „DAKOV” Kft-ben további részesedést szerezhet. 

6.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 20-ig, a 

régi és az új tagokkal megköti a „DAKÖV” Kft módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 

új társasági szerződését. 


régi és az új tagokkal, valamint a „DAKÖV” Kft-vel Szindikátusi szerződést köt. 

8.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy felhatalmazza a polgármesterét, hogy a Jogi előkészítő 

anyag tartalma alapján, a többi szerződő féllel kialakítsa az összes szükséges szerződés 

(okirat) végleges szövegét, valamint azokat – Képviselő-testület részére történő utólagos 

bemutatás vagy a Jogi, Ügyrendi Bizottságnak történő előzetes bemutatás mellett – Albertirsa 

Város Önkormányzat nevében megkösse és aláírja. 

9.A Képviselő-testület egyúttal felhatalmazást ad a „DAKÖV” Kft jogi képviselőjének, hogy 

a Cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban eljárjon, vagyis Albertirsa Város 

Önkormányzatát tulajdonosként bejegyeztesse, a változásbejegyzési eljárásban az 

Önkormányzatot képviselje. 

II. ÖKOVÍZ Kft-hez való csatlakozás 

1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzata 2012. június 20-ig 

az „ÖKOVÍZ” Kft-be 100.000 Ft névértékű törzsbetét (üzletrész) egyidejű megfizetése 

mellett tagként belép azzal, hogy a teljes törzsbetét értékét, azaz összesen 100.000 Ft, azaz 

Egyszázezer Ft-ot egy összegben, a társasági szerződés módosítás aláírásával egyidejűleg 

indított átutalással az „ÖKOVÍZ” Kft bankszámlájára megfizeti. 

2.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a vagyonértékelés eredményétől függően, az 

Önkormányzat az „ÖKOVÍZ” Kft-be 2012. december 31-ig apportként szolgáltatja a 


vagyonát/eszközeit és ezzel az „ÖKOVÍZ” Kft-ben további részesedést szerezhet. 

3.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2012. december 31. napjával a jelenleg víziközműszolgáltatást 

végző Viziközmű Szolgáltató Intézményét megszünteti. 

4.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzata 2012. június 20-ig, 

a régi és az új tagokkal megköti az „ÖKOVÍZ” Kft módosításokkal egységes szerkezetbe 

foglalt új társasági szerződését. 

5.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 15-ig, a 

régi és az új tagokkal, valamint az „ÖKOVÍZ” Kft-vel Szindikátusi szerződést köt. 

6.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat az ellátásért 

felelősként, a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére – 2012. június 29-i hatályba

lépéssel – 2012. június 29-ig vagyonkezelési alternatíva: bérleti-üzemeltetési szerződést 

köt az „ÖKOVÍZ” Kft új víziközmű-szolgáltatóval. E víziközmű-szolgáltatási 

vagyonkezelési/bérleti-üzemeltetési szerződés lényeges feltétele, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft 

víziközmű-szolgáltató vállalja, miszerint a jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyt 2012. 

II. félév során a saját nevére átíratja, valamint a korábbi víziközmű-szolgáltató víziközmű 

üzemeltetéssel foglalkozó munkavállalóit – amennyiben igénylik – az összes munkajogi 

járandóságukkal jogfolytonosan tovább foglalkoztatja legalább 2 évig. 

7.) A Képviselő-testület úgy dönt, felhatalmazza a polgármesterét, hogy a Jogi előkészítő 


(okirat) végleges szövegét, valamint azokat – a Jogi, Ügyrendi Bizottság állásfoglalását 

követően – Albertirsa Város Önkormányzat nevében megkösse és aláírja. 

8.) A Képviselő-testület egyúttal felhatalmazást ad az „ÖKOVÍZ” Kft jogi képviselőjének, 

hogy a Cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban eljárjon, vagyis Albertirsa Város 



Mindezek alapján a következő határozati javaslatok elfogadása szükséges. 

HATÁROZATI JAVASLATOK 

I. DAKÖV Kft-hez való csatlakozás esetén 

1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a DAKÖV Kft-be 

történő integrálódással és a DAKÖV Kft-vel kívánja a helyi viziközmű szolgáltatást a 

jövőben megoldani. 

2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Albertirsa Város 

Önkormányzata 2012. június 20-ig a DAKÖV Kft-be 100.000 Ft vagy alternatíva 9000 FEx 

150 Ft, azaz 1.350.000 Ft névértékű törzsbetét (üzletrész) egyidejű megfizetése mellett 

tagként belép azzal, hogy a teljes törzsbetét értékét, azaz összesen 100.000 Ft-ot, vagy 

1.350.000 Ft-ot egy összegben, a társasági szerződés módosításával egyidejűleg indított 

átutalással a DAKÖV Kft bankszámlájára megfizeti. 

3. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 2012. június 15-ig 

üzemeltetési szerződést (alternatíva: bérleti-üzemeltetési vagy vagyonkezelési szerződést) köt 

a viziközművek működtetésére a DAKÖV Kft-vel. 

4. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2012. december 31. napjával a jelenlegi viziközmű 

szolgáltatást végző Viziközmű Szolgáltató Intézményét megszünteti. 

5..A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a vagyonértékelés eredményétől függően, az 

Önkormányzat a „DAKÖV” Kft-be 2012. december 31-ig apportként szolgáltatja a


vagyonát/eszközeit és ezzel a „DAKOV” Kft-ben további részesedést szerezhet. 


régi és az új tagokkal megköti a „DAKÖV” Kft módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 

új társasági szerződését. 


régi és az új tagokkal, valamint a „DAKÖV” Kft-vel Szindikátusi szerződést köt. 






9.A Képviselő-testület egyúttal felhatalmazást ad a „DAKÖV” Kft jogi képviselőjének, hogy 

a Cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban eljárjon, vagyis Albertirsa Város 



II. ÖKOVÍZ Kft-hez való csatlakozás 

1.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzata 2012. június 20-ig az 

„ÖKOVÍZ” Kft-be 100.000 Ft névértékű törzsbetét (üzletrész) egyidejű megfizetése mellett 

tagként belép azzal, hogy a teljes törzsbetét értékét, azaz összesen 100.000 Ft, azaz 

Egyszázezer Ft-ot egy összegben, a társasági szerződés módosítás aláírásával egyidejűleg 

indított átutalással az „ÖKOVÍZ” Kft bankszámlájára megfizeti. 

2.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a vagyonértékelés eredményétől függően, az 

Önkormányzat az „ÖKOVÍZ” Kft-be 2012. december 31-ig apportként szolgáltatja a 


vagyonát/eszközeit és ezzel az „ÖKOVÍZ” Kft-ben további részesedést szerezhet. 

3.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2012. december 31. napjával a jelenleg víziközműszolgáltatást 

végző Viziközmű Szolgáltató Intézményét megszünteti. 


régi és az új tagokkal megköti az „ÖKOVÍZ” Kft módosításokkal egységes szerkezetbe 

foglalt új társasági szerződését. 


régi és az új tagokkal, valamint az „ÖKOVÍZ” Kft-vel Szindikátusi szerződést köt.

6.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat az ellátásért 

felelősként, a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére – 2012. június 29-i hatályba 

lépéssel – 2012. június 29-ig vagyonkezelési alternatíva: bérleti-üzemeltetési szerződést köt 

az „ÖKOVÍZ” Kft új víziközmű-szolgáltatóval. E víziközmű-szolgáltatási 

vagyonkezelési/bérleti-üzemeltetési szerződés lényeges feltétele, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft 

víziközmű-szolgáltató vállalja, miszerint a jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyt 2012. II. 

félév során a saját nevére átíratja, valamint a korábbi víziközmű-szolgáltató víziközmű 

üzemeltetéssel foglalkozó munkavállalóit – amennyiben igénylik – az összes munkajogi 

járandóságukkal jogfolytonosan tovább foglalkoztatja legalább 2 évig. 






8.A Képviselő-testület egyúttal felhatalmazást ad az „ÖKOVÍZ” Kft jogi képviselőjének, 

hogy a Cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban eljárjon, vagyis Albertirsa Város 





polgármester

amely létrejött 

egyrészről 

SZINDIKÁTUSI SZERZŐDÉS 

1) az „ÖKOVÍZ” Önkormányzati Kommunális Viziközmű Üzemeltető Kft. (székhelye: 

2700 Cegléd, Pesti út 65., adószáma: 12564392-2-13, statisztikai számjele: 12564392-3600- 

113-13, cégjegyzékszám 13-09-086647, képviseli: Varjú Tamás ügyvezető önállóan), - 

továbbiakban: „ÖKOVÍZ” Kft-, mint víziközmű szolgáltató társaság, 

másrészről 

2) …................ Kft (székhelye: ……………., cégjegyzékszáma: ……….., képviseli: 

………….. ügyvezető, -továbbiakban: Kft-) és 

3) …………… Kft (székhelye: ……………., cégjegyzékszáma: ……….., képviseli: 

………….. ügyvezető, -továbbiakban: ……. Kft-), 

együttesen, mint beolvadó gazdálkodó szervezetek, 

harmadrészről 

4) ………… Város Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: 

………………… polgármester), 

5) ………… Község Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: 


6) ………… Város Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: 




8)………… Város Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: 




együttesen, mint csatlakozó települési önkormányzatok (továbbiakban: csatlakozó 

települési önkormányzatok) 

között az alulírott napon, az alábbi feltételekkel: 

I. Előzmények és a szindikátusi megállapodás célja 

1./ Előzmények 

Szerződő felek rögzítik, hogy az Országgyűlés által 2011. december 30-án elfogadott, 2011. 

évi CCIX. törvényben foglalt rendelkezések alapján, a jogszabályi rendelkezéseknek való 

megfelelőség érdekében a jelen szindikátusi szerződéssel érintett gazdálkodó szervezetek és

csatlakozó települési önkormányzatok a jövőben az „ÖKOVÍZ” Kft. működtetésében és 

működésében részt kívánnak venni. 

Szerződő felek rögzítik, hogy az együttműködésük alapja egyrészről a csatlakozó települési 

önkormányzatok képviselő testületeinek azon határozata, mely szerint a települések a jövőben 

az „ÖKOVÍZ” Kft, mint víziközmű szolgáltató társasággal kötnek vagyonkezelési, illetve 

bérleti-üzemeltetési szerződést és az „ÖKOVÍZ” Kft-ben részesedést szereznek, másrészről a 

beolvadni kívánó, profit-orientált gazdálkodó szervezetek tulajdonosainak azon határozata, 

mely szerint az „ÖKOVÍZ” Kft-vel egyesülni kívánnak akként, hogy a beolvadó gazdálkodó 

szervezetek az „ÖKOVÍZ” Kft-be, mint általános jogutód társaságba (egyidejű megszűnésük 

mellett) beolvadnak. 

Szerződő felek rögzítik, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft. a pénzügyi, technikai hátterére is tekintettel 

került a csatlakozó települési önkormányzatok és a beolvadó gazdasági társaságok által 

kiválasztásra. Az előzetes vizsgálatok alapján a fő tevékenysége szerint víziközművek 

üzemeltetésével foglalkozó „ÖKOVÍZ” Kft. megfelel és a későbbiekben kidolgozásra kerülő 

kormányrendeletben foglaltak alapján is várhatóan meg fog felelni a 2011. évi CCIX. 

törvényben foglalt előírásoknak és feltételeknek. Az „ÖKOVÍZ” Kft. jelenlegi tulajdonosai is 

kizárólag helyi, települési önkormányzatok és rendelkezik a törvényben meghatározott 

felhasználói egyenértékek meghatározott részével, valamint a szükséges pénzügyi 

feltételekkel. 

Szerződő felek a jelen szindikátusi megállapodás aláírásával rögzítik, hogy a csatlakozó 

települési önkormányzatok és a beolvadó gazdálkodó szervezetek csatlakozásával az érintett 

települések összefüggő, egységes ellátásával olyan víziközmű szolgáltató jöhet létre, amely a 

törvényben szabályozott valamennyi feltételnek maradéktalanul megfelelhet. 

2./ A megállapodás célja 

A fentieknek megfelelően a jelen megállapodás célja, hogy a települési önkormányzatok 

részesedés szerzésével és az esetlegesen beolvadó gazdálkodó szervezetek egyesülésével az 

„ÖKOVÍZ” Kft rendelkezzen a 2011. évi CCIX. törvényben meghatározott 150 000 

felhasználó egyenértékkel, illetve a szolgáltatással érintett valamennyi településre érvényes 

vagyonkezelési és/vagy bérleti-üzemeltetési szerződéssel. Felek rögzítik, hogy az ennek 

eléréséhez szükséges kötelezettségeiket, vállalásaikat és feladataikat, az egymás közötti 

elszámolásuk rendjét, a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos közös gazdasági és technikai 

feladataikat a jelen szindikátusi megállapodással kívánják rendezni. 

A Szindikátusi szerződés alapvető célja és funkciója, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft, a társaság 

jelenlegi tulajdonosai, továbbá a csatlakozó új önkormányzatok, a Társaság eredményes 

működésével kapcsolatos tartós és hosszú távú együttműködésük valamennyi előre látható 

stratégiailag fontos kérdésében megállapodjanak. 

Tekintettel arra, hogy a víziközmű-szolgáltatás megfelelő biztosítása valamennyi érintett 

önkormányzat számára kiemelten fontos feladat, továbbá figyelembe véve, hogy a 

Társaságnak már jelenleg is 18 önkormányzat tagja van, továbbá hogy a Csepel szigeti és 

Nagykáta kistérség számos önkormányzata csatlakozik a Társasághoz, így mindenképpen 

indokolt a szerződő felek részére a teljes konszenzust előre rögzítő jelen Szindikátusi 

szerződés megkötése.

A Szindikátusi szerződés alapvető tartalma a társasági szerződéshez igazodva, a tagok 

együttműködése mindazon fontos kérdésének szabályozása, amely nem szerepel ugyan a 

társasági szerződésben, de amelyekben való előzetes megállapodás a társaság valamennyi 

tagjára – és így magára a Társaságra – ugyanolyan kötelező erővel bír, mint maga a társasági 

szerződés. 

A Ptk. szabályai alapján a tagok mind a társasági szerződés kötelező minimumtartalmat 

meghaladó további rendelkezéseit, mind pedig a Szindikátusi szerződés tartalmát is szabadon 

állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó törvényi rendelkezésektől pedig a tagok egyező 

akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. E rendelkezések 

figyelembevételével a szerződő felek a jelen megállapodásukkal az üzleti titkaik védelme 

érdekében mindazon lényeges belső megállapodásukat szabályozni kívánják, amely nem 

kötelező része a társasági szerződésnek, azonban elengedhetetlenül szükséges a felek közötti 

együttműködés érdekében. 

Mindezen szempontokat figyelembe véve, a Társaság régi és új tagjai által a Szindikátusi 

szerződés konkrét tartalmát az alábbiak szerint határozzák meg. 

II. A szerződő felek meghatározása 

Szerződő felek rögzítik, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft-nek jelenleg 18 települési önkormányzat a 

tulajdonosa, akik jelen megállapodás aláírásával elfogadják, hogy a Társasághoz új tagok 

csatlakozzanak a Csepel szigeti és Nagykáta kistérségből oly módon, hogy az új tagok a 2012. 

június 20-ig, 100.000 Ft azaz Egyszázezer forint névértékű készpénz törzsbetét átutalással 

történő megfizetésével, az „ÖKOVÍZ” Kft törzstőkéjének egyidejű megemelése mellett, 

tagként lépnek be az „ÖKOVÍZ” Kft-be. E döntésüket – képviselő-testületi határozat 

megküldésével – hitelt érdemlően közlik az eladóval, 2012. június 15-ig. 

A jelen szindikátusi megállapodást aláíró és így az „ÖKOVÍZ” Kft tulajdonosait 2012. június 

20-át követően alkotó települési önkormányzatok és törzsbetétük nagysága az alábbiak szerint 

alakul: 

a) Ceglédi kistérség 

1) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 




b) Nagykátai kistérség 


2) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint;



c) Csepel szigeti kistérség 





2012. június 20-án, az „ÖKOVÍZ” Kft törzstőkéjének megemelésével kapcsolatos társasági 

szerződés módosítás aláírásának napján indított átutalásukkal, a csatlakozó települési 

önkormányzatok egy összegben megfizetik a 100.000 Ft névértékű törzsbetétüket az 

„ÖKOVÍZ” Kft ………………… banknál vezetett …………………………… számú 

bankszámlájára. 

III. A szerződő felek által vállalt kötelezettségek 

Szerződő felek rögzítik, hogy tekintettel arra a tényre, hogy az egységesen működő és 

szolgáltató (csatlakozás és beolvadás utáni) „ÖKOVÍZ” Kft létrehozása két lépcsőben valósul 

meg, feladataikat az alábbi bontásban határozzák meg: 

a) Csatlakozó települési önkormányzatok jelen szindikátusi megállapodást aláíró 

képviselői kijelentik, hogy rendelkeznek vagy rendelkezni fognak a szükséges 

képviselőtestületi döntéssel arra vonatkozóan, hogy az ÖKOVÍZ Kft-vel érvényes 

vagyonkezelési vagy bérleti-üzemeltetési szerződést kössenek 2012. június 29. napjáig 

és az ÖKOVÍZ Kft-hez legalább 100.000 Ft összegű törzsbetét befizetésével 2012. 

június 20-ig új tagként csatlakoznak. 

b) Csatlakozó települési önkormányzatok jelen szindikátusi megállapodást aláíró 

képviselői kijelentik, hogy az ÖKOVÍZ Kft-vel érvényes vagyonkezelési vagy bérletiüzemeltetési 

szerződést kötnek 2012. június 29. napjáig, azaz a csatlakozó települési 

önkormányzatok – közbeszerzési eljárás lefolytatása, illetve pályáztatás mellőzésével 

– vagyonkezelésbe vagy bérleti-üzemeltetésbe adják legkésőbb 2012. június 29-ig, az 

„ÖKOVÍZ” Kft pedig kijelenti, hogy vagyonkezelésbe, illetve üzemeltetésbe veszi a 

csatlakozó települési önkormányzatok kizárólagos tulajdonát és törzsvagyonát képező 

víziközmű vagyont. 

Azon csatlakozó települési önkormányzatok, amelyek a vagyonkezelési / bérletiüzemeltetési 

szerződés megkötése és a 100.000 Ft összegű törzsbetét befizetése mellett 

további törzsbetét befizetéssel/apport rendelkezésre bocsátással kívánnak további 

részesedést szerezni az ÖKOVÍZ Kft-ben, kötelezettséget vállalnak arra, hogy

legkésőbb 2012. december 31-ig a további törzsbetéteiket a társaság rendelkezésére 

bocsátják. 

c) Az ÖKOVÍZ Kft-be tagként belépni kívánó azon települési önkormányzatok, akik az 

általuk alapított profit-orientált gazdasági társaságok tulajdonosaiként akként 

határoznak, hogy profit-orientált gazdasági társaságaikkal is egyesülni (beolvadás), 

kijelentik és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a felek között előzetesen egyeztetett 

időpontoknak és feladatoknak megfelelően, 2012. december 31-i fordulónappal az 

„ÖKOVÍZ” Kft-be beolvadnak. Beolvadó gazdálkodó szervezetek tudomásul veszik, 

hogy az egyesüléssel a beolvadó gazdálkodó szervezetek megszűnnek, általános 

jogutódjuk az „ÖKOVÍZ” Kft lesz. 

d) „ÖKOVÍZ” Kft kijelenti és kötelezettséget vállal arra, hogy legkésőbb 2013. 

december 31-i fordulónappal a beolvadásig a hulladékkezelési tevékenységét a 

víziközmű szolgáltatói ágazati tevékenységétől elkülöníti, szétválasztja. 

e) „ÖKOVÍZ” Kft és jelenlegi tulajdonosai vállalják, hogy a társasághoz új törzsbetétek 

befizetésével csatlakozni kívánó településeket befogadják, a társaság jelenleg hatályos 

társasági szerződését 2012. június 20-án a csatlakozásra és a törzstőke emelésre 

tekintettel, a jelen szindikátusi megállapodásban foglaltaknak megfelelően módosítják. 

f) Beolvadni is szándékozó gazdasági társaságok (és tulajdonos települési 

önkormányzataik) vállalják, hogy 2012. december 31-ig az „ÖKOVÍZ” Kft-be 

beolvadnak. 

