Magyar László: Szabadkai piacok és vásárok a dokumentumok ...
Magyar László: Szabadkai piacok és vásárok a dokumentumok ...
Magyar László: Szabadkai piacok és vásárok a dokumentumok ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>és</strong> kereskedelmi árusítás, nemkülönben a vasúti szállítás, a fuvarozás<br />
eg<strong>és</strong>z napon át végezhető még a vásártéren kívül is, a vásártartó város,<br />
illetve község eg<strong>és</strong>z területén, tehát az államvasutak állomásán szintén. 24<br />
Hadd közöljük most több szabadkai lakos kétségbeesett instanciáját<br />
a piaci, vásári árusítás <strong>és</strong> megélhet<strong>és</strong>ük nehézségeiről...<br />
özv. Berecz Mátyásné <strong>és</strong> társai 1901 végén egyenest a minisztériumhoz<br />
fordulva panaszolják el, hogy megtiltották nekik a rövidáru cikkek<br />
árusítását hétköznapokon <strong>és</strong> a hetivásári napokon. 25<br />
„Megélhet<strong>és</strong>ünknek<br />
ezzel vége! Oda van! Kenyérkeresőnk, támaszunk nincs! Dolgozni nem<br />
bírunk, mert... az öregség — mely megtört — elvette... Szánalmas<br />
sorsban, szegény anyagi viszonyok között élünk, mert teljesen vagyontalanok<br />
vagyunk, s szomorú helyzetünket még súlyosabbá teszi kiskorú,<br />
árva unokáink illetve gyermekeink gondozása, eltartása <strong>és</strong> iskoláztatása.<br />
— Mindegyikünknek van ugyanis 2—3 apátlan-anyátlan unokája,<br />
vagy 3—8 gyermeke. — Mindezeken felül pedig ijesztő rémként áll<br />
előttünk a nyomor. Nyakunkon a tél, mikor — munkahiány miatt —<br />
még az épkézláb, erős, munkaképes ember is alig képes megkeresni családja,<br />
sőt igen gyakran saját számára is a minden napi kenyeret" —<br />
írják, majd azt hozzák fel, hogy rövidáru cikkeiket immár húsz éve<br />
értékesítik a piacon. Iparengedéllyel rendelkeznek, adót fizetnek, jóllehet<br />
joguk <strong>és</strong> keresetforrásuk megszűnt. A kereskedelemügyi miniszter könyörtelen:<br />
az iparigazolványokat megvizsgálva csak néhány folyamodónak<br />
engedélyezi a további piaci árusítást.<br />
Bleszits József kiskereskedő 1902 júliusában keresi fel levelével a minisztériumot<br />
a mindennapi árulás tárgyában. „Én már 1879-ben más<br />
iparengedélyével, 1884 óta pedig magam iparengedélyével űzöm ezen<br />
kis ipart becsülettel t. i. mindenféle kendőknek darusítását kizárólag<br />
a piaczon, heti <strong>vásárok</strong> alkalmával s az ismert rendeletig hétköznapokon<br />
is. Ebből éltem 18 évig magam <strong>és</strong> hét gyermekem. Ámde az utóbbi 5<br />
év alatt más idők kezdtek járni. A minden téren mutatkozó pangás első<br />
sorban a kis embereket érintette. Magam is csak a hosszú éveken át<br />
szerzett ismeretségnek köszönhettem, hogy el nem sodortattam.. ." 2a<br />
A városi tanács is igazolja kiskereskedőnk igazát, s a minisztérium helybenhagyja<br />
a mindennapi piaci árulást. A folyamodók súlyos társadalmigazdasági<br />
nehézségekre mutatnak rá, a .kisember kilátástalan helyzetét<br />
fedik fel, s a minisztérium dönt<strong>és</strong>ével szemben mind nagyobb a nyugtalanság.<br />
Tumbász Ferenc kereskedő, bizottsági tag ezért 19C4 végén azt<br />
indítványozza, hogy „. .. vagy minden egyes kereskedőnek engedtessék<br />
meg minden nap árusítani az ú. n. rövidárukat a piacztéren sátrak alatt<br />
is, vagy eltiltassanak az árusítástól azok is, kik ez időszerint minden<br />
nap árusítanak s ezekre is kötelező legyen, hogy csakis heti <strong>vásárok</strong><br />
alkalmával árusíthassanak." A közgyűl<strong>és</strong> azonban felvilágosítja a közvéleményt,<br />
hogy a bizottsági tag kérelme tárgytalan, mert a kereskedelmi<br />
minisztérium 1899. szeptember 23-án 60610 sz. a. kelt rendeletével rövidáru<br />
kereskedőknek a napipiacon való árusítás általában eltiltotta. 27<br />
Bizony a régi <strong>vásárok</strong> zökkenőmentes lebonyolítása nem kis feladattal
Change language