You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Magyai László<br />
SZABADKAI PIACOK ÉS VASÁROK<br />
A DOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN (1860—1918)<br />
Elöljáróban hadd szögezzük le, hogy minden társadalmi rendszerben<br />
a haladást képviselő közegek kivételes jelentőséget tulajdonítanak a közlekedés<br />
és az áruforgalom fejlődésének, a piaci és vásári viszonyok felvirágoztatásának.<br />
A tőkés társadalom üzlethálózatának gyors ütemű fellendülésével,<br />
a közlekedés forradalmasodásával párhuzamosan a városok<br />
belső életének kereskedelmi körülményei, piaci és vásári képe lényeges<br />
átalakulást tükröz. Az áruellátás zökkenőmentesebb lebonyolítását<br />
kétségkívül érezhetően befolyásolja immár a környező települések, a vármegye<br />
távolabban fekvő városainak felhozatala. A piacra és vásárra<br />
szállított fogyasztási áru- és számos más cikk, az élőállat-kereskedés<br />
stb. révén Szabadka városi élete is lüktetővé, oly mozgalmassá válik,<br />
hogy az észak-bácskai település híre az ország legtávolabb részére is<br />
eljut.<br />
Itt mondjuk el, hogy 1783-ban városunk mind a hét kapujához vámházat<br />
építtet és oda őröket állíttat, mely intézkedés által vagy másfél évszázadon<br />
keresztül tekintélyes jövedelemforráshoz jut. A szabadkai levéltárban<br />
számos adatra bukkanhatunk az idegen piaci és vásári árusok<br />
vámilletékének, az árusítóhelyek díjainak szedéséről. Az 1743. évi privilégium<br />
három országos (május 16., szept. 8., nov. 1) és egy heti (a<br />
hétfői) vásártartási jogot engedélyezett városunknak. A város terebélyesedésével<br />
1783-ban — Bécs megengedte a negyedik (febr. 24.) nagy<br />
vásárt és I. Ferenc király a második (a pénteki) heti vásár tartását. 1<br />
már a múlt század végétől fél heti vásárt tartanak szerdai napon is és<br />
napi piacot a városháza előtti téren. Különben a vásárokat, piacokat<br />
egykor a városháza a ferencesek temploma és a Szent Teréz-templom<br />
előtti tereken, valamint a szomszédos utcákban, míg a marhavásárt a<br />
bajai és a halasi kapuk közötti ún. baromvásártéren tartottak. A városi<br />
közgyűlés 1889. évi határozatával a marhavásárt áthelyezi a zombori<br />
kapun kívüli térségre mert az előbbi baromvásárteret házhelyeknek<br />
jelölik ki.<br />
Múlt századi és a század eleji egykorú fényképek, újságcikkek tanú-<br />
De