létünk
létünk létünk
A századeleji Korzó a Városháza felépítése után. Jobbról a második az egykori malom, később óvónőképző épülete ten, a rokoniparágak (rokonszakmák) szerint csoportosították. Ezzel egyidejűleg ebben az iskolában is egy fokozatos korszerűsítési folyamat kezdett kibontakozni, amely mindenekelőtt a tanterveknek (az oktatás tartalmának) az új követelményekhez való idomulásában jutott kifejezésre. Ebből az iskolából nőtt később ki a második világháború után az új ipariskola Szabadkán. Közben, a kapitalista Jugoszláviában a városban működött egy általános ipari és ipari-kereskedelmi iskola, és 1922-ben létesült egy női ipariskola. A mostani Közgazdasági Középiskolának (oktatási központnak) is megvoltak az „elődei". Még 1907-ben, az akkord Loyd elnevezésű Kereskedelmi Egyesület kezdeményezésére, megalakul a Fiú Kereskedelmi Iskola, majd 1916-ban a Felső Leány Kereskedelmi Iskola is megnyitotta kapuit. Ezeket az iskolákat 1920-ban egyesítették és az Állami Felső Kereskedelmi Iskola nevet vette fel. Ebben az iskolában 1922-ig a tanítás magyar nyelven is folyt, majd a régi Jugoszlávia nemzetiségi és iskolapolitikájával összhangban ezt megszüntették. A távolabbi múltban Szabadkán létesített iskolák közül még a következőket kell megemlíteni: a múlt század hetvenes, illetve kilencvenes éveiben alapított polgári iskolákat — a római katolikus „apácai iskolát" — leány polgári iskolát, és az állami fiú és leány polgári iskolát —, valamint az 1898-ban létesített Szabadka Szabad Királyi Város Földműves Iskoláját, amely egyes levéltári feljegyzések szerint 1908-ig, majd más okmányok szerint egészen 1921-ig működött. Ez egy kétéves alsóbb fokú mezőgazdasági szakiskola volt, amelyben a tanulók tanulmányuk végén nyilvánosan vizsgáztak. Az iskola Palicson működött, ahol megfelelő „birtokkal", valamint tanulóotthonnal rendelkezett. A tanításban a gyakorlati képzésen volt a hangsúly. Ennek az iskolának a hagyományait
újították fel a középfokú mezőgazdasági iskola alapításával az új Jugoszláviában. A felsorolt középiskolák és szakiskolák száma és a város fejlődésében betöltött jelentősége ékesen bizonyítja, hogy Szabadka igen gazdag közoktatási múltul dicsekedhet. A felvázolt kép és a fragmentáris, nem teljes adatok is arról tanúskodnak, hogy a hagyományokat illetően volt mire támaszkodni, volt mire építeni az új, szocialista Jugoszláviában. A közoktatásügy irányítóit a múlt is arra kötelezte, hogy a bőséges tapasztalatokat felhasználva lássanak hozzá a szocialista jellegű oktatási intézmények kialakításához városunkban. A középiskolák kialakulása és fejlődése 1945-től 1985-ig Már az ország újjáépítésének időszakában világosan meghatározott célok és alapelvek vezérelték a város közoktatásügyi szerveit az új követelményeknek megfelelő középiskolai hálózat kialakításában. A művelődés és külön a szakmai képzés terén nagy lemaradást kellett pótolni vidékeinken is. A kapitalista Jugoszlávia fejletlen, a nagyszerb ideológiát szolgáló és a nemzetiségek elnyomásán alapuló dualisztikus iskolarendszerét egy újabbal és korszerűbbel kellett helyettesíteni, amelyben a demokratizmus és nemzeti egyenjogúság elve érvényesül. Mindenekelőtt a dualizmustól leginkább „telített" polgári iskolát szüntették meg és helyette progimnáziumot, illetve hétosztályos, majd nyolcosztályos általános iskolákat létesítettek. A középiskolák többsége városunkban is a régi hagyományokon és keretek között folytatta, vagyis újította fel munkáját. Kialakulásuknak és fejlődésüknek csak néhány fontosabb mozzanatát mutatom be. A Mosa Pijade Gimnázium több iskola, illetve tagozat egyesítésével jött létre. Az erre vonatkozó adatokat és információkat az iskola első igazgatójától, egyes tanáraitól és a rendelkezésre álló évkönyvekből szereztem. 