létünk

Bela Duránci
SZABADKA ÉPÍTÉSZETE
Szabadka régi város, de maga a történelmi városmag nem is olyan
régi, alig egy évszázada alakult ki. A város nagy kiterjedésű ugyan, de
külső területei nem képeznek urbánus struktúrát, hanem falusi képet
nyújtanak. Központi elhelyezkedésű színháza régibb számos nagyobb városénál.
Az iparosodás első jeleként igen hamar felépült az első gőzmalom,
de hamarosan tanítóképzővé alakították épületét.
Bácskában először Szabadkát kötötte össze vasútvonal Európával, de
az átvitt értelemben vett Európa még nagyon sokáig váratott bebocsátásra
a város falai közé.
A város hamarosan nem tartotta méltónak magához póri múltját, és
alig néhány évtized alatt lebontotta a 18. századi épületeket és az erődöt.
Helyén egykettőre kiépült egy 19. századi városközpont, de ekkor már
más városok a 20. századi fejlődés útjára léptek.
Ha a századelő alig egy évtizede során nem épül fel annyi városképi
jelentőségű épület, amelyek fél évszázaddal később is építészeti értéket
képviselnek, akkor még sokáig vidéki városka képét mutatná.
A városkép fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt a századforduló.
Tarka épületei nemcsak lakóinak, hanem az építészeti stílusok
iránt érdektelen idelátogatók emlékezetében is megmaradtak.
Amikor ez az építészet létrejött, modern és konzervatív volt egyben.
A bevett szokásoktól eltávolodva helyezkedett szembe a tradícióval és
kínálta fel a maga választási lehetőségét. Felkavarta a vidéki szellemiséget,
mintegy ezáltal is előremozdítva a haladást. Másrészt viszont az
európai fejlődés mögött kullogva jobbára inkább a múlófélben levő évszázad
pazar lezárulása volt, mint a jövő előfutára. Függetlenül attól,
hogy ezzel kapcsolatban hogyan foglalunk állást, megállapíthatjuk, hogy
ez az építészet szerves részévé lett a városnak és jellegzetes sajátosságává
vált.
Meggyőződésünk szerint ilyen a dolgok állása. Egyes elődeink szintén
azt hitték, helyesen cselekszenek, amikor elénk tárták még ma is megtévesztőén
ható választékukat.