létünk
létünk létünk
Glíd Nándor: Akasztottak balladája (1967) (fotó: A. }.)
A háború utáni újjáépítés nem eredményezett olyan jelentős épületeket, amelyek más vidékek építészetéhez viszonyítva sajátosak lettek volna. A köztéri szobrokban egyébként szegény város azonban néhány jelentős emlékművel gyarapodott. Maradjunk tehát annál a néhány műemléki jelentőségű épületnél és emlékműnél, amelyeket nem kezdett ki az idő vasfoga és ma a község határain túl is értékes építészeti hagyománynak számít. A századfordulón még meglevő régi városháza tömbje nem emelkedett a környező földszintes és egyemeletes lakóházak fölé. A városközpontban a vidéki barokk építészeti példányai sorakoztak. A magas tetőzetű, nehézkes és tömzsi épületek egy alvó város benyomását keltették. 17 Sokkal több volt azonban az olyan egyemeletes épület, amely eklektikus stílusával a városiasodást hozta magával. Az építkezők Pestet utánozták. Még egy olyan régi és arányos beosztású épület is, mint amilyen a keleties ízlésvilágot tükröző Loncsárevics ház, eklektikus palástot öltött. A városiasodé vidéki település fölé a barokk nagytemplomnak, a barátok templomának és a pravoszláv templomnak a tornya, illetve a zsidó templom hatalmas kupolája emelkedett. A konstruktív újítások eredményeként egy a hagyományos toronytól eltérő színes kupola tömbje hívta magára a figyelmet. Ezzel vette kezdetét a magyar szecesszió elterjedése a városban. A gyors ütemben épített zsinagógát hivatalosan 1902. október 1-én fejezték be. 18 A kupola belső átmérője 14 méter, az épület magassága 40 méter. A meglévő épületekhez képest egész sor újdonságot hozott: egy játékosan kiképzett homlokzatot, hatalmas rozettákkal áttört vékony falakat, a Zsolnay-kerámia hangsúlyozott színvilágát és a különösen belülről feledhetetlen kupolát. Ez a minden vonatkozásban különös építmény létrejöttekor nem keltett különösebb érdeklődést. A rákövetkező két évben húzták fel a vasútállomással szemben levő Raichle palota 19 falait, amelynek ragyogó színvilága és játékos formái valamilyen szoborra emlékeztetnek. Raichle J. Ferenc, a feltörő építész valószínűleg vidékünk legjelentősebb szecessziós épületét alkotta meg lakóházában. A vidék tehetősebb embereihez hasonlóan a valamikori földbirtokosokra jellemző méltóságteljességgel ékesítette házát, de jelentős szerepet játszott a másokkal való versengés is. Raichle nem volt kedves jövevény a szabadkai építészek körében. Valójában nem volt idegen, mert Apatinban született, pályafutása kezdetén szép eredményeket ért el, de a város uralkodó köreinek a támogatását is élvezte. A saját házán akarta megmutatni, hogy milyen építész, és ezért egy olyan különös épületet tervezett, amely ma is csodálatot vált ki. A palotájával szemben sorakozott négy, valamivel korábban épült polgári ház: az állomás felől az első a városi gőzmalom tulajdonosáé volt, a második — amelyet Lechner Ödön, a magyar szecesszió kimagasló építésze tervezett — a közjegyző tulajdonát képezte (Leovits palota), a harmadikban a város egyik leggazdagabb polgára lakott, aki az idő tájt ment tönkre, a negyedik pedig — a Raichle palo-
- Page 4 and 5: létünk társadalom, tudomány, ku
- Page 6 and 7: Forum Könyvkiadó, Újvidék lét
- Page 8: Antun Rudinski Bela Duránci Magyar
- Page 11 and 12: vényes közösségének jelenét
- Page 13 and 14: levő kis tóból különböző íz
- Page 15 and 16: terve is, amelyet az említett lap
- Page 17 and 18: kialakítására. Az ilyen épület
- Page 19 and 20: os egyszerű és utilitáris életm
- Page 21 and 22: tömb egységes jellegével a két
- Page 23 and 24: endezésével alkalmassá vált egy
- Page 25 and 26: süket tekintve egy más korról, l
- Page 27 and 28: 2 3 Ebből az időszakból több le
- Page 29: 2. sz. melléklet — >4 történel
- Page 32 and 33: Bela Duránci SZABADKA ÉPÍTÉSZET
- Page 34 and 35: közepén állana, egy londoni garz
- Page 38 and 39: tával átellenben — a nyugalmazo
- Page 40 and 41: endszeres felügyeletet igényel. A
- Page 42 and 43: ta meg az összetartozásnak ezt a
- Page 44 and 45: járatra volt szükség. Most a Nap
- Page 46 and 47: Magyai László SZABADKAI PIACOK É
- Page 48 and 49: is díjat fizetnek. A helytartótan
- Page 50 and 51: ! Piac tér 1838-ban pl a vaskeresk
- Page 52 and 53: mondja, hogy a vásártartásra jog
- Page 54 and 55: A városi sátrak nyolc méternél
- Page 56 and 57: járt, különösen akkor, ha az á
- Page 58 and 59: Szabadkai piacrészlet a századfor
- Page 60 and 61: (most: Dimitrij Tucovic) utcában a
- Page 62 and 63: 13 Levéltár, 6997/polg. 1879. w L
- Page 64 and 65: nagy filozófusok tanítványaikkal
- Page 66 and 67: tékben csökkent. Az 1794/95-ös t
- Page 68 and 69: 1908-ban a tanítónövendékek já
- Page 70 and 71: A századeleji Korzó a Városháza
- Page 72 and 73: A nehézségek ellenére a munka me
- Page 74 and 75: 1985. május 20-ig, az Akadémia hi
- Page 76 and 77: a szakorvosok sorából kerültek k
- Page 78 and 79: Az elmúlt egy évtizedes „reform
- Page 80 and 81: — az újvidéki Bölcsészet- és
- Page 82 and 83: Gerold László KÉT ÉVTIZED A SZA
- Page 84 and 85: a vidéki színészet szenvedte meg
Glíd Nándor: Akasztottak balladája (1967) (fotó: A. }.)
Change language