KSZ PilIs.pdf - Ma.hu

MŰ-HELY ZRT. TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ 

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 

1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. 

POB: 1364 BP 4. PF 245, 

TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 

E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu 

BUDAPEST, X. KERÜLET 

PILISI UTCA – L4 

LAKÓÖVEZET – 

BELTERÜLETI HATÁR – 

NEMES UTCA – KABAI UTCA 

– MÁV VASÚTVONAL ÁLTAL 

HATÁROLT TERÜLET 

PILISI UTCA KÖRNYÉKE 

KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE 

MŰLEÍRÁS/VIZSGÁLATOK, 

ALÁTÁMASZTÓ 

MUNKARÉSZEK 

2011 JÚNIUS HÓ.

BUDAPEST X. KERÜLET PILISI UTCA ÉS KÖRVASÚT KÖZÖTTI TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE (KSZT) 

MEGRENDELŐ: BUDAPEST X. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA 

GENERÁLTERVEZŐ: MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 

TERVEZŐK: 

településrendezés Nagy Béla dr. MŰ-HELY ZRT. TT1-01-0022/06 ……………….. 

Tasi Ákos MŰ-HELY ZRT. TT1-01-3936/11 ……………….. 

víziközmű-rendszer Nemes Attila MŰ-HELY ZRT. 01-0768, TV-T ……………….. 

energiaellátás, hírközlés Tóth Sándor IKON BT. 01-7443, TE-T, TH-T ……………….. 

kert- és tájépítészet Sólyom Rudolf MŰ-HELY ZRT. K2-01-5131/06 ……………….. 

környezetvédelem Sólyom Rudolf MŰ-HELY ZRT. K2-01-5131/06 ……………….. 

közlekedés Szegő János KÖZLEKEDÉS KFT. 01-3418 ……………….. 

Hársing Judit KÖZLEKEDÉS KFT. 01-3417 ……………….. 

Balogh Balázs KÖZLEKEDÉS KFT. 01-13503 ……………….. 

örökségvédelem Frankó Ákos MERCEDES ÉS TSA BT. NKÖM: 2.3.1/252-3/2004 ……………….. 

régészet Adorjánné Gyuricza Anna Eng. száma: Sz-82/2003 ……………….. 

geodézia Fejes István Formap Bt. 

MUNKATÁRSAK: Varga Zoltán MŰ-HELY ZRT. 

Zahumenszky Dávid MŰ-HELY ZRT. 

VEZÉRIGAZGATÓ: Nagy Béla dr. MŰ-HELY ZRT. ………………..

TARTALOMJEGYZÉK 


ELŐKÉSZÍTÉS ............................................................................................................................................................ 1 

TERVI ELŐZMÉNYEK VIZSGÁLATA (TSZT, FSZKT, KSZT) .......................................................................................... 4 

VÁROSSZERKEZETI ÉRTÉKELÉS ......................................................................................................................................... 18 

VIZSGÁLATOK ......................................................................................................................................................... 19 

TERVI ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................................................................... 19 

TULAJDONVIZSGÁLAT ....................................................................................................................................................... 20 

KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK ............................................................................................................................................... 32 

FOTÓK A TERVEZÉSI TERÜLETRŐL .................................................................................................................................... 36 

ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSKÉPI ÉRTÉKELÉS - ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................. 40 

FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ..................................................................................................................................... 41 

A FEJLESZTÉSI CÉLOK ....................................................................................................................................................... 41 

A TERÜLET SAJÁTOSSÁGAI, KORLÁTAI .............................................................................................................................. 41 

TELEKALAKÍTÁSI JAVASLAT ............................................................................................................................................... 42 

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI JAVASLAT ......................................................................... 43 

SZABÁLYOZÁSI JAVASLAT.................................................................................................................................................. 46 

ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................................................................... 48 

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS ....................................................................................................................................... 49 

KÖZMŰVEK VIZSGÁLATA ........................................................................................................................................ 53 

VÍZIKÖZMŰVEK ................................................................................................................................................................. 53 

ENERGIAKÖZMŰVEK .......................................................................................................................................................... 54 

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ............................................................................................................................................... 57 

KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT .............................................................................................................................. 59 

VÍZIKÖZMŰVEK ................................................................................................................................................................. 59 

ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK ............................................................................................................................................ 60 

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ............................................................................................................................................... 63 

KÖRNYEZETVÉDELEM ............................................................................................................................................. 66 

TERÜLETHASZNÁLATI ADOTTSÁGOK ................................................................................................................................. 66 

LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG ................................................................................................................................................. 66 

ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS ................................................................................................................................................. 67 

TALAJ-, TALAJVÍZVÉDELEM ................................................................................................................................................ 68 

HULLADÉKKEZELÉS ........................................................................................................................................................... 69 

VÉDŐTÁVOLSÁGOK ........................................................................................................................................................... 69 

KÖRNYEZETVÉDELMI BEAVATKOZÁSOK ............................................................................................................................. 69 

ZÖLDFELÜLETEK ..................................................................................................................................................... 70 

TERÜLETI ADOTTSÁGOK ................................................................................................................................................... 70 

A TERÜLET ZÖLDFELÜLETI ELLÁTOTTSÁGA ........................................................................................................................ 70 

ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉSI JAVASLAT ................................................................................................................................. 72 

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ............................................................................................ 73 

RÉGÉSZET ............................................................................................................................................................... 96 

SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK (TERVEZET) ............................................................................................................. 101

ELŐKÉSZÍTÉS 

A tervezési terület Budapest Keleti szektorának 

jellegzetes pontja 

A TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA 


A terület tömbszerkezete 

A tervezési terület Budapest, X. kerületének a Pilisi utca – L4 lakóövezet – belterületi határ – Nemes 

utca – Kabai utca – MÁV vasútvonal által határolt, mintegy 35 hektáros területe. 

A TERV CÉLJA 

A terület nagy része erdőterület besorolású, erdő művelés nincs a terület nagy részén a faállomány 

nem jelentős. A terv célja: 

1. Az FSZKT-ban tervezett un. „Körvasúti körút” kiépítésének biztosítása az önkormányzati 

szándékoknak és a jogszabályoknak megfelelően, illetve az elfogadott terveinek megfelelően 

2. A terület építési feltételeinek és építési előírásainak helyi önkormányzati rendeletbe foglalásához 

szükséges fejlesztési javaslatok és előírások előkészítése. 

A legális és illegális hulladéklerakás, autóbontás, környezetszennyezés megszűntetése. 

Az erdőterület-fejlesztési lehetőségek feltárása, a környezeti adottságok figyelembevételével. 

A tervezett Körvasútsor és a terület úthálózatának szabályozása, a csomópontok kialakítása. 

A Rákos-patak revitalizációja feltételeinek megteremtése. 

A szabályozási terv jogszabályban meghatározott főbb elemeinek előkészítése 

-funkcionális kapcsolatok, 

-beépítettség, szintterület-sűrűség, építménymagasság, telekalakítás, építészeti kialakításra 

vonatkozó városrendezési javaslatok, 

-közlekedési lehetőségek és feltételek (közúti kapcsolatok, gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok) 

-közművesítési lehetőségek és feltételek (víziközművek, csatornázás, felszíni vízelvezetés, 

energiaellátás, távközlés), 

-környezetfejlesztési követelmények (zöldfelület-fejlesztés, környezetvédelem, stb.). 

1

TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP SZERKESZTÉSE 


A tervezési terület digitális alaptérképét a Formap Bt. Készítette, a megkért állami földmérési 

alaptérkép alapján. Az alaptérképhez felhasználásra került továbbá a tervezési területről készült 

ortofotó (Google Earth). 

Ortofotó a tervezési területről és környezetéről (Google Earth) 

2

Budapest X.ker Pilisi u. 

TERV ALAPTERKEP 

Kerepesi ut 

XVI. 

Kerepesi út 

40692/5 

Méhes utca 

FORMAP Bt. 

40695/6 

(40694/6) 

40694/19 

40692/2 

Rakos patak 

(40694/9) 

40689/1 

(40696/4) 

40694/13 

(40694/17) 

(40688/3) 

40694/18 

MÁV vasútvonal 

40624 

40900/1 

Pesti Gabor u. 

40695/13 

40695/8 

40698/3 

Pesti Gábor utca 

40890/1 

Mehes u. 

40694/15 

40698/4 

40890/3 

40613/2 

40890/2 

40698/5 

(40701) 

40698/6 

(40694/16) 

40698/7 

(40694/14) 

40889 

40888/2 

40689/1 

40888/1 


Pilisi u. 

40887 

(40637/1) 

Juhasz u. 

40695/12 

40886 

40885 

40816/2 

Heves utca 

40698/8 

40614/1 

40698/9 

(40695/11) 

40698/10 

40698/11 

40698/12 

40698/13 

(40687/1) 

(40698/14) 

40699/20 

40653/1 

Juhász utca 

40652 

(40646/1) 

tavvezetek 

40644 

EGIS 

40640/8 

40699/10 

40640/9 

40816/1 

40698/15 

40700/3 

40655/1 

40651 

Paprika u. 

40699/11 

(40699/19) 

40640/7 

Kereszturi u. 

40700/49 

40699/9 

Kerteszet 

40640/4 

40815 

(40695/10) 

40698/16 

40699/18 

(39213/1) 

40656/1 

Paprika utca 

40650 

40640/6 

40699/8 

40814 

40698/17 

40698/18 

40699/17 

40700/47 

40700/48 

40640/5 

40649 

40657 

(40662) 

Rakos patak 

40699/7 

(40699/12) 

40700/50 

40698/19 

40699/16 

Hortobagyi u. 

40700/51 

(40686/2) 

40648 

40813 

40911 

40667/23 

40812 

40698/20 

40699/15 

40647/2 

40698/21 

40698/22 

40699/6 

40658 

40699/14 

(40700/52) 

40647/1 

Heves u. 

Szonyegaruhaz 

40698/23 

40698/24 

40698/25 

40698/26 

40698/27 

40698/28 

(40687/4) 

40700/45 

40700/46 

40700/41 

40659 

40810 

Kabai u. 

40699/13 

40700/42 

40700/54 

40700/44 

40660 

40674/3 

40763 

40698/29 

Hortobágyi utca 

(40673) 

40762 

40698/30 

40661 

40674/2 

(40787) 

40674/1 

40764 

40698/31 

40698/32 

40698/33 

40698/34 

40698/35 

40698/36 

40698/37 

40698/38 

40700/4 

40700/30 

40700/40 

40700/55 

40699/21 

40700/31 

40700/43 

(40700/53) 

40675 

40700/24 

40684/1 

84/2 

felv. ter. 

(40700/38) 

40700/56 

40676 

40761 

40699/22 

40700/32 

40700/33 

40700/23 

40685/1 

(40687/3) 

40700/39 

Nemes utca 

Kabai utca 

40677 

40700/22 

Nemes u. 

40685/2 

40683/1 

40760 

40759 

40700/21 

40683/2 

40700/61 

40758 

40700/20 

40682 

40700/62 

Rakos patak 

40700/58 

40700/19 

(40686/1) 

40681 

Dorogi u. 

40700/63 

40700/36 

40700/37 

40757 

40700/65 

40700/66 

40700/67 

40700/68 

40700/69 

40700/70 

40700/71 

40700/64 

(40700/6) 40700/9 

40700/18 

40680 

40712/2 

Rákos-patak 

40700/34 

40700/57 

40700/35 

40700/3 

40700/59 

40700/17 

40712/1 

(40701) 

40700/16 

(40735) 

40700/72 

40700/60 

40711 

40906/115 

40700/73 

40700/74 

40700/75 

40700/5 

40700/13 

40700/14 

40700/15 

40906/117 

40713 

Pilisi utca 

Dorogi utca 

b legelo 

40700/12 

(40679/4) 

40906/118 

40710 

40700/11 

40906/116 

40700/10 

40906/119 

40708 

a ud. 

40709 

40700/8 

40906/120 

40906/130 

40906/104 

(40908/5) 

40906/131 

40700/29 

40700/7 

Valto u. 

40906/121 

(40908/6) 

40906/122 

40906/129 

40707 

40706 

c telephely 

40906/123 

Váltó utca 

40906/128 

40906/103 

40906/102 

40906/124 

40906/127 

40705 

40908/11 

40906/126 

(40908/4) 

40906/132 

40909/29 

40704 

40906/133 

908/12 

40703 

40908/13 

40906/125 

(40908/10) 

Rakosvolgyi u. 

40906/134 

40909/30 

40909/25 

40908/14 

40908/3 

40906/136 

40906/135 

40909/27 

40702 

40694/14 

40908/15 

40906/137 

40909/28 

40724 

40908/20 

40908/16 

40906/138 

(40904) 

40909/23 

Rákos-völgyi utca 

40908/17 

40909/22 

40906/172 

40906/171 

(40907/6) 

40906/141 

42753 

40907/7 

40908/18 

42754 

42755 

40906/170 

40908/19 

40906/140 

120 kV-os vez. 

42756/1 

42757 

40906/142 

42756/2 

42758 

40906/207 

40906/144 

40909/9 

Tervezési alaptérkép 

42719 

3


TERVI ELŐZMÉNYEK VIZSGÁLATA (TSZT, FSZKT, KSZT) 

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (TSZT) 2005. 

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE – I. FUNKCIONÁLIS SZERKEZET 

Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, I. Funkcionális szerkezet (részlet) 

4


Budapest Településszerkezeti Terve meghatározza a terület alapvető szerkezeti elemeit, fejlesztési 

lehetőségeit: 

a terület részben „városszerkezeti jelentőségű átalakuló területeket tartalmazó területi egység”, 

a területen „a belső területek tehermentesítése szempontjából prioritással rendelkező közúti 

elem” található (Körvasút menti körút), 

a területen „ökológiai szempontból szerkezeti jelentőségű fejlesztendő zöldfelületi elem található 

(Rákos-patak, erdők). 

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE – II. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 

Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, II. Területfelhasználás (részlet) 

A területen a területfelhasználási egységek és a keretövezetek meghatározása, összehangolása során 

négy területfelhasználási egységgel kell számolni: 

a terület déli részén kertvárosias lakóterület ................................................. (Lke). 

a vasúti területek mentén kereskedelmi, szolgáltató terület .......................... (Gksz) 

a terület északi és középső részén erdőterület ................................................. (E) 

a Rákos-patak Pilisi utca között zöldterület ...................................................... (Z) 

5


6

FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (FSZKT) 


ÖVEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS 

A tervezési terület az FSZKT alapján az alábbi keretövezetekbe tartozik: 

L4 ......... LAKÓTERÜLET: ...................................... INTENZÍV KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK 

I ............ VEGYES TERÜLET: ................................. INTÉZMÉNYTERÜLET 

M .......... GAZDASÁGI TERÜLET: ............................ MUNKAHELYI TERÜLET 

E-TG ..... ERDŐTERÜLET: ...................................... TURISZTIKAI ERDŐ 

Z-KK ..... ZÖLDTERÜLET: ...................................... KÖZKERT 

KL-KT.... KÖZLEKEDÉSI TERÜLET: ......................... KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK 

KT ......... KERETÖVEZETBE NEM SOROLT KÖZTERÜLETEK 

7


A Körvasút menti körút szabályozása kapcsán 2010-ben elfogadott FSZKT módosítás alapján a 

tervezési terület egyik tömbjének egy része (a rajzon jelölve) intézményterületi (I) besorolású lett 

intenzív kertvárosias lakóterület (L4) besorolásból. 

A fent leírt övezeti besorolások csak kisebb részben felelnek meg a terület jelenlegi hasznosításának 

(L4, I, M, KL-KT). Az erdőterületeken nincs erdő, a zöldterületeken nincs zöld, többnyire valamilyen 

módon beépítették a területeket. A vasúti területek, a Körvasúti körút és az EGIS Gyógyszergyár 

közelsége miatt azonban hosszú távon az erdőterületi besorolások megfelelőnek mondhatók. 

A tervezési terület környezetében kertvárosias lakóterületek (L4), munkahelyi területek (M), 

intézményterület (I), valamint erdőterület található (E). A Felsőrákosi rétek területén kis- és 

kertvárosias lakóterületi fejlesztés várható. A körvasút mentén a körút megépítéséhez jóváhagyták az 

FSZKT szükséges módosításait, valamint szabályozási terveket. 

Védelmek és korlátozások 

A tervezési terület keleti oldalán futó Körvasút menti körút a városkép szempontjából kiemelt útvonal. 

8

AZ FSZKT KORREKCIÓJA LAKÓTERÜLETEN 


Az FSZKT pontosítása a Nemes utca – Váltó utca – Rákosvölgyi köz – belterületi határ – Rákos-patak – 

vízelvezető árok (40700/3 hrsz) által határolt területen szükséges, ahol kialakult lakóterület és erdő 

található. A korrekció lényegében a kialakult telekhatárokhoz igazított övezethatárt jelenti. 

A hatályos FSZKT az erdő melletti lakóterületeteket pontatlanul tünteti fel, az erdő és lakóterületek 

övezetei nem igazodnak a kialakult telekhatárokhoz. 

A korrekció után a Nemes utca – árapasztó meder – Rákos-patak – Váltó utca által határolt tömbben 

az FSZKT szerinti erdőterület és közlekedési terület nő, míg a lakóterület csökken. 

A korrekció után a Váltó utca – Rákos-patak – belterületi határ – Rákosvölgyi köz által határolt 

tömbben az FSZKT szerinti erdőterület kis mértékben csökken, a lakóterület nő. 

A jelenlegi telekosztás 9 évnél régebben alakult ki. 

Az alábbi táblázat mutatja be a korrekciók értékét. 

9


JAVASOLT KERETÖVEZETI PONTOSÍTÁSOK (TÉTELES FELSOROLÁS) 

Hrsz Tulajdonos Művelési ág 

40679/4 X. ker. Önkormányzat közterület 

40700/6 X. ker. Önkormányzat út 

40700/7 Magántulajdon beépítetlen terület 

40700/23 Magántulajdon lakóház, udvar 

40700/24 Magántulajdon lakóház, udvar 

40908/12 X. ker. Önkormányzat szivattyúház 

40908/15 X. ker. Önkormányzat beépítetlen terület 

40908/16 X. ker. Önkormányzat út 





Hatályos FSZKT 

övezet 

Az érintett területekre összesített terület kimutatás tömbönként 

Nemes utca – árapasztó meder – Rákos-patak – Váltó utca 


övezet 

Terület 

m 2 

Javasolt FSZKT 

övezet 

Terület 

m 2 

Javasolt 

FSZKT 

övezet 

Terület 

m 2 

L4 1513 KT 1513 

E-TG 79 KT 79 

KT 4376 KT 4376 

L4 873 E-TG 873 

E-TG 6390 E-TG 6390 

L4 793 L4 793 

E-TG 45 L4 45 

L4 1115 L4 1115 

E-TG 12 L4 12 

L4 823 L4 823 

E-TG 77 L4 77 

L4 30 E-TG 30 

E-TG 209 E-TG 209 

L4 665 L4 665 

E-TG 6 L4 6 

L4 408 L4 408 

E-TG 10 L4 10 

L4 757 L4 757 

E-TG 38 L4 38 

L4 662 L4 662 

E-TG 50 L4 50 

L4 582 L4 582 

E-TG 91 L4 91 

L4 43 E-TG 43 

E-TG 2402 E-TG 2402 

Terület 

m 2 

Változás 

L4 20156 L4 17904 -11,2% 

E-TG 6603 E-TG 7263 +10,0% 

KT 4376 KT 5968 +36,4% 

Összesen 31135 31135 

Váltó utca – Rákos-patak – belterületi határ – Rákosvölgyi köz 


övezet 

Terület 

m 2 

Tervezett FSZKT 

övezet 

Terület 

m 2 

Változás 

L4 5152 L4 5274 +2,4% 

E-TG 2806 E-TG 2684 -4,3% 

Összesen 7958 7958 

10


A szabályozási terv a telekhatárhoz pontosított övezetek szerint kerül kidolgozásra. 

Korrekcióval érintett területek 

Tervezett FSZKT 

11


KIVONAT A BUDAPESTI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KERETSZABÁLYZATRÓL 

SZÓLÓ 47/1998.(X.15.) FŐV. KGY. RENDELETBŐL (BVKSZ) 

L4 INTENZÍV KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 

31. § (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítésű, intenzív kertvárosi sűrűségű, jellemzően 

szabadonálló beépítési mód szerint beépített területe, melyben az ikres, oldalhatáron álló, csoportházas, valamint 

hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés is megengedett. 

(2) A keretövezet területén az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretet meg nem haladó méretű 

telken a KVSZ megengedheti legfeljebb hatlakásos lakóépületek elhelyezését a 25. § (2) bekezdésben foglaltak 

figyelembevételével. Ennél nagyobb telekméret felett az elhelyezhető lakások száma ettől eltérően a KVSZ-ben 

előírható. 

(3) A zártsorú, hézagosan zártsorú beépítési mód szerint beépült területeken új épület, illetőleg csoportházak 

elhelyezése esetén KSZT készítése kötelező. 

(4) A keretövezet zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan beépült vagy beépíthető területe a zártsorú beépítés 

szabályai szerint meghatározott építési övezetbe sorolható. A már így kialakult beépítési módnál az előkert 

létesítése nem kötelező, azt a KVSZ meg is tilthatja. 

(5) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t. 

(6) A keretövezet telkeinek az előírt telekterületnél kisebb telkein 24. § (3) bekezdésben meghatározottak közül 

csak egy épület, illetőleg az azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú (8) bekezdés szerinti épületek helyezhetők el. 

(7) Járműtároló elhelyezése telken belül a 24. § (8) bekezdés figyelembevételével: 

a) a fő rendeltetés szerinti épületben, 

b) önálló épületben, a KVSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel, 

c) önálló terepszint alatti építményben 

lehetséges. 

(8) A keretövezetben elhelyezhető épületeken kívül, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként 

a (13) bekezdésben foglalt eltérés figyelembevételével 

a) a (7) bekezdés b) pontja szerinti járműtároló, 

b) háztartással kapcsolatos tárolóépület, 

c) barkácsműhely, 

d) műterem 

építményei helyezhetők el, melytől használati mód változása esetén sem lehet eltérni. 

(9) A keretövezet területén az állattartás célját szolgáló épületek, építmények és melléképítmények csak akkor 

helyezhetők el, ha helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. 

(10) A keretövezetben speciális építési övezetként csoportházas építési övezet is kialakítható, melynek 

szabályozási határértékeit KSZT határozza meg, de a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke nem 

lehet nagyobb 1,0-nél. Az épületeket építészetileg egységesen kell kialakítani. 

(11) Kialakult állapotra vonatkozó építési övezetet a következő feltételek mellett lehet meghatározni a keretövezet 

területén: 

a) ha a kialakult telekméretek nem felelnek meg az általános határértékeknek, a legkisebb újonnan kialakítható 

telekméretet a kialakult jellemző telekméret alapján kell meghatározni, de az nem lehet kisebb 400 m2-nél, 

b) ha a kialakult beépítés zártsorú vagy hézagosan zártsorú, a beépítés szabályozási határértékeit KSZT-ben kell 

meghatározni, de a szintterületi mutató értéke nem haladhatja meg az 1,0-es értéket. 

(12) Ikres beépítési mód esetén a legkisebb kialakítható telekméret legalább az általános keretszabályozási 

határérték 50%-ának megfelelő méretű legyen. 

(13) A keretövezet területén legalább tömbméretű területet érintően létrehozható olyan építési övezet, melyben a 

lakóépületen kívül önálló épületben - a keretövezet terhelési kategóriájának megfelelő - kisipari funkciók is 

elhelyezhetők. 

(14) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10)-(11) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben 

foglalt eltérésekkel - az 5. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell 

meghatározni. 

12


5. számú táblázat 

a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél 

az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható 

L4 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb legnagyobb 

megengedett megengedett 

paraméter 

területe beépítési szintterületi zöldfelületi építménymagassága 

típusa 

mértéke mutatója mértéke 

m 2 % m 2 / m 2 % m m 

általános határértékei 

általános 

határérték 

800 - 25 0,7 - - - 

engedményes határértékei 

alapintézményi 

övezet 

képzése 

esetén 

2000 - 50 1,0 - - - 

kialakult állapot engedményes határértékei 

aprótelkek 

esetén 

400 - 35 0,7 - - - 

I INTÉZMÉNYTERÜLETEK 

40. § (1) A keretövezet az intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére 

szolgáló része, amelyben olyan építési övezet is meghatározható, ahol a lakófunkció is megengedett. 

(2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni, meglévő 

épületet bővíteni vagy annak funkcióját megváltoztatni csak KSZT alapján szabad. 

(3) A keretövezet területére vonatkozóan a KVSZ előírhatja, hogy a KSZT alátámasztó munkarészének 

sziluettképet vagy tömegvázlatot is tartalmaznia kell. 

(4) A KSZT vagy a KVSZ megállapodás alapján előírhatja a földszinti területekre vagy e területek egy hányadára 

vonatkozóan, hogy azok közhasználat céljára átadott területek legyenek, időbeli korlátozással vagy időbeli 

korlátozás nélkül. 

Az időben korlátozott használatú területeket a tulajdonos térhatároló szerkezettel lezárhatja. 

A közhasználat céljára átadott területekre néző homlokzatokat úgy is ki lehet alakítani, mintha azok közterülettel 

határosak lennének. 

A megvalósulás érdekében közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a KVSZ - megállapodás 

alapján - a keretövezetben meghatározott szintterületi mutató értékét 0,5-del növelheti. 

(5) A keretövezetben a 17. § előírásainak figyelembevételével legfeljebb 

a) 15 000 m2, 

b) 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 20 000 m2 

kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület helyezhető el. 

(6) A keretövezetben megengedett épületeken kívül azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület is 

elhelyezhető, a földszintes járműtároló kivételével. 

(7) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül, zártsorú beépítési mód szerint elhelyezhető épületek 

esetében a terepszint alatt oldandó meg a 6. § előírásainak figyelembevételével. 

(8) A KSZT az építménymagasság értékeit a környező tervezett beépítés alapján határozza meg a 8. § 

figyelembevételével. 

(9) Kialakult állapot esetében a környezet beépítési mértékét is figyelembe vevő szabályozási paramétereket 

KSZT-ben kell meghatározni. 

(10) A keretövezet általános szabályozási határértékeitől eltérni csak a következők szerint lehet: 

a) zártsorú, illetőleg vegyes beépítésű intézményterületen speciális építési övezet meghatározásával, kizárólag 

kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhető az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os 

beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, mely közvetlenül a 

közterülethez kapcsolódik, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói nem léphetők túl; 

b) zártsorú beépítési mód esetén KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten 

elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e 

feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb, de a 

keretövezet további általános szabályozási mutatói ebben az esetben sem léphetők túl; 

13


c) vegyes, illetőleg zártsorú beépítési mód szerint meghatározott építési övezetek esetében a beépítés mértékét a 

KSZT határozza meg; 

d) sportlétesítmények, piacok, vásárcsarnokok területét önálló építési övezetbe kell sorolni, melyek esetében a 11. 

számú táblázatot figyelmen kívül lehet hagyni, a beépítés paramétereit KSZT határozza meg. 

(11) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (9)-(10) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben 

foglalt eltérésekkel - a 11. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell 

meghatározni. 




I legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb legnagyobb 


paraméter 


típusa 


m 2 % m 2 / m 2 % m m 

általános határértéke 

általános 

határérték 

- - - 3,0 35 - - 

engedményes határértékek 

zártsorú 

beépítés esetén 

- - - 4,5 20 - - 

M MUNKAHELYI TERÜLETEK 

46. § (1) A keretövezet területe elsősorban: 

a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, 

b) egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények 

elhelyezésére szolgál. 

(2) A keretövezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem 

jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint: 

a) a kereskedelem építményei, 

b) ellátó, szolgáltató építmények, 

c) a kutatás, fejlesztés építményei, 

d) parkolóházak, 

e) üzemanyagtöltő, autómosó építményei 

helyezhetők el. 

(3) Amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó 

határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége 

megszűnt, a keretövezetekben: 

a) legfeljebb 15 000 m2, 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén és az 1. 

számú melléklet 4. pont szerinti elővárosi zóna területén 20 000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi, 

raktárkereskedelmi létesítmény, 

b) önálló intézményi épület, 

c) önálló irodai épület, 

d) bemutatóterem, 

e) szolgáltató épület, 

f) szálláshely-szolgáltató épület 

is elhelyezhető. 

(4) A keretövezetben meglévő és működő ipari termelő tevékenység esetén csak olyan fejlesztés, átalakítás, 

használati mód változás vagy bővítés engedhető meg, mely a terület környezeti terhelését csökkenti vagy nem 

növeli. 

(5) A már meglévő lakóépület pótlására csak a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. 

14

(6) A keretövezetben: 

a) zártsorú, 

b) szabadonálló 

beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni. 


(7) Az építménymagasságot a KSZT határozza meg, mely nem lépheti túl: 

a) általános esetben a 27 m-t, 

b) hegyvidéki területeken a 16 m-t. 

(8) Szabadonálló beépítésnél 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - 

az előkert kivételével -, minimum 10 m-es szélességben egybefüggően kell kialakítani. 

(9) Meglévő és még üzemelő bányaterületek számára önálló övezet létrehozása kötelező. 

(10) Már meglévő, kialakult ipari területen speciális engedményes építési övezet határozható meg a következő 

feltételek együttes teljesülése mellett: 

a) ha azt az FSZKT lehetővé teszi és 

b) ha a meglévő beépítés mértéke a 45%-ot meghaladja. 

(11) Amennyiben a telken védett épület vagy épületek állnak, és ezek beépítési mértéke meghaladja a 65%-ot, új 

beépítés nem helyezhető el. A telekméretet és a telek beépítésének szabályozási határértékeit ez esetben KSZTben 

kell meghatározni. 

(12) A keretövezet területein a levegőtisztaság védelmének határértéke új létesítmény elhelyezésénél a védett I. 

kategóriára előírtakat nem lépheti túl. 

Meglévő és üzemelő ipari tevékenység esetében ezt a határértéket az ágazatilag meghatározott türelmi idővel elő 

kell írni. 

(13) Átalakuló ipari területen a KVSZ előírhatja az intézményi funkciók dominanciáját. 

Ez esetben az engedményes határértékek akkor alkalmazhatók, ha az érintett átalakuló telektömb területén az 

építhető bruttó szintterület legalább kétharmada intézményi funkcióként kerül kialakításra. 

(14) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt 

eltérésekkel - a 14. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. 




M legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb legnagyobb 


paraméter 


típusa 


m 2 % m 2 / m 2 % m m 

általános határértékek 

általános 

határérték 

1500 - - 2,4 25 - - 

engedményes határértékek 

átalakuló 

munkahelyi 

terület 

engedményei 

intézményi 

dominancia 

esetén 

FSZKT által 

meghatá-rozott 

- - - 3,0 20 - - 

területen, 

kialakult 

állapot esetén 

- - - 3,0 10 - - 

Z ZÖLDTERÜLETEK 

52. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, amelyek a 

főváros területének zöldterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak. 

15


(2) A zöldterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint: 

a) fásított közterek Z-FK, 

b) közkertek Z-KK, 

c) közparkok Z-KP, 

d) városi parkok Z-VP, 

e) közhasználatra nem szánt zöldfelületek Z-EZ. 

(3) A keretövezetben telket kialakítani, és azon közutat, gyalogutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint 

épületet, építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT 

alapján lehet. 

(4) A keretövezet területén 

a) lakóépületet, 

b) önálló intézményi és szolgáltatási épületet, 

c) ipari létesítményt, 

d) raktározási építményt, 

e) üzemanyagtöltő állomást, 

f) bányaterületet 

elhelyezni, meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet. 

(5) A területen: 

a) vendéglátó épület, 

b) pihenést, testedzést szolgáló építmény, 

c) ismeretterjesztés építményei, 

d) a terület fenntartásához szükséges építmények, 

e) nyilvános illemhelyek, 

f) terepszint alatti építmények 


(6) A parkolás terepszinten fásított parkolóban vagy terepszint alatti mélygarázsban oldandó meg, melynek 

tetőfödémét tetőkertként kell kialakítani. 

A fásított parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkolóférőhely elhelyezése céljára szabad 

létesíteni. 

(7) Mélygarázs létesítésénél a meglévő fák védelme érdekében előírható a bányászati módszerek alkalmazása. 

(8) Belterületen a keretövezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el. 

(9) A keretövezet területén az övezeteket a 20. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezet 

és a célzott területfelhasználási módok előírásainak együttes figyelembevételével. 

Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a 

KVSZ-ben, illetve az KSZT-ben kell rögzíteni. 

20. számú táblázat (részlet) 

A célzott területfelhasználási módú területek előírásai 

B. 

Z-KK 

KÖZKERT 

a) A területbe tartoznak az általában 1 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények. 

b) A közkert területén: 

ba) játszókert, 

bb) sportkert, 

bc) pihenőkert, 

bd) speciális rendeltetésű kert (pl. szoborkert, bemutató kert) 

létesíthető. 

c) A területen 

ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál, 

cb) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 50%-nál, 

cc) a legnagyobb építménymagasság 4,50 m, 

cd) a közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki. 

d) A területen a keretövezetben megengedett építmények közül mélygarázs nem létesíthető. 

e) A területen meglévő templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható. 

A keretövezetben KSZT szerint elhelyezhető az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően új templom, kegyeleti 

hely, amely számára telek kialakítható. 

16

E ERDŐTERÜLETEK 


53. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, melyek a főváros 

területének erdőterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak. 

(2) Az erdőterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint: 

a) turisztikai erdők E-TG, 

b) védelmi, védőerdők E-VE, 

c) védelmi, védett erdő, természeti területek E-TT. 

(3) A keretövezetben telket kialakítani és azon közutat, gyalogutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint 

épületet, építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak KSZT alapján lehet. 

(4) A keretövezet területén: 

a) lakóépületet (a szolgálati lakóépületek kivételével), 

b) önálló intézményi és szolgáltatási épületet, 

c) kereskedelmi létesítményt, 

d) ipari létesítményt, 

e) raktározási építményt, 

f) üzemanyagtöltő állomást, 

g) bányaterületet 

létesíteni nem lehet. 

(5) A keretövezet területén: 

a) a vendéglátó épület, 

b) a szabadidő eltöltés, 

c) a pihenés, a testedzés építményei, 

d) az ismeretterjesztés építményei, 

e) a terület fenntartásához szükséges építmények, 

f) a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport-pálya), 

g) az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek, 

h) biztonsági okból szükséges őrházak (erdészház és ezek melléképületei, melléképítményei), 

i) közlekedési építmények, 

j) távvezetékek 


(6) A parkolás terepszinten fásított parkolóban oldandó meg. 

