létünk

létünk létünk

adattar.vmmi.org
from adattar.vmmi.org More from this publisher
28.06.2013 Views

(most: Dimitrij Tucovic) utcában a cserépedény-, rövidáru-, kendőárusok, a rőfösök és kosárfonók két sorban kínálják portékájukat. — A Jókai utcában (most: November 29. tér) országos vásárok alkalmával készruha árusítók helyezkednek el, míg a Rudics (most: Október 10.) utcában a kefekötők és télisapka árusok két sorban. — A Mihály (most: Fellegi Tibor) utcában, ugyancsak két sorban találjuk a kalaposokat, üvegeseket és gyolcsosokat. — A Petőfi utca (ma is ilyen néven) keleti végén állt a korpapiac, s az utcában nyugatra haladva következtek az asztalosok, orsósok, majd a csirke- és lúdpiac, végül a baromfipiac. A tollpiacot az Arany János (most: Duro Salaj) téren, míg a galambpiacot a Harmat (most: József Attila) utcában tartották. — A Deák Ferenc (most: Matko Vukovió) utcán végig árulnak a kékfestők, rőfösök, szűrszabók, bocskorosok, szíjgyártók, kötelesek, szitások. És itt állt a húspiac, a zsírszalonna-árusok mellett. A Széchenyi (most: Októberi forradalom) téren a gyümölcspiacot és a kocsin áruló konyhaveteményeseket helyezték el. A Bercsényi (most: Matija Gubec) utcában, két sorban, sorakoznak a kádárok, rézművesek és a dinnyeárusok. Milyen sorrendben álltak az árusok? A tanács kimondta: „... az iparosok iparjoguknak kelte szerinti sorrendben helyezendők el, s az első hely mindig a főtér, vagy a főtérből kiinduló utcából számítandó." Élénkek és messze földön híresek voltak egykor a szabadkai piacok és vásárok, ámde elérkeztek az első nagy világégés évei. A szabadkai rendőrfőkapitány 1915. szept. 23-i tudósításából erre nézve fontos adatokat meríthetünk. 40 Aggódva jelenti, hogy az élelmiszerek piaci árellenőrzése „az adott viszonyok változása folytán" alig tartható fenn. Az árdrágításra irányuló törekvés fokozódik. Súlyosbítja a körülményeket majd az, hogy a termelő eltartható élelmicikkeit csak télen és tavasszal hozza a piacra, abban a reményben, hogy annak ára legalábbis megháromszorozódik. Ezután Szalay rendőrfőkapitány így folytatja: ,,Már most az a helyzet, hogy marha, borjú, sertés és birka hús, zsír, szalonna úgy a piaezon, mint a mészárszékekben cs henteseknél csak ritkán kapható, a mészárosok és hentesek egymás után szüntetik be iparukat, részben azért, mert megfizethetetlen árakon kell az élőjószágot v.ísárolniok ... A zöldség piac üres, itt ott látni zöldpaprikát, kevés burgonyát és paradicsomot... a baromfi piac üres... tojás nincs, mert a kiviteli czégek vásárolják össze a megállapítottnál sokkal magasabb árban; tej, vaj, tarhó, sajt nem kerül a piacra, dugva adják el a termelők és viszontelárusítók, jóval felül a megállapított áron; a bőséges palicsi és köröséri haltermelésből a szabadkai piaezra alig kerül valami; elszállítják oda ahol magasabb árban eladható, a gyümölcsből pedig úgyszólván hulladék kerül a piaezra, ennek az ára is olyan magas. . . A szabadkai piaezon hatóságilag megállapított árak csak papíron vannak ..." A rendőrfőkapitány a továbbiakban megállapítja, hogy még csak büntetni sem lehet azt, aki a megállapított árakat túllépi, mert a büntetett termelő többé piacra árut nem hoz! Eladja otthon. Ebből lát- 57

szik, hogy „•.. nemcsak a termelővel és viszonteladóval kell a piaczról élő közönségnek küzdelmet folytatni, hanem gomba módra szaporodó hadseregszállítóval, üzleti spekuláczióra vásárlóval, aki az eltartható élelmicikkeket tömegesen összevásárolja és beraktározza, sokfajta kereskedővel, szóval sok-sok emberrel aki a háborús állapotot meggazdagodásra alkalmas időnek tekinti." Végül javasolja a tanácsnak a rendőrfőkapitány, hogy a fenti állapotokon csak úgy segíthet, amennyiben télire beszerzi a legszükségesebb élelmicikkeket és „házi kezelésben árusítja". Különben a városi lakosság élelmezése nagy nehézségekbe ütközik. Másrészt a szabadkai városi tanács kimerítő választ intéz 1915. december 6-án a belügyminisztérium: „A lakosságnak életszükségleti cikkekkel ellátásáról és az árdrágító visszaélésekről" című rendelete kap­ csán. 41 Városunk véleménye szerint az árdrágítást egyrészt a kereslet és kínálat közti egyensúly erős megbomlása idézi elő, lévén hogy városunk egyik legnagyobb katonai gócpont, ahol az összesereglett katonák ellátása nagymennyiségű élelmiszert igényel. Piacainkat először a közvetítő kereskedők lepték el, majd az áruhalmozók, a spekulánsok. Mindez magával hozta az egyéb életszükségleti cikkek drágítását is. S a tanács most szigorú intézkedések foganatosítására kér engedélyt. Ez idő tájt azonban már más szelek fújtak és egyre tornyosultak a sötét felhők a monarchia egén. Piac-, illetve vásártartás azért még ilyen gazdasági-politikai viszonyok közepette is létezett városunkban. Befejezésül hadd említsük meg, hogy a kereskedelemügyi minisztérium 1917. június 26-i és 1918. február 15—i rendeleteiben a decentralizáció jelenségére is felfigyelhetünk: a kivételes vásáráthelyezések és pótvásárok engedélyezését az alispánok, illetőleg a városi tanácsok hatáskörébe utalja át. 42 Ez már természetesen nem sokat változtat a körülményeken ... Jegyzetek 1 Iványi István: Szabadka szabad királyi város története, II. rész. Szabadka, 1892. 81—82. o. 2 Szabadkai Történelmi Levéltár (a továbbiakban: Levéltár), 6769/polg. 1862. 3 Levéltár, 6691/polg. 1862. * Levéltár, 606/polg. 1863. •"• Levéltár, 1447/polg. 1863. « Levéltár, 1750/polg. 1863. -> Levéltár, 913/polg. 1868. « Levéltár, 5304/polg. 1875. » Levéltár, 5362/polg. 1875. 1 0 Levéltár, 6996/polg. 1879. 1 1 Levéltár, 8085/polg. 1879. 1 2 Ma már különösen nehéz vállalkozás valamennyi itt felsorolt ház pontos helyét felkutatni; hosszadalmas levéltári, esetleg a kataszteri és telekkönyvi hivatalok irattári kutatásait igényelné.