1945 januárjában Szabadkán egy szerbhorvát tanítási nyelvű fiú és külön leány főgimnázium alakult meg, amelynek első igazgatója dr. Marija Evetovié volt. Ez év március 21-én megalakulnak a gimnázium magyar tannyelvű tagozatai, majd novemberben megalakul külön a vegyes magyar tannyelvű — és a szerbhorvát tannyelvű — gimnázium, amelynek az 1945/46-os tanévben már (a hetedik osztállyal bezárólag) 1300 tanulója volt. A magyar gimnázium első igazgatója dr. Sturc Béla volt. A szabadkai főgimnáziumokban a tanítás nehéz körülmények között indult — egyes osztályokban (tanteremhiány miatt) csak minden másnap folyt az oktatás. Gyakoriak voltak a nagylétszámú (70—80 tanulós) tagozatok. Később a tanítás négy épületben folyik és ezáltal némileg enyhül a helyiséghiány. A tanárhiány miatt többször került sor az előírt óraszámok csökkentésére.
- Page 19 and 20: os egyszerű és utilitáris életm
- Page 21 and 22: tömb egységes jellegével a két
- Page 23 and 24: endezésével alkalmassá vált egy
- Page 25 and 26: süket tekintve egy más korról, l
- Page 27 and 28: 2 3 Ebből az időszakból több le
- Page 29: 2. sz. melléklet — >4 történel
- Page 32 and 33: Bela Duránci SZABADKA ÉPÍTÉSZET
- Page 34 and 35: közepén állana, egy londoni garz
- Page 36 and 37: Glíd Nándor: Akasztottak balladá
- Page 38 and 39: tával átellenben — a nyugalmazo
- Page 40 and 41: endszeres felügyeletet igényel. A
- Page 42 and 43: ta meg az összetartozásnak ezt a
- Page 44 and 45: járatra volt szükség. Most a Nap
- Page 46 and 47: Magyai László SZABADKAI PIACOK É
- Page 48 and 49: is díjat fizetnek. A helytartótan
- Page 50 and 51: ! Piac tér 1838-ban pl a vaskeresk
- Page 52 and 53: mondja, hogy a vásártartásra jog
- Page 54 and 55: A városi sátrak nyolc méternél
- Page 56 and 57: járt, különösen akkor, ha az á
- Page 58 and 59: Szabadkai piacrészlet a századfor
- Page 60 and 61: (most: Dimitrij Tucovic) utcában a
- Page 62 and 63: 13 Levéltár, 6997/polg. 1879. w L
- Page 64 and 65: nagy filozófusok tanítványaikkal
- Page 66 and 67: tékben csökkent. Az 1794/95-ös t
- Page 68 and 69: 1908-ban a tanítónövendékek já
- Page 72 and 73: A nehézségek ellenére a munka me
- Page 74 and 75: 1985. május 20-ig, az Akadémia hi
- Page 76 and 77: a szakorvosok sorából kerültek k
- Page 78 and 79: Az elmúlt egy évtizedes „reform
- Page 80 and 81: — az újvidéki Bölcsészet- és
- Page 82 and 83: Gerold László KÉT ÉVTIZED A SZA
- Page 84 and 85: a vidéki színészet szenvedte meg
- Page 86 and 87: távolmaradásáról, mert különb
- Page 88 and 89: színházért. És hogy a szabadkai
- Page 90 and 91: gatók sem a legjelentősebbek köz
- Page 92 and 93: A Népszínház épülete, háttér
- Page 94 and 95: nem csak a színjátéktípus megje
- Page 96 and 97: 1er Ármány és szerelme és Stuar
- Page 98 and 99: an történik utalás, hogy az egy
- Page 100 and 101: it tudjuk. A Divatcsarnok szerint J