A fásított parkolót csak erdőterületet igénybevevők számára előírt parkolóférőhely elhelyezése érdekében szabad 

létesíteni. 

(7) Belterületen a keretövezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el. 

Külterületeken a részleges közművesítés - megfelelően méretezett közműpótló berendezés esetében - is 

megengedhető. 

(8) A keretövezet területén az övezeteket a 21. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti 

és a célzott területfelhasználási módok előírásai és a részletezett előírások együttes figyelembevételével. 

Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a 

KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni. 


A célzott területfelhasználási módú területek előírásai 

A. 

E-TG 

TURISZTIKAI ERDŐK 

a) A terület a kül- és a belterületek legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított vagy erre a célra 

fenntartott része, illetve erdőgazdasági terület. 

b) A területen a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 90%-nál. 

c) A területen elhelyezhető építmények céljára telket kell kialakítani, ha azoknak az erdőterületen belüli elkülönítése 

szükséges. 

d) A területen elhelyezhető épületek számára kialakítható telek nagysága nem lehet kisebb 3000 m2-nél, melynek 

legfeljebb 3%-a építhető be és egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el. 

e) A területen a keretövezetben megengedett építmények helyezhetők el. 

17

VÁROSSZERKEZETI ÉRTÉKELÉS 


A tervezési terület Budapest X. kerületének egy mintegy 47 hektáros része. A terület rendezését 

megalapozó főbb szempontok az alábbiak: 

1. A terület déli mintegy 12 hektáros része jellemzően lakóterületi (L4) besorolású, kisebb részt 

intézményi terület (I), de a lakóterületi határokon a közkert (Z-KK), erdőterületi besorolású (E- 

TG) és munkahelyi (M) területek is találhatók. 

2. A területnek a lakóövezettől és a záporlevezető ároktól északra lévő mintegy 35 hektáros része 

jellemzően erdőterületi besorolású (E-TG), de erdővel nem fedett terület, mely a tervezett 

Körvasúti körút mentén beékelődik a tervezett főút, a vasút és a Rákos-patak közé. A korábbi 

ÁRT területfelhasználási rendszere és övezeti besorolása alapján az abban kijelölt közlekedési 

célú területen (vasúti területként a Kőbánya vasútállomás fejlesztési területe volt) – melyet a 

különböző környezeti hatások és védőtávolságok is érintenek – vegyes rendeltetésű és 

beépítésű terület alakult ki. A Rákos-patakon túl közkert (Z-KK) besorolású területek húzódnak. 

Ellentmondásos, hogy míg a Heves utcától északra fekvő terület az FSZKT szerint erdőterület 

(E-TG) besorolású, addig a TszT szerint kereskedelem-és szolgáltatás céljára fenntartandó a 

terület 

3. Az erdőterületek funkcionális fejlesztésének három lehetősége merülhet fel: 

a) az erdőterületi besorolás fenntartása és a terület korlátozási kártalanítása, 

tekintettel arra, hogy a korábbi időszakokban a vasúti területnek megfelelő átmeneti 

hasznosítást a jogszabályok és az engedélyek lehetővé tették, 

b) az erdőterületi besorolás és a jelenlegi használati mód fenntartása, ami az 

állattartástól az üzemi jellegű használaton át a lakásig terjed és hosszú időre 

konzerválja a területhasználatot és a spontán beépítés fenntartásához vezet, végül 

c) az erdőterületi besorolás fenntartása mellett a terület egy részének korlátozott, 

szabályozott beépítése a kiterjedt védőtávolságok miatt nagytelkes, laza beépítéssel. 

4. A Körvasúti körút kiépítése a távlati közlekedés-fejlesztési tervekben szerepel. 

5. A területen nagyrészt a jelenlegi övezetek megtartása javasolt (E-TG, Z-KK, L4, M), mert 

nagyon sok a védőtávolságot igénylő létesítmény, ami jelentősen korlátozza a beépíthetőséget. 

6. Tekintettel arra, hogy a Heves utca KL-KT övezetbe kerül, és kapcsolatot biztosít a vasút és a 

tervezett Körvasúti körút alatt, a mellette lévő erdőterületek kellő védőterületet biztosítanak. 

A terület sajátos adottsága, hogy afféle köztes-zóna, melyet a különböző védőtávolságot igénylő 

területi elemek védőtávolságai érintenek, illetve korlátoznak, melyek közül kiemelkednek az alábbiak: 

1. MÁV vasútvonalak védőtávolsága, 

2. Rákos-patak védőtávolsága, 

3. A tervezett főutak védőtávolsága, 

4. A nagyfeszültségű légvezeték védőtávolsága, 

5. Az EGIS üzemi területének hatásterülete, stb. 

18

VIZSGÁLATOK 

TERVI ELŐZMÉNYEK 


A tervezési terület régi (BVSZ) övezeti besorolása közpark 71, erdő 72 illetve vasúti terület 

63 volt, valamint a déli sarok lakóterület 05. 

Az övezeti terven látható, hogy az összefüggő zöldfelületeket és erdőfoltokat átszeli a 

vasútnak kijelölt terület, korábban a tervezési területet nem szánták beépítésre. 

Jelen terv a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), a Fővárosi 

Szabályozási Keretterv (FSZKT), valamint a korábban készült tervek alapján került 

kidolgozásra, figyelembe véve a természeti, épített és jogi környezet követelményeit. 

A vizsgálat kiegészül a kerület egészére vonatkozó Bp. X. kerület Kőbánya Városrendezési és 

Építési Szabályzata (KVSZ) övezeti javaslataival, melynek céljait a kerületi szabályozási terv 

(KSZT) előkészítése során jelen javaslat is figyelembe veszi. 

A terület BVSZ alapú övezeti besorolása 

19

TULAJDONVIZSGÁLAT 


A tervezési területen, az erdő (E-TG) és a közkert (Z-KK) övezetek területe kárpótlás során 

felparcellázásra, magántulajdonosokhoz került. Ezek a területek korábban állami tulajdonban és a 

Duna Mgtsz kezelésében voltak. A telekmegosztásokat a földhivatali alaptérképre már átvezették, de 

az új tulajdoni állapotok jelenleg (2006. 10. 02. állapot) a tulajdoni lapokon széljegyként szerepelnek, 

tehát földhivatali záradékolásuk még nem történt meg. A sok tulajdonos miatt többnyire 500-2000 m 2 - 

es telkekre osztották a területet. A legnagyobb telek 23 hektáros, a vasút mellett található, de a 

Rákos-patak mentén akad 150 m 2 -es telek is. Egy-egy teleknek több tulajdonosa is lehet. 

Ssz. Hrsz Cím Terület Művelési ág Tulajdonos/Kezelő Széljegy 

1. 40613/2 202 

Kivett 

beépítetlen terület 

3) Magyar Államvasutak Rt. 1/1 

1087 Budapest VIII.ker. Kerepesi út 3. 

- 

2. 40614/1 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Hortobágyi 

utca 4. 

1648 

3. 40637/1 3802 

4. 40640/4 

5. 40640/5 

6. 40640/6 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Kabai u. 4-1 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Kabai u. 4-2 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Paprika u. 

49. 

756 

726 

719 

7. 40640/7 793 

8. 40640/8 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Kabai u. 

1072 

9. 40640/9 873 

10. 40644 

11. 40646/1 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Paprika u. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Paprika u. 

7037 

3210 

Kivett 

lakóház udvar 

Kivett 

közterület 

Kivett 

lakóház gazdasági 

épület udvar 

Kivett 


gazdasági épület 

Kivett 

lakóház és egyéb 

épület 

Kivett 

közterület 

Kivett 

iparvasút 

Kivett 

beépítetlen 

terület 

Kivett 


udvar 

Kivett 

közterület 

8) Nagyti László (1962) 1/3 

2000 Szentendre Barackos u. 173. 

9) Ács András (1964) 1/3 

1077 Budapest VII.ker. Jósika u. 15. 

10) Winter Béla (1963) 1/3 

1063 Budapest VI.ker. Szív u. 14. 2/6. 

3) Budapest X.ker. Önkormányzat 1/1 

1102 Budapest X.ker. Szent László tér 29. 

4) Danó Ernő (1941) 1/2 

5) Danó Ernőné 1/2 

1106 Budapest X.ker. Kabai u. 4. 

1) 3) Nagy Rezső (1943) 1/2, 1/2 

1106 Budapest X.ker. Kabai u. 4/B 

3) Herbák Miklós (1945) 1/2 

4) Herbák Miklósné (1939) 1/2 

1106 Budapest X.ker. Paprika u. 49. 





3) Fővárosi Önkormányzat 1/1 

1052 Budapest V.ker. Városház u. 9-11. 

1) Magyar Állam 1/1 

kezelő 

2) X. ker. Tanács VB műszaki Osztálya 

1475 Budapest X.ker. Pataki I. tér 29. 



- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

Tulajdonjog 

bejegyzés 

Budapest X.ker. 

Önkormányzat 

1102 Budapest 

X.ker. 

Szent László tér 

29. 

- 

20



12. 40647/1 1071 

13. 40647/2 

14. 40648 

15. 40649 

16. 40650 

17. 40651 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Paprika u. 

50 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Paprika u. 

48 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Paprika u. 

44-1. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Paprika u. 

44-2. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Paprika u. 

44. 

1086 

1068 

1052 

2168 

2176 

18. 40652 2267 

19. 40653/1 

20. 40655/1 

21. 40655/2 

22. 40656/1 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Hortobágyi 

u.5. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Hortobágyi 

u. 9-1. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Hortobágyi 

u. 9-2. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Nemes U. 

11. 

2350 

2242 

1959 

1796 

Kivett 


Kivett 



Kivett beépítetlen 

terület 

Kivett 

lakóház udvar garázs 

Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


udvar 

Kivett 



Kivett 

udvar 

Kivett 



23. 40656/2 237 Kivett udvar 

24. 40657 2021 

25. 40658 1054 

26. 40659 1067 

Kivett 


Kivett 



Kivett 


8) Nagyti Zoltán (1967) 1/2 

2000 Szentendre Szél u. 2. 

9) Dudás Zoltán (1968) 1/2 

1075 Budapest VII.ker. Holló u. 15. 

5) Dudás Zoltán (1968) 1/3 

1075 Budapest VII.ker. Holló u. 15. 

6) Nagyti Zoltán (1967) 2/3 

2000 Szentendre Szél u. 2. 

2) 3) Szentpéteri Jánosné (1932) 1/2, 1/2 


2) 3) 6) Bartuszek Imre (1950) 3/6, 1/6, 

1/6 

1106 Budapest X.ker. paprika u. 44. 

7) Bartuszekné Kele Hajnalka (1955) 1/6 

1106 Budapest X.ker. Paprika u. 44. 

5) Nánási Kertészet Termelő és Szolgáltató 

Kft. 1/1 

1048 Budapest IV.ker. Sárpatak u. 3.. 

4) Pulse-Tronic Impulzustechnikai és 

Szolgáltató Kft. 1/1 

1165 Budapest XVI.ker. Emma u. 2. 

7) Pulse-Tronic Impulzustechnikai és 

Szolgáltató Kft. 1/1 

1165 Budapest XVI.ker. Emma u. 2. 

3) Egis Gyógyszergyár Rt. 1/1 

1102 Budapest X.ker. Keresztúri út 30-38. 

1) Szemes Julianna (1955) 1/1 

1106 Budapest X.ker. Hortobágyi u.9. 

1) Vajda Isvánné (1947) 1/1 

1106 Budapest XVI.ker. Márvány u. 27. 

5) Vojtkó Attila (1966) 1/1 

1048 Budapest IV.ker. Sárpatak u.1. 





9) Nguyen Thi Hong Van (1965) 1/1 

1154 Budapest XV.ker. Népfelkelő u.85. 

9) Máté Lajosné (1937) 1/1 

.1106 Budapest X.ker. Nemes u 17. 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

21



27. 40660 

28. 40661 

29. 40662 

30. 40679/4 

31. 40686/1 

32. 40686/2 

33. 40687/1 

34. 40687/3 

35. 40687/4 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Kabai u. 8. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Kabai u. 10. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Kabai u. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Nemes u. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Nemes u. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Hortobágyi 

u. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Hortobágyi 

u. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Hortobágyi 

u. 

1085 

1084 

36. 40689/1 5 1405 

37. 40692/2 1020 

38. 40692/5 322 

39. 40694/6 552 

40. 40694/9 1543 

41. 40694/13 3465 

42. 40694/14 2 7992 

43. 40694/15 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Pilisi út 7. 

Kivett 


egyéb épület 

Kivett 



3127 Kivett közterület 







2006 

Kivett 

közforgalmú 

vasút 

Kivett 

közterület 

Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 

Rákos-patak 

Kivett 



3) Szöke Árpád Tiborné (1946) 5/10 

1106 X.ker. Kabai u. 8. 

6) Tibory Ferenc (1971) 3/10 

1132 Budapest XIII.ker. Gyöngyösi u. 19. 

V./17. 

7)Tibory Barbara (1975) 2/10 

1106 Budapest X.ker. Juhász u.31. 

3) Szentpéteri Jánosné (1932) 1/2 


4) Töpler Marianna (1955) 1/2 

1106 Budapest Kabai u.10. 
















kezelő 











3) 4) Dr. Körmendy Béláné (1942) 1/4, 1/4 

1106 Budapest X.ker. Pilisi út 7. 

5) Vacsora Pál (1937) 1/4 

6)Vacsora Orsolya (1970) 1/4 



kezelő 

2) Fővárosi Mélyépítő Beruházási és 0/0 

Üzemeltető Vállalat 

1475 Budapest IX.ker. Markusovszky tér 1. 

3) 4) Dr. Körmendy Béláné (1942) 2/4 


6) Vacsora Orsolya (1970) 2/4 


- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

22



44. 40694/16 207 

Kivett 

közterület 



- 

45. 40694/17 598 

Kivett 

közterület 



6) 9) 10) Scheiling Antalné (1937) 1/8, 

2/8, 1/8 

1140 Budapest XIV:ker. Füredi út 24. 

- 

46. 40694/18 734 

Kivett 


12) Balogh Elemér (1968) 2/8 

1161 Budapest XVI. Ker. József u. 18. 

7) Kasza Gáborné (1941) 1/8, 1/8 

1149 Budapest XIV.ker. Pillangó park 8/B. 

10.em. 62. 


- 

47. 40694/19 310 

Kivett 


kezelő 



1475 Budapest IX.ker. Markusovszky tér 1. 

- 

2) Hevesi Tóth Mihályné (1943) 1/5 III.rész 

1106 Budapest X.ker. Hortobágyi u.9. 2) Özvegyi jog 

48. 40695/8 5748 

Kivett 


6) Nagyné Szemes Judit (1955) 1/5 

1106 Budapest X.ker. Hevesi u. 140695 

Mellinger Alajosné 

1066 Budapest 

hrsz. 

VI.ker. Jókai u. 26. 

1100 

+3 tulajdonos 

+ 2 fő 

49. 40695/10 

Budapest 

X.ker. 

Heves u. 

1100 

762 

Kivett 

közterület 



- 

50. 40695/11 

Budapest 

X.ker. 

Heves u. 

2830 

Kivett 

közterület 



- 

14) Dr. Hiripi Zsolt (1961) 1521/24693 III.rész 

1121 Budapest XII.ker. Alkony u. 6-8. 2) Özvegyi jog 

51. 40695/12 6386 

Kivett 


15) Szemes János 8904/24693 

1141 Budapest XIV. ker. Cinkotai u.81. 


1066 Budapest 

18) Mari Balázsné (1943) 14268/24693 VI.ker. Jókai u. 26. 

1106 Budapest X.ker. Váltó u. 14. 

+ 2 fő 

14) Dr. Hiripi Zsolt (1961) 1521/24693 III.rész 

1121 Budapest XII.ker. Alkony u. 6-8. 2) Özvegyi jog 

52. 40695/13 1 3897 

Kivett 


15) Szemes János 8904/24693 

1141 Budapest XIV. ker. Cinkotai u.81. 


1066 Budapest 

18) Mari Balázsné (1943) 14268/24693 VI.ker. Jókai u. 26. 


+ 2 fő 

Tulajdonjog 

bejegyzés: 

2 5877 szántó 

Fehérné Kenéz 

Gabriella (1962) 

1148 Budapest 

1) Duna MgTsz. 25879/33535 

XIV:ker. 

53. 40698/2 

1210 Budapest XXI.ker. Orion u. 14. 

2) Prosperitás Építőipari Rt. 7656/33535 

Kalapács u. 19/b 

Dr. Vári Csaba 

7654 

gyep 

(legelő) 

1094 Budapest IX.ker. Viola u. 45. 

(1970) 

1112 Budapest 

XI.ker. 

Hegyalja út 176- 

178 

+ 15 széljegy 

54. 40698/16 11 

Kivett 

transzfor-mátorház 

1) Duna MgTsz. 

1210 Budapest XXI:ker. Orion u. 14. 

- 

55. 40698/17 331 

Kivett 


2) Kulik Antal (1941) 1/1 

1139 Budapest XIII.ker. Röppentyű köz 1. 

III.21. 

- 

56. 40698/18 333 

Kivett 


1) Kulik Antal (1941) 1/1 

1139 Budapest XIII.ker. Röppentyű köz 1. 

III.21. 

- 

23



57. 40698/19 1456 

Kivett 


2) Takács György (1953) 1/1 

1044 Budapest IV.ker. Gárdonyi út 32. 

- 

58. 40698/20 780 

59. 40698/21 141 

60. 40698/22 498 

61. 40698/23 601 

62. 40698/24 202 

63. 40698/25 236 

64. 40698/26 333 

65. 40698/27 303 

66. 40698/28 320 

67. 40698/29 460 

68. 40698/30 402 

69. 40698/31 320 

70. 40698/32 230 

71. 40698/33 305 

Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


2) Kovács István (1945) 1/1 

1171 Budapest XVII.ker. Rákoscsaba u. 

22. 

1) Lauber Lászlóné (1936) 12/44 

1161 Budapest XVI.ker. János u. 171 

9) Vad Jánosné (1947) 4/44 

1160 Budapest XVI.ker. Pálffy tér 3. 

+ 7 tulajdonos 

2) Illésy Margit (1954) 1/1 

1023 Budapest II.ker. Orgona u. 7. 

5) Holló Béla (1934) 20/188 

1148 Budapest XIV.ker. Ajka u.19. 

24) Huszár Tiborné (1937) 4/188 

1118 Budapest XI.ker. Radvány u. 6. 


2) Dr. Márton Gyula (1926) 24/63 

1173 Budapest XVII.ker. Kaszáló u.135. 

5) Szalaknai Ferenc (1940) 19/63 

6) Szalaknai Mária (1933) 20/63 

1024 Budapest II.ker. Margit körút 39. 

6.em.4. 

5) Szalaknai Ferenc (1940) 37/74 

6) Szalaknai Mária (1933) 37/74 

1024 Budapest II.ker. Margit körút 39. 

6.em.4. 

1) Renner Márton Ferenc (1955) 52/104 

1209 Budapest XX.ker Kenyér u.41. 

2) Dr. Babó Tivadarné (1953) 52/104 

1195 Budapest XIX.ker. Árpád u. 103. 

1) Végh Miklósné (1920) 1/1 

1031 Budapest III.ker. Emőd u.26/6 

1) Geizuráné Váradi Erzsébet (1936) 8/100 

1165 Budapest XVI.ker. Album u.16. 

15) Tóth Judit (1960) 4/100 

1173 Budapest XVII:ker. Újlak u.59. 

I.em.4. 


1) Sirovecz Jánosné (1957) 4/144 

1088 Budapest VIII.ker. Bródy S. u. 23/a. 

III./15. 

16) Sós Ferenc (1962) 6/144 

1055 Budapest V.ker. Szent István körút 

15. 5/2 


1) Kunné Csepi Ildikó (1940) 1/1 

1144 Budapest XIV.ker. Ond vezér u 1-3 

VI/82. 

2) Brantner Antal (1929) 4/100 

1148 Budapest XIV.ker. Kerepesi u. 38. 

II/20a. 

23) Mészáros László (1950) 4/100 

1223 Budapest XXII.ker. Rákóczi u. 4. 


2) Agócs Józsefné (1936) 4/72 

1174 Budapest XVII.ker. Széchenyi u.20. 

10) Dr. Oravecz László Antal (1964) 8/72 

2100 Gödöllő Blaháné u.140. 


1) Abonyi István (1933) 8/96 

1111 Budapest XI.ker. Irinyi J. u. 39. 

8) Fodor Zoltán (1975) 4/96 

1095 Budapest IX.ker. Mester u. 53. IV/6. 


- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

Tulajdonjog 

bejegyzés 

Sós Ferenc (1962) 

1055 Budapest 

V.ker. 

Szent István körút 

15. 5/2. 

- 

III.rész 

Holtig tartó 

haszonélvezeti jog 

Gulyás János 

(1938) 

1105 Budapest 

X.ker. 

Martinovics tér 6/B 

Tulajdonjog 

bejegyzés 

Fabók Istvánné 

(1959) 

2141 Csömör 

Ferenc u. 9. 

- 

24



72. 40698/34 346 

73. 40698/35 229 

74. 40698/36 338 

75. 40698/37 269 

76. 40698/38 281 

77. 40699/5 3 5433 

a) 2 

3277 

b) 1 

2156 

78. 40699/21 684 

79. 40699/22 334 

80. 40700/3 7445 

Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 

feltöltött 

terület 

Szántó (3) 

kivett 

beépítetlen 

terület 

kivett 

beépítetlen 

terület 

Kivett 

Rákos-patak 

2) Molnár Tiborné (1933) 4/108 

1163 Budapest XVI.ker. Thököly u. 71. 

7) Nedaluha Péter (1980) 6/108 

1164 Budapest XVI:ker. Batthyány I. u. 

9/B. 


1) Nagy György (1925) 4/72 

1143 Budapest XIV.ker. Gizella u. 18/b. 

7) Gyökös Józsefné (1946) 8/72 

1171 Budapest XVII.ker. Kék liliom u. 30. 


2) Bóskóné Lengyel Ilona (1951) 1/1 

1031 Budapest III.ker. Amfiteátrum u. 

21. IX. 87. 

1) Halmai Tibor (1946) 12/84 

1157 Budapest XV.ker. Zsókavár u. 2. 

V/18. 

6) Halmai Kálmán (1954) 12/84 

1163 Budapest XVI.ker. Thököly út 27. 


2) Balázs Tiborné (1911) 16/88 

1165 Budapest XVI.ker. Bökényföldi u. 

30. 

7) Elizabeth Tóth 

448-D. Hamilton Street, Somerset New 

Jersey, 08873 USA 


2) Csepeli Duna Mezőgazdasági 

Termelőszövetkezet 12158/35438 

1214 Budapest XXI.ker. Orion u. 14. 

3) Gattyán György (1943) 23280/35438 

1162 Budapest XVI.ker. Rákosi út 178. 

5) Haide István Bence ( 1972 ) 1/2 

1140 Budapest XIV.ker. Vezér út 69/d 

6) Németh Andrásné ( 1949 ) 1/2 

1174 Budapest XVII.ker. Bél M. u. 37. 

1) , 4) 80/134 , 

54/134 

Lengyelné Bende Klára ( 1955 ) 1/1 

1031 Budapest III.ker. Rozália u. 57 . 


kezelő 



1475 Budapest IX.ker. Markusovszky tér 

1. 

- 

- 

- 

- 

- 

Tulajdonjog 

bejegyzés: 

Máté Jánosné 

1215 Budapest 

XXI.ker. 

Kolozsvári u.42. 

Budayné 

Haluskay Jolán 

1081 Budapest 

VIII.ker. 

Népszínház u. 

28/B 7/26 


- 

- 

- 

25



81. 40700/4 

82. 40700/5 

3 3134 

a) 

836 

b) 2 

6452 

c) 

5846 

1 5659 

a) 

74 

b) 

977 

c) 1 

4608 

83. 40700/6 7263 

84. 40700/7 

85. 40700/8 

86. 40700/9 

87. 40700/10 

88. 40700/11 

89. 40700/12 

90. 40700/13 

91. 40700/14 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u.10j 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 10i 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 10h 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 10g 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 10f 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 10e 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 10d 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 10c 

838 

911 

947 

947 

995 

947 

947 

913 

Kivett 


Szántó (4) 

Szántó (4) 

Kivett 


Kivett 


Gyep (Rét) (4) 

Kivett 

út 

Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


1) Duna MGTSz 0/0 

1210 Budapest XXI.ker. Orion u 14. 

1) Duna MGTSz 9913/15660 

1210 Budapest XXI.ker. Orion u 14. 

2) Sági Ernő (1952) 2992/15660 

1106 Budapest X.ker. Váltó u.41. 

4) ZS.V.ZS. Szolg. Kft. 2755/15660 

1165 Budapest XVI.ker. 

Hunyadvár u. 52. 



3) Kósa József (1983) 1/2 

1140 Budapest XIV.ker. Czobor u. 8. 

4) Kósa József (1960) 1/2 

1140 Budapest XIV.ker. Czobor u.8. 

3) Ambrus Ferenc (1986) 1/1 

1100 Budapest X.ker. Juhász u. 22. 

3) Bicskei Attila (1960) 1/1 

1185 Budapest XVIII.ker. Kassa u. 137. 

3) Klöczl Tamás (1968) 1/2 

1106 Budapest X.ker. Pesti G.u.23. 

4) Klöczlné Szabó Edit (1974) 1/2 

1160 Budapest XVI.ker. Zalavár u.4. 

3) Dr Gáborjáni Szabó Attila (1954) 1/2 

4) Dr Gáborjáni Szabó Attiláné (1957) 1/2 

1042 Budapest IV.ker. Árpád u. 56/a. 

III/7. 

4) Varga Sándor (1952) 1/2 

1108 Budapest X.ker. Szölövirág u. 10. 

VIII/36. 

5)Dolcsekó Irén Ilona (1944) 1/2 

1106 Budapest X.ker. Váltó u. 10.e. 

3) Nonn Kristóf (1977) 1/1 

1106 Budapest X.ker. Dömsödi u.7/b 

3) Toncs Péter (1974) 1/2 

1121 Budapest XII.ker. Hegyhát u. 41. 

5)Toncsné Gerstenbrein Ágnes (1976) 1/2 

1125 Budapest XII.ker. György Aladár u. 

11-25. 

Tulajdonjog 

bejegyzés: 

Kaszala István 

(1931) 

1046 Budapest 

IV.ker. 

Bucka u.65. 

Vajda István 

6000 Kecskemét 

Czollner köz 24. 

II/22. 


Tulajdonjog 

bejegyzés: 

Rizmayerné 

Palyov Katalin 

Cím….. 

Bányai Zsolt 

(1971) 

1106 Budapest 

X.ker. 

Hatház 

u.10.fszt.1. 

+ 9 széljegy 

III.rész 

Holtig tartó 

haszonélvezeti jog 

Ambrus Ferenc 

(1960) 

Ambrus Ferencné 

(1967) 

1106 Budapest 

X.ker. Juhász u.22. 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

26



92. 40700/15 

93. 

40700/16 

40700/16/ 

A/1 

40700/16/ 

A/13 

94. 40700/17 

95. 40700/18 

96. 40700/19 

97. 40700/20 

98. 40700/21 

99. 40700/22 

100. 40700/23 

101. 40700/24 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u. 

10b 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó 

u.10a 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó 

u.10a 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Váltó 

u.10a 

I.em.3. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.32. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.30. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.28. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.26. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.24. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.22. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.20. 

1106 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.18. 

870 

1045 

Kivett 


Kivett 


251 teremgarázs 

53 

1013 

1010 

1113 

1127 

1127 

1127 

1127 

900 

Lakás 

2 szoba 

Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


Kivett 


medence 

Kivett 


medence 

Kivett 


3) Somodi Mihály János (1961) 1/2 

1145 Budapest XIV.ker. Róna u. 105/A. 

III/34. 

4) Somodiné Szabó Gabriella (1965) 1/2 

1145 Budapest XIV.ker. Róna u. 105/A. 

III/34. 

4) Társasház Tulajdon 

A tulajdonjogot a 40700/16/A/1-13 

helyrajzi számú különlapok tartalmazzák. 

Eszmei hányad: 348/1000 

Tulajdonforma: Társasági 

1) Kontrexió Építőipari és Fejlesztő Kft. 

6/14 

2251 Tápiószecső Dózsa György u. 2. 

7) Jeránek Krisztina (1971) 1/14 

1106 Budapest X.ker. Nemes u. 26. 


Eszmei hányad: 77/100 

Tulajdonforma: magán 

2) Szilágyi Katalin (1974) 1/1 

1145 Budapest XIV.ker. Columbus u. 22/b 

3) Höchst Ferenc (1954) 1/2 

1106 Budapest X.ker. Pesti Gábor u.33. 

4) Höchst Ferencné (1960) 1/2 

1106 Budapest X.ker. Pesti Gábor u.33. 

3) Vida Alfréd (1958) 1/2 

1108 Budapest X.ker. Tavasz u. 4. 

3.em.19. 1/2 

4) Vidáné Faragó Erzsébet (1960) 1/2 

1108 Budapest X.ker. Tavasz u. 4. 3.em.19 

3) Szabó Zsolt (1946) 1/2 

4) Szabóné Stefan Erika (1959) 1/2 

1106 Budapest X.ker. Hárslevelű u. 28. 

2.em. 

5) Jeránek Tamás (1970) 1/2 

6) Jeránek Krisztina (1971) 1/2 

1161 Budapest XVI.ker. József u. 8/A 

5) Beöthyné Schultz Krisztina (1958) 1/2 

6) Beöthy Péter (1956) 1/2 

1141 Budapest XIV.ker. Csernyus u. 60. 

III.1. 

3) Ocsenás Tibor (1957) 1/2 

4) Ocsenás Bethlen Margit (1966) 1/2 

1106 Budapest X.ker. Gyakorló 

u.7.6.em.37. 

3) Somlyodi Csaba (1957) 1/1 

1106 Budapest X.ker. Gyakorló út 4/f. 

D.lh.X.42. 

3) Asztalos Péter (1968) 1/2 

4) Asztalos Hajnal (1971) 1/2 

1000 Budapest Róna u. 1-3. I/3. 

-- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

27



102. 40701 

103. 40906/118 

104. 40906/119 

105. 40906/120 

106. 40906/121 

107. 40906/122 

108. 40906/123 

109. 40906/124 

110. 40906/125 

111. 40906/126 

112. 40906/127 

113. 40906/128 

114. 40906/129 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Pilisi u. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.36. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u.27. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u.29. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u.31. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u.33. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u.35. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Váltó u.35. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.36. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.34. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.32. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.30. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.28. 

1 5594 

621 

578 

578 

581 

582 

650 

548 

592 

579 

578 

583 

581 

Kivett 

közterület 

Kivett 


Kivett 



Kivett 


Kivett 



Kivett 


Kivett 


Kivett 



Kivett 



Kivett 



Kivett 


Kivett 


Kivett 




6) Ösz Sándor (1946) 1/1 


3) 6) 7) 9) 10) Dreilinger Rudolf (1940) 

1/8, 1/8, 2/8, 1/8, 1/16 


8) 11) Dreilinger Rudolfné (1946) 2/8, 

1/16 


4) 6) 7) Kériné Murin Krisztina (1963) 

4/10, 3/10, 3/10 


3) 5) Váczi Györgyné (1941) 1/2, 1/2 


7) Paczulákné Ördög Bernadett (1977) 1/2 

1076 Budapest VII.ker. Verseny u. 14. 

III/2. 

8)Paczulák Norbert (1975) 1/2 

1076 Budapest VII.ker. Szinva u. 7. III/17. 

6) Dinnyés József (1946) 1/2 

7) Dinnyés Józsefné (1944) 1/2 


5) Koppányi Dénesné (1949) 3/12 

10) Koppányi Tímea (1977) 1/12 

1106 Budapest X.ker. Váltó u.35/a 


2) Somogyi Károly (1962) 1/1 

1106 Budapest X.ker. Rákos-völgyi u.36. 

14) Sági Ágnes Beatrix (1972) 1/1 


2) Csákvári Istvánné (1928) 6/12 

5) 6) Csákvári Éva (1962) 4/12, 2/12 


2) Dreilinger Nándor (1946) 1/4 

3) 4) Dreilinger Nándorné (1952) 1/4., 

2/4 


1) Nagy Lajos (1931) 1/1 


- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

28



115. 40906/130 

116. 40906/131 

117. 40906/132 

118. 40906/133 

119. 40906/134 

120. 40906/135 

121. 40906/136 

122. 40906/137 

123. 40906/138 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.38. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u. 26. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Nemes 

u.42. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.29. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.31. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.33. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.35. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.37. 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

u.39. 

537 

646 

627 

568 

572 

570 

577 

570 

570 

124. 40907/7 7752 

125. 40908/4 

1100 

Budapest 

X.ker. 

Rákosvölgyi 

utca 

1206 

Kivett 



Kivett 



Kivett 



Kivett 


és udvar 

Kivett 


Kivett 



Kivett 


Kivett 


garázs 

Kivett 


Kivett 


Kivett 

közterület 

7) Márton András (1978) 1/1 

1106 Budapest X.ker. Nemes u. 38. 

5) Márton András (1947) 1/2 

6) Márton Mónika (1980) 1/2 


5) Kardos László (1943) 1/2 

6) Kardos Lászlóné (1945) 1/2 

1106 Budapest X.ker. Hatház u. 2. 

1.em.4. 

5) Krámli István (1933) 1/1 

2765 Farmos, Zrínyi u. 10. 

7) Szajbertné Nagy Krisztina (1969) 1/3 

8) Szajbert Ferenc (1936) 1/3 

9) Szajbert Péter (1965) 1/3 

1045 Budapest IV.ker. Rózsa u.10. 8/46 

5) 6) Németh István (1971) 1/4, 3/4 

1106 Budapest X.ker. Rákos-völgyi u. 33. 

3) 4) Mihálfy Szilvia (1969) 1/2, 1/2 

1106 Budapest Rákos-völgyi út 35. 

2) Debreczeniné Máté Katalin (1960) 1/1 

1106 Budapest X.ker. Rákos-völgyi út 37. 

2) Rizmayer József (1955) 1/1 

1180 Budapest XVIII.ker. Derkovits u.32. 





III.rész 

Haszonélvezeti jog 

Márton András 

(1947) 

Márton Andrásné 

(1951) 

1106 Budapest 

X.ker. Váltó u. 45. 

- 

- 

- 

- 

- 

III.rész 

Özvegyi jog 

Szalai Gézáné 

(1919) 

1106 Budapest 

X.ker. 

Rákos-völgyi út 

35. 

