Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A városi sátrak nyolc méternél hosszabbra és négy méternél szélesebbre<br />
nem építhetők. Nyílt üzlethelyiséggel nem rendelkező kézművesek és<br />
rövidáru-kereskedők két és fél méternél hosszabb és két méternél szélesebb<br />
helyet nem foglalhatnak el. A helybeli iparosok két sátort is felállíthatnak,<br />
a második sátor azonban csak a helybeliek és vidékiek sora után<br />
következhet. Hetivásárkor azonban egy iparigazolvány után csak egy<br />
sátor állítható fel. Viszont a mézesbábosok több sátorban és a vásártereken<br />
kívül eső helyeken is árulhatnak. A szíj- és kötélgyártók, késesek az<br />
állatvásártéren is kínálhatják portékájukat, míg a kofák és gyümölcsárusok<br />
csakis asztalon, a részükre kijelölt helyen. Utóbbiak országos vásárokon<br />
rendes árusítóhelyeikre igényt nem tarthatnak. Az országos<br />
állatvásár helyére minden állat csak a kijelölt bejárókon át hajtható fel<br />
a szabályszerű marhalevelek felmutatása után. A vásáron kufárként,<br />
hajcsárként, vagy ügynökként csakis iparengedéllyel rendelkezők működhetnek.<br />
Azok a kereskedők, akik a megvett áruk átvételét és kifizetését<br />
nem a vásártéren, hanem bevett szokás szerint lakásukon, magtáruknál,<br />
vagy mérlegházaknál eszközlik, kötelesek az eladónak vételívet adni.<br />
A felsőbbileg jóváhagyott helypénzdíjszabályzat szerint a megállapított<br />
vásári helypénzt köteles minden vidéki iparos, kereskedő és egyéb árus<br />
kifizetni. A szabályrendeletileg megállapított helypénzen és az idegenek<br />
által a sorompóknál fizetendő kövezetvámon kívül más díj a vásárosoktól<br />
nem szedhető. A kihágások elbírálásánál első fokon a rendőrkapitány,<br />
másodfokon a városi tanács, harmadfokon a belügyminiszter jár el —<br />
fejeződik be a vásárrendtartási szabályrendelet.<br />
Nagy gondot fordított a város mindenkor a vásárvámdíjra és a helypénzszedésre.<br />
A javadalmi hivatal vezetője 1901 januárjában figyelmezteti<br />
a tanácsot, hogy a hetivásárok és napi darusítások, valamint az országos<br />
vásárok helypénzdíj-szabályrendeletének érvénye lejárt, s belügy<br />
miniszteri engedéllyel újra kell hosszabbítani. 22<br />
A belügyminiszter azon<br />
ban csak akkor teljesítheti a kérelmet, ha Szabadka szabályzataiból törli<br />
a bor és egyéb szeszes folyadékok után a vásárvámot, illetve a helypénzszedést<br />
annál is inkább, mert az 1899-ben életbe lépett törvénycikk értelmében<br />
a fenti cikkek után engedélyezett fogyasztási adópótlékok és kövezetvámon<br />
kívül semmiféle más községi szolgáltatás nem szedhető.<br />
Emellett még más nehézségekkel is kellett számolni a szabályzatok elkészítésével<br />
kapcsolatban, s a belügyminiszter nagy huzavonával 1903 áprilisában<br />
végre jóváhagyja (1906 végéig terjedő érvénnyel) a vásárvámés<br />
helypénz-díjszabályzatot. 23<br />
Szalay Mátyás rendőrfőkapitány 1901 júniusában figyelmezteti a városi<br />
tanácsot a törvényes munkaszünet és a vasúti szállítások közötti<br />
összefüggésre. Annál is inkább, mert városunkban az országos vásárok<br />
rendszerint vasárnap kezdődnek, és azt kellene kivizsgálni, vajon a<br />
vasúti szállítás ilyen alkalommal milyen mértékben vehető igénybe.<br />
E fontos kérdésre válaszolva a kereskedelemügyi miniszter jelenti, hogy<br />
a vasárnapokra eső országos vásárokra (az 1892 március 5-i rendelet<br />
értelmében) a munkaszünet nem vonatkozik. Vagyis ilyenkor az ipari
Change language