BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

48 TÜZSON J.
és geológiai adatok eltérbe helyezésében, a minek azonban a részle-
tekben, a mint már rámutattam, számos gyengéje is van.
Az egyes flóraterületek részletes ismertetése során a nyugati
Kárpátokból szerz a Pienineket mint régebbi reliktumok által jellem-
zett területeket foglalja össze a Vág, Turócz és Garam közötti hegy-
csoi^orttal.
Az utóbbi csoportot külön névvel, „Déli Központi Kárpátoknak",
„Südliche Zentral-Karpathen"-nek nevezi el, a mit ref. nem tart
követendnek. Ezt a területet az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra
északi része, tehát földrajzilag megnevezett hegységek foglalják el s
így felesleges az új nevek behozása, a mit Pax egyáltalán nagy elszeretettel,
de a neveknek nem éppen szerencsés megválasztása mel-
lett tesz. E tekintetben ajánlatosabb lett volna pl. Andree atlaszá-
hoz ragaszkodni. Ez esetben pl. okszerbb volna az említett területet
az Alacsony-Tátra flóraterületének nevezni, vagy németül „Bezirk der
Alacsony-Tátra" névvel illetni.
E két egymással nem érintkez területet régi reliktumoknak
mondott növényeik (Chrysanthemum Zaivadzhji, Dianthus nitidus,
Knaiitia turocensis) alapján, mint összetartozó növénygeografiai társ-
területeket összefoglalni, szintén különös gondolat.
Ezt követi a régi reliktumokat nélkülöz nyugati Kárpátok
leírása. Ide sorozvák a Beszkidek, a Pax által szinten nem egészen
helyesen „Északi Központi Kárpátok", „Nördliche Zentral-Karpathen"
nevezett terület, a melyet helyesebben a Magas-Tátra flóraterületének
(„Bezirk der Magas-Tátra") nevezhetünk.
A nyugati Kárpátokkal határos területek között szól a szerz a
Kis-Kárpátokról, a Veterna Hola-ról, ezután a Nyitra környékén végzd
hegyekrl, az „ungarische Erzgebirge" (?) és Vjepor területérl,
a Göllnitz-Branyiszko Gebirge-röl, a minek helyes neve gömör-szepesi
hegység, (Gömör-Szepeser Gebirge) és végül az eperjes-tokaji hegyekrl.
A specziális rész második szakaszában a keleti Kárpátok flóraterületei
jönnek sorra, ú. m. : 1. az Erds-Kárpátok, 2. a szerz
által „Ungarisch-siebenbürgisches Grcnzgebirge"-nek nevezett fcsoport,
melyhez a rodnai havasok, a beszterczei havasok, a nordsiebenbürgisches
Mittelgebirge, mely alatt az Avas-, Gutin-, Meszes-, Réz- és Bükk-
hegységek értendk és a mely leghelyesebben a Meszes-Gutin hegy-
ségek környezetének nevezhet. A részletekbl láthatólag ennek a
fcsoportnak elnevezése sincs szerencsésen megválasztva, különben
maga ez az össszefoglalás egyáltalán növényföldrajzi szempontokból is
különös és a részletekbl kivehetleg a kell florisztikai alapot
nélkülözi. Jelentsége és növényföldrajzi értéke csakis maguknak az
egyes területeknek van.
A 3. fcsoportot Pax a kelet-erdélyi Határhegyek „Ostsiebenbürgisches
Randgebirge" flóraterületeiböl alkotta meg, ú. m. a Hargitta-
és Persányi-hegyek területébl, a moldovai mészkhegyekbl, az
Ostsiebenbürgische Fliesch - Karpathen-bl, mit helyesebben a csik-
bereczki hegyvidék flóraterületeinek nevezhetnénk. Ennek a fcsoportnak
is helyesebb neve volna „Délkeleti Kárpátok".