BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK
A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA
VIII. KÖTET. 1909. IV. 20. 2. FÜZET.
Emléke^^és Nendtvích Tamásról.
Ötven éve, hogy Nendtvich Tamás nincs az élk
közt ; életrajzát, munkálkodását kellkép tárgyaló közlemény
ez ideig azonban még nem jelent meg. Pedig a magyar botanika
történetében N e n d t v i c h-uek is méltó helyet kell elfoglalnia,
mert ama úttörk közt volt, kik Kitaibel utáni idben, a
múlt század els felében hazánk növénytani megismerésére irányuló
mozgalmat megindították.
Nendtvich Tamás keresked-család gyermeke ;
atyja,
Kristóf, vászonkeresked volt Késmárkon. Született Késmárkon
1782-ben, meghalt Pécsett 1858. aug. 3-án. Középiskolai tanulmányait
a késmárki, protestáns gimnáziumban végezte, amely
intézet adta Hazslinszky Frigyest is nemzetünknek.
Nendtvich mint fiatal gyógyszerész 1805-ben került Pécsre,
hol mindjárt hozzá és látott a Mecsek és Baranya flórájának tanulmányozásához.
Nendtvich Gyula, mohácsi mérnök úr, a boldogultnak
egyetlen él fia, hozzám intézett levelében a következket
írja : „Apám rendkívüli nagy fáradsággal és nagy költséggel
összebarangolta Baranya vármegyét és Szlavónia nagy részét,
különösen a Feketehegyet, az ottani nagybirtokos Prandau
báró testvérek, László és Károly támogatásával és a Jankó
vichok szívességével. Heteket és hónapokat töltött a legvadabb
vidékeken".
Nevét a múlt század elején a tudományos körök nagyon
jól ismerték ; összeköttetésben állott hazánk nevesebb botaniku-
saival, így Sadl érrel is. Neki küldötte el a Mecseken talált,
külön fajként megállapított Doronicum-ot. S a d 1 e r a megállapítást
helyben hagyván, Doronicum Nendtvichi S a d 1 e r ln a
növény neve. A virágzó Mecsek-Egyesület Nendtvich iránti
hálából a Doronicum-ot választotta egyesületi jelvényéül.
Ha tekintjük azt, hogy a múlt század elején mennyire visszamaradt
nálunk a tudományos szellem, szinte csodálhatjuk, hogy
N e n d t vi eh oly önzetlenül a botanika mvelinek sorába lépett.
Irodalmilag keveset dolgozott ; irodalmi babérokra, dicsségre
nem vágyott soha. A tudományt magáért a tudományért, a természetet
magáért a természetért szerette. „Pécsnek lepkéi és
Botanikai Közlemények. 1909. VHI. kötet, 2. füzet. f>