IV. A települési önkormányzatok csatlakozását (ideértve az esetleges beolvadást is) 

követően működő „ÖKOVÍZ” Kft működtetésével kapcsolatos közös feladatok: 

a) Szerződő felek rögzítik, hogy a csatlakozást (ideértve a beolvadást is) követően 

egységesen létrejött víziközmű szolgáltató társaságban (továbbiakban: szolgáltató 

társaság) működtetésében és működésében a részesedés szerzés mellett csatlakozott, 

valamint a beolvadással érintett települési önkormányzatok (továbbiakban együttesen: 

érintett települési önkormányzatok) közvetlenül részt vesznek és részt vehetnek. 

b) Az érintett települési önkormányzatok, mint tulajdonosok, képviselőik útján irányítják 

és ellenőrzik a szolgáltató társaságot. Az érintett települési önkormányzatok e 

feladatukkal összefüggésben megállapodnak abban, hogy a napi szintű, kisebb 

jelentőségű ügyekre nézve az érintett települési önkormányzatokat az alábbi 3 régióra 

bontják azzal, hogy az egyes régiókat a kisebb jelentőségű ügyekben az alábbi 

település polgármestere képviseli napi szinten. 

Szerződő felek megállapodnak továbbá abban, hogy a szolgáltató társaság részére, a 

társaság működésének megkönnyítése érdekében, a társaság ügyvezetői mellé, 

régiónként 1, azaz egy, a társasággal munkaviszonyban álló cégvezetőt választanak. A 

cégvezetők a régiónként felállított üzemi egységek vezetői.

1. régió: Csepel sziget 

képviseletében eljár: Szabó József, Szigetszentmiklós város polgármestere 

A régióhoz tartozó települések megnevezése: 

……………………. település önkormányzata 



2. régió: Cegléd 

képviseletében eljár: Földi László, Cegléd város polgármestere 





3. régió: Nagykáta 

képviseletében eljár: Kocsi János, Nagykáta város polgármestere 





c) Szerződő felek rögzítik, hogy b) pontban meghatározott régiókra bontva 1-1 üzemi 

egységet hoznak létre a szolgáltató társaság zavartalan működtetésének és 

működésének biztosítására. Az így létrehozott összesen 3 db üzemi egység élén a 

cégvezetők állnak, akik havonta beszámolási és jelentési kötelezettséggel tartoznak a 

működési területeiket illetően az ügyvezető felé. Szerződő felek rögzítik, hogy az 

egyes üzemi egységek élén álló cégvezetőket azon települési önkormányzat 

tulajdonosok delegálják, illetve választják meg, amely települések az adott régióban 

érintettek (kivéve az első cégvezetők személyét, melyet a szerződő felek jelen 

megállapodásukban jelölnek meg) és ezen döntésüket a többi, szavazással nem érintett 

települési önkormányzat tulajdonos elfogadja. Szerződő felek rögzítik, hogy az egyes 

üzemi egységeken belül a helyi, kistérségi ellátási feladatok biztosítására további 

üzemirányítás-üzemvezetés kialakítása lehet szükséges, melyre az üzemi egységnél 

részletezett szabályok alkalmazandók. A cégvezetők felett a munkáltatói jogkört a 

társaság mindenkori ügyvezetője gyakorolja. 

Szerződő felek rögzítik, hogy az üzemi egységek a szolgáltató társaság önálló 

szervezeti egységei, működésének részletes szabályairól a Szervezeti és Működési 

Szabályzat rendelkezik.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy legkésőbb az egyesülés fordulónapjáig, 

azaz 2012. december 31-ig a szolgáltató társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát 

közösen elkészítik, melyben az üzemi egységekre vonatkozó részletes szabályokat is 

kidolgozzák. 

d) Az érintett települési önkormányzatok a szolgáltató társaságnál Felügyelő Bizottságot 

hoznak létre. A felügyelő bizottság tagjainak száma: 5 fő, melyből 1-1 főt a b) pontban 

megjelölt 3 régió képviselői közvetlenül delegálnak, míg további 2 tagot közösen 

választanak meg. 

e) Szerződő felek rögzítik, hogy a szolgáltató társaság tagjai szavazati jogukat az általuk 

képviselt települések Statisztikai Hivatala által nyilvántartott lakosság száma alapján 

gyakorolják azzal, hogy a szolgáltató társaságban valamennyi, jogszabály által 

biztosított kisebbségi jognak érvényesülnie kell, a kisebbségi jogok maradéktalan 

érvényesülését szerződő felek jelen szindikátusi megállapodás aláírásával garantálják 

és ezt a későbbiekben megkötendő társasági szerződésükben is érvényre juttatják. 

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen pontban foglalt, szavazati jogra 

vonatkozó szabályoktól eltérően a szolgáltató társaság vagyonának részben vagy 

egészben történő elidegenítése, megterhelése, biztosítékul adása tárgyában 

meghozandó határozatok vonatkozásában a szolgáltató társaság tagjai szavazati 

jogukat vagyoni részesedésük (törzsbetétük) arányában jogosultak gyakorolni és ezt a 

későbbiekben megkötendő társasági szerződésükben is ekként szabályozzák. 

f) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltató társaság 2012. június 20-i 

társasági szerződés módosításának elkészítésével egyidejűleg az alábbi módosításokat 

is átvezetik és a társaság hatályos tisztségviselőit, a társaság alapvető adatait jelen 

szindikátusi megállapodásban közösen fogadják el az alábbiak szerint és azzal, hogy a 

jövőben a tisztségviselők vagy a társaság adatainak változásáról kizárólag közösen, 

valamennyi érintett települési önkormányzat részvételével döntenek: 

A szolgáltató társaság – üzemeltető – társasági jogi kérdéseiben a csatlakozó 

önkormányzatok az alábbiakban állapodnak meg: 

1. A szolgáltató társaság cégneve: Ökovíz Kft. 

2. A szolgáltató társaság székhelye: Szigetszentmiklós, Gyári út 21. 

3. A szolgáltató társaság ügyvezetője 5 éves, határozott időtartamra, megbízási 

jogviszony keretében, önálló képviseleti joggal: 

név: Varjú Tamás 

anyja neve: Szelei Katalin 

adóazonosító jel: 8332832748 

születési adatai: Kecskemét, 1958.02.16. 

lakcíme: 2030 Érd, Faragó u. 45.

4. Cégvezetők (területi üzemigazgatóságonkénti vezetők) személye: 

a) Ceglédi üzemegység: 

név: ……………….. 

anyja neve: ……………….. 

adóazonosító jele: ……………….. 

születési adatai: ……………….. 

lakcíme: ……………….. 

b) Nagykátai üzemegység. 

név: ……………….. 




lakcíme: ……………….. 

c) Csepel szigeti üzemegység: 

név: ……………….. 




lakcíme: ……………….. 

5. A felügyelő bizottsági tagok személye, megbízatásuk időtartama: 

- …………………….. (név): ……….. (anyja neve: …………., adóazonosító 

jele: …………, lakcíme: ……………..), Ceglédi üzemegység 


jele: …………, lakcíme: ……………..), Nagykátai üzemegység 


jele: …………, lakcíme: ……………..), Csepel szigeti üzemegység 


jele: …………, lakcíme: ……………..), munkavállalói 


jele: …………, lakcíme: ……………..) munkavállalói 

6. A könyvvizsgáló személye: Gulyás Csaba (anyja neve: Túróczi Margit, lakcíme: 

5100 Jászberény, Jókai Mór u. 30.) 

g) Szerződő felek megállapodnak abban és szolgáltató társaság jelen megállapodás 

aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a mindenkor megállapításra kerülő 

használati díjak mértékének megállapításakor valamennyi érintett települési 

önkormányzat javaslatát (lehetőség szerint és a gazdaságosság, ésszerűség 

figyelembevételével) figyelembe veszi.

h) Szerződő felek a tulajdonos települési önkormányzatokat a szolgáltató társaságban 

megillető esetleges osztalék kérdésében akként határoznak, hogy 

A) a nyereség a tulajdonosok között vagyoni hozzájárulásuk (törzsbetétük) arányában 

felosztásra kerül; 

B) a nyereség a tulajdonosok között a működés első 3 évében nem kerül felosztásra, az 

esetlegesen képződő nyereség teljes összegét a víziközművek pótlására, fejlesztésére, új 

beruházásokra fordítják. 

V. Az „ÖKOVÍZ” Kft, mint szolgáltató társaság nyilatkozatai 

a) Az „ÖKOVÍZ” Kft képviselője jelen szindikátusi megállapodás aláírásával kijelenti, 

hogy az egyesülést követően is törekszik arra, hogy valamennyi jelenlegi munkahelyet 

és munkaerőt megtartson. Ennek érdekében azon településeknél, amelyek 

vonatkozásában nem minősül munkáltatói jogutódnak, vállalja, hogy az érintett, 

csatlakozó településeken levő munkavállalókat tovább foglalkoztatja a 

Munkatörvénykönyve által biztosított, folyamatos jogviszony keretében, változatlan 

szerződéses feltételek mellett. 

b) Az „ÖKOVÍZ” Kft képviselője jelen szindikátusi megállapodás aláírásával kijelenti, 

hogy a hatályos jogszabályokban előírt, a víziközművek üzemeltetéséhez szükséges 

személyi és tárgyi, illetőleg műszaki, gazdasági és jogi feltételekkel rendelkezik és 

azokat az egyesülésig és azt követően is fenntartja, biztosítja, azokkal a jogszabályi 

előírásoknak megfelelően rendelkezni fog. 

c) Az „ÖKOVÍZ” Kft és a csatlakozó települési önkormányzatok képviselői rögzítik, 

hogy az egyes települési önkormányzatok részére a jogszabályban előírt 

kötelezettségeik és a 2012. június 29-ig megkötendő vagyonkezelési / bérletiüzemeltetési 

szerződéseik alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtják és ezt változatlan 

feltételekkel tartják fenn az üzemeltetési jogviszony teljes időtartama alatt: 

1. ………. település önkormányzata: közműves ivóvíz ellátás 

2. ………. település önkormányzata: közműves szennyvíz elvezetés 

3. ………. település önkormányzata: víziközművek üzemeltetése (ivóvíz-ellátás 

és szennyvíz-elvezetés) 

4. ………. település önkormányzata: ………………… 

d) „ÖKOVÍZ” Kft a c) pontban vállalt kötelezettségei mellett biztosítja az érintett 

településeken 

- a víziközmű szolgáltatás infrastruktúrájának kiépítését/megőrzését, illetve 

további fejlesztését; 

- helyi ügyfélszolgálati irodák kiépítését, már meglevő ügyfélszolgálatok 

megőrzését, illetve bővítését, fejlesztését; 

- erre vonatkozó igény esetén a már nyújtott víziközmű szolgáltatás mellett 

újabb ágazati tevékenységek ellátását, kiépítését; 

- újabb, csatlakozni kívánó települések befogadását; 

- a víziközművek folyamatos, zavartalan működését;

- a jogszabályban előírt javítási kötelezettségei teljesítését; 

- a szükséges beruházások, fejlesztések elvégzését. 

VI. Egyéb megállapodások 

1. Szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy egymással szorosan együttműködnek a 

feladataik és kötelezettségeik teljesítése érdekében, valamint egymást minden lényeges, a 

jelen szerződést érintő, arra kihatással levő körülményről és eseményről haladéktalanul 

tájékoztatják. 

2. Szerződő felek vállalják továbbá, hogy a jelen szerződésben foglalt valamennyi feltétel, 

határidő, feladat, kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges adatot, tényt, információt, 

dokumentumot, stb. felhívásra, haladéktalanul az „ÖKOVÍZ” Kft rendelkezésére bocsátanak. 

3. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szindikátusi szerződésben foglaltakat 

szigorúan üzleti titokként kezelik. A megállapodásról vagy annak bármely részéről egyik fél 

sem jogosult a többi szerződő fél hozzájárulása nélkül adatot szolgáltatni. A titoktartási 

kötelezettség megszegéséért felelős fél kártérítési kötelezettséggel tartozik. 

4. Felek jelen megállapodás aláírásával úgyszintén rögzítik, hogy a jelen megállapodásban 

foglaltak a felekre és esetleges jogutódjaikra nézve is kötelező érvényűek, illetve a 

megállapodásban foglaltak csatlakozással és beolvadással létrejövő Kft társasági 

szerződésében, esetleges Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a jogszabályokban 

foglaltakkal nem ellentétes. 

5. Szerződő felek jelen megállapodásukat határozatlan időtartamra kötik. A jelen szerződés 

valamennyi szerződő fél aláírása után azonnal hatályba lép. 

6. Felek már most megállapodnak abban, hogy a jelen szindikátusi szerződést az első aláírás 

dátumát követő 6 hónap lejártától számított 15 napon belül szükség szerint felülvizsgálják és a 

felülvizsgálat eredményének valamint a viziközmű szolgáltatással összefüggő jogszabály 

módosításoknak megfelelően egyező akarattal módosítják. 

A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó 

rendelkezései, valamint a hatályos jogszabályok az irányadók. 

Kelt: ……………………., 2012. …………. hó ….. nap. 

…………………………………. …………………………………. 

Beolvadó beolvadó 

…………………………………. …………………………………. 

„ÖKOVÍZ” Kft csatlakozó települési önkormányzat 

…………………………………. …………………………………. 

csatlakozó települési önkormányzat csatlakozó települési önkormányzat




Ügyiratszám: 01-4347/2012. Minősítés: 


igen nem 

Az előterjesztés tárgya: A SU-MA Kft. és a P&G Maximál-Bau Kft. útépítési kérelme 


Az előterjesztést készítette: Török Andrea városüzemeltetési irodavezető 


Mellékletek: Kérelem 











A Su-Ma Kft. (2730 Albertirsa, Thököly u.1/1.) és a P&G Maximál-Bau Kft. (1148 Budapest, 

Vezér u.127.) azzal a kéréssel fordult a Tisztelt Képviselő-testülethez, hogy a Béke utcát ( a 

Thököly utcától a volt Vásártérig, 82 m hosszan, 6 m szélességben) szilárd útburkolattal lássa 

el. Ennek várható költsége, tervezéssel együtt: 8.997.760.-Ft, amely a 2012. évi költségvetési 

tartalék terhére biztosítható. 

A kérelmet előterjesztésemhez mellékelem. 

Határozati javaslat I. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy támogatja a 

Su-Ma Kft. (2730 Albertirsa, Thököly u.1/1.) és a P&G Maximál-Bau Kft. (1148 Budapest, 

Vezér u.127.) kérelmét. A Béke utca ( a Thököly utcától a volt Vásártérig, 82 m hosszan, 6 m 

szélességben) szilárd útburkolattal történő ellátásának költsége a tervezéssel együtt: 

8.997.760.-Ft, melyet a Képviselő-testület a 2012. évi költségvetési tartalék terhére biztosít. 

Felelős: Fazekas László polgármester 

Határidő: a kivitelezés lebonyolítása: 2012. december 31. 

Határozati javaslat II. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Su-Ma Kft-nek 

(2730 Albertirsa, Thököly u.1/1.) és a P&G Maximál-Bau Kft-nek (1148 Budapest, Vezér 

u.127.) a Béke utca ( a Thököly utcától a volt Vásártérig, 82 m hosszan, 6 m szélességben) 

szilárd útburkolattal történő ellátásának finanszírozásával kapcsolatos kérelmét nem 

támogatja. 


Határidő: a kérelmező értesítése: 8 nap. 



polgármester






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi 

közbeszerzési terve módosításáról 


Az előterjesztést készítette: Pozsonyi István vezető főtanácsos 


Mellékletek: közbeszerzési terv 1. sz. módosítása 











2012. május 31-i ülésére, az Albertirsa Város Önkormányzatának 

2012. évi közbeszerzési terve módosításáról 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 52/2012. (III.29.) számú 

határozatával fogadta el 2012. évi közbeszerzési tervét. A 2012. május 17-i testületi ülésen 

elfogadott költségvetés módosítás eredményeképpen, szükséges a terv módosítása. A 

módosított tervet az előterjesztéshez mellékelem. 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a terv módosításának elfogadására. 

HATÁROZATI JAVASLAT 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja az előterjesztéshez 

csatolt, Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi közbeszerzési terve módosítását. 


Tisztelettel: 


polgármester

ALBERTIRSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2012. ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERV 1. Sz. MÓDOSÍTÁSA

A közbeszerzés tárgya CPV kód 

I. 

Árubeszerzés 

- 

II. 

Építési beruházás 

Labdarúgó edzőpálya 

kialakítása 

Tessedik S. Ált. Isk. 

Tornaterem parkettájának 

és az alatta lévő vakpadló 

cseréje 

Tündérkert Óvoda épület 

teljes felújítása 

Irányadó 

eljárásrend 

45212200-8 Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

eljárásrend 

45430000 Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

eljárásrend 

45453100-8 Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

eljárásrend 

Tervezett 

eljárási típus 

Kbt. 121. § (1) 

bek. b) pont 

Kbt. 121. § (1) 

bek. b) pont 

Kbt. 121. § (1) 

bek. b) pont 

Az eljárás 

megindításának, 

illetve a 

közbeszerzés 

megvalósításának 

tervezett időpontja 

A szerződés 

teljesítésének 

várható 

időpontja vagy a 

szerződés 

időtartama 

Sor kerül-e vagy 

sor került-e az 

adott 

közbeszerzéssel 

összefüggésben 

előzetes 

összesített 

tájékoztató 

közzétételére? 

2012. január 2012. június nem 

2012. augusztus 2012. december nem 

2012. augusztus 2013. december nem

Polgármesteri Hivatal 

lapostetős épületének 

bádogozása és szigetelés 

javítása; 

Nyitnikék Óvoda 

ablakainak cseréje; 

Faluház szaletlijének 

befedése; 

Vasút u. 4. szám alatti 

lakás felújítása; 

Zrínyi u. 1/2. szám alatti 

lakás felújítása; 

Dózsa Gy. utcai óvoda 

nyílászáróinak cseréje 

(foglalkoztatókban) 

45261310-0 

45232130-2 

45453100-8 

45421100-5 

Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

eljárásrend 

Munkácsy utcai útépítés 45233200-1 Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

Földutak rendbetétele; 

Viola utca aszfaltozása 

(100 méter); 

Pálinkafőző dűlő 

útalapjának javítása; 

Táncsics utcai 

útszegélyek javítása 

Köztársaság utcai 

csapadékvíz-elvezetés 

készítése 

Pesti úti csapadékvízelvezető 

árok felújítása; 

Rákóczi utcai csapadékvízelvezető 

felújítása 

eljárásrend 

45233200-1 Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

eljárásrend 

45232130-2 Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

eljárásrend 

45232452-5 Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

eljárásrend 

Kbt. 121. § (1) 

bek. b) pont 

Kbt. 121. § (1) 

bek. b) pont 

Kbt. 121. § (1) 

bek. b) pont 

Kbt. 121. § (1) 

bek. b) pont 

Kbt. 121. § (1) 

bek. b) pont 

2012. június 2012. december nem 

2012. június 2012. október nem 

2012. július 2012. október nem 

2012. július 2012. szeptember nem 

2012. augusztus 2012. október nem

III. 

Szolgáltatás 

Orvosi ügyelet ellátása 85.10.00.00-0 Kbt. III. Rész, 

Nemzeti 

eljárásrend 

IV. 

Építési koncesszió 

- 

V. 

Szolgáltatási 

koncesszió 

- 

nyílt 2012. április nem






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város egészségügyi ellátásának helyzete 

A napirendi pont előterjesztője: dr. Pécsi Angéla elnök 









A NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG ELNÖKÉTŐL 



a Képviselő-testület 2012. május 31-ei ülésére 

Albertirsa Város Egészségügyi ellátásának helyzete 

WHO (Egészségügyi Világszervezet) megfogalmazása szerint: 

”Az egészség a testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság 

hiánya.” 

Az egészség megléte, vagy hiánya meghatározza az egyes emberek és szűkebb környezetük életét, 

életminőségét. 

Egy társadalom sikerességének, eredményességének, megújulási képességének záloga az egyének 

egészségi állapota. A krízisekkel, változó társadalmi helyzetekkel való megbírkózási készségek, a 

munkaképesség szorosan összefüggenek az egészségi állapottal, ezért az egészség megőrzése nem 

csupán az egyes emberek érdeke, hanem kiemelt társadalmi érdek is. 

