BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

IBIS-TANULMÁNYOK 67
a florisztikában egyszeren fhajtásnak s az egész ágat fágnak,
az oldalt álló (s az idén — kívülrl láthatólag — csak levélcsomót
hordó) ágakat egyszeren oldalágaknak nevezni. Hogy
különben abból, a mi most oldalág, jövben, egynehány év múlva,
fág lehet, azt bvebben nem szükséges fejtegetni.
Kibontakozott földfölötti szart hordó rhizomahajtáson legelször
is a tavaly zöldéit lomblevelek maradványai tnnek fel.
Hüvelyrészök, mely a tengelyt körülfogja, fehéres, igen vékony,
hártyás ; lemezrészök (virítás idején) összeszáradt s visszahajlott
vagy megcsavarodott s sokfelé meghajlott, szürke. Utánuk következik
a szár s annak legalsó nóduszain az idén zöldel lomblevelek
ülnek, melyek közül az alul állók rövidebbek s nagyobbára
hüvelyszerek, a felsbbek lemezszerek, zöldek s többnyire
a virág perigóncsövének magasságáig érnek. A legfiatalabb (legfels)
lomblevél után következ internódium ersen megnyúlik.
Ez a megnyúlt internódium alkotja a szár csupasz részét, úgy
hogy az egész szár a virágok nélkül legalább 6—7 vagy 8— 10 cm
hosszú. Az Ascherson et Graebne r-féle Synopsisban (III,
p. 473) az /. arenaria tévesen az alacsony vagy hiányzó szárú
/m-fajok csoportjába van helyezve, az /. jjMmiZa-val együtt.
Kttl a csoporttól meg van különböztetve a megnyúlt szárú fajok
csoportja, melybe a Synopsis szerint (1. c. p. 473 és 475) a
hazaiak közül az Iris Meichenhachii, valamint az /. hosniaca
tartozik. Tulajdonképen ennek a két fajnak a szára és az
/. arenaria szára egyformán (átlag 6— 10 cm) hosszú, az I.pumila-é
pedig elenyész rö\ád.
A szár csúcsán, látszólag egymás mellett, rendesen két
virág s közvetlenül alattuk 3 murváskodó levél van. Ha csak
egy virág van, akkor alatta csak két, váltakozó állású fellevél
található. Ha két virág van, akkor az alulról számítva
második fellevél hónaljából oldalág indul ki, melynek oldalán
egy murva s csúcsán egy virág van. így tehát az is megállapítható,
hogy a két virág közül melyik felel meg csúcsrügynek,
melyik oldalrügynek. A csúcsállású virág elbb nyílik, az
oldaláUású késbb.
A murváskodó levelek közül a két alsó nagyobb a harmadiknál,
mely már oldalágon ül. A ftengelyen ül két nagyobb
levélképlet felfúvódott, meglehetsen hártyás, lándzsás, közel
3 cm hosszú s majd 2—3 mm, majd 1 cm széles. A virágkocsán
átlag 1 cm hosszú ; a term 7— 10 mm s a perigóncs
10—12 mm hosszú, minélfogva a tartólevelek a perigóncs
csúcsát esetleg elérik, de a perigónlevelek szabad részeit vagy
sallangjait többnyire már nem takarják. A sárga perigónsallangok
hosszúkás-lándzsásak- Rákosi növényeken a kocsán, a term és
a perigóncs mind 1— 11 cm hosszú s a fellevelek 3 cm-nél
rövidebbek, miért is utóbbiak távolról sem érik el a perigóncs
végét. Ugyanitt azonban 4 mm hosszú kocsán is akad. Altalán a
kocsán érés felé még megnyúlik. A termés kissé konyuló, változó