Bence Balázs – Dr. Deák János – Dr. Szternák György

BENCE BALÁZS–DR. DEÁK JÁNOS–DR. SZTERNÁK GYÖRGY
GONDOLATOK
A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL
II. RÉSZ
A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI
A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN
HADTUDOMÁNY
Biztonságpolitikai elemzők véleménye szerint a kor új kihívásainak figyelembevételével
a fegyveres erőnek már nem kizárólag az ország védelmére kell felkészülnie,
hanem minél aktívabb részvételre a válságreagáló műveletekben, a Szövetség
más erőivel együttműködésben. Másképpen fogalmazva, a jövő Magyar
Honvédsége a nemzeti és nemzetközi (szövetségi) követelményeknek és az információs
társadalom kihívásainak egyaránt megfelelő, meghatározott elvek,
eljárások és doktrínák alapján felépülő, képesség alapú haderő, amelynek feladatrendszere,
szervezeti felépítése, felszerelése és fegyverzete, valamint személyi
állománya és annak kiképzettsége egységes egészet képez, megfelel a legmagasabb
szintű elvárásoknak. A fegyveres erő képes lesz a válságreagáló műveletek
feladatainak teljesítésére, más tagállamok fegyveres erőivel együttműködve
— határozza meg az Úton a XXI. század hadserege felé című dokumentum.
A Prágában megtartott csúcstalálkozó, továbbá a védelmi felülvizsgálat tapasztalatainak
összegzése után a Magyar Köztársaság Kormánya elhatározta,
hogy aktívan hozzájárul a NATO válságreagáló képességének fejlesztéséhez.
Hazánk az alábbi szervezetekkel csatlakozik a NATO Válságreagáló Erőkhöz
2005. július 31-ig: egy mélységi felderítő szakasszal, egy CIMIC csoporttal,
egy biológiai felderítő és értékelő laboratóriummal, egy víztisztító szakasszal,
egy vegyi, biológiai és nukleáris elemző csoporttal, a szükséges felszereléssel
együtt. Az erők 2006-ig elérik a készenlétet, amely azt jelenti, hogy 30 napon
belül készek a feladat végrehajtására a válságkörzetben.
A létrehozandó válságreagáló dandárral szemben a követelmények a következők:
a meghatározott időn belül legyenek készek a feladat végrehajtására;
felszerelésük a legkorszerűbb legyen;
önállóan legyenek képesek megkezdeni a műveletet a válságkörzetben;
magas túlélőképességgel rendelkezzenek a vegyi, biológiai és nukleáris
fegyverek hatásával szemben;
49

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
kommunikációs eszközeik minden körülmények között biztosítsák a vezetést;
kiképzettségük, képességük a legmagasabb szintű legyen.
A követelmények alapján a dandár a következő elemekből állhat: harcoló csoportosítás,
harctámogató és kiszolgáló (logisztikai) csoportosítás. Ezek az erők
lehetnek a szárazföldi, a haditengerészeti és a légierő haderőnemtől. A dandár
tevékenységét támogathatják a különleges erők.
A védelmi felülvizsgálat végrehajtása után nagyobb hangsúlyt kapott a
fegyveres erő válságreagáló műveletekben való részvétele. Ennek megfelelően
a katonai felső vezetésnek célszerű átgondolni a további feladatokat. A válságreagáló
műveletekben való részvétel nem csak a fegyveres erő feladata, jelentős
szerep hárul a rendőrségre, a közigazgatás szakembereire továbbá a nem
kormányzati szervezetekre. Ugyanakkor a jövőben önálló zászlóalj küldése
látszik célszerűbbnek a válságreagáló műveletek végrehajtására, amely önálló
felelősségi körzetet kaphat a hadműveleti területen, és összfegyvernemi feladatot
hajthat végre. A gazdaságosság, a hatékonyabb felkészítés ugyanis a szervezetszerű
alegységek küldését követeli meg.
A válságreagáló műveletek sikeres végrehajtásához szükséges képességek
megvalósítása szempontjából nem elhanyagolható a HM Honvéd Vezérkar javaslata,
hogy 2007 végéig rendszerbe kell állítani a Különleges Műveleti Zászlóaljat.
Az elméleti alapot a döntéshez a Szövetség MC–437 számú dokumentuma
adja meg, amely a különleges műveletek politikai és katonai kérdéseinek
elméletével és gyakorlatával foglalkozik. A különleges műveleteket a speciálisan
kiképzett és felszerelt katonák hajtják végre, akik képesek a fegyveres küzdelmen
belül nem hagyományos eljárások és módszerek alkalmazására. 1
1 A különleges műveletek: olyan katonai tevékenységek, amelyeket különlegesen terveznek
meg, szerveznek meg és hajtanak végre, olyan hadműveleti módszerrel, amely eltér a hagyományostól.
[AJP–01 (B) 8. fejezet 0803.] Különleges műveletek a fegyveres küzdelem valamennyi
formájában, a válságreagáló műveletek minden fajtájában végrehajtható, nyílt és titkos
módszerek alkalmazásával együtt.
A különleges műveletek: katonai műveletek, amelyeket különlegesen felkészített, felszerelt
és szervezett csapatok hajtanak végre stratégiai vagy hadműveleti célok ellen a meghatározott
célok elérése érdekében. A különleges művelet magában foglalhatja a nem hagyományos hadviselés
elemeit is. (FM 101–5-1 Operational Terms and Symbols. 1985, 57. o.)
A különleges műveletek: általában kisméretűek, speciális tervezésűek, rejtetten kerülnek
végrehajtásra. Az erők nem részei a válságreagáló műveletekben résztvevő többi erőnek. A
feladatok végrehajtása ugyanakkor szükséges a kitűzött célok eléréséhez. (Katonai Kislexikon.
Budapest, 2001, 140. o.)
A különleges műveletek: olyan katonai tevékenységek, amelyeket különlegesen dolgoznak
ki, szerveznek meg, különlegesen kiképzett állomány hajt végre. A katonai műveletek valamennyi
fajtájában és formájában alkalmazhatók a kitűzött célok elérése érdekében. [AJP–01
(B) Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína STANAG 2437]
50

