You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
át. Ehelyett ezeket a műemléki értékű épületeket nap mint nap veszély<br />
fenyegeti. Ahogyan annak idején lebontották a régi palicsi Nádasszállót,<br />
majd a korzón az első szabadkai gőzmalmot, úgy került most sorra,<br />
a szemünk láttára a Bárány Szálloda. A palicsi Jezero Szálló is majdnem<br />
ilyen sorsra jutott. Szerencsére felújították, s ezért 1984-ben megkapta<br />
a Borba napilap építészeti díját. 16<br />
Ez az első szabadkai épület, amely<br />
építészeti díjat vívott ki magának. Sajnos, ez a példa aligha fogja megváltoztatni<br />
az építészeti múltunk iránti viszonyulást. Lebontásra mindig<br />
lehet okot találni, s már-már az a meggyőződésünk, hogy nyugodtan kivárjuk,<br />
amíg az ilyen épületek lassan tönkremennek. Ekkor aztán nagy<br />
bölcsen megállapítjuk, hogy olcsóbb újat építeni, mint a régit felújítani.<br />
Az ilyen példákat sorolhatnánk a végtelenségig. A mai építészek nyilvánvaló<br />
célja, hogy a saját elképzeléseiket is bevigyék a védetté nyilvánított<br />
városrészekbe.<br />
A régi városszerkezet új létesítményekkel való kiegészítése rendkívül<br />
érzékeny dolog és végzetes hibákat lehet véteni. Ennek a városnak is<br />
megvan a maga megismételhetetlen és sajátos fejlődése, amely kialakítja<br />
arculatát, elhelyezi díszeit. Az idő múlása patinássá teszi az épületeket,<br />
és ezt az eredeti értékekre jellemző nemes veretet nem pótolhatja a legkorszerűbb<br />
utánzat sem. Ezek a sajátosságok teszik végül jellegzetessé a<br />
várost, különböztetik meg a többitől és határozzák meg arculatát.<br />
Szabadka az idők során a követelmények, a szükségszerűségek és az<br />
ízlésváltozások Szküllája és Kharübdisze között vergődött. Az évszázadok<br />
nem tették öreggé, hanem megrokkantották. A környékbeli népi építészeti<br />
emlékeken kívül csak a történelmi városmag foglal magába jelentősebb<br />
épületeket. A múlt század utolsó két évtizedében fellendült<br />
polgárosodás azonban új épületeket emelt a régiek helyén. Így szakadt<br />
meg véglegesen a folytonosság. Kárpótlásul meg kell elégednünk a historizmus<br />
és eklektika összefüggő építészeti együttesével, ami jobb híján a<br />
város jellemzője lehet, de mivel ezek az épületek nem időálló anyagból<br />
készültek, karbantartásuk nehéz. Ez az ára most annak, ami annak idején<br />
olcsó és szép is volt.<br />
Ebbe az épületegyüttesbe szervesen illeszkedik a magyar szecesszió<br />
néhány kivételes megvalósulása, amely elég funkcionális ahhoz, hogy a<br />
modern építészet előhírnöke lehessen, és mutatós ahhoz, hogy ne vesszen<br />
bele környezetébe. Inkább a körülményeknek, mint egy átgondolt cselekvésnek<br />
köszönhető, hogy építészeti örökségünknek ebben a sajátos együttesében<br />
összhangra talált az eklektika és a szecesszió. Ez az az egységes<br />
jellemvonás, amely Szabadkát műemlékjellegű épületek tárházává teszi.<br />
A századforduló előtti falusi építészet, amelynek természeti törvényszerűségeit<br />
később a modern építészet fogalmazta meg, számos értékes<br />
épületet hagyott maga után. Ezek az itt élő építőmesterek keze nyomát<br />
viselik magukon; ők teremtették meg a jellegzetes alföldi háztípust.<br />
A századfordulót követően, a modern építészet elterjedésének időszakában<br />
Szabadka határmenti várossá válik és területén nem folynak jelentősebb<br />
építkezések.
Change language