Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A háború utáni újjáépítés nem eredményezett olyan jelentős épületeket,<br />
amelyek más vidékek építészetéhez viszonyítva sajátosak lettek volna.<br />
A köztéri szobrokban egyébként szegény város azonban néhány jelentős<br />
emlékművel gyarapodott.<br />
Maradjunk tehát annál a néhány műemléki jelentőségű épületnél és<br />
emlékműnél, amelyeket nem kezdett ki az idő vasfoga és ma a község<br />
határain túl is értékes építészeti hagyománynak számít.<br />
A századfordulón még meglevő régi városháza tömbje nem emelkedett<br />
a környező földszintes és egyemeletes lakóházak fölé. A városközpontban<br />
a vidéki barokk építészeti példányai sorakoztak. A magas tetőzetű,<br />
nehézkes és tömzsi épületek egy alvó város benyomását keltették. 17<br />
Sokkal több volt azonban az olyan egyemeletes épület, amely eklektikus<br />
stílusával a városiasodást hozta magával. Az építkezők Pestet utánozták.<br />
Még egy olyan régi és arányos beosztású épület is, mint amilyen a keleties<br />
ízlésvilágot tükröző Loncsárevics ház, eklektikus palástot öltött.<br />
A városiasodé vidéki település fölé a barokk nagytemplomnak, a barátok<br />
templomának és a pravoszláv templomnak a tornya, illetve a<br />
zsidó templom hatalmas kupolája emelkedett. A konstruktív újítások<br />
eredményeként egy a hagyományos toronytól eltérő színes kupola tömbje<br />
hívta magára a figyelmet. Ezzel vette kezdetét a magyar szecesszió<br />
elterjedése a városban. A gyors ütemben épített zsinagógát hivatalosan<br />
1902. október 1-én fejezték be. 18<br />
A kupola belső átmérője 14 méter, az<br />
épület magassága 40 méter. A meglévő épületekhez képest egész sor újdonságot<br />
hozott: egy játékosan kiképzett homlokzatot, hatalmas rozettákkal<br />
áttört vékony falakat, a Zsolnay-kerámia hangsúlyozott színvilágát<br />
és a különösen belülről feledhetetlen kupolát. Ez a minden vonatkozásban<br />
különös építmény létrejöttekor nem keltett különösebb érdeklődést.<br />
A rákövetkező két évben húzták fel a vasútállomással szemben levő<br />
Raichle palota 19<br />
falait, amelynek ragyogó színvilága és játékos formái<br />
valamilyen szoborra emlékeztetnek.<br />
Raichle J. Ferenc, a feltörő építész valószínűleg vidékünk legjelentősebb<br />
szecessziós épületét alkotta meg lakóházában. A vidék tehetősebb<br />
embereihez hasonlóan a valamikori földbirtokosokra jellemző méltóságteljességgel<br />
ékesítette házát, de jelentős szerepet játszott a másokkal való<br />
versengés is. Raichle nem volt kedves jövevény a szabadkai építészek<br />
körében. Valójában nem volt idegen, mert Apatinban született, pályafutása<br />
kezdetén szép eredményeket ért el, de a város uralkodó köreinek<br />
a támogatását is élvezte. A saját házán akarta megmutatni, hogy milyen<br />
építész, és ezért egy olyan különös épületet tervezett, amely ma is csodálatot<br />
vált ki. A palotájával szemben sorakozott négy, valamivel korábban<br />
épült polgári ház: az állomás felől az első a városi gőzmalom<br />
tulajdonosáé volt, a második — amelyet Lechner Ödön, a magyar szecesszió<br />
kimagasló építésze tervezett — a közjegyző tulajdonát képezte<br />
(Leovits palota), a harmadikban a város egyik leggazdagabb polgára<br />
lakott, aki az idő tájt ment tönkre, a negyedik pedig — a Raichle palo-
Change language