Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
sága szerint a szabadkai vásárok és piacok igen hangulatosak, sokszínűek<br />
és látogatottak voltak. Ámde egyben tükrözik a szociális állapotokat<br />
és ellentéteket... A különféle árusok figurái híven ábrázolják a tőkés<br />
társadalom fejlődésének megtorpanásait is. Az alábbiakban a szabadkai<br />
Történelmi Levéltárban fellelt források alapján igyekszünk időrendbe<br />
felvillantani városunk e korszakának piaci és vásári viszonyait, lényegesebb<br />
eseményeit.<br />
A Bach-korszakot követő években hatóságunk címére egyre érkeznek<br />
a piaci és vásári tárgykörű leiratok, utasítások, ám mind nagyobb számmal<br />
folyamodnak a vásári tanácshoz szabadkai iparosok, kereskedők, a<br />
különböző foglalkozású lakosok, sőt számos esetben a főkapitány is,<br />
hogy a vásárral (piaccal) felmerült nehézségeiket, nézeteltéréseiket zavartalanul<br />
megoldja, elgondolásaikat megvalósítsa.<br />
1861-ben vagy húsz kocsmáros azzal a panasszal fordul a hatósághoz,<br />
hogy a hatósági rendszabály értelmében vasárnap és ünnepnapokon nem<br />
nyithatják ki a piacra nyíló kocsmáikat, míg a valamivel távolabb eső<br />
csapszékekre nem vonatkozik a fenti rendszabály. S a leginkább földművelőkből<br />
és napszámosokból álló vendég hiánya jelentősen csökkenti<br />
jövedelmüket. A városi tanács megérti az előállt helyzetet és az<br />
engedélyt még a kereskedőkre is kiterjeszti. A királyi biztosnak 1862<br />
decemberében, Zomborban kelt átirata arra figyelmezteti a szabadkai<br />
polgármestert, hogy a temesvári hadfőparancsnokság azért neheztel, mert<br />
az időszakonként hozzá érkező piaci árkimutatásokat pontatlanul közlik.<br />
Az élelmiszerek piaci árát a jövőben a legalacsonyabban kell összeállítani,<br />
mert a katonaság elszállásolását ez nagyban befolyásolja. 2<br />
Időközben<br />
az úgynevezett nyári szabók azért elégedetlenkednek, mert szerintük<br />
országos vásárok idején az árusítóhelyeket illetőleg előnyben részesíti az<br />
idegen iparűzőket a városi tanács. Hadsits Sebők piacbiztos a vásári<br />
rendszabályokra hivatkozva jogtalannak minősíti kérelmüket, annál is<br />
inkább, mert az öt szabómester önkényileg, engedély nélkül többször is<br />
felállította sátrát a szegedi ruhakereskedők helyén. 3<br />
Utóbbiak immár<br />
negyven éve a város központjában kijelölt helyükön árulják portékájukat<br />
míg, a szabadkai nyári szabók húsz év óta az országos és heti vásárok<br />
idején a Szent János (most: Dimitrij Tucovié) utcában, illetve az iskolaépület<br />
előtti téren várnak a vevőre. A piacbiztos kénytelen volt a<br />
szabókat karhatalommal visszahelyezni korábbi helyükre. Úgy látszik,<br />
a szabadkai vásári árusok nem rettentek meg a fenti intézkedéstől, mert<br />
néhány héttel később a szegedi csizmadia céh tagjai panaszolják el, hogy<br />
most a falusi mesteremberek csorbították meg szabad királyi városi jogaikat.<br />
Azokat, melyeket a szabadkai városi tanács még 1818-ban életbe<br />
léptetett, hogy tudniillik országos vásáron Zombor és Újvidék után —<br />
mint ahogyan a vásári térkép is tanúsítja — a szegedi csizmadiák árusítóhelye<br />
következik. 4<br />
A szabadkai vásári árusok továbbra sem nyugszanak:<br />
1863 februárjában a helybeli iparosok (céhmesterek) és földbirtokosok<br />
erélyesen kérik az országos vásári díjak megszüntetését. Tarthatatlan,<br />
hogy a Bach-korszak után az idegen árusokon kívül a helybeliek
Change language