Magyar László: Szabadkai piacok és vásárok a dokumentumok ...

Rókus kápolnáig terjedő köztéren; a szíjgyártók a Rókus kápolnától a
Váli Béla-féle ház előtt levő térségen; a kötelesek, cipészek és kalaposok
a Rudits-féle háztól nyugatra eső területen; a vargák a Rókus kápolnától
nyugatra levő térségen; az edény árusok a Szent János utcában, az
asztalosok a Teleki téren; a szitások a Piukovits-féle ház előtt, a Vermes
ház felé vonuló térségen; a pintérek a Váli Antal-féle ház előtt
levő köztéren; a mézesbábosok a Teleki téren; a papucsosok a Sztojkovitsné
és a Vermes-féle házak között levő köztéren; a bádogosok, késesek,
fésűsök, csengetyűsök, lakatosok, szegkészítők és kefekötők az
Aradszki-féle háztól lefelé vonuló köztéren; az arany- és ezüstművesek a
Vermes és Szieger-féle házak előtt levő járdaszélen; a kosarasok a Szentháromság
körüli piactéren; a gabonaárusok a Nagytemplom előtti köztéren;
a nyersbőr-, gyapjú- és tollkereskedők a zombori sorompó melletti
térségen; a szappanosok a Vermes-féle ház előtt elterülő főpiactéren; a
húsvágók részint a Szent János utcában, részint a Friedmann-féle ház
előtti köztéren; a hal vágók régi helyükön, a Zárits-féle ház előtti térségen;
a baromfiárusok a Friedmann-féle ház mellett levő térségen; a kenyér-,
liszt-, zöldség-, gyümölcs- és egyéb élelmiszer-árusok a kavicsolt
főpiactéren; a marha és lóárusok jelenlegi helyükön, a vasút melletti köztéren;
a sertésárusokat pedig a vasúti feljáró északi részén fekvő kaszálón
helyezik el.
A közgyűlési határozat kimondja végül, hogy a piaci főteret minden
másnap fel kell locsolni és seperni. Az árusok pedig a rend és tisztaság
fenntartása érdekében kötelesek árusítóhelyeiket rendben tartani, s a
hanyagságért szigorú büntetés jár.
Az országos és hetivásárok helyár-szabályzatából kitűnik, 13
hogy a tér
használásáért mindenkinek (vidékinek és szabadkai illetőségűnek) helypénzt
kell fizetni, amely összeget azután útkövezési és fenntartási költségekre
fordítják. A helyár-szabályzatból továbbá következtethetünk az
árusok helyfoglalási, illetve árulási módjára is. Országos és hetivásárok
alkalmával a sátrakon kívül kocsiról árulhatják pl. a gabonafélét, bőrárut,
kerti veteményt, baromfit, gyümölcsöt, tűzifát, szőlővenyigét, szalmát,
kukoricaszárat, csutkát, trágyát, polyvát, szénát, mézet, viaszt,
vajat, zsírt, szalonnát, nyers- és ócskavasat, gyapjút, a szeszes-italokat,
halat, cserép és kőedényt, a kerti és mezőgazdasági szerszámokat, kerékküllőket,
tengelyeket, kosarakat, zsindelyt, ápítőfát, talicskát és egyéb
fából vagy üvegből előállított készleteket, gyékényponyvát stb.
A gyalogos árusok kosárban, zsákban vagy talicskán adják el árucikkeiket.
A piactérre kirakott termékek azonban jórészt boltokban, bezárható
vagy közönséges sátrakban találnak vevőre. — A pecsenyesütő és italmérő
sátrak mellett kedves színfoltjai egy-egy vásárnak a panorámások,
az „állatsereglet tartók", komédiások, kötéltáncosok és testgyakorlók...
A földművelés-, ipar- ós kereskedelmi minisztérium 1882 februárjában
utasítja a törvényhatóságokat a vásári bizottságokban működő megyei
szolgabírók és állatorvosok díjazási kérdésében. A törvény azonban ki-