létünk

hétfőn és pénteken állatfelhajtással tartják... A minisztérium utóbbival
kapcsolatban megjegyzi: miért tartják a szabadkai hetivásárokat állatfelhajtással,
hiszen ennek ellentmondanak a hivatalos vásári törzskönyv
adatai. „Heti vásárjaink emberemlékezet óta régi jogon állatfelhajtással
tartatnak, országos vásáraink pedig a június havit kivéve — mindig vasárnap
reggel kezdődnek, s így ha az országos vásár napja vasárnapra
esik, a vásár ekkor veszi kezdetét" — hangzik a szabadkai válasz. 32
A vásárosok árusítóhelye gyakran változhatott, főként a piacbiztosok
és a kapitányi hivatal indítványaira.
1904 decemberében arról értesülhetünk, hogy a húspiac (most: Matko
Vukovic utca) kibővítése és a Teréz téren (most: Fasizmus Áldozatainak
tere) bérkocsi állomás létesítése következtében hely nélkül maradtak az
országos vásárokon árusító kanalas tótok és vaskereskedők. Ám útban
van az úgynevezett „rongyos piac" is a Barátok terén. Közgyűlési hatá­
rozatra 33
a tótokat a Széchenyi tér (most: Október 10. tér) nyugati olda­
lára, a vasárusokat pedig a Deák utcába (most: Matko Vukovic utca),
a kiskápolna közelébe helyezik át. Ezzel egyidejűleg a „zsibárus piac"-nak
helyét a tűzoltó laktanyától északnyugatra eső téren jelölik ki, mert a
barátok temploma előtti térséget parkosítják. A ruhaárusítók azonban
továbbra is itt maradhatnak egy szűkös területén. Erre a barátok terének
házbértulajdonosai panasszal élnek, mert a hetipiacok eltávolításával
az épületek üzlethelyiségeiben megcsappant a vevő. Ez azonban nem
változtat a helyzeten.
Szabadkával párhuzamosan olykor a környező települések lakosai is
piacaik, vásáraik rendezésére, megtartásának módjára gondol. —
1905 májusában három ludasi tanító és sok helybeli lakos kérvényt intéz
a szabadkai városi tanácshoz, hogy az alsó-ludasi iskola melletti Bugyi
gyöpön hetenként két piaci napot (vasárnap és csütörtök) engedélyezzen.
Tudniillik a kocsival és lóval nem rendelkező szegényebb sorsú lakosoknak
a nagy távolság rendkívül megnehezíti a szükséges élelmi- és más
cikkek beszerzését, illetve a felesleg értékesítését. Ekkor Bíró Károly
polgármester a környező községek elöljáróságaihoz fordul (!) aziránt,
vajon kifogásolják-e, hogy Ludason kétszer: (most már) kedden és szombaton
„állatfelhajtás nélküli" hetivásárt tartsanak. Köriratában a hetivásárok
napjairól és az állatfelhajtás felől tudakozódik. A válaszból
ítélve a következő községek „érdekeit nem sérti" a ludasi vásár: Bajmok,
Bácsalmás, Csantavér, Horgos, Jankovác, Kiskundorozsma, Kiskunmajsa,
Kisszállás, Magyarkanizsa, Martonos, Mélykút, Ómoravica, Pacsér és
Zenta. Ettől függetlenül a szegedi kereskedelmi és iparkamara 1909-ben
csak napipiacot (élelmiszerpiac) javasol Ludason. 34
Figyelemre méltó az
érvelés: „Kereskedelmi és ipari cikkek piaci árusítására különben nincs
szükség a külterületeken, mert a nép ... bevárja az országos vásárt...
forgalmas kirakodó hetivásárok fejlődésére a külterületeken alig lehet
számítani... a vásározó iparosok szempontjából és a városi hetipiac
forgalmának föntartása és fejlődése érdekéből veszedelmes volna a decentralizáció,
mely végeredményben a fiók-hetivásárok egész sorát ered-