létünk
létünk létünk
Ugyancsak egy tanulmány fogja részletezni a Szabadka-horgosi homokvidék növényvilágának védelmét is. Befejeződött egy 5 éves kutatómunka: az eolikus erő eróziós hatása a Szabadka-horgosi homokvidéken. Ezt a tanulmányt a belgrádi Erdészeti Fakultáson dr. Velizar Velasevié és társai készítették. Igen értékes botanikai tanulmányt készített dr. Sturc Béla és mr. Branislava Sajinovié is 1978-ban. Ezt a tanulmányt dr. Sturc emlékeztetőül adta át nekem, mert aktivitásunk leginkább az erdőmentésre irányult, sok hibát követve el ugyanakkor más értékek megmentése terén. Ez a homokvidék viszont még nagyon sok értéket rejteget a tudomány részére. Szabadka zöld felületeit prof. dr. Torna Bunusevac is feldolgozta 1977-ben. Igen komoly munkát jelentetett meg ezzel kapcsolatban Kladek Ervin 1981-ben. Nem szabad elfelejteni ezeket a törekvéseket és eredményeket, de azt sem, hogy a szabadkai erdőtelepítők elnyerték az Országos Környezetvédelmi bizottság ezüstplakettjét. Méltón viselik nevüket, munkájuk nem csupán a fásításban nyilvánul meg, hanem facsemetéket is nevelnek, de ugyanakkor nevelik a pionírokat és az ifjúságot is, a holnap generációját a humánusabb és egészségesebb életfeltételekre. A környezetvédelemre irányuló pozitív törekvéseket örömmel fogadták Szabadka polgárai. Bízunk abban, hogy erdőink állapota a jövőben nem romlik, s hogy a fakitermelés csupán gyógyítási célú lesz- Abban is reménykedünk, hogy évről évre növekszik majd erdőfelületünk. Ha csak az erdőgazdaság kísértésbe nem esik, és sutba nem vágja a tudományos igazságot és a társadalmi törekvést! Igaz, az erdőgazdaság még az idén is alkalmazza a teljes erdővágást, ilyen pl. a csávolyi erdőrész sorsa. Az is gyakori továbbra is, hogy az erdők közötti tisztásokra nagy mennyiségű szemét kerül, ami alaposan veszélyezteti törekvéseinket, de azt se hallgathatjuk el, hogy a Zorka Vegyi Művek savas iszapjával „javítják" a Deszkás erdőben a homok és a talajvíz első rétegének minőségét. Természetesen, a mostani községi végrehajtó tanács engedélyével! Városrendezési akciók: E téren is szükségessé vált egy sor szaktanulmány elkészítése. A Szocialista Szövetség községi választmánya ilyen értelmű feladattal megbízott egy munkacsoportot. Ez az anyag mélyrehatóan foglalkozik az értékes épületekkel, rendszerezte a stílusokat és építészeti értékeket, vázolta a terek és utcák sorsát és jövőjét. Rámutat a közforgalom megoldási lehetőségeire. Ez az anyag útmutatóként szolgált a belváros rendezéséhez. Benne minden pillanatban az embercentrikus koncepció, az esztétika és az egészséges légkör dominált. Alig fél év elteltével Sza badkán lezárták a forgalomtól a Boris Kidric - utcát és megszűnt benne az autók dübörgése, zúgása. Szabadka polgárainak nagy többsége üdvözölte ezt a határozatot és akciót. Azóta rendezték a Strossmayer utcát,
felépült hazánk egyik legszebb szökőkútja, kibővül a járműforgalomtól lezárt terület. Sortatarozást végeznek és restaurálják értékes épületeinket. Rendezik a kirakatokat, a közvilágítást és új kanalizációt raknak le a belvárosban. Sok olyasmi van azonban még, ami az emberek, az itt élő polgárok életét veszélyezteti, nyomorítja, pl. a Fasizmus Áldozatainak terén autóbuszok vesztegelnek, még mindig buszállomásnak használják a Matija Gubec utcát. A köztisztaság nagyon is kifogásolható, a város központjában részben csökkent a zaj és a vibráció, de nemigen javult a levegő tisztasága. Bizalommal tök el bennünket azonban az, hogy az utóbbi időben a város forgalmával kapcsolatos tanulmányba foglaltak is úgy tűnik, lassan valóra válnak.