Az egészségügyi ellátások működtetéséhez, fejlesztéséhez elengedhetetlen a lakosság egészségügyi 

helyzetének pontos ismerete, de ezek az információk számos az egészségügy területén kívül eső 

döntéshez is szükségesek lehetnek (lakosság egészségi helyzetére kiható beruházások, fejlesztések, 

szociális rendszer kialakítása stb.). Jelen előterjesztés célja, hogy az országos tendenciákat is 

bemutatva átfogó képet adjon Albertirsa egészségügyi ellátásának helyzetéről, és a lakosság 

egészségügyi állapotáról. 

Születéskor várható élettartam, halandóság 

A népesség egészségügyi állapotát leginkább kifejező mutató a születéskor várható élettartam. 

2010-ben a születéskor várható átlagos élettartam: a nőknél 77,9, a férfiaknál 70,1 év. 1990-hez 

viszonyítva a nőknél 4,2 évvel, a férfiaknál ennél nagyobb mértékben, 5 évvel emelkedett a mutató 

értéke. A várható élettartam emelkedésével párhuzamosan mérséklődtek a nők és férfiak közötti 

különbségek az elmúlt közel két évtizedben: míg Magyarországon 1990-ben az újszülött fiúk 8,6 évvel 

rövidebb életre számíthattak, mint leánytársaik, ez a különbség 2010. évre 7, 8 évre mérséklődött, de 

még így is lényegesen meghaladja az Európai Uniós átlagot (5,6 év). 

Az Európai Uniós mutatókkal összehasonlítva megállapítható, hogy a magyarok életkilátásai 

valamennyi összehasonlításban rosszabbak, mint átlagosan az EU lakosaié. Lemaradásunk az elmúlt 

két évtizedben – nem számítva néhány kevésbé jelentős halálozási mutatót – még növekedett is. Az 

elmúlt húsz során a halandóság nem javult folyamatosan, sőt a 90-es évek elején még romlott is. Ez 

az időszakos növekedés a halandóságban a munkaképes korúakat érintette, kiemelkedően a 30-44 

éveseket. Ha a magyar korcsoportos halandóságot az Európai Uniós átlaggal hasonlítjuk össze, 

megállapítható az elmúlt húsz évben a 45-74 éves korosztály relatív helyzete a nők körében 

csekélyebb, a férfiak körében jelentősebb mértékben romlott. 

Az egészségi állapotának vizsgálatához fontos ismernünk a demográfiai mutatókat, mivel a népesség 

korösszetétele erősen befolyásolja az egészségügyi rendszerben megjelenő ellátási szükségleteket.

Albertirsa lakosságának korcsoport szrinti megoszlása: 

Korcsoport Férfi Nő Együtt 

0-18 éves 1257 1193 2450 

19-65 éves 4123 4200 8323 

66-80 éves 495 865 1360 

81-100 éves 95 300 395 

Összesen: 5970 6558 12528 

Albertirsa népességére az elmúlt években változatlanul a növekedés volt jellemző, melyet nem a 

természetes szaporodás, hanem más településekről beköltözött családok képezték. Városunkban a 

halálozások száma évek óta meghaladja a születések számát. A nők és férfiak közötti különbségeket 

vizsgálva megállapítható – az országos tendenciákkal egyezően –, hogy már 66 év felett ”kinyílik az 

olló”, 80 év felett pedig a nők aránya háromszorosa a férfiakénak. 

A különböző betegségek előfordulása és gyakorisága 

A lakosság általános egészségi állapotára következtethetünk a különböző betegségek előfordulási 

gyakoriságából. 

A halálokok listáját Magyarországon évtizedek óta szív- és érrendszeri betegségek vezetik (54 %). A 

KSH adatai szerint 2008-ban még mindig minden második ember halálát valamilyen szív- és 

érrendszeri megbetegedés okozta, ez pedig közel kétszerese a daganatos betegségek számának. 

Ha a nemek szerinti megoszlást nézzük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a nők tekintetében még 

rosszabb az arány, hiszen a 2008-ban elhunyt 63.758 nő 55 százaléka valamilyen keringési rendszert 

érintő probléma következtében veszítette életét (a férfiak körében ez az arány 44 százalék volt). A 

két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét 

tekintve is. A férfiaknál az ötven és ötvennégy év közötti korosztály jelenti a rizikó hirtelen 

növekedését. Amennyiben a betegségek földrajzi eloszlását vizsgáljuk megállapítható, hogy a 

feketelistát továbbra is a Közép-magyarországi régió vezeti. A szív- és érrendszeri 

megbetegedésekben elhunytak száma itt az egész országban bejelentett szám 27 százaléka nők, míg 

25 százaléka férfiak esetében. Legjobb a helyzet a Dél-Dunántúlon (férfiak 9, nők 10 százalék), de 

összességében a nyugati országrészben sehonnan sem jelentettek 11 százaléknál magasabb 

értékeket. 

A második leggyakoribb halálokot a daganatos betegségek képezik (27 %). A daganatos 

betegségekben meghaltak 40 százaléka 65 év alatti, tehát kiemelkedően magas a korai halandóság 

ebben a betegségcsoportban. A daganatos megbetegedések száma az elmúlt harminc évben közel 30 

százalékkal nőtt, miközben az Unió országaiban folyamatosan csökkent. Míg Magyarország az 1970es 

években az Európai országok közül a hetedik helyen állt, addig az ezredfordulóra az első helyre 

került e betegségcsoport tekintetében. A 90-es évek csökkenése ellenére még mindig jelentősen 

magasabb a daganatos halandóság, mint az európai átlag. Egy 2005-ben készült felmérés rámutatott, 

hogy Magyarországon a mélyszegénységben élők között a daganatos megbetegedések aránya közel 

duplája az átlagnak. E szomorú tényt az is súlyosbítja, hogy ők általában túl későn jutnak el orvoshoz, 

sokára kapnak szakszerű kezelést, így gyógyulási esélyeik is sokkal kisebbek, mint a lakosság 

többségének.

A stroke a harmadik vezető halálok a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedések után. A 

szélütés legtöbbször a viszonylag későbbi életkorokban következik be, de Magyarországon – a 

fejlett nyugati országokhoz képest – feltűnően sok a 40–50 éves stroke-on átesett is. 

Kialakulásának többféle oka is lehet. Nagyon veszélyes a kezeletlen magas vérnyomás; sajnos sok 

beteg nem is tud arról, hogy magas a vérnyomása. Mások pedig, főleg a férfiak, ha jelentkeznek is 

a panaszok, akkor sem fordulnak időben orvoshoz, ami nagyban megnöveli a szélütés 

valószínűségét. Éppúgy, mint az elhízás, a magas koleszterinszint, amely összefügg a helytelen 

táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal. A cukorbetegség szintén komoly hajlamosító faktor 

– s e veszélyeztető tényezők gyakran együtt jelentkeznek egy-egy betegnél. A mértéktelen 

alkoholfogyasztást – ami szintén növeli a stroke kockázatát – pedig sokszor a stresszhelyzetek 

„megoldásaként” kezdik el a betegek. 

A stroke rendkívül komoly népegészségügyi kérdést vet fel, megelőzésében egészségnevelésnek és 

szűrővizsgálatoknak rendkívül komoly szerepe lenne. 

Az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a mentális és viselkedészavarral küzdő, valamint az idegrendszer 

betegségeiben szenvedők száma. 2000-től a százezer lakosra jutó halálozás a mentális és 

viselkedészavarok területén háromszoroséra nőtt! A WHO felmérése szerint Magyarországon az 

egészségügyi intézmény látókörébe a betegek jóval kisebb aránya kerül, mint az unióban. Figyelemre 

méltó, hogy az újonnan rokkanttá nyilvánítottak több mint ötöde mentális és viselkedészavar vagy az 

idegrendszer valamilyen betegsége miatt vált teljesen vagy részben keresőképtelenné. 

Magyarországon a leggyakoribb pszichiátriai betegségek háromnegyede három betegségcsoportba 

sorolható: hangulatzavarok (32%), a neurotikus és szomatoform rendellenességek (22%) és a 

skizofrénia (20%) körébe. A függőségektől – elsősorban alkoholfüggőséggel küzdők háromnegyede 

férfi – míg a többi pszichiátriai kórképtől inkább a nők szenvednek. 

Az albertirsai házi orvosi praxisokban ellátottak főbb betegségeiről 2 évente szolgáltatnak adatokat a 

háziorvosok és a házi gyermekorvosok. Az alábbi két táblázat körzetenként mutatja be az ellátottak 

főbb megbetegedéseit. 

Felnőttkorú ellátottak és gondozottak főbb betegségei a 2011. évben 

Esetszám 

Betegség neve 1. körzet 2. körzet 3. körzet 4. körzet 5. körzet Összesen 

férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 

Rosszindulatú 

daganatok 

9 11 19 34 5 3 - - 31 26 138 

Cukorbetegség 113 162 74 111 42 69 - - 68 123 762 

Magas vérnyomás 325 488 259 475 180 201 - - 255 399 2582 

Ischaemiás 

szívbetegség 

97 200 88 208 25 71 - - 75 72 836 

Agyi érbetegség 83 151 50 144 5 23 - - 48 57 561 

Idült légúti 

betegség 

52 74 9 15 14 7 - - 24 20 215 

Asthma 22 28 24 61 17 8 - - 23 19 202 

Vékony- és 

vastagbél 

gyulladásos 

megbetegedései 

56 22 6 9 0 4 - - 6 4 107 

A máj betegségei 23 8 15 8 4 3 - - 19 10 90 

Csont- és izületi 

megbetegedések 

49 160 15 42 - - 230 238 734 

Osteoporosis 9 110 6 61 2 30 - - 12 36 266

Látássérült 1 1 0 2 7 9 - - 6 6 32 

Hallássérült 1 0 1 3 4 11 - - 6 6 32 

Mozgássérült 36 21 2 3 14 29 - - 11 17 133 

Értelmi 

fogyatékos 

76 78 1 2 0 3 - - 8 10 178 

Depresszió 12 36 2 12 5 18 - - 40 30 145 

Alkoholizmus 52 11 5 0 20 10 - - 58 10 166 

Egyéb pszichiátria 

körébe tartozó 

zavar 

10 16 14 3 12 38 - - 13 19 125 

Már volt suicid 

kísérlete 

4 7 0 2 0 2 - - 3 5 23 

A háziorvosok által szolgáltatott adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy az országos tendenciák 

településünkön is érvényesülnek: a vezető betegségtípus az Ischaemiás szívbetegség (836 fő), ezt 

követik a daganatos megbetegedések (762 fő), harmadik helyen a csont- és izületi megbetegedések 

állnak, de jelentős az agyi érbetegségben szenvedők aránya is (561 fő). 

Figyelemreméltó, hogy a bejelentkezett lakosok több, mint 30%-a szenved magasvérnyomástól, ami 

a szív- és érrendszeri megbetegedések, továbbá a stroke esetében is veszélyeztető tényező. 

Általában elmondható, hogy a vezető betegségtípusok rangsorában az első adatszolgáltatás (2006. 

év) óta jelentős változás nem állt be. A pszichiátriai – és az öngyilkosságot már megkísérelt betegek 

száma azonban jelentősen nőtt az elmúlt öt évben. 

Az adatot szolgáltató háziorvosokat megkérdeztük, melyek azok a mentális problémák, amellyel a 

leggyakrabban keresik fel őket? A választ adó három háziorvos mindegyike első két helyen említette 

a szorongást és a depressziót, harmadik helyen a függőségi betegségek – elsősorban alkoholizmus – 

szerepeltek. 

Az alábbi táblázat a gyermekorvosok által szolgáltatott adatokat mutatja be: 

Gyermekkorúak főbb megbetegedései a 2011. évben 

Körzetek 

Összesen 

Megbetegedés 

I. II. 

Rosszindulatú daganat 1 2 3 

Vashiányos anaemia 32 30 62 

Elhízás (kalória 

többletbevitel miatt) 

60 80 140 

Mentális viselkedészavarok 20 25 45 

Epilepsia 4 3 7 

Szemizmok, alkalmazkodás 

és fénytörés betegségei 

44 45 89 

Hallásvesztés 0 10 10 

Magas vérnyomás 6 10 16 

Asthma 68 40 108 

Deformáló hátgerinc 

elváltozás 

32 35 77

Az adatokat elemezve megállapítható, hogy az asthma a leggyakrabban előforduló betegségtípus, és 

meglepően magas a szembetegségben szenvedők gyermekek száma is. Az elmúlt öt évben közel 

duplájára nőtt az elhízott gyermekek száma (2006-ban 78 fő volt). Az átlagosnál magasabb testsúly 

kiemelkedő egészségi kockázati tényező. Atúlsúly többek között emeli a szívkoszorúér-betegségek, a 

stroke és a cukorbetegség valószínűségét, és növeli egyes daganatos megbetegedések kialakulásának 

kockázatát. 

A deformáló hátgerinc elváltozásban szenvedők száma több, mint kétszeresére (26 főről 77 főre)nőtt 

az elmúlt öt évben, ami igazolja a gyógytorna iránti megnövekedett igényeket. 

Összegzés 

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egészségügyi ellátásban egyre inkább a megelőzésen van a 

hangsúly. A megelőzési programokban fontos szerep jut az önkormányzatnak, rajta keresztül az 

önkormányzati oktatási-, egészségügyi-, szociális- és kulturális intézményekre. 

Felvilágosító előadások szervezésével, játékosan már az óvodában, majd azt követően az iskolában 

mind a tanórán, mind egyéb programok keretében az egészséges életmódra kell, hogy az eddiginél is 

jobban koncentráljunk. Ez együttműködést kíván meg az oktatási intézmények, háziorvosok és 

védőnők között. 

A megelőzés népszerűsítése az idősebb korosztály és a veszélyeztetett felnőtt csoportok 

tekintetében a szociális és kulturális intézményekre is feladatokat ró. 

Egészségügyi ellátások igénybevétele 

A háziorvosi ellátás kiemelkedő jelentősége az alapellátáson belül vitathatatlan, és túlmutat az 

egészségügyi rendszeren, mivel a gyógyítás és annak eredményessége az orvos és a beteg bizalmi 

kapcsolatán múlik. A magyar lakosság 76%-a rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi 

háziorvosát. A betegek évente átlagosan 8 alkalommal jelennek meg orvosuknál. 

Napjainkban számos település szenved az orvoshiánytól: jelenleg 700 nyugdíjkort betöltött háziorvos 

praktizál Magyarországon, és sok helyütt évek óta nem tudják betölteni az állást. Emellett több, mint 

150 be nem töltött háziorvosi praxis van az országban. 

Albertirsa lakosainak orvosi alapellátását 5 felnőtt és 2 házi gyermekorvos biztosítja. A háziorvosi 

praxisok vállalkozási formában működnek, és az önkormányzattal kötött megállapodás alapján látják 

el a feladataikat, de a háziorvosi tevékenység szakmai-, tartalmi előírásait, személyi-, tárgyi 

feltételeket jogszabályok határozzák meg. A jelenlegi 5 felnőtt és 2 házi gyermekorvosi körzet a 

lakossági igényeket kielégíti. 

A háziorvosi praxisok betegforgalmi adatai a 2011. évben 

Körzetek 

Bejelentkezettek 

száma 

Rendelési időben 

megjelentek 

száma 

Lakáson történt 

beteglátogatási 

esetek száma 

Fekvőbeteg 

gyógyintézetbe 

irányítottak száma 

1 2 3 4 5 összesen 

1967 2209 2040 - 1959 8175 

11 195 12 356 11 794 - 9176 44 521 

Hívásra 605 153 147 - 849 1754 

Folyamatos 

ellátás miatt 

(eset) 

1103 223 98 - 18 1442 

78 47 33 - 112 270

Szakrendelésre 

irányított esetek 

száma 

EKG, RTG, 

laboratórium 

1455 598 780 - 259 3092 

egyéb 869 562 - - 1024 2455 

A betegek orvoshoz fordulási hajlandóságát, és a betegség kezelését nagymértékben befolyásolta a 

betegszabadságra és táppénzre vonatkozó szabályozás megváltozása. Betegszabadság idejére első 15 

munkanap, a munkaadó fizeti) a kereset 70%-a, táppénz idejére pedig a napi kereset 60%-a jár. Egy 

biztosított a rendszerváltás idején még átlagosan 22 napot töltött táppénzen, az ezredfordulón már 

csak 12 napot, manapság pedig mindössze 9 napot tölt otthon évente, ha beteg. Általános tendencia, 

hogy az alkalmazottak, csak hosszabb és valószínűleg komolyabb betegségek esetén vállalják a 

munkából való kiesést, mivel azzal egyrészt jelentős kereset kiesést szenvednek el, másrészt 

munkahelyük elvesztését kockáztatják. 

A házi gyermekorvosi praxisok betegforgalmi adatai a 2011. évben 

1 2 összesen 

Bejelentkezettek száma 1159 

Rendelési időben megjelentek száma 7765 7700 15 465 

Szaktanácsadáson megjelentek száma 816 1100 1 916 

Beteglátogatási Hívásra 223 220 443 

esetek száma Ismételt 

(utókezelés) 

31 90 121 

Fekvőbeteg 

gyógyintézetbe 

utalt 71 30 101 

irányítottak száma kezelt 98 50 148 

Szakrendelésre 

irányított esetek 

száma 

Fogorvosi ellátás 

Kiegészítő 

vizsgálat 

214 620 834 

Szakkonzultáció 344 750 1094 

A magyar lakosság többsége legalább kétévente felkeresi fogorvosát. Egy éven belül fordult 

fogorvoshoz a lakosság 38%-a, de több, mint 20% azoknak az aránya, akik öt évnél is régebben jártak 

fogászaton (1,3% soha nem találkozott fogorvossal). 

Albertirsán a fogorvosi ellátást 3 fogorvos biztosítja területi ellátási kötelezettséggel, a városban egy 

magánpraxis is működik. 

Az 1. és 2. számú fogorvosi körzetben élők a Köztársasági úti rendelőben vehetik igénybe a 

szolgáltatást. A Dombi Dentál Bt. képviselői legjelentősebb problémaként azt említették, hogy a 

betegek későn fordulnak hozzájuk, kevesen mennek el az évi szűrővizsgálatra, a legtöbb beteg csak 

fájdalom esetén keresi fel fogorvosát. 

A 3. számú fogorvosi körzetet ellátó Dr. Nagy Mercedes az ellátásról az alábbi beszámolót adta: 

A fogászati rendelés napi 6 óra rendelési ideje alatt kb. 20-22 fő beteg jelenik meg, ez napi 1-1,5 

órányi túlmunkát jelent. 

Az OEP ebből az időkorlát miatt (napi 360 percnyi kezelés, előre meghatározott standard 

időkeretekkel beavatkozásonként) finanszíroz kb. napi 14-16 beteget, de a fennmaradó részt, a 

sürgősség miatt bejentés nélkül érkezőket is, térítésmentesen ellátjuk. 

Bejelentkezés alapján, halasztható ellátásra kb. két hétre előre tudjuk a betegeket előjegyezni, 

figyelembe véve azt, hogy a várható beavatkozás mennyi időt vehet igénybe, milyen napszakban ér

á, illetve hogy a dolgozóknak a munkaidejük utánra essen a megbeszélt időpont, vagy a kezelést 

követően a vonatot elérjék. 

Megjelenéskor mindenkinek, egyénre szabottan felhívjuk a figyelmét a helyes száj-, fogápolásra, 

orálkamerával mutatva, a betegek számára jól láthatóan szemléltetve tanácsokkal látjuk el őket. 

A fogászati kezelések időigényesek, előre nem tervezett körülmények előfordulhatnak, melyek miatt a 

várakozási idő megnő. 

A betegeket nem érkezési sorrendben hívjuk be. Figyelembe vesszük, hogy kinek volt időpontja, kinek 

van egyéb betegsége (pl. diabetes.), ami miatt korlátozott ideig tud várni; terhes, szoptatós anyákat, 

kicsi gyerekeket előre vesszük. 

Sajnos a rendelésre az elhanyagolt fogazat, a rendszeres ellenőrzés elmulasztása miatti panaszokkal 

bejelentés nélkül érkezők ellátása is növeli a várakozási időt. 

A kezelési tervet kivétel nélkül elfogadják, a társadalombiztosítás által támogatott kezelések 

ingyenesek. 