(most: Dimitrij Tucovic) utcában a cserépedény-, rövidáru-, kendőárusok,<br />

a rőfösök és kosárfonók két sorban kínálják portékájukat. —<br />

A Jókai utcában (most: November 29. tér) országos vásárok alkalmával<br />

készruha árusítók helyezkednek el, míg a Rudics (most: Október 10.)<br />

utcában a kefekötők és télisapka árusok két sorban. — A Mihály (most:<br />

Fellegi Tibor) utcában, ugyancsak két sorban találjuk a kalaposokat,<br />

üvegeseket és gyolcsosokat. — A Petőfi utca (ma is ilyen néven) keleti<br />

végén állt a korpapiac, s az utcában nyugatra haladva következtek az<br />

asztalosok, orsósok, majd a csirke- és lúdpiac, végül a baromfipiac.<br />

A tollpiacot az Arany János (most: Duro Salaj) téren, míg a galambpiacot<br />

a Harmat (most: József Attila) utcában tartották. — A Deák<br />

Ferenc (most: Matko Vukovió) utcán végig árulnak a kékfestők, rőfösök,<br />

szűrszabók, bocskorosok, szíjgyártók, kötelesek, szitások. És itt állt<br />

a húspiac, a zsírszalonna-árusok mellett. A Széchenyi (most: Októberi<br />

forradalom) téren a gyümölcspiacot és a kocsin áruló konyhaveteményeseket<br />

helyezték el. A Bercsényi (most: Matija Gubec) utcában, két sorban,<br />

sorakoznak a kádárok, rézművesek és a dinnyeárusok.<br />

Milyen sorrendben álltak az árusok?<br />

A tanács kimondta: „... az iparosok iparjoguknak kelte szerinti sorrendben<br />

helyezendők el, s az első hely mindig a főtér, vagy a főtérből<br />

kiinduló utcából számítandó."<br />

Élénkek és messze földön híresek voltak egykor a szabadkai piacok<br />

és vásárok, ámde elérkeztek az első nagy világégés évei. A szabadkai<br />

rendőrfőkapitány 1915. szept. 23-i tudósításából erre nézve fontos adatokat<br />

meríthetünk. 40<br />

Aggódva jelenti, hogy az élelmiszerek piaci árellenőrzése<br />

„az adott viszonyok változása folytán" alig tartható fenn. Az<br />

árdrágításra irányuló törekvés fokozódik. Súlyosbítja a körülményeket<br />

majd az, hogy a termelő eltartható élelmicikkeit csak télen és tavasszal<br />

hozza a piacra, abban a reményben, hogy annak ára legalábbis megháromszorozódik.<br />

Ezután Szalay rendőrfőkapitány így folytatja: ,,Már<br />

most az a helyzet, hogy marha, borjú, sertés és birka hús, zsír, szalonna<br />

úgy a piaezon, mint a mészárszékekben cs henteseknél csak ritkán<br />

kapható, a mészárosok és hentesek egymás után szüntetik be iparukat,<br />

részben azért, mert megfizethetetlen árakon kell az élőjószágot v.ísárolniok<br />

... A zöldség piac üres, itt ott látni zöldpaprikát, kevés burgonyát<br />

és paradicsomot... a baromfi piac üres... tojás nincs, mert<br />

a kiviteli czégek vásárolják össze a megállapítottnál sokkal magasabb<br />

árban; tej, vaj, tarhó, sajt nem kerül a piacra, dugva adják el a termelők<br />

és viszontelárusítók, jóval felül a megállapított áron; a bőséges<br />

palicsi és köröséri haltermelésből a szabadkai piaezra alig kerül valami;<br />

elszállítják oda ahol magasabb árban eladható, a gyümölcsből pedig<br />

úgyszólván hulladék kerül a piaezra, ennek az ára is olyan magas. . .<br />

A szabadkai piaezon hatóságilag megállapított árak csak papíron<br />

vannak ..." A rendőrfőkapitány a továbbiakban megállapítja, hogy még<br />

csak büntetni sem lehet azt, aki a megállapított árakat túllépi, mert<br />

a büntetett termelő többé piacra árut nem hoz! Eladja otthon. Ebből lát-<br />

57

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!