létünk

mondja, hogy a vásártartásra jogosultak kötelesek ellenőrzés céljából
a vásári bizottságba okleveles állatorvost, vagy orvost alkalmazni. 14
A minisztérium 1884 májusában pedig arra mutat rá, hogy a szabadkai
piacok élelmiszer árai között igazságtalanul nagyok az eltérések, s megparancsolja
a szabadkai hatóságnak, hogy mielőbb intézkedjen az ügy­
ben. 15
Városunk igyekszik megmagyarázni az előállt helyzetet, de 1886
júliusában most meg a szabadkai féldandár parancsnokság (továbbítva
a honvédelmi miniszter észrevételét) kifogásolja a piaci ártáblázatok mind
gyakoribb pontatlanságát. A piaci árakat a jövőben lelkiismeretesen,
a valóságnak megfelelően kell feltüntetni, mert különben felelősségre
vonják az illető hatóságot. 10
Könyves-Tóth mérnök Szabadka utcahálózatának 1884. évi térképén
a Baromvásárteret a bajai ós a halasi kapuk közötti hatalmas térségen
— a bajai szőlők és a zsidó temető szomszédságában — tünteti fel,
míg a Széna teret (a szénapiac helyét) a Zentai úton, a mai bírósági
épület közelében. 1859-ben a Széna térre helyezték a szalmapiacot is. 17
Maylánder Sámuel javadalmi vezető 1898 februárjában jelenti a tanácsnak,
hogy a honvédlaktanya felépülése folytán e téren a szalmapiacnak
helye nincs, s a helypénz könnyebb ellenőrzése végett célszerű lenne e
piacot a zombori kapu környékén elhelyezni. 18
A közgyűlés eleget tesz a
kérelemnek: elrendeli, hogy a szalmapiacot helyezzék át a Zombori út
végére (a kálvária és a galambpiac között levő területre), de a térség
és a felvezető út rendbehozatalára is gondol.
A szabadkai általános ipartestület 1899. szeptember 7-én beterjeszti
a vásárrendtartási szabályrendelet tervezetét, s azt a kapitányi hivatal
1900. január 10-én helybenhagyja. 19
Azonban a szegedi kereskedelmi és
iparkamara megjegyzéseire a rendőrfőkapitány is észrevételeket fűz a
szabályrendelet tervezetéhez. Az első paragrafussal kapcsolatban hangsúlyozza,
hogy Szabadka országos vásárai régi szokás óta pénteken 12
órakor kezdődnek és szerda 12 óráig tartanak, s a helypénzdíjak is addig
érvényesek. Azonfelül a város megkapta az ún. Péter-Pál vásár rendezési
jogát (június 29., 30., és július 1.). Az elbírálás végett felterjesztett
szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság változatlanul elfogadja,
majd a minisztérium véleményét is kikéri. A kormányhatósági terjedelmes
válasz 1904. augusztus 47-én készül el, s mielőtt még ennek szellemében
a vásárrendtartási szabályrendeletet módosítanák, városunk kidolgozza
„közrendészeti szervezet"-ét (1904. augusztus 27.), amelybe beiktatja
a „Vásári ügyekben" című fejezetet is. 20
Itt többek között az alábbiakról tájékozódhatunk: az országos vásárok
tartására hatóságilag kijelölt helyeken kívül más köztéren vásári
sátrakat emelni, vagy vásári tárgyakat kiállítani tilos. Az ünnepeket
illetőleg a régi gyakorlat szolgál alapul: a hetivásárokat csak köznapokon
tartják. Ha az országos vásár kezdete ünnepre esik, akkor az ,a következő
napra marad, ha pedig a hetivásárok valamelyike esik ünnepre,
akkor azt az előző napon tartják meg. A vásár tartama ünnepnapokon
reggel kilenc óráig terjedhet. Mind az eladónak, mind pedig a vevőnek
49