Dr. Furján Attila

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
DR. FURJÁN ATTILA alezredes
HARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS
IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS)
A korszerű hadseregek működéséhez elengedhetetlenül szükséges olyan harcászati-hadműveleti
számítógépes információs rendszer alkalmazása, mely a
vezetés és irányítás bonyolult folyamatát támogatja, és bizonyos elemeit automatizálja.
Ez a támogatás és automatizálás ki kell, hogy terjedjen a tervezés, a
végrehajtás, a vezetés és az ellenőrzés valamennyi szintjére. Egy ilyen rendszerrel
szembeni alapelvárás, hogy képes legyen biztosítani a csapatok erőinek
egymással, valamint a NATO szövetséges csapataival való együttműködés
képességét is.
A műveleti vezetést minden esetben a műveleti területen, felelősségi körzetben
olyan vezetési elemekkel kell megvalósítani, amelyek közvetlen ráhatással
vannak a műveleti- illetve harctevékenységre, képesek a helyzetben
beállt változásokat követni, azokra gyorsan és operatívan reagálni, és a művelet,
harctevékenység támogatása érdekében képesek a helyzet ismeretében
kellő időben, a szükséges erőket, eszközöket rendelkezésre bocsátani. Ezeknek
a követelményeknek a tábori vezetési rendszerek felelnek meg.
Figyelembe véve a vezetéssel, kiemelten a szárazföldi kötelékek vezetésével
szemben támasztott követelményeket — az automatizált vezetés vonatkozásában
— az elkövetkezendő évek szárazföldi haderőnemének nélkülözhetetlen rendszere,
eleme kell, hogy legyen egy műveleti, harcászati tervezést, vezetést támogató
információs rendszer, amely háborús és nem háborús műveletekben egyaránt
alkalmazható. Egy ilyen rendszer lehet a hazai viszonyok között fejlesztett
„Harcászati-Hadműveleti Vezetési és irányítási Információs Rendszer”1.
A „Harcászati-Hadműveleti Vezetési és Irányítási Információs Rendszer”
olyan alrendszerekkel rendelkezik, amelyek a szárazföldi haderő, dandár, zászlóalj
és század szinten képes lefedni, biztosítani és kiszolgálni, összegezve
támogatni a tervezés és vezetés során a harcoló (manőver), harci támogató és
harci kiszolgáló támogató egységek, alegységek által működtetett harctéri
rendszereket.
A „TOPCCIS” olyan összetett vezetési rendszer, amely az alkalmazói
szoftverből, a hardver elemekből és az információáramlást biztosító ipari technikai
egységből áll.
1 Tactical Operational Command and Control Infomation System — TOPCCIS.
24

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
A fejlesztők együttesen konzorciumként első alkalommal vettek részt a „Bakonyi
csapás–2003” gyakorlaton és a további fejlesztést is együtt kívánják folytatni.
A „TOPCCIS” RENDSZER ELEMEI:Alkalmazói szoftver.
Fejlesztők:
— ZMNE Műveleti Támogató Tanszék — tüzér szakirány;
— kijelölt szoftverfejlesztő csoport.
Információáramlás ipari-technikai háttere.
Fejlesztők:
— Albacomp Számítástechnikai RT, Videoton RT.
A HAZAI SZÁMÍTÓGÉPES HARCÁSZATI VEZETÉSI RENDSZER SZOFTVERÉNEK KI-
DOLGOZÓI:
dr. Furján Attila alezredes, egyetemi docens, ZMNE Műveleti Támogató
Tanszék;
kijelölt szoftverfejlesztő csoport.
A szoftver alkalmazása, illetve bemutatása:
Hazai viszonylatban:
— ZMNE-en szervezett tudományos konferenciákon, szakmai bemutatókon;
— csapatok szaktisztjei részére;
— ELEKTRON–2000. gyakorlaton a hadtest fő harcállásponton belül, a
harcvezetési központban — működés közben;
— Delta–2001. gyakorlaton a hadtest fő harcállásponton belül, a harcvezetési
központban — működés közben;
— 2004-től a ZMNE — HTK — Műveleti Támogató Tanszéken az oktatásban;
— Bakonyi csapás–2003. gyakorlaton — a szárazföldi parancsnokság
mozgó vezetési pontján (SZFP MVP), a dandár (dd.)-, zászlóalj (z).
vezetési pontokon, a Szimulációs Központban — működés közben;
— 2004. június — ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (KL HTK)
záró gyakorlat;
— 2005. január — MH 86 Szolnok Helikopter Ezred;
— 2005. január — BM Védelmi Hivatal, HM Védelmi Hivatal;
Nemzetközi viszonylatban:
— 2001. áprilisában bemutató a NATO felderítő munkacsoport ülésén
(Budapest);
— 2001. C+D nemzetközi fegyverzeti kiállítás;
— 2002. AFCEA, NATO tagországok katonai hardver és szoftver bemutatója;
— 2003. C+D nemzetközi fegyverzeti kiállítás;
— 2005. január — NATO katonai küldöttség előtt a ZMNE-en.
25

