(4.93) w A = 1+ w0 = E 0 ( 1− β ) α 2 s () e ( r ) − r m w f A s * w 2 m 0 Ahol, α - az aktív portfólió abnormális hozama, E(rm) – a piaci index várható hozama, rf – a kockázatmentes befektetés hozama, s 2 (e) – az aktív portfólió vállalatspecifikus varianciája, s 2 m – a piaci index varianciája wA – az aktív portfólió súlya a teljes kockázatos portfólión belül. Az aktív portfólió súlyaránya annál nagyobb lesz, minél nagyobb abnormális hozamot tudunk elérni, minél kisebb vállalatspecifikus variancia felvállalásával. A w0 súly nevezője a piaci index Sharpe-mutatója. Az aktív portfólió súlya attól függ, mennyivel tud attraktívabb lenni az aktív portfólió a piaci indexhez képest. A Treynor-Black modell működését a 4.17-es példa adataival a 4.10 ábra szemlélteti. Az ábrán bejelöltük az A és B értékpapírokat, valamint a tőkepiaci egyenest. A tőkepiaci egyenesen M-el jelöltük a piaci indexet. Az ábrán az A és B portfóliót összekötő görbe a két papírból képzett lehetséges portfóliókat jelenti. A P portfólió az az A és B papírból képzett portfólió, amelynek maximális a Sharpe-mutatója. Látható, hogy a P portfólió sem hatékony portfólió, mivel bőven a tőkepiaci egyenes alatt található. Ha azonban a P portfóliót kombináljuk a piaci portfólióval, az M és a P portfólió közötti vonalra kerülhetünk, amelynek egy kis része már a tőkepiaci egyenes felett van. Keressük azt a pontot ezen görbén, aminek maximális a Sharpemutatója (ezt P’-vel jelöltuk). Először kiszámoljuk az aktív portfólión belüli súlyokat, majd ezen súlyok alapján meghatározzuk az aktív portfólió alfáját, bétáját és vállalatspecifikus varianciáját. Az aktív portfólió alfája és bétája az 4.10 ábra Várható hozam 40% 30% 20% 10% r f A Treynor-Black modell P' M P 55 10% 20% 30% 40% 50% 60% Szórás A dr. Bozsik Sándor: Pénzügyi számítások B 56 alkotóelemek alfáinak, illetve bétáinak súlyozott átlaga lesz. A portfólió vállalatspecifikus varianciájának kiszámításakor azzal a feltételezéssel élünk, hogy az egyes elemek vállalatspecifikus elemei egymással és a piaci kockázattal szemben is korrelálatlanok. A portfólió vállalatspecifikus szórását akkor az alábbi képlettel lehet kiszámítani: n ∑ i= 1 2 2 2 (4.94) s ( ep ) = wi * s ( ei ) Ahol, wi – az i-dik értékpapír portfóliósúlya, s 2 (ep) – a portfólió vállalatspecifikus varianciája, s 2 (ei) – az i-dik értékpapír vállalatspecifikus varianciája, n – a portfólióban lévő papírok száma. A számításokat a 4.14-es táblázat tartalmazza. 4.14 Táblázat Részvény Alfa Tapasztalati béta 4. Fejezet – Portólió elmélet Vállalatspec . szórás alfa/válspec szórásnégyzet Súly Alfa Béta Vállspec. szórásnégyzet A 3% 0,7 35% 0,245 56,3% 1,7% 0,39 3,9% B 4% 1,2 46% 0,190 43,7% 1,8% 0,53 4,0% 0,435 100% 3,4% 0,92 7,9% A vállalatspecifikus szórást az előző fejezetben már kiszámoltuk. Az ötödik oszlopban az alfát osztottuk a vállalatspecifikus szórásnégyzettel. Ez az A részvény esetében 0,03/0,35^2=0,245; a B részvény esetben 0,04/0,46^2=0,190. A két szám arányában képezzük az aktív portfólió súlyait. A két hányadost először összeadjuk – 0,245+0,190=0,435, majd képezzük az A részvény súlyát, ami 0,245/0,435=56,3% és a B részvény súlyát, ami 0,190/0,435=43,7% lesz. Ezután kiszámoljuk az aktív portfólió alfáját, bétáját és vállalatspecifikus szórását! (4.95) α = p β = s 2 p n ∑ i= 1 n ∑ i= 1 w * α = 0, 563* 3% + 0, 437 * 4% = 3, 4% i i n 2 2 ( ep ) = ∑ wi * s ( ei ) i= 1 i w * β = 0, 563* 0, 70 + 0, 437 * 1, 20 i 2 2 2 = 0, 563 * 0, 35 + 0, 437 * 0, 46 = 0, 92 2 = 7, 9% Most helyettesítsünk be a 4.93-as képletekbe, hogy megkapjuk az aktív portfólió súlyát a maximális Sharpe mutatójú piaci indexszel kombinált portfólióban.
(4.96) w 0 = w* = 1+ 0, 034 ( 0, 30 − 0, 08) 12% ( 1− 0, 92) 0, 079 2 0, 25 * 12% = 12% = 12% Mivel az aktív portfólió bétája közel van az 1-hez, a módosító képlet igen közel esik a w0 súlyhoz. Ha az aktív portfólió súlya 12%, akkor a piaci index súlya 88% lesz. Miután a súlyok megvannak, csak ki kell számolnunk ezen kombinált portfólió várható hozamát és szórását. Ehhez tudnunk kell a két alkotóelem várható hozamát és szórását, valamint a két portfólió közötti kovarianciát. A piaci index várható hozama (30%) és szórása (25%) a példában már adott volt. Az aktív portfólió várható hozama és szórása a következő: E( rA ) = α A + rf + [ E( rm ) − rf ] * β A = 3, 4% + 8% + ( 30% − 8% ) * 0, 92 = 31, 6% (4.97) 2 2 2 2 2 s = β * s + s e = 0, 92 * 0, 25 + 0, 079 = 36, 3 A A m ( ) % A A kovariancia kiszámolásához behelyettesítünk a 4.82-es képletbe. Kihasználjuk, hogy a piaci portfólió bétája definíciószerűen mindig 1. 2 2 (4.98) Cov( r ; r ) β * β * s = 0, 92* 0, 25 = 0, 0575 A m = A m m Most számoljuk ki a két elemű portfólió várható hozamát és szórását! E( rP ') = 0, 12* 31, 6% + 0, 88* 30% = 30, 2% (4.99) 2 2 2 2 s = 0, 12 * 0, 363 + 0, 88 * 0, 25 + 2* 0, 12* 0, 88* 0, 0575 = 24, 99% P' Látható, hogy a kombinált portfólió várható hozama 20 bázisponttal magasabb a piaci indexénél, míg szórása 1 bázisponttal alacsonyabb. A kombinált portfólió Sharpe mutatója (30,2%-8%)/24,99%=0,89, ami egy árnyalatnyit kedvezőbb, mint a piaci indexé. 57 dr. Bozsik Sándor: Pénzügyi számítások