Szakrendelések 

Magyarországon a felnőtt lakosság közel 60%-a évente legalább egy alkalommal megjelenik 

valamilyen szakrendelésen. A felmérések szerint a lakosság közel 20%-a bár szüksége lenne rá, nem 

keresi fel a szakrendeléseket, ennek elsődleges okaként az időhiányt említették. 

A szakorvosi ellátás biztosítása településünkön nem kötelező feladat, azt az idei évig az 

önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozta. A szakrendelések bevezetésük első pillanatától 

népszerűek voltak a lakosság körében, mivel a szakellátás helyben történő igénybevételével időt és 

pénzt spóroltak. 

Szakrendeléseken megjelentek száma 2008-2011-ig 

Szakrendelés 2008 és 2009 2010 2011 

Fizikó 664 686 448 

Ortopédia 652 643 567 

Nőgyógyászat 394 109 300 

Reumatológia 660 880 881 

Orr Fül Szakr. nincs adat 1052 1044 

Sebészet 664 686 448 

Szemészet 1646 954 910 

Labor 8969 9265 7335 

Összesen 

A táblázat adataiból kitűnik, hogy az elmúlt 3 évben a város lakossága közül a legtöbben a labor, a 

szemészet és a reuma szakrendeléseket keresték fel. 

2012. március hónaptól – annak érdekében, hogy ne kelljen ellátást megszüntetni – a szakrendelések 

igénybevételéért a betegeknek fizetniük kell. A szakrendelésen megjelentek számát, és az általuk 

befizetett összeget az alábbi táblázatok tartalmazzák: 

2012. év március hó 

Helyi lakos 

Szakrendelés 

(fő) Bevétel Más tel. (fő) Bevétel Összesen 

EKG 98 29 400 Ft 6 3 600 Ft 33 000 Ft 

Fizikó 236 70 800 Ft 40 24 000 Ft 94 800 Ft 

Ortopédia 49 49 000 Ft 6 12 000 Ft 61 000 Ft

Nőgyógyászat 33 33 000 Ft 1 2 000 Ft 35 000 Ft 

Reumatológia 87 87 000 Ft 1 2 000 Ft 89 000 Ft 

Orr Fül Szakr. 63 63 000 Ft 8 16 000 Ft 79 000 Ft 

Sebészet 44 44 000 Ft 4 8 000 Ft 52 000 Ft 

Szemészet 64 64 000 Ft 5 10 000 Ft 74 000 Ft 

Labor 673 201 900 Ft 26 15 600 Ft 217 500 Ft 

Összesen 1347fő 642 100 Ft 97fő 93 200 Ft 735 300 Ft 

2012. április hó 

Szakrendelés Bevétel 

EKG 23 700 

Fizikó 67 500 

Ortopédia 53 000 

Nőgyógyászat 37 000 

Reumatológia 58 000 

Orr Fül Szakr. 79 000 

Sebészet 45 000 

Szemészet 63 000 

Labor 237 900 

Összesen 664 100 

Pontos, elemezhető adatok évvégén állnak majd rendelkezésünkre, az elmúlt két hónap tapasztalatai 

alapján elmondható, hogy a fizetési kötelezettség az egyes szakrendeléseket eltérően érintette. Az 

asszisztensek beszámolói alapján általában elmondható, hogy a betegek tudomásul vették a fizetési 

kötelezettséget. A labor, fiziko, sebészet és nőgyógyászat szakrendeléseken megjelenők számát 

mindezidáig nem befolyásolta jelentősen a térítési kötelezettség. Ez nyilván az ellátások jellegéből is 

adódik. A nőgyógyászati szakrendelésen a rákszűrésért eddig is fizetni kellett, itt elsősorban a 

fogamzásgátlót felírók maradtak el. 

Jelentősen – felére – csökkent a szemészeti szakrendelésen megjelentek száma. A szakorvos és 

asszisztens véleménye szerint a korábban túlzsúfolt rendelés (3 óra rendelési idő alatt átlag 40 főt 

kellett ellátni) helyett, most több idő jut a betegekre, akiknek kevesebbet kell várakozniuk. 

Problémaként említették azonban, hogy az iskolavédőnő által kivizsgálásra küldött gyermekek 

teljesen elmaradtak a rendelésről. 

Ügyelet 

A központi orvosi ügyeleti ellátást az Önkormányzat a Dr. Pécsi és Társa Egészségügyi Bt-vel kötött 

szerződés útján biztosítja, több mint tíz éve. A Bt. az ügyeleti ellátást minden hétköznap 18.00 órától 

másnap reggel 7.00 óráig , illetve hétvégén és ünnepnapokon több, mint 16.000 fő részére biztosítja 

a Vasút u. 4. szám alatti telephelyről. Az ellátandó legtávolabbi terület 16 km-re fekszik a rendelőtől, 

az ügyeletes orvosokat gyakran hívják a tanyavilágba, vagy nehezen megközelíthető külterületi 

helyszínekre. Szintén a rendelőintézet biztosít helyet a Mentőszolgálatnak. Az ügyelet és az OMSZ 

közötti együttműködés jó, a központi irányítást a ceglédi diszpécser végzi.

Védőnők 

Albertirsán 4 védőnői körzet került kialakításra, a 4 főállású védőnő közül egy Mikebuda községben is 

ellátja szolgálatát. 2006. január 1-től az iskola-védőnői feladatokat egy főállású védőnő látja el. 

Rendkívül fontos szerepet töltenek be a csecsemő- és gyermekintézmények egészségvédelmében. 

Székhelyük a Luther utcai ún. „Egészségházban” található. 

Albertirsa Város Önkormányzata az egészségügyi ellátások tekintetében, kistérségi szerepet is betölt, 

mivel Mikebudán biztosítjuk a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást, az ügyeleti szolgálat 

telephelye – amely Dánszentmiklós és Mikebuda tekintetében is ellátja az ügyeleti feladatokat – az 

albertirsai Politzer Ádám Rendelőintézetében működik. 

Összegzés: 

Közismert tény, hogy az egészségügyi ágazat súlyos problémákkal küzd, a szakpolitikusok közül nem 

egy válságosnak tartja a napjainkra kialakult helyzetet. A lakosság számára a legnagyobb problémát a 

szakellátásokhoz való hozzájutás jelenti: sokszor hetekig kell várni – a gyakran súlyos – betegségben 

szenvedőknek, hogy bekerüljenek egy-egy szakrendelésre, egyes műtétek esetében a várakozási idő 

akár több hónap is lehet. Ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a lakosság mely 

szakrendeléseket tudja helyben elérni, azaz az önkormányzat mit tud biztosítani. Ezzel párhuzamosan 

az alapellátás szerepe is felértékelődik, mivel annak színvonala a megelőzés és a gyógyulás 

alappillére. 

Az Önkormányzat jelentős mértékben felelős az egészségi feltételrendszer alakításáért és 

biztosításáért, valamint a felnövekvő nemzedék egészségéért, a preventív szemlélet erősítéséért, 

nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is. A jövőben arra kell törekednünk, hogy az 

egészségügyi ellátás jelenlegi színvonalát fenn-, a helyben elérhető szolgáltatásokat pedig 

megtartsuk. Mindezek mellett kiemelten fontosnak tartom az egészségügyi dolgozók és az őket 

kiszolgáló személyzet megbecsülését, akik munkájukkal hozzájárulnak az alapellátás helyi 

rendszerének zökkenőmentes működéséhez. 


Dr. Pécsi Angéla 

elnök






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az önkormányzati törvényből és a közbeszerzési 

törvényből következő változásokról 


Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző 





Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: 



Előterjesztés az önkormányzati törvényből és a közbeszerzési törvényből következő 

változásokról 


A testület 2012. évi munkatervében szerepel a fenti tárgyú előterjesztés javaslatként. 

Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvényből az 

önkormányzatokra, mint ajánlatkérőkre háruló legfontosabb feladatot, azaz a közbeszerzési 

szabályzat felülvizsgálatát a Képviselő-testület 2012. március 29-i ülésén megtette, ezért jelen 

előterjesztésemben az új önkormányzati törvénnyel, az abból következő változásokról 

tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet. 

I. Új önkormányzati törvény 

Az Országgyűlés 2011. december 19-i ülésnapján elfogadta a Magyarország helyi 

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (továbbiakban: Ötv.). A törvény 

egyes rendelkezései eltérő időpontokban- 2012. január 1-jén, 2012. április 15-én, 2013. január 

1-jén és a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lépnek hatályba. Az Ötv. az 

Alaptörvény alapján sarkalatos törvény, mely továbbra is elismeri és védi a helyi 

választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, a helyi önkormányzatokat az 

egységes állami szervezetrendszer részének tekinti, de a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet 

a települések önfenntartási képességének elősegítésére, és a helyi közösség öngondoskodásra 

való képességének erősítésére. 

A törvény általános célja egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált 

önkormányzati rendszer kiépítése, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony 

működésre, ugyanakkor- a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogait érvényre 

juttató és védendő módon. Szigorúbb (felügyeleti jellegű) kereteket szab az ön kormányzati 

autonómiának, ugyanakkor átalakítja az összeférhetetlenség szabályait is. 

Kiemelt cél az önkormányzati kötelező feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelműbb, 

differenciáltabb meghatározása, a térségi összefogás kiteljesítése, a választópolgárok 

érdekeinek és igényeinek megfelelő társulási rendszer kialakítása. 

Szükséges az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítása, biztosabb új 

alapokra helyezése, átláthatóbb és egyben kötöttebb finanszírozási rendszer kialakítása, az 

önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelése, valamint mindezek érdekében a 

gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása. 

Alapelvi jelentőséggel bír, hogy a helyi önkormányzás alanya a helyi választópolgárok 

közössége, az önkormányzati jogok tehát a közösséget - és nem testületeket, személyeket - 

illetik meg. 

Jogállamban a jogok mellé jogi és erkölcsi kötelezettségek társulnak. 

Ezek azonban már az egyén szintjén is értelmezhetőek. 

A törvény ezért utal nyomatékosan az állampolgári felelősségérzetre és az együttműködés 

követelményére, figyelemmel Magyarország Alaptörvénye Alapvetés című fejezetének O) 

cikkére is: „Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és 

közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni”. 

A települési és területi önkormányzatok elkülönítése, a települési önkormányzatok típusainak 

tételes felsorolása a differenciált feladattelepítés bázisául is szolgál. 

A törvény az Alaptörvénnyel összhangban helyi szinten is elkülöníti a hatalomgyakorlás 

közvetett (választott képviselők útján) és közvetlen (helyi népszavazással történő) formáit. 

A demokratikus jogállam alapelveiből következően elsőbbséget élvez a képviseleti 

demokrácia, a népszavazás a hatalomgyakorlás kivételes formája. 

Az állam egyik legerősebb jogosítványa a közhatalom gyakorlása

Ez a jog az államszervezet részeként a helyi önkormányzatot is megilleti. 

Ebből következik, hogy a demokratikus módon, széles körű nyilvánosság körülményei között, 

jogszerűen kifejezett közakarat érvényre jutása a legális erőszak eszközeivel is 

kikényszeríthető. 

Helyi szinten így teljesedik ki az az alkotmányos alapelv, amelyet Magyarország 

Alaptörvénye Alapelvek című fejezetének B) cikkében a (3) pont így fogalmaz meg: „A 

közhatalom forrása a nép”. 

A helyi önkormányzás tartalmi elemei között hangsúlyosan jelenik meg az önállóság fogalma. 

A helyi önállósághoz való jog a helyi szabadságot jelenti. 

Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben - törvény keretei 

között - önállóan mérlegelhet. 

A helyi közügyekben jelenik meg az önállóság legtöbb eleme. 

Ezért is fontos, hogy a törvény meghatározza a helyi közügy alapvető fogalmi elemeit. 

Az önállósághoz való jog természetesen nem jelenti a helyi önkormányzat teljes 

függetlenségét. 

A nemzeti szuverenitást megtestesítő Országgyűlés törvényei behatárolják a helyi 

önkormányzatot, az állami törvényességi felügyelet ellenőrzi az önkormányzati önállóság 

jogszerű gyakorlását. 

Fontos társadalmi érdek, hogy az Alaptörvény Alapvetés című fejezetének O) cikkében 

foglalt - korábban már idézett - követelmény a helyi önkormányzás gyakorlása során is 

érvényre jusson. 

Ezért a törvény olyan ősi etikai és jogi értékeket emel az alapelvi rendelkezések szintjére, 

mint az öngondoskodás, az önfenntartó képesség erősítése, az együttműködés, a 

rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége, a joggal való visszaélés tilalma. 

Az öngondoskodás, önfenntartás igénye két irányban is megjelenik. 

Részben az önkormányzat és a központi források, részben az állampolgár és az önkormányzat 

viszonyában. 

Méltánylandó igény és össznemzeti érdek, hogy a helyi önkormányzat mindent megtegyen a 

helyi lehetőségek feltárása, kiaknázása terén. 

Ezért bizonyos esetekben az öngondoskodás megléte a központi forrásokhoz való hozzájutás 

feltétele is lehet. 

Hasonló követelmény érvényesíthető az állampolgár és a helyi közösség viszonyában. 

Ezért is fogalmazza meg a törvény a tervszerű öngondoskodás, a közösségre háruló terhek 

enyhítésének igényét és azt, hogy a helyi választópolgár képességei szerint köteles 

hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához. 

Mindez szükségessé teszi a helyi közösségek gazdasági, pénzügyi potenciáljának eddigieknél 

alaposabb kiaknázását. A jövőben azok az önkormányzatok válhatnak sikeressé, amelyek 

tevékenységükhöz jelentős mértékű saját erőt tudnak mozgósítani. 

Ugyancsak az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a 

felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület - törvényi felhatalmazás alapján - egyes 

közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. 

Az önkormányzás lényegi eleme a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása. A 

törvény első fejezetben megfogalmazott definíciója szerint a helyi közügyek körébe 

elsődlegesen azok a közszolgáltatások tartoznak, amelyeket a lakossági igényekre és a helyi 

sajátosságokra figyelemmel az önkormányzatok hatékonyan tudnak ellátni.

Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok feladatrendszere azonos szempontok alapján 

legyen kialakítható, a törvény meghatározza a feladatok típusait és a feladat-telepítés elveit. 

Ennek keretében rögzíti, hogy az önkormányzati feladat-és hatásköröknek két alaptípusát 

különböztethetjük meg: a kötelező és az önként vállalt feladatokat. 

Garanciális szabály, hogy a helyi önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező 

feladat- és hatáskört. Az Alaptörvény szerint a feladat-ellátáshoz biztosítani kell az arányos 

költségvetési, illetve más vagyoni támogatást. 

A törvény lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatnak, hogy messzemenően figyelembe 

vegye a lakossági igényeket, és a hatáskörébe utalt kötelező feladatain túl önként vállalja a 

helyi képviselő-testület, vagy a helyi népszavazás döntésével bármely olyan helyi közügy 

önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. 

Elsődleges azonban a kötelező feladatok biztosítása, ezért a törvény rögzíti, hogy az önként 

vállalt feladatok megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt 

önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. További korlát hogy a fakultatív feladatok 

finanszírozása a saját bevételek, illetve az erre a célra biztosított külön források terhére 

lehetséges. 

A törvény alapelvként rögzíti, hogy a helyi önkormányzatoknak egymástól eltérő feladat- és 

hatáskörei lehetnek. Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a kötelező feladat- és hatáskört 

differenciáltan, a helyi önkormányzatok eltérő adottságaira - gazdasági teljesítőképességére, 

lakosságszámra - figyelemmel kell megállapítani. 

Garanciális jelentősége van annak a rendelkezésnek, hogy a hatáskör telepítésével egyidejűleg 

- az ágazati jogszabályokban - meg kell határozni a feladat- és hatáskörellátás minimális 

szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeit, valamint módját. 

A törvény rögzíti a helyi önkormányzat ellátandó feladatait. A felsorolás nem konkrét, tételes 

feladat-és hatáskör telepítés. Ez az ágazati, szakmai törvények feladata, melyek az adott 

társadalmi viszony átfogó szabályozásának részeként határozzák meg többek között az állam 

és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztást a törvényben rögzített elvek szerint (pl. 

kötelező differenciálás). Tételes hatáskör-telepítést a törvény csak kivételesen tartalmaz, ha 

nincs a szabályozandó kérdéskör tekintetében ágazati törvény. Ennek megfelelően határozza 

meg a törvény a helyi közbiztonság önkormányzati feladatait. 

A közfoglalkoztatás céljának eléréséhez, társadalmi rendeltetése betöltéséhez nagymértékben 

hozzájárul, ha a közfoglalkoztatás helyben történik, és a helyi közösség közvetlenül 

értékelheti a munka eredményét. 

A korábbi szabályozással szemben a jövőben az államigazgatási feladat-és hatáskörök döntő 

többségét az államigazgatási szervek látják el, az önkormányzati szervezetrendszerben csak 

kivételesen marad ilyen feladat, jelentősen csökkentve ezzel a helyi önkormányzatok terheit. 

Az ilyen feladatcsoportok konkrét elhatárolása ma még nem ismert. Az azonban nyilván való, 

hogy a fent említett „tehercsökkenés” a feladatok mennyiségére igaz. Az állami finanszírozás 

viszont, minden eddigi előjel szerint a feladat elvonásnál nagyobb mértékben apad majd. 

Márciusban benyújtásra került az Országgyűlésnek a járások kialakításáról, valamint egyes 

ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló T/6590. számú törvényjavaslat. A törvény 

2013. január 1-jével államosítja a járási kormányhivatalokhoz kerülő államigazgatási 

feladatok ellátását szolgáló, jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő vagyont és vagyoni 

értékű jogokat (beleértve minden jogot és kötelezettséget, ingó és ingatlan vagyont). A 

törvényjavaslat általános indoklása úgy fogalmaz, hogy fő szabály szerint a járási 

hivatalokhoz kerülnek a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek.

A törvény az államigazgatási hatáskörök telepítésének szabályait tartalmazza, mely szerint 

törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a 

főpolgármestert, a megyei képviselő-testület elnökét államigazgatási hatáskörrel ruházhatja 

fel. 

Országos államigazgatási feladatok - honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási 

ügyek - helyi irányításában és végrehajtásában törvény vagy törvény felhatalmazása alapján 

kormányrendeletben előírtaknak megfelelően a polgármester, a főpolgármester, a megyei 

képviselő-testület elnöke vesz részt. 

Garanciális szabály, hogy a törvényben meghatározott államigazgatási feladat, hatósági 

hatáskör megállapításával egyidejűleg a központi költségvetésben biztosítani kell az 

ellátásához szükséges anyagi forrást. Továbbá, hogy a saját államigazgatási feladatkörben, 

illetve hatáskörben eljáró hatáskör címzettjét a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését 

nem bírálhatja felül. 

Az önkormányzati képviselők a választópolgárok többségének bizalmát élvezve nyerik el 

megbízatásukat. E választás alapozza meg az önkormányzat egészéért való felelősség által 

áthatott képviselői jogokat és kötelezettségeket. A tisztség felelősségteljes voltát hivatott 

megjeleníteni a képviselő-testület előtti eskü vagy fogadalomtétel normaszövegben történő 

rögzítése. 

A törvény rögzíti, hogy a képviselő jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és a 

megbízatás megszűnésével szűnnek meg. A törvény ennek megfelelően meghatározza azon 

eseteket, amikor az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik. A lemondás formai és 

tartalmi szabályait a törvény tartalmazza. 

Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei - megválasztásuk módjától függetlenül - 

azonosak. 

A képviselő-testület munkája az egyes önkormányzati képviselők tevékenységén alapul. A 

képviselők döntéshozatalban való részvétel mellett közreműködnek a döntések 

előkészítésében és végrehajtásában, valamint a végrehajtás ellenőrzésében. A képviselői 

munka ellátásához nélkülözhetetlen, hogy a döntéshozók a megfelelő információk birtokában 

legyenek, és adott esetben - a település érdekeit szem előtt tartva - saját véleményüknek is 

hangot adjanak. A képviselői feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében elkerülhetetlen a 

munkahelyen történő munkavégzés alóli mentesítés. A köz érdekében végzett tevékenység 

miatti mentesítés anyagi terhei nem háríthatók a munkáltatókra, ezért a törvény kimondja, 

hogy a képviselő emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg. A felelősségteljes 

képviselet ellátásának minimumát is rögzíti a törvény, amely alapvető iránymutatásul szolgál 

mind a képviselőnek, mind a képviselő-testületnek (köteles a testületi üléseken megjelenni, 

köteles rendszeres kapcsolatot tartani választóival, köteles évente egy alkalommal a 

választópolgárokat tájékoztatni). Garanciális szabály a kötelezettségeit megszegő képviselő 

esetében, hogy vele szemben szankcióként alkalmazható a tiszteletdíjának, illetőleg a 

természetbeni juttatásának csökkentése, megvonása. 