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
A SZÁMÍTÓGÉPES HARCÁSZATI VEZETÉSI ÉS
INFORMÁCIÓS RENDSZER RENDELTETÉSE
Század-, zászlóalj-, dandár- és szárazföldi haderő szinten a harctevékenység (hadművelet)
tervezése és vezetése, a felderítő erők és eszközök harci alkalmazásának
tervezése. A felderítés vezetése, a felderítő alegységektől származó felderítési információk
(adatok) továbbítása a vezetési pontokhoz, azok gyűjtése, elemzése,
feldolgozása és rendszerezése. A célok elosztása és továbbítása a tűztámogatásban
résztvevő erők részére, számítógépes hálózaton, vagy harcászati rádión keresztül,
formalizált üzenetek segítségével. A tűztámogatás folyamatos tervezése a harctevékenység
előkészítése és végrehajtása során. Ezt mutatja be az 1. sz. ábra.
A fenti rendeltetés megvalósítását a harcvezető rendszer kidolgozott szoftver
elemei biztosítják, amelyek a következők:
felderítő adatfeldolgozó és vezetési alrendszer;
összfegyvernemi alrendszer;
tűztámogató (tüzérségi tűztámogató) alrendszer.
1. sz. ábra. A számítógépes harcászati vezetési rendszer alkalmazása
A rendszer alkalmazható század-, zászlóalj-, dandár-, szárazföldi haderő (hadtest)
szinten a figyelő harcállásponton, illetve a harcálláspontokon működő harcvezetési
központokban a felderítő-adatfeldolgozó és vezetési pont, a tűztámogató, a folyó
26

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
tevékenység irányító részleg és a hadművelet tervező részleg munkahelyének
kialakítására. Továbbá a felderítő erők és felderítési adatok, a tűztámogató erők és
a céladatok, a tűztervezés, valamint a tervezett harcászati helyzet és a folyó harctevékenység
digitális térképen és ortofotón történő megjelenítésére.
A rendszer segítségével lehetséges a felderítő erők és eszközök harcászati
alkalmazásának megtervezése a felderítő képesség és láthatóság-vizsgálat követelményeinek
figyelembevételével, valamint a tűztámogatásban résztvevő
tüzéralegységek harcászati alkalmazásának megtervezése, a tüzéralegységek
maximális hatótávolságának megjelenítése digitális térképen. A program képes
egyedi és csoportos, valamint álló és mozgó célok adatainak fogadására, feldolgozására
és digitális térképen történő megjelenítésére.
A cél feldolgozása a beérkezéstől számított 5-7 másodpercen belül megtörténik.
Az értékelt célokat a program a NATO követelmények szerint csoportosítja
és listázza, s azok kinyomtathatók. A célok rendszerének kialakítása a
NATO szabványnak megfelelően történt. A célok elosztása a tűztámogatásban
résztvevő erők között mind a harctevékenység megszervezése, mind a harctevékenység
vezetése folyamán biztosítva van.
A rendszer segítségével szakszerűen végrehajtható az összfegyvernemi
(manőver) erők harctevékenységének megtervezése és NATO egyezményes
jelek szerinti megjelenítése, digitális térképen és ortofotón. A vezetési rendszer
szöveges és térképi információ továbbküldésére, vételére és feldolgozására is
alkalmas. Ezen kívül a beállított hadműveleti idők között lehetséges a harcászati
térképi és szöveges információk folyamatos lejátszása (megjelenítése).
2. sz. ábra. A „TOPCCIS” rendszer alapadatainak biztosítása
27

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
A harcászati vezetési és információs rendszer alapprogramjai és térinformatikai
adatbázisai a következők:
ArcView 3.2 + Spatial Analyst bővítmény;
Delphi5;
MapObjects 2.0;
MS SQL 2000 adatbáziskezelő;
MH Térképészeti Szolgálat Kht. által biztosított térinformatikai
adatbázisok:
— DTED Level2 domborzati modell;
— JOG (Air&Ground), GEOTIFF-ek;
— Vektoros adatbázis;
— Topográfiai GEOTIFF-ek.
A vezetési rendszerek fejlesztésénél mindig nagy gondot jelentett az objektumok
térben történő elhelyezése, ennek informatikai ábrázolása. A hagyományos
adatbázisok kiegészítéseként megjelent grafikus adatbázisok és a térinformatikai
eszközök megváltoztatták ezt a helyzetet. Ma már a digitális térképalap
és domborzati modell hatékony eszköze lett és alapját képezi a vezetési
rendszereknek. Az általunk felhasznált digitális térképalap a DTA50 és
domborzati modell DDM50 az MH Térképészeti Kht. terméke. (3. sz. ábra)
3. sz. ábra. A Magyar Köztársaság térinformatikai adatbázissal való lefedettsége
A számítógépes vezetési rendszer üzemeltetése érdekében rendszerbe állítandó
eszközöknek az MH informatikai rendszeréhez jól illeszthető, jó minőségű,
28

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
hosszú távon alkalmazható és rugalmasan bővíthető számítógépeknek és
szoftvereknek kell lenniük. Mind a hardver, mind pedig a szoftver elemeknek
illeszkedniük kell az alkalmazó katonai szervezet informatikai rendszeréhez.
Meglévő korszerű lokális hálózat esetén annak új szegmensét alkotják, a hálózat
esetleges hiánya esetén pedig annak kiinduló alapját képezhetik.
A vezetési rendszer alkalmazásának helyétől függően lehet, illetve kell az
információs rendszert üzemeltetni normál — a kereskedelemben kapható számítógépeken
— vagy terepi kivitelű speciális számítógépeken.
Javasolt hardver konfiguráció:
Pentium4 3 GHz processzor;
1 GB (1024 MB) memória;
80 GB merevlemez;
128 MB memóriával rendelkező videókártya OpenGl, támogatással;
hálózati kártya;
Windows 2000 vagy Windows XP operációs rendszer;
Az MS SQL2000 Server futtatására a fenti számítógép konfiguráció megfelel
(2 GB-ra bővítet memóriával és még egy 80 GB merevlemez beépítésével),
vagy egy különálló szerver-számítógép szolgál az adatbázis szerver futtatására.
AZ ÖSSZFEGYVERNEMI FUNKCIONÁLIS
ALRENDSZER RENDELTETÉSE
A számítógépes harcászati vezetési és információs rendszer részeként (elemeként)
a harci (manőver) egységek, alegységek, műveleti, harcászati felépítés
elemei, a harcrendi elemek, alegységek, erők, eszközök harcászati alkalmazásának
tervezése a képesség, az alkalmazási szabványok (STANAG-k, doktrínák)
és láthatóság- vizsgálat követelményeinek figyelembevételével és digitális
térképen, ortofotón történő megjelenítése. A műveletek, harctevékenységek
vezetésének, a helyzet, a harcérték nyilvántartásának, a hadműveleti, illetve
más jelentések összeállításának, továbbításának támogatása.
A rendszer a műveleti, harcászati helyzet pontos nyilvántartásával, megjelenítésével
támogatja a vezetési szintek vezetési pontjain (elemein) kialakított
napi munkarendnek (DAILY RYTHM) megfelelő tájékoztatók, váltások közötti
átadás- átvételek, különböző értekezletek, illetve a tervezési folyamatban
a harchelyzetek értékelésének előkészítését, végrehajtását. Biztosítja a műveletek,
harctevékenységek vezetése közbeni tervezési folyamat végrehajtását, a
döntések előkészítését, az úgynevezett dinamikai elhatározások meghozatalát.
Ezeken kívül a rendszer még a következő feladatok végrehajtására alkalmas:
alkalmazható mind harcászati, mind hadműveleti helyzetben, valamint
válságkezelésben egyaránt;
29