- Page 150 and 151: vidékén, amelyen mintegy másfél
- Page 152 and 153: Milan Dubajic A SZABADKAI MUNKÁSMO
- Page 154 and 155: Alaé Stanislo — pedig elfogta. U
- Page 156 and 157: 1920 elején a munkásszervezetekre
- Page 158 and 159: Felirat a Városháza harmadik emel
- Page 160 and 161: munkatársai és terjesztői pedig
- Page 162 and 163: A diktatúra bevezetését és a le
- Page 164 and 165: ki tevékenységüket, a középisk
- Page 166 and 167: ta át. A Sajtó, a rádió, az isk
- Page 168 and 169: megszálló erők kegyetlenül lesz
- Page 170 and 171: mentén. Hadd jegyezzük itt meg, h
- Page 172 and 173: fürdő, s miután ezt 1885-ben meg
- Page 174 and 175: akozására felépül egy „Lown t
- Page 176 and 177: okarbonátos tó volt. A szikes és
- Page 178 and 179: Yalihora István A MAI PALICS Szaba
- Page 180 and 181: vezték az Ifjúsági Brigádok tav
- Page 182 and 183: ligo Palus tmasz javaslatára tarto
- Page 184 and 185: Sturc Béla AZ ÉLŐVILÁG MÚLTJA
- Page 186 and 187: . Az élővilág változása, alaku
- Page 188 and 189: ségeket különböztetik meg: szü
- Page 190 and 191: ző futóbogarak (pl. a Cicindela f
- Page 192 and 193: žare. Institut za šumarstvo i drv
- Page 194 and 195: programjaikat és javaslataikkal ho
- Page 196 and 197: Kelebiai erdészéi: "Aj" szemétdo
- Page 198 and 199: védelem fogalma azonosult az erdő
- Page 202 and 203: Németh János A SPORTOK EGYKORI V
- Page 204 and 205: sportág látja kárát. Igaz viszo
- Page 206 and 207: zök egyoldalú és igazságtalan f
- Page 208 and 209: 1 2 3 4 5 6 Kisbosznia 2.940 3.002
- Page 210 and 211: lönben az átlagéletkor a közsé
- Page 212 and 213: A község lakosságának nemzetis
- Page 214 and 215: Ana Tot A SZABADKAI KÖZSÉG GAZDAS
- Page 216 and 217: Az említett községek gazdasági
- Page 218 and 219: A TÁRSADALMI TERMÉK ÁGAZATONKÉN
- Page 220 and 221: A volt Macskovics-téglagyár, az e
- Page 222 and 223: a községben a termelékenység, m
- Page 224 and 225: Kutri Júlia AZ IPAROSODÁS JELLEGZ
- Page 226 and 227: 30 20 10 0 -X) -20 -I - Vajdaság 2
- Page 228 and 229: A társadalmi termék évi növeked
- Page 230 and 231: 1970 1975 1980 I. csoport (fejleszt
- Page 232 and 233: endezések előállítása, utána
- Page 234 and 235: Az iparfejlődés legfontosabb tén
- Page 236 and 237: Az állóeszköz-hatékonyság vizs
- Page 238 and 239: Év Vajdaság Szabadka Ipari felhal
- Page 240 and 241: Szórád György SZABADKA SZÉPET
- Page 242 and 243: 2.1. Mezőgazdaság Bácska északi
- Page 244 and 245: zőgazdasági termelés és a feldo
- Page 246 and 247: — serkenteni fogjuk a biomasszáb
- Page 248 and 249: — a város központjában levő
felépült hazánk egyik legszebb szökőkútja, kibővül a járműforgalomtól<br />
lezárt terület. Sortatarozást végeznek és restaurálják értékes épületeinket.<br />
Rendezik a kirakatokat, a közvilágítást és új kanalizációt raknak le a<br />
belvárosban.<br />
Sok olyasmi van azonban még, ami az emberek, az itt élő polgárok<br />
életét veszélyezteti, nyomorítja, pl. a Fasizmus Áldozatainak terén autóbuszok<br />
vesztegelnek, még mindig buszállomásnak használják a Matija<br />
Gubec utcát. A köztisztaság nagyon is kifogásolható, a város központjában<br />
részben csökkent a zaj és a vibráció, de nemigen javult a levegő<br />
tisztasága. Bizalommal tök el bennünket azonban az, hogy az utóbbi<br />
időben a város forgalmával kapcsolatos tanulmányba foglaltak is úgy<br />
tűnik, lassan valóra válnak.
Change language