létünk

Kutri Júlia
AZ IPAROSODÁS JELLEGZETESSÉGE SZABADKÁN
Az iparosodás többé-kevésbé ugyanúgy alakult ki Szabadkán, mint
Vajdaság, Szlavónia vagy Szlovénia városaiban. A XVIII. század közepe
táján jelentek meg Szabadkán az első iparosok, építették fel az
első salétromgyárat és néhány szappangyárat. Az ipari fejlődés felélénkülésére
azonban csak a XIX. század közepe táján került sor, amikor
élelmiszer- és fémipari termékeket, villanymotorokat stb. gyártó üzemek
létesültek.
Századunk elején folytatódott a város iparosodása, a gazdasági élet
felvirágzása. Egész sor helyi nyersanyag-feldolgozásra berendezett kisebb-nagyobb
vállalatot hoztak létre. Kezdetét vette a cukorka- és csokoládégyártás,
az építőanyag előállítása, a legjelentősebb kezdeményezésnek
pedig a vegyi gyár létrehozása tekinthető.
1914-ig kialakult a város ipari szerkezete és már jelentős gazdasági
létesítményeket mondhat magáénak.
A Szerb—Horvát—Szlovén Királyság létrejöttével Szabadka határváros
lett, elveszítette természetes hátterét és nem fejlődött olyan ütemben,
mint a világháború előtt.
A külföldi tőkések kisszámú kezdeményezése elavult felszerelésen alapult.
Ebben az időszakban jött létre a bőrgyár, a vagongyár, a villanymotorgyár,
az ország első rádiógyára stb-
Ezek a gyárak többnyire manufaktúrán alapuló nagyüzemek voltak,
amelyeket a mesteremberek termelési módja és az olcsó munkaerő jellemzett,
s így leginkább ez utóbbi ösztönözte az említett ágazatok fejlődését.
A gazdasági világválság idején a gyárak nagy része tönkrement, csökkent
a termelés kapacitása, vagy megváltozott termékszerkezete. A válságot
követően ahelyett, hogy fellendítették volna az ipart, inkább még
a kapacitások egy részét is leszerelték.
A második világháború idején Szabadkán egyetlen új gyár sem épült,
sőt néhány jelentős létesítmény berendezéseit leszerelték és elszállították.
Mivel a termelési kapacitásokat a háborús bombázások is károsítot-