HADTUDOMÁNY
Az elmúlt években végrehajtott béketámogató hadműveletek tapasztalatai bizonyítják,
hogy a katonáknak nem csupán a harc megvívására kell felkészülniük,
hanem egy sor olyan tevékenység végrehajtására is, amelyek nem tartoznak
szorosan a fegyveres küzdelem kérdéskörébe. Ezek lehetnek a diplomáciai, a
rendőri, a közigazgatási és az elsősegély nyújtási feladatok. Többségük olyan
stresszhelyzetbe hozza a katonákat, amelyekre a kiképzés során fel kell készülniük.
Ma már bizonyított tény, hogy a béketámogató hadműveletek többségére
az ország (a Szövetség) határain kívül kerül sor. Ebben az esetben a katonák más
földrajzi, kulturális, gazdasági és vallási viszonyokkal találkoznak, amelyekre
szintén fel kell őket készíteni. Más szóval, a katonával szemben növekedtek a
követelmények, az iskolázottság, a rugalmasság, az önállóság, a fokozott döntési
képesség tekintetében. Ez a körülmény újabb és újabb feladat elé állítja a felkészítéssel,
kiképzéssel foglalkozó intézeteket, intézményeket valamint szervezeteket.
A válságreagáló műveletek megkezdése előtt az előbb említett viszonyokról,
a művelet környezetéről minden adatot célszerű beszerezni. Itt jelentkezik a
felderítő intézmények és szervek jelentősége hadászati és harcászati szinten
egyaránt. Ha ezek az adatok a Szövetség Helyzetelemző Központjában vannak
meg, akkor azokat célszerű a résztvevő államoknak megadni, és ez fordítva is
igaz. Minden adatot nekünk is meg kell küldeni oda.
A válságreagáló műveletek eredményes végrehajtása feltételezi a katonai
felszerelések, eszközök, a vezetési és információs képességek korszerűsítését,
továbbá a logisztikai, a szállítási kapacitások meglétét. Ez csak a polgári vállalatokkal
együttműködve, nemzetközi keretek között valósítható meg. Az utóbbi
évek tapasztalatai azt igazolják, hogy az úgynevezett harcoló állomány
megóvása érdekében legalább háromszor akkora kiszolgáló erőre van szükség.
Különösen igaz ez abban az esetben, ha a kontingens az ország területétől távoli
térségben kerül alkalmazásra. Ennek az infrastruktúrának a hazai működtetése
további személyi és anyagi forrásokat köt le a hadművelet során. Számítások
szerint minden egyes bevetésre kerülő katonát további öt-hat ember fog
kiszolgálni a jövő válságreagáló műveleteiben. Továbbá, az ezekben a műveletekben
résztvevő erők sokkal költségesebbek lesznek, mint a katonai szembenállás
fegyveres erői voltak. A költségeket nemzetközi össze fogással lehet
csökkenteni, amely azt jelenti, hogy bizonyos logisztikai „szolgáltatásokat”
nem kell annyiszor megszervezni, ahány nemzet vesz részt a válságreagáló
műveletben. Ebben a kérdésben is célszerűnek látszik, ha a Szövetség, a döntéshozatali
mechanizmus, a parancsnokságok összetétele megújul.
A hadtudományi kutatások középpontjába a következő kérdések kerültek:
milyen hatással van a fegyveres erőkre, a katonákra ez a változás?;
milyen új tudati, lélektani jelenségek, erkölcsi és egyéb újszerűségek,
egyben problémák jelentkeznek ebben a folyamatban?;
51

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
milyen harceljárásokat feltételez az alegységektől a békefenntartás, a
békekikényszerítés?
Napjaink béketámogató hadműveleteit elemezve további vizsgálat tárgyát képezheti
a politikai önzetlenség, az erkölcsi feddhetetlenség, a társadalmi támogatottság
kérdése. Másképpen, az első pillanattól célszerű a válságreagáló műveletben
való részvétel valódi szándékát a Szövetséges tagállamokkal egyeztetni,
és a hazai közvélemény elé tárni. A politikai felső vezetés felelőssége
óriási, kudarc esetén (hamis indokok, váratlan tényezők, nagyobb veszteségek)
esetén már nem sok lehetőség van az utólagos magyarázatra, elveszik a közvélemény
bizalma. Olyan súlyos belpolitikai feszültség állhat elő, amely veszélyezteti
a válságreagáló művelet teljes kimenetelét. A béketámogató hadműveletek
sikeres végrehajtása érdekében a résztvevőket intenzívebben és hosszabb
időre kell felkészíteni, beleértve a fizikai és tudati felkészítést is Amennyiben
a hírszerzés és a felderítés valamennyi adata rendelkezésünkre áll a válságkörzetről,
akkor a katonákat ennek megfelelően kell felszerelni, technikai és
egyéb eszközökkel ellátni. A tervezést és a végrehajtást meg kell szabadítani
mindenféle gépiességtől, technikai egyoldalúságtól.
A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK
VÉGREHAJTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI
A fegyveres erők megváltozott feladataival kapcsolatos szakmai vita egyik
területe a békefenntartás és a békekikényszerítés közötti különbség vizsgálata,
valamint az ezekhez kapcsolódó parancsnoki munka rendje. Szakmai körökben
az a vélemény, hogy mindkettőre fel kell készíteni a résztvevőket.
Néhány megjegyzéssel csatlakozni kívánunk a szakmai vitához. A válságreagáló
műveletekkel foglalkozó dokumentumok a békekikényszerítésen a katonai
rendszabályok maradéktalan érvényesítését, a katonai műveletek végrehajtását
értik. Ennek eredményeként az agresszor lemond szándékáról vagy megfosztják
képességeitől, de ez nem minden esetben jelenti a megsemmisítést. Fontos alapelv,
hogy a műveletben végrehajtott tevékenység és a politikai célkitűzések összhangban
legyenek. A katonai erő alkalmazása biztosítsa a megkötött egyezmények
vagy a nemzetközi közösség által megfogalmazott követelmények (feltételek)
teljesítését. A békekikényszerítő műveletek fontos eleme az emberi jogok valamint
a polgári lakosság védelme. Az utóbbi évek konfliktusait elemezve, az emberi
jogok megsértése, a népirtás, az etnikai és vallási alapú tisztogatás mind gyakrabban
fordul elő. Ezért a békekikényszerítésben részt vevő katonai erő feladata
ezek megszüntetése, akár a fegyverek alkalmazásával is.
A tanulmány készítésének idején az Irakban zajló események igazolják, a békekikényszerítés,
békefenntartás kérdésének tudományos igényű, a tapasztalatokat
52

HADTUDOMÁNY
feldolgozó vizsgálatának szükségességét. A konfliktus erőszakkal történő megoldása
esetén a fegyveres erők alkalmazására kerül sor. Ez általában a szemben álló
felek közötti fegyveres küzdelem vagy az ENSZ (vagy más szervezet) felhatalmazásával,
nemzetközi erőkkel szervezett béketeremtés, békekikényszerítés. Fontosnak
tartjuk továbbá, hogy a válságreagáló műveletek tervezése előtt ― még akkor
is, ha kevés idő áll rendelkezésre ― teljes körűen, a geopolitika, geostratégia módszereinek
felhasználásával értékelni kell a válságkörzetet. Világosan meg kell fogalmazni
a békekikényszerítés célját, majd a békefenntartás feladatait.
Az iraki események indokolják a békekikényszerítés lehetséges tartalmának
vizsgálatát, különösen a fegyveres küzdelem törvényeinek összevetésével.
Mennyiben más a békekikényszerítés, mint a fegyveres küzdelem? Hogyan kell
a katonákat felkészíteni a békekikényszerítésre és a békefenntartásra? Az erő
alkalmazásának szabálya összhangban van-e a politikai és katonai célkitűzésekkel?
― típusú, illetve tartalmú kérdések vizsgálata és megválaszolása a
témával bővebben foglalkozó kutatók feladata.
A kutatásainkból levont következtetéseink alapján a békekikényszerítést a
manőverező jelleg fogja jellemezni és meghatározni. Ennek célja az ellenség
(az agresszor) összekovácsoltságának, harcképességének, vezetésének megtörése,
a kezdeményezés megszerzése és folyamatos fenntartása. Más megközelítésben
ez azt is jelenti, hogy a harccsoportok, egységek rugalmasak, gyors
felvonulási képességűek, kommunikációs és felderítési rendszerük korszerű és
kellően védett, logisztikai ellátottságuk jó kell, hogy legyen.
A válságkörzetekben folyó tevékenységi körzet nehezen behatárolható, hagyományos
értelemben nincsenek frontvonalak, a hadművelet ellenőrzését
elsősorban felderítő műholdak, repülőgépek, jól felkészített mélységi felderítő
csoportok, különleges erők hajtják végre. A tapasztalatok alapján tovább növekszik
a szárazföldi és a légi műveletek integráltságának valószínűsége.
A kialakuló válságokat, konfliktusokat szövetségi szinten, jól szervezett,
hatékony hírszerzéssel, felderítéssel lehet előre jelezni, a válságreagáló erők
számára, lehetőség szerint, maradéktalan információt szolgáltatni.
Napjaink válságreagáló műveleteinek tapasztalatait felhasználva, egy ország elleni
agresszió, erőszakos cselekmény esetén két körülménnyel célszerű számolni:
1. az állami szinten szervezett agressziók jól előkészítettek, az erők kiképzettek,
felkészítettek, felszereltségük viszonylag korszerű és elszántak a
hadműveleti feladatok teljesítésében. Ennek megfelelően célszerű az agressziót
elszenvedő ország védelmét és az ellencsapást szervezni;
2. egyes térségekben gyakoribb lesz a szélsőséges politikai, etnikai, vallási
csoportok által végrehajtott erőszakos cselekmény, amely nem jelezhető
előre. A szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus továbbra is jelen
lesz a kontinensen. Ezek a szervezetek, csoportok a legkorszerűbb kommunikációs,
informatikai eszközökkel rendelkeznek. Hálózatuk jól ki-
53

