Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Még nagyon sok mindent meg kell változtatni, helyre kell hozni, hogy<br />
ne legyen városunkra érvényes Havas Emilnek az írásunk elején hangsúlyozott<br />
megállapítása: „Itt semmi sincs meg egészen. De már sokminden<br />
megvan félig ..."<br />
Jegyzetek<br />
Garai László fordítása<br />
1<br />
Bácska társadalmi élete, ezer arcképpel. Szerkesztette Csoór Gáspár, Budapest<br />
1909, 154. o. (Havas Emil, Szabadka)<br />
2 I. m. 154. o.<br />
3 Lm. 159. o.<br />
4<br />
Csáth Géza: írások az élet jó és rossz dolgairól — kritikák, cikkek, karcolatok.<br />
Életjel, Szabadka 1975., 302. o.<br />
(Szabadka „szépségeiről" — Szomory Dezső stílusában, megjelent a<br />
Bácskai Hírlap 1910. január 1-i számában)<br />
5 I. m.<br />
« Lm.<br />
7<br />
Lm.<br />
« Lm.<br />
» Lm.<br />
i» Lm.<br />
" Bácskai Napló, 1908. július 10., Dél Magyarország, 1908. VII. A Kultúrpalota<br />
Múzeum című cikk írója rendkívüli művészi teljesítményként<br />
írt az épületről, hangsúlyozva az enteriőr művészi gazdagságát, keleti<br />
szőnyegeinek, Eisenhut Ferenc festményeinek stb. jelentőségét. A város<br />
figyelmébe ajánlja az épület felvásárlását, mielőtt még a gyűjteménynek<br />
nyoma vesz. A továbbiakban javasolja, hogy múzeumnak<br />
rendezzék be. Erre jóval később, csak 1948-ban kerül sor. A Városi<br />
Múzeumot követően a Képzőművészeti Találkozó talált benne otthonra.<br />
i* Csáth Géza: I. m.<br />
1 S<br />
Aleksa Celebonovic: „Azért van szándékomban erről a kérdésről beszélni,<br />
mert egy olyan épületben vagyunk, amely valószínűleg legjobb példája<br />
a szintézisnek ... Ez az épület énszerintem a művészi szintézis<br />
kivételes példája. Itt minden forma — kezdve az épülethomlokzattól<br />
a belső téralakításon át a kilincsekig, lámpákig és egyéb díszekig —<br />
egyetlen elképzelést, a szintézist szolgálja." A jugoszláv festők első<br />
találkozója. Rukovet, Szabadka 1962. november—decemberi szám,<br />
775. o.<br />
1 4<br />
1 5<br />
Az egyik külföldi kiadó számára készülő jugoszláviai útikönyv szerzője a<br />
Városházát és a Raichle palotát választotta Szabadka építészetéből,<br />
mert szerinte ezek a létesítmények hívhatják fel leginkább a világlátott<br />
utazók figyelmét.<br />
Csáth Géza: Lm. — A Milinovics ház az Október 10. utca sarkán levő<br />
épület, amelynek homlokzata a Strossmayer utcára néz. A gazdagon<br />
díszített bejárat terve azért nem vált valóra, mert kereskedelmi be-