- Page 102 and 103: után kiáltott: ,Konyáriné!' —
- Page 104 and 105: és társadalmi vígjátékok, mint
- Page 106 and 107: Dér Zoltán AMI AZ ÖSSZES VERSEKB
- Page 109 and 110: hadd toldjuk meg ezt a sok töredé
- Page 111 and 112: lyet a szerelemtől berúgott, rés
- Page 113 and 114: Gajdos Tibor A SZABADKAI VÁROSI M
- Page 116 and 117: tevékenységére. Ez a két festm
- Page 118 and 119: ható művészi integritását. A t
újították fel a középfokú mezőgazdasági iskola alapításával az új Jugoszláviában.<br />
A felsorolt középiskolák és szakiskolák száma és a város fejlődésében<br />
betöltött jelentősége ékesen bizonyítja, hogy Szabadka igen gazdag közoktatási<br />
múltul dicsekedhet. A felvázolt kép és a fragmentáris, nem teljes<br />
adatok is arról tanúskodnak, hogy a hagyományokat illetően volt<br />
mire támaszkodni, volt mire építeni az új, szocialista Jugoszláviában.<br />
A közoktatásügy irányítóit a múlt is arra kötelezte, hogy a bőséges tapasztalatokat<br />
felhasználva lássanak hozzá a szocialista jellegű oktatási<br />
intézmények kialakításához városunkban.<br />
A középiskolák kialakulása és fejlődése 1945-től 1985-ig<br />
Már az ország újjáépítésének időszakában világosan meghatározott<br />
célok és alapelvek vezérelték a város közoktatásügyi szerveit az új követelményeknek<br />
megfelelő középiskolai hálózat kialakításában. A művelődés<br />
és külön a szakmai képzés terén nagy lemaradást kellett pótolni<br />
vidékeinken is. A kapitalista Jugoszlávia fejletlen, a nagyszerb ideológiát<br />
szolgáló és a nemzetiségek elnyomásán alapuló dualisztikus iskolarendszerét<br />
egy újabbal és korszerűbbel kellett helyettesíteni, amelyben<br />
a demokratizmus és nemzeti egyenjogúság elve érvényesül.<br />
Mindenekelőtt a dualizmustól leginkább „telített" polgári iskolát szüntették<br />
meg és helyette progimnáziumot, illetve hétosztályos, majd nyolcosztályos<br />
általános iskolákat létesítettek. A középiskolák többsége városunkban<br />
is a régi hagyományokon és keretek között folytatta, vagyis<br />
újította fel munkáját. Kialakulásuknak és fejlődésüknek csak néhány<br />
fontosabb mozzanatát mutatom be.<br />
A Mosa Pijade Gimnázium több iskola, illetve tagozat egyesítésével<br />
jött létre. Az erre vonatkozó adatokat és információkat az iskola első<br />
igazgatójától, egyes tanáraitól és a rendelkezésre álló évkönyvekből szereztem.<br />
1945 januárjában Szabadkán egy szerbhorvát tanítási nyelvű fiú és<br />
külön leány főgimnázium alakult meg, amelynek első igazgatója dr. Marija<br />
Evetovié volt. Ez év március 21-én megalakulnak a gimnázium<br />
magyar tannyelvű tagozatai, majd novemberben megalakul külön a vegyes<br />
magyar tannyelvű — és a szerbhorvát tannyelvű — gimnázium,<br />
amelynek az 1945/46-os tanévben már (a hetedik osztállyal bezárólag)<br />
1300 tanulója volt. A magyar gimnázium első igazgatója dr. Sturc<br />
Béla volt.<br />
A szabadkai főgimnáziumokban a tanítás nehéz körülmények között<br />
indult — egyes osztályokban (tanteremhiány miatt) csak minden másnap<br />
folyt az oktatás. Gyakoriak voltak a nagylétszámú (70—80 tanulós)<br />
tagozatok. Később a tanítás négy épületben folyik és ezáltal némileg<br />
enyhül a helyiséghiány. A tanárhiány miatt többször került sor az előírt<br />
óraszámok csökkentésére.