26.06.2013 Views

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>BOTANIKAI</strong> <strong>KÖZLEMÉNYEK</strong><br />

A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT<br />

NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA<br />

<strong>VIII</strong>. <strong>KÖTET</strong>. <strong>1909</strong>. IV. 20. 2. FÜZET.<br />

Emléke^^és Nendtvích Tamásról.<br />

Ötven éve, hogy Nendtvich Tamás nincs az élk<br />

közt ; életrajzát, munkálkodását kellkép tárgyaló közlemény<br />

ez ideig azonban még nem jelent meg. Pedig a magyar botanika<br />

történetében N e n d t v i c h-uek is méltó helyet kell elfoglalnia,<br />

mert ama úttörk közt volt, kik Kitaibel utáni idben, a<br />

múlt század els felében hazánk növénytani megismerésére irányuló<br />

mozgalmat megindították.<br />

Nendtvich Tamás keresked-család gyermeke ;<br />

atyja,<br />

Kristóf, vászonkeresked volt Késmárkon. Született Késmárkon<br />

1782-ben, meghalt Pécsett 1858. aug. 3-án. Középiskolai tanulmányait<br />

a késmárki, protestáns gimnáziumban végezte, amely<br />

intézet adta Hazslinszky Frigyest is nemzetünknek.<br />

Nendtvich mint fiatal gyógyszerész 1805-ben került Pécsre,<br />

hol mindjárt hozzá és látott a Mecsek és Baranya flórájának tanulmányozásához.<br />

Nendtvich Gyula, mohácsi mérnök úr, a boldogultnak<br />

egyetlen él fia, hozzám intézett levelében a következket<br />

írja : „Apám rendkívüli nagy fáradsággal és nagy költséggel<br />

összebarangolta Baranya vármegyét és Szlavónia nagy részét,<br />

különösen a Feketehegyet, az ottani nagybirtokos Prandau<br />

báró testvérek, László és Károly támogatásával és a Jankó<br />

vichok szívességével. Heteket és hónapokat töltött a legvadabb<br />

vidékeken".<br />

Nevét a múlt század elején a tudományos körök nagyon<br />

jól ismerték ; összeköttetésben állott hazánk nevesebb botaniku-<br />

saival, így Sadl érrel is. Neki küldötte el a Mecseken talált,<br />

külön fajként megállapított Doronicum-ot. S a d 1 e r a megállapítást<br />

helyben hagyván, Doronicum Nendtvichi S a d 1 e r ln a<br />

növény neve. A virágzó Mecsek-Egyesület Nendtvich iránti<br />

hálából a Doronicum-ot választotta egyesületi jelvényéül.<br />

Ha tekintjük azt, hogy a múlt század elején mennyire visszamaradt<br />

nálunk a tudományos szellem, szinte csodálhatjuk, hogy<br />

N e n d t vi eh oly önzetlenül a botanika mvelinek sorába lépett.<br />

Irodalmilag keveset dolgozott ; irodalmi babérokra, dicsségre<br />

nem vágyott soha. A tudományt magáért a tudományért, a természetet<br />

magáért a természetért szerette. „Pécsnek lepkéi és<br />

Botanikai Közlemények. <strong>1909</strong>. VHI. kötet, 2. füzet. f>

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!