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
épített, az egész világra kiterjed, tagjaik többsége művelt, nyelveket beszélő.
Ennek alapján az ellenük való küzdelem speciális felkészültséget
igényel, és valamennyi hazai és nemzetközi, biztonsággal foglalkozó
szervezet hatékony együttműködésére van szükség.
A felsorolt jellemzők alapján a válságreagáló műveletek sikeres végrehajtásába
bevont erők lélektani felkészítése kiemelt szerepet kapott. Továbbá el kell
sajátítaniuk a civil-katonai kapcsolatok elméletét és gyakorlatát is.
A jövőben kialakulhatnak olyan válságok, konfliktusok, amikor nehéz vagy
egyszerűen lehetetlen előre jelezni az érintett felek egymáshoz és a nemzetközi
erőkhöz való viszonyát, a válság elmélyülésének körülményeit. Ha a békefenntartó
műveletet békekikényszerítéssel kell felváltani, célszerű a nemzetközi
erőket új mandátummal (felhatalmazással) „ellátni”. Erre azért van szükség,
mert nagy valószínűséggel a feladat is változni fog. Ez a körülmény gyakorlatilag
kizárja, hogy a békekikényszerítést ugyanazokkal az erőkkel hajtsuk végre,
mint a békefenntartást. Ez fordítva is igaz. A Szövetség békefenntartó erői
általában könnyűfegyverzettel vannak felszerelve, így a békekikényszerítés
feladatainak végrehajtására csak aránytalanul nagy veszteségek árán képesek.
Véleményünk szerint a békekikényszerítés a fegyveres küzdelem egyik formája,
amelynek sikeres megvívására a katonákat és a kötelékeket hagyományos
módon kell kiképezni, felkészíteni, figyelembe véve a nemzetközi öszszetételt
valamint a válságkörzet valamennyi jellemzőjét.
A felderítés valamennyi eszközének felhasználásával pontos információkkal
kell rendelkezni a békekikényszerítést lezáró békeépítés körülményeiről.
Alapvető feladat lehet ebben az esetben a biztonságos környezet megteremtése
a polgári, közigazgatási, humanitárius és más tevékenységek végrehajtásához.
Ha a nemzetközi erők életét veszély fenyegeti a válságkörzetben, nem lehet a
békeépítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, és ez fordítva is igaz. A más
kultúrát képviselő, korábban békekikényszerítési feladatokat végrehajtott katona,
a jelenlévő harci-technikai eszközök nem a béke szimbólumait testesítik
meg. Véleményünk szerint az Irakban zajló események is ezt támasztják alá.
A válságreagáló műveletekben a fegyveres erő nem a hagyományos hadviselés
szabályai szerint kerül bevetésre. Az alkalmazás módja, a felszerelés, a
harc megvívásának szabályai, az együttműködés rendje eltér a fegyveres küzdelemben
meghatározottaktól. Ha ezt a megállapítást elfogadjuk, valamint
egyetértünk a védelmi felülvizsgálatot követő célkitűzésekkel, akkor a fegyveres
erőt alkalmassá kell tenni a válságreagáló műveletek feladatainak végrehajtására.
A személyi állománynak ismernie kell az erő és az eszközök alkalmazásának
elveit ezekben a műveletekben. Ennek megfelelően célszerű végrehajtani
a felkészítést, a kiképzést, kialakítani a felszerelést, megszerezni a szükséges
képességeket.
54

BEFEJEZÉS
HADTUDOMÁNY
Mértékadó szakirodalmi megálapítások alapján, a válságok, konfliktusok még
sokáig hatással lesznek hazánk biztonságára a 21. században. A stratégiák kialakításakor,
valamint a válságkezelés, a konfliktus-megelőzés és a válságreagáló
műveletek végrehajtása során ezeket a problémákat rendszerszemléletű megközelítéssel,
ok-okozati összefüggésben és tudományos igényességgel célszerű
vizsgálni. A válságokat, konfliktusokat célszerű megelőzni, mert kezelésük csak
hosszú és költséges folyamat eredménye lehet. A megelőzés viszont csak akkor
lehetséges, ha a hírszerzés és a hadászati felderítés hatékonyan működik.
A társadalom valamennyi területén célszerűnek látszik kialakítani azokat a képességeket,
amelyek a katasztrófák megelőzésére, következményeik felszámolására
és a válságok kezelésére alkalmasak. Ehhez politikai akaratra és kormányokon
átnyúló stratégiákra van szükség. Fontos követelmény: a résztvevő erők legyenek
kiképzettek, gyorsan bevethetőek és élvezzék a közvélemény támogatását.
A válságreagáló műveletek sikeres végrehajtása iránti igény átértékelte a fegyveres
erő, a katona szerepét és kötelességét. A közvélemény figyelme nagymértékben
a katonai reformra, a védelmi ipar átalakítására, valamint a fegyveres erő és
a társadalom kapcsolatában meglévő feszültségek enyhítésére helyeződött át.
A válságreagáló műveletek végrehajtásához minden esetben szükség van a
jogi megalapozásra, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára. A jogi
megalapozás lehetőséget ad a műveletek teljes körű megtervezésére. Ez biztosítja
a polgári lakosság megóvását, a környezeti károk elkerülését és a legkisebb
veszteség elérését.
A megváltozott biztonságpolitikai feltételek, egyes régiók geopolitikai
helyzetének átalakulása, a technológia gyors fejlődése hatással van a fegyveres
küzdelem törvényeire és a megvívás módjára. A fegyveres küzdelem folyamatossá
és nagy üteművé vált. Az információ jelentősége fokozatosan növekszik
és az új technikák bevezetésével ennek megszerzése egyszerűbbé vált, ugyanakkor
bizonyos esetekben az emberi erővel megszerzett információ jelentősége
a szemben álló félről felbecsülhetetlen értékű a siker szempontjából. A megszerzett
információk csökkentik a tervezés és a döntés idejét, így a kiváltott
csapások pontosabbak és pusztítóbbak lettek.
A válságreagáló műveletek végrehajtása során a demokratikus társadalmak
érzékenyebben reagálnak a polgári és saját katonai áldozatokat illetően. Ezekben
a műveletekben átértékelődött a győzelem fogalma és tartalma. Ma
már a válságot előidéző szándék megszüntetésének elérése a legfontosabb cél,
az ártatlan lakosság megóvásával együtt. A válságreagáló műveletek tervezése
során nagy jelentőséget kapott a végső cél (end state: Az a helyzet, amelyet a
hadjárat végére el kell érni — annak befejezéséhez vagy a konfliktus kedvező
megoldásának biztosításához.) meghatározása.
55

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
Az aszimmetrikus hadviselés tervezése, megvívása nem értelmezhető a korábbi,
hagyományos hadviselés szabályai és keretei között. Ebben az esetben a
hadszíntér, a válságkörzet, a hadműveleti terület sem értelmezhető a hagyományos
elvek szerint.
A technikai eszközök, illetve a válságreagáló műveletek költsége arra
kényszeríti a résztvevő államokat, a katonai felső vezetést, hogy a katonákat
minden szempontból felkészítsék a végrehajtásra. Ezzel párhuzamosan teljes
körűen vizsgálják a műveletben való részvétel körülményeit.
Az afganisztáni és az iraki hadműveletek sajátos körülmények közötti végrehajtása
igazolta többek között a harccsoportok szerepét és alkalmazásuk
fontosságát a válságreagáló műveletekben. A harccsoportok gyorsabban felkészíthetők,
bevethetők, rugalmasabban követik a hadművelet változásait és
könnyen vezethetők. Ugyanakkor ez a következtetés csak akkor állja meg a
helyét, ha a szervezeti változások összhangban vannak az egyéni felszerelések
korszerűsítésével, különösen a túlélő képesség és a kommunikáció terén. A
harcmező látása, a harctevékenység átlátása, ismerete tovább növelheti a harccsoportok
szerepét, jelentőségét a jövőben.
A hadműveletek során a digitalizálás, az informatikai összeköttetés lehetővé
teszi a gyors tervezést, a döntést és a csapás mérését. Ezzel együtt jelentősen
csökkenni fog a parancsnoki munka időtartama, mert a parancsnokok valós idejű
helyzetképpel fognak rendelkezni, gyors az adatcsere, digitális összeköttetés valósítható
meg a pusztító eszközök mindegyikével. A hagyományos eszközöket a
forradalmian új technikai berendezések fogják kiegészíteni, és az egész válságreagáló
műveletet a különlegesen kiképzett alegységek fogják támogatni.
A harccsoportokban tevékenykedő katonákat lehetőség szerint teljes körűen
célszerű felkészíteni az aszimmetrikus hadviselés jellemzőinek ismeretére. A
tapasztalatok alapján az iraki katonák és a polgári lakosság öngyilkos akciói, a
gerilla típusú tevékenységek, a logisztikai pontok elleni támadások nehezen
kivédhetők és komoly veszteségekkel járnak. Ezért a felkészítés során kiemelt
figyelmet célszerű fordítani a katonák pszichológiai felkészítésére továbbá a
civil-katonai kapcsolatok sajátosságainak ismeretére. A felderítési adatok alapján
célszerűnek látszik kidolgozni, hogy a fegyveres harc megvívása után,
milyen körülmények között hajtható végre a békeépítés a válságövezetben. A
válságreagáló műveletek sikere szempontjából pontos adatokkal kell rendelkezni
a békeépítés körülményeiről, a politikai vezetés és a lakosság fogadókészségéről,
a meglévő ellenállás feloldásának lehetőségéről.
A harccsoportok alkalmazásának tapasztalatai meghatározhatják a jövő
harctevékenységeinek formáit, a lehetséges szervezeti kereteket, a vezetés
rendjét. Hatással lehetnek a felszerelések és fegyverzetek fejlesztésére, a csapatok,
a harccsoportok, a válságreagáló erők logisztikai ellátásának rendjére a
56

