Magyar László: Szabadkai piacok és vásárok a dokumentumok ...
Magyar László: Szabadkai piacok és vásárok a dokumentumok ...
Magyar László: Szabadkai piacok és vásárok a dokumentumok ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
sága szerint a szabadkai <strong>vásárok</strong> <strong>és</strong> <strong>piacok</strong> igen hangulatosak, sokszínűek<br />
<strong>és</strong> látogatottak voltak. Ámde egyben tükrözik a szociális állapotokat<br />
<strong>és</strong> ellentéteket... A különféle árusok figurái híven ábrázolják a tők<strong>és</strong><br />
társadalom fejlőd<strong>és</strong>ének megtorpanásait is. Az alábbiakban a szabadkai<br />
Történelmi Levéltárban fellelt források alapján igyekszünk időrendbe<br />
felvillantani városunk e korszakának piaci <strong>és</strong> vásári viszonyait, lényegesebb<br />
eseményeit.<br />
A Bach-korszakot követő években hatóságunk címére egyre érkeznek<br />
a piaci <strong>és</strong> vásári tárgykörű leiratok, utasítások, ám mind nagyobb számmal<br />
folyamodnak a vásári tanácshoz szabadkai iparosok, kereskedők, a<br />
különböző foglalkozású lakosok, sőt számos esetben a főkapitány is,<br />
hogy a vásárral (piaccal) felmerült nehézségeiket, nézeteltér<strong>és</strong>eiket zavartalanul<br />
megoldja, elgondolásaikat megvalósítsa.<br />
1861-ben vagy húsz kocsmáros azzal a panasszal fordul a hatósághoz,<br />
hogy a hatósági rendszabály értelmében vasárnap <strong>és</strong> ünnepnapokon nem<br />
nyithatják ki a piacra nyíló kocsmáikat, míg a valamivel távolabb eső<br />
csapszékekre nem vonatkozik a fenti rendszabály. S a leginkább földművelőkből<br />
<strong>és</strong> napszámosokból álló vendég hiánya jelentősen csökkenti<br />
jövedelmüket. A városi tanács megérti az előállt helyzetet <strong>és</strong> az<br />
engedélyt még a kereskedőkre is kiterjeszti. A királyi biztosnak 1862<br />
decemberében, Zomborban kelt átirata arra figyelmezteti a szabadkai<br />
polgármestert, hogy a temesvári hadfőparancsnokság azért neheztel, mert<br />
az időszakonként hozzá érkező piaci árkimutatásokat pontatlanul közlik.<br />
Az élelmiszerek piaci árát a jövőben a legalacsonyabban kell összeállítani,<br />
mert a katonaság elszállásolását ez nagyban befolyásolja. 2<br />
Időközben<br />
az úgynevezett nyári szabók azért elégedetlenkednek, mert szerintük<br />
országos <strong>vásárok</strong> idején az árusítóhelyeket illetőleg előnyben r<strong>és</strong>zesíti az<br />
idegen iparűzőket a városi tanács. Hadsits Sebők piacbiztos a vásári<br />
rendszabályokra hivatkozva jogtalannak minősíti kérelmüket, annál is<br />
inkább, mert az öt szabómester önkényileg, engedély nélkül többször is<br />
felállította sátrát a szegedi ruhakereskedők helyén. 3<br />
Utóbbiak immár<br />
negyven éve a város központjában kijelölt helyükön árulják portékájukat<br />
míg, a szabadkai nyári szabók húsz év óta az országos <strong>és</strong> heti <strong>vásárok</strong><br />
idején a Szent János (most: Dimitrij Tucovié) utcában, illetve az iskolaépület<br />
előtti téren várnak a vevőre. A piacbiztos kénytelen volt a<br />
szabókat karhatalommal visszahelyezni korábbi helyükre. Úgy látszik,<br />
a szabadkai vásári árusok nem rettentek meg a fenti intézked<strong>és</strong>től, mert<br />
néhány héttel k<strong>és</strong>őbb a szegedi csizmadia céh tagjai panaszolják el, hogy<br />
most a falusi mesteremberek csorbították meg szabad királyi városi jogaikat.<br />
Azokat, melyeket a szabadkai városi tanács még 1818-ban életbe<br />
léptetett, hogy tudniillik országos vásáron Zombor <strong>és</strong> Újvidék után —<br />
mint ahogyan a vásári térkép is tanúsítja — a szegedi csizmadiák árusítóhelye<br />
következik. 4<br />
A szabadkai vásári árusok továbbra sem nyugszanak:<br />
1863 februárjában a helybeli iparosok (céhmesterek) <strong>és</strong> földbirtokosok<br />
erélyesen kérik az országos vásári díjak megszüntet<strong>és</strong>ét. Tarthatatlan,<br />
hogy a Bach-korszak után az idegen árusokon kívül a helybeliek