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
a NATO STANAG előírások figyelembevételével a manővererők alkalmazásának
tervezésére;
különböző harcászati elemek digitális térképen, a NATO egyezményes
jelekkel és szimbólumokkal (APP–6A szerint, körletek, támpontok, fázisvonalak
stb.) történő megjelenítésére;
a harctevékenység folyamán a peremvonal változásának digitális térképen
történő követésére;
bármilyen harcrendi elem (pl. körletek, támpontok) változásoknak megfelelő
módosítására;
manőver erők harctevékenységi fajtáinak (támadás, védelem) tervezése
és folyó harctevékenységének vezetésére;
más vezetési pontokról, munkaállomásokról érkező információk azonnali
jelzésére;
más vezetési pontokról érkezett feldolgozott és fel nem dolgozott
információk megjelenítésére és törlésére;
a harcászati és hadműveleti szintek közötti információ áramoltatására,
feldolgozására és digitális térképen történő szakszerű megjelenítésére;
az alegységek menetének, manőverének mozgásainak kezelésére digitális
térképi felületen, menet és manőver számvetések végrehajtására;
bármilyen szöveges információ (parancsok, harcintézkedések) küldésére,
fogadására;
megoldott gyakorlatok (műveletek) egészének és részeinek mentésére,
tárolására;
új gyakorlatok nyitására;
A „TOPCCIS” főbb képességei:
A „TOPCCIS” rendszer képes a szárazföldi haderőnem harcoló (manőver),
harci támogató és harci kiszolgáló támogató egységei, alegységei alkalmazása
tervezésének támogatására. A kidolgozott műveleti, alkalmazási tervek végrehajthatóságának
modellezésére.
A „TOPCCIS” alkalmazási területei:
A harctervező és vezető alrendszer alkalmazható a szárazföldi haderőnem
haderő, dandár (ezred, önálló zászlóalj), kötelékben lévő zászlóalj (osztály) és
század (üteg) szinten a vezetési pontokon (harcálláspontokon), kiemelten az
azokon belül kialakított műveleti, harcvezetési központokban.
A rendszer biztosítja a vezetési szinteknek megfelelően telepített, különböző
rendeltetésű vezetési pontok, vezetési elemek (harcálláspontok) összekapcsolását,
a munkahelyek, munkacsoportok, részlegek közötti folyamatos kapcsolattartást.
A „TOPCCIS” alkalmazásának vezetési szintjei:
A Harcászati Vezetési és Információs Rendszer a szárazföldi haderőnem
haderőnemi vezető szerve szintjétől a kötelékben lévő század (üteg) szintig
átfogja a vezetési szinteket. Így biztosítja a tervezés, vezetés egységének meg-
30

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
valósítását a haderőnem legmagasabb szintű vezetési elemétől az önálló végrehajtó
elemekkel és parancsnoksággal rendelkező legalacsonyabb szintig.
4. sz. ábra. A „TOPCCIS” számítógépes hálózati rendszere a
Szárazföldi Haderő Mozgó Vezetési Pont Harcvezetési Központban
5. sz. ábra. A „TOPCCIS” működés közben a dandár fő harcállásponton
a „Bakonyi csapás–2003” gyakorlaton
31

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
32
6. sz. ábra. A „TOPCCIS” működtetése a század vezetési pontban (BTR),
a „Bakonyi csapás–2003” gyakorlaton
7. sz. ábra. A „TOPCCIS” működtetése a század vezetési pontban (BTR),
a „Bakonyi csapás–2003” gyakorlaton

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
HARCI TÁMOGATÓ ALRENDSZEREK —
FELDERÍTŐ FUNKCIONÁLIS ALRENDSZER
A felderítő funkcionális alrendszer rendeltetése
A felderítő- adatfeldolgozó alrendszer a műveletek, harctevékenységek, a harcoló
(manőver), harci támogató, harci kiszolgáló támogató egységek, alegységek
alkalmazásának időszakában biztosítja a felderítési feladatok tervezését,
elosztását, a harcfeladatok meghatározását, a várható ellenség, nem baráti erők
stb. adatbázisainak létrehozását, a felderítő szervek, elemek csoportosításának,
telepítésének és tevékenységi rendjének megtervezését. Mindezen feladatok
támogatásával biztosítja a műveletek, harcok vezetéséhez szükséges tervek,
parancsok, intézkedések, vázlatok, okmányok, nyilvántartások szakmai kidolgozását,
előkészítését.
Az alrendszer lehetővé teszi az egységes felderítő rendszer különböző (csapat
felderítő, mélységi felderítő, tüzér, műszaki, vegyivédelmi stb.) elemei
által szerzett, jelentett adatok, információk gyűjtését, pontos rögzítését a műveleti,
harci feldolgozását a különböző okmányokban, vázlatokon, digitális
térképen. A műveletek, harcok előkészítése során előállított adatbázisok, tervek
alapján rendszerezi az információkat, lehetővé teszi azoknak a vezetési
pontok különböző munkacsoportok, részlegek részére történő biztosítását.
Az alrendszer támogatja és biztosítja a „Felderítési Napló ” kidolgozását és
folyamatos karbantartását mind nyomtatott, mind digitális formátumban.
A felderítő funkcionális alrendszer
képessége és alkalmazhatósága
alkalmazható harcászati és hadműveleti helyzetben és válságkezelésben
egyaránt;
kezeléséhez szakismeretek és középfokú számítógépes felhasználói ismeret
szükséges;
figyelembe veszi a NATO STANAG előírásait a felderítési információk
feldolgozása során;
alapfelületként a Térképészeti Szolgálat által előállított DTA-50 digitális
térképi felületet és digitális domborzati modellt alkalmazza;
a digitális térképen megoldott különböző méretarányok, valamint a Gauss
Krüger, illetve az UTM hálózat beállításának lehetősége;
a NATO-ban alkalmazott MGRS koordináták és Gauss Krüger koordináták
egyaránt bevihetők és levehetők a digitális térképről;
a koordináta átszámítás az UTM vetületi rendszerből a Gauss Krüger vetületi
rendszerbe és vissza teljesen megoldott;
33

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
távolságmérések a digitális térképen megoldottak;
magassági adatok levétele (digitális domborzati modell segítségével) megoldott;
alapfelületként raszteres (szkennelt) térkép alkalmazható;
alapfelületként digitális ortofoto alkalmazható;
álló és mozgó célfelderítési adatok beviteli lehetősége, felderítési adatok
gyűjtése és feldolgozása, megjelenítése digitális térképen NATO egyezményes
jelekkel (APP-6A szerint) megoldott;
a felderítő információ értékének meghatározása a NATO STANAG szerint
biztosított;
a digitális térképen elhelyezett felderített cél szimbólumán keresztül, a
felderítési információk lehívási lehetősége biztosított;
a felderítő erők és eszközök állásainak, pontjainak tervezése digitális térképen
megoldott;
a felderítő állásokból, pontokból a felderítő képességek és a láthatóság
megjelenítése és vizsgálata kidolgozott;
valamennyi felderítő forrás felderítő képességének és összláthatóságának a
vizsgálata lehetséges;
a célzónák digitális térképen történő megjelenítése megoldott (A, B1, B2,
C, D zónák);
a felderített célok csoportosítása fontosság szerint, listák készítése a felderített
célokról nyomtatási lehetőséggel biztosított;
felderítő erők és eszközök manőverének, menetének, mozgásának kezelése,
manőver számvetések elvégzése és megjelenítése kidolgozott.
A tűztámogató alrendszer alkalmazása, képessége
A modern hadviselés korában döntő tényező hogy a harcmezőn, a megfelelő
információ kellő időben eljusson a megfelelő vezetési szervezethez.
A tüzérség harcképességét és hatékony alkalmazását nagyban befolyásolja a
vezetési rendszer korszerűsége, a harcászati információáramlás kezelése, az adatok
feldolgozása, térképen történő megjelenítése és a döntéselőkészítés segítése.
A tűztámogató alrendszer alkalmazásának és képességének jellemzői:
alkalmazható harcászati és hadműveleti helyzetben, valamint válságkezelés
folyamán;
kezeléséhez szakmai és a középfokú számítógép felhasználói ismeret
szükséges;
a szakfegyvernemi szimbólumok a NATO követelményei szerint jelennek
meg a digitális térképen;
lehetséges digitális térképen a TÁS körletek, váltó tüzelőállások, tervezése;
34

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
a program képes a tüzér alegységek maximális hatótávolságát megjeleníteni
digitális térképen;
a számítógépes rendszerrel lehetséges a menet és manőverek tervezése,
számvetések végrehajtása, mozgások megjelenítése digitális térképen;
a célok tervezése megoldott.
kidolgozott a tervezett és felderített álló és mozgó célok megjelenítési
lehetősége digitális térképen, valamint azok elosztása a tűztámogatásban
résztvevő tüzéralegységek között;
a program segítségével lehetséges a cél felderítésére és tűzmegfigyelésre
képes felderítőforrás kiválasztása, a felderítő képesség és a láthatóság
megjelenítése;
a program elkészíti a tűzcsapás mátrixot, ami kinyomtatható.
Célkitűzés a fejlesztés és alkalmazás területén:
a harcvezető rendszer jelenlegi elemeinek továbbfejlesztése;
a harcvezető rendszer összekapcsolása az „ÁRPÁD” tűzvezető rendszerrel;
a harcvezető rendszer összekapcsolása a „GPS” rendszerrel;
a harcvezető rendszer kibővítése új elemek kifejlesztésével (műszaki,
vegyivédelmi, légvédelmi, légi támogató, EHC, logisztika, METEO) és
a rendszerhez illesztésével;
csapatpróba hardver feltételeinek megteremtése, és csapatpróba végrehajtására
a már elkészült számítógépes harcvezetési elemekkel;
a felderítési perifériák bekapcsolásának megoldása híradó eszközök
rendszeresítésével.
A XXI. század műveleteinek tervezése és vezetése a korszerű „Számítógépes
Harcászati Vezetési és Információs Rendszerek” segítségével valósulhat csak
meg. A fejlett országok haderejében is fontos helyet foglal el a számítógépes
vezetési rendszerek fejlesztése, tesztelése, alkalmazása háborús és nem háborús
műveletekben. A harcászati helyzet térinformatikai alapokon történő tervezése
és vezetése, a térképi és szöveges információk gyors továbbküldése és
feldolgozása, a célfelderítési adatok szakszerű és időbeni feldolgozása, a célok
fontosságuk szerinti besorolása és elosztása a tűztámogatás meglévő forrásai
között, a tűzkérés időbeni továbbjuttatása és biztosítása csak számítógépes
rendszer segítségével biztosítható megalapozottan és megbízhatóan.
A „TOPCCIS”-ral végrehajtott eddigi gyakorlatok tapasztalatai biztatóak és
bizonyítják, hogy a hagyományos tervezés és a folyó harctevékenység vezetése
mellett a számítógépes harcászati vezetés gyorsabb és megbízhatóbb információkat
képes adni a parancsnokság és a törzs számára. A hagyományos
híradó forgalmazás és a harcászati vezetési és információs rendszeren keresztül
folyó információáramlás jól kiegészítik, megerősítik egymást, megbízhatóbbá
teszik a vezetést.
35

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
8. sz. ábra. A „Bakonyi csapás-2003” gyakorlaton telepített
„TOPCCIS” rendszer információ áramlásának rendje
A Magyar Honvédségnél az oktatáson kívül minél előbb szükséges a külföldi
missziókra tervezett kötelékeket is felkészíteni a vezetési rendszer használatára,
és el kell látni az alkalmazásra tervezett alegységeket a szükséges mennyiségű
és minőségű munkaállomásokkal rendelkező „TOPCCIS” rendszerrel.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Az 1. gyaloghadosztály tűztámogatási kézikönyve. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs
Munkacsoport.
Borland Delphi 3. Client-Server.
DTA–50 vektortérkép, a DTM–50-es domborzati terepmodell EOV vetületű változata. MH
TÉHI.
A felderítés doktrínája. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport.
FM 30-4. A felderítési adatok értékelése. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport.
FM-34-1. Felderítés és elektronikai hadviselés Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport,
1996.
FM-6-20-1. A tábori tüzérség csöves tüzérosztályának harcászati elvei, alkalmazási módja.
Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport, Budapest, 1997.
FM-6-20-2. 33. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport.
36

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
FM-6-20-2. A hadtesttüzérség, a hadosztálytüzérség és a tábori tüzérdandár parancsnokságok
harcászata, módszerei és eljárásai. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport,
1996.
FM-6-121. Tábori tüzérség célfelderítése. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport.
FM 100-15. A hadtest hadműveletei. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport,
1996.
FURJÁN ATTILA: Az optikai felderítés lehetőségei és feltételei a tüzér alegységeknél. Főiskolai
jegyzet.
FURJÁN ATTILA: A tüzérfelderítés és a felderítési adatok integrált felderítési rendszerben történő
feldolgozásának elvi és gyakorlati kérdései a Magyar Honvédségben. Doktori (PhD) értekezés,
1999.
A gépesített lövészdandár tűztámogatásának és a tüzéralegységek tűzvezetésének NATO elvek
szerinti végrehajtása. Segédlet. MH SZFVK Tüzérfőnökség, Székesfehérvár, 1999.
Hadosztálytüzérség, tábori tüzérdandár és tábori tüzérfőnökség (hadtest). 1996.
A hadszíntér felderítő előkészítése. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport.
Hadtudományi lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995.
Katonai térképészeti ismeretek I. Tankönyv, ZMNE–MH Térképészeti Hivatal, 1997.
MS SQL-Server.
OLÁH JÓZSEF: Összfegyvernemi tervezési és vezetési alrendszer követelményei.
Pilóta nélküli felderítő repülőeszközök. Tanulmány, Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai
Intézet.
Raytheon Systems Company, Raytheon Battlefield Radar Sensors and Electronic Systems,
California (USA), 1999.
SCHMIDT, KLAUS-MICHAEL: A tüzérség rendszere a Szárazföldi Haderő fegyverzete szempontjából.
Soldat und Technik, 1996/5. sz., fordította Varga László.
TOTZ, KARL-HEINZ–HILBRECHT, MARKUS: ABRA, das Artilleriebeobachtungsradar — heute.
Whertechnische Report, 1998. február.
Tü/42 — Légifényképek kiértékelése a tüzérségnél. Segédlet).
Tü/50 — A tüzérség lőutasítása.
Válságkezelés (A fegyveres erők megváltozott feladatai). Jegyzet, 1994.
Voenno-Isztoricseszkij zsurnal — 1981 — N11.
Software-ek: ESRI Arc View 3.2, Spatial Analist, MAPOBJECTS 1.2.
37