HADTUDOMÁNY
tagállamok és a szövetség határain kívül, nagy távolságra történő kombinált
szállítások körülményei között.
A közelmúlt válságreagáló műveleteiből levonható tapasztalatok alapján a
saját katonák halála és a polgári áldozatok számának alakulása a közvélemény
számára talán még fontosabb, mint a hadművelet sikere. A katonák valamint a
lakosság biztonságának magas szintű megteremtése viszont azzal járhat együtt,
hogy a válságreagáló műveletek hatékonysága katonai szempontból csökken, a
végrehajtás elhúzódik, és a költségek gyors ütemben emelkednek. Ez azzal is
járhat, hogy csökken a közvélemény támogatása. Az ellentmondás feloldása a
politika számára nem egyszerű feladat, mert a válságreagáló műveletek parancsnokai,
a saját katonák életének megóvása mellett a lehető leggyorsabban
kívánják teljesíteni a küldetést. Ezen ellentmondás feloldását segíti elő a felderítő
intézmények hatékony működése, a megbízható felderítési adatok, a politikusok
és a katonai parancsnokok időbeni tájékoztatása.
Az új kihívások és kockázatok a válságreagáló műveletek melyik fajtájával
és milyen formában kezelhetők? A jelenlegi biztonsági szervezetek alkalmasak-e
erre a feladatra vagy új szervezet létrehozására van szükség? A tanulmány
elkészítése során szerzett tapasztalatunk, a teljesség igénye nélkül a következőkben
foglalható össze:
A válságok kezelése, a terrorizmus elleni harc, a válságreagáló műveletek
sikeres végrehajtása hosszabb távon megalapozott együttműködést feltételez
az országok között, amely nem tartalmazza a pillanatnyi politikai, gazdasági és
más érdekeket.
Bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok, de egyetlen más ország sem
képes önállóan válságreagáló műveletek végrehajtására, a technikai feltételek
megléte mellett is szükség van a nemzetközi közvélemény támogatására.
Széles körű elemzést igényel az európai államok megosztottságának kérdése
a transzatlanti kapcsolatban, állásfoglalásuk a válságreagáló műveletek végrehajtásával
összefüggésben. Ebben az esetben is célszerű az ok-okozati összefüggések
mélyebb feltárása, a hasznosítható következtetések levonása.
A válságreagáló műveletek sikerének három fontos feltétele fogalmazható
meg napjainkban. Először: a gyors és a körülményekhez képest pontos terv a
végrehajtáshoz a felhatalmazással egyidőben. Másodszor: a tervnek tartalmaznia
kell, hogy milyen politikai, gazdasági berendezkedés lesz a válságkörzetben a
műveletek végrehajtása után. Harmadszor: az államok többsége és a biztonsági
szervezetek támogatásának megléte a válságreagáló műveletek végrehajtásához.
A válságreagáló műveleteket el kell választani a feladat végrehajtása szempontjából
a békefenntartástól illetve a békeépítéstől, és ha megoldható, akkor a
végrehajtó állományt is cserélni kell a feladat előtt. Másképpen, a katonai erő
alkalmazásával végrehajtott válságreagáló művelet jellemzői nem azonosak a
béketámogató műveletekkel. A két feladatot el kell választani egymástól a
57

