létünk

járatra volt szükség. Most a Napredak Könyvkereskedés van a helyén.
A Borba napilapnak a legjobb építészeti alkotásokért kijáró hagyományos
díját 1984-ben Ivan Romié építész kapta a palicsi Jezero Szálló felújításáért.
Az ő projektumát minősítették legjobbnak Vajdaság területén.
A vidéki barokk egyik legjellegzetesebb épülete egészen a 30-as évek végéig
megmaradt, ekkor adta át helyét az azóta Niéin palotaként ismert
épületnek. Ha a véletlen folytán megmaradt volna, akkor most
egyetlen fényképfelvétellel bemutathatnánk Szabadka három évszázadának
építészetét.
A műemlékvédelmi felügyelet alatt álló zsinagógát Jakab Dezső (1864—
1932) és Komor Marcell (1868—1944) építészek tervezték. Amikor
1976. szeptember 25-én dr. Hrabovszky Oszkár építész és a belgrádi
Műépítészeti Kar rendkívüli tanára megtekintette a megsérült kupolát,
jelentésében többek között ezt írta: „Művészi, esztétikai és anyagi
értékei mellett az épület szerkezeti szempontból is egyedülálló és ritkaságszámba
megy vidékünkön."
A Raichle palota is műemlékvédelmi jelentőségű épület, Raichle J. Ferenc
(1869—1960) műépítész tervezte a saját házaként 1903-ban.
A műemlékvédelmi felügyelet alatt álló Városházát Jakab Dezső és Komor
Marcell, a szabadkai zsinagóga és más épületek megalkotója tervezte,
ók hozták létre a magyar nemzeti stílusban pompázó jellegzetes
és látványos Palics-parti épületegyüttest is, a Városházán dolgozó
mesterek közül Nagy Sándor festő (1868—1950), a gödöllői
művésztelep egyik megalapítója emelkedett ki, aki Roth Miksával
(1865—1944), az ismert vitrázskészítővel és festővel együtt dolgozón.
A Városháza és a többi kerámiával díszített épület csempéi Zsolnay Vilmos
(1828—1900) pécsi gyárában készültek. Halálát követően a gyárat
Zsolnay Miklós, a fia vette át. Legjellemzőbb alapanyaguk a pirogránit
és az eozin volt.
Veljko Petrović: Sabrane pripovetke I. (összegyűjtött novellák I.) Matica
srpska—Prosveta—Minerva. Szabadka 1964, 120. o.
Lechner Ödön (1845—1915) Zsolnay Vilmossal együttműködve alkalmazta
épületein a kerámiadíszeket. Alkotótevékenysége a magyar szecessziós
építészet forrása.
A 70-es évek közepe táján a Kultúrotthon a Zsolnay gyárral együttműködve
egy szökőkutat készített dr. Svetislav Ličina belgrádi építész tervei
alapján, amelyet eredetileg a Városháza főbejáratával szemben
szándékoztak elhelyezni, de 1984-ben úgy határoztak, hogy a Szabadság
téren lesz a legjobb helye — ahonnan a Városháza a legjobb
képet nyújtja.
„... a gimnáziumot ne nézze meg, Lord Lawrence, mert bosszankodni
fog..." Csáth Géza I. m. 304. o.
„És talán tessenek egyszer idetekinteni hozzánk, újságíró uraimék. Hiszen
mi tűrés-tagadás, van itt mit söpörni a ház körül. De hát kerüljenek
beljebb is. Nézzék meg, hogy öltöztettük ezt a Hamupipőke-várost
ékes, meleg, aszfaltköntösbe, hogy raktuk ki ragyogó gáz-diadémokkal,
hogy varrtunk ruhájára, amely bizony nem is oly rég piszkos,
szürke volt, díszes épület-csipkét.