- 

- 

- 

- 

29



126. 40908/10 2012 

Kivett 

út 



- 

127. 40908/11 732 

Kivett 




- 

128. 40908/12 239 

Kivett 

szivattyúház 



129. 40908/13 636 

Kivett 




- 

130. 40908/14 637 

Kivett 




- 

131. 40908/15 671 

Kivett 




- 

132. 40908/16 418 

Kivett 

út 



- 

133. 40908/17 795 

Kivett 




- 

134. 40908/18 712 

Kivett 




- 

135. 40908/19 673 

Kivett 




- 

136. 40908/20 2 445 

Kivett 

út 



- 

137. 40909/22 992 

Kivett 


3) 4) Csörnyei József (1951) 1/2, 1/2 

1106 Budapest X.ker. Nemes u. 44/c 

- 

III. 

Haszonélvezeti jog 

4) Sára István (1949) 1/8 

Kossár László 

138. 40909/23 990 

Kivett 


1106 Budapest X.ker. Nemes u. 48/A 

12) Leibingerné Kossár Tímea (1975) 1/8 

2143 Kistarcsa Kinizsi u.11. 

(1951) 

Kossár Lászlóné 

(1953) 


1160 Budapest 

XVI.ker Szérű 

u.31. 

III.rész 

Holtig tartó 

2) Petrányi Miklós (1931) 2/12 haszonélvezeti jog 

139. 40909/27 808 

Kivett 


1106 Budapest X.ker. Nemes u.44. 

8) Petrányi Miklós (1960) 2/12 

1136 Budapest XII.ker. Sallai Imre u. 5/B. 

Felszeghy 

Györgyné (1957) 

1144 Budapest 


XIV.ker. 

Szentmihályi u.31. 

3. em. 12. 

III.rész 

Holtig tartó 

1) Kiter György (1960) 2/12 haszonélvezeti jog 

Kivett 

1149 Budapest XIV.ker. Egressy u.82. Felszeghy 

140. 40909/28 807 lakóház udvar 2) Engelmann József (1947) 5/12 Györgyné (1957) 

garázs 

3) Engelmann Józsefné (1952) 5/12 1144 Budapest 

1106 Budapest X.ker. Nemes u.44. XIV.ker. 

Szentmihályi u. 

31. 3 .em. 12. 

30

s utca 

40696/2 

40696/3 

Kerepesi út 

40692/5 

40696/5 

40696/4 

40559/4 

40692/2 

40694/6 

40694/19 

40694/9 

40699/1 

H\ U+221At\ U+2321 

40688/3 

40694/18 

40694/13 

40694/17 


40689/1 

40900/1 

40615/1 

Kerepes i Ět 

40695/8 

8a 

40890/1 

Pilisi utca 

40694/15 

40698/3 

3 

8b 

40890/2 

40695/13 

40890/3 

40698/4 

40613/2 

10 

5 

40900/2 

Pesti G-bor utc a 

12 

7a 

40891 

40888/1 

40694/16 

40695/11 

40698/5 

40698/6 


40698/7 

40698/8 

40889 

40698/9 

40698/10 

40614/1 

40892 

40888/2 

40887 

40887 

Heves utca 

40698/11 

40698/12 

40698/13 

40687/1 

40637/1 

7b 

40898 

9 

Juh-sz utca 

40893 

Rákos-patak 

40698/14 

40699/20 

40653/1 

KeresztĚri Ět 

40886 


40886 

11 

40816/2 

40894 

40885 

40845 

40695/12 

40652 

40644 

39213/1 

40885 

40816/1 

40895 

13 

Pog-ny utca 

Juhász utca 

40640/8 

40699/10 

40655/1 

40646/1 

40640/9 

40884 

18 

40895 

40884 

40816/1 

15 

40884 

40900/2 

40655/2 

40651 

40896 

40883 

20 

40901/3 

40883 

40698/15 

40640/7 

40815 

2b 

40901/43 

40817 

17 

40897 

40882 

22 

4a 

40882 

40901/4 

40845 

40814 

24 

4b 

40877 

19 

40818/1 

6 

7 

40812 

26 

22 

22 

20 

40811 

Juh-sz utca 

40695/10 

40698/16 

40701 

40698/17 

40698/18 

40699/8 

40699/9 

40699/11 

40699/19 

Paprika utca 

40700/49 

40640/4 

40699/18 

40650 

40640/6 

40881 

40901/7 

40878 

40813 

40881 

40818/2 

40901/8 

40698/19 

40694/14 

40686/2 

40700/51 

40656/1 

40649 

40640/5 

40699/7 

40699/17 

40687/4 

40699/12 

40699/16 

40700/47 

40700/48 

40700/50 

40656/2 

40657 

40648 

40879 

40667/23 

40901/9 

40819 

40698/20 

9 

52 

40880/1 

22 

11 

40810 

8 

40880/4 

40698/21 

40698/22 

40647/2 

40876 

40901/12 

21 

24a 

40820 

24 

13 

Pog-ny utca 

40763 

10 

30 

28 

32 

34 

40674/3 

24 

40809 

Paprika ut ca 

40821 

40674/2 

40880/3 

26 

54 

24b 

17 

26 

P esti G-bor utca 

40698/23 

40698/24 

40698/25 

40698/26 

40698/27 

40698/28 

40698/29 

40699/6 

40699/15 


40699/14 

40700/46 

40700/52 

40658 

40700/45 

40647/1 

40662 

40659 

40875 

40901/13 

40901/49 

12 

40808 

40762 

56 

15 

40901/14 

40822 

28 

40764 

19 

30a 

30b 

40698/30 

40698/31 

40698/32 

40698/33 

40698/34 

40698/35 

40698/36 

40698/37 

40698/38 

40699/13 

40700/42 

40700/41 

40700/54 

40700/44 

40660 

Kabai utca 

40674/1 

40675 

40684/2 

40873 

28 

58 

23 

40874 

40807 

Heves utca 

40700/30 

40700/40 

40700/55 

40661 

40676 

40673 

40872 

40871/2 

40823 

40699/21 

40700/31 

14b 

40700/38 

40700/43 

Nemes utca 

40684/1 

40901/46 

60 

30 

40685/1 

14a 

40871/1 

40761 

40700/32 

40700/56 

40901/47 

21 

40677 

40806 

26 

21 

40765 

40859 

25 

40824 

40699/22 

40901/48 

32 

40685/2 

40683/1 

40678 

62 

40760 

40687/3 

40700/33 

40700/39 

40700/24 

40700/23 

40686/1 

40683/2 

40870 

40759 

40679/1 

40901/27 

40805 

34 

28 

23 

38 

27 

40901/52 

40898 

64 

40766 

32 

40858 

36 

40869 

40758 

40700/61 

40700/34 

40700/53 

40700/57 

40700/22 

40901/28 

Heves utca 

40700/35 

40700/21 

23 23 

40679/2 

30 

34 

40804 

29 

25 

40767 

40868 

40826 

40857 

36 

40901/29 

2 

25a 

32 

40803 

36 

40827 

27 

40757 

1 

40901/26 

40700/62 

40700/63 

Rákos-patak 

40682 

40679/3 

40700/37 

40700/58 

40700/20 

40681 

31 

40856 

31 

40768 

40680 

4 

40712/1 

40700/64 

27 

15 

40901/30 

38 

40867 

34 

40712/2 

40 

38 

40756 

40828/1 

29 

40828/1 

40 

40855 

40827 40828/2 

25b 

17 

40802 

33 

19 

40906/113 

40769 

33 

6 

21 

40 

40906/114 

40866 

40829 

40755 

40801 

42 

40906/117 

31 

40906/115 

35 

36 

35 

40770 

40711 

40854 

23 

42 

40829 

8 10 

12 

40700/65 

40700/66 

40700/67 

40700/68 

40700/69 

40700/70 

40700/71 

40700/72 

40700/73 

40700/74 

40700/75 

40700/19 

40700/36 

40700/59 

40700/6 

40700/18 

40700/17 

44 

42 

4 0906/106 

3 

40713 

40865 

40754 

38 

40830 

40800 

44 

33 

37 

46 

37 

40853 

40771 

44 

40830 

Dorogi utca 

40710 

31 

40 906/105 

40906 /116 

40864 

20 

40 

40831 

40753 

39 

40787 

40906 /104 

5 

40714 

48 

40799 

39 

35 

46 

40772 

40852 

46 

40708 

40831 

08/6 

40709 

50 

40863/2 

40901/45 

40832 

40752 

42 

Juh-sz utca 

40798 

40863/1 

40901/44 

7 

48 

37 

40715 

41 

40851 

41 

14 

40832 

40773 

48 

40862 

52 54 

40908/5 Nemes utca 

22 

33 

24 

25 

23 

40906/103 

40751 

40797 

40707 

40833 

50 

39 

5b 

EZ A TERV A MŰ-HELY ZRT. SZELLEMI TULAJDONA, VÉDELMÉT A 7/ 1978/ II. 1./ MT RENDELET BIZTOSÍTJA 

MŰ - HELY ZRT. 

Tervező és Tanácsadó 

Részvénytársaság 

1065 Budapest, 

Bajcsy-Zsilinszky út 31. 

Pilisi utca 

40700/16 

40700/60 

40700/14 

40700/15 

Dorogi utca 

40700/3 

40700/8 

40700/9 

40700/10 

40700/11 

40700/12 

40700/13 

Váltó utca 

40700/7 

43 

44 

43 

40716 

9 

40850 

40774 

16 

40833 

40906/123 

40906/122 

40906/121 

40906/120 

4070029 

35 

56 

40861 

40706 

40845 

11 

40750 

40849/2 

46 

40796 

40834 

45 

40705 

45 

18 

52 

40775 

37 

40834 

40717 

58 

41 

40704 

40849/1 

40860/2 

40749 

7a 

40835/1 

40703 

40703 

40795 

13 

40848 

48 

40835/1 

47 

54 

Hev es utca 

40776 

40718 

20 

40835/2 

43 

60 

7b 

40735 

40835/2 

40903 

40860/1 

40847 

40748 

45 

15 

40836 

40794 

40702 

50 

40719 

22 

49 

56 

9 

40777 

40836 

40724 

40724 

12 

40904 

40846/1 

40725 

40729/1 

40726 

11 

40793 

51 

40747 

47 

58 

17 

40837 

40727 

14 

52 

24 

40720 

40906/138 

40906/137 

40906/119 

40906/128 

40908/4 

40906/136 

40906/118 

40906/129 

40906/135 

40906/130 

40679/4 

40906/134 

40906/131 

Budapest, X. kerület, 

Pilisi utca - L4 övezet - belterületi határ - 

Nemes utca - Kabai utca - MÁV vasútvonal 

által határolt terület kerületi szabályozási terve 

TULAJDONVIZSGÁLAT 

LÉPTÉK M=1:2000 

SZERKESZTŐ 

TERVEZŐ V.IG.: 

Zahumenszky Dávid 

Tasi Ákos 

TT/1 01-3936/11 

DÁTUM 

Dr. Nagy Béla 

TT/1 01-0022/6 

2006.12. 

KÉSZÜLT AZ ÁLLAMI ALAPADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL. A MÉRETEK A HELYSZÍNEN ELLENŐRÍZENDŐK! 

40908/11 

40906/124 

40906/126 

40906/127 

40908/12 

40908/13 

40906/125 

40906/133 

40906/132 

40909/27 

40909/28 

42753 

D¸ms¸di utca 

40778 

V-l t\U+2264 utca 

427 54 

13 

40837 

42755 

40746/1 

40728 

40846/2 

16 

40792 

54 

Tulajdonvizsonyok vizsgálata 

jelmagyarázat 

40908/14 

40908/15 

40908/16 


Magyar Állam tulajdona 

Céges tulajdon 

Fővárosi Önkormányzat tulajdona 

Magántulajdon 

X. ker. Önkormányzat tulajdona 

26 

40721 

40906/171 

40908/20 

53 

40838 

49 

4 0906/172 

40909/22 

40909/23 

60 

40779 

40746/2 

19 

40906/141 

18 

40838 

40729/2 

4275 6/1 

40745/2 

55 

20 

40791 

28 

40722 

40730 

51 

40780 

40745/1 

Dorogi utca 

21 

40906/173 

22 

62 

40731 

42756/2 

40906/170 

40907/7 

40908/17 

40908/10 

40908/18 

40908/19 

Tulajdonviszonyok vizsgálata (2006) 

40844 

40906/174 

40843 

Pilisi utca 

40744 

40790 

15 

40781 

30 

24 26 

40906/175 

40906/169 

64 

40732 

40906/142 

53 

40906/176 

40906/140 

23 

42758 

40842 

40723 

40743 

17 

28 

40906/177 

40906/168 

40789 

30 

40906/167 

55 

40782 

V-lt\U+2264 utca 

40907/5 

40843 

32 

66 

409 06/1 78 

40906/207 

42633 

40742/2 

32 

É 

40733 

Nagyicce utca 

40841 

40734/2 

4 0906/179 

40906/165 

40788/2 

4 0906/180 

40734/1 

57 

34 

40783 

40742/1 

40906/144 

4 0906/164 

40907/6 

40840/2 

68a 

4 0906/208 

40906/166 

4 0906/145 

40906/181 

40906/163 

40906/146 

42759 

40741 

40788/1 

40909/9 

31 

25 

34 

59 

40904 

3 

40906/1

KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK 


A vizsgált terület „természetes” határai nyugat felől a MÁV körvasúti pályatest töltése, északkelet 

felől a Kerepesi úthoz kapcsolódó Pilisi utca. 

A Rákos patak a területet a Pilisi utcával párhuzamosan, attól 20-60 m távolságban teljes 

hosszában átszeli. Meghatározó területi elem a patakhoz csatlakozó zápor levezető „mellékág” 

is. 

A terület „légterét” szeli át a 120 kV-os magasfeszültségű légvezeték. 

A Pilisi utca mentén rendezett, intenzív kertvárosi lakóterület húzódik, ami a környezeti 

karakter legmeghatározóbb eleme. 

A vasútvonaltól nyugatra lévő terület legjellemzőbb eleme a gyógyszergyár, ami jelentős 

környezeti terhelést jelent a vasúton túli területre nézve is. 

A fentiekben ismertetett adottságokkal meghatározott terület szinte minden elemével a Kerepesi útnál 

besűrűsödve, együttesen jelen van. 

A Pilisi utca és a Rákos-patak közötti területsáv Z-KK övezeti besorolású egységei lényegében 

beépítetlen parlag területek, a Váltó utca környezetében „megtűrt” jelleggel szállítmányozási cég 

telephelye néhány épülettel található, a területsáv északi E-TG övezeti besorolású egységén 

lakóterület, autólerakat működik. Mindezek a Rákos-patak védelmi zónájában helyezkednek el. 

Rákos-patak védelmi zónájában – a patak nyugati oldalán – az L4 építési övezetben a Váltó utca 

környezetében be nem épített telkek vannak, melyeket a védelmi korlátozás részlegesen hátrányosan 

érint. A védelmi zóna nagyobb részben kárpótlási földekkel érintkezik, így az E-TG övezetben 

elhelyezhető létesítmények számára az építési helyek kijelölésénél korlátozást jelent. A Rákos-patak 

tervezési terültre eső szakaszára a ’90-es években revitalizációs terv készült, ami a patak védelmi 

zónájának határán belül megoldandó javaslatokat tesz a vízfolyás megóvása érdekében. 

A patak és a vasúti töltés közötti területet a40700/3 hr-számú vízelvezető árok osztja ketté erdő 

övezetű és lakóterületté. 

A lakóterületet a Pilisi utca felől a Hortobágyi utcán, dél felől a Váltó utcán lehet megközelíteni. A 

Váltó utcának – híd hiányában – nincs közúti összeköttetése a Pilisi utcával. Általában az egész 

lakóterületre érvényes, hogy a csendes kertvárosias lakókörnyezet rendezett, helyenként igényes 

épületek kerültek kialakításra. 

A beépített terület Hortobágyi utca, Kabai utca, Nemes utca és Paprika utca által határolt tömbjének 

keretövezeti besorolása 2010 elején megváltozott (Körvasút menti körút szabályozása során). E szerint 

a 40649 és a 40658 hr.számú ingatlanoktól északra eső terület intézmény (I) keretövezeti besorolást 

kapott, a tömb déli része L4 jelű építési övezetben maradt. 

Az E-TG övezeti besorolású terület korábban elsősorban mezőgazdasági hasznosítású volt, amit a 

kárpótlási folyamat során tulajdoni hányadokra bontottak, de a felosztás véglegesítése még nem 

történt meg. A terület földutakkal tagolt - egy-egy tulajdoni hányad kivételével – gondozatlan, nem áll 

művelés alatt. 

32


Területi adottságnak számít, hogy az FSZKT a Vasút területe mellett 40m széles területsáv 

biztosítását, a Heves utcára vonatkozóan 30m széles területsáv biztosítását írja elő távlati közúti 

fejlesztések céljára. 

Zsúfoltság a Pilisi utcában a Kerepesi úti torkolatnál Lakóház a Pilisi utca és a Heves utca sarkán 

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK 

A Juhász utca vonalától északra az E-TG övezeti besorolású területen lakóterület, kemping, 

szabad területi gépkocsi-lerakat működik. A kemping patak és a vasúti töltés közötti Z-KK övezeti 

besorolású területet foglalja el. 

A Juhász utca vonala és a Heves utca között a spontán módon befásult, bozótos területen (E- 

TG) rendezetlen körülmények között, ismeretlen rendeltetésű bódék csoportja – tanyahely - húzódik 

meg 

A kárpótlási földek Heves utca és Hortobágyi utca közötti részén a vasúthoz közeli sávban 

betonkeverő telep, építőgép-bontó, autóbontó, építőanyag telepek működnek, a terület nagyobb része 

füves, gondozatlan parlag. 

E-TG (erdő) övezetű területek jellegzetes látványa 

A Hortobágyi és Nemes utca és a patak közötti területen lakóhelyek, mezőgazdasági földek, kaszáló és 

parlagterületek találhatók, E-TG övezetben. 

33


Az E-TG övezet területein általában összefüggő fás állomány nem található, kivéve a Nemes utca és a 

Rákos-patak által határolt tömbben. A fent ismertetett terület fölött átlós irányban 120 kV-os 

elektromos légvezeték húzódik. 

A Nemes utca – Kabai utca – Paprika utca – Hortobágyi utca által határolt L4 és I keretövezetű tömb 

kisebb része lakóterületként hasznosított, nagyobb részén felhagyott dísznövény-kertészetek területei 

találhatók. 

A Paprika utca menti munkahelyi (M) jelű tömbben az EGIS szabadtéri hordótároló területe található. 

A Váltó utca Nemes utca közötti nagyobb tömb lakóterületi (L4) besorolású, a területet telkei a 

közelmúltban családiházakkal beépült. 

A területen több telek, elsősorban az utak, illetve néhány telek a Körvasútsor tervezett vonalán a X. 

kerületi önkormányzat tulajdona. 

A Rákos-patak medre és partja, a vasút telke, valamint egy kisebb telek a terület északi részén a 

Magyar Állam tulajdonát képezi (lásd: tulajdoni vizsgálat). 

A Keresztúri út és a Kabai utca sarkán fekvő 40640/9 hrsz-ú telek, rajta közüzemi létesítménnyel (gáz 

nyomásfokozó) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll. 

34

40624 

40696/2 

Méhes utca 

40696/3 

Kerepesi út 

40696/5 

40692/5 

(40694/6) 

(40694/9) 

Autó Autó lerakat 

lerakat lerakat 

és és és telephely 

telephely 

40694/19 

40696/4 

40692/2 

Kemping 

Kemping Kemping 

(40696/4) 

40559/4 

40694/13 

40699/1 

(40688/3) 

(40694/17) 

40689/1 

H\U+221At\U+2321 

40688/3 

40694/18 


40900/1 

40900/1 

40695/8 

Betonkeverő 

Betonkeverő 

Betonkeverő 

telep telep telep 

telep telep 

40615/1 

40695/13 

Kerepesi Ět 

40698/3 

8a 

40890/1 

40890/1 

Pilisi utca 

(40695/11) 

3 

8b 

40890/3 

40698/4 

40890/2 

40890/2 

40694/15 

Építőanyag Építőanyag Építőanyag és 

és 

és 

kavics kavics lerakat lerakat 

lerakat 

40613/2 

40890/3 

(40701) 

(40694/14) 

40698/5 

5 

10 

40698/6 

40900/2 

Pes ti G-bor utca 

40698/7 

40614/1 Autóbontó 

Autóbontó 


12 

40698/8 

7a 

40889 

40891 

40698/9 

40888/1 

40888/2 

(40694/16) 

40698/10 

40889 

40698/11 

(40687/1) 

40698/12 

40653/1 

40892 

40888/2 

7b 

40888/1 

40887 

40887 

Heves utca 

40698/13 

40887 

40898 

9 

Juh-s z utca 

40893 

40695/12 

Rákos-patak 

(40698/14) 

40699/20 

(40646/1) 

40652 


Autóbontó 

Autóbontó 

EGIS 

EGIS 

raktár, raktár, raktár, telep telep telep 

telep 

(40637/1) 

40640/8 

KeresztĚri Ět 

40886 

40886 

40886 

40644 

11 

40816/2 

40894 

40816/2 

Autóbontó 

Autóbontó 

40640/9 

39213/1 

40885 

40845 

40885 

40885 

40816/1 

40895 

13 

18 

40884 

40884 

Pog-ny utca 

Juhász utca 

40816/1 

40698/15 

40700/3 

40699/10 

40884 

40655/2 

40655/1 

40651 

40895 

40816/1 

15 

(40699/19) 

40640/7 

40900/2 

Szennyvíz 

Szennyvíz Szennyvíz 

átemelő 

átemelő átemelő 

2a 

40896 

40699/11 

40700/49 

Paprika utca 

40901/1 

40883 

20 

40901/3 

40883 

40815 

40699/9 

40640/4 

40815 

(39213/1) 

2b 

40901/43 

40817 

Szennyvíz 

Szennyvíz 

átemelő 

átemelő 

40650 

17 

40897 

40901/2 

(40695/10) 

40656/1 

40640/6 

40882 

91 

22 

4a 

40814 

40882 

40698/17 

40699/18 

40901/4 

40698/18 

40699/8 

40845 

40699/17 

(40686/2) 

40640/5 

40700/48 

40814 

40901/5 

24 

4b 

40877 

19 

(40699/12) 

40700/50 

40656/2 

40649 

40818/1 

93 

40698/16 

40698/19 

40699/7 

40881 

40699/16 

40700/47 

40700/51 

40657 

(40662) 

6 

40901/7 

40878 

40813 

40813 

40811 

40648 

40901/6 

7 

40812 

40812 

26 

22 

40881 

40698/20 

40818/2 

40901/8 

22 

40699/15 

40667/23 

20 

40879 

40811 

40698/21 

40647/2 

40901/10 

Juh-s z utca 

40667/23 

40901/9 

40819 

40698/22 

40699/6 


40658 

(40700/52) 

40647/1 

9 

40698/23 

(40687/4) 

52 

40880/1 

40901/11 

40876 

40698/24 

40699/14 

40700/45 

40700/46 

40659 

(40673) 

22 

11 

40810 

40810 

8 

40880/4 

(40787) 

13 

Pog-ny ut ca 

40763 

10 

30 

28 32 

34 

40698/25 

40901/12 

21 

40698/26 

24a 

40820 

24 

40674/3 

40901/17 

24 

40875 

40698/28 

40700/42 

40700/54 

40698/27 

40700/41 

40674/3 

40699/13 

40809 

40700/44 

Kabai utca 

40763 

40698/29 

Paprika utca 

40660 

40901/13 

40901/49 

40821 

40762 

40698/30 

40674/2 

40880/3 

26 

54 

40901/50 

24 b 

40698/31 

40674/2 

17 

26 

Pesti G-bor utca 

12 

40808 

40762 

56 

15 

40901/14 

40674/1 

40822 

40675 

40684/2 

28 

40873 

40764 

28 

58 

23 

40874 

19 

40807 

Heves utca 

40698/32 

40661 

40698/33 

40698/34 

40700/30 

40700/55 

40698/35 

40700/40 

(40700/53) 

Lakóház 

F 

40674/1 

40764 

40698/36 

40698/37 

40700/31 

40698/38 

40699/21 

(40700/38) 

40700/43 

40700/24 

Nemes utca 

40675 

40676 

40673 

40872 

40684/1 

30a 

30b 

40871/2 

14b 

40823 

40684/1 

40901/46 

40700/32 

40700/56 

40676 

30 

40761 

40700/23 

60 

40685/1 

14a 

40871/1 

40901/47 

40761 

40699/22 

(40687/3) 

40700/33 

40700/39 

40685/1 

21 

40677 

40806 

26 

21 

40901/48 

40765 

40700/22 

40683/1 

40677 

40859 

40685/2 

32 

25 

40824 

40685/2 

40760 

40683/1 

40678 

62 

40760 

40759 

40901/51 

40700/34 

40700/57 

40683/2 

40683/2 

40870 

40759 

40901/27 

40805 

34 

28 

23 

38 

27 

40700/61 

40679/1 

40901/52 

40898 

40766 

64 

32 

40858 

36 

40869 

40758 

40901/28 

Heves utca 

120 kV-os légvezeték 

40700/21 

40758 

40700/35 

40700/3 

40700/20 

23 23 

40682 

40682 

40679/3 

40679/2 

30 

34 

40804 

40700/62 

29 

25 

40700/37 

40700/19 

40767 

40868 

40826 

40681 

40857 

36 

40700/63 

40681 

40901/29 

2 

25a 

32 

40700/64 

Rákos-patak 

40700/58 

(40686/1) 

40700/18 

40803 

36 

40827 

27 

40757 

40757 

2 7 

40901/25 

1 

(40701) 

40901/26 

31 

40856 

31 

40768 

40680 

4 

40712/1 

1 5 

40901/30 

38 

40867 

34 

40712/2 

40 

38 

40756 

40828/1 

29 

40828/1 

40 

40855 

40827 40828/2 

40700/66 

40700/67 

40700/68 

40700/69 

40700/70 

40700/71 

40700/65 

(40700/6) 

(40735) 

25b 

40680 

40712/2 

17 

40906/112 

40802 

40700/36 

40700/17 

40712/1 

40700/59 

33 

19 

40906/113 

40769 

33 

6 

40901/31 

40 

40866 

40829 

40755 

40801 

42 

40906/117 

31 

40906/115 

35 

36 

35 

40901/34 

40770 

40711 

40854 

21 23 

40906/114 

42 

40829 

40906/107 

8 10 

12 

44 

42 

40906/106 

3 

40713 

40865 

40754 

38 

40830 

40800 

44 

33 

37 

46 

40901/35 

37 

40771 

40853 

1 8 

44 

40830 

Dorogi utca 

40710 

31 

4090 6/10 5 

40906/11 6 

40864 

20 

40901/36 

40 

40831 

40787 

40753 

39 

4090 6/104 

5 

40714 

48 

40799 

40901/38 

39 

35 

46 

40772 

40852 

46 

40708 

40831 

40709 

50 

40863/2 

40901/45 

40832 

40752 

42 

Juh-sz utca 

40798 

40863/1 

40901/44 

7 

48 

37 

40715 

41 

40851 

52 54 

Autóbontó 

Autóbontó 

Lakóház 

F 

40908/5 Nemes utca 

22 

40908/6 

33 

21 

24 

40906/102 

41 

40832 

40773 

14 

48 

5a 







40711 

Pilisi utca 

40700/72 

40700/60 

40700/16 

40906/115 

40700/73 

40700/74 

40700/75 

40906/117 

40700/13 

40713 

40700/15 

Dorogi utca 

40700/12 

(40908/5) 

(40679/4) 

40710 

40700/14 

Lakóház 

F+T 

F 

F 

F 

Lakóház 

P+F 

Lakóház 

F+T 

F 

Lakóház 

F+T F 

40906/118 

40906/116 

40700/11 

40708 

40700/10 

40906/104 

40700/9 

40709 

40906/119 

40700/8 

Váltó utca 

40906/121 

40906/130 

40906/120 

(40908/6) 

40700/7 

40906/122 

40862 

Lakóház 

F 

40906/102 

40700/29 

25 

23 

40906/103 

40751 

40797 

40707 

40833 

50 

39 

5b 

43 

44 

43 

9 

40716 

16 

40850 

40774 

40833 

35 

56 

40861 

40706 

40845 

11 

40849/2 

46 

40796 

40750 

Lakóház 

F+1 

Lakóház 

F 

F 

40834 

45 

40705 

45 

18 

52 

40775 

37 

40834 

40717 

Lakóház 

F 

58 

41 

40704 

40849/1 

40860/2 

40749 

7a 

40835/1 

40703 

40703 

Lakóház 

F+T 

40795 

13 

40848 

48 

40835/1 

47 

Heves utca 

Lakóház 

F+T 

Lakóház 

F+1 

F 

Lakóház 

F+T 

F 

40906/129 

40906/123 

F 

40906/131 

40906/128 

40906/103 

Budapest, X. kerület, 

Pilisi utca - L4 övezet - belterületi határ - 

Nemes utca - Kabai utca - MÁV vasútvonal 

által határolt terület kerületi szabályozási terve 

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VIZSGÁLAT 

LÉPTÉK M=1:2000 

SZERKESZTŐ 

TERVEZŐ V.IG.: 

DÁTUM 

Zahumenszky Dávid 

Tasi Ákos 

TT/1 01-3936/11 

Dr. Nagy Béla 

TT/1 01-0022/6 

2006.12. 


40707 

40908/11 

(40908/10) 

40706 

40906/124 

40906/127 

40906/126 

40718 

54 

40776 

20 

40835/2 

43 

60 

7b 

40735 

szennyvízátemelő 

40835/2 

40903 

40860/1 

Lakóház 

F+1 

F 

Lakóház 

F+T 

F 

40847 

40748 

45 

15 

40836 

40794 

40702 

50 

40719 

22 

49 

9 

56 

40777 

Lakóház 

F+T 

Lakóház 

F 

40906/135 

40694/14 

fémraktár, 

telephely 

Lakóház Lakóház 

F+T 

G+F+T 

F 

29 

40705 

(40908/4) 

40704 

40908/12 

40906/133 

40908/13 

40906/132 

40703 


40906/125 

40908/14 


40906/134 

40702 

40909/27 

(40908/20) 

40908/15 

40836 

40724 

40724 

12 

40904 

40846/1 

40725 

40729/1 

40726 

11 

40793 

51 

40747 

Lakóház 

F+T 

40906/136 

40906/137 

Lakóház 

F+1+T 

40724 

40906/138 

40909/28 

(40904) 

40908/16 

F 

40909/23 

47 

58 

17 

14 

40837 

40727 

40908/17 

52 

24 

40720 

4275 3 

D¸ms¸di utca 

40778 


Lakóház 

F+T 

13 

Területfelhasználás 

jelmagyarázat 

42754 

40837 

42755 

40746/1 

40728 

40909/22 

42753 

40846/2 

40906/171 

40906/141 

16 

40792 

54 

Állattartó mezőgazdasági telephely 

Fás terület 

Lakóterület 

Művelt mezőgazdasági terület 

Parlag terület 

Szolgáltatás 

Telephely 

Üzemi terület 

26 

40721 

40906/171 

53 

40838 

49 

4 0906/172 

40908/18 

60 

40779 

40746/2 

19 

40906/141 

18 

40838 

Lakóház 

A+F 

42754 

40906/172 

40907/7 

Területfelhasználás vizsgálata 

40729/2 

42756/1 

40745/2 

(40907/6) 

42755 

55 

20 

40791 

28 

40722 

40730 

51 

40780 

40745/1 

Dorogi utca 

21 

40906/173 

40908/19 

22 

62 

40731 

40906/170 

42756/2 

40906/170 

a 

40844 

40906/174 

40906/140 

757 

40843 

Pilisi utca 

40744 

40906/142 

24 

42756/1 

40790 

15 

40906/175 

40906/169 

64 

40781 

30 

26 

40732 

40906/142 

53 

40906/176 

40906/140 

42756/2 

23 

42758 

40842 

40723 

40743 

17 

28 

40906/177 

40906/168 

40789 

30 

40906/1 67 

55 

40782 


40907/5 

40843 

32 

66 

40906/178 

40906/207 

42633 

40742/2 

32 

40906/207 

42758 

40733 

Na gyi cce utca 

40841 

40734/2 

40906/179 

40906/165 

40788/2 

40906/180 

34 

40734/1 

57 

40783 

40742/1 

40906/144 

É 

40906/144 

40906/164 

40907/6 

40840/2 

68a 

40 906/208 

40909/9 

40906/166 

40906/145 

40906/181 

4090 6/16 3 

40906/146 

42759 

40741 

40788/1 

25 

34 

40909/9 

42719 

40906/147 

40906/162 

42719 

35 

59 

40904 

36 

68b 

Heves utca 

40784 

40840 

40906/182

FOTÓK A TERVEZÉSI TERÜLETRŐL 


Pilisi utca a Kerepesi út felől a 40694/15 hrsz-ú területnél 40694/13 hrsz-ú camping-terület bejárata 

40694/18 hrsz-ú camping-terület: autó lerakat A Rákos-patak áteresze a vasút alatt 

A Heves utca környezete a vasútról nézve Heves utca: a bozótos bódékat rejt 

36


Betonkeverő telep a tervezett Körvasútsor területén A kárpótlási földekre vezető „Feltáró” út 

Jellegzetes látkép: elhanyagolt volt mezőgazdasági és betonkeverő üzem, nagyfeszültségű elektromos távvezeték 

Rákos-patak menti terület Hortobágyi utca 

Lakótanya bejárata a Hortobágyi utcában… … és a Nemes utca felől 

37


Rendezetlen telephely … … a Hortobágyi utcában 

Nemes utca – hídépítés a vizsgálat idején Csapadékvíz elvezető árok – 40700/3 hrsz 

Az EGIS telephelye a Paprika utcában Vasúti felüljáró a Keresztúri útnál 

Kabai utca a Nemes utca felé Kabai utca 

38


Új beépítés a Váltó utcában Váltó utca és a Rákos-patak környezete 

Rákos-völgyi utca… … és annak beépítetlen szakasza 

Belterület-külterület határa a Nemes utcánál A csapadékvíz elvezető csatlakozása a Rákos-patakba 

Teherautó-bontó Z-KK területen a Pilisi utcában Pilisi utca 

39


ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSKÉPI ÉRTÉKELÉS - ÖSSZEFOGLALÁS 

A terület városképileg és építészetileg értékelhető keretét az L4 jelű építési övezetbe sorolt 

lakóterületek jelentik. Az alapvetően F, F+T, ritkábban F+1 szintes épületek zöld környezetbe 

ágyazottsága adja az épített környezet jellegét. Ezt a jellemző képet finomítja a Nemes utcában és a 

Váltó utcában az utóbbi években megvalósult, befejezett új családi házas beépítés, ahol már az 

igényesebb tervezés, környezetalakítás és anyaghasználat is láthatóvá válik. Ez a családi házas terület 

település-morfológiai és városképi szempontból jól illeszkedik a Pilisi utca mentén már korábban 

kialakult, viszonylag homogén megjelenésű kertes családi házas beépítésű területhez. 

