BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

46 TUZSON J.
A polymorph génuszok során van táríX3alva a saisondimorphismus,
még pedig a Gentiana, Euphrasia, Rhinanthus, Odontites, Melampyrum,
Ononis, Campanula, Galuim génuszok kapcsán. Ez a Wettstein
által felvetett fogalom sehogy sem tud a rendszertan keretébe beillesz-
kedni. P a X is magyarázgatja, de igen lényeges oldalain azt kérdésesnek
jelzi. Az a magyarázat, hogy a rétek kaszálása hozott volna létre
ily systematikai tagalódást, alig felelhet meg a valóságnak; az pedig,
hogy a késbb fejld saisoiidimorph alak internodusai rövidebbek,
növése nyomott, mert az a már felntt fü között fejldik, — mint a
hogy azt P a x állítja, — ellentétben áll a fiziológiával is, hiszen a
beárnyékolás a tagok nyúlását nemhogy nem hátráltatja, hanem
elsegíti.
Ugyané szakasz 3-ik fejezete az ersen variáló és keresztez-
désre hajlandó génuszokkal foglalkozik, nevezetesen a Salix, Querciis,
Anemone, Aconitum, Sorbus, Rosa, Babus, Anthyllis, Pulmo^iaria,
Inula, Cirsium, Centaurea, Hieracium vannak részletesebben tárgyalva,
nagyrészt az irodalom adatai alapján, egyes részletek azonban kritikai
és eredeti természetek. így a Cirsium pauciflorum Kit. fajt Pax
mint a C. erisithales és C. heterophyllum kert^sztezödése révén létrejöttét
vezeti le s igen behatóan tárgyalja a Centaurea és Hieracium
génuszokat, mely utóbbi kapcsán a Hieracium barnarense^ a H.
pseudonigritum, H. pseudonigritum var. a. Rehmanni, var. p.
alpinum, H. Lingelsheimü, H. Zanogae, H. Klopotivae és a pótló
közlései során a H. Ellae fajokat és varietasokat, mint a tudományra
újakat írja le.
A Quercus pubescens-^aek északi elterjedési határa alig tekinthet
a Pax adataival megállapítottnak. A Selmecz körüli hegy-
csoportokig kétségtelenül felnyomul, valószínleg tovább is. Pax I.
térképének f-el jelölt kék vonala nyugati irányában semmiképen sem
állhat a Q. pubescens elterjedésével kapcsolatban.
Az elz fejezetek eredményeként szerz a Kárpátok növényzetének
egyes típusait az összefoglaló fejezetben (l) következ
csoportokra osztja: 1. Reliktumnövények a praeglaciális idbl. 2. Régi
típusok leszármazottjai. 3. Új népesedés a jégkorszak hatása alatt.
4. Új, steppe jelleg népesedés a száraz periódusból. 5. Új alakok a
jégkorszak utáni idbl. 6. Az emberi kultúra befolyása alatt bevándo-
rolt növények. 7. Újabb fajok, a melyek keresztezdés révén jöttek létre.
A munka második részének 2 szakasza a kultúrnövényekkel
foglalkozik. Itt a burgonya behozatalát a szerz megközelítleg az
17v)0-as évek derekára teszi, a mikor is Németországból hazatér
diákