létünk

járt, különösen akkor, ha az állatok között ragályos betegség dúlt. Szabadkán
1903 októberében száj- és körömfájás miatt állatvásárt nem tarthattak,
s a szabadkai polgármester a „nagy anyagi kár" megtérítése cél­
jából decemberig pótállatvásárt javasolt. 28
S a tanács ezt a minisztérium­
hoz felterjesztett levelében azzal okolta meg, hogy Szabadka lakosságának
legnagyobb része földműveléssel, állattenyésztéssel, s ebből kifolyólag
állathizlalással foglalkozik. „Ezen foglalkozásával kapcsolatos hitelműveletein
alapuló fizetési terminusait mindig az országos vásárok napjaira
szokta tenni, mert csak ekkor juthat terményeinek és állatainak értékesítése
által pénzhez. Ezen fizetési terminusok közül mindig a legfontosabb
volt az october havi országos vásár egyrészt azért, mert a gazdasági év
végére esvén a gazda az egész évi terményei alapján már biztos számítást
tehetett kötelezettségeinek mikénti teljesíthetésére, másrészt pedig azért,
mert városunkban ez lévén az év utolsó országos vásárja, polgárságunk
összes gazdasági ügyeleteit akkor szokta lebonyolítani" 2
' — érvel a szabadkai
tanács. A közel két év óta tartó állatbetegségek miatt teljes állatvásárt
nem tarthattak (sőt hetivásárt sem), ami rendkívüli csapásként
jelentkezett a város gazdasági életében, hiszen a lakosság állatvásár hiányában
„.. . a concurrentia nélkül dolgozó egyes ügynököknek, — potom
pénzen voltak kénytelenek állatjaikat elvesztegetni..." De most
már elmúlt a járvány, s a városunktól 30 km távolságon belül eső és
vásártartásra jogosított községek, úgymint: Horgos, Ókanizsa, Csantavér,
B. Topolya, Ómoravica, Pacsér, Bajmok és Bácsalmás — mind kivétel
nélkül támogatja a december 7-én tartandó pótállatvásár gondolatát, mert
az nyilvánvalóan „gazdasági hasznot és előnyöket biztosít" részükre.
— A fentiek alapján többek között a rendszeresen tartott állatvásárok
rendkívüli fontosságáról győződhetünk meg, amelyeknek valahányszori
megszakítása olyan gazdasági-politikai nehézségeket gördített a tőkés
fejlődés útján haladó város elé, hogy az érezhető kihatással volt a környező
községek életére is.
Egyáltalán hányszor tartottak országos vásárt a századelőn városunkban?
A kereskedelemügyi minisztériumnak válaszolva 1904 októberében
jelenti a városi tanács, 30
hogy 1905-ben országos kirakodó- és állatvásárt
öt ízben fognak tartani az alábbi hónapokban és napokon: február 19.,
20., 21.; tmájus 13., 14., 15.; június 29., 30. és július 1.; szeptember 2.,
3., 4.; október 28., 29., 30.
A minisztérium korábban azért neheztel, mert néhány törvényhatóság
pontatlan kimutatást ad a területén megtartott vásárok időpontjáról,
számáról stb. A kormányhatóság egy másik leirata kapcsán a városi ta­
nács 1904. július 31-én a következőket jelenti: 31
Szabadkán az országos
kirakodó- és állatvásárok február 24-, május 16-, szeptember 8-, október
28-i napját megelőző vasárnaptól szerda délig és június 29-, 30-, valamint
július 1-én együtt tartják, vagyis mindhárom napon. A városnak
az 1888. évi 40 000 számú földmívelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri
rendelete alapján megfelelő állatvásártere van. — A hetivásárokat