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
katonák felkészítése szempontjából is. A tapasztalatok alapján a válságreagáló
műveletek sikeres végrehajtásához szükség van a jól értelmezhető felhatalmazásra,
a világos politikai és katonai célkitűzésekre, képességekkel rendelkező,
megfelelően felkészült polgári, rendvédelmi, közigazgatási és katonai erőkre.
Reményeink szerint a kutatómunka végén bizonyítottuk, hogy a geopolitika,
a geostratégia, mint vizsgálati módszer nem tud a válságreagáló műveletekkel
kapcsolatos valamennyi kérdésre választ adni, de a szerzőket segítette a
jelzett probléma más módszerrel történő (a korábban megszokottól eltérő)
vizsgálatában és teljes körű megközelítésében. Más szóval, következtetéseink
levonásához a vizsgálatokat más-más eszköz bevonásával hajtottuk végre.
A válságkezelő műveletek vizsgálatához bizonyos mennyiségű és aránylag
pontos információra van szükség, amely általában csak kitartó és alapos kutatómunkával
gyűjthető össze. A kutatás során számos alkalommal találtuk magunkat
szembe az érdekek összeütközésével a válságkörzetekben, vagy azok
erőszakos (katonai) érvényesítésével. Ezekben az esetekben nem elegendő a
megszerezhető információk tételes felsorolása. Szükség van azok ütköztetésére,
és fel kell tárni az ok-okozati összefüggéseket a válság teljes körű megismeréséhez.
A geopolitikának és a geostratégiának, mint vizsgálati módszernek
az alkalmazása, tapasztalatunk szerint, megnövelte a kutatás eredményességét.
Elősegítette a kihívások és kockázatok, a válságok és konfliktusok összefüggéseinek
megértését.
A szerzők következtetéseinek megerősítésére, általánossá tételére további,
tudományos igényű kutatásokra van szükség.
FELHASZNÁLT IRODALOM
AJP–01 (B) Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína, STANAG 2437.
Biztonságpolitika. Szerk.: GAZDAG FERENC. Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal, Budapest, 2001.
CLAUSEWITZ, CARL VON: A háborúról. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1961–1962.
C-M 2001/63, NATO Crisis Response System Policy Guidelines.
FM 101–5-1 Operational Terms and Symbols, 1985.
FÜLÖP IMRE: A biztonságot veszélyeztető tényezők. In.: Biztonságpolitika. Szerk.: Gazdag Ferenc.
Stratégiai év Védelmi Kutatóintézet, Budapest, 1997.
Katonai Kislexikon. Budapest, 2001.
Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína tervezet, 2002.
MURINKÓ ATTILA: A katonák különleges helyzetekre történő hazai felkészítésének tudományos
alapozása. ZMNE, Hadtudományi Doktori Iskola, Budapest 2004.
NAGY MIKLÓS MIHÁLY: Geográfia és hadelmélet. Földrajzi Értesítő, 2002. LI. évf., 1–2. füzet.
A NATO a XXI. században. NATO Office of Information and Press.
NATO Crisis Response System — IMSWM–155-3.
NATO Tükör, 1999 tél.
Prague Summit Declaration. NATO Press Release, 2002/127.
A válságreagáló műveletek elmélete és gyakorlata a XXI. században. Egyetemi jegyzet, ZMNE,
Budapest, 2004.
58

A katonai műveletek felosztása
(Szerkesztette: dr. Deák János–dr. Szternák György)
HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK
1. GLOBÁLIS
A) Légi-kozmikus (támadó, védő — egységes)
B) Több hadszíntéri
a) szárazföldi
b) tengeri összhaderőnemi műveletek
c) légi önálló
d) különleges önálló
2. HADSZÍNTÉRI
a) szárazföldi
b) tengeri összhaderőnemi
c) légi önálló műveletek
d) különleges önálló
e) rakéta önálló
3. REGIONÁLIS
a) szárazföldi
b) tengeri összhaderőnemi
c) légi önálló műveletek
d) különleges önálló
e) rakéta önálló
4. LOKÁLIS
a) szárazföldi
b) tengeri összhaderőnemi
c) légi önálló műveletek
d) különleges önálló
HADTUDOMÁNY
1. sz. melléklet
59

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK
1. Az ENSZ felosztása alapján (válságkezelés, konfliktus-megelőzés):
a) békefenntartás;
b) békekikényszerítés;
c) béketeremtés;
d) békeépítés;
e) humanitárius segítségnyújtás.
2. A NATO felosztása alapján (válságkezelés, konfliktus-megelőzés):
béketámogató műveletek — válságreagáló műveletek
a) humanitárius műveletek;
b) katasztrófák következményeinek felszámolása;
c) kutatás–mentés;
d) nem harci jellegű kiürítés;
e) terrorizmus elleni harc;
f) légtérellenőrzés;
g) felderítő műveletek;
h) információs műveletek;
i) pszichológiai műveletek;
j) katonai segítség, támogatás civil hatóságoknak;
k) szankciók érvényesítésének támogatása.
60

Katonai kultúrák
(Szerkesztette: dr. Deák János–dr. Szternák György)
A) Alapokmányok:
nemzeti biztonsági stratégia;
nemzeti katonai stratégia
(védelmi stratégia);
doktrínák és utasítások.
B) Fegyveres küzdelem felosztása:
háború;
hadjárat;
hadművelet;
harc;
összecsapás;
tűzpárbaj.
A) Alapokmányok:
katonai doktrína;
nemzeti biztonsági koncepció;
nemzeti katonai doktrína;
utasítások, szabályzatok.
B) Fegyveres küzdelem felosztása,
a háborús műveletek:
stratégiai (hadászati) műveletek;
hadműveletek;
harci műveletek;
háború, hadjárat, hadművelet,
harctevékenység;
nagy kiterjedésű;
regionális;
lokális.
1. NYUGATI KATONAI KULTÚRA
C) A fegyveres küzdelem
szintjei, színterei:
stratégiai (hadászati);
hadműveleti;
harcászati;
2. KELETI KATONAI KULTÚRA
HADTUDOMÁNY
2. sz. melléklet
felelősségi terület, háborús térség,
hadszíntér, harctevékenységi-,
különleges harctevékenységi körzet.
D) Hadtudományi rendszerezés:
hadtudomány:
stratégia;
taktika;
hadműveleti művészet.
C) A fegyveres küzdelem
szintjei, színterei:
hadászati;
hadműveleti;
harcászati;
felelősségi hadszínterek, hadműveletek
területei, harctér,
D) Hadtudományi rendszerezés:
hadtudomány:
hadművészet:
hadászat;
hadműveleti művészet;
harcászat.
61