Továbbra is megmarad tanácsnokok választásának lehetősége, akik a testület által 

meghatározott feladatkörök felügyeletét látják el. 

A közpénzekkel való felelős gazdálkodás biztosítása érdekében meghatározásra került, hogy a 

képviselői tiszteletdíj, illetve természetbeni juttatás csak az önkormányzat saját bevételei 

terhére állapítható meg, valamint emelhető meg. Ehhez igazodik azon szabály, hogy csak a

képviselői tevékenységgel összefüggő, képviselő által megelőlegezett, szükséges, számlával 

igazolt költségeket kell a részére megtéríteni. Az, hogy a képviselői tiszteletdíj és egyéb 

juttatás közérdekű adat, szintén a közpénzek átláthatóságát, nyomonkövethetőségét erősíti. 

A képviselői megbízatás természeténél fogva közbizalmi jellegű, így a törvény rögzíti, hogy e 

magas erkölcsi mércének a tisztséget betöltőnek mindenkor meg kell felelnie. Az 

összeférhetetlenségi szabályok új szemléletű megalkotásának az volt az indoka, hogy 

egyrészt ne az egyes konkrét tisztségek kerüljenek felsorolásra, hanem a hatalmi ágak 

elválasztásának elve tükröződjön a kinevezési jogkör gyakorlója által meghatározott 

tisztségek, pozíciók összeférhetetlenné nyilvánításában. Másik nagy elhatárolási csoport az 

összeférhetetlenség szempontjából a döntési helyzetben lévő képviselő gazdasági 

függetlenségének, befolyásmentességének biztosítása. Harmadik kategóriát képez az egyéb 

összeférhetetlenségi okok csoportja. 

Az összeférhetetlenségi eljárás mind az eljárás alá vont személy, mind az eljárásban részt 

vevők számára tartalmaz garanciális szabályokat. 

A képviselői tisztséggel járó magas erkölcsi elvárások maradéktalan betartása érdekében a 

törvény rendelkezik arra az esetre is, ha az összeférhetetlen helyzet fennáll ugyan, ám a 

képviselő-testület nem, vagy jogszabálysértő módon dönt az összeférhetetlenség tárgyában. 

Erre az esetre szolgál megoldásként a fővárosi és megyei kormányhivatal számára biztosított - 

közvetlenül a bíróságnál kezdeményezendő - összeférhetetlenségi eljárás, melyre a 

másodfokú jogorvoslat biztosítása mellett az általános szabályokat kell alkalmazni. 

Az összeférhetetlenség jogintézményéhez hasonlóan a törvény rendelkezik a képviselői 

tisztség betöltéséhez szükséges társadalmilag elvárt, méltó magatartás mércéjéről is. A 

méltatlansági szabályok meghatározásával megjelölésre kerülnek azon esetek, amelyek 

bekövetkeztekor a képviselő méltatlanná válik e tisztség további betöltésére. A törvény a 

méltatlanság bevezetésével éles cezúrát alkalmaz, figyelemmel arra, hogy az itt meghatározott 

feltételek bekövetkezése jellemzően nem az egyes tisztségek, pozíciók betöltéséhez 

kapcsolódik, hanem a képviselő magatartásának egyenes következménye. Itt említhető meg 

okként a közügyek gyakorlásától való jogerős eltiltás, szándékos bűncselekmény miatt 

jogerős szabadságvesztésre ítélés, kényszergyógykezelés elrendelése vagy az állammal, 

önkormányzattal szemben (60 napon túl) fennálló köztartozás, felszámolás során felelősség ki 

nem elégített követelésért, bírósági eljárást lezáró bírói döntés végrehajtásának akadályozása, 

összeférhetetlenségi ok elhallgatása. 

A méltatlanság jogintézményével való visszaélések megelőzése érdekében a törvény 

garanciaként rendeli alkalmazni az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó szabályokat, a 

méltatlansági eljárás során is. A méltatlan helyzet felderíthetősége érdekében az eljáró bíróság 

kötelezettségeként rögzíti a törvény a méltatlansági ok bekövetkeztéről történő értesítést a 

képviselő-testület, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal felé. 

Szintén az önkormányzati képviselő tisztségével kapcsolatos közbizalmat hivatott 

megerősíteni a törvény azon rendelkezése, mely szerint az e tisztséget betöltőnek kötelező 

kérelmeznie az állami adóhatóságnál a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő 

felvételét. A választópolgárok közélet tisztaságába vetett hitének növelését szolgálja a törvény 

azon rendelkezése, mely szerint az állami adóhatóság köteles értesíteni a képviselő-testületet, 

illetve egyéb szerveket, hogy a képviselőnek köztartozása keletkezett. 

A helyi közpénzekkel való felelős gazdálkodás, ezáltal a közélet tisztaságának gazdasági 

szempontból történő biztosítása érdekében a törvény részletesen tartalmazza a 

vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. Ennek keretén belül

meghatározásra került, hogy a képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év 

január 1-jétől számított 30 napon belül a törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot 

köteles tenni. Igaz ez saját maga, a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, 

valamint gyermekének vonatkozásában is. E kötelezettség elmulasztása esetére szankcióként 

határozza meg a törvény azt, hogy a képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége 

teljesítéséig a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, illetve semmiféle juttatásban nem 

részesülhet az önkormányzattól. A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatali 

kötelezettsége, illetve az, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a 

vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti - az adatvédelmi szabályok 

figyelembevétele mellett -, mind a közélet tisztaságát hivatott garantálni. 

Figyelemmel arra, hogy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja adott esetben 

a képviselőhöz hasonló döntési pozícióba kerülhet, közel azonos felelősséggel járó funkciót 

tölthet be, indokolt, hogy e személyekre is megfelelően alkalmazni kelljen a képviselőre 

vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági szabályokat. 

Az önkormányzati feladatok címzettje a képviselő-testület, azonban a feladat-ellátásban részt 

vesznek a képviselő-testület szervei is. A törvény a képviselő-testület szerveként jelöli meg: 

a polgármestert, a megyei képviselő-testület elnökét, a képviselő-testület bizottságait, a 

részönkormányzat testületét, a polgármesteri hivatalt, a megyei, illetve a közös 

önkormányzati hivatalt, a jegyzőt, továbbá a társulást. A képviselő-testület dönt arról, hogy a 

szervei milyen feladatokat végezzenek el, illetve milyen önkormányzati hatáskört ruház át 

rájuk. 

A képviselő-testület meghatározó szerepének biztosítása érdekében rögzíti a törvény azokat 

az önkormányzati ügyeket, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet, amelyeket nem 

ruházhat át. 

Az önkormányzati alapfeladatokkal összhangban a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó 

közszolgáltatások biztosítása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más 

szervezetet alapíthat. Törvény előírhatja, hogy egyes közszolgáltatásokat csak meghatározott 

szervek útján lehet ellátni. Ennek oka, hogy egyes közszolgáltatásoknál korlátozni indokolt az 

önkormányzat feladat-ellátási szabadságát (pl. parkolás). 

A képviselő-testület működésével kapcsolatban a törvény csak a garanciális jellegű 

rendelkezéseket határozza meg, a részletes szabályok kialakítására a testület jogosult, a 

szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében (SZMSZ). 

A törvény külön rendelkezik az alakuló ülésről, melyet a választást követő 15 napon belül kell 

megtartani. A törvény rögzíti azon ügyeket is, melyekről a testületnek döntenie kell az alakuló 

ülésén. 

A törvény rögzíti, hogy a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. 

Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület 

bizottságának, a kormányhivatalnak az indítványára. 

A képviselő-testület elnöke a polgármester, így az ülés összehívásának és vezetésének a joga 

és kötelezettsége is a polgármestert illeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a 

polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze a testület ülését 

(több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester). Ezen túl az SZMSZben 

rendelkezni kell a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, 

tartós akadályoztatása esetére arról, hogy ki hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. 

A testület ülése nyilvános, de törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart, vagy zárt ülést 

tarthat a képviselő-testület. Kötelezően zárt ülést tart önkormányzati hatósági, 

összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés

kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett kérésére zárt 

ülésen tárgyalnak és döntenek a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, 

illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy 

tárgyalásakor. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés 

esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a 

nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett üzleti érdekét sértené. 

A képviselő-testület döntéshozatalával kapcsolatban rögzíteni szükséges, hogy akkor 

határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen 

van. A javaslat elfogadásához főszabályként a jelenlevő települési képviselők, minősített 

többség esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. 

A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás 

módjait, eljárási szabályait valamint a névszerinti, illetve a titkos szavazás szabályait az 

SZMSZ-ben kell rögzíteni. A testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a 

hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget a települési képviselő 

köteles bejelenteni, de bárki más is bejelentheti. A bejelentés elmulasztásának 

jogkövetkezményeit az SZMSZ tartalmazza. A kizárási kezdeményezésről a testület dönt, de 

kizárási kötelezettsége nincs. 

A törvény meghatározza azon ügyek körét, melyek elfogadásához minősített többséggel 

hozott döntés szükséges. A helyi sajátosságokra figyelemmel a képviselő-testület az SZMSZben 

további ügyeket is ide sorolhat. 

Az Alaptörvény szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi 

viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására 

önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja 

alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg a 

helyben szokásos - a SZMSZ-ben meghatározott - módon a jegyző gondoskodik. A testület 

által megalkotott önkormányzati rendeletet kihirdetését követően haladéktalanul meg kell 

küldeni a kormányhivatalnak. A kihirdetést követő hat munkanapon belül helyesbíthető az 

önkormányzati rendelet. A testület normatív határozatát a rendelethez hasonlóan kell 

közzétenni. 

A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek kötelező tartalmi 

elemeit a törvény felsorolja. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A 

választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe 

és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön 

törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét 

zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. 

A törvény annak érdekében, hogy a testületi működés helyi sajátosságai érvényesülhessenek, 

felhatalmazást ad a képviselő-testületnek arra, hogy a működésének részletes szabályait a 

SZMSZ-ről szóló rendeletében határozza meg. Ennek során a törvény működésre vonatkozó 

kötelező elemeitől csak abban az esetben térhet el, ha arra a törvény felhatalmazást ad. 

A képviselő-testület évente legalább egyszer - előre meghirdetett - közmeghallgatást tart. A 

jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok e nyílt testületi ülésen közvetlenül 

intézhessenek kérdéseket a testülethez, javaslatokat tegyenek. 

A törvény szerint a képviselő-testület a törvény keretei között önállóan alakíthatja ki 

szervezetét, határozza meg a szervei közötti munkamegosztást. Ennek alapján a képviselőtestület 

meghatározza a bizottsági rendszerét és már az alakuló ülésen megválasztja

izottságait, melyek szervezete, feladat- és hatásköre településenként eltérő lehet, a helyi 

feltételekhez, sajátosságokhoz, igényekhez igazodva. 

A törvény szerint bizottságot a képviselő-testület megbízatása időtartamára hoz létre, de a 

bizottság - a kötelezően létrehozandó kivételével - bármikor megszüntethető, létszáma, 

összetétele a testület döntésével bármikor megváltoztatható. A képviselő-testületek számára 

biztosított az a lehetőség, hogy a bizottságaikba ne csak képviselő-testületi tagokat 

válasszanak. Tekintettel arra, hogy a bizottság döntési joggal is rendelkezhet, a bizottság 

elnöke, tagjainak több mint a fele (az elnökkel együtt) csak települési képviselő lehet. A 

polgármester nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. 

A bizottság személyi összetétele, létszáma a polgármester előterjesztésére megváltoztatható, a 

kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottság meg is szüntethető. A bizottság 

tagja, elnöke írásban egyoldalúan lemondhat. 

A bizottságok legfontosabb alapfeladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, 

végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. Az ezzel kapcsolatos jogosítványokat az SZMSZben 

kell meghatározni. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, 

amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be, illetve amelyeket a bizottság nyújt be. 

A bizottság számára a képviselő-testület döntési jogot is biztosíthat, azonban ezt a jogot 

bármikor visszavonhatja, illetve a bizottság döntését felülvizsgálhatja, megváltoztathatja. 

A törvény alapján a bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, 

határozatképességére, határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak 

kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre 

vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a 

bizottság dönt, valamint a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság 

üléséről készített jegyzőkönyvet a jegyző tizenöt napon belül megküldi a kormányhivatalnak. 

A polgármester számára biztosítani kell, hogy a bizottság tevékenységét figyelemmel kísérje, 

ezért a törvény alapján indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását, melyet ebben az 

esetben össze kell hívni, továbbá felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az 

ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy az önkormányzat érdekeit sérti. A 

felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésén határoz. 

A törvény szerint a bizottságok működésének ügyviteli feladatait a hivatal látja el. 

A polgármester az önkormányzati rendszer egyik fontos szereplője, magas legitimitással 

rendelkezik, hiszen a választópolgárok többségének szavazatával nyeri el megbízatását. 

Státuszát, feladatait, jogosítványait erre figyelemmel határozza meg a törvény. A 

polgármesteri tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban tölthető be. A törvény 

lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben, az 

SZMSZ módosításával a polgármesteri tisztség betöltésének módját - a polgármester 

egyetértésével - megváltoztassa. 

A törvény rögzíti, hogy a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a 

képviselő-testület ülését, képviseli a testületet. A törvény kimondja, hogy a polgármester tagja 

a képviselő-testületnek. Ezen rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a határozatképességre és 

határozathozatalra vonatkozó szabályok alkalmazásánál a polgármestert a képviselők közé 

kell számítani mind a megjelenés és a határozatképesség, mind a szavazás és a döntéshozatal 

tekintetében. 

A törvény meghatározza a polgármester legfontosabb feladatait. Fontos elem, hogy a 

polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a hivatalt, a

jegyző javaslatai alapján határozza meg, hogy a hivatal milyen módon vesz részt az 

önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. 

A polgármester gyakorolja a hatáskörébe tartozó államigazgatási hatósági jogköröket. A 

törvény lehetőséget biztosít e hatáskörök gyakorlásának az átruházására. 

A polgármester közvetlen választása révén erős legitimitással rendelkezik, s ezt erősíti az 

alpolgármesterrel, jegyzővel, intézményvezetőkkel kapcsolatos munkáltatói jogok 

polgármester részére történő meghatározása. 

A polgármestert megillető jogosítványok közül kiemelendő az un. „vétójog”, amely szerint 

amennyiben képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon 

ügyben egy alkalommal, az önfeloszlatásról, valamint a polgármester sorozatos törvénysértő 

tevékenysége miatt a képviselő-testület által bíróságra benyújtandó keresetről szóló döntés 

kivételével kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A polgármesteri kezdeményezés a döntés 

végrehajtására nézve halasztó hatályú. Lényeges elem, hogy a polgármesteri vétó után a 

testület csak minősített többséggel dönthet a kifogásolt ügyben. 

Az önkormányzat működőképességének fenntartását biztosítja a törvény azon rendelkezése, 

miszerint amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség miatt - két alkalommal, 

ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az SZMSZ-ben meghatározott 

ügyekben az át nem ruházható ügyek kivételével döntést hozhat. Ugyancsak a hatékony 

működést szolgálja, hogy a polgármester - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - 

két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyben a törvényben meghatározottak 

szerint döntést hozhat. 

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület 

keresetet nyújthat be a polgármester ellen a területileg illetékes bírósághoz és egyidejűleg 

kérheti a bíróságtól a polgármester tisztségéből történő felfüggesztését. Hangsúlyozandó, 

hogy a polgármester tisztségének megszűnéséről ez esetben kizárólag a bíróság dönthet, a 

képviselő-testület jogköre a kereset benyújtására terjed ki. 

E rendelkezés szabályozza a főpolgármester, a polgármester és a megyei közgyűlés elnökének 

díjazását és költségtérítését. A főpolgármester miniszteri illetményre jogosult, a megyei 

jogú város és fővárosi kerület polgármestere helyettes államtitkári illetményt kap, a többi 

polgármester ebből kiszámítva a lakosságszám alapján arányosan kevesebbet. 

A helyi önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a 

polgármesterre is alkalmazni kell, azzal, hogy a főállású polgármesterre a törvény szigorúbb 

szabályokat is megállapít. Eszerint a főállású polgármester gazdasági függetlenségének, 

befolyásmentességének biztosítása érdekében - a felsorolt kivételekkel - más kereső 

tevékenységet nem folytathat. 

A zavartalan önkormányzati munka ellátása érdekében a polgármester helyettesítésére, 

munkájának segítésére legalább egy alpolgármestert valamennyi településen kötelező 

választani. A törvény lehetővé teszi több alpolgármester választását is, azzal, hogy egy 

alpolgármestert a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani. Az alpolgármesteri 

tisztség alapvető funkciója a polgármester helyettesítése, munkájának segítése, ezért a törvény 

a polgármester számára erős jogosítványt biztosít, azzal, hogy az alpolgármester személyére a 

polgármester tehet javaslatot. 

Az önkormányzati döntések szakszerű előkészítése, végrehajtásuk hatékony szervezése, a 

törvényes önkormányzati működés biztosítása érdekében szükséges, hogy megfelelő

felkészültségű szakember vezesse az önkormányzati, illetőleg a közös hivatalt, segítse a 

testület és a polgármester munkáját. Ezt a funkciót a történelmi hagyományokra is tekintettel 

a jegyző tölti be. Fontos, hogy a nagy legitimitással rendelkező polgármester és a jegyző 

együttműködjenek egymással az önkormányzati munka szervezésében. Ennek érdekében 

rögzíti a törvény, hogy a polgármester nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. 

Utóbbi funkciója elsődlegesen a jegyző helyettesítése. 

A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a 

közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó 

rendelkezéseit. A jegyző munkáját az aljegyző segíti, távollétében a jegyzőt helyettesíti. 

Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki jegyzőt, a kormányhivatal 

vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a képesítési követelményeknek 

megfelelő személyt vagy más jegyzőt bíz meg. A törvény meghatározza a jegyző alapvető 

feladatait, döntési jogosítványait. A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a 

közös hivatalt vezető jegyzőre is, a törvényben meghatározott eltérésekkel. A törvény 

speciális rendelkezést tartalmaz a közös hivatalt vezető jegyző kinevezésére. A kinevezésről a 

közös hivatalt alkotó települések polgármesterei többségi döntéssel határoznak. A többségi 

döntés a törvény szerint a közös hivatalt létrehozó települések lakosságszámához igazodik. 

A törvény szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző 

hatáskörébe utalt ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos 

feladatok ellátására a képviselő-testület polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati 

hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatalok működési költségei a székhely település, 

valamint a megye költségvetésében jelennek meg. Az állam a működés fedezetére szolgáló 

forrásokat a közös hivatal ezen célra elkülönített számlájára közvetlenül utalja, az éves 

központi költségvetésben meghatározott - feladatfinanszírozási alapú - valós 

kiadásokhoz/szükségletekhez igazodva. Így válik lehetővé, hogy az állam a hivatalok 

működéséhez szükséges pénzt valóban biztosítsa és ez áttétek nélkül, közvetlenül kerüljön 

felhasználásra. 

A törvény szerint közös hivatal létrehozása minden 2000 fő állandó lakosságszámot meg nem 

haladó település számára kötelező lesz, azt azonban maguk választhatják meg, hogy a járáson 

belül kivel/kikkel társulnak. 

Ha a közös hivatalt működtető települések egyike város, a közös hivatal létszámát a város 

képviselő-testülete állapítja meg. A költségvetés által finanszírozott létszámkerettől mindkét 

esetben csak akkor lehet eltérni, ha ennek fedezetét kizárólag saját bevételükből meg tudják 

oldani. 

Közös hivatalt alakítani, megszüntetni, ahhoz csatlakozni, abból kiválni önkormányzati 

ciklusonként csak egyszer, az általános helyhatósági választásokat követő 60 napon belül 

lehet. A törvény rögzíti, hogy ha az érintett képviselő-testületek a megállapodást hatvan 

napon belül nem kötik meg, vagy valamely település a közös hivatalhoz nem tud csatlakozni, 

a kormányhivatal vezetője dönt a hivatali feladatok ellátásnak módjáról, illetve a 

megállapodás pótlásáról. 

