28.06.2013 Views

létünk

létünk

létünk

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Még nagyon sok mindent meg kell változtatni, helyre kell hozni, hogy<br />

ne legyen városunkra érvényes Havas Emilnek az írásunk elején hangsúlyozott<br />

megállapítása: „Itt semmi sincs meg egészen. De már sokminden<br />

megvan félig ..."<br />

Jegyzetek<br />

Garai László fordítása<br />

1<br />

Bácska társadalmi élete, ezer arcképpel. Szerkesztette Csoór Gáspár, Budapest<br />

1909, 154. o. (Havas Emil, Szabadka)<br />

2 I. m. 154. o.<br />

3 Lm. 159. o.<br />

4<br />

Csáth Géza: írások az élet jó és rossz dolgairól — kritikák, cikkek, karcolatok.<br />

Életjel, Szabadka 1975., 302. o.<br />

(Szabadka „szépségeiről" — Szomory Dezső stílusában, megjelent a<br />

Bácskai Hírlap 1910. január 1-i számában)<br />

5 I. m.<br />

« Lm.<br />

7<br />

Lm.<br />

« Lm.<br />

» Lm.<br />

i» Lm.<br />

" Bácskai Napló, 1908. július 10., Dél Magyarország, 1908. VII. A Kultúrpalota<br />

Múzeum című cikk írója rendkívüli művészi teljesítményként<br />

írt az épületről, hangsúlyozva az enteriőr művészi gazdagságát, keleti<br />

szőnyegeinek, Eisenhut Ferenc festményeinek stb. jelentőségét. A város<br />

figyelmébe ajánlja az épület felvásárlását, mielőtt még a gyűjteménynek<br />

nyoma vesz. A továbbiakban javasolja, hogy múzeumnak<br />

rendezzék be. Erre jóval később, csak 1948-ban kerül sor. A Városi<br />

Múzeumot követően a Képzőművészeti Találkozó talált benne otthonra.<br />

i* Csáth Géza: I. m.<br />

1 S<br />

Aleksa Celebonovic: „Azért van szándékomban erről a kérdésről beszélni,<br />

mert egy olyan épületben vagyunk, amely valószínűleg legjobb példája<br />

a szintézisnek ... Ez az épület énszerintem a művészi szintézis<br />

kivételes példája. Itt minden forma — kezdve az épülethomlokzattól<br />

a belső téralakításon át a kilincsekig, lámpákig és egyéb díszekig —<br />

egyetlen elképzelést, a szintézist szolgálja." A jugoszláv festők első<br />

találkozója. Rukovet, Szabadka 1962. november—decemberi szám,<br />

775. o.<br />

1 4<br />

1 5<br />

Az egyik külföldi kiadó számára készülő jugoszláviai útikönyv szerzője a<br />

Városházát és a Raichle palotát választotta Szabadka építészetéből,<br />

mert szerinte ezek a létesítmények hívhatják fel leginkább a világlátott<br />

utazók figyelmét.<br />

Csáth Géza: Lm. — A Milinovics ház az Október 10. utca sarkán levő<br />

épület, amelynek homlokzata a Strossmayer utcára néz. A gazdagon<br />

díszített bejárat terve azért nem vált valóra, mert kereskedelmi be-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!