N
62
EMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
Béketámogató műveletek
(Szerkesztette: Bence Balázs)
A válság, konfliktus nagysága
(károk, veszteségek)
Válságok, konfliktusok
Stabilitás
Figyelés,
ellenőrzés,
elemzés
1. szakasz
Konfliktusmegelőzés
3. sz. melléklet
(Forrás: Crisis Management in
NATO’s Strategy. 2003.05.16.; 1-B1-1..o., Nyt. szám: 80-
2/49/2003/NATO)
A NATO erők felvonulása, települése,
tevékenysége az Észak-Atlanti Tanács
és a parancsnokságok tervei alapján
Segítségnyújtás veszélyhelyzetben
Figyelés, ellenőrzés, elemzés, tervező
tevékenységek, a tervek pontosítása,
segítségnyújtás a lakosságnak
Béketeremtés, békekikényszerítés,
támogató tevékenységek
A béketámogató műveletekben
résztvevő főerők teljes kivonása
a válságövezetből
Békefenntartás
A többnemzetiségű különleges egységek
kivonása a válságkörzetből
2. szakasz 3. szakasz 4. szakasz
Békefenntartás,
békeépítés
A béke, a biztonság és a
stabilitás visszaállítása
A válság, konfliktus
utáni politikai,
gazdasági, közigazgatási
és más
helyreállítás

A NATO válságkezelési folyamatának lépései
(Szerkesztette: Bence Balázs)
1. Fázis:
Előjelek és
igyelmeztetések
2. Fázis:
Értékelés
3. Fázis:
válaszlehetőségek
(tartalmazza az SMA*, egyéb
NATO bizottságok és
a NID** tervezeteit)
4. Fejezet:
Tervezés és
végrehajtás
5. Fejezet:
A stabilitás
megteremtése
HADTUDOMÁNY
4. sz. melléklet
Politikai-katonai
elemzés-értékelés
folyamata
* SMA — Strategic Military Assessment – Katonai stratégiai értékelés.
** NID — NAC Initiating Directive — Az Észak-Atlanti Tanács kezdeményezési direktíva.
(Forrás: Crisis Management in NATO’s Strategy; 2003.05.16.; 1-8, 1-9. o. Nyt. szám: 80-
2/49/2003/NATO)
63

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
64
Katonai segítségnyújtás civil vészhelyzetekben
(Szerkesztette: Bence Balázs)
NATO vagy NATO
vezette művelet
keretein belül
Az Észak-Atlanti
Tanács egyetértése
nélküli 5. cikkelyen
kívül eső válságreagáló
művelet
(Pl. Albánia 1999)
MC 327/2
Nem 5. cikkely alá
tartozó válságreagáló
művelet tervezése és
levezetése (Pl. AFOR)
Béketámogató
műveletek
Terrorista támadás*, természeti
vagy ipari veszélyhelyzet,
humanitárius katasztrófa
következményei
NATO erők telepítve
vagy telepítés alatt
(Pl. Koszovó)
MC 411/1
Civil-katonai
kooperáció
komplex politikai
vészhelyzetekben
(Pl. KFOR)
Béketámogató
műveletek
5. sz. melléklet
NATO katonai
művelethez
nem kapcsolható
MC 343/1
VEZÉRELVEK:
1. Segítségnyújtás
polgári veszélyhelyzetben.
2. Euro-Atlanti Partnerségi
Tanács tagállamának vagy
illetékes nemzetközi
szervezet kérésére
katonai segítségnyújtás.
(MC megvitatás,
NAC döntés)
3. NATO nemzetközi
tevékenysége,
nemzeti hatáskörökkel.
4. NATO segítségnyújtás
NATO vagy
NATO irányítású
katonai eszközökkel.
* A terrortámadás nem szükségszerűen 5. cikkelyen kívüli esemény.
MC 327/2 — Katonai Eljárások az 5. cikkelyen kívül eső Válságreagáló Műveletekhez, 2001. 08. 29.
MC 343/1 — NATO Katonai Segítségnyújtás Nemzetközi Katasztrófák Következményeinek
Felszámolásához (IDRO), 2002. 04. 09.
MC 411/1 — NATO Katonai Eljárások a Civil-Katonai Együttműködésben (CIMIC), 2002.07.06.
(Forrás: Crisis Management in NATO’s Strategy; 2003.05.16.; 1-B-2.o. Nyt. szám: 80-2/49/
2003/NATO)