A törvény kiemeli, hogy az ügyfélfogadást biztosítani kell minden településen. Annak módját 

és mértékét a képviselő-testületek megállapodására bízza. 

A törvény rögzíti, hogy a közös hivatal jegyzője, aljegyzője vagy megbízottja köteles 

mindegyik érintett képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást 

megadni. 

A közös hivatal jegyzője, aljegyzője vagy megbízottja az érintett képviselő-testületek 

SZMSZ-ben meghatározott időpontban köteles minden községben ügyfélfogadást biztosítani.

A törvény a helyi közhatalom gyakorlás széleskörű érvényesítésével összhangban tág teret ad 

a helyi önkormányzatoknak a feladataik, a közszolgáltatások legkülönbözőbb formákban 

történő ellátására. Ekként általános jelleggel elismeri az önkormányzatok társulási 

szabadságát. A helyi önkormányzatok tehát a jövőben is széleskörű lehetőséggel 

rendelkeznek a tekintetben, hogy a feladataikat önként létrehozott társulások útján lássák el. 

A társulás létrehozásának alapdokumentuma a társulási megállapodás, melyet a társulási 

hatáskör jogosítottjai, a társuló önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel 

hozott döntéssel hagynak jóvá. Ugyanilyen aránnyal elfogadott döntés szükséges a társulás 

módosításához vagy megszüntetéséhez is. 

Az önkormányzatok működésének egyik meghatározó feltétele, hogy megfelelő vagyonnal 

rendelkezzenek kötelező feladataik ellátásához. A rendelkezés tételesen felsorolja a saját 

bevétel elemeit: ezek a helyi adók, a saját tevékenységből, vállalkozásból és vagyonból 

származó bevétel, az átvett pénzeszközök és a külön törvény szerint az önkormányzatot 

megillető illeték, bírság, díj. 

Az önkormányzati tulajdon fő rendeltetése, hogy a közszolgáltatásokat biztosítsa. Az 

önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat a település lakossága nevében a 

képviselő-testület gyakorolja. 

Az önkormányzat a kötelező önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódóan vagyonának 

meghatározott körére, a vagyonhasznosítás egyik formájaként vagyonkezelői jogot létesíthet, 

a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon. A vagyonkezelői jog az 

önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és 

értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. 

A helyi önkormányzatok a költségvetésük alapján gazdálkodnak, finanszírozzák 

feladatellátásukat. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéshez a központi 

költségvetési forrásokon keresztül kapcsolódik. 

A törvény rögzíti, hogy a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a 

gazdálkodás formáit, pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi 

szabályokat. A feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől 

átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. 

A törvény szerint a helyi önkormányzatok egységes, az állami informatikai rendszerrel 

összekapcsolható informatikai rendszert működtetnek, amely a folyamatos állami pénzügyi 

ellenőrzés eszközeként is szolgál. 

A gazdálkodási fegyelem biztosítása érdekében a törvény előírja, hogy az önkormányzat nettó 

finanszírozás keretében biztosított támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül, 

amennyiben az önkormányzat nem gondoskodik az adott évi 

költségvetésének/zárszámadásának elfogadásáról, illetve nem tesz eleget beszámolási és 

vagyon-nyilvántartási kötelezettségének. 

A helyi önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit fejlesztési tervben (gazdasági 

programban) rögzíti. A fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, 

vagy azt meghaladó időszakra szól. A fejlesztési terv a helyi önkormányzat részére helyi 

szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési 

lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó 

figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, 

színvonalának javítását szolgálják. A helyi önkormányzat fejlesztési terve - a megyei

területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza többek között az egyes 

közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. 

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának kialakításában elsődleges felelőssége van a 

képviselő-testületnek. 

Az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához a központi költségvetés 

feladatfinanszírozás rendszerén keresztül járul hozzá. A feladatfinanszírozási rendszer célja, 

hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak - szakmai jogszabályok által meghatározott 

feltételek szerinti - ellátásához szükséges működési kiadások fedezete rendelkezésre álljon. 

A helyi önkormányzatok legfontosabb sajátossága, hogy törvényben meghatározott 

közfeladatok ellátását végzik, és a feladataik végrehajtásához közhatalmi eszközökkel 

ruházták fel őket. A központi költségvetésből rendszeres bevételhez jutnak. Mindezekből 

következik, hogy jogutód nélkül nem szüntethetők meg. 

Az adósságrendezési eljárás során az önkormányzat gazdálkodásában is kivételes szabályok 

érvényesülnek. Az önkormányzat ezen időszak alatt válságköltségvetés alapján gazdálkodik. 

A törvény rögzíti, hogy mely önkormányzati tulajdonú vagyonelemek nem vonhatók be az 

adósságrendezésbe. 

Adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyedi döntése 

alapján, egyedi beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel európai uniós 

támogatással megvalósuló beruházásokra és derogációs kötelezettség teljesítésére. 

Az adósságrendezési eljárás részletes szabályait külön törvény tartalmazza. 

A fejlesztési tervre a feladatfinanszírozásra valamint az adósságrendezésre vonatkozó 

szabályozás egyértelműen az eddigieknél szigorúbb gazdálkodási, pénzügyi környezetet 

teremt. 

A törvény a Kormány feladatkörébe telepítette a helyi önkormányzatok törvényességi 

felügyeletének biztosítását. A Kormány tesz javaslatot az Országgyűlésnek - az 

Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően - az Alaptörvénnyel ellentétesen 

működő képviselő-testület feloszlatására. 

A törvény széleskörű lehetőséget biztosít a fővárosi és megyei kormányhivatal számára az 

önkormányzati döntések, az önkormányzati szervezet és működés, valamint a feladatellátási 

kötelezettségek törvényességi felügyeletére. A felügyelet eszközei az információkéréstől a 

bírósági eljárás kezdeményezéséig terjednek. A törvény külön foglalkozik a törvényességi 

felhívás intézményével, valamint a testületi ülés összehívásának jogával is felruházza a 

fővárosi és megyei kormányhivatalt. 

A törvény külön rendelkezik az önkormányzati rendelet bírósági felülvizsgálatáról, valamint 

biztosítja az ún. aktuspótlás lehetőségét azzal, hogy a kormányhivatal eljárást 

kezdeményezhet a bíróságnál, ha az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási 

kötelezettségét elmulasztotta. 

A törvény tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, melyek alapján a kormányhivatal 

vezetője a helyi önkormányzat nevében rendeletet alkot. Rendelkezik továbbá a rendelet 

kihirdetésének szabályairól. A kormányhivatal vezetője által, a helyi önkormányzat nevében 

alkotott rendelet módosítására, hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat jogosult. 

A törvény rendelkezik az önkormányzati határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, a 

kormányhivatal döntése ellen bírói jogorvoslatot biztosít. 

Új jogintézmény a törvényességi felügyeleti bírság, melyet a törvényességi felügyeletben 

érintett személyekre, önkormányzatokra szabhat ki a fővárosi és megyei kormányhivatal.

Az aktuspótlás, az önkormányzati határozat végrehajtásának felfüggesztési lehetősége, 

továbbá az ún. törvényességi felügyeleti bírság egyaránt, főként pedig együtt – az 

önkormányzati önállóság korlátait jelzi. 

A törvény felhatalmazó rendelkezést, valamint lépcsőzetes hatálybalépésre vonatkozó 

szabályokat tartalmaz, továbbá rendelkezik az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó 

követelményének való megfelelésről is. 

A törvény rendezi a korábban létrehozott és a törvény hatálybalépését követően megalakult 

önkormányzati társulások viszonyát. Erre figyelemmel elrendeli a törvény hatálybalépése 

előtt kötött valamennyi társulási megállapodás felülvizsgálatát. 

A hivatalokat 2013. március 1-ig kell megalakítani. 


Kovács Zoltánné dr 

jegyző






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az SWR Bauconsulting Kft-vel kötendő 

együttműködési megállapodás tárgyában 




Mellékletek: együttműködési keretszerződés 










2012. május 31-i ülésére, 

az SWR Bauconsulting Kft.-vel kötendő együttműködési megállapodás tárgyában. 


Emlékeztetem Önöket arra, hogy az SWR Bauconsulting Kft. ügyvezetője, Oscar Gangl Úr és 

munkatársai január 17-én, kibővített Városfejlesztési Bizottsági ülésen ismertették a 

különböző (geotermikus, szél- és napenergia) megújuló energia fajták albertirsai kiaknázási 

lehetőségeire vonatkozó ajánlatukat. Ezt követően, a lehetséges együttműködési megállapodás 

tervezetét több ízben egyeztettük, megvitattuk. Végső soron az itt mellékelt változat az, 

amelyet jogi képviselőnk csakúgy, mint az SWR Kft., elfogadhatónak tart, azzal, hogy a 

gyakorlati együttműködés esetén, számos részletkérdés további tisztásása szükséges. A 

kiemelt részek azok, amelyek legutóbb kerültek be a tervezetbe. 

Tájékoztatom Tisztelt Képviselő-társaimat, hogy a Cég által megjelölt tárgyalási helyszínek 

közül, Újszilvás és Fertőd polgármesterénél érdeklődtem telefonon. Mindkét helyről azt a 

tájékoztatást kaptam, hogy a miénkkel nagyrészt megegyező tartalmú megállapodást 

megkötötték. 

Mindezek alapján Tisztelettel kérem, a dokumentáció megtárgyalását, s a vele kapcsolatos 

döntés meghozatalát. 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, megtárgyalta és elfogadta az SWR 

Bauconsulting Kft-vel kötendő együttműködési megállapodás tervezetét. 

Határidő: a megállapodás megkötésére 30 nap 

Felelős: polgármester 


polgármester

Együttműködési megállapodás 

amely létrejött egyrészről 

az SWR Bauconsulting Kft. [székhely: 9400 Sopron, Templom u. 3. 1. em. 1., képviseli: Johann 

Oscar Gangl ügyvezető, adószám: 14110432-2-08, Cg.: 08-09-015578, a továbbiakban: Társaság] 

másrészről 

Albertirsa Város Önkormányzata [székhely: 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2., képviseli Fazekas 

László polgármester, a továbbiakban Önkormányzat] 

a továbbiakban Önkormányzat, együttesen Felek között, az alulírott napon, az alábbi feltételek 

szerint: 

Előzmények 

A. A rendelkezésre álló adatok alapján, a Társaság megítélése szerint az Önkormányzat 

közigazgatási területén, illetve a környékén gazdasági hasznosításra alkalmas 

geotermikus-, szél- és naperőmű működtetéséhez szükséges természeti erőforrások 

találhatók. 

B. A környezet és a természet védelme, a fogyasztók ellátása, az elsődleges 

energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható 

energiaforrások bővítése érdekében mind a hazai, mind az európai uniós energiapolitika 

támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását. 

C. Az Önkormányzat területe az előzetes vizsgálatok alapján alkalmas energiapark 

létrehozására: a talaj földhője a geotermikus erőmű létrehozását feltételezi, szélerőmű 

üzemeltetéséhez a szükséges szél-intenzitás biztosított, a térség éghajlati fekvése és 

napsütéses óráinak száma, naperőmű elhelyezését biztosítja. 

Ezen energiaforrások gazdasági hasznosítása révén az Önkormányzat mind közvetlenül 

(pl. hőfelhasználásra alapozott technológiát alkalmazó vállalkozások betelepítése révén), 

mind közvetve (pl. gazdasági tevékenységből generált adóbevétel révén) hozzájárulhat 

az önkormányzati lakások életminőségének javításához, a Társaság pedig egy 

előreláthatólag hosszú távon eredményes gazdálkodást folytató vállalkozásba fektetheti 

be befektetési célú pénzügyi eszközeit. 

A fentiekkel kapcsolatos együttműködésük jogi kereteit Felek ezennel az alábbiak szerint 

állapítják meg. 

Megállapodás 

1. Az együttműködés tárgya 

Felek a jelen Megállapodás alapján együttműködnek abban, hogy az Önkormányzat 

közigazgatási területén megvalósuljon 

a.) geotermikus erőmű és/vagy hőerőmű, 

b.) sziget üzemmódban működő szélerőmű és/vagy szélerőmű, 

c.) naperőmű, 

d.) hidrogén és/vagy elektromos energia (400V) alapú gépjármű töltőállomás, 

e.) kertészet. 

Felek együttműködésének a fentiekben körülírt tárgya a továbbiakban: a Projekt.

2. Fokozott együttműködési kötelezettség 

2.1 Felek a Projekt megvalósításának jelentős költségeire is figyelemmel vállalják, hogy a 

Projekt sikeres megvalósítása érdekében fokozottan és szorosan együttműködnek, és 

hogy ennek keretében a rendelkezésükre álló, illetve az együttműködésük során 

tudomásukra jutott, a Projekt szempontjából releváns információkat egymással késedelem 

nélkül megosztják. 

2.2 Együttműködési kötelezettségük részeként Felek a jelen Megállapodást késedelem 

nélkül kiegészítik, illetve módosítják, továbbá a Megállapodásban foglalt 

jognyilatkozatokat megteszik, amennyiben a Projekt megvalósítása érdekében a Projekt 

megvalósításának előrehaladtával az szükségessé válik. 

3. Titoktartás 

3.1 Felek kijelentik, hogy a Projektet, továbbá az azzal összefüggő valamennyi információt 

– ideértve a jelen Megállapodással kapcsolatos valamennyi információt – bizalmas 

információnak tekintik, amely titokban maradásához Feleknek jogos érdeke fűződik. 

3.2 Az Önkormányzat által a Társaság rendelkezésére bocsátott adatok, anyagok az 

Önkormányzat tulajdonát képezik, azokat a Társaság harmadik személy részére nem 

hasznosíthatja, harmadik személynek azokhoz hozzáférést nem biztosíthat, viszont 

köteles biztosítani, hogy azokhoz az Önkormányzat bármikor hozzáférhessen. 

3.3 Jelen Megállapodás titokvédelmi szabályai eltérő megállapodás hiányában, a jelen 

Megállapodás megszűnése esetén is hatályban maradnak mindaddig, amíg a jelen 

Megállapodással kapcsolatos bármely információra a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. 

törvény) üzleti titokra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. 

4. A Projekt megvalósításának fázisai 

Jelen Megállapodás aláírásakor Felek a Projekt megvalósításának fázisait és az azokkal 

kapcsolatos főbb feladatokat az alábbiak szerint határozzák meg: 

a) Társaság kötelezettséget vállal arra, hogy az egyes projektelemek 

megvalósíthatóságának feltételeit és kritériumait az Önkormányzat közigazgatási 

területének természeti és egyéb adottságaival összevető vizsgálatot (továbbiakban: 

audit) készítettet saját költségén, a jelen megállapodás aláírását követő hat hónapon 

belül. 

b) Jelen Megállapodás aláírását követő egy hónapon belül Felek közösen azonosítják a 

Projekt megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokat, továbbá az 

azokhoz szükséges egyéb lényegi jogi lépéseket. Az azonosított engedélyezési eljárások 

és a fő jogi lépések ismeretében meghatározzák a Projekt megvalósításának tervezett 

menetrendjét, továbbá allokálják az azokkal kapcsolatos feladatokat. 

c) A Projekt megvalósítása kapcsán igénybe vehető állami támogatásokat (ideértve az 

Európai Unió által nyújtott támogatásokat is) Felek a Megállapodás aláírását követő egy 

hónapon belül közösen azonosítják (ideértve a támogatások feltételeinek, odaítélésük 

menetrendjének feltárását).

d) A Projekt megvalósítása céljából a Társaság külön gazdasági társaságot (a 

továbbiakban: Projekttársaság) alapít, illetve működtet, melynek saját tőkéje fedezetet 

kell, hogy biztosítson a szükséges szakvélemények elvégeztetésére, a tervek és 

tanulmányok elkészíttetésére. A társaság, a sziget üzemmódú szélerőmű üzemeltetésére 

létrejövő Projekttársaságban, illetve a hőerőmű üzemeltetésére létrejövő 

Projekttársaságban összesen 10% mértékű üzletrészt biztosít az Önkormányzat részére. 

Felek megállapodnak, hogy a geotermikus hőenergia vonatkozásában az Önkormányzat 

közigazgatási határain belül kutatásra, illetve kitermelésre vonatkozóan koncessziós 

jogok megszerzése érdekében egymást támogatva járnak el. Amennyiben az 

Önkormányzat a geotermikus hőenergia vonatkozásában koncessziós jogot szerez, úgy 

az együttműködés időtartama alatt a jogokat és kötelezettségeket a jogszabály adta 

kereteken belül rendelkezésre bocsátja a Projekttársaságok részére (pl. tulajdonjog 

átruházás, apport stb. jogcímén). 

e) A Társaság vállalja, hogy Projekttársaságonként jogász, illetve műszaki végzettségű 

helyi munkavállalót foglalkoztat az üzemeltetés időtartama alatt. Felek ennek részleteit 

külön szerződés keretében határozzák meg. 

f) Az Önkormányzat a jelen Megállapodás 6. pontjában foglaltak szerint köteles 

megteremteni annak lehetőségét, hogy az azonosított területeken a Projekttársaság 

megkezdhesse és elvégezhesse a Projekt megvalósíthatóságának megalapozott 

értékeléséhez szükséges vizsgálatokat. 

g) A Társaság – az Önkormányzat által használatra átadott – ingatlanokon a Projekt 

műszaki és jogi megvalósíthatósága, illetve gazdaságossága részletes értékeléséhez 

szükséges – részben hatósági engedélyköteles – vizsgálatokat elvégzi, az adatokat 

értékeli, és azok alapján a Projekttel kapcsolatos részletes – a vonatkozó jogszabályoknak 

megfelelő – megvalósíthatósági tanulmányt (ideértve az üzleti tervet is) elkészíti. 

h) A Projekttársaság az Erőművek és a Töltőállomás létrehozásához, illetve üzemszerű 

működéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárásokat lefolytatja, továbbá az 

azokhoz szükséges szerződéseket megköti. 

i) Az Önkormányzat vállalja, hogy a Projekttel kapcsolatos hatósági engedélyek 

beszerzésénél tevékenyen közreműködik. 

Felek rögzítik, hogy a fenti feladatok sorrendje, illetve tárgykörei a Projekt előkészítése, 

illetve magvalósítása során módosulhatnak. Felek mindent megtesznek annak érdekében, 

hogy a Projekt megvalósításáról szóló döntés esetén az Erőművek a jelen Megállapodás 

aláírását követő 48 hónapon belül megkezdhessék üzemszerű működésüket. 

5. Költségviselés 

5.1 A Projekt műszaki és jogi megvalósításával, a Projekttársaság megalapításával és 

üzemszerű működésének megindításával kapcsolatos költségek a Társaságot terhelik. 

5.2 Az energia szállítására alkalmas vezetékrendszer kiépítésének költsége a Társaságot 

terheli. A vezetékrendszert a Társaság annak elkészültét és a Projekttársaságot terhelő 

banki kötelezettségek teljesítését követően, térítésmentesen átadja az 

Önkormányzatnak, amely az Önkormányzat törzsvagyonának része lesz azzal, hogy a 

Projekttársaságot illeti meg a vezetékrendszer használati joga.

5.3 A településrendezési eszközök aktualizálásának költségei a Társaságot terhelik, 

melyről külön szerződésben rendelkeznek a Felek (településrendezési szerződés, 

amelyben kijelölik a megújuló energia terület felszíni, felszín alatti és feletti határát és 

annak védőtávolságát, amely megújuló energia hasznosítására kijelölt területen a 

Projekttársaság jogosult kizárólagosan üzemelni). 

5.4 Felek rögzítik, hogy az Önkormányzatot a Projekt megvalósításával kapcsolatban 

számottevő költségek nem terhelhetik. 

6. Ingatlanhasználat 

Az Önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanoknak a Projekttársaság eredményes 

működéséhez szükséges mértékű használatát külön megállapodás (ingatlanhasználati 

szerződés) alapján, hosszú távon, jogilag kötelező formában biztosítja a Projekttársaság 

részére, a piaci viszonyoknak megfelelő térítési díj ellenében. 

