létünk
létünk létünk
(most: Dimitrij Tucovic) utcában a cserépedény-, rövidáru-, kendőárusok, a rőfösök és kosárfonók két sorban kínálják portékájukat. — A Jókai utcában (most: November 29. tér) országos vásárok alkalmával készruha árusítók helyezkednek el, míg a Rudics (most: Október 10.) utcában a kefekötők és télisapka árusok két sorban. — A Mihály (most: Fellegi Tibor) utcában, ugyancsak két sorban találjuk a kalaposokat, üvegeseket és gyolcsosokat. — A Petőfi utca (ma is ilyen néven) keleti végén állt a korpapiac, s az utcában nyugatra haladva következtek az asztalosok, orsósok, majd a csirke- és lúdpiac, végül a baromfipiac. A tollpiacot az Arany János (most: Duro Salaj) téren, míg a galambpiacot a Harmat (most: József Attila) utcában tartották. — A Deák Ferenc (most: Matko Vukovió) utcán végig árulnak a kékfestők, rőfösök, szűrszabók, bocskorosok, szíjgyártók, kötelesek, szitások. És itt állt a húspiac, a zsírszalonna-árusok mellett. A Széchenyi (most: Októberi forradalom) téren a gyümölcspiacot és a kocsin áruló konyhaveteményeseket helyezték el. A Bercsényi (most: Matija Gubec) utcában, két sorban, sorakoznak a kádárok, rézművesek és a dinnyeárusok. Milyen sorrendben álltak az árusok? A tanács kimondta: „... az iparosok iparjoguknak kelte szerinti sorrendben helyezendők el, s az első hely mindig a főtér, vagy a főtérből kiinduló utcából számítandó." Élénkek és messze földön híresek voltak egykor a szabadkai piacok és vásárok, ámde elérkeztek az első nagy világégés évei. A szabadkai rendőrfőkapitány 1915. szept. 23-i tudósításából erre nézve fontos adatokat meríthetünk. 40 Aggódva jelenti, hogy az élelmiszerek piaci árellenőrzése „az adott viszonyok változása folytán" alig tartható fenn. Az árdrágításra irányuló törekvés fokozódik. Súlyosbítja a körülményeket majd az, hogy a termelő eltartható élelmicikkeit csak télen és tavasszal hozza a piacra, abban a reményben, hogy annak ára legalábbis megháromszorozódik. Ezután Szalay rendőrfőkapitány így folytatja: ,,Már most az a helyzet, hogy marha, borjú, sertés és birka hús, zsír, szalonna úgy a piaezon, mint a mészárszékekben cs henteseknél csak ritkán kapható, a mészárosok és hentesek egymás után szüntetik be iparukat, részben azért, mert megfizethetetlen árakon kell az élőjószágot v.ísárolniok ... A zöldség piac üres, itt ott látni zöldpaprikát, kevés burgonyát és paradicsomot... a baromfi piac üres... tojás nincs, mert a kiviteli czégek vásárolják össze a megállapítottnál sokkal magasabb árban; tej, vaj, tarhó, sajt nem kerül a piacra, dugva adják el a termelők és viszontelárusítók, jóval felül a megállapított áron; a bőséges palicsi és köröséri haltermelésből a szabadkai piaezra alig kerül valami; elszállítják oda ahol magasabb árban eladható, a gyümölcsből pedig úgyszólván hulladék kerül a piaezra, ennek az ára is olyan magas. . . A szabadkai piaezon hatóságilag megállapított árak csak papíron vannak ..." A rendőrfőkapitány a továbbiakban megállapítja, hogy még csak büntetni sem lehet azt, aki a megállapított árakat túllépi, mert a büntetett termelő többé piacra árut nem hoz! Eladja otthon. Ebből lát- 57
szik, hogy „•.. nemcsak a termelővel és viszonteladóval kell a piaczról élő közönségnek küzdelmet folytatni, hanem gomba módra szaporodó hadseregszállítóval, üzleti spekuláczióra vásárlóval, aki az eltartható élelmicikkeket tömegesen összevásárolja és beraktározza, sokfajta kereskedővel, szóval sok-sok emberrel aki a háborús állapotot meggazdagodásra alkalmas időnek tekinti." Végül javasolja a tanácsnak a rendőrfőkapitány, hogy a fenti állapotokon csak úgy segíthet, amennyiben télire beszerzi a legszükségesebb élelmicikkeket és „házi kezelésben árusítja". Különben a városi lakosság élelmezése nagy nehézségekbe ütközik. Másrészt a szabadkai városi tanács kimerítő választ intéz 1915. december 6-án a belügyminisztérium: „A lakosságnak életszükségleti cikkekkel ellátásáról és az árdrágító visszaélésekről" című rendelete kap csán. 41 Városunk véleménye szerint az árdrágítást egyrészt a kereslet és kínálat közti egyensúly erős megbomlása idézi elő, lévén hogy városunk egyik legnagyobb katonai gócpont, ahol az összesereglett katonák ellátása nagymennyiségű élelmiszert igényel. Piacainkat először a közvetítő kereskedők lepték el, majd az áruhalmozók, a spekulánsok. Mindez magával hozta az egyéb életszükségleti cikkek drágítását is. S a tanács most szigorú intézkedések foganatosítására kér engedélyt. Ez idő tájt azonban már más szelek fújtak és egyre tornyosultak a sötét felhők a monarchia egén. Piac-, illetve vásártartás azért még ilyen gazdasági-politikai viszonyok közepette is létezett városunkban. Befejezésül hadd említsük meg, hogy a kereskedelemügyi minisztérium 1917. június 26-i és 1918. február 15—i rendeleteiben a decentralizáció jelenségére is felfigyelhetünk: a kivételes vásáráthelyezések és pótvásárok engedélyezését az alispánok, illetőleg a városi tanácsok hatáskörébe utalja át. 42 Ez már természetesen nem sokat változtat a körülményeken ... Jegyzetek 1 Iványi István: Szabadka szabad királyi város története, II. rész. Szabadka, 1892. 81—82. o. 2 Szabadkai Történelmi Levéltár (a továbbiakban: Levéltár), 6769/polg. 1862. 3 Levéltár, 6691/polg. 1862. * Levéltár, 606/polg. 1863. •"• Levéltár, 1447/polg. 1863. « Levéltár, 1750/polg. 1863. -> Levéltár, 913/polg. 1868. « Levéltár, 5304/polg. 1875. » Levéltár, 5362/polg. 1875. 1 0 Levéltár, 6996/polg. 1879. 1 1 Levéltár, 8085/polg. 1879. 1 2 Ma már különösen nehéz vállalkozás valamennyi itt felsorolt ház pontos helyét felkutatni; hosszadalmas levéltári, esetleg a kataszteri és telekkönyvi hivatalok irattári kutatásait igényelné.
- Page 11 and 12: vényes közösségének jelenét
- Page 13 and 14: levő kis tóból különböző íz
- Page 15 and 16: terve is, amelyet az említett lap
- Page 17 and 18: kialakítására. Az ilyen épület
- Page 19 and 20: os egyszerű és utilitáris életm
- Page 21 and 22: tömb egységes jellegével a két
- Page 23 and 24: endezésével alkalmassá vált egy
- Page 25 and 26: süket tekintve egy más korról, l
- Page 27 and 28: 2 3 Ebből az időszakból több le
- Page 29: 2. sz. melléklet — >4 történel
- Page 32 and 33: Bela Duránci SZABADKA ÉPÍTÉSZET
- Page 34 and 35: közepén állana, egy londoni garz
- Page 36 and 37: Glíd Nándor: Akasztottak balladá
- Page 38 and 39: tával átellenben — a nyugalmazo
- Page 40 and 41: endszeres felügyeletet igényel. A
- Page 42 and 43: ta meg az összetartozásnak ezt a
- Page 44 and 45: járatra volt szükség. Most a Nap
- Page 46 and 47: Magyai László SZABADKAI PIACOK É
- Page 48 and 49: is díjat fizetnek. A helytartótan
- Page 50 and 51: ! Piac tér 1838-ban pl a vaskeresk
- Page 52 and 53: mondja, hogy a vásártartásra jog
- Page 54 and 55: A városi sátrak nyolc méternél
- Page 56 and 57: járt, különösen akkor, ha az á
- Page 58 and 59: Szabadkai piacrészlet a századfor
- Page 62 and 63: 13 Levéltár, 6997/polg. 1879. w L
- Page 64 and 65: nagy filozófusok tanítványaikkal
- Page 66 and 67: tékben csökkent. Az 1794/95-ös t
- Page 68 and 69: 1908-ban a tanítónövendékek já
- Page 70 and 71: A századeleji Korzó a Városháza
- Page 72 and 73: A nehézségek ellenére a munka me
- Page 74 and 75: 1985. május 20-ig, az Akadémia hi
- Page 76 and 77: a szakorvosok sorából kerültek k
- Page 78 and 79: Az elmúlt egy évtizedes „reform
- Page 80 and 81: — az újvidéki Bölcsészet- és
- Page 82 and 83: Gerold László KÉT ÉVTIZED A SZA
- Page 84 and 85: a vidéki színészet szenvedte meg
- Page 86 and 87: távolmaradásáról, mert különb
- Page 88 and 89: színházért. És hogy a szabadkai
- Page 90 and 91: gatók sem a legjelentősebbek köz
- Page 92 and 93: A Népszínház épülete, háttér