A Hortobágyi utca – Paprika utca – Kabai utca – Nemes utca által határolt terület (L4 és I övezeti 

besorolású) beépítés tekintetében rendezetlenebb az előbbiekhez képest. A tömb északi részén 

megszűnt kertészetek helyén kialakítható telkek vonzerejét csökkenti a Körvasút menti körút kiépítése 

(helybiztosítása) miatt rendezendő tömb körüli közlekedési helyzet és a Paprika utca túloldalán 

elhelyezkedő EGIS hordótároló telephely is. 

A Rákos-patak és a Pilisi utca között húzódó Z-KK övezeti besorolású területsáv – a Váltó utca 

környezetében lévő épületek kivételével – beépítetlen, már-már jól kiegészíti a Pilisi utcai beépítés 

látványát. 

A terület nagyobb részét a fentebb már ismertetett E-TG övezeti besorolású területek teszik ki. Az 

„alulhasznosított” terület lényegében beépítetlen, jövőbeni arculata rendezett területhasználat esetén 

meghatározó eleme lesz a környék látványának. 

A területen védett épület, építmény nem található. 

40

FEJLESZTÉSI JAVASLATOK 

A FEJLESZTÉSI CÉLOK 


A terület fejlesztésének elsődleges célja, hogy a terület rendezésének olyan módja valósuljon meg, 

mely lehetővé teszi a rendezett, szabályozott fejlesztés és fenntartás érvényesülését, minél nagyobb 

zöldfelület, illetve erdőterület megtartása, telepítése mellett. A spontán folyamatok szabad folyása – a 

szabályozatlan, vagy a gyakorlati szempontokat nélkülöző, tiltás-jellegű szabályozás – esetén nemcsak 

a terület ellenőriz(het)etlen hasznosításával és beépítésével kell számolni, hanem a tervezett 

fejlesztések - mint például a Rákos-patak revitalizációja - korlátozásával is. Az adott helyen és az adott 

esetben nem elhanyagolható az sem, hogy a korábbi tervekben a terület vasúti fejlesztésre kijelölt 

területként szerepelt, ahol a fejlesztés irrealitásai miatt, mint műszaki igénybevételre kijelölt területen 

olyan építések is történtek, melyek visszafordítása számottevő terhet róna az önkormányzatra. A 

közcélra szükséges területek kisajátítása és a tervezési terület többi részének az FSZKT keretövezeti 

előírásainak figyelembe vételével szabályozott hasznosítása, illetve beépítése elfogadható megoldás. 

A tervezett közlekedés-fejlesztéssel összefüggésben: 

1. biztosítani kell a közútfejlesztések (Körvasút menti körút, Heves utca, gyűjtőutak, stb.) területi 

feltételeit, a szükséges szabályozási szélességek szabadon hagyásával, 

A tervezett erdő és zöldfelület fejlesztéssel összefüggésben: 

2. biztosítani kell a területet károsító környezeti hatások elleni védelmet, 

3. biztosítani kell a terület távlati erdősítéséhez és a Rákos-patak revitalizációjához szükséges 

területi feltételeket, 

4. biztosítani kell a területet károsító, szennyező üzemek megszüntetésének építésjogi feltételeit, 

Továbbá: 

5. rendezni kell (területileg természetben) a terület tulajdonviszonyait, 

6. figyelembe kell venni a kialakult tulajdoni és bérleti viszonyokat, 

7. biztosítani kell a terület közmű kapcsolatait, 

8. biztosítani kell a környező területek felértékelődésének feltételeit, 

9. biztosítani kell az övezeteknek megfelelő építési és hasznosítási feltételeket (vendéglátás, 

turizmus, közművesítettség, közlekedés, stb.). 

A TERÜLET SAJÁTOSSÁGAI, KORLÁTAI 

A terület fejlesztési javaslatainak kidolgozása során az alábbi területi és korlátozó hatású 

sajátosságokat kell figyelembe venni: 

A terület nagy része bár turisztikai erdő besorolású (E-TG), nem fásított. 

A terület nagy része turisztikai erdő (E-TG) illetve közkert (Z-KK) övezetbe tartozik, ezeken a 

területeken elsősorban az erdők és a zöldfelületek kialakítására kell törekedni, így az építést 

egyes területeken esetleg fásításhoz kell kötni. 

41


A vasút védelmi területe 50m széles, ami egyben a kiszabályozandó Körvasút menti körút FSZKTben 

rögzített minimális szabályozási szélessége (40m) is, ezt a területet az út számára kell 

fenntartani. 

Hosszú távon a Körvasút menti körút kiépülésével megnövekszik a terület környezeti terhelése 

(levegő-szennyezés, zajterhelés és rezgésterhelés, stb.). 

A területen keresztülhaladó 120kV-os légvezeték védőtávolsága a szélső száltól mért 13 méter ( a 

tengelyvonaltól mért legkevesebb 20-20 méter), melyen belül erdősíteni sem szabad. 

A Rákos-patak revitalizációjára korábban már készültek tervek, javasolt védelmi területe 50-50 

méter a közepes vízállástól mérve. 

TELEKALAKÍTÁSI JAVASLAT 

Közterületek – közlekedési rendeltetésű területek: 

A közlekedésfejlesztés szempontjából az FSZKT szerinti kiemelt KL-KT övezeti besorolású 

területet a szabályozási terven biztosítani kell. A körvasút töltése mellett azonos magasságú 

vezetéssel tervezett Körvasúti körút a Méhes-Heves utca külön szintű csomópontban keresztezik 

egymást. Az FSZKT szerint a vasúti telekhatártól mért, előírt 40 méter széles területsáv biztosítja 

a távlati fejlesztéshez szükséges területi igényeket. A Körvasút menti körút szabályozási 

keretterve megnevezésű munka részeként elkészült (URBANITÁS kft) a területet érintő útszakasz 

keretövezet-módosítási és szabályozási terve, aminek tartalma beépült jelen szabályozási tervbe. 

A Heves utca szabályozására az FSZKT 30 m széles területet biztosít, a jelenlegi 15-16 méterrel 

szemben. A Méhes utca felől a Kerepesi út felé tartó átmenő forgalom számára a Körvasút sori 

körforgalmi csomópontból kiágazó összekötő út tehermentesíti a Pilisi utcának a Kerepesi út és 

Heves utca közötti szakaszát. Így a Pilisi utca és Heves utcai kereszteződés a 40695/12 hrsz-ú 

közkert terület határainak jelentősebb módosítása nélkül megfelelő marad. A közműterület a 

jelenlegi helyén érintetlen marad. 

A Váltó utca összekötése a Pilisi utcával helyi viszonylatban fontos lakóutca-összeköttetést hoz 

létre a Keresztúri út és a Dömsödi utca között. 

A tervezett Körvasút menti körút és a Rákos-patak közötti E-TG övezeti besorolású területek feltárása 

legalább 8 méter széles magánutak kialakításával javasolt, amennyiben szükséges. 

E-TG övezeti besorolású területek: 

A tervezési terület nagy része (a vasúti töltés és a Rákos-patak közötti terület), az E-TG övezetben 

(turisztikai erdő) van. A terület-felhasználási javaslatban ismertetett távlati célnak a korábbi 

mezőgazdasági művelés rendeltetésű területhasználat nem mondott ellent, ugyanakkor jelenleg a 

mezőgazdasági művelés felhagyásával egy időben fel-felbukkanó ideiglenes területhasználat (törmelék 

lerakása, építőipari telephelyek, autóbontók, állattartás) a távlati cél megvalósítását veszélyezteti. 

A területen megvalósítható rendezettség érdekében új telekosztást javasol a terv. 

A területen érvényesített föld-kárpótlási folyamat során „kialakított telkek” mérete rendre alulmarad az 

E-TG övezetben kialakítható legkisebb telekméretnél (3000 m 2 ), ezért olyan nagyobb méretű telkek 

42


kialakítása célszerű, ahol a jelentős mértékű területeket elfoglaló védőzónák mellett is marad elegendő 

építési hely az övezetben létesíthető épületek számára. A javasolt telekosztás kialakításához a terv 

lehetőség szerint figyelembe veszi a korábban már kijelölt tulajdoni határokat (földrészlet előzetes 

határa). Az új telkeket általában több tulajdoni területegység összevonásával lehet kialakítani, az 

eddig osztatlan nagytelkek esetében új telekhatárok kijelölésével jöhetnek létre telkek. A javasolt 

telkeken kijelölt építési helyek az épületek elhelyezését segítik. 

Lakóterületek: 

A lakóterületi tömbök telekalakítás szempontjából nagyrészt kialakultnak tekinthetők. A tervezési 

terület déli részén találhatók. 

A Hortobágyi utca - Nemes utca - Kabai utca - Paprika utca által határolt tömb déli, Kabai utca felé 

eső része hagyományosan lakóterület. 

Intézményterületek: 

A Hortobágyi utca - Nemes utca - Kabai utca - Paprika utca által határolt tömb északi részén a 

korábban kertészetek céljára használt területen – a környezeti adottságok figyelembe vételével – 

intézmény célú területi fejlesztés javasolt. A tömbnek ezen a részén további lakóterületi fejlesztés – a 

tervezett körvasút menti körút közlekedési terület és a vasúton túli területen lévő vegyi üzemek 

közelsége miatt – nem javasolt. 

Munkahelyi terület: 

A tervezett Körvasút menti körút közlekedési területigénye miatt a tömb határát korrigálni kell. 

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI JAVASLAT 

Lakóterületek: 

A Hortobágyi utca és Kabai utca közé eső tömb területének nagyobb hányadán – feltehetően 

még a BVSZ-alapú keretszabályozás miatt – viszonylag nagyobb méretű telkeken nem lakófunkció 

(virág- és dísznövény kertészetek) települtek, melyeknek területei mára felhagyottan állnak. Ez a 

terület az FSZKT-BVKSZ szerint intézményi építési övezet besorolást kapott. A területen a vasút 

és a tervezett Körvasút menti körút zajhatásai miatt lakófunkció kialakítása nem javasolt, 

elhelyezhetők azonban irodaépületek, szállás, szolgáltatás, vendéglátás épületei. 

A tömb meglévő, lakóterületként hasznosított telkei lakóövezetben maradnak. 

A Rákos-völgyi utca patak felőli végénél lakóépületek számára kialakított telkek utcai 12-26 

méteres sávja nem esik a Rákos-patak védelmi övezetébe. A terület – a vízfolyásvédelmi 

követelmények betartása mellett – ikres beépítési móddal építhető be. 

A Nemes utca és a Váltó utca sarkában kialakított lakótelkek mögött elterülő E-TG övezetű 

területnek rekreációs funkciót adva jobban karbantartható – ami a lakóterület szomszédságában 

kialakítva célszerű. Pihenőterületként, játszótérként hasznosítva a környék lakóterületi minőségét 

javíthatja. 

43



A FSZKT-BVKSZ a Paprika utca, Hortobágyi utca és a Nemes utca által határolt területnek a nem 

lakóterületként használt részét a terv I jelű (intézmény) építési övezetbe sorolta. Intézményi célra 

történő beépítés esetén is a környezetben lévő lakóterületekre jellemző beépítési határértékek 

alkalmazása javasolt, de lakófunkció kialakítása nem javasolt, a környező tervezett utak miatt. 


A Paprika utca – Kabai utca – vasúti területek által határolt munkahelyi terület beépítetlen telkein 

a telekalakítások után valósulhat meg kisebb fejlesztés. 

E-TG jelű övezet területei: 

A távlati fejlesztési tervek szerint a Rákos-patak völgyében összefüggő, gazdagon fásított, a város 

átszellőzését és rekreációs területet biztosító zöldfolyosó létesülne a városhatártól a Rákos-patak 

dunai torkolatáig. Mindezek érdekében a jelenlegi, jellemzően nem beépített, parlag-területek 

erdő és zöldterületi besorolást kaptak. A területen a zöldfelületek kiterjesztése érdekében az E-TG 

övezetnek megfelelő terület-felhasználás javasolt. Az övezetnek a patak védőzónájába tartozó 

területein intenzív zöldterület kialakítását javasolja a terv. Az E-TG övezetnek megfelelő 

területhasználathoz kialakítható épületek a védőtávolságokkal nem fedett területrészeken 

helyezhetők el, a telkek megközelítése magánutakról javasolt. 

Közterületek: 

A területet nyugati oldalról határoló, a körvasúti sor kiemelt közúti közlekedési célú útvonal 

területét a Körvasút menti körút szabályozási keretterve megnevezésű munka (URBANITÁS Kft) 

részeként elkészült szabályozási tervnek megfelelően jelöli a terv. 

A Rákos-patak védősávjában – mindkét oldalon – intenzív zöldfelület kialakítását javasolja a terv. 

A közkert-területek biztosítják a patak revitalizációjának helyszükségletét. Ebben a sávban a 

revitalizációs tervekkel összhangban rekreációs területek kialakítása javasolt, a kerékpárút hálózat 

területre eső szakaszának vonalvezetése is itt valósítható meg. 

Az E-TG övezeti besorolású területek feltárására kialakítandó utakat ún. süllyesztett szegélyű 

útburkolattal javasolja a terv kialakítani. 

A meglévő utcák közül a Rákos-völgyi utcát és a keresztező névtelen utcát is süllyesztett szegélyű 

útburkolattal javasolja a terv kialakítani. 

A tervezett Körvasút sor kialakítása miatt a Paprika utca és a Hortobágyi utca összekötése a 

40653/1 és a 40652 Hr számú területek részleges igénybevételével történhet, szükséges az 

érintett telkek határmódosítása. 

A záporlevezető árok melletti 40656/1 hrsz-ú területrész zavartalan kiszolgálása miatt a terv 

távlatban az 40656/2 hrsz-ú területrész közterület célú kisajátításával számol, az árok fölött 

közúti bejáró-híd kialakítása szükséges. 

Megkérdőjelezhető a MÁV vasúti pályatest és a Nemes utca közötti árapasztó árokszakasz 

szükségessége és igény esetén feltölthetősége, mert ide jelenleg nincs csapadékvíz rákötés A 

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a vele lefolytatott egyeztetés 

szerint az árokszakasz feltöltése ellen nem emel kifogást abban az esetben, ha az árapasztót 

44

hes utca 


üzemeltető FCSM Zrt. arról nyilatkozik, hogy a fent említett szakaszon valóban nincs csapadékvíz 

bevezetés (lásd: közműnyilatkozatot). Ebben az esetben telek- és tulajdonrendezés szükséges. 

Kerepesi út 

40692/5 

(40694/6) 

(40694/9) 

40694/19 

40692/2 

(40696/4) 

40694/13 

(40688/3) 

(40694/17) 

40689/1 

40694/18 

Közkert terület 




40900/1 

40695/13 

40695/8 

40698/3 

40890/1 

Pilisi utca 

(40695/11) 


Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 

40698/4 

40890/3 

40890/2 

40694/15 

40613/2 

(40701) 

(40694/14) 

40698/5 

40698/6 

40698/7 

Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 

40698/8 

40614/1 

40889 

40698/9 

40698/10 

40888/2 

(40694/16) 

40698/11 

(40687/1) 

40698/12 

40653/1 

40888/1 

40887 

40695/12 

Rákos-patak 

Heves utca 

40698/13 

(40698/14) 

40699/20 

(40646/1) 

40652 

(40637/1) 

40640/8 

40886 

40644 

40816/2 

Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 




Intézményterület 






40640/9 

40885 

Juhász utca 

40816/1 

40698/15 

40700/3 

40699/10 

40655/2 

40655/1 

40651 

(40699/19) 

Munkahelyi terület 



40700/49 

40640/7 

40699/11 

40815 

40699/9 

Paprika utca 

40640/4 

(39213/1) 

(40695/10) 

40656/1 

40650 

40699/18 

40640/6 

40814 

40698/17 

40698/18 

40699/8 

40699/17 

(40686/2) 




40700/48 

40640/5 

(40699/12) 

40700/50 

40656/2 

40649 

40698/16 

40698/19 

40699/7 

40699/16 

40700/47 

40700/51 

40657 

(40662) 

40813 

40811 

40648 

40812 

40698/20 

40699/15 

40698/21 

Lakóterület 

Lakóterület 

Lakóterület 

40647/2 

40667/23 

40698/22 

40699/6 

(40700/52) 

40658 

40647/1 

40698/23 

40699/14 

(40687/4) 

40700/45 

40700/46 

(40673) 

40810 

40698/24 

40659 

(40787) 

40698/25 

40698/26 

40700/42 

40700/41 

40700/54 

40698/27 


Heves utca 

40698/28 

40674/3 

40699/13 

40700/44 

40763 

40698/29 

40660 

40762 

40698/30 

40698/31 

40698/32 

40698/33 

Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 

40674/2 

40700/30 

40661 

40698/34 

40700/40 

40700/55 

40764 

40698/35 

(40700/53) 

40698/36 

40698/37 

40700/31 

40698/38 

40700/43 

40699/21 

(40700/38) 

40700/24 

40675 

40700/32 

Nemes utca 

Kabai utca 

40674/1 

40684/1 

40700/56 

40700/39 

40700/23 

40676 

40761 

40699/22 

(40687/3) 

40700/33 

40685/1 

40700/22 

40677 

40685/2 

40683/1 

40760 

40759 

40700/34 

40700/57 

40683/2 

40700/61 

120 kV-os légvezeték 

40700/21 

40700/35 

40700/3 

40758 

40700/20 

40682 

40700/62 

40700/37 

40700/58 

40700/63 

40700/19 

(40686/1) 

40681 

40700/64 

40700/36 

Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 

Lakóterület 

Lakóterület 

Lakóterület 

40700/18 

40757 

(40701) 

40700/65 

40700/66 

(40700/6) 

(40735) 

Rákos-patak 

40680 

40712/2 

40700/67 

40700/68 

40700/59 

40700/17 

40712/1 

Pilisi utca 

40700/69 

40700/70 

40700/71 

40700/72 

40711 

40700/73 

40700/60 

40700/16 

40906/115 

Dorogi utca 

40700/74 

40700/75 

40700/13 

40906/117 

40713 

40710 




40700/15 

40700/12 

(40908/5) 

40700/14 

(40679/4) 

40700/11 

40906/118 

40906/116 

40708 

40700/10 

40906/104 

40709 

40700/9 

40906/119 

40700/8 

40906/121 

40906/120 

40906/130 

(40908/6) 

40700/7 

40906/122 

40700/29 

Lakóterület 

Lakóterület 

Lakóterület 

40906/129 

40906/102 

40906/123 

Váltó utca 

40906/128 

40906/131 

40906/103 

40707 

40908/11 

(40908/10) 

40706 

40906/124 

40906/127 

40705 

40906/126 

(40908/4) 

40704 

40908/12 

40908/13 

40906/133 


40906/132 

40703 

Lakóterület 

Lakóterület 

Lakóterület 

40908/14 

40906/125 

40694/14 

40724 

Erdőterület 

Erdőterület 

Erdőterület 

40906/138 

40906/137 

(40904) 




40908/16 

40906/136 Lakóterület 

Lakóterület 

Lakóterület 

40906/135 

40906/134 

40702 

40909/27 

(40908/20) 

40908/15 

40909/28 

40909/23 

40908/17 

40906/171 

40906/141 

Rákosvölgyi köz 


Lakóterület 

Lakóterület 

Lakóterület 

Beépítési és környezetalakítási javaslat 

40909/22 

42753 

40908/18 

40906/172 

40907/7 

42754 

(40907/6) 

42755 

40908/19 

40906/170 

40906/142 

40906/140 

42756/1 

42756/2 

40906/207 

42758 

40906/144 

40909/9 

42719 

45

SZABÁLYOZÁSI JAVASLAT 


A szabályozás alapjául a BVKSZ-FSZKT és a Körvasút menti körút KSZT szolgált. 

A szabályozás alapvető célja, hogy 

az előírásoknak megfelelő szabályozási hátteret biztosítson a terület rendezett viszonyok közötti 

területhasznosítása számára. 

megfelelő keretet biztosítson a Rákos-patak völgyében kialakítandó zöldterületeknek a területet 

érintő szakasza megvalósításához. 

A szabályozási terv figyelembe veszi az időközben bekövetkezett keretövezeti átsorolást a Nemes utca 

– Kabai utca – Paprika utca – Hortobágyi utca által határolt tömb északi részére vonatkozóan. Az 

FSZKT szerint korábban a tömb egész területe az L4 jelű keretövezetbe tartozott. A területen kisebb, 

déli részén lakóépületek, nagyobbik, északi részén felhagyott kertészeti területek, gazdasági épületek 

találhatók. Az FSZKT módosítás során a tömb északi része I keretövezetbe került. 

A tervben feltüntetett szabályozási javaslatok az alábbiak: 

A Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) helybiztosítást ír elő összvárosi igényeket kielégítő 

közlekedési fejlesztések - jelen esetben a Körvasút sor – céljára. A szabályozási terv a MÁV vasúti 

töltéssel párhuzamosan futó, szintén töltésen vezetett útpálya kialakításával és a Méhes/Heves 

utcánál különszintű körforgalmú csomópont kialakításával számol. A Körvasút menti körút 

szabályozási keretterve megnevezésű munka részeként (URBANITÁS kft) elkészült a területet 

érintő útszakasz keretszabályozási terve, aminek tartalma beépült a KSZT-be. 

Heves utca: A Körvasút menti körút SZT 22,0 méteres szabályozási szélességet ír elő. Jelen 

szabályozási terv nem javasol módosítást. 

Lakóutcák: Új lakóutcák kialakítása nem tervezett, a jelenlegi utcák szabályozási szélességén 

(általában 15 méter) nem kell változtatni. 

Feltáró utak: Az erdő övezet (E-TG) területeire új telekosztást javasol a terv. A terület feltárására 

a meglévő utcahálózathoz kapcsolódó feltáró utak kialakítása tervezett, 12 méter szabályozási 

szélességgel, süllyesztett szegélyű, vegyes forgalomra kialakított útburkolattal. 

Útkorrekciók: Egyes helyeken a kialakult, vagy a rendezett utca/telek viszonyok kialakítása miatt 

szabályozási korrekció tervezett: 

A 40655/2 hrsz-ú terület mellett a Hortobágyi utca szabályozási szélessége 15 m. 

A Pilisi utca 7. sz., 40694/15 hrsz-ú terület előtti sáv a földhivatali nyilvántartás szerint jelenleg a 

40701 hrsz-ú közterület része. A szabályozási terv az utcavonal korrekcióját nem javasolja. 

Védőtávolságok: Irányadó jelleggel feltüntettük a területen érvényben lévő védőtávolságokat és 

területeket. 

A Rákos-patak mentén a medervonaltól mért 50-50 méter a védőtávolság, melyet a Váltó utca és 

a városhatár közötti telkek figyelembevételével, a telkek beépíthetősége céljából javasoljuk 

csökkenteni. 

A területet átszelő 120 kV-os elektromos távvezeték mentén a szélső szálaktól mért 13-13 méter 

széles legkisebb védőtávolság és terület. 

46

JAVASOLT ÖVEZETI PARAMÉTEREK 

Övezet Szélesség 

m 

Az építési telekre meghatározott 


Legkisebb Legnagyobb megengedett 

Mélység 

m 

Terület 

m 2 

Zöldfelület 

% 

Szintterületi 

mutató 

m 2 /m 2 

Beépítettség 

% 

L4-X-SZ 16 25 800 50 0,70 25 7,50 

L4-X-SZ/A 16 25 800 50 0,70 30 7,50 

L4-X-IK 16 25 600 50 0,70 30 7,50 

I-X-SZ 18 25 1000 40 0,70 25 7,50 

M-X-SZ - - 1500 30 2,00 40 7,50 

E-TG-X-SZ - - 3000 90 0,03 3 4,50 

Z-KK-X - - 2000 50 0,04 2 3,50 

TERVEZETT TERÜLETFELHASZNÁLÁS ADATAI 

TÖMB TERÜLET 

(m 2 ) 

L4-X/SZ 

(m 2 ) 

L4-X/SZ/A 

(m 2 ) 

L4-X/IK 

(m 2 ) 

I-X/SZ 

(m 2 ) 

M-X/SZ 

(m 2 ) 

E-TG-X 

(m 2 ) 

Z-KK-X 

(m 2 ) 

Építménymagasság 

m 

KL-KT 

1 657 0 0 0 0 0 657 0 0 

2 1264 0 0 0 0 0 1264 0 0 

3 2201 0 0 0 0 0 2201 0 0 

4 11269 0 0 0 0 0 11269 0 0 

5 6238 0 0 0 0 0 0 6238 0 

6 56890 0 0 0 0 0 56890 0 0 

7 9617 0 0 0 0 0 0 9617 0 

8 32608 0 0 0 0 0 32608 0 0 

9 15436 0 0 0 0 0 0 15436 0 

10 7263 0 0 0 0 0 15436 0 0 

11 2685 0 0 0 0 0 2685 0 0 

12 7747 0 0 0 0 0 0 7747 0 

13 1896 0 0 0 1896 0 0 0 0 

14 13706 0 0 0 13706 0 0 0 0 

15 8567 8567 0 0 0 0 0 0 0 

16 7657 0 0 0 0 7657 0 0 0 

17 17904 17904 0 0 0 0 0 0 0 

18 8236 0 8236 0 0 0 0 0 0 

19 7653 0 7653 0 0 0 0 0 0 

20 2676 0 0 2676 0 0 0 0 0 

21 2179 0 0 2179 0 0 0 0 0 

22 72251 0 0 0 0 0 0 0 72251 

23 4448 0 0 0 0 0 0 0 4448 

ÖSSZESEN 366784 26471 15889 4855 15602 7657 114837 39038 76699 

(m 2 ) 

47

ÖSSZEFOGLALÓ 


A vizsgálatok, a helyszíni szemlék és a tervezési folyamat alapján az alábbi megállapítások tehetők: 

1. A Körvasút menti körút kiépítését követően a terület környezeti terhelése megnő, mely 

elsősorban az erdő és zöldterületek fejlesztésével kompenzálható. 

2. Az erdőterületi- és zöldfelületi hasznosítás összhangban áll a térség városszerkezeti, 

fekvésével, mert: 

a) az erdőövezeti telekosztás és rendeltetés lehetővé teszi a terület ellenőrzött, 

közművesített hasznosítását, 

b) az erdők (későbbi erdősítés) egyben védőterületet biztosítanak a lakóterületek és a vasút 

illetve a gyógyszergyár között, 

c) a zöldfelületek és az erdőterületek megtartása (fejlesztése) valamint a környezethasználat 

megfelelő módja elősegítheti a Rákos-patak és partjai rehabilitációját, az élő 

természetközeli vízparti ökoszisztéma kialakítását. 

3. A lakóterületek nagyrészt kialakult, beépített területek, az üres telkek a kialakult állapotok 

figyelembevételével építhetők be. 

4. Az intézményterületen nem javasolt lakófunkció megjelenése, a területet érintő, a Körvasút 

menti körút kiépítését követően várható különböző környezeti terhelések miatt (zaj, rezgés, 

légszennyezés). Nem javasolt azonban a korábbi paraméterek növelése. 

A FŐBB ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK 

1. a kerület településszerkezetének fejlesztése, 

2. a terület-felhasználás fejlesztése, 

3. a környezeti állapot javítása (Rákos-patak revitalizáció, a zöldfelületi rendszer fejlesztése) 

4. az arculatteremtés és 

5. a terület közgazdasági értékének megfelelő használat feltételeinek biztosítása. 

48

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 

KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK 


A tervezési terület a Bp. X. kerület Pilisi utca – L4 lakóterület – belterületi határ – Nemes utca – Kabai 

utca – MÁV vasútvonal által határolt terület. 

A tervezési terület környezetében sugárirányú I. rendű főút a 2x2 ill. Keresztúri úttól K-re 2x1 forgalmi 

sávos Kerepesi út, amely a 30-as főút, valamint 2x1 forgalmi sávos Jászberényi út, amely a 31-es főút 

fővárosi bevezető szakasza. 

Ezen útvonalak biztosítják a terület kapcsolatát az országos, illetve a fővárosi hálózatokkal. 

Mindkét útvonalhoz a kapcsolatot a Keresztúri út biztosítja. Kőbánya úthálózatához hasonlóan a 

területen sem alakultak ki a gyűrűirányú I. rendű főútvonalak. 

A területet Ny-ról határoló Keresztúri út másodrendű főút. Hálózati szerepet a hatvani MÁV vonal 

feletti felüljáró építése után kapott. Az 1986-87-es években történt meg a Keresztúri út K-i 

meghosszabbítása és közúti felüljáró kiépítése a MÁV hatvani vonala felett. Ezáltal a terület feltárása 

mellett a Keresztúri út jelentős átmenő forgalmak hordozója és a párhuzamos Jászberényi út 

tehermentesítő útjává vált. 

A Keresztúri út vezeti Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákoscsaba belső városrészekbe irányuló forgalmát, 

illetve alternatív útvonalat kínál a kritikus kapacitáshiányos Jászberényi úttal szemben. 

A térségben gyűjtőút a Keresztúri utat a Kerepesi úttal összekötő Heves utca – Dömsödi utca. 

A terület többi utcája lakóutca. A térségben parkolási probléma nincs. 

TÖMEGKÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK 

A tervezési területet határoló Kerepesi út tömegközlekedési viszonylatokkal jól ellátott, itt közlekednek 

Őrs vezér téri végállomásozással a 45, 44, 276E jelű autóbusz-viszonylatok. Az Őrs vezér téri 

végállomásozás a megfelelő belvárosi és budai kapcsolatokkal rendelkező 2. metróvonal elérését 

jelenti egyben. 

A Kerepesi út mentén halad a Gödöllői (Csömöri) HÉV, a tervezési terület közelében a Rákosfalva vm. 

és a Nagyicce vá. megállókkal. 

A tervezési területen halad át az ugyancsak Őrs vezér tér végállomású 277-es viszonylat, mely a 

Gyakorló utca – Keresztúri út – Méhes utca – Heves utca – Dömsödi út útvonalon közlekedve Zuglóval 

biztosít kapcsolatot. 

A térség közforgalmú közlekedési eszközzel járt útvonala még a Keresztúri út. A Pesti úttal összekötő 

közúti felüljáró megépítése óta jelentős tömegközlekedési tengely: 

• A 67-es alapjárat a Rákoskeresztúri (nemrég kiépült) családi házas, társasházas lakóövezetet 

(Aranyhíd u.) 

• A 261E gyorsjárat pedig a rákoskeresztúri városrészközpontot 

köti össze az Őrs vezér térrel, s egyben a megfelelő belterületi kapcsolatokkal rendelkező 2. 

metróvonallal. 

49

JELENLEGI FORGALMI REND 


A vizsgált területet Nyugatról a MÁV vasútvonal, Keletről a szilárd burkolattal ellátott Pilisi utca - 

lakóutca - határolja. A Rákos-patak a területet két részre osztja, kapcsolat a két terület között csak a 

Heves-Méhes utca és a Hortobágyi utca vonalában meglévő patakhidakon át biztosított. 

A területet átlósan átszeli a 120 kV-os elektromos távvezeték nyomvonala. 

A terület déli részén az L4 lakóövezetnek megfelelően található kiépített burkolattal ellátott lakóutcahálózat. 

A lakóutcák egy része földút, kiépített burkolattal nem ellátott felülettel. 

A MÁV, illetve a Rákos-patakág elválasztó hatása miatt az utcák egy része zsákutca. 

Az utcák egymással egyenrangúak, jobbkéz-szabály szerint működő csomópontokkal. 

A terület északi részén a Heves utca - gyűjtőút 7,0 m széles aszaltburkolattal, aluljáróval a MÁV vonal 

alatt, híddal a Rákos-patak felett. 

A Pilisi utca - lakóutca - 6,0 m széles aszfaltburkolatú, a tervezési területtel ellentétes oldalon 

zöldsávval, kiépített járdával. 

A Pilisi utca - Kerepesi út csomópontban a Pilisi utca "elsőbbségadás kötelező" táblával alárendelt. 

KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉS – VASÚT 

A tervezési terület határán lévő vasúti területeket, iparvágányokat nem érinti változás. 

PARKOLÁS 

A vizsgált terület jellegéből adódóan a területen parkolási probléma nincs. A családi házas beépítésű 

részen a parkolás telken belül biztosított. A terület lakóutcáin szegély mentén, illetve a földúton a 

parkolás megengedett. Koncentrált parkolás csak a Juhász utca térségében, a campingnél jelentkezik 

a Pilisi utca - Rákos-patak közötti terülten. 

GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS 

A területen gyalogosforgalmat vonzó létesítmények nem találhatók. 

Kiépített, szilárd burkolattal ellátott járda csak a főbb útvonalak és a tömegközlekedéssel járt utak 

mentén találhatók. 

A területen kijelölt, kiépített kerékpárút nem található. 

50

TERVEZETT FORGALMI REND 


A tervezési területet érintő, azon áthaladó legjelentősebb közlekedési fejlesztés a Körvasút menti 

körút, mely párhuzamosan halad a MÁV vasútvonallal, azzal közel egy magasságban. Helyszínrajzi 

elrendezését a 103/2003 (XII.27.) GKM rendelet 1.3., 2.5 "Vasút megközelítése közúttal, védősáv 

létrehozása" bekezdés szabályozza. Ennek értelmében: "Egymást megközelítő vasút és közút esetén 

biztonsági okokból a vágánytengely és az útburkolat széle között védősávot kell létrehozni. 

Ennek megfelelően: 

- ha az út szintje a vasút sínkorona szintjéhez viszonyítva -1,5 m és + 4,5 m között van, és a 

vasúti pálya v= 60 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas, akkor a védősáv kötelező 

szélessége legalább 20,0 m. 

Az út menti védősávban a vasúti átjárókhoz tervezett félreálló és menekítő sáv, valamint parkoló 

elhelyezhető." 