Amennyiben szántóterületen valósul meg a beruházás, úgy a földvédelmi járulék 

előlegezését a Társaság vállalja azzal, hogy ezen költség beszámítandó a későbbiekben 

fizetendő bérleti díjba. 

7. Értékesítés 

7.1 Felek szándéka szerint a Projekttársaság által a Projekt keretében hasznosított energia 

részben az Önkormányzat részére, hosszú távú energia beszerzési szerződés keretében 

kerül értékesítésre, az 1. számú mellékletben kimutatott mennyiségben. 

7.2 Felek az értékesítendő energia árát külön szerződésben szabályozzák, azzal, hogy a 

Társaság ezen Megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a villamos- és a 

hőenergia termeléséből legfeljebb a jelenlegi kapcsolt és/vagy közvetlen hőtermelői 

hatósági áron [amely, ár az infláció mértékével növekedhet] biztosítja az önkormányzati 

feladatok ellátásához szükséges energiát, amennyiben a megvalósíthatósági tanulmány, 

illetve a Magyar Energia Hivatal [MEH] árképzési szabályzata azt alátámasztja. 

A villamos energia hatósági ára 2011. júniusában ……. 

8. Egyéb rendelkezések 

8.1 Jelen együttműködési megállapodást a Társaság, illetve az Önkormányzat testületei 

megtárgyalták, a stratégiai céljaikkal összhangban állónak ítélték, határozataikkal 

elfogadták. 

A Társaság Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, az ügydöntő szerv 

felhatalmazását bírja az ügyvezető a jelen megállapodás aláírására. 

8.2 Az együttműködési megállapodást Felek határozott 30 (harminc) év határidőre kötik, 

mely szerződés az aláírásának napján hatályba lép. Jelen szerződés megszűnik, 

amennyiben az aláírástól számított 1 (egy) éven belül a Társaság az I. pontban írt projekt 

megvalósítását nem kezdi meg. Felek megállapodnak, hogy amennyiben a jelen 

szerződés 4. b)-h) pontjában foglalt kötelezettségek, vállalt feladatok teljesülnek, úgy 

jelen megállapodást egyoldalúan megszüntetni nem lehetséges. Egyoldalú megszüntetés 

esetén a megszüntető fél köteles a másik fél addig felmerült költségeinek megtérítésére.

A 4. pont a) alpontjában körülírt audit tartalmának megismerése után – amennyiben 

Önkormányzat úgy ítéli meg, hogy az audit megállapításai alapján a projekt nem, vagy 

nem gazdaságosan valósítható meg – Önkormányzat jogosult a jelen megállapodást 

egyoldalúan megszüntetni azzal, hogy amennyiben Társaság álláspontja szerint az audit 

megállapításai alapján a projekt gazdaságosan megvalósítható, Önkormányzat köteles 

az audit elkészítésének számlával igazolt költségét Társaságnak megtéríteni.” 

8.3 Felek a jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó 

rendelkezéseit tekintik irányadónak. 

Felek jelen a szerződést közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt 

jóváhagyólag írják alá. 

Sopron, 2012 „…………..” Albertirsa, 2012. „………….....” 

SWR Bauconsulting Kft. Albertirsa Város Önkormányzata 

képviseletében: képviseletében: 

Johann Oscar Gangl ügyvezető Fazekas László polgármester






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a Dr. Kraft Péter Úrral kötendő együttműködési 

keretszerződés tárgyában. 





Az előterjesztést véleményező bizottságok: 

Jogi- Ügyrendi Bizottság 

Pénzügyi Bizottság 

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 


Megjegyzések: Az együttműködési keretszerződés megkötését az előterjesztéshez csatolt 

formában nem javaslom. 




2012. május 31-i ülésére, 

a Dr. Kraft Péter Úrral kötendő együttműködési keretszerződés tárgyában. 


Mint az Önök előtt ismert, Dr. Kraft Péter Úrral több esztendeje folytatunk egyeztetést, az 

albertirsai gyógyvíz lehetséges hasznosítása érdekében. Legutóbb január 09-én 

Városfejlesztési Bizottsági ülésen meghallgattuk Kraft Úr ajánlatát. Ezt követően több 

levélváltásra is sor került, annak érdekében, hogy a mellékelt együttműködési keretszerződés 

megtárgyalásra kerülhessen. Személyes egyeztetésen egy alkalommal, március 26-án jártam 

Kraft Úr irodájában. Ott Kraft Úr azt jelezte, hogy amennyiben május végéig nem tudjuk 

“lezárni” az együttműködés ügyét, abban az esetben, egy millió forint előleget kérnek a 

további munkához, szó szerint idézem ahhoz, hogy “elindulhassanak”. 

Tisztelettel kérem képviselő-társaimat, a keretszerződés tervezetének megtárgyalására, és 

döntéshozatalra. 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a jelen előterjesztés 

mellékletét képező együttműködési keretszerződést megköti Dr. Kraft Péter Úrral (született: 

Buenos Aires /Argentina/ 1953.09.22.; anyja neve: Falvy Márta Mária; személyazonosító 

jele: 1-530922-0667, útlevél száma: BB2404529, adóazonosító jele: 8316756196; lakcíme: 

Av. Comandante Espinar 250, 4 Piso, Miraflores, Lima 18, Peru; értesítési címe: 1061 

Budapest, Andrássy út 27.) az albertirsai gyógyvíz hasznosítását illető turisztikai fejlesztés 

érdekében. 

Határidő: a szerződés megkötésére 30 nap 

Felelős: polgármester 


polgármester

E GYÜ TT MŰKÖ DÉ SI KER ET SZER ZŐDÉ S 

amely létrejött egyrészről Albertirsa Város Önkormányzata (képv.: Fazekas László 

Polgármester) statisztikai jelzőszáma: ………….; címe: 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2. 

másrészről Dr. Kraft Péter (született: Buenos Aires /Argentina/ 1953.09.22.; anyja neve: 

Falvy Márta Mária; személyazonosító jele: 1-530922-0667, útlevél száma: BB2404529, 

adóazonosító jele: 8316756196; lakcíme: Av. Comandante Espinar 250, 4 Piso, Miraflores, 

Lima 18, Peru; értesítési címe: 1061 Budapest, Andrássy út 27.) magyar állampolgár között, 

a mai napon és helyen az alábbi feltételekkel: 

Előzmény: 

Szerződő felek közösen rögzítik, hogy 2009. szeptember 1. és 2009. november 10. napján 

Dr. Kraft Péter prezentációt tartott a Városfejlesztési Bizottság, valamint az 

Önkormányzat képviselőtestület részére, melyben bemutatta, hogy az 1. pontban 

megjelölt strand és termálfürdőből milyen konstrukcióval lehetne Turisztikai 

Komplexumot létrehozni. A prezentáció alkalmával Dr. Kraft Péter bemutatta a KRAFT & 

Associates vállalat tevékenységét, referenciáit, és munkatársait, akik a projektek 

megvalósításában közreműködnek. A KRAFT & Associates Turisztikai Fejlesztő és 

Szolgáltató Betéti Társaság (székhelye: 1011 Budapest, Bem rakpart 26. 1. emelet 1.; 

cégjegyzékszáma: 01-06-745911) közreműködésével valósulnak meg a projektek. A 

prezentáció anyaga jelen szerződés 1. számú melléklete, melynek keretében hozzák létre a 

felek a jelen szerződést. 

1) A szerződő felek rögzítik, hogy Albertirsa Város Önkormányzata kizárólagos 

tulajdonosa a 2730 Albertirsa, Dolina u. 2. szám alatti 6314/16 hrsz-ú strandfürdő, a 

6314/9-15 hrsz-ú beépített területek, a 6314/12/A, 6314/14/A üzlet megnevezésű 

ingatlan, valamint a 6324/40 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű ingatlannak. 

(továbbiakban: ingatlan) (2. számú melléklet: tulajdoni lap). 

2) A szerződő felek ezen megállapodás aláírásával egyidejűleg, 60 hónapos időtartamra 

Stratégiai Partnerséget hoznak létre az 1. pontban megjelölt ingatlan, vagy ennek egy 

részét érintő turisztikai fejlesztésére, Turisztikai Komplexum létrehozására. Az 

Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy ezen 60 hónapos időtartam alatt az 1. 

pontban megjelölt ingatlant nem terheli meg, és arra jogot nem alapít. 

3) A jelen szerződés aláírásával egyidejűleg a felek a 2. pontban rögzített objektum 

létrehozása érdekében, kötelezettséget vállalnak arra, hogy gazdasági társaságot 

hoznak létre, melyben Dr. Kraft Péter szakmai hátterével (mérnökök, turisztikai 

szakemberek, városrendezési mérnökök, közgazdászok, jogászok) és kiterjedt 

kapcsolatrendszerével, továbbá a későbbiekben rögzített kötelezettségeinek 

teljesítésével szellemi tőkét biztosít, az egész projektet struktúrálja (összehozza az 

ingatlan tulajdonosát a befektetővel, szálloda üzemeltetővel és megszerzi a szükséges 

banki finanszírozást. Albertirsa Város Önkormányzata pedig az 1.) pontban körülírt 

ingatlant apportálja a társaságba a 3. számú mellékletben megjelölt szakvéleménynek 

megfelelően. 

Albertirsa Város Önkormányzata Dr. Kraft Péter 

Fazekas László Polgármester

A felek a szellemi apportot és az ingatlan apportot egyenértékűnek tekintik és az 

értékét mindkét apportnak 240,000,000-Ft - 240,000,000-Ft-ban állapítják meg. 

A gazdasági társaság létrehozása akkor történik, amikor Dr. Kraft Péter megtalálja a 

pénzügyi befektetőket, ezáltal megnyílik a projekt megvalósulásának lehetősége. 

4.A. Tekintettel arra, hogy Dr. Kraft Péter ezen szerződés aláírásától kezdve a 

későbbiekben felsorolt kötelezettségei körébe tartozó munkálatokat megkezdi, 

ugyanakkor az Önkormányzat e tevékenységekért semmilyen jutalmazásban 

(kompenzációban) nem részesíti, ezért az Önkormányzat ezen megállapodás 

aláírásával egyidejűleg Dr. Kraft Péter részére (illetve az általa létrehozott gazdasági 

társaság részére) az 1.) pontban körülírt ingatlanra vonatkozóan ingatlan 

nyilvántartásba bejegyezendő jelzálogjogot biztosít, melyre vonatkozóan bejegyzésre 

alkalmas külön megállapodást kötnek a felek. 

A jelzálogjogot alapító megállapodás aláírása egyidejűleg történik jelen megállapodás 

aláírásával. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy Dr. Kraft Péter jelen 

szerződésben rögzített jogait és kötelezettségeit jogosult olyan gazdasági társaságra 

engedményezni, melyben minimum 50 %-ban részesedéssel rendelkezik. Szerződő 

felek megállapodnak abban, hogy Dr. Kraft Péter a feladatok teljesítéséhez 

alvállalkozó(k) igénybevételére jogosult. 

A jelzálogjogot Dr. Kraft Péter a Ptk. szabályai szerint gyakorolhatja. 

4.B. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés időtartama alatt az 

Önkormányzat bármikor jogosult értékesíteni az ingatlant. Amennyiben az 

együttműködés időtartama alatt az Önkormányzat előnyös vételi ajánlatot kap az 

ingatlanra és azt eladja, akkor az Önkormányzat köteles Dr. Kraft Péter által addig 

teljesített és igazolt munkálatok ellenértékét Dr. Kraft Péter részére megtéríteni. 

Amennyiben az adásvételi szerződés aláírásától számított 8 napon belül a kifizetés 

megtörténik, úgy Dr. Kraft Péter lemond a jelzálogjogáról. Amennyiben az 

Önkormányzat ezen kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy köteles a 

késedelem után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatot fizetni 

Dr. Kraft Péter részére. 

Dr. Kraft Péter a munkálatokat akkor kezdi meg, amikor a jelzálogjogot részére az 

ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, és erről a határozatot részére 

megküldték. A felek a 60 hónap számítását ettől az időponttól kezdődően eszközlik. 

A jelzálogjog bejegyzés fenntartása az apportálásig lehetséges. 

Az apportálás megnyílásával egyidejűleg Dr. Kraft Péter köteles a jelzálogjogáról 

lemondani és azt az ingatlan-nyilvántartásból, töröltetni. 

Amennyiben a jelen szerződésben foglaltak Dr. Kraft Péter részéről nem teljesülnek, 

úgy a letéti szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően a letétbe helyezett 

jelzálogjog törlésére vonatkozó nyilatkozatot az Önkormányzat egyoldalúan jogosult 

benyújtani a Földhivatalba. 



4.C. Továbbá szerződő felek megállapodnak abban, hogy a 6324/40 helyrajzi számú 

beépítetlen terület megnevezésű ingatlan megvalósítására a KRAFT & Associates Bt., 

elővásárlási jogot kap a 60 hónapos időtartamra, a gyógyszálló területének kijelölt 

területére 3,800 Ft/m 2 referencia áron, és a sportlétesítmények céljára kijelölt területre 

2,300 Ft/m 2 áron. 

5) Az együttműködés során Dr. Kraft Péter kötelezettségi körébe az alábbiak tartoznak: 

a. A turisztikai piac jelen és jövőbeni lehetőségeinek feltérképezése és felmérése, 

b. Gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítése, 

c. Műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése, 

d. Turisztikai Komplexum gazdasági teljesítményének felmérése és kivetítése, 

e. Turisztikai Komplexum megtérülési rátájának elemzése, kellő bemutatása 

f. Látvány Terv készítése 

g. Szálloda (esetlegesen fürdő) üzemeltető keresése 

h. Esetlegesen pályázati anyagok készítése (EU, Területfejlesztési Minisztérium, 

ROP, stb.) 

i. Építési Engedélyezési (és Elvi Engedélyezési) Tervdokumentációk készítése 

j. Befektetők felkutatása, megállapodások elkészítése (Shareholders Agreement), 

k. Banki finanszírozás megszerzése és biztosítása, 

l. A Tulajdonos Gazdasági Társaság megalakításával kapcsolatos feladatok ellátása 

(Önkormányzati terület apport beadásával). 

6) Az együttműködés során Albertirsa Város Önkormányzata kötelezettségei körébe az 

alábbiak tartoznak: 

a. Szoros együttműködés Dr. Kraft Péter úrral az 5./ pontban rögzített 

kötelezettségeivel összefüggésben. 

b. Az érvényben lévő jogszabályok keretein belül maximálisan együttműködik és 

minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtesz a területet érintő 

jogszabályok, településrendezési tervek módosításakor a terület fejlesztését és 

hasznosítását segítő szabályozás (pl. megnövelt beépítési %, szintterületi 

mutató, építmény magasság, stb.) érdekében, valamint az építmények tervezése 

alatt szükséges építéshatósági munka, és engedélyezési eljárás lefolytatása során. 

c. Teljes támogatást ad az EU és egyéb források megszerzésében, valamint egyéb 

pályázatok útján elérhető források megszerzésében. 



d. A Turisztikai Komplexum felavatását követően minden lehetőt elkövet, hogy 

egy Tourinform irodát létesítsen. 

e. A Turisztikai Komplexum felavatását követő 5 (öt) éven belül, minden lehetőt 

elkövet, hogy professzionális Turisztikai Desztinációs Menedzsment programot 

felállítson Albertirsa turizmusának felvirágoztatására. 

7) A felek megállapodása értelmében Dr. Kraft Péter ezen megállapodás 5) pontjában 

felsorolt feladatai elvégzése során, - figyelemmel Dr. Kraft Péter által készített idő és 

finanszírozási táblázatra, - (4. sz. melléklet) a munkafázisok elvégzéséről 

jegyzőkönyvet vesznek fel a felek, mely jegyzőkönyv aláírására az Önkormányzat 

részéről a Polgármester, és Dr. Kraft Péter jogosult. 

A 4. számú mellékletben rögzített elszámolást a felek jelen megállapodás 4. pontja 

esetében történő elszámolásra tekintik mértékadónak. 

8) A felek a 3) pontban rögzített társaság megalapítását akkor eszközlik, amikor Dr. 

Kraft Péter a kötelezettségei körében a befektetőket megtalálja, vagy létrejön velük a 

megállapodás. A felek megállapodása értelmében a társaság megalapításának 

legkésőbbi időpontja: ezen megállapodás aláírásától számított 60 hónap. 

Szerződő felek közösen rögzítik, hogy amennyiben a befektetőkkel a tárgyalások előrehaladott stádiumba kerülnek, vagy Dr. 

Kraft Péter az Önkormányzattal pályázatokat is benyújtott, akkor a társaság megalapítására előirányzott 60 hónapos határidő 

automatikusan 12 hónappal meghosszabbodik. 

9) A Turisztikai Komplexumot megvalósító, létrehozandó gazdasági társaság az 

alábbiakból és tőkearánnyal tevődik össze: 

- Dr. Kraft Péter: ……………………..…...-Ft (szellemi apport) 10 % 

- Albertirsa Város Önkormányzat: ……….-Ft (ingatlan apport) 10 % 

- Befektetők: …………………………..….-Ft (tőke) 80 % 

Felek megállapodása értelmében ezen gazdasági társaság megalapítását követően a befektetőknek joguk van kivásárolni az 

Önkormányzat apportjának megfelelő üzletrészt, és ebben az esetben az Önkormányzat köteles azt a befektetők számára 

értékesíteni. Szerződő felek már most rögzítik az Önkormányzat apportjának megfelelő üzletrész értékét, amely 240.000.000,-Ft 

tőke értékből kiindulva évente növekszik a Magyar Nemzeti Bank által közzétett jegybanki alapkamat értékével ezen 

megállapodás aláírásától egészen a kivásárlásig. 

10) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírását követően 

Dr. Kraft Péter 4 (négy) havonta elkészíti a beszámolóját, melyet a felek közösen 

értékelnek. 



11) Szerződő felek az együttműködés során kölcsönös tájékoztatási és titoktartási 

kötelezettséget vállalnak. 

Szerződő felek jelen szerződés aláírásával megállapodnak abban, hogy amennyiben a 

célkitűzésben foglalt 60 hónap (+12 hónap) alatt nem jön létre a befektetőkkel a 

közös Gazdasági Társaság a Turisztikai Komplexum létrehozására, akkor mindkét 

szerződő fél viseli saját költségeit, és Dr. Kraft Péter átadja az Önkormányzat részére 

az addig keletkezett összes tervet, tanulmányt. 

Az Önkormányzat jelen szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a 6 

hónap lejártát követően 24 hónapon belül csak Dr. Kraft Péter engedélyével 

használhatja fel ezeket a szellemi termékeket, és amennyiben az ingatlant ezen 

szellemi termékekkel együtt értékesíti (eladás, apport érték, stb.) akkor az 

Önkormányzat által realizált és dokumentált értéknek a harminc (30 %) százalékát 

fizeti Dr. Kraft Péter elvégzett munkája kompenzálásaként. Amennyiben ez a 24 

hónapos időtartam lejár, az Önkormányzat szabadon rendelkezhet Dr. Kraft Péter 

által végzett minden dokumentációval, és semmilyen fizetési kötelezettség nem 

terheli. 

12) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés módosítása csak 

írásban történhet. 

13) A jelen szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a hatályos Ptk., és a 

vonatkozó jogszabályok megfelelő rendelkezései az irányadók, s ezen szerződéssel 

kapcsolatban keletkező vitás ügyek rendezésére – értékhatártól függően - a 

Nagykőrösi Városi Bíróság, illetve a Budapest Környéki Törvényszék kizárólagos 

illetékességét kötik ki a felek. 

14) A szerződő felek rögzítik, hogy amennyiben az 1. pontban körülirt ingatlant át kell 

minősíteni, úgy a földhivatal által a későbbiekben megállapított teljes költséget 

egyenlő, fele-fele arányban viselik. Amennyiben az Önkormányzat kivonás, illetve 

átminősítés után eladja az ingatlant, vagy a projekt nem valósul meg, akkor a 

Dr. Kraft Péterre eső összeget az eladás vagy meghiúsulástól számított 30 napon 

belül, - megnövelve az MNB jegybanki alapkamat összegével - az Önkormányzat 

köteles Dr. Kraft Péternek vagy jogutódjának megtéríteni. 

15) Rögzítik a szerződő felek, hogy ezen együttműködési keretszerződést az Albertirsa 

Város Önkormányzat képviselő-testülete ………../20...(…..) sz. határozatával 

jóváhagyta. (5. számú melléklet) 

16) Szerződő felek jelen szerződés aláírásával meghatalmazzák Dr. Kraft Péter részéről 

Galánthayné Dr. Csőváry Judit ügyvédet (1114 Budapest, Ulászló u. 38.; 

lajstromszáma: 12386), Albertirsa Város Önkormányzat részéről ………. ügyvédet 

(……………) az együttműködési szerződés megszerkesztésével és ellenjegyzésével. 

Szerződő felek jelen együttműködési szerződést elolvasták, tartalmát közösen értelmezték és azt, 

mint ügyleti akaratukkal mindenben megegyezőt, a szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvédek 

előtt jóváhagyólag aláírták. 



Budapest, ……. 

………………………………….……………. ………………………………….……………. 


képv.: Fazekas László Polgármester 

Mellékletek: 

1. számú melléklet: Prezentáció 

2. számú melléklet: Tulajdoni lap 

3. számú melléklet: Szakvélemény az Önkormányzati apport értékéről 

4. számú melléklet: Dr. Kraft Péter kimutató táblázata a szerződés 5. pontjában rögzített feladatokról, annak 

ellenértékéről és időbeni megvalósulásáról 

5. számú melléklet: Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületi határozata ezen megállapodás jóváhagyásáról. 

6. számú melléklet: Megállapodás jelzálogjog alapításról 

Ellenjegyzem: Ellenjegyzem: 

……………………………………….… …………………………...…………….… 

………………………………… Galánthayné Dr. Csőváry Judit ügyvéd 

Albertirsa, ….. Budapest, ……..






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Költségvetési szervek alapító okiratainak módosítása 



Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: 

Mellékletek: 


Jogi, Ügyrendi Bizottság 





Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. május 31-i ülésére 

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368Ű/2011. (Xii.31.) Korm. rendelet 

(továbbiakban: Ávr.) értelmében a költségvetési szervek alapító okiratait felül kellett 

vizsgálni, illetve módosítani. A változások érintették a szakfeladatok elnevezését, mert 

változott az ezt szabályozó NGM rendelet, a továbbiakban nem szerepelhetnek az 

önkormányzat alaptevékenységéhez kapcsolódó feladatok az önkiormányzati hivatal alapító 

okiratában, illetve a költségvetési szervek tevékenységét szövegesen is meg kellett 

fogalmazni. 

A fentieknek megfelelően elkészítettük az alapító okiratok módosítását, melyet a Tisztelt 

Képviselő-testület elé terjesztek. 

Határozati javaslat 1. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Napsugár Óvoda Alapító 

Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: 

Az Alapító Okirat 3., 8. és 17. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: 

3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: iskolai életmódra felkészítő foglalkozások 

biztosítása (TEÁOR 85.10). Az intézmény e mellett logopédiai, gyógypedagógiai és fejlesztő 

pedagógiai ellátást nyújt a többi gyermekkel együtt nevelhető gyermekek számára. 

Jellemző szakágazat: 851020 Óvodai nevelés 

856 Oktatás kiegészítő tevékenység 

Alaptevékenysége: 

562912 Óvodai intézményi étkeztetés 

851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 

851011 Óvodai nevelés, ellátás 

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 

851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 

856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú 

foglalkoztatása 

8. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő 

Az Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: Albertirsa 

Város Polgármesteri Hivatala 

17. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba. 

Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. 

Felelős: jegyző


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tessedik Sámuel Általános Iskola 

Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: 

Az Alapító Okirat 3., 8. és 13-18. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: 

3. Iskola szakágazati besorolása: 852010 Alapfokú oktatás 


562913 Iskolai intézményi étkeztetés 

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 

821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 

oktatása (1-4. évfolyam) 

852013 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. 

évfolyam) 

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 

852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 

oktatása (5-8. évfolyam) 

852023 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. 

évfolyam) 

855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 

855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 

855913 Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése 

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 

855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 

855916 Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 

856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 

856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 

856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 

890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 



foglalkoztatása 

910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 

931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 

8. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó 

Az Ávr. 10. § (2) bekezdése alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: 

Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala. 

13. Az iskola rendelkezésére álló helyiségeket, így tantermeket, a tornatermet bérletbe adhatja 

úgy, hogy az ne akadályozza a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő- és oktató 

munkát, a mindennapos testedzést és az iskolában működő diáksport munkáját.

14. Az iskola nem jogosult a rendelkezésre álló vagyont elidegeníteni, illetőleg biztosítékként 

felhasználni. 

15. Az iskola a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. A dolgozói 

felett a munkáltatói jogokat az iskola mindenkori igazgatója gyakorolja. 

16. Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult, a képviselet jogát az intézmény SZMSZ-ében átruházhatja. 



Felelős: jegyző 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Családsegítő Központ és 

Gyermekjóléti Szolgálat Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: 

Az Alapító Okirat 2-3., 8. és 13. pontja helyébe az alábbi pont lép: 

2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39. és 

40. §-ban és a 45-49. §-okban foglalt feladatok ellátása. Az intézmény gyermekjóléti 

szolgáltatást és gyermekek átmeneti gondozása feladatot lát el. 

- a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. 60., 62., 63., 64. §-aiban foglalt 

feladatok ellátása. Az intézmény tanyagondnoki szolgáltatást, étkeztetést, házi 

segítségnyújtást, családsegítést nyújt. 

- adósságkezelési szolgáltatás nyújtása. 

3. A családsegítő központ és gyermekjóléti szolgálat szakágazati besorolása: 

889900 Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 


882201 Adósságkezelési szolgáltatás 

879017 Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása 

889201 Gyermekjóléti szolgáltatás 

889921 Szociális étkeztetés 

889922 Házi segítségnyújtás 

889924 Családsegítés 

889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás 



közfoglalkoztatása 


Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: 

Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala





Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Móra Ferenc Művelődési Ház 


Az Alapító Okirat 3., 7. és 14. pontja helyébe az alábbi pont lép: 

3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: közművelődési feladatot ellátó intézmény 

Jellemző szakágazat: 932900 Művelődési központ, művelődési házak tevékenysége 






910502 Közművelődési intézmények, közösségi szinterek működtetése 



Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala 





Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Márai Sándor Városi Könyvtár 


Az Alapító Okirat 3., 7., 10. és 14. pontja helyébe az alábbi pont lép: 

3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: könyvtári tevékenység 

Jellemző szakágazat: 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység 

A költségvetési szerv kiegészítő tevékenységként Internet-hozzáférést biztosít, valamint 

fénymásolási szolgáltatást nyújt 



910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 

910123 Könyvtári szolgáltatások 


Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv:


10. - 





Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Víziközmű Üzemeltető Intézmény 


Az Alapító Okirat 7, 9. és 12. pontja helyébe az alábbi pont lép: 




9. - 





Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lurkó Bölcsőde Alapító 

Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: 

Az alapító okirat 2-3., 7., 10. és 14. pontja helyébe az alábbi pont lép: 

2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 

- 1997. évi XXXI. tv. Az intézmény a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek 

napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. 

- konduktív pedagógiai ellátás, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés a 

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja 

alapján sajátos nevelési igényű gyermekek részére, akiknek ellátására az 

intézményt az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében 

kijelöli. 

3. A bölcsőde feladata a gyermekek napközbeni ellátása, felügyeletük biztosítása. 

Szakágazati besorolása: 889110 Bölcsődei ellátás 



889101 Bölcsődei ellátás 

889109 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások

856012 Korai fejlesztés, gondozás 

856013 Fejlesztő felkészítés 


Az Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: 


10. – 





Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Albertirsa Város Polgármesteri 

Hivatala Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: 

Az Alapító okirat 6., 8., 10. és 14. pontja helyébe az alábbi pont lép: 

6. A Polgármesteri Hivatal szakágazati besorolása: 

841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási 

tevékenysége 


493909 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás 

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 



841112 Önkormányzati jogalkotás 

841114 Országgyűlési képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 

841115 Önkormányzati képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 

841116 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó 

tevékenységek 

841117 Európai parlamenti képviselő-választáshoz kapcsolódó tevékenységek 

841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 

841126 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége 

841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés 

841163 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés 

841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai 

841902 Központi költségvetési befizetések 

841906 Finanszírozási műveletek 


841908 Fejezeti és általános tartalékok elszámolása 

882111 Aktív korúak ellátása 

882112 Időskorúak járadéka 

882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 

882115 Ápolási díj alanyi jogon 

882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 

882119 Óvodáztatási támogatás 

882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 

882202 Közgyógyellátás 

889936 Gyermektartásdíj megelőlegezése 

889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások 




890443 Egyéb közfoglalkoztatás 

8. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: 

- Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény: köztisztviselő, 

- Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII törvény: közalkalmazott, 

- Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény: munkaviszony, az irányadó. 

2012. július 01-től 

- Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény: köztisztviselő, 

- Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII törvény: közalkalmazott, 

- Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény: munkaviszony, az irányadó. 

10. A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely 

ellátja az önkormányzat által más költségvetési szervhez nem tartozó szakfeladatokkal 

kapcsolatos gazdálkodási tevékenységet és elvégzi az önállóan működő valamint az önállóan 

működő és gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodási feladatait, az irányító szerv 

kijelölése alapján. 





Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Képviselő-testüle Szervezeti és 

Működési Szabályzatába az alábbi 8. számú függeléket veszi fel. 

8. számú függelék a 7/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez 

Albertirsa Város Önkormányzatának alaptevékenysége: 

381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása 

381104 Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása 

412000 Lakó- és nem lakóépület építése 

421100 Út, autópálya építése 

422100 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 

493909 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás 

521012 Polgári védelmi védőeszközök tárolása, kezelése 

522001 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 

522003 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása 

552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 

559091 Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 


562913 Iskolai intézményi étkeztetés 

562917 Munkahelyi étkeztetés

581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 


750000 Állat-egészségügyi ellátás 

813000 Zöldterület-kezelés 

841112 Önkormányzati jogalkotás 

841126 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége 

841191 Nemzeti ünnepek programjai 

841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 

841402 Közvilágítás 

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 

841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai 

841902 Központi költségvetési befizetések 

841906 Finanszírozási műveletek 


841908 Fejezeti és általános tartalékok elszámolása 

842155 Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai 

842421 Közterület rendjének fenntartása 

842532 A lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztás 

842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek 

862101 Háziorvosi alapellátás 

862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás 

862211 Járóbetegek gyógyító szakellátása 

869037 Fizikoterápiás szolgáltatás 

869039 Egyéb m.n.s. kiegészítő egészségügyi szolgáltatás 

869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás 

869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 

882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás 

882116 Ápolási díj méltányossági alapon 

882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás 

882122 Átmeneti segély 

882123 Temetési segély 

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 

882201 Adósságkezelési szolgáltatás 

882203 Köztemetés 

889936 Gyermektartásdíj megelőlegezése 

889942 Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás 

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 

890301 Civil szervezetek működési támogatása 

890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása 


890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 

890443 Egyéb közfoglalkoztatás 

890509 Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása 

931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 

932911 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás 

960302 Köztemető-fenntartás és működtetés 

Határidő: 2012. június 11. 

Felelős: polgármester, jegyző 



jegyző






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Az Albertirsai Sportegyesületnek nyújtott támogatás elszámolásának 

elbírálása 


Az előterjesztést készítette: Murárné Zsigó Emma pénzügyi irodavezető 

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: 

Mellékletek: 


Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 





Albertirsai Sportegyesületnek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálásáról 

a Képviselő-testület 2012. május 31-i ülésére 


Albertirsa Város Önkormányzata, Képviselő-testületének az önkormányzat 2012. évi 

költségvetéséről szóló 6/2012. (II.22.) rendelete alapján, bruttó 1.500.000.- Ft, azaz bruttó 

egymillió-ötszázezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosított az Albertirsai 

Sportegyesületnek, az alábbi célokra: 

terembérletek, sportszerek, sportruházat (.a számla mellékleteként benyújtandó átadás-átvételi 

jegyzék a kihordási időről), tagdíjak, versenyengedélyek,útiköltség térítések támogatási 

összeg maximum 30%-a, nevezési díjak, bírói díjak, gyógyszerek, szállásköltség, serlegek, 

érmek, tanfolyam díj. 

Az Albertirsai Sportegyesület a támogatási összeggel 2012. május 15-ig elszámolt. 

Mellékeljük a támogatás felhasználására benyújtott elszámoló lapot. 

Mindezek alapján, az alábbi határozati javaslatot terjesztem a tisztelt Képviselő-testület elé. 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Albertirsai Sportegyesület bruttó 

1 500 000 Ft vissza nem térítendő pénzügyi támogatásának elszámolását elfogadja. 


Tisztelettel: 


polgármester






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Védőnői állásra pályázati kiírás 














Védőnői állásra pályázat kiírás 

Albertirsa Város Önkormányzata által fenntartott védőnői szolgálat 4 körzetben, valamint 1 

főállású iskolavédőnővel látja el - az egészségügyi alapellátás részeként - a védőnői 

feladatokat. 

Egy területi védőnőnk hamarosan megkezdi szülési szabadságát. 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. §-nak (1) bekezdése 

értelmében az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében a kinevezés és 

a felmentés a Képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. 

Ezért a mellékelt pályázati kiírás elfogadását javaslom, egyben kérem a Képviselő-testületet, 

hatalmazza fel a polgármestert a pályázati eljárás lebonyolítására. 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy területi védőnői 

feladatok ellátására pályázatot ír ki.(A pályázati kiírás, a határozat mellékletét képezi.) A 

pályáztatási eljárás lebonyolításával megbízza Fazekas László polgármestert. 


Határidő: azonnal 



polgármester

Albertirsa Város Önkormányzata 

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A § alapján 

pályázatot hirdet 1 fő területi védőnői munkakör betöltésére 

Pályázati feltételek: 

- egészségügyi főiskolai karon szerzett védőnői oklevél 

- büntetlen előélet 

- magyar állampolgár 

Előnyök: 

- legalább 1 év szakmai tapasztalat 

A pályázathoz csatolni kell: 

- szakmai önéletrajzot, 

- iskolai végzettséget igazoló dokumentumok másolatát, (a dokumentumok másolatának nem 

csatolása a pályázat érvénytelenségét jelenti) 

- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, 

- nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagot a pályázat elbírálásában részt vevők 

megismerhetik 

Illetmény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásai szerint. 

Közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott időre, helyettesítésre szól 

Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő 

Munkavégzés helye: (2730. Albertirsa, Luther u. 2.) 

Munkakörbe tartozó lényeges feladatok: 

Védőnői feladatok ellátása. Önálló védőnői tanácsadás- és szűrések végzése. 

Egészségnevelési feladatok ellátása. 

Munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: 

Munkáltató szükség esetén lakást biztosít. 

Külterületi látogatások esetén tanyagondnoki együttműködés segíti a védőnő munkáját. 

A pályázat benyújtásának határideje: a KSZK honlapján való megjelenéstől számított 30 

nap. 

A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő 

képviselő-testületi ülés 

A munkakör betöltésének időpontja: az elbírálást követően azonnal 

A pályázat benyújtásának módja: 

A pályázatot személyesen, vagy postai úton kell benyújtani. 

A pályázatot zárt borítékban, „Védőnői pályázat” azonosító szám: 4345/2012. sz. 

megjelöléssel, Albertirsa Város polgármesterének címezve (2730. Albertirsa, Irsay K. u. 2.) 

kell benyújtani. 

A pályázat megjelenésének helye: 

Albertirsa város hivatalos honlapja, Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási 

Képzési Központ honlapja (KSZK) www.kszk.gov.hu






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: bölcsődevezető álláshelyének betöltésére pályázati kiírás 














Bölcsődevezetői pályázat kiírás 

Albertirsa Város Önkormányzata április 19-i ülésén elfogadta Diós Éva intézményvezető 

felmentési kérelmét. Az intézményvezető jogviszonya 2012. december 14-vel megszűnik, de 

ezt megelőzően augusztus 15-től már mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/A. 

§-nak (1) bekezdése értelmében az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók 

esetében a kinevezés és a felmentés a Képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. 

A Kjt. 20/A. §-a alapján közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. 

Ezért a mellékelt pályázati kiírás elfogadását javaslom, egyben kérem a Képviselő-testületet, 

hatalmazza fel a polgármestert a pályázati eljárás lebonyolítására. 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy bölcsődevezetői 

feladatok ellátására pályázatot ír ki.(A pályázati kiírás, a határozat mellékletét képezi.) A 

pályáztatási eljárás lebonyolításával megbízza Fazekas László polgármestert. 


Határidő: azonnal 



polgármester

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 

pályázatot hirdet a fenntartásában működő Lurkó Bölcsőde (2730 Albertirsa, Baba u. 1.) 

bölcsődevezetői (magasabb vezető) 

álláshelyének teljes munkaidőben történő betöltésére 

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: 

A bölcsődevezető felelős a gyermekek ellátásának megszervezéséért, az intézmény 

működéséért, a személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosításáért és szakszerű irányításáért. 

Feladata: 

- az intézmény alapító okiratában foglalt tevékenységek magas szakmai színvonalon 

történő ellátásának biztosítása, 

- az intézmény felelős vezetése, irányítása 

- a jogszabályokban meghatározottak szerinti szakszerű működés, magas színvonalú 

szakmai munka biztosítása, szervezése, ellenőrzése, 

- a költségvetési szervek vezetői számára a jogszabályokban előírt pénzügyi-gazdasági 

feladatok és jogkörök felelősségteljes ellátása, 

- a jogszabályok és a fenntartó által előírt szabályzatok, tervek, szakmai programok 

végrehajtása, 

- az intézmény működését érintő pályázati lehetőségek figyelése, közreműködés a 

pályázatok készítésében. 

A vezető irányítása alá tartozó személyek száma: 13 fő. 

Pályázati feltételek: 

- a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. számú mellékletének I. rész 1. táblázat 2/B. 

pontjában a bölcsődevezetőre előírt képesítés, felsőfokú végzettség hiányában ennek 

2014. december 31. napjáig történő megszerzése, 

- a 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott 

legalább 5 éves szakmai gyakorlat, 

- felhasználói szintű számítógépes ismeretek (word, excel, Internet, egyéb, a vezetői 

tevékenységhez tartozó szoftverek, programok), 

- büntetlen előélet, 

- cselekvőképesség, 

- vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása. 

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: helyismeret. 

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: 

- részletes szakmai önéletrajz, 

- motivációs levél, 

- a képesítést igazoló okiratok másolata (a személyes meghallgatások során az eredeti 

okiratok bemutatása mellett), 

- az intézmény vezetésére, fejlesztésére vonatkozó program, 

- közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi 

bizonyítvány, 

- a pályázó nyilatkozata arról, hogy

- a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással 

összefüggő kezeléséhez hozzájárul, 

- a pályázati eljárásban résztvevők a pályázati anyagát megismerhetik, 

- hozzájárul-e a pályázata nyilvános ülésen történő bizottsági és képviselőtestületi 

tárgyalásához, 

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. 

törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben 

nem áll fenn, 

- nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondokság alatt. 

A magasabb vezetői megbízás időtartama: 5 év, 2012. augusztus 1. napjától 2017. július 

31. napjáig. 

A közalkalmazotti jogviszony időtartama: a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre 

szól, az intézménynél újonnan létesített jogviszony esetén – a közalkalmazottak jogállásáról 

szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 21/A. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – 3 

hónap próbaidő kitöltésével. 

Illetmény és juttatások: az illetmény megállapítására a juttatásokra a Kjt, illetve a Kjt-nek a 

szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatában történő végrehajtásáról 

szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. 

A magasabb vezetői pótlék összege a pótlékalap 200 %-a. 

A pályázat benyújtásának határideje: a KSZK honlapján való megjelenéstől számított 30 

nap. 

A pályázat benyújtásának módja és helye: a pályázatot zárt borítékban postai úton vagy 

személyesen Albertirsa Város Önkormányzata címére (2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.) kell 

benyújtani. Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot 

860/2011, valamint a munkakör megnevezését: „bölcsődevezető”. 

A pályázat elbírálásának módja, rendje: a 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 1/A. §-ának 

(9)-(10) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével a bizottság véleménye alapján a 

magasabb vezetői megbízásról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. 

A pályázat elbírálásának határideje: 2012. július 31. 

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Prazsákné Kökény Rózsa előadó 

nyújt a (53) 570-057-es telefonszámon.

Letöltés - Albertirsa

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?