- Page 94 and 95: nem csak a színjátéktípus megje
- Page 96 and 97: 1er Ármány és szerelme és Stuar
- Page 98 and 99: an történik utalás, hogy az egy
- Page 100 and 101: it tudjuk. A Divatcsarnok szerint J
- Page 102 and 103: után kiáltott: ,Konyáriné!' —
- Page 104 and 105: és társadalmi vígjátékok, mint
- Page 106 and 107: Dér Zoltán AMI AZ ÖSSZES VERSEKB
- Page 109 and 110: hadd toldjuk meg ezt a sok töredé
(most: Dimitrij Tucovic) utcában a cserépedény-, rövidáru-, kendőárusok,<br />
a rőfösök és kosárfonók két sorban kínálják portékájukat. —<br />
A Jókai utcában (most: November 29. tér) országos vásárok alkalmával<br />
készruha árusítók helyezkednek el, míg a Rudics (most: Október 10.)<br />
utcában a kefekötők és télisapka árusok két sorban. — A Mihály (most:<br />
Fellegi Tibor) utcában, ugyancsak két sorban találjuk a kalaposokat,<br />
üvegeseket és gyolcsosokat. — A Petőfi utca (ma is ilyen néven) keleti<br />
végén állt a korpapiac, s az utcában nyugatra haladva következtek az<br />
asztalosok, orsósok, majd a csirke- és lúdpiac, végül a baromfipiac.<br />
A tollpiacot az Arany János (most: Duro Salaj) téren, míg a galambpiacot<br />
a Harmat (most: József Attila) utcában tartották. — A Deák<br />
Ferenc (most: Matko Vukovió) utcán végig árulnak a kékfestők, rőfösök,<br />
szűrszabók, bocskorosok, szíjgyártók, kötelesek, szitások. És itt állt<br />
a húspiac, a zsírszalonna-árusok mellett. A Széchenyi (most: Októberi<br />
forradalom) téren a gyümölcspiacot és a kocsin áruló konyhaveteményeseket<br />
helyezték el. A Bercsényi (most: Matija Gubec) utcában, két sorban,<br />
sorakoznak a kádárok, rézművesek és a dinnyeárusok.<br />
Milyen sorrendben álltak az árusok?<br />
A tanács kimondta: „... az iparosok iparjoguknak kelte szerinti sorrendben<br />
helyezendők el, s az első hely mindig a főtér, vagy a főtérből<br />
kiinduló utcából számítandó."<br />
Élénkek és messze földön híresek voltak egykor a szabadkai piacok<br />
és vásárok, ámde elérkeztek az első nagy világégés évei. A szabadkai<br />
rendőrfőkapitány 1915. szept. 23-i tudósításából erre nézve fontos adatokat<br />
meríthetünk. 40<br />
Aggódva jelenti, hogy az élelmiszerek piaci árellenőrzése<br />
„az adott viszonyok változása folytán" alig tartható fenn. Az<br />
árdrágításra irányuló törekvés fokozódik. Súlyosbítja a körülményeket<br />
majd az, hogy a termelő eltartható élelmicikkeit csak télen és tavasszal<br />
hozza a piacra, abban a reményben, hogy annak ára legalábbis megháromszorozódik.<br />
Ezután Szalay rendőrfőkapitány így folytatja: ,,Már<br />
most az a helyzet, hogy marha, borjú, sertés és birka hús, zsír, szalonna<br />
úgy a piaezon, mint a mészárszékekben cs henteseknél csak ritkán<br />
kapható, a mészárosok és hentesek egymás után szüntetik be iparukat,<br />
részben azért, mert megfizethetetlen árakon kell az élőjószágot v.ísárolniok<br />
... A zöldség piac üres, itt ott látni zöldpaprikát, kevés burgonyát<br />
és paradicsomot... a baromfi piac üres... tojás nincs, mert<br />
a kiviteli czégek vásárolják össze a megállapítottnál sokkal magasabb<br />
árban; tej, vaj, tarhó, sajt nem kerül a piacra, dugva adják el a termelők<br />
és viszontelárusítók, jóval felül a megállapított áron; a bőséges<br />
palicsi és köröséri haltermelésből a szabadkai piaezra alig kerül valami;<br />
elszállítják oda ahol magasabb árban eladható, a gyümölcsből pedig<br />
úgyszólván hulladék kerül a piaezra, ennek az ára is olyan magas. . .<br />
A szabadkai piaezon hatóságilag megállapított árak csak papíron<br />
vannak ..." A rendőrfőkapitány a továbbiakban megállapítja, hogy még<br />
csak büntetni sem lehet azt, aki a megállapított árakat túllépi, mert<br />
a büntetett termelő többé piacra árut nem hoz! Eladja otthon. Ebből lát-<br />
57