A Körvasút menti körút folyópályája 2x2 forgalmi sávos. A tervezési területen vezető szakaszán a két 

különszintű csomópont (Keresztúri út, Heves utca) közelsége miatt - a becsatlakozási és kiválási sávok 

hosszának biztosítása érdekében - 2x3 forgalmi sávos kialakítás tervezett. A területen helyezkedik el a 

Heves utcával alkotott körgeometriájú csomópontja. A csomópont Heves utca - Pilisi utca útvonalú ága 

biztosítja a Kerepesi úttal (Centrum, városhatár irányú) kapcsolatot. A két elsőrendű főútvonal 

(Körvasút menti körút, Kerepesi út) kapcsolatát biztosító útvonal másodrendű főút. Távlatban a Pilisi 

utca - Kerepesi út csomópont jelzőlámpás forgalomszabályozást kap. 

A csomóponti le-felhajtó rámpák a nyugati oldalon a már említett rendelet értelmében a védősávban 

helyezkednek el. 

A területen a meglévő lakóutcák, utcák hierarchiája nem változik. Az új beépítés szükségessé teszi új 

közterületi utcák kiszabályozását, lakóutca funkcióval. A meglévő és tervezett utcák szilárd burkolattal 

történő ellátása és a kiemelt szegélyes burkolt járdák kiépítése javasolt. 

Az új, erdőterületen tervezett feltáró utak a minimális forgalom és kis alapterületű funkciók miatt 6,0 

m széles, kiemelt szegély nélküli lakóutca burkolattal terveztük, két oldalon padkával és szikkasztó 

felülettel. 

PARKOLÁS 

A tervezett telekosztás és beépítés, a megengedett funkciók a telken belüli parkolást lehetővé teszik. 

A lakóutcákban a távlatban is megengedett a megállás, várakozás. 

GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS 

A gyalogosok biztonságos közlekedése a járdákon, a jelzőlámpával szabályozott csomópontok 

gyalogátkelőhelyein és a zebrákon megoldott. 

A területen a Rákos-patak keleti oldalán, a rekreációs területen kerékpárút kiépítése tervezett. 

51


Mintakeresztszelvény a Méhes utca (Heves utca) környezetében 

52

KÖZMŰVEK VIZSGÁLATA 


A tervezési terület (X. kerület Kerepesi út – Pilisi u. – hrsz. 42753 telek - Nemes u. – Kabai u. – 

Keresztúri út – MÁV vasúti töltés által határolt terület) közterületein található közművek adatait az 

üzemeltetői adatszolgáltatások, valamint a helyszíni szemrevételezések alapján tüntettük fel. 

VÍZIKÖZMŰVEK 

VÍZELLÁTÁS 

A vizsgált terület a Fővárosi Vízművek Rt. 20. számú Pesti alapzóna és a 23. számú Keletpesti felső 

zóna határán helyezkedik el. A meglévő épületek kommunális-, és tűzoltó vízigényét a Fővárosi 

Vízművek Rt. biztosítja az alábbi vízvezetékeken keresztül. 

20. számú Pesti alapzóna 

· Pilisi u. (Kerepesi út – Heves u. között) DN400; 

· Heves u. (Pilisi u. – Méhes u. között) DN300; 

· A MÁV vasútvonal alatt zónazárral kapcsolódik 

a Paprika utcai DN150(23) vezetékhez DN150. 

23. számú Keletpesti felső zóna 

· Kerepesi út DN600; 

· Pilisi u. DN200; 

· Pesti G. u. DN80 és DN150; 

· Juhász u. DN100; 

· Heves u. DN80; 

· Dororgi u. DN100; 

· Váltó u. (Keresztúri út – Rákos-patak között) DN150; 

· Rákosvölgyi u. DN100; 

· Nemes u. DN100; 

· Paprika u. (MÁV pálya – Kabai u. között) DN150; 

· Kabai u. (Paprika u. – Nemes u. között) DN80; 

A Pesti (20.) alapzóna hálózat nyomását a Gellért-hegyi medence biztosítja 137,90 mB.f. fenékszinttel. 

A Keletpesti felső (23.) zóna hálózat nyomását a Cinkotai úti medence biztosítja 167,16 mB.f. 

fenékszinttel. 

Fenti vízvezetékeken kívül a Váltó utcában húzódik még egy DN300-as sörgyári magánvezeték, amely 

azonban nem vesz részt a terület környezetének vízellátásában. 

CSATORNÁZÁS 

A vizsgált terület csatornázási rendszere elválasztott rendszerű. A területen keletkező kommunális 

szennyvizek gyűjtője a Kerepesi úti 90/135 t/b., illetve a Keresztúri úti 70/105 t/b-kl egyesített 

rendszerű csatornák. 

53


A terület terepadottsága miatt a Rákos-patak két oldalán jelenleg két szennyvízátemelő üzemel. A 

Pilisi utcai szennyvízátemelő a Pilisi u. K-i oldali, a Juhász u.-tól D-re eső utcák szennyvizeit, a Váltó 

utcai szennyvízátemelő a Rákos-patak Ny-i oldalán mélyebben fekvő terület szennyvizeit juttatja a 

befogadóba. 

A területet DK-ÉNY irányban keresztezi a Rákos-patak, amely a környező terület csapadékvizeinek 

befogadója. A pataknak egy mellékága is keresztezi a területet K-Ny irányban, amely szintén 

befogadja a terület egy részének csapadékvizét. 

A vizsgált területen és a határán üzemelő szennyvízcsatornák az alábbiak: 

· Pilisi u. 90/135 t/b. és DN300b; 

· Pesti G. u. DN800b; 

· Juhász u. DN300b; 

· Heves u. DN300b; 

· Dorogi u. DN300b; 

· Váltó u. (Rákos-patak K-i oldalán) DN300b; 

· Nagyicce u. DN300b; 

· Váltó u. (Rákos-patak Ny-i oldalán) DN300ac; 

· Nemes u. DN300ac; 

· Rákosvölgyi u. DN300ac; 

· Kabai u. DN300ac; 

· Paprika u. DN300ac. 

· A vizsgált területen és a határán üzemelő csapadékvíz csatornák az alábbiak: 

· Juhász u. (a Rákos-patakba kötve) DN500b; 

· Heves u. (a Rákos-patakba kötve) DN800vb; 

· Rákosvölgyi u. (a Rákos-patakba kötve) DN500-600b; 

· Nemes u. (a Rákos-patak mellékágába kötve) 60/90 t/b; 

· Kabai u. 60/90 t/b; 

· Paprika u. DN300 KG PVC. 

· A csapadékvíz víznyelő aknákon keresztül vannak bekötve a csapadékcsatornákba. 

· Azokban az utcákban, ahol nincs csapadékcsatorna szikkasztással történik a csapadékvíz 

elhelyezése. 

ENERGIAKÖZMŰVEK 

Előzmények 

A vizsgált területen található közterületeken épült közműhálózatok nyomvonalát az üzemeltetői 

adattárakban fellelhető nyilvántartás, illetve helyszíni szemrevételezés alapján tüntettük fel. A 

részletes rendezés tárgyát képező területre vonatkozó általános és alapadatokat a generáltervezői és a 

bevezető szakirodalom részletesen rögzítette. 

Jelen szakági tervanyagunkban kizárólag az energia közműhálózatokkal kapcsolatos vizsgálataink 

eredményének ismertetésére szorítkozunk. 

Általánosságban rögzíthető, hogy a szorosan vett vizsgált terület északi részén intézményi jellegű 

létesítmény (jelenleg használt autókereskedési telephely) üzemel, északkeleti határvonala mellett; és 

annak déli részén pedig jelenleg zömében családi házas, - illetve kismértékben hétvégi házas jellegű 

54


beépítéssel lakóövezetek találhatók. A terület további nagy része mezőgazdasági művelés alatt állt, 

illetve részben fellelhetők ipari tevékenységre utaló „elszórt” beépítésű telephelyek. 

VILLAMOSENERGIA 

Nagyfeszültségű táppontok és hálózatok 

A tervezési területen; azt szinte kettészelve; halad keresztül a Zugló 220/120/10 kV-os és a Kőbánya 

120/10 kV-os villamos alállomásokat összekötő kettős rendszerű 120 kV-os nagyfeszültségű 

távvezeték hálózat érintett szakasza. 

A fenti, villamosenergiát szállító vezetékhálózat nyomvonala a vonatkozó állami szabványokban, és 

Miniszteri rendeletekben közölt; a tengely vonalától mérve mintegy 20-20m-es biztonsági övezettel 

rendelkezik, a szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. 

A szabályozási terv által érintett terület, és közvetlen környezetének primer oldali 10kV-os 

tápfeszültség ellátása a fenti nagyfeszültségű távvezeték hálózatról táplált; a vizsgált terület közelében 

lévő Rákosfalvi 120/10 kV-os alállomástól; továbbá a Kőbányai 120/10 kV-os alállomástól indított 10 

kV-os földkábel hálózatokkal történik. 

Középfeszültségű táppontok és hálózatok 

A vizsgált területet keleti irányból megközelítő, középfeszültségű gerincvezeték hálózat a Rákosfalvi 

120/10 kV-os alállomástól két egymással párhuzamos, azonos nyomvonalon vezetett földkábelből álló, 

hurokzáró kábelívvel csatlakozik a Heves utcán. 

Nyomvonala a beépítetlen területeken keresztül; először a páratlan, azután a páros számozású 

oldalán; majd keresztezve a Pilisi utcát, két irányba ágazik szét. 

Az egyik ág az utca páros számozású oldalán északnyugati irányba halad, a Pesti Gábor utcánál felfűzi 

az utcában lévő 8337. sz. ÉHTR típusú transzformátor állomást, majd visszatérve a Pilisi utcára tovább 

folytatódó nyomvonallal a Kerepesi úti kereszteződésben lévő VHTR 2225. számú transzformátor 

állomásához csatlakozik. A visszatérő ág ugyancsak a fent rögzített nyomvonalon húzódik a Heves 

utcáig. 

Ezen a ponton a szintén a Rákosfalvi alállomás felöl csatlakozó másik ág keresztezi a Pilisi utcát, és a 

Heves utca páros oldali járdájában tovább vezetett nyomvonallal elhagyja a vizsgált területet. 

A visszatérő kábelág nyomvonala tehát innen délkeleti irányba, továbbra is a Pilisi utca páros 

számozású oldalán halad, és azt keresztezve szolgáltat primer feszültséget a Heves utcai 2369. sz. 

BHTR-C típusú állomás részére. 

A 10 kV-os kábelív tovább húzódik délkelet felé, keresztezi a Dorogi utcát, majd északnyugati irányban 

befordul a Váltó utcába, és elhagyja a vizsgált területet. 

A Kőbányai 120/10 kV-os alállomástól indított 10 kV-os földkábel hálózat a Keresztúri út irányából 

délnyugat felöl két újabb párhuzamos kábelívvel lép be a vizsgált területre. 

Nyomvonaluk a Váltó utca a páratlanszámozású oldalán húzódik, keresztezi a Nemes utcát, felfűzi az 

útkereszteződés közelében lévő 7381. számú VHTR állomást. 

A Váltó utca páratlan-oldali járdájában tovább vezetett nyomvonallal a Rákos – patakot, majd a Pilisi 

utcát, keresztezve primer feszültséget szolgáltatnak az itt lévő 1237. sz. BHTR-C transzformátor 

55


állomás részére, és a Váltó utca páratlanszámozású oldalán továbbhúzódva elhagyják a vizsgált 

területet. 

A rendelkezésünkre álló alapadatokból és helyszíni felmérésünk alapján rögzíthető, hogy az intézményi 

jellegű -;és a lakossági - fogyasztók „kommunális” transzformátor állomásoktól kapnak villamos 

energiát. 

A felsorolt 10/0,4kV-os VHTR -; és BHTR-C típusú transzformátor állomásokon keresztül történik tehát 

a vizsgált terület és közvetlen környezetének villamosenergia-ellátása. 

Kisfeszültségű hálózatok 

Az intézményi területek közvetlen kisfeszültségű ellátása a transzformátor állomások szekunder 

kapcsaitól indított kisfeszültségű földkábel hálózatokon keresztül történik. 

A vizsgált területen belül a Pilisi utca elején, és a Váltó utca érintett szakaszán, a meglévő; zömében 

családi házas jellegű beépítés lakó épületei esetében; a fenti transzformátor állomások szekunder 

kapcsaitól indított betonoszlopos kisfeszültségű szabadvezeték hálózatokon, míg a Pilisi u. további-; 

illetve a Nemes utcai körzet teljes-szakaszán szigetelt–kötegelt vezetékeken keresztül történik a 

fogyasztók közvetlen ellátása. 

A kisfeszültségű gerinchálózati kitáplálások, földkábeles hálózatokkal, míg a fogyasztói csatlakozások 

szigetelt légvezetékekkel épültek ki. 

A Hortobágyi utcában nincs kommunális villamosenergia ellátó hálózat. 

Közvilágítás 

A rendezési terület meglévő közvilágítási rendszerének táppontjait a közép / kisfeszültségű 

transzformátorállomásokba telepített közvilágítási kapcsoló egységek képezik. Az innen kiinduló 

közvilágítási áramkörök az utcákban a meglévő betonoszlopos kisfeszültségű légvezeték hálózatok 

tartószerkezetein, velük együtt, kerültek kiépítésre. 

Az üzemelő közvilágítás megoldásmódja, és a közvilágítási hálózatok és berendezések is igen 

változatos arculatot mutatnak. A közvilágítási berendezések korszerűsítése a nátriumosítási program 

keretében, az energiatakarékos fényforrások beépítése mindenütt megtörtént. 

A közvilágítás jelenlegi helyzete: 

A Keresztúri úton: 

Egyoldalas elrendezésű, betonoszlopos kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték hálózatok tartóoszlopain 

1,5 m-es karkinyúlású, oszloptoldós hajlított acél lámpakarokon egyoldalas elrendezésű, 9m 

fénypontmagasságú, Tungsram – Schréder ONYX típusú lámpatestekkel és 150 W-os Na 

fényforrásokkal, III. kategória. 

A Nemes utcában, és a Váltó utcában: 

Egyoldalas elrendezésben, a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok minden második beton 

tartóoszlopán 7m fénypontmagasságú, Tungsram – Schréder MC típusú lámpatestekkel 70 W-os 

Na fényforrásokkal, irányfény kategória. 

Az összes többi utcában: 

56


A betonoszlopos kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopain egyoldalas elrendezésben, 7 m 

fénypontmagasságú, , Tungsram – Schréder MC típusú lámpatestekkel 70 W-os Na 

fényforrásokkal, IV. kategória. 

A Hortobágyi utcában : Nincs kiépített közvilágítás ! 

FÖLDGÁZELLÁTÁS 

Nagy nyomású gázvezeték-hálózatok 

A vizsgált területen a Keresztúri úton halad keresztül a Mátyáshegyi (GOV); és a Salgótarjáni úti 

(FŐGÁZ); gázátadó állomásokat nagynyomáson összekötő 500 mm-es acélcsővezetékkel kiépített 40 

báros földgázhálózat. Védőtávolsága a tengelyvonalától mérve 20-20m. 

Nagyközép nyomású gázvezeték-hálózatok 

A szóban forgó területi egység földgázellátása a Nemes utca környéki, déli területeken: 

A budapesti 40 bar-os nagynyomású körvezeték hálózatról táplált Salgótarjáni úti (FŐGÁZ) gázfogadó 

állomástól indított, a Keresztúri úton érkező Dk 110 mm-es KPE nagyközép nyomású csővezeték 

hálózatról csatlakozó Kabai utcai nagyközép/növelt kisnyomású körzeti gáznyomás szabályozó 

berendezéstől indított növelt kisnyomású földgázvezeték hálózattal történik. 

A Pilisi utca környéki észak keleti területeken : 

Szintén a fenti gázátadó állomástól, de a Cziráki utcán csatlakozó DN 200mm-es nagyközép-nyomású 

acélcsővezeték hálózatról táplált, Egyenes utcai körzeti nyomásszabályozó berendezéstől indított 

növelt kisnyomású hálózattal történik a földgáz ellátás. 

Növelt kisnyomású gázvezeték-hálózatok 

A Kabai utcai körzeti gáznyomás szabályozó berendezéstől: 

Kabai utcai gerincvezeték Dk 160 mm-es PE műanyag csőhálózat, a róla indított leágazásokkal a 

beépített területi egység minden utcájában kiépült a növelt kisnyomású földgázvezeték hálózat. 

A Nemes és a Paprika utcákban: Dk 110 mm - es PE műanyag - csőhálózattal. 

A Váltó és a Rákosvölgyi utcákban: Dk 63 mm-es PE műanyag csővezetékekkel. 

Az Egyenes utcai körzeti nyomásszabályozó berendezéstől: 

A Pilisi; a Juhász; és a Váltó utcákban: Dk 200 mm-es PE műanyag csőhálózattal. 

A Pesti; a Heves; és a Dorogi utcákban: Dk 110 mm-es műanyag csővezetékekkel. 

A fenti növelt kisnyomású vezeték hálózatokról indított fogyasztói leágazásokon keresztül történik a 

meglévő lakóépületek és a közületi létesítmények közvetlen földgázellátása. 

A földgázvezetékek felülvizsgálata és karbantartása tervszerű, az esetleges hibák kijavítása 

folyamatosan történik. Jelenlegi állapotuk és üzemvitelük megfelelő. 

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 

Távbeszélő-hálózatok 

A X. kerület a Magyar Telekom Távközlési Rt. Pesti Műszaki Szolgáltatási Igazgatóságának”Ferenc” 

Távközlési Gócközpontjához tartozik. 

57


A vizsgált terület irányába, a Keresztúri úton, beton tömbcsatornás, műanyag védőcsöves 

alépítmények és páncélos távközlő kábelek húzódnak a járdaburkolatok alatt. Az alépítményekben 

haladó távközlőhálózati elosztó, csatlakozó és törzskábelekkel; és távbeszélő vezetékekről történik az 

intézményi jellegű, valamint a lakossági ellátás. 

A közvetlen előfizetői csatlakozások tápfej szekrényes kifejtő egységekkel kerültek kiépítésre. 

A vizsgált területen belül az intézményi és a lakóépületek távbeszélő-hálózati ellátására, az alépítményi 

törzshálózatról, földkábeles hálózati kitáplálással, a beépített terület egységek valamennyi utcájában 

betongyámos faoszlopos tartószerkezetekkel, légkábeles távközlési hálózatok épültek ki. 

A tervezési terület határvonalain belül nem található nyilvános távbeszélő állomás. 

A távközlési hálózat a közelmúltban folyamatosan épült ki, és valamennyi előfizetői igényt kielégít. Az 

adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására szintén a fenti távközlési vezetékeken keresztül 

nyílik lehetőség. 

Mobil távközlés 

A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk 

alkalmával mindhárom hazai Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és 

megfelelő térerősségeket mérhettünk. 

A vizsgált területen, a kettős rendszerű 120 kV-os nagyfeszültségű távvezetéknek a szakági 

tervlapunkon rögzített tartó oszlopára szerelt, Pannon GSM mobil távközlési antenna berendezése, és 

az oszlop mellett bázis állomása üzemel. 

Fentiek következtében a szabályozási terület mobil hálózati ellátására közterületen újabb bázis 

állomás, vagy antenna berendezés elhelyezésével nem számolunk a közmű vizsgálatunk által érintett 

területegységen belül. 

Hírközlés 

A szorosan vett vizsgált területen önálló hírközlő hálózatként, a Váltó utca, és a Rákos-patak 

kereszteződésében lévő az FCsM telep adatátviteli -; és hírközlő – hálózati berendezései üzemelnek. 

A „Polgári” - jellegű, az intézményi és a lakossági adatátvitel és/vagy hírközlési kapcsolatok 

megvalósítására az előző fejezetben leírt Távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. 

Telekommunikáció 

A kábeltelevíziós mamutcégek piaci területfelosztása következtében a vizsgált terület a Magyar 

Telekom T - Kábel üzletági ellátási körzetébe tartozik. 

A Szolgáltató a kábeltelevíziós hálózati rendszer elemeinek kiépítését megkezdte; a már beüzemelt 

hálózatszakaszokon, a Pilisi-; és a Nemes utcai területegységeken a betongyámos faoszlopos 

távközlési hálózatok tartóoszlopaira szerelt légkábeles hálózatokkal kiépített kábeltelevíziós rendszerű 

telekommunikációs hálózat üzemel. 

Ahol a szolgáltató a meglévő rendszer teljes kiépítését elvégezte, ott az előfizetőkkel kötött új 

szerződések keretein belül végzi a telekommunikációs szolgáltatást. 

A kiépített rendszerek és hálózati elemek alkalmasak adatátviteli és „Internet” - es hírközlésekre is. 

58

KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT 


Jelen terület fejlesztési javaslatunkban a tervezési terület lakó-, gazdasági (raktár) funkciójú 

építmények, közkert és gazdasági erdő létesítését tervezzük. A tervezési terület jelenlegi állapotát a 

közművizsgálat című fejezetben részleteztük. Az alábbiakban a meglévő közműhálózatok fejlesztési 

javaslatát szakáganként külön-külön fejezetben tárgyaljuk. 

VÍZIKÖZMŰVEK 

VÍZELLÁTÁS 

A javasolt területfejlesztés miatt becsült többlet átlagos napi kommunális vízigény: 

nyári időszakban (május-szeptember zöldterület locsolás) Qd = 85 m3/d; 

téli időszakban Qd = 21 m3/d; 

A becsült külső tűzoltó vízigény a lakóépületeknél 600 l/min, a raktárépületnél 1200 l/min között 

várható. 

A fenti vízigények kielégítésére várhatóan az alábbi vízhálózati fejlesztések szükségesek. 

A tervezési terület vízellátását a 23. zóna hálózatára javasoljuk rákapcsolni a hálózatban uralkodó 

magasabb nyomás miatt. A tervezett vezetékhálózatot DN100-as csövekből javasoljuk megépíteni, 

tekintettel a kommunális-, és tűzoltó vízigényekre. A legnagyobb becsült tűzoltó vízigény (1200 l/min) 

a 20. tömbben jelentkezhet, amely a Paprika utcai meglévő DN150-es vízvezetékről biztosítható. A 

beépítés biztonságos vízellátása érdekében három helyen DN100-as csővel javasoljuk a tervezett 

vezetékhálózatot a meglévő hálózattal összekötni. 

· Heves utcánál; 

· Dorogi utcánál; 

· Nemes utcánál. 

A Rákos-patakkal párhuzamosan tervezett utcanyitás mentén a Váltó utcai DN150-es vezetékre 

DN100-as vezetékkel javasoljuk a csatlakozást kiépíteni. 

A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük a Fővárosi Vízművek Zrt. elvi nyilatkozatát, melyet a 

„mellékletek” tartalmazza. A fejlesztést az elvi nyilatkozat alapján kell végrehajtani. 

A terület vízellátó-hálózatának nyomvonalát, méreteit az 1:2.000 méretarányú helyszínrajzon jelöltük. 

CSATORNÁZÁS 

A javasolt területfejlesztés miatt becsült összes többlet átlagos napi szennyvíz mennyiség Qd= 19 

m3/d (Qórai = 0,42 l/s). 

A mértékadó csapadékvíz mennyiség számításánál az 1 éves gyakoriságú, 15 perces záport, valamint 

a csatornahálózat tározókapacitását vettük figyelembe. 

A javasolt új beépítés területéről elvezetendő mértékadó csapadékvíz mennyisége Qm= 348 l/s. 

A tervezett beépítés miatt az új, kiszabályozott közterület mentén elválasztott rendszerű 

csatornahálózatot kell kiépíteni. 

A tervezett beépítés 6. és 20. jelű tömbjének kommunális szennyvizeit a Nemes utcai DN300-as, 

valamint a Paprika utcai DN300 KG-PVC szennyvízcsatornák nagy valószínűséggel fogadni tudják. 

59


A jelenlegi beépítetlen területen DN200 KG-PVC csövekből, 5‰ lejtéssel javasoljuk megépíteni a 

szennyvízcsatornákat. 

A 2. jelű tömb DK-i sarkában egy szennyvízátemelőt kell építeni, amelyből Dk90KPE szennyvíz 

nyomóvezetékkel lehet a Rákos-patak túloldalán, a Pilisi utcában meglévő szennyvízátemelőbe juttatni 

a szennyvizet. 

Az egyes befogadókat, a becsült adatok alapján terhelő szennyvíz mennyiségek: 

átlagos napi órai csúcs 

(m3/d) (l/s) 

· tervezett szennyvízátemelő 6 0,14 

· Keresztúri úti 70/105 t/b. 4 0,09 

· Váltó utcai meglévő átemelő 7 0,16 

· Pilisi utcai DN300b. 2 0,05 

összesen: 19 0,44 

A tervezési terület hulló csapadékvizek mintegy 90%-át, 313 l/s -ot a Rákos-patakba, mintegy 10%át, 

35 l/s -ot a patak mellékágába tervezzük bevezetni. 

A tervezési területen belül, a már beépített területek egy részén nincs kiépített csapadékvíz elvezető 

rendszer, ezért javaslatunkban ezen utcák vízelvezetését is javasoljuk csatlakoztatva a már kiépített 

csapadékcsatornákhoz. 

A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. elvi nyilatkozatát, melyet a 

„mellékletek” tartalmazzák. A fejlesztést az elvi nyilatkozat alapján kell végrehajtani. 

A terület vízelvezető hálózatának tervezett nyomvonalát, méreteit az 1:2.000 méretarányú 

helyszínrajzon jelöltük. 

ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK 

VILLAMOSENERGIA 

Előzmények 

Jelen munkafázist megelőzően készítettük el a szabályozási terv által érintet területre vonatkozó 

vizsgálati anyagrészeket, melyben rögzítettük valamennyi, - az energia közműhálózatok 

vonatkozásában - a szakági szolgáltatóknál fellelhető és nyilvántartásukban szereplő alapadatot, 

valamint helyszíni felméréseink eredményeit. 

A vizsgálati anyagrész megállapításai szerint rögzíthető, hogy a tervezési terület energia 

közműhálózati ellátása nemcsak a jelenlegi beépítés követelményeit tudja kielégíteni, bizonyos 

korlátozott további területfejlesztés forrásoldali bővítés nélkül is ellátható energia közművekkel. 

60

Általános adatok 


A Generál Tervezői adatszolgáltatás szerint a fejlesztési elképzelések megvalósítása után a tervezési 

területen egy toldaléktömbből álló szerkezeti rendszerben, a MÁV - vasút vonal, és a Pilisi utca között 

kerül sor beavatkozásra. 

Nagyfeszültségű hálózatok 

A vizsgálati anyagrészben rögzítetteknek megfelelően a területfejlesztési tervkoncepció kidolgozása 

során a közvetlenül a tervezési területen keresztül húzódó kettős rendszerű 120 kV-os távvezeték 

biztonsági övezete figyelembevételre került. 

Középfeszültségű hálózatok és táppontok 

Területünk primer oldali tápfeszültség ellátását vizsgálati terv anyagunkban leírtaknak megfelelően a 

két 120/10 kV-os alállomást összekötő 10 kV-os primer kábelívek szolgáltatják: 

Villamosenergia igények 

A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során kialakításra kerülő új: 

Intézményi jellegű épületek becsült villamos-energia igénye 150 kW 

Lakossági többlet igény 100 kW 

A tervezési terület összes többlet villamos energiaigénye: 250 kW 

Ez igény a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, 

a felépítésre kerülő új épületek, hőtechnikai-szerkezeti kialakításai következtében, továbbá a beépített 

gépészeti -; légkezelő -; installációs -; és világítási - berendezések, valamint az egyes ingatlan 

tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhat 

Villamosenergia ellátás 

Fenti teljesítmény igény szolgáltatásához, a meglévő középfeszültségű; illetve a Nemes utcában 

újonnan továbbépítendő 10 kV-os földkábel hálózat szakaszról táplált új, BHTR-C 20/0,4 kV-os 

transzformátor állomás telepítése szükséges a szóban forgó területre, ezen túlmenően szükségessé 

válhat a meglévő, Nemes utcai 7381. számú VHTR állomás kapacitás bővítése, és így oldható meg - a 

mellékelt szakági tervlapon rögzítettek szerint – a tervezett új épületek villamos energia ellátása. 

A fenti becsült villamosenergia igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt 

műszaki megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése 

folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében 

megváltozhat. 

A középfeszültségű hálózatok, és berendezések további tervezési, és kivitelezési munkálatai során be 

kell tartani a Villamosenergia Szolgáltatási Törvény és a vonatkozó szakági Miniszteri, és Törvényerejű 

rendeletekben, a szakági Kormány - rendeletekben, továbbá az MSz.151; MSz.172; MSz.7487 számú 

magyar szabványokban rögzített előírásokat. 

Kisfeszültségű hálózatok 

Az előbbiekben rögzített 10/0,4 kV-os transzformátorállomásoktól kiépített kisfeszültségű hálózatokkal 

történik majd a terület új villamosenergia fogyasztóinak közvetlen kisfeszültségű ellátása. 

61

Közvilágítás 


A részletes rendezés alá vont terület közvilágítási táppontjait ugyancsak fentiekben részletesen 

ismertetett 10/0,4 kV-os transzformátorállomásokban önálló berendezésként kialakított közvilágítási 

kapcsoló egységek képezik. 

A meglévő köz- és térvilágítási rendszereket a szakági vizsgálati anyagrész rögzítette, miszerint: 

A közvilágítási berendezések korszerűsítése, a nátriumosítási program keretében, az energiatakarékos 

fényforrások beépítése, az idők folyamán mindenütt megtörtént. 

A közlekedési utakon úgy a fő, mint a mellék útvonalak esetében a forgalmi viszonyoknak megfelelő 

közvilágítás üzemel. 

A tervezett új útépítési munkálatok következtében, a várhatóan megnövekvő közúti forgalom miatt, a 

tervezett új útszakaszokon; új közvilágítási hálózatok és berendezések kiépítése szükséges a 

vonatkozó szakági szabványokban rögzített világítástechnikai előírásoknak megfelelően. 

A szükséges megvilágítási értékek eléréséhez megfelelő teljesítményű; környezetbarát, nátrium 

fényforrásos, egyedi jellegű világítótestek; és formatervezett 10 m fénypontmagasságú 

lámpaoszlopok; alkalmazásával és legalább a III. közvilágítási kategóriát elérő paramétereket biztosító 

0,15 - ös határegyenletességet nyújtó hálózatokat és berendezéseket kell kiépíteni. 

A fényvédelmi követelmények betartásához az alábbiakat kívánjuk rögzíteni:-egy potenciális észlelő 

felé csak lefelé irányuló fénysugarak érkezhetnek, melyek sugárzási iránya nem haladhatja meg a 

függőlegessel bezárt 70 fokot. Nem engedhető meg a talajban, vagy közvetlenül a talajon elhelyezett, 

felfele világító lámpatestek alkalmazása. 

a világítótestek átlátszó burája még díszvilágítás esetében sem nyúlhat túl a felső árnyékoló szerkezet 

függőleges síkjánál. 

HŐENERGIA 

Jelen szabályozási tervünk által érintett területen belül az épületek téli hőveszteségeinek pótlására, 

valamint a technológiai -; és használati – melegvíz előállítására, valamint konyhai energia hordozóként 

földgáz - energia kerül felhasználásra. 

FÖLDGÁZHÁLÓZATOK 

A vizsgálati anyagrészben rögzítetteknek megfelelően a tervezési terület földgáz ellátása az Egyenes 

utcai, és a Kabai utcai nagyközép/növelt kisnyomású körzeti gáznyomás szabályozó berendezésektől 

indított növelt kisnyomású földgázvezeték hálózatokkal történik. 

Földgáz igények 

A területrendezési terv megvalósítása során kialakításra kerülő új létesítmények földgáz igénye az 

alábbiak szerint becsülhető: 

Intézményi, és környezetbarát gazdasági épületek részére 30 nm3/ó 

Lakó épületek részére 20 nm3/ó 

összes becsült többlet földgáz igény: 50 nm3/ó 

62



a felépítésre kerülő új épületek, hőtechnikai-szerkezeti kialakításai következtében, továbbá a beépített 

gépészeti -; légkezelő -; és installációs - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok 

igényeinek függvényében megváltozhat. 

FÖLDGÁZ-ELLÁTÁS 

A tervezett új épületek közvetlen földgázellátásának megoldása érdekében a mellékelt szakági 

tervlapunkon rögzítettek szerint a következő nyomvonal építési munkálatok szükségesek: 

A becsült többlet földgáz igény a fent leírtak alapján, a lakóövezet határvonalában, a Nemes utcában 

meglévő, növelt kisnyomású Dk 110 mm-es PE műanyag csővezetékes földgázvezeték hálózatnak, a 

Nemes utcai nyomvonalon történő tovább építésével szolgáltatható. 

A fenti becsült földgáz igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki 

megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése 



A korábbi hálózatrekonstrukciós terveknek megfelelően, a Pilisi utcai, és a Váltó utcai növelt 

kisnyomású földgáz hálózatokat a Rákos-patak keresztezésével – a tervezési terület teljes beépítése 

folyamán - Dk 200 mm-es PE műanyag csővezetékes hálózattal össze kell kötni. 

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 

TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK 

A tervezési terület a Magyar Telekom Távközlési Rt Pesti Műszaki Szolgáltatási Igazgatóságának 

Ferenc távbeszélő központjának góckörzetébe tartozik 

A fejlesztési területen belül az intézményi és a lakóépületek távbeszélő-hálózati ellátására, az 

alépítményi törzshálózatról, földkábeles hálózati kitáplálással, a beépített terület egységek valamennyi 

utcájában betongyámos faoszlopos tartószerkezetekkel, légkábeles távközlési hálózatok épültek ki. 

Távközlési igények 

A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során kialakításra kerülő új intézményi jellegű 

épületek távközlési igénye: 10 fővonal 

a lakó épületek távközlési - igénye: 20 fővonal 

a tervezési terület összes többlet távközlési igénye: 30 analóg egyenértékű fővonal 


a felépítésre kerülő új épületek, rendeltetése következtében, továbbá a beépített installációs - 

berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhat. 

A fent rögzített távközlő hálózati igény a meglévő alközpont bővítése után és a szükséges 

hálózatbővítési munkálatok elvégzését követően elégíthető ki. 

A tervezési terület távközlési – ellátására tervezett alépítményekben haladó távközlő hálózati elosztó, 

csatlakozó és törzskábelekkel; és távbeszélő vezetékekről történik majd az új intézmény -; és 

63


környezetbarát gazdasági – jellegű valamint a lakó - épületek ellátása, a vonatkozó szakági 

tervlapunkon rögzítettek szerint. 

A közvetlen előfizetői csatlakozások tápfej szekrényes kifejtő egységekkel kerülnek kiépítésre. A 

tervezett új utcák érintett szakaszán, a közületi jellegű épületek távbeszélő - hálózati ellátása, az 

alépítményi törzshálózatról, földkábeles hálózati kitáplálásokkal történik. 

Nyilvános távbeszélő állomások elhelyezésére az új Irodai -; szociális -; és gazdasági épületek, 

közterületi frontján nyílik lehetőség. 

Az ellátást biztosító új távközlési gerinckábelek ennek megfelelően a gócközpont irányából a meglévő, 

és a tervezett új alépítményekben lépnek be a tervezési területre. 

A szabályozási terület távközlési és hírközlési alapellátása megfelelő, így közterületre új antennák 

elhelyezésével nem számolunk. Várhatóan a távközlési, és a telekommunikációs hálózatok további 

fejlesztése során, kiépítésre kerül, a nagysebességű többszörösen védett aktív optikai hálózat, 

valamint az üzleti kommunikációs adatátviteli rendszer, mely tovább javítja az ellátás színvonalát. 

A fenti becsült távközlési igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki 

megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése 



A vonatkozó jogszabályi háttér: a mindenkori hatályos Távközlési Törvény, a vonatkozó szakági 

Kormány -; és Miniszteri rendeletek, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései. 

Ezek értelmében hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi 

adottságoknak megfelelően a MSz 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő 

távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító 

létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító 

létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. 

A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a 

távközlési alépítmények, földkábelek, elhelyezésére alkalmas területsávja. 

Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő 

állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az 

alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában. 

Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen az igényeknek megfelelően tovább építhetők. 

A tervezett épületeken belüli tevékenységek megoszlásának ismeretében (a továbbtervezés során) 

lehet meghatározni a tényleges szükségletet és azon belül az analóg-ISDN vonalak szám szerinti 

megoszlását. 

MOBIL TÁVKÖZLÉS 

A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk 

alkalmával mindhárom hazai mobil távközlési szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és 

megfelelő térerősségeket mérhettünk. 

64


A szóbanforgó területen, a kettős rendszerű 120 kV-os nagyfeszültségű távvezetéknek a szakági 

tervlapunkon rögzített tartó oszlopára szerelt, Pannon GSM mobil távközlési antenna berendezése, és 

az oszlop mellett bázis állomása üzemel. 

Fentiek következtében a szabályozási terület mobil hálózati ellátására közterületen újabb bázis 

állomás, vagy antenna berendezés elhelyezésével nem számolunk a közmű vizsgálatunk által érintett 

területegységen belül. 

További távközlési bázisállomások, és antenna berendezések elhelyezésének lehetőségeit, a 

mindenkori hatályos jogszabályok; jelenleg a módosított, 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet, és a szintén 

módosított, 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet, ide vonatkozó alpontjai, rögzítik. 

HÍRKÖZLÉS 

A szorosan vett tervezési területen belül, önálló hírközlő hálózatként, a Váltó utca, és a Rákos-patak 

kereszteződésében lévő az FCSM telep adatátviteli -; és hírközlő – hálózati berendezései üzemelnek. 

A „polgári jellegű” a közületi -; és a lakossági - adatátviteli és/vagy hírközlési kapcsolatok 

megvalósítására az előző fejezetben leírt, távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. 

A tervezési területen létesítendő új irodai -; szociális -; és környezetbarát gazdasági épületekben 

telepítésre kerülő tűzvédelmi, vagyonvédelmi és diszpécser jellegű rendszereinek üzemeltetése során 

célszerűnek tartjuk az egyedi alközpontok kábelhálózattal történő összekapcsolását, így megoldható a 

központi felügyelet, szelektív behatárolás és a szükséges azonnali beavatkozások megtétele bármilyen 

hiba, vagy rendellenesség esetén. 

TELEKOMMUNIKÁCIÓ 

A kábeltelevíziós mamutcégek piaci területfelosztása következtében a vizsgált terület a Magyar 

Telekom T - Kábel üzletági ellátási körzetébe tartozik. 

A Szolgáltató a kábeltelevíziós hálózati rendszer elemeinek kiépítését elvégezte és a betongyámos 

faoszlopos távközlési hálózatok tartóoszlopaira szerelt légkábeles hálózatokkal kiépített kábeltelevíziós 

rendszerű telekommunikációs hálózatot üzemeltet. 

A kiépített rendszerek és hálózati elemek alkalmasak adatátviteli és „Internet” - es hírközlésekre is. 

A telekommunikációs szolgáltatás biztosítása érdekében a tervezett új épületek esetében a tervezett új 

telekommunikációs hálózatokról üzemeltetett rendszerek és hálózatok megvalósításával számolunk, 

melyek csatlakoznak a fenti kábeltelevíziós hálózathoz. 

A területünkön tervezett új épületek belső kábeltelevíziós hálózatainak is alkalmasaknak kell lenni 

valamennyi elérhető (földi- és műholdas-sugárzású) telekommunikációs állomás, illetve a helyi és 

körzeti TV műsorok továbbítására valamennyi előfizető részére. 

Úgy a hírközlési, mint a telekommunikációs rendszerek kábelvezetékeit a távközlési hálózatok 

nyomvonalaival azonos módon, velük párhuzamosan kell ki építeni. 

65

KÖRNYEZETVÉDELEM 

TERÜLETHASZNÁLATI ADOTTSÁGOK 


A vizsgált terület a Rákos-patak völgyének a Váltó utca – Kerepesi út közötti, ma döntően 

mezőgazdasági hasznosítású (szántó, rét) lévő része. Az egybefüggő völgyeletet a MÁV 

Rákospalotai körvasúti szakasza vágja ketté, a tervezési területet a keleti rész alkotja. 

A területtől keletre és délre kertes – családi házas lakóterületek találhatók. A Rákos-patak völgyében – 

a nem lakóterületi használatú területek kivételével – jellemző környezetkárosító ideiglenes 

területhasználat (törmeléklerakás, autóroncsok, ideiglenes telephelyek, stb.) ami a vizsgált területen is 

jelentkezik. 

A tervezési területtől nyugatra található az EGIS Kőbányai Gyógyszergyár Keresztúri úti telephelye, 

igen jelentős levegőszennyezési kibocsátással. 

ÖVEZETEI ADOTTSÁGOK 

A tervezési terület nagyobb, É-i része az érvényben lévő Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint E-TG 

övezetben (turisztikai erdő) van. A Rákos-patak és a Pilisi utca közötti sáv Z-KK övezetű, míg a terület 

D-i része nagyrészt L4 lakó övezet, de a Nemes utca és a Paprika utca közötti tömb egy része I jelű 

építési övezetbe sorolt. A területen a sok E-TG és Z-KK övezet oka, hogy a főváros szándéka szerint 

megőrzendő a városhatártól a patak dunai torkolatáig összefüggő, az átszellőzést és szabadidős 

tevékenységet lehetővé tevő, intenzíven fásított zöldfelületi ék, a Rákos-patak völgyének még 

beépítetlen részein. Másik fontos ok a területtől Ny-ra lévő Égis gyógyszergyár telephelye, melynek 

kijelölt környezetvédelmi szempontú védőterülete ugyan nincs (a gyár elég régen létesült), de 

hatásterülete a tervezési területre és még azon túlra is kiterjed, ami elsősorban időlegesen zavaró 

hatású bűzhatás formájában mindenki számára érzékelhető. 

A jelenlegi területhasználat (mezőgazdasági művelés, illetve annak hiánya (parlag terület)) a fenti 

célokkal nem ellentétes. A helyenként kialakult ettől eltérő ideiglenes területhasználat (betonkeverő 

telep, autóbontó, építőanyag lerakat, járműtároló) a távlati cél megvalósítását nehezíti, veszélyezteti. 

LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG 

A területen érvényes légszennyezési határértékeket a 14/2001.(V.9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet 

szabályozza. A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok határértékei a következők: 

Légszennyező 

anyag 

Határérték [μg/m 3 ] Veszélyességi 

Órás 24 órás Éves 

fokozat 

Kén-dioxid 250 125 50 III. 

Nitrogén-dioxid* 100 85 40 II. 

Nitrogén-oxidok (mint 

NO2) 200 150 70 II. 

Ózon 120 I. 

Szén-monoxid 10 000 5 000 3 000 II. 

66


Ólom 0,3 I. 

Szálló por (PM10) 50 40 III. 

Szálló por (TSPM: összes 

lebegő portartalom) 

200 100 50 III. 

Benzol 10 5 I. 

Légszennyező 

anyag 

Ülepedő por, toxikus 

anyagot nem tartalmaz 

K-1. táblázat Jelentősebb légszennyező anyagok határértékei 

Határérték Veszélyességi 

30napos Éves 

fokozat 

16 g/m 2 x 30 nap 120 t/km 2 x év IV. 

A immissziómérő pont a közelben a X. ker. Albertirsai út 10. alatt található. Itt csak ülepedő por 

koncentrációkat mérik. A 2005, 2006 és 2007 évi adatok alapján megállapítható, hogy az Albertirsai út 

térségében az ülepedő por szennyezettség számottevő. (2008 januártól a mérőhelyet megszüntették.) 

Több hónapban is határérték feletti, 2006-ban és 2007-ben a határértéket több mint kétszeresen 

meghaladó értéket is mértek. 

A terület az EGIS Gyógyszergyár szélárnyékában van nyugati irányú szél esetén. A gyár emissziójáról 

adatok nem állnak rendelkezésünkre, de az időszakos túlterhelés a tervezési területen joggal 

feltételezhető. Bűzhatás a környék lakói szerint időnként zavaró mértékű a területen kívüli részeken is. 

ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS 

A tervezési terület ma a közúti forgalomtól, különösen az átmenő forgalomtól lényegében mentes. 

Számottevő zajterhelést a tervezési terület nyugati szélén elhaladó villamosított vasútvonal vasúti 

forgalma jelent. Mivel a töltésben haladó vasúti pálya a tervezési terület felett mintegy 6,0 m-rel 

halad, a vasúti zaj a terület egészét érinti. A pálya forgalmára adatok nincsenek az nagyon változó. 

Távlatban a vasútvonal keleti oldalán létesül a Körvasúti körút 2 x 2 sávos útszakasza, mely a vasúti 

pályával azonos magasságban halad, a meglévő terepszint feletti 6 m-es töltésen. 

A terület északi szélénél haladó Kerepesi út esetében vannak forgalmi adatok. A Közlekedés Kft által 

megadott forgalmi adatokból számítható zajterhelés (számítás az ÚT 2-1.302 számú szabvány szerint) 

adatai a következők: 

Figyelembe vehető nappali csúcsórai, 2 irányú forgalom: 

1. járműkategória: 2.182 db 

2. járműkategória: 364 db 

3. járműkategória: 364 db 

Ez 4000 Ej/ó forgalom mellett 25 %-os teherforgalmi arányt jelent. 

- Számított nappali zajterhelés az úttengelytől 50 m-re: 76,46 dB. 


Az éjszakai forgalmat, (tekintve az új közút átmenő forgalmi jellegét), a nappali forgalom 15 %-nak 

tekintettük. 



67


A számított értékek a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM sz. zajvédelmi rendeletben megfogalmazott 

határértékekkel (3.sz. melléklet) hasonlítandók össze. Közlekedésből számított zaj határértéke új 

tervezésű és megváltozott területfelhasználású területen (’A’ hangnyomásszint): 

„Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az 

oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület, valamint Lakóterület (nagyvárosias 

beépítésű), a vegyes terület, valamint Gazdasági terület mellett az országos közúthálózatba tartozó 

gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi 

gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbuszpályaudvartól, 

a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és 

leszállóhelytől*** származó zajra: 

nappal: 65 dB 

éjszaka: 55 dB.” 

Az E-TG és Z-KK övezet esetében a zajterhelés nem értelmezhető. A Kerepesi út közelében lévő Z-KK 

övezetben lévő kemping esetében is csak a funkció alapján adható meg határérték, ami a fent 

megadottal azonos mértékű. A számításokból megállapítható, hogy védelem nélkül a kemping 

környezetében jelenleg a határértéket meghaladó mértékű zajterhelés érzékelhető. 

TALAJ-, TALAJVÍZVÉDELEM 

A tervezési terület a 27/2004. (XII.25.) sz. KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából 

érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések 

közé tartozik. 

A vízminőséget a teljes budapesti szakaszon előforduló illegális szennyvíz bekötéseken kívül a 

talajszennyező területfelhasználás (illegális hulladéklerakás, roncstelep, anyagtárolás stb.) 

veszélyezteti. 

A Rákos-patak vízminősége az egyes tényezőcsoportok tekintetében II.-IV. osztályú. A patakon évente 

1-2 alkalommal végeznek vízminőség vizsgálatot a városhatárnál és a dunai torkolatnál. A vizsgálatok 

szerint a torkolatnál a vízminőségi paraméterek rosszabbak, mint a városba érkezéskor, ami azt 

mutatja, hogy a város területén számottevő terhelés éri. Ugyanakkor minőségi osztály ugrásnyi 

változás általában nincs, tehát az érkező víz is szennyezettnek tekinthető. A Városi szakaszon romlás a 

BOI5, KOI és olaj szennyezettség terén számottevő. 

A patak évek óta tervezett és halogatott revitalizációja a vízfolyás öntisztuló képességét növelné, ami 

a beérkező szennyezések csökkentésével a patak vízminőségének jelentősebb javulását 

eredményezhetné. A tervezett revitalizáció a patak telkét illetve a patak védőterületét képező 50-50 m 

széles területsávot venné igénybe, ezért annak szabadon hagyása a revitalizáció 

megvalósíthatóságának egyik alapfeltétele. 

68

HULLADÉKKEZELÉS 


A területen a keletkező kommunális hulladékokat az FKF Rt. a fővárosban szokásos módon biztosítja. 

A szelektív hulladékgyűjtés számára hulladékgyűjtő sziget a területen nem található. . A legközelebbi 

hulladékgyűjtő sziget a Kerepesi út É-i oldalán a Szolnoki úton, valamint a Keresztúri út és Váltó utca 

sarkán van. 

A területen számottevő mennyiségű veszélyes hulladék képződésével elsősorban a területen lévő 

autóbontók esetében kell számolni. Néhány közülük az elmúlt 1-2 évben megszűűnt, de területükön 

talajszennyezés feltételezhető, ezért beépítésük esetén részletes talajvizsgálatuk szükséges. 

Az ÉGIS gyár területén is számottevő mennyiségű veszélyes hulladék képződik, de az megfelelően 

ellenőrzött keretek között vannak tárolva, hasznosítva, kezelve. 

VÉDŐTÁVOLSÁGOK 

Az érvényben lévő előírások szerint a vasútvonal mellett 50-50 m-es, a Rákos-patak mellett úgyszintén 

50 m-es védőtávolság van érvényben. Hasonló területhasználati korlátot jelent a területen áthaladó 

120kW-os magasfeszültségű légvezeték 22-22 m-es védőtávolsága. 

KÖRNYEZETVÉDELMI BEAVATKOZÁSOK 

A tervezési területen övezeti változás nem tervezett. A terv biztosítja a meglévő és újonnan létesülő 

(körvasút menti körút, Rákos-patak revitalizációja, patak menti zöldfolyosó kialakulása) elemek 

kialakíthatóságát, megvalósíthatóságát. 

A főbb új elemek a következők: 

Rákos-patak revitalizációja a patak telkén és a patak 50-50m széles védősávján belül valósulna 

meg. A revitalizáció a Z-KK és E-TG övezetű területeket érinteni. A revitalizáció során a patak medre 

kanyargósan alakulna és a jelenleginél szélesebb hullámteret eredményezne. A hullámtér magasabb 

részein séta- és kerékpárút, rekreációs zöldfelületek létesülnének. 

A patak menti Z-KK övezetekben jellemzően pihenő és játszóhelyekkel kialakított parkterületek 

jönnek létre, a terület rekreációs jellegű hasznosítása érdekében. Ezzel együtt a Z-KK övezetű 

területeken lévő azzal nem összeegyeztethető, környezetterhelő funkciók elkerülnének a területről. 

A vasúti töltés mellett létrejönne a vasút pálya szintjén vezetett körvasút menti körút. Az 

új út legalább 25-25m-es levegőtisztaság-védelmi zónával létesülne. A zónán belül építési hely nem 

kerül kijelölésre. 

Az E-TG övezetben a terv az övezeti előírásoknak megfelelő telekosztást javasol. Ez részben 

lehetővé teszi a területeken kis mértékű építést, valamint rendezett telekállapotok kialakulását és 

ezáltal a terület korrekt használhatóságát. 

A területen várható környezeti konfliktusok: 

• Zajterhelés: a magas vezetésű vasúti és közúti pályák miatt keletről műszakilag csak nehezen 

és költségesen létesíthető a 65/55 dB (lakó épületek helyiségeiben 40 dB-es) határérték 

69


betarthatóságát lehetővé tevő zajvédő fal. Ennek megépítése a meglévő lakóterületek közelében 

mégis feltétlen szükséges. 

• Levegőszennyezés: a terület tartósan az EGIS Gyógyszergyár Keresztúri úti telephelyének 

szélárnyékába marad. A megfelelő levegőminőség csak a gyári emissziós források korszerűsítése 

– esetleg a termelés korlátozása mellett képzelhető el. A Körvasút melletti körút kiépítésével a 

közlekedési emisszió ugrásszerű és igen jelentős növekedésével kell számolni a területen. 

• Víz- talajvízvédelem: a Rákos-patak melletti illegális lerakók, hulladéklerakások 

felszámolandók. A környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő autóbontókat fel kell számolni, 

mivel ezek jelenleg jelentős olajszennyezést okoztak, okozhattak. 

ZÖLDFELÜLETEK 

TERÜLETI ADOTTSÁGOK 

A vizsgált terület a Rákos-patak völgy belterületi határ menti szakasza a Kerepesi út térségében. A 

terület jellemzően mezőgazdasági hasznosítású (rét és parlagon lévő szántó). A Nemes utca és Váltó 

utca térsége családi házas lakóterület. A körvasút mentén az EGIS raktárterületei, autóbontó 

telephelyek, építőanyag kereskedés és betontelep, egy nagyobb állattartó telep, valamint a déli 

részeken családi házas lakóterület található. A környék döntően családi házas lakóterület, nyugatra az 

EGIS Kőbányai Gyógyszergyár Keresztúri úti telephelye határolja. 

ÖVEZETI ADOTTSÁGOK 

A hatályos FSZKT szerint a tervezési terület legnagyobb része E-TG övezetű (turisztikai erdő), a 

Rákos-patak és a Pilisi utca között Z-KK övezet (közkert), a Nemes és Váltó utcák térségében L4 

övezet (intenzív kertvárosias lakóterület), kismértékben I övezet (intézmény terület), a Paprika 

utcában M övezet (munkahelyi terület) van. A távalti fejlesztési tervek szerint a Rákos-patak 

völgyében összefüggő, gazdagon fásított, a város átszellőzését és rekreációs területet biztosító 

zöldfolyosó létesülne a városhatártól a patak dunai torkolatáig. Mindezek érdekében a jelenlegi 

jellemzően mezőgazdasági területeteket erdő és zöldterületi övezetekbe sorolták. A távlati fejlesztési 

célt a jelenlegi ideiglenes területhasználatok nem zárják ki. 

A TERÜLET ZÖLDFELÜLETI ELLÁTOTTSÁGA 

E-TG övezetű területek: 

Az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága a területen sem erdő művelési ágú, sem más 

művelési ágú, de 1500 m 2 területnagyságot meghaladó, erdő jellegű faállománnyal borított területet 

nem szerepeltet nyilvántartásában. A terület bár többségében E-TG övezetű turisztikai erdőterület, 

mégis ténylegesen erdősült területrész csak nagyon kis területen a Rákos-patak és a Nemes utca 

közötti régi patakmeder (jelenleg árapasztó ág) mentén találni, ami egy telepített nyaras megmaradt 

része. Hortobágyi utca, Nemes utca és Rákos-patak által határolt részen két lakott tanya található. A 

70


tanyákon állatokat tartanak és fóliasátrakban zöldséget termesztenek. A többi gyepes területet lófuttatóként 

és legelőként kezelik. Hortobágyi utca és Heves utca közötti területen a MÁV vasútvonal 

mellett két autóbontó, egy betontelep, egy építőanyag kereskedés, építési törmeléklerakó telep, 

valamint nagy kiterjedésű, kezeletlen gyepfelület található. A telephelyeken nincs biológiailag aktív 

zöldfelület. A Heves utcától északra egy nagyobb állattartó telep (ló és szarvasmarha), kemping, 

valamint a Kerepesi útnál egy műszaki üzlet és az Opel kereskedés parkolója található. A telepeken 

általában nincs értékelhető zöldfelület. Az állattartó telep környékét legelőként hasznosítják. A 

kemping mellett, a Juhász utca vonalában nagyobb egybefüggő terület van lekerítve és jobbára 

cserjés, helyenként fásodó állomány borítja. 

L4 övezetű területek: 

A kialakult családi házas területen a lakóházakhoz gondozott díszkertek kapcsolódnak, melyeket 

intenzíven karbantartanak tulajdonosaik. A Nemes utca és Hortobágyi utca sarkán szintén több 

autóbontó is található, itt idős, nagyméretű nyárfák képeznek csekély mértékű zöldfelületet. Nemes 

utca és Váltó utca sarkán lévő tömb újonnan beépült családi házas terület, ahol jellemzően díszkertek 

kerültek kialakításra, de azok növényállománya még fiatal, nem teljesen beállt, illetve a még épülő 

házaknál átmenetileg növényborítottsággal nem rendelkeznek a telkek. 

I övezetű területek: 

A már kialakult családi házas terület peremén a Paprika utca és a Nemes utca között a tömb északi 

területén lévő I övezetben (korábban L4), található egy kertészet. Itt fűtött üvegházakban 

termesztenek virágokat, nevelnek palántákat. Mellette autóbontó működik, ahol a beépítetlen terület 

jellemzően raktározási célokat szolgál és nincs bennük növényzettel borított terület. 

M övezetű területek: 

A Kabai és Tündérfürt utcák, valamint a MÁV vasútvonal által határolt terület déli részén gondozott 

díszkertekkel kialakított családi házak vannak. Az északi rész az EGIS Gyógyszergyár raktárterülete, 

ahol növényborítású felület nincs. 

Z-KK övezetű területek: 

A Pilisi utca és Rákos-patak között Z-KK övezetben a területek többsége gyepes, helyenként 

cserjecsoportokkal és facsoportokkal. Két ettől eltérő használatú terület található itt. Egyik a Juhász 

utcánál egy kemping, ahol a kommunális épületeken kívül fasorokkal szegélyezett, nyírt gyepes 

területet tartanak fenn sátorhelyek számára. A Váltó utcánál egy fuvarozó társaság telephelye 

található, ahol a gépeket tartják és javítják, így zöldfelület nem található rajta. 

Fasorok: 

A Pilisi utca K-i oldalán jobbára folyamatos fasor található, melyet többségében gyümölcsfák alkotnak. 

Az utca patak felőli oldalán nincs összefüggő fasor, itt akácok és nyárfák is díszlenek. 

71


A legszebb és legértékesebb fasori fák a Váltó utca északi oldalán, a Nemes utca és Rákos-patak 

közötti részen álló, 60-70 cm-es törzsátmérőjű, szép habitusú vadgesztenyefák (Aesculus 

hippocastanum). Valamennyi fa helyi védelemre érdemes. Az utca túloldalán itt sincs lehetőség fasor 

telepítésére. 

Kabai utcában kétoldali fasor van. A fák általában a lakók által telepített gyümölcsfák. Itt a széles 

zöldsávok lehetővé teszik a kétoldali fasor megtartását. 

A Heves utca északi oldalán valamint a Hortobágyi utcában szép, idős és egységes nyárfasorok 

díszlenek. 

A MÁV vasútvonal töltésoldala csaknem teljes hosszában spontán fásodott. Leginkább középkorú 

akácok, nyárfák, valamint zöld juharok díszlenek. 

A Nemes utca a Hortobágyi és Váltó utca közötti szakaszon fátlan, és a jelenlegi kialakítása mellett 

nincs lehetőség fasor telepítésére. Rákosvölgyi és Tündérfürt utcákban is hasonló a helyzet. Ezekben 

az utcákban egyoldali fasor telepítése is nehezen elképzelhető az utca jelentősebb átépítése nélkül. 

ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉSI JAVASLAT 

A tervezési területen több olyan területhasználat található, amely az FSZKT övezeti kategóriáihoz képest jóval 

csekélyebb méretű zöldfelületek kialakítását és fenntartását teszik lehetővé. Ezek a területhasználatok jobbára 

ideiglenesek (autóbontó, betontelep, építőanyag-kereskedés) és csekély értéket képviselnek, így felszámolásuk a 

terület felértékelődéséhez vezet. 

Javasolt fejlesztések: 

• A Rákos-patak mentén 50-50 m széles beépítetlen, lehetőleg közhasználatú zöldfelületi sáv 

megtartása szükséges. Ebben a sávban valósulhatna meg a patak revizatizációhoz kapcsolódó 

kanyargós mederkialakítás és a kiszélesített hullámtér. 

• A Pilisi utca és Rákos-patak közötti területek részben a patak revitalizációja során 

hasznosulna, valamint közkerti kialakítás mellett játszó-, pihenőhelyek jönnének létre. A 

terültről az oda nem illő funkciók kitelepítésre kerülnének. 

• A terület utcáiban a kétoldali fasorok telepítésének lehetősége nem mindenütt biztosított, de 

lehetőleg törekedni kell arra, hogy lehetővé váljon. Ahol nem lehet, ott legalább egyoldali 

fasor telepítendő. 

• Értékes fák (idős nyárfák és vadgesztenyék) megőrzendők. 

• Régi patakmeder menti erdősült terület megőrzendő. 

• A tervezett körvasút menti körút, valamint a kiszélesített Heves utca mindkét oldalán 2-2 m 

széles zöldsávok, bennük fasorok létesítendők. 

• A patak védősávjában a kialakítandó zöldfelületekben növénytelepítés, illetve a patak 

revitalizációs tervei alapján patakmeder és zöldfelületek létesítendők. 

72


KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 

1. VIZSGÁLAT 

A) TÖRTÉNELEM 

Megjelent: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, 

Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998). Kötetben. 

73


Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgyát képező terület Budapest főváros X. kerületében, Kőbánya 

felső részén, a Fehérúti dűlő ÉK-i sarkában, a Kerepesi út – Pilisi utca – Nemes utca – Kabai utca – 

MÁV-terület („Balpart körvasút) által határolt térségben helyezkedik el. 

A mai Kőbánya egykoron a Rákosmező része volt, amely „…hajdan nem azzal a kiterjedéssel bírt, mint 

ma. Régi okiratokból, történeti leírásokból tudjuk, hogy a Duna felé egészen a Rókus kórházig, sőt 

azon túl a Szent Péter-, később Hatvani-, jelenleg a Kossuth utcáig is elhúzódott. Keleti irányú 

kiterjedését pedig, azok a falvak és községek mutatják, melyek ma is Rákos előnévvel vannak 

felruházva.” 1 A területért a „..török uralom után Wattay János, Grassalkovich Antal, Biniczky Tamás 

pereskedett…Végül 1739-ben Grassalkovich Antal egyezett meg Pest városával.” 2 „Erre vonatkozólag 

egy 1741. évi május 5.-én kelt német szövegű jegyzőkönyv maradt fenn, mely magyar fordításban 

körülbelül a következőleg hangzik: „Az itteni Kőbányát a város nagy teherrel bírja, amennyiben e miatt 

a város a Personalis úrral nagy perbe volt bonyolítva és azt másképpen nem kaphatta, mint egy nagy 

tőkének kifizetése és az itt bírt házának minden követelésektől való mentesítése által, mely tehert az 

egész polgárságnak viselnie kell, eltekintve a körülbelül ezer forint költségektől, mely a keletkezett per 

továbbvitelére fordítania kellett és így Kőbánya tulajdonképpen a városterületnek újabb szerzeménye.” 

Láthatjuk ezekből, hogy IV. Béla és I. Lipót király kiváltságlevele dacára Kőbányát pénzen kellett a 

városnak megvásárolni és ezek alapján Kőbánya szerzett birtoknak tekinthető.” 3 

A középkori eredetű, országos jelentőségű főutak – a Kerepesi országút és az Üllői országút – közében 

a XVIII. század elején újjáéledő Kőbánya fő bevételi forrását hosszú ideig, a XIX. század végéig a 

szőlőtermesztésből és a kőbányászatból, illetőleg téglagyártásból, később pedig, a XIX. század 

közepétől kezdődően, a vasutak megépítését követően a sertéstenyésztésből- és kereskedelemből, 

valamint az ipari termelésből és sörkészítésből származó jövedelmek jelentették. 

A térség fő szerkezeti gerince a szintén középkori eredetű Jászberényi út, Kőrösi Csoma Sándor út, 

Kőbányai út, Baross utca útvonal lett, amely Pest városát kötötte össze át Jászságon át Debrecennel 

és Erdéllyel, és XVII. századtól kezdve egészen a Pest-szolnoki vasút megépítéséig forgalmas 

állathajtó útvonal volt. Kezdetben, a XIX. század közepéig a szőlőtermő vidék, az Óhegy volt a 

település „központja”, a mai Kőbányai út folytatásában K felé futó Kápolna utca pedig a „fő utcája”. Az 

út korai kialakulását és jelentőségét az út végében 1739-1740-ben, Konti Antal és felesége Heil 

Krisztina által emelt kápolna 4 , illetőleg a kápolna szomszédságában emelt K felé nyitott U alakzatú, 

1 Dausz Gyula: Kőbánya multja és jelene. A Székesfőváros X. kerületének története. Az 1913. évi kiadással megegyező 

fakszimile kiadás számos képmelléklettel. Kiadta a Pataky István Művelődési Központ a Millennium évében Budapest-Kőbánya 

Önkormányzatának támogatásával. 7. oldal. 

2 Budapest lexikon. Első kötet. A-K második bővített, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. 712. oldal. 

3 Dausz Gyula: Kőbánya multja és jelene. A Székesfőváros X. kerületének története. Az 1913. évi kiadással megegyező 

fakszimile kiadás számos képmelléklettel. Kiadta a Pataky István Művelődési Központ a Millennium évében Budapest-Kőbánya 

Önkormányzatának támogatásával. 23. oldal. 

4 

Magyarország művészeti emlékei 3. Zakariás G. Sándor: Budapest. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Budapest 1961. 175. 

oldal. 

74


minden bizonnyal barokk eredetű, de a XIX. század közepe táján átalakított és hosszú ideig – legalább 

az 1940-es évek elejéig – iskolaként 5 működő épület is bizonyítja. 

Kőbánya XVIII. század végi „szerkezetét”, úthálózatát az 1783-1785. évi I. katonai felmérésről 

ismerhetjük meg. Az I. katonai felmérésről kitűnik az is, hogy a XVIII. század nyolcvanas éveiben a 

mai Jászberényi út, Fehér út, Kerepesi út és Rákos-patak által határolt homokos, mocsaras terület 

pusztaság, melyet egy, a mai Fehér útról induló, majd kettéváló DNy-ÉK-i futásirányú út szel keresztül, 

s amelynek egyik ága a Kerepesi útba, másik pedig a Keresztúri útba torkollik. A Kerepesi út alatt tóvá 

duzzadt – duzzasztott – Rákos-patak K-i oldala szintén pusztaság, csak az országút É-i oldalán állnak 

épületek. 

Az 1783-1785. évi I. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 

5 

Dr. Szalai György: Kőbánya története. Budapest Főváros X. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága Budapest, 1970. 212. és 

215.oldal. 

75


Az 1861. évi II. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 

A Kőbánya területén az 1840-es évek második felében és az 1860-es évek második felében jelent meg 

vasút: a Pest-Cegléd-Szolnoki vasutat 1847-ben, a Pest-Losonc-Besztercebányai vasutat pedig 1867ben 

6 adták át forgalomnak. A vasutak megépítésével nagy jelentőségre emelkedett a 

sertéskereskedelem és igen erőteljes fejlődésnek indult az ipari termelés is. A tervezési terület Ny-i 

határán futó „Balparti körvasút”-on – mely a „…hatvani vonal és az újszász-szolnoki vonal, valamint a 

váci vonal kapcsolatára épült Kőbánya felső pu. és Rákos, valamint Angyalföldi pu. között, kapcsolatot 

létesítve Rákos rendező pu.-hoz is.” 7 – 1889-ben indult meg a forgalom. 8 

„A múlt század közepén a Rákos-vidék egy jelentős része Zsivora György ügyvéd-politikus birtoka volt, 

aki földjein kertészetből és tehenészetből álló mintagazdaságot tartott fenn. Zsivora, ki korának ismert 

mecénása, a művészek bőkezű pártfogója is volt, gyakran hívta rákosi birtokára vendégeskedni, 

mulatni színész- és művészbarátait. Egy ilyen jól sikerült vendégeskedés után Szigligeti Ede színészben 

és barátaiban megérlelődött az elhatározás, hogy telepet alapítanak a jó levegőjű, tiszta és csendes 

rákosi mezőn. Ez, ha szabad így mondanunk, Rákosfalva alapításának romantikus története. Kevésbé 

romantikus változat szerint Zsivora olcsón vett birtokát, mikor azok értéke felszökött, felparcellázta és 

eladta a Budapest környékén letelepedni szándékozó sváb majoros gazdáknak. 

6 

Szerk.: Fehér Lászlóné. A magyar államvasutak első pályaudvara. Készült a Magyar Államvasutak Jegynyomdájában. 1992. 

7729. 13. oldal. 

7 

Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. I. kötet. 723. oldal. 

8 i. m.: II. kötet. 620. oldal. 

76


Ezzel vagyonát megháromszorozta, és megvetette egy, a város külterületén fekvő szerény kis 

település alapjait. A valóságban a betelepülés kétféle módja nem zárta ki egymást, de Rákosfalva 

történetére a második, a kevésbé romantikus változat a valóban jellemző. A színészalapítókra utalt 

Rákosfalva több régi utcaneve is, pl. Szigligeti, Megyeri, Kántorné utca. Ezekből napjainkra csak a 

Kántorné sétány maradt meg. Zsivora György emlékét a Zsivora park elnevezés őrzi. Rákosfalváról az 

első híradás Pest város törvényhatósága 1870. évi jelentésében olvasható miszerint a „Zsivora-féle 

rákosi birtok szabályoztatott és házhelyekre felosztatott". A következő évi jelentés már azt írja, hogy a 

Rákoson egy kis új városrész épül. A betelepülésnek ez az első hulláma az 1870-es évek közepéig 

tartott, közben fokozatosan kialakultak a városrész máig érvényes határai (Hajcsár út, Füredi út, 

Rákos-patak, Kerepesi út által bezárt háromszög) és megszilárdult utcahálózata is. A főváros 

létrehozásakor 1872-ben Rákosfalvát a VII. kerülethez, Erzsébetváros külterületéhez csatolták. 

(Közigazgatásilag ide tartozott egészen 1894-ig, mikor is egy újabb rendelkezés Kőbányának juttatta. 

Zuglóhoz 1930 óta, a főváros új kerületi beosztásának bevezetésétől tartozik.) A környező, elsősorban 

Pest megyei községekből érkező és Rákosfalván letelepedő, tehenészettel és zöldségtermeléssel 

foglalkozó majorosgazdák bíztak abban, hogy Budapest népessége biztos piacot jelent termékeiknek, 

a tejnek, és a zöldségeknek. Ebben nem is tévedtek, hiszen a múlt század közepétől rohamosan nőtt 

Budapest lakossága, és élelmezése egyre több gondot okozott. Különösen a friss tej és zöldségfélék 

beszerzése volt nehéz, hiszen még nem voltak hűtőkocsik, így az árukat messziről nem szállíthatták. A 

város környéki falvak lakossága pedig már nem tudta a szükségleteket fedezni. Ezért az 1860-70-es 

években megindult a bolgárkertészek betelepülése a Rákos-vidékre, akik öntözésszerű 

zöldségtermelésükkel a kereslet nagy részét ki tudták elégíteni. Rákosfalva tehenészei pedig a főváros 

tejszükségletének egy nem jelentéktelen részét fedezték. (Rákosfalvának ez a szerepe Budapest 

élelmezésében, természetesen csökkenő mértékben, de egészen az 1940-es évekig fennmaradt. A 

városrész fejlődésének jelentős lökést adott az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekű 

vasútvonal, melynek rákosfalvai megállójánál csinos állomásépületet emeltek. A vasút megkönnyítette 

a városközponttal való kapcsolatot, a nagyobb fővárosi piacokra való eljutást. A vasútállomás és 

környéke idővel tényleges "faluközponttá" nőtte ki magát,..” 9 

9 http://zugloportal.info/a-keruletrol/29-varosreszek/106-rakosfalva. 

77


Budapest főváros 1908. évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 

A Keresztúri úttól Ny-ra fekvő terület egészen a Fehér útig „Katonai lovassági gyakorló tér” volt, a 

Fehér út alsó, D-i részén pedig az 1910-es évek elején az „aviatikusok telepe” terült el. Dausz Gyula az 

1913-ban megjelent könyvében a következőket írja a tágabb térségről. „A Részvényserfőzővel 

szemben a Fehér-úti aluljárót láthatjuk, mely 1890-ben készült el. Az aluljárón át közlekednek a kocsik 

Kőbánya és Rákosfalva között; felette a máv. vonatai robognak keresztül. Az aluljáró mellett a vámház 

fekszik. A vámház után a Rákosmező következik, mely lovassági gyakorlótérül szolgál. Itt vannak 

elhelyezve a repülőgépek számára a hangárok, mert az 1910. év nyarán megtartott nemzetközi 

repülőverseny óta az a tér az aviatikusok állandó gyakorlóhelyéül szolgál. A „Hangárváros” környékét 

a délutáni órákban az érdeklődők sokasága lepi el, mert ekkor gyakorolják magukat a pilóták. Az 

78


utóbbi időben az érdeklődés mintha egy kissé megcsappant volna…” 10 (Az „Aviatikai telep” vagy 

„Hangárváros” – a Budapesti czím- és lakásjegyzék 1916. évi számának térképi melléklete szerint – a 

mai Fehér út és a Terebesi út találkozásánál terült el.) 

Az 1908. évi nagy Budapestet ábrázoló térképen már megjelennek azok a változások, amelyek a Fehér 

úti dűlő K-i oldalán az 1870-es éveket követően végbementek. A térkép szerint a DK felől érkező Rákospatak 

a vizsgált terület alsó részén egy K-i és egy Ny-i ágra szakad, és a Kerepesi út alatt újra 

egyesülve folyik át az országút alatt. Az egykori tó területét az 1889-ben megnyitott „Balparti körvasút” 

pályája vágja ketté, melynek két K-i és Ny-i oldalán, a felső részen egy-egy kisebb tó maradványa 

látható (a Ny-i tó Zsivora György után Zsivora-tó elnevezést viseli). Közvetlenül a Kerepesi út mentén, a 

körvasút Ny-i oldalán a ma is álló, eklektikus stílusú, kétemeletes, téglaburkolatú Vámház emelkedik. Az 

egykori nagy tó két oldalán mérnöki rendszerben kiosztott, szabályos, a Kerepesi úttal, illetőleg a tó K-i 

partvonalával és a Keresztúri úttal párhuzamos futásirányú utcahálózatot jelez a térkép, s ugyancsak 

mérnöki szabályosság jellemzi a telekszerkezetet is. 

Az 1922-1923-ban felújított III. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet térképtára 

A tervezési területtel közvetlenül határos térség Ny-i oldalán fekvő vidék területhasználatában jelentős 

változás történt 1913-ban, amikor a mai EGIS gyógyszergyár elődjének számító Wander-gyár 

letelepült a mai Ladányi utcától D-re fekvő területre. „Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár – a mai 

10 i.m.: 162. oldal. 

79


EGIS – elődjét az 1865-ben alapított berni Dr. Albert Wander Rt. leányvállalataként 1913-ban 

létesítették, és az ipari méretű tápszergyártás hazai megteremtője lett.” 11 

Az 1920-as évek elejére megnyílik a mai Pilisi útról induló Hortobágyi utca – beépítést azonban még 

csak a mai Nemes utca, Váltó utca, Paprika utca, Kabai utca tömbje mutat. 


Az 1908. évi térképpel azonos léptékű 1937. évi térkép adatai szerint az eltelt három évtized csak 

kevés változást eredményezett. 1908 után folytatódott a mai Váltó utcától DK-re fekvő területrész 

felparcellázása. 

11 

Fehérvári Anikó: A magyar gyógyszeripar kezdetei. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle. 3. (113.) évfolyam 2. szám. 2008. 

április. 68. oldal. 

80


A mai Váltó utca, Nemes utca és a Rákos-patak háromszögébe időközben a „Rákosgyöngye” 

strandfürdő települt. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy 1937-ben a térségben még egy 

strandfürdő – nevezetesen a „Kristály strandfürdő” – működött, amely a Balparti körvasút Ny-i oldalán, 

közvetlenül a Kerepesi út alatt, a Rákos-patak bal partján helyezkedett el.) Térképünk már feltünteti a 

körvasút alatt átvezető Heves utcai közúti alagutat is. 


Az 1951. évi katonai térkép az 1920-as évek elejéhez képest a terület D-i részén némileg sűrűbb 

beépítést mutat, a terület beépítésének mai sűrűsége 1950 után alakult ki. 

B) TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI 

ÖSSZEFÜGGÉSEK: 

A vizsgált térség földrajzilag a Pesti hordalékkúp-síksághoz tartozik. „A kistáj 98 és 251 m közötti tsztfi 

magasságú. K felé lépcsőzeten, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i 

irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K irányban mozaik- és sakktáblaszerűen 

szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2 . K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban 

völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon 

szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak 

irányába, ahol a felszínt futóhomokformák uralják, a magasabb teraszokon a fiatalabb, alacsony 

81


teraszokkal egy szintre kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedence 

szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek… 

A kistáj alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, s egyre magasabb 

orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan ÉNy-DK-i irányú 

törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre 

nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag 

hasonló, de kronológiailag éppen ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb 

pleisztocén képződmények pannóniai üledékekre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. terasza 

átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., 

gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint az idősebb teraszok csak foltokban jelennek 

meg. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a szinte korlátlanul rendelkezésre álló kavics, (3,5 

Mm 3 Dunaharaszti 1 Mm 3 ), téglaagyag (Ecser 12 Mm 3 , Budapest 15 Mm 3 ), valamint a kisebb 

mennyiségű tőzeg és lápföld.. továbbá homok… 

A Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő terület az egymással párhuzamosan a Dunába futó 

patakok tagolják. Ezek (É-ról D felé haladva): Gombás- (27 km, 107 km 2 ), Sződ-Rákos (24 km, 132 

km 2 ), Mogyoródi- (13 km, 50km 2 ), Csömöri- (14 km, 33 km 2 ), Szilas- (25 km, 80 km 2 ), Rákos-patak 

(26 km, 100 km 2 ), Gyáli-főcsatorna vagy Nagymocsár-árok (teljes 32 km, 380 km 2 , tájhoz tartozó 8 

km, 54 km 2 ). A tájat a száraz éghajlat alatt jelentős vízhiány jellemzi.” 12 

A tervezési terület É-i határán húzódik a Gödöllőn át Hatvan felé vezető Kerepesi út, amely az 

államalapítástól kezdve országos jelentőségű, nagy forgalmú főút – a mongolok is ezen az úton 

vonultak Pest ellen 13 . Ez az útvonal a XVII. század végétől, XVIII. század elejétől kezdődően a mind 

dinamikusabban terjeszkedő Pest város egyik legjelentősebb településszerkezeti tengelye lett, és az 

ma is. Az országos közúthálózatban betöltött jelentősége a közelmúltban megépített M3-as 

autópályával és M0-ás autóúttal némileg csökkent ugyan, regionális jelentőségéből azonban semmit 

nem veszített; Csömör, Kerepes, Kistarcsa és Nagytarcsa településeinek napjainkban is ez az útvonal 

jelenti a legközvetlenebb közúti kapcsolatot a fővárossal. 

A Rákoskeresztúr Ny-i végén, az Akadémia-újtelep magasságában a Pesti útból kiágazó Keresztúri út a 

XVII. kerület és a Kerepesi út menti Rákosmező térsége között biztosít közúti kapcsolatot. A vonatkozó 

térképek adatai szerint a Keresztúri út eredetileg a mai Tüdérfürt utca Jászberényi úti torkolatának 

magasságában ágazott ki a Jászberényi útból, a K-i szakasz kiépítésére csak 1950 után került sor. 

Napjainkban a Keresztúri út a Rákos vidék fontos és forgalmas településszerkezeti eleme, amely 

csökkenti és elosztja a Pesti út-Jászberényi út közúti forgalmát. 

12 

Szerk.: Dr. Marosi Sándor – Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. I. kötet. MTA Földrajztudományi 

Kutató Intézet. Budapest, 1990. 33-36. oldal. 

13 

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Liptó, Máramaros, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis 

megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998). 506. oldal. 

82

C) TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK 


Kilátás a Kabai utca D-i végéről ÉNY felé A Váltó utca látványa DNy felől 

A Nemes utca látványa DK felől Kilátás a Hortobágyi utcáról ÉNy felé 

A Rákosvölgyi utca látványa DNy felől A Pilisi utca Látványa DK felől 

83


Látkép a Pilisi és Hortobágyi utca sarkáról ÉNy felé 

A tervezési terület településképét és utcaképeit a Rákos-patak Ny-ra forduló ágát kísérő „galériaerdő”, 

a körvasutat szegélyező véderdő, az utcák és az egyes telkek változó sűrűségű növényzete, a 

különböző hosszúságú, de egyenes vonalvezetésű utcaszerkezet, továbbá a szabadonálló beépítési 

módból következő nyitottság és az egyes épületek tömegformáinak érvényesülése határozzák meg. 

A vizsgált térség tulajdonképpen két eltérő településképpel rendelkező területből áll. A Rákos-patak 

Ny-ra forduló ága fölött elterülő É-i részen alig van beépítés, itt a látvány fő elemei elsősorban a 

növényzet, a Pilisi utca Ny-i oldalán futó patakág nyílegyenes szalagja, a magasfeszültségű vezeték 

oszlopai, illetőleg a területet távolabbról É-on, K-en és Ny-on, a háttérben karéjozó és a növényzet 

fölé felmagasodó nagyvárosias, modern stílusú ipari- és lakóépületek alkotják. 

A Rákos-patak Ny-ra forduló ága alatti terület településképének legfőbb építészeti elemei az utcák és a 

telkek zöldjébe ágyazódó, áttört, vagy tömör falú kerítések mögött emelkedő, szabadonálló beépítésű, 

jobbára modern, funkcionalista stílusú, de építészetileg szerény kiképzésű földszintes, vagy 

fszt+tetőteres lakóházak. 

D) TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT 

Az É-i részével a Kerepesi útra támaszkodó tervezési területet K-en a Rákos-patak K-i ága, illetőleg a 

mellette futó egyenes nyomvonalú Pilisi utca, Ny-on pedig a kiemelt töltésen futó Balparti körvasút 

határolja. A térség DK-i határán a Rákos-patak völgye mentén, két oldalt mezőgazdasági hasznosítású 

terület terül el. A Pilisi utcától K-re fekvő szabályos utcaszerkezetű térséget és terület felső részét a 

Kerepesi úttal párhuzamosan futó, ÉK-DNy-i tengelyű, egyenes nyomvonalú, a Rákos-patak K-i ágán 

híddal, a körvasúti töltést pedig alagúton keresztező Heves utca kapcsolja össze a Keresztúri úttal, 

84


illetőleg a Ny-ra fekvő városrésszel. A tervezési terület belső és DK-i alsó, zsák jellegű térségét a Pilisi 

útról induló, és a K-i patakágon híddal átkelő Hortobágyi utca tárja fel, amely a Kabai-, a Váltó- és a 

Rákosvölgyi utcákon át ugyanakkor a Keresztúri úttal is összekapcsolódik. A Pilisi utcáról a Váltó 

utcára gyalogos híd vezet át a Rákos-patak felett. 

A K-en lakóövezettel, Ny-on pedig, a körvasút túloldalán az EGIS gyógyszergyár telephelyével, illetőleg 

lakóövezettel határolt térség területhasználata területileg tulajdonképpen két részre oszlik: míg a Nyra 

forduló patakágtól É-ra fekvő „zöldterület”-en néhány telephely található, addig a D-i területrészt a 

lakófunkció uralja, mely közé némi telephelyi funkció keveredik. 

E) TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS 

ÉPÜLETTÍPUSOK; 

- Telekszerkezet – telekhasználat: 

A tervezési terület változó méretű, összességében azonban szabályos alakzatú telkekből álló 

telekszerkezete a XIX. század utolsó évtizedeitől kezdve alakult mai formájára. Az 1937. évi nagy 

Budapestet ábrázoló térképről kitűnik, hogy a Rákos-patak Ny-nak forduló ága fölötti részen egykoron 

nagyméretű telkek területek el, míg a patak alatt, a „Rákosgyöngye strandfürdő” telkét – a mai Váltó 

utca, Nemes utca patakmeder által határolt tömböt – kivéve É-ról D felé haladva szabályos, de kisebb 

méretű telkek alakultak ki. Az 1937. évi térképen ábrázolt telekszerkezetet a mai állapottal összevetve 

megállapítható, hogy változás irányát a telekosztódás jellemezte, néhány esetben azonban – pl. a 

körvasút, Paprika utca, Kabai utca által határolt tömbben – telekösszevonások is történtek. A Pilisi 

utca és a Rákos-patak közötti területen keskeny, nadrágszíj parcellák húzódnak, míg a területet feltáró 

Hortobágyi utca két oldalán fekvő egykoron nagyméretű tömbtelkek – pl. a Hortobágyi utca és a 

Heves utca közötti tömbtelek – részben szabályos kiosztású telkekre aprózódtak fel. 

A Rákos-patak K-i ága és a körvasút között, a Hortobágyi utcától É-ra fekvő területen kiterjedt 

zöldterületen néhány telephely található, míg a D-i rész telekhasználatára a lakó- és némi telephelyi 

funkció a jellemző. 

- Beépítési mód – épülettípusok: 

A tervezési terület beépítését kertvárosias jellegű szabadonálló beépítés jellemzi, csak néhány telek 

esetében figyelhető meg utcavonalra helyezett épület, ezek az épületek kivétel nélkül a terület korai 

beépítésének fennmaradt dokumentumai. A földszintes, vagy fszt+tetőteres lakóépülethez esetenként 

a telek belső részén gazdasági funkciójú melléképület tartozik. 

85


F)-G) VÉDETTSÉGEK MŰEMLÉKI VÉDELEM (TERÜLETI ÉS EGYEDI VÉDETTSÉG) – AZ 

ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE 

Műemléki védelem 

Egyedi védettség: Nincs 

Területi védettség: Nincs 

Helyi (fővárosi) védelem 

Egyedi védettség: Nincs 

Területi védettség: Nincs 

H) TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG 

ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN 

A vizsgált térség középkori és XVIII. századi alapokon (Kerepesi út és Keresztúri út) nyugvó mai 

településépítészeti struktúrája – utcahálózata, telekszerkezete, beépítése – és területhasználata a XIX. 

század utolsó harmadától kezdődően alakult mai formájára. – A kulturális örökség 

összefüggésrendszere nézőpontjából a területhasználat területi állapota a terület alsó, a XIX. század 

végétől, XX. század elejétől ki- és átépült lakóövezeti részén jó, a Ny-nak forduló Rákos-patak ága 

fölötti részen felhagyott telephelyek találhatók, itt a terület elhanyagolt, a területi állapot rossz, 

közepes. 

86

2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 


A) TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK 

Településhálózati változások: 

A tervezett változtatások megvalósítása a történetileg kialakult településhálózatban nem eredményez 

változásokat. 

Tájhasználati változások: 

Lásd a „b) területhasználati, településszerkezeti és beépítettségi változások” pont alatt. 

B) TERÜLETHASZNÁLATI, TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁSOK 

Területhasználati változások: 

„Lakóterületek: 




terület az FSZKT-BVKSZ szerint intézményi építési övezet besorolást kapott, beépíteni a 

szomszédos lakóterületre érvényes beépítési határértékekhez hasonló feltételekkel lehet. 

Lakófunkció nem javasolt a területen, inkább irodák, szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás. 



méteres sávja nem esik a Rákos-patak védelmi övezetébe. Beépítésük – a vízfolyásvédelmi 

követelmények betartása mellett – ikres beépítési móddal építhetők be. 




javíthatja. 



lakóterületként használt részét a terv I jelű (intézmény) építési övezetbe sorolta. Intézményi célra 

történő beépítés esetén is a környezetben lévő lakóterületekre jellemző beépítési határértékek 

alkalmazhatók (lásd: Szabályozási előírások). 





A távalti fejlesztési tervek szerint a Rákos-patak völgyében összefüggő, gazdagon fásított, a város 


dunai torkolatáig. Mindezek érdekében a jelenlegi jellemzően nem beépített, parlag-területetek 

erdő és zöldterületi keretövezeti besorolást kaptak. A területen a zöldfelületek kiterjesztése 

87


érdekében az E-TG övezetnek megfelelő terület-felhasználás javasolt. Az övezetnek a patak 

védőzónájába tartozó területein intenzív zöldterület kialakítását javasolja a terv. Az E-TG 

övezetnek megfelelő területhasználathoz kialakítható épületeket a védőtávolságokkal nem fedett 

területrészeken, a szabályozási terven jelölt építési helyeken belül lehetséges elhelyezni.” 

Településszerkezeti változások: 

A településszerkezeti változások legfontosabbika a körvasút menti körút kialakítása – ismertetését lásd 

a „c) infrastrukturális változások:” pont alatt. 

Beépítettségi változások: 

A tervezett beépítettség a mai állapothoz képest jelentősen nem változik. 

C) INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK 

„Tervezett forgalmi rend 


























felülettel. 

88


Parkolás 

A tervezett telekosztás és beépítés, a megengedett funkciók a telken belüli parolást lehetővé teszik. A 

lakóutcákban távlatban is megengedett a megállás, várakozás. 

Gyalogos és kerékpáros közlekedés 



A területen a Rákos-patak keleti oldalán, a rekreációs területen kerékpárút kiépítése tervezett.” 

D) NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁSA 

A tervezett beavatkozások megvalósítása a népességszám kismértékű növekedését vonja maga után. 

3. HATÁSELEMZÉS 

A) TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK 

A tervezett változtatások megvalósítása településbelsőben fog megvalósulni – a változások a történeti 

településhálózatot nem érintik. 

B) TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK 

A tervezett természeti változtatások célja „….a Rákos-patak völgyében összefüggő, gazdagon fásított, 

a város átszellőzését és rekreációs területet biztosító zöldfolyosó…” kialakítása. A tervezetten és 

rendezetten erdősített, intenzív zöldterület létrejötte hatással lesz a térség településképére – a 

napjainkra kialakult településkép megváltozik és átalakul – és javulni fog a lakókörnyezet napjainkra 

kialakult minősége is. 

C) A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI 

A mai településkép feltárulása elsősorban a körvasutat kísérő körút mentén kialakítandó – Keresztúri 

úti és Heves utcai – különszintű csomópontok, valamint az erdősített, intenzív zöldterület kialakítása 

következtében fog megváltozni. 

A Keresztúri úti és Heves utcai különszintű csomópontok – úgy területi kiterjedésük, mint térbeli 

rendszerük következtében – nemcsak a körvasúttal párhuzamosan vezetett körúton közlekedők, illetve 

a körútra fel- és a körútról lehajtók számára fognak új településépítészeti és építészeti látvánnyal 

szolgálni, hanem meghatározó látványelemmé válnak a településrész távolabbi, így a Heves- és 

Hortobágyi utca K-i, továbbá a tervezési terület DK-i részéről is. 

A tervezett intenzív zöldterületi változtatások nagyobb részben a Rákos-patak Ny-ra szakadó ága 

fölötti É-i területrészt, kiváltképp a Pilisi utcai patak-ág két oldalát, kisebb részben pedig, az utcák 

menti fásítások révén az alsó beépített területet érintik: a zöldterületi fejlesztések eredményeképpen 

rendezettebb és összefogottabb település- és utcaképi látványok fognak kialakulni. 

89


D) RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, 

BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 

Lásd a „Régészet” munkarészt. 

E) TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA 

A tervezett átalakítások értékes történeti térbeli rendszert, illetve rendszereket nem érintenek. 

F) MŰEMLÉKI EGYÜTTESEK, MŰEMLÉKEK ESZMEI, HASZNÁLATI ÉS ESZTÉTIKAI 

JELENTŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA A TÁJBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN, ÉPÍTETT 

KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN – G) MŰEMLÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS 

FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI 

A tervezési területen védett örökségi érték nincs, a tervezett változtatások megvalósítása védett 

örökségi értéket nem érint. 

H) TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI 

S habár a napjainkra kialakult településkarakteren a tervezett változtatások megvalósítása alapjaiban 

nem változtat, a körvasút menti körút megépítése nyilvánvalóan kihat a lentebb fekvő városrészre is – 

megnő a területen átmenő közúti forgalom. 

4. ÖSSZEFOGLALÁS 

Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgyát képező terület Budapest főváros X. kerületében, Kőbánya 

felső részén, a Fehérúti dűlő ÉK-i sarkában, a Kerepesi út – Pilisi utca – Nemes utca – Kabai utca – 

MÁV-terület („Balparti körvasút) által határolt térségben helyezkedik el. 

„A múlt század közepén a Rákos-vidék egy jelentős része Zsivora György ügyvéd-politikus birtoka volt, 

aki földjein kertészetből és tehenészetből álló mintagazdaságot tartott fenn. Zsivora, ki korának ismert 

mecénása, a művészek bőkezű pártfogója is volt, gyakran hívta rákosi birtokára vendégeskedni, 

mulatni színész- és művészbarátait. Egy ilyen jól sikerült vendégeskedés után Szigligeti Ede színészben 

és barátaiban megérlelődött az elhatározás, hogy telepet alapítanak a jó levegőjű, tiszta és csendes 

rákosi mezőn. Ez, ha szabad így mondanunk, Rákosfalva alapításának romantikus története. Kevésbé 

romantikus változat szerint Zsivora olcsón vett birtokát, mikor azok értéke felszökött, felparcellázta és 

eladta a Budapest környékén letelepedni szándékozó sváb majoros gazdáknak. Ezzel vagyonát 

megháromszorozta, és megvetette egy, a város külterületén fekvő szerény kis település alapjait. A 

valóságban a betelepülés kétféle módja nem zárta ki egymást, de Rákosfalva történetére a második, a 

kevésbé romantikus változat a valóban jellemző. A színészalapítókra utalt Rákosfalva több régi 

utcaneve is, pl. Szigligeti, Megyeri, Kántorné utca. Ezekből napjainkra csak a Kántorné sétány maradt 

90


meg. Zsivora György emlékét a Zsivora park elnevezés őrzi. Rákosfalváról az első híradás Pest város 

törvényhatósága 1870. évi jelentésében olvasható miszerint a „Zsivora-féle rákosi birtok 

szabályoztatott és házhelyekre felosztatott". A következő évi jelentés már azt írja, hogy a Rákoson egy 

kis új városrész épül. A betelepülésnek ez az első hulláma az 1870-es évek közepéig tartott, közben 

fokozatosan kialakultak a városrész máig érvényes határai (Hajcsár út, Füredi út, Rákos-patak, 

Kerepesi út által bezárt háromszög) és megszilárdult utcahálózata is. A főváros létrehozásakor 1872ben 

Rákosfalvát a VII. kerülethez, Erzsébetváros külterületéhez csatolták. (Közigazgatásilag ide 

tartozott egészen 1894-ig, mikor is egy újabb rendelkezés Kőbányának juttatta. Zuglóhoz 1930 óta, a 

főváros új kerületi beosztásának bevezetésétől tartozik.) A környező, elsősorban Pest megyei 

községekből érkező és Rákosfalván letelepedő, tehenészettel és zöldségtermeléssel foglalkozó 

majorosgazdák bíztak abban, hogy Budapest népessége biztos piacot jelent termékeiknek, a tejnek, és 

a zöldségeknek. Ebben nem is tévedtek, hiszen a múlt század közepétől rohamosan nőtt Budapest 

lakossága, és élelmezése egyre több gondot okozott. Különösen a friss tej és zöldségfélék beszerzése 

volt nehéz, hiszen még nem voltak hűtőkocsik, így az árukat messziről nem szállíthatták. A város 

környéki falvak lakossága pedig már nem tudta a szükségleteket fedezni. Ezért az 1860-70-es években 

megindult a bolgárkertészek betelepülése a Rákos-vidékre, akik öntözésszerű zöldségtermelésükkel a 

kereslet nagy részét ki tudták elégíteni. Rákosfalva tehenészei pedig a főváros tejszükségletének egy 

nem jelentéktelen részét fedezték. (Rákosfalvának ez a szerepe Budapest élelmezésében, 

természetesen csökkenő mértékben, de egészen az 1940-es évekig fennmaradt. A városrész 

fejlődésének jelentős lökést adott az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekű vasútvonal, 

melynek rákosfalvai megállójánál csinos állomásépületet emeltek. A vasút megkönnyítette a 

városközponttal való kapcsolatot, a nagyobb fővárosi piacokra való eljutást. A vasútállomás és 

környéke idővel tényleges "faluközponttá" nőtte ki magát,..” 

Az 1908. évi nagy Budapestet ábrázoló térképen már megjelennek azok a változások, amelyek a Fehér 

úti dűlő K-i oldalán az 1870-es éveket követően végbementek. A térkép szerint a DK felől érkező 

Rákos-patak a vizsgált terület alsó részén egy K-i és egy Ny-i ágra szakad, és a Kerepesi út alatt újra 

egyesülve folyik át az országút alatt. Az egykori tó területét az 1889-ben megnyitott „Balparti 

körvasút” pályája vágja ketté, melynek két K-i és Ny-i oldalán, a felső részen egy-egy kisebb tó 

maradványa látható (a Ny-i tó Zsivora György után Zsivora-tó elnevezést viseli). Közvetlenül a 

Kerepesi út mentén, a körvasút Ny-i oldalán a ma is álló, eklektikus stílusú, kétemeletes, 

téglaburkolatú Vámház emelkedik. Az egykori nagy tó két oldalán mérnöki rendszerben kiosztott, 

szabályos, a Kerepesi úttal, illetőleg a tó K-i partvonalával és a Keresztúri úttal párhuzamos 

futásirányú utcahálózatot jelez a térkép, s ugyancsak mérnöki szabályosság jellemzi a telekszerkezetet 

is. 

A tervezési területtel közvetlenül határos térség Ny-i oldalán fekvő vidék területhasználatában jelentős 

változás történt 1913-ban, amikor a mai Egis gyógyszergyár elődjének számító Wander-gyár letelepült 

a mai Ladányi utcától D-re fekvő területre. „Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár – a mai EGIS – 

elődjét az 1865-ben alapított berni Dr. Albert Wander Rt. leányvállalataként 1913-ban létesítették, és 

az ipari méretű tápszergyártás hazai megteremtője lett.” 

91


Az 1920-as évek elejére megnyílik a mai Pilisi útról induló Hortobágyi utca – beépítést azonban még 

csak a mai Nemes utca, Váltó utca, Paprika utca, Kabai utca tömbje mutat. 

Az 1908. évi térképpel azonos léptékű 1937. évi térkép adatai szerint az eltelt három évtized csak 

kevés változást eredményezett. 1908 után folytatódott a mai Váltó utcától DK-re fekvő területrész 

felparcellázása. A mai Váltó utca, Nemes utca és a Rákos-patak háromszögébe időközben a 

„Rákosgyöngye” strandfürdő települt. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy 1937-ben a térségben 

még egy strandfürdő – nevezetesen a „Kristály strandfürdő” – működött, amely a Balparti körvasút 

Ny-i oldalán, közvetlenül a Kerepesi út alatt, a Rákos-patak bal partján helyezkedett el.) Térképünk 

már feltünteti a körvasút alatt átvezető Heves utcai közúti alagutat is. 

Az 1951. évi katonai térkép az 1920-as évek elejéhez képest a terület D-i részén némileg sűrűbb 

beépítést mutat, a terület beépítésének mai sűrűsége 1950 után alakult ki. 

A tervezett változtatások megvalósítása a történetileg kialakult településhálózatban nem eredményez 

változásokat. 

Területhasználati változások: 

„Lakóterületek: 




terület az FSZKT-BVKSZ szerint intézményi építési övezet besorolást kapott, beépítését a 

szomszédos lakóterületre érvényes beépítési határértékekhez hasonló feltételekkel lehet 

beépíteni. A szabályozási előírások alapján számított 14780 m2 szintterület beépítésére nyílik 

lehetőség, ami lakófunkció esetén legfeljebb 44 lakás kialakítását teszi lehetővé. 



méteres sávja nem esik a Rákos-patak védelmi övezetébe. Beépítésük – a vízfolyásvédelmi 

követelmények betartása mellett – ikres beépítési móddal építhetők be. 




javíthatja. 



lakóterületként használt részét a terv I jelű (intézmény) építési övezetbe sorolta. Intézményi 

célra történő beépítés esetén is a környezetben lévő lakóterületekre jellemző beépítési 

határértékek alkalmazhatók (lásd: Szabályozási előírások). 




92



A távalti fejlesztési tervek szerint a Rákos-patak völgyében összefüggő, gazdagon fásított, a város 


dunai torkolatáig. Mindezek érdekében a jelenlegi jellemzően nem beépített, parlag-területetek 

erdő és zöldterületi keretövezeti besorolást kaptak. A területen a zöldfelületek kiterjesztése 

érdekében az E-TG övezetnek megfelelő terület-felhasználás javasolt. Az övezetnek a patak 

védőzónájába tartozó területein intenzív zöldterület kialakítását javasolja a terv. Az E-TG 

övezetnek megfelelő területhasználathoz kialakítható épületeket a védőtávolságokkal nem fedett 

területrészeken, a szabályozási terven jelölt építési helyeken belül lehetséges elhelyezni.” 

Településszerkezeti változások: 

A településszerkezeti változások legfontosabbika a körvasút menti körút kialakítása – ismertetését lásd 

a „c) infrastrukturális változások:” pont alatt. 

Beépítettségi változások: 

A tervezett beépítettség lényegesen nem változik. 

„Tervezett forgalmi rend: 
























93




felülettel. 

Parkolás 

A tervezett telekosztás és beépítés, a megengedett funkciók a telken belüli parolást lehetővé teszik. A 

lakó utcákban a távlatban is megengedett a megállás, várakozás. 

Gyalogos és kerékpáros közlekedés 



A területen a Rákos-patak keleti oldalán, a rekreációs területen kerékpárút kiépítése tervezett.” 

A tervezett beavatkozások megvalósítása a népességszám kismértékű növekedését vonja maga után. 

A tervezett változtatások megvalósítása településbelsőben fog megvalósulni – a változások a történeti 

településhálózatot nem érintik. 

A tervezett természeti változtatások célja „….a Rákos-patak völgyében összefüggő, gazdagon fásított, 

a város átszellőzését és rekreációs területet biztosító zöldfolyosó…” kialakítása. A tervezetten és 

rendezetten erdősített, intenzív zöldterület létrejötte hatással lesz a térség településképére – a 

napjainkra kialakult településkép megváltozik és átalakul – és javulni fog a vidék lakókörnyezetének 

napjainkra kialakult minősége is. 

A mai településkép feltárulása elsősorban a körvasutat kísérő körút mentén kialakítandó – Keresztúri 

úti és Heves utcai – különszintű csomópontok, valamint az erdősített, intenzív zöldterület kialakítása 

következtében fog megváltozni. 

A Keresztúri úti és Heves utcai különszintű csomópontok – úgy területi kiterjedésük, mint térbeli 

rendszerük következtében – nemcsak a körvasúttal párhuzamosan vezetett körúton közlekedők, illetve 

a körútra fel- és a körútról lehajtók számára fognak új és hatásos, településépítészeti és építészeti 

látvánnyal szolgálni, hanem meghatározó látványelemmé válnak a településrész távolabbi, így a 

Heves- és Hortobágyi utca K-i, továbbá a tervezési terület DK-i részéről is. 

A tervezett intenzív zöldterületi változtatások nagyobb részben a Rákos-patak Ny-ra szakadó ága 

fölötti É-i területrészt, kiváltképp a Pilisi utcai patak-ág két oldalát, kisebb részben pedig, az utcák 

menti fásítások révén az alsó beépített területet érintik: a zöldterületi fejlesztések eredményeképpen 

rendezettebb és összefogottabb település- és utcaképi látványok fognak kialakulni. 

A tervezett átalakítások értékes történeti térbeli rendszert, illetve rendszereket nem érintenek. 

S habár a napjainkra kialakult településkarakteren a tervezett változtatások megvalósítása alapjaiban 

nem változtat, a körvasút menti körút megépítése nyilvánvalóan kihat a lentebb fekvő városrészre is – 

megnő a területen átmenő forgalom. 

A tervezési területen védett örökségi érték nincs, a tervezett változtatások megvalósítása 

védett örökségi értéket nem érint. 

94

5. NYILATKOZAT 


Alulírott, Frankó Ákos művészettörténész, NKÖM műemlékvédelmi szakértő nyilatkozom, hogy a NKÖM 

jogosító engedélye alapján, műemlékvédelmi szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult 

vagyok. 

Budapest, 2010. április hónap 

………………………………………………… 

Frankó Ákos 

művészettörténész 

NKÖM műemlékvédelmi szakértő 

(Iktsz.: 8166-5/2009.) 

95

RÉGÉSZET 

1. VIZSGÁLAT 


A régészeti örökség vizsgálatát a MŰ-HELY Területfejlesztő és Tervező Részvénytársaság 

megbízásából Budapest, X. kerület Pilisi utca – L4 lakóterület – belterületi határ – Nemes utca – Kabai 

utca – MÁV vasútvonal által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéhez szükséges örökségvédelmi 

hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítéséhez végeztük. 

A régészeti örökség leírásánál a BTM régészeti topográfiai adatbázisának anyagát, az ide 

vonatkozó szakirodalmat, a helyszíni szemle tanulságait használtuk fel. 

A) TÖRTÉNETI LEÍRÁS, RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG, AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE 

A vizsgálat alá vont terület a KÖH lelőhely-nyilvántartásában 66474 számon szereplő lelőhely 

része. A középkorban a pesti határhoz tartozott, ahová névről ismert középkori települést nem 

lokalizált a történeti kutatás. 

Általánosságban elmondható, hogy a pesti oldalon, vagyis a bal parton végig a Dunába 

torkolló patakok mentén a homokdűnékkel kísért patakpartok dombhátain szinte mindenütt 

megtaláljuk az emberi megtelepedés nyomait. A Rákos-patak teljes hosszában különösen a rézkor és a 

bronzkor embere létesített telepeket, de szarmata temetkezések, telepek is sorra megtalálhatóak. A 

főváros területének jelenleg ismert legjelentősebb avar lelőhelyei is szinte mind a Rákos-patakot kísérő 

homokhátsághoz köthetőek. 

Ezek az adatok alátámasztják a környezet ismeretében várható eredményeket, hiszen itt a 

szabályozással érintett területnek a középkorban és az azt megelőző időkben játszott szerepére döntő 

befolyással a Rákos-patak léte, illetve a megközelítően a Kerepesi út vonalában valószínűleg már az 

őskortól kezdve húzódó út lehetett. 

A terület tehát földrajzi viszonyait tekintve több olyan feltétellel is rendelkezik, melyek a 

történeti korokban fontos telepítő tényezőként jöhettek számításba. A római kortól kezdődően 

kimutatható itt a Gellérthegy lábánál lévő dunai átkelőtől induló, a Barbaricumba tartó útvonal, 

melynek létére egészen Hatvanig vannak bizonyítékok. 

A Kerepesi út két oldalán, a XIV. kerületben és a X. kerületben is, nagyjából egyenlő 

távolságra találhatóak igen jelentős avar- és honfoglalás kori lelőhelyek. 

Az említett lelőhelyek közül a szakirodalomban a „Rákos, ejtőernyős torony” helyszínmegjelöléssel 

szereplő a legfigyelemreméltóbb. 14 . 

Az 1943-as leletmentés 15 helyszíne a mai Keresztúri út és Fehér út között található, a 

szabályozás alá vont területtel párhuzamos szakaszon. 

14 Nagy Margit: Awarenzeitliche Graberfelder im Stadtgebiet von Budapest, 1998, Bp. 

15 Nagy Tibor: Avar kori temető és honfoglalás kori sírok Rákosról (előzetes jelentés) Budapest Régiségei 14(1945) 493-507. 

96


A vizsgált területtel szemközti részen, a Kerepesi út túloldalán, már a XVI. kerületbe eső 

Egyenes utca környékén, régészeti lelőhelyről van tudomásunk. A leletek tanúsága szerint az itt 

emelkedő dombot, mely a mai vasúti töltés északi oldalán emelkedik, már a neolit korban is lakták, de 

római kori barbár (i. sz. 4–5. sz.) szarmata temetkezést is regisztráltak itt. 16 

B) VÉDETTSÉGEK:, TERÜLETI ÉS EGYEDI 

A vizsgálat alá vont területen egyedi régészeti védelem alatt álló ingatlan nem található. 

A vizsgált terület a KÖH által 66474 számon nyilvántartott régészeti lelőhely részeként 

általános régészeti védelem alatt áll. 

C) TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉS- 

RENDSZERÉBEN 

A szabályozás alá vont terület teljes egészében elfedett. Van, ahol csak növényzettel fedett, 

de hosszabb szakaszain épületeket, ipari létesítményeket találunk. Régészeti szempontból egyetlen 

szakaszán sem lehetett a terepbejárás klasszikus módszerével adatot gyűjteni. 

Meg kell azonban jegyezni, hogy a 2010. április 7-én lelőhely-azonosítás céljából végzett 

helyszíni szemle során a vizsgálat alá vont terület keleti végénél a Pilis út folytatásában a Rákos 

patakhoz lefutó déli lejtő felszántott parcellájában árpád-kori edénytöredékeket gyűjtöttünk, mely a 

korszakhoz köthető megtelepedésre utal. 

A vizsgált terület a Rákos-patak egy jellegzetes, több ágra szakadó részletén található. Az 

utóbbi évszázadban, de még inkább az utóbbi évtizedben bekövetkezett átalakulások változtattak 

ugyan arculatán, (az egyik ág ma már nem szállít vizet, a területet dél felé lezárja a vasúti töltés, egy 

részét beépítették, nagy felületen vastag betont és minden más törmeléket tartalmazó feltöltés 

található), mégis elmondható, hogy az esetleg itt lévő régészeti-történeti maradványokat ezek az 

átalakulások nem veszélyeztették, hiszen az eredeti rétegekre inkább rátelepültek, ezek a 

beavatkozások, mintsem elhordták volna az eredeti felszínt. 

16 Nagy Margit: Jelentés régészeti leletmentésről BTM Régészeti Adattár lsz.: 1582-89 

97


A terület képe 1780 körül (II. József katonai felmérés) 1836-ból származó katonai térkép részlete 

1854-ből származó katonai térkép részlete 

98


Nagy valószínűséggel a Rákos pataknak a történeti korokban hasonló lehetett a képe az újkori 

katonai térképeken ábrázoltakhoz. A több ágra szakaszd patak itt egy lapályosabb részen halad 

keresztül, ahol nagy felületben mocsaras részeket, a I. katonai felmérésen tavat is, ábrázolnak, mely 

az 1854-es térképen szinte kitölti az egész jelenleg szabályozás alá vont területet. 

2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 

A) TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TERÜLETHASZNÁLATI, ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS 

A területen nagyarányú változtatást nem terveznek, a jelenlegi telekosztások rendezése, 

erdőtelepítés lehetőségének elősegítése a cél. 

3. HATÁSELEMZÉS 

A) RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK MEGMARADÁSÁNAK, 

BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 

A területen várható beavatkozás – erdőtelepítés- hosszú időre hozzáférhetetlenné teszi a 

régészeti-történeti rétegeket. Éppen ezért megelőző feltárást szükséges végezni még akkor is, ha a 

telepítéskor a régészeti-történeti rétegeket nem érintik. Figyelembe véve a terület korábbi vízrajzi 

viszonyait, a megelőző feltárást a régészeti érintettség mértékének megállapítása végett célszerű egy 

próbafeltárással kezdeni. 

A várható régészeti objektumok egy része földobjektum. A temető, akár őskori, népvándorlás 

kori vagy középkori, magával a feltárással elpusztul. Így itt a szakszerű feltárás, dokumentálás és a 

leletek összegyűjtése után a terület minden gond nélkül felszabadul, és a tervezett beruházás 

megvalósítható. Ugyanez vonatkozik az említett korszakokból származó településmaradványokra is. 

Hiszen a földbemélyített házak, föld-faszerkezetű építmények, kemencék, gödrök a feltárás során 

eredeti rétegeiktől megfosztva szintén elpusztulnak. 

4. ÖSSZEFOGLALÓ 

A vizsgálat alá vont terület a Rákos patak X. kerületbe eső szakaszán nyilvántartott régészeti 

lelőhely része, ahol a lelőhely intenzitásának mértékére következtetni lehet a XVIII- XIX. századi 

katonai térképeken ábrázolt mocsaras, vízborította felületek kiterjedt volta alapján. 

A Szabályozási Terv örökségvédelmi fejezetében a fenti pontokban felsorolt indokok miatt az 

alábbi előírás beépítését tartjuk szükségesnek a régészeti örökség védelmében: 

A szabályozási terv alá vont terület régészeti lelőhely, mely a LXIV. tv. 11. §-a alapján ex lege védett, 

és ahol földmunkával járó beruházást csak megelőző régészeti feltárás után lehet végezni. 

Az engedélyezési eljárásba be kell vonni szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. 

99

5. NYILATKOZAT 


Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II.20) NKÖM 

rendelet 6 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott 

örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint a 

nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész 

szakirányú felsőfokú végzettséggel. 

Budapest, 2010.04.12. 

Adorjánné dr. Gyuricza Anna 

Szakértői Eng. sz.: Sz-56/2008 

100

SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK (TERVEZET) 

(Lásd külön) 


101

) 

90/135t/b. 

) 

DN600(23) 

f 

DN100a. 

119,29 

114,81 

( 

60/90t/b. 

DN200PE 

) 

Méhes Méhes Méhes Méhes Méhes Méhes Méhes Méhes Méhes utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

) 

116,52 

) 

) 

118,82 

114,72 

Z 

DN200PE 

f 

% 

) 

) 

40692/5 

40692/5 

2225.sz. 

VHTR. 

f 

Dk200 

KMPVC 

DN100a. 

Rákos-patak 

) 

40692/2 

40692/2 

TK+TL 

40694/6 

40694/19 

40694/6 

40694/6 

40694/19 

40694/9 

40694/9 

90/135t/b. 

" 

Kerepesi Kerepesi Kerepesi Kerepesi Kerepesi Kerepesi Kerepesi Kerepesi Kerepesi út 

út 

út 

DN200(23) 

DN400(20) 

) 

DN800b. 

) 

118,06 

114,92 

116,00 f f 

40694/18 

40694/18 

40694/13 

40694/13 

40694/17 

40694/17 

MÁV MÁV MÁV MÁV MÁV MÁV MÁV MÁV MÁV vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

Dk200PE 

40689/1 

40689/1 

115,27 

DN80(23) 

DN150(23) 

) 

( 

40695/8 

40695/8 

TL 

Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi utca utca utca utca utca utca utca 

) 

DN800b. 

40694/15 

40694/15 

40698/3 

40698/3 

DN150(20) 

124.96 

122.89 

) 

DN300b. 

) 

118,56 

115,40 

40695/13 

40695/13 

Dk110PE 

DN300 

DN200(23) 

DN400(20) 

TK+TL 

40613/2 

40613/2 

f 

Dk200 

KMPVC 

40698/4 

40698/4 

) 

aszf. 

121.58 

8337.sz. 

ÉHTR. 

Dk110PE 

DN300(20) 

Z 

% 

TL 

DN100a. 

) 

40694/16 

40694/16 

40695/11 

40695/11 

40698/5 

40698/5 

40698/6 

40698/6 

DN500b. 

40614/1 

40614/1 

f 

40689/1 

117,62 

115,92 

40687/1 

40687/1 

aszf. 

) ) 

Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

40698/7 

40698/7 

40698/8 

40698/8 

40698/9 

40698/9 

40698/10 

40698/10 

Pesti Pesti Pesti Pesti Pesti Pesti Pesti Pesti Pesti Gábor Gábor Gábor Gábor Gábor Gábor Gábor Gábor Gábor utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

40698/11 

40698/11 

40698/12 

40698/12 

119.98 

kapu 

) 

120,37 

118,53 

40637/1 

40637/1 

foldut 

119.79 

117,72 

115,64 

40698/13 

40698/13 

DN300b. 

kapu 

( 

TL 

40653/1 

40653/1 

DN500b. 

40698/14 

40698/14 

Dk200PE 

40699/20 

40699/20 

) 

DN500a. 

) 

Dk200PE 

f 

DN100(23) 

) 

TL 

119.47 

kapu 

aszf. 

) 

) 

Dk110PE 

EGIS 

TK+TL 

119,94 

118,79 

nem merheto 

118.96 

70/105 t/b-kl 

DN300b. 

( 

40695/12 

40695/12 

40652 

40652 

40644 

40644 

40640/8 

40640/8 

Keresztúri Keresztúri Keresztúri Keresztúri Keresztúri Keresztúri Keresztúri Keresztúri Keresztúri út út út út út út út út út 

TL 

f 

fas ter. 

gaz 

fog. 

) 

117,87 

115,82 

117,68 

116,25 

) 

120.00 

) 

20m 20m 

40699/10 

40699/10 

40655/1 

40655/1 

40646/1 

40646/1 ) 

) 

kapu 

TL 

Dk160PE 

aszf.ut 

) 

TL 

TL TL 

DN150(23) 

DN300ac. 

Dk315KGPVC 

40640/9 

40640/9 

119,96 

116,64 

Dk200 

KMPVC 

118,72 

115,72 

40655/2 

40655/2 

40651 

40651 

40640/7 

40640/7 

116,95 

aszf. 

arok 

) 

DN300b. 

) 

40698/15 

40698/15 

40699/19 

40699/19 

Juhász Juhász Juhász Juhász Juhász Juhász Juhász Juhász Juhász utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

40699/11 

40699/11 

) 

119.85 

f 

k 

) 

DN300 

70/105 t/b-kl 

DN200(23) 

DN400(20) 

kapu 

119.76 

) 

f 

40650 

40650 

40640/4 

40640/4 

kapu 

119.85 

arok 

119.95 

arok 

) 

) 

Rákos-patak 

kapu 

120.52 

) 

) 

) 

40695/10 

40695/10 

40698/16 

40698/16 40701 

40701 

40698/17 

40698/17 40698/17BHTR-C 

) 

) 

40640/6 

40640/6 

11786 

115,25 

DN800vb. 

40699/8 

40699/8 

40699/9 

40699/9 

40700/49 

40700/49 

Paprika Paprika Paprika Paprika Paprika Paprika Paprika Paprika Paprika utca utca utca 

utca utca 

É 

40699/18 

40699/18 

) 

) 

TL 

% 

40698/18 

40698/18 

40686/2 

40686/2 

40656/1 

40656/1 

40699/17 

40699/17 

40687/4 

40687/4 

40649 

40649 

40640/5 

40640/5 

kapu 

aszf. 

Dk160PE 

TL 

120,32 

117,51 

) 

DN300ac. 

terlo 

terlo 

117,92 

115,44 

40698/19 

40698/19 

40694/14 

40694/14 

40699/7 

40699/7 

40699/12 

40699/12 

40699/16 

40699/16 

40700/47 

40700/47 

40700/48 

40700/48 

40700/50 

40700/50 

40700/51 

40700/51 

40656/2 

40656/2 

kapu 

) 

) 

60/90 t/b. 

TL 

40657 

40657 

40648 

40648 

120.18 

) 

Dk200PE 

40698/20 

40698/20 

40647/2 

40647/2 

118,34 118,34 

120.64 

120,24 

118,23 

) 

Szonyegaruhaz 

120.50 

) 

) 

40662 

40662 

( 

) 

119,56 

117,94 

DN300ac. 

) 

TL 

DN300ac. 

Dk315KGPVC 

118,00 

116,15 

DN80(23) 

TL 

) 

) 

40698/21 

40698/21 

40698/22 

40698/22 

40699/6 

40699/6 

40699/15 

40699/15 

Hortobágyi Hortobágyi Hortobágyi Hortobágyi Hortobágyi Hortobágyi Hortobágyi Hortobágyi Hortobágyi utca utca utca utca utca 

40658 

40658 

40647/1 

40647/1 

) 

kapu 

Dk110PE 

119,97 

117,85 

kapu 

120.13 

kapu 

) 

) 

aszf. 

DN300b. 

) 

DN300b. 

DN80(23) 

DN150(23) 

119,53 

107,63 

kapu 

DN800vb. 

) 

Dk110PE 

) 

TL 

Dk110PE 

( 

) 

TK+TL 

60/90 t/b. 

119,82 

117,69 

) 

DN300ac. 

60/90 t/b. 

DN200(23) 

40698/23 

40698/23 

40698/24 

40698/24 

40698/25 

40698/25 

40698/26 

40698/26 

40698/27 

40698/27 

40698/28 

40698/28 

40698/29 

40698/29 

40699/14 

40699/14 

40700/46 

40700/46 

40700/52 

40700/52 

40700/45 

40700/45 

40659 

40659 

40699/13 

40699/13 

40700/42 

40700/42 

40700/41 

40700/41 

40700/44 

40700/44 

40700/54 

40700/54 

40660 

40660 

Kabai Kabai Kabai Kabai Kabai utca utca utca utca utca 

) 

) 

40661 

40661 

DN300ac. 

TL TL 


TL 

117,81 

115,91 

) 

) 

) 

) 

) 

( 

DN100(20) 

) 

( 

Dk160PE 

) 

40698/30 

40698/30 

40698/31 

40698/31 

40698/32 

40698/32 

40698/33 

40698/33 

40698/34 

40698/34 

40698/35 

40698/35 

40698/36 

40698/36 

40698/37 

40698/37 

40698/38 

40698/38 

40700/30 

40700/30 

40699/21 

40699/21 

40700/31 

40700/31 

40700/40 

40700/40 

40700/55 

40700/55 

40700/32 

40700/32 

40700/38 

40700/38 

40700/43 

40700/43 

40700/56 

40700/56 

40700/24 

40700/24 

119,47 

117,85 

) ) 

119,50 

117,46 

) 

40699/22 

40699/22 

40687/3 

40687/3 

40700/33 

40700/33 

40700/39 

40700/39 

40700/53 

40700/53 

40700/23 

40700/23 

TL 

40686/1 

40686/1 

Rákos-patak mellékága 

) 

118,50 

116,51 

) 

40700/61 

40700/61 

40700/34 

40700/34 

40700/57 

40700/57 

40700/22 

40700/22 

) 

Dk110PE 

116,88 

( 

TL 

40700/35 

40700/35 

40700/21 

40700/21 

) 

40700/62 

40700/62 

40700/20 

40700/20 

DN100(23) 

) 

DN300ac. 

) 

40700/63 

40700/63 

40700/37 

40700/37 

40700/58 

40700/58 

Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes utca utca utca 

utca utca 

DN100(23) 

TL 

) 

DN150(23) 

) 

40700/64 

40700/64 

40700/19 

40700/19 

) 

Dk200PE 

Dk200ma. 

TL 

7381.sz. 

VHTR. 

f f 

) 

DN300b. 

Dk63PE 

) 

120,62 

116,74 

119,68 

117,32 

117,39 

) 

) 

( 

40679/4 

40679/4 

TL 

DN300 

sörgyári 

TL 

) 

Dk110PE 

DN300b. 

DN150(23) 

DN300ac. 

) 

DN200(23) 

40700/65 

40700/65 

40700/66 

40700/66 

) 

40700/67 

40700/67 

40700/68 

40700/68 

40700/69 

40700/69 

40700/70 

40700/70 

40700/71 

40700/71 

40700/72 

40700/72 

40700/73 

40700/73 

40700/74 

40700/74 

40700/75 

40700/75 

40700/36 

40700/36 

40700/59 

40700/59 

40700/6 

40700/6 

40700/18 

40700/18 

40700/17 

40700/17 

Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi Pilisi utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

40700/16 

40700/16 

40700/60 

40700/60 

40700/14 

40700/14 

40700/15 

40700/15 

40700/3 

40700/3 

f 

f 

) 

Dorogi Dorogi Dorogi Dorogi Dorogi Dorogi Dorogi Dorogi Dorogi utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

) 

Dk110PE 

( 

) 

) 

TL 

DN300ac. 

) 

TK+TL 

) 

DN300 

sörgyári 

DN100(23) 

) 

Dk63PE 

TL 

) 

) 

40700/8 

40700/8 

40700/9 

40700/9 

40700/10 

40700/10 

40700/11 

40700/11 

40700/12 

40700/12 

40700/13 

40700/13 

40906/118 

40906/118 

Váltó Váltó Váltó Váltó Váltó Váltó Váltó Váltó Váltó utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

119,14 

116,06 

) 

116,37 

f f 

40906/130 

40906/130 

120,69 

118,51 

DN500b. 

TL 

) 

TL 

) 

40700/7 

40700/7 

DN100(23) 

DN200ma. 

120,66 

118,75 

) 

) 

) 

DN300ac. 

) 

119,50 

115,82 

TL 

) 

120,69 

118,12 

) 

DN500b. 

) 

TL 

) 

) 

( ) 

DN100(23) 

DN300b. 

40906/123 

40906/123 

40906/122 

40906/122 

40906/121 

40906/121 

40906/120 

40906/120 

40906/119 

40906/119 

4070029 

4070029 

( 

f 

DN300ac. 

( 

) 

Tk 

DN300ac. 

40906/124 

40906/124 

40906/126 

40906/126 

40906/127 

40906/127 

40906/128 

40906/128 

40906/129 

40906/129 

40906/131 

40906/131 

40908/11 

40908/11 

) 

40908/4 

40908/4 

TL 

Dk63PE 

) 

) 

( 

) 

) 

DN300 

sörgyári 

) 

Dk63PE 

DN100(23) 

DN100(23) 

120,24 

118,10 

40906/125 

40906/125 

) 

) 

TL 

40906/134 

40906/134 

40906/133 

40906/133 

40906/132 

40906/132 







40908/12 

40908/12 

40908/13 

40908/13 

Rákosvölgyi Rákosvölgyi Rákosvölgyi Rákosvölgyi Rákosvölgyi Rákosvölgyi Rákosvölgyi Rákosvölgyi Rákosvölgyi utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

120,70 

118,76 

Tk 

40908/14 

40908/14 

( 

( 

) 

) 

40908/10 

40908/10 

) 

) 

DN100(23) 

DN300b. 

TL 

Dk200PE 

) 

40908/15 

40908/15 ) 

40908/16 

40908/16 

TL 

Rákos-patak 

DN600b. 

) 

40906/138 

40906/138 

40906/137 

40906/137 

40906/136 

40906/136 

40906/135 

40906/135 

Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes Nemes utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

40909/27 

40909/27 

40909/27 

40909/28 

40909/28 

Budapest, X. ker. Pilisi u.- L4 lakóterület - belterületi határ - Nemes u.- 

Kabai u. - MÁV vasútvonal által határolt terület Szabályozási terve. 

MEGLÉVŐ KÖZMŰVEK HELYSZÍNRAJZA 

GIS 

SZERKESZTŐ TERVEZŐ V.IG.: 

Nemes Attila 

Nemes Attila 

Tóth Sándor 


TL 

Dk110PE 

TL 

40908/20 

40908/20 

40908/17 

40908/17 

119,01 

117,11 

40909/22 

40909/22 

40909/23 

40909/23 

40909/23 

DN300 

sörgyári 

BHTR-C 

% 

) 

DN300b. 

40908/18 

40908/18 

KÖZMŰVIZSGÁLAT 


) 

Dk110PE 

40907/7 

40907/7 

40908/19 

40908/19 

dr. Nagy Béla 

JELMAGYARÁZAT 

( 

f 

f 

TL 

TA+TK+TL 

% 

Tervezési terület 

DN200(23) 

) 

TL 

DN100(23) 

Pilisi Pilisi utca 

utca 

LÉPTÉK 

DÁTUM 

) 

Nagyicce Nagyicce Nagyicce Nagyicce Nagyicce Nagyicce Nagyicce Nagyicce Nagyicce utca utca utca utca utca utca utca utca utca 

DN300b. 

TL 

1:1.500 

2010.03. hó 

Ivóvíz vezeték tűzcsappal,tolózárral 

(nyomászóna száma) 

Meglévő magán vízvezeték 

Egyesített rendszerű gyűjtőcsatorna 

Szennyvízcsatorna 

Csapadékvíz csatorna 

Szennyvíz nyomóvezeték 

120kV-os elektromos 

szabadvezeték védőterülettel 

10kV-os elektromos kábel 

Nagynyomású földgáz vezeték 

Nagyközépnyomású földgáz vezeték 

Kisnyomású földgáz vezeték 

Távközlési légvezeték 

Távközlési alépítmény + kábel 

+ légvezeték azonos nyomvonalon 

Távközlési alépítmény + kábel 

Szennyvíz átemelő 

10/0,4kV-os transzformátor állomás 

Gáznyomás szabályozó 

Távközlési antenna és bázisállomás 

FCSM hírközlő berendezés 

Magasságok Balti alapszintet jelölnek! 

Dk110PE 

TL 

DN200(23) 

123, 

121,

DN100a. 


DN200PE 

DN200PE 

% 

2225.sz. 

VHTR. 

DN100a. 

TK+TL 

7 

Rákos-patak 

Rákos-patak 


út 

út 


vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

Dk200PE 

1 

TL 


14 

14 

124.96 

122.89 

Dk110PE 

TK+TL 

2 

aszf. 

121.58 

8337.sz. 

ÉHTR. 

Dk110PE 

% 

TL 

DN100a. 


40689/1 


aszf. 

119.98 

foldut 

119.79 

kapu 

kapu 

TL 

Dk200PE 

3 

DN500a. 

Dk200PE 

119.47 

TL 

kapu 

Dk110PE 

aszf. 

EGIS 

TK+TL 

15 

15 

nem merheto 

118.96 


TL 

20m 20m 

fas ter. 

gaz 

fog. 

120.00 

kapu 

TL 

Dk160PE 

6 

aszf.ut 


TL 

aszf. 

arok 

119.85 

k 

kapu 

119.76 

! 

TL TL 


utca utca 

20 

20 

4 

kapu 

119.85 

arok 

119.95 

arok 

kapu 

6 

TL 

120.52 

% 

BHTR-C 

Rákos-patak 

Rákos-patak 

kapu 

aszf. 

Dk160PE 

TL 

terlo 

terlo 

kapu 

TL 

120.18 

Dk200PE 


120.64 

Szonyegaruhaz 

120.50 

TL 

TL 

kapu 

Dk110PE 

kapu 

120.13 

kapu 

aszf. 

16 

16 

Dk110PE 

kapu 

É 

TL 


Dk110PE 

TK+TL 

TL TL 


TL 

Dk160PE 

5 

TL 

Dk110PE 

TL 


utca utca 

TL 

Dk200PE 

13 

13 

TL 

12 

12 


7381.sz. 

VHTR. 

Dk63PE 

TL 

TL 

Dk110PE 

17 

17 


Dk110PE 

TL 

TK+TL 


Dk63PE 

TL 

TL 

TL 

8 

TL 

TL 

( 

TL 

Dk63PE 

Tk 






10 

10 

Dk63PE 

TL 





Tk 


Nemes Attila 

TL 

Dk200PE 

Rákos-patak 

Rákos-patak 

9 

GIS 

19 

19 

TL 



TL 

Dk110PE 

TL 

11 

11 


ENERGIAKÖZMŰVEK, HÍRKÖZLÉS HELYSZÍNRAJZA 

Tóth Sándor 


BHTR-C 

% 

Dk110PE 

18 

18 



6 

TL 

TL 

TK+TL 

TK+TL 

Tk 

Tk 

% 

! 


Tömb határa és száma 

TL 


utca 

LÉPTÉK 

DÁTUM 

Meglévő 120kV-os elektromos 

szabadvezeték és védőterülete 

Meglévő 10kV-os elektromos kábel 

Meglévő távközlési kábel 

+ légvezeték azonos nyomvonalon 

Meglévő távközlési kábel 

Meglévő távközlési alépítmény+kábel 

Tervezett 10kV-os elektromos kábel 


TL 

1:1.500 

2008.08. hó 

Meglévő nagynyomású földgáz vezeték 

Meglévő nagyközépnyomású földgáz vezeték 

Meglévő növelt kisnyomású földgáz vezeték 

Meglévő távközlési légvezeték 

Tervezett növelt kisnyomású földgáz vezeték 

Tervezett távközlési légvezeték 

Meglévő 10/0,4kV-os transzformátor állomás 

Meglévő gáznyomás szabályozó 

Bővítendő 10/0,4kV-os transzformátor állomás 

Tervezett 10/0,4kV-os transzformátor állomás 

Meglévő távközlési antenna és bázisállomás 

Meglévő FCSM hírközlő berendezés 

Dk110PE 

TL

) 

90/135t/b. 

) 

DN600(23) 

f 

119,29 

114,81 

( 

60/90t/b. 

) 


) 

116,52 

) 

) 

118,82 

114,72 

Z 

f 

) 

) 

f 

Dk200 

KMPVC 

Méhes Méhes utcai utcai DN400b. 

DN400b. 

szennyvízcsatornába szennyvízcsatornába kötve 

kötve 

7 

Rákos-patak 

Rákos-patak 

) 

90/135t/b. 

" 


út 

út 

DN200(23) 

DN400(20) 

) 

DN800b. 

116,00 

) 


vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

vasútvonal 

118,06 

114,92 

f 

1 

f f 

115,27 

DN80(23) 

DN150(23) 

) 

( 


14 

14 

) 

DN800b. 

DN300 

b. 

Dk90 

KPE 

DN300 

DN150(20) 

) 

DN300b. 

b. 

) 

118,56 

115,40 

DN80(23) DN80(23) DN80(23) DN80(23) DN80(23) DN80(23) DN80(23) DN80(23) DN80(23) 

DN300(20) 

DN300 

DN200(23) 

DN400(20) 

f 

Dk200 

KMPVC 

) 

2 

Z 

) 

DN500b. 

f 

117,62 

115,92 

) ) 

Dk200 

KG-PVC 



f f 

DN300 

b. 

Dk200 

KG-PVC 

) 

120,37 

118,53 

117,72 

115,64 

DN300b. 

( 

DN500b. 


3 

SZÁ 

SZÁ 

DN400 

b. 

) 

) 

f 

DN100(23) 

) 

15 

15 

) 

119,94 

118,79 

) 

70/105 t/b-kl 

DN300b. 

( 

Dk200 

KG-PVC 

Dk200 

KG-PVC 


DN400 

b. 


f 

) 

) 

117,87 

115,82 

117,68 

116,25 

Dk90 

KPE 

DN150(23) 

) 

) 


119,96 

116,64 

) 

DN300ac. 

Dk315KGPVC 

DN300 

b. 


) 

Dk200 

KMPVC 

118,72 

115,72 

6 

116,95 

) 

DN300b. 

DN300 

b. 

) 


utca utca 

20 

20 

) 

f 

) 

DN300 

70/105 t/b-kl 

DN200(23) 

DN400(20) 

4 

) 

f 



) 

) 

) 

11786 

115,25 

DN800vb. 

6 

) 

) 

) 

Rákos-patak 

Rákos-patak 

DN400 

b. 

120,32 

117,51 

) 

DN300ac. 

117,92 

115,44 

) 

) 

) 

60/90 t/b. 

) 

) 

118,34 118,34 

) 

) 



120,24 

118,23 

( 

) 

) 

) 

) 

119,56 

117,94 

DN300ac. 

DN300ac. 

Dk315KGPVC 

118,00 

116,15 

DN80(23) 


) 

) 

Dk200 

KG-PVC 

) 

119,97 

117,85 

DN300b. 

) 

) 

) 

DN300b. 

DN80(23) 

DN150(23) 

DN400 

b. 

DN800vb. 

16 

16 

119,53 

107,63 

) 

É 


) 

( 

) 

60/90 t/b. 

119,82 

117,69 

) 

DN300ac. 

60/90 t/b. 

DN200(23) 

DN300 

b. 



) 

) 

DN300ac. 

117,81 

115,91 

) 

) 

) 

) 

) 

( 

DN100(20) 

) 

( 

) 


5 

119,47 

117,85 

) ) 

119,50 

117,46 

) 

) 

118,50 

116,51 

DN300 

b. 

) 

) 

116,88 

( 

) 

DN100(23) 

) 

DN300ac. 

) 

Rákos-patak mellékága 


utca utca 

DN100(23) 

) 

DN150(23) 

) 

) 

13 

13 

DN300 

b. 

Dk200ma. 

f f 

) 

DN300b. 

) 


12 

12 

120,62 

116,74 

( 

119,68 

117,32 

117,39 

) 

DN300 

sörgyári 

) 

) 

DN300b. 

17 

17 

DN150(23) 

) 

DN200(23) 

) 

) 

) 

DN300ac. 

f 

f 


DN300 

b. 

( 

) 

) 

DN300ac. 

) 

) 

DN300 

sörgyári 

DN100(23) 

) 

) 

) 

119,14 

116,06 


) 

116,37 

f f 

120,69 

118,51 

DN500b. 

) 

) 

DN100(23) 

DN200ma. 

DN500 

b. 

8 

120,66 

118,75 

) 

) 

) 

DN300ac. 

) 

119,50 

115,82 

) 

120,69 

118,12 

) 

DN500b. 

) 

) 

) 

( ) 

DN100(23) 

DN300b. 

( 

f 

DN300ac. 

DN600 

b. 

) 

DN300ac. 

) 

) 

) 

( 

) 

) 

DN300 

sörgyári 

b. 

DN300 

) 

DN100(23) 

DN100(23) 

120,24 

118,10 

10 

10 

) 








120,70 

118,76 

) 

( 

) 

) 

Rákos-patak 

Rákos-patak 


( 

) 


) 

DN100(23) 

DN300b. 

19 

19 

9 

GIS 


Nemes Attila 

) 

) 

DN600b. 

) 



VÍZIKÖZMŰVEK HELYSZÍNRAJZA 


SZÁ 

11 

11 

119,01 

117,11 

DN300 

sörgyári 

) 


Nemes Attila 


DN300b. 

) 

18 

18 

DN200(23) 



6 

f 

f 

f 

f f f 

( 


Tömb határa és száma 

Javasolt épület 

) 


utca 

DN100(23) 

) 


DN300b. 

LÉPTÉK 

DÁTUM 

1:1.500 

2008.08. hó 

Meglévő vízvezeték tűzcsappal,tolózárral 

(23.nyomászóna) 

Meglévő magán vízvezeték 

Meglévő egyesített rendszerű gyűjtőcsatorna 

Megélévő szennyvízcsatorna 

Meglévő csapadékcsatorna 

Meglévő szennyvíz nyomóvezeték 

Meglévő vízvezeték (20.zóna) 

Tervezett szennyvízcsatorna 

Tervezett szennyvíz nyomóvezeték 

Tervezett csapadékcsatorna 

Tervezett vízvezeték (23.zóna) 

Meglévő szennyvíz átemelő 

Tervezett szennyvíz átemelő 

A patak revitalizációja során 

Tervezett hullámtér 

Tervezett patakmeder 

DN200(23) 

123,37 

121,13 

) 

(

KSZ PilIs.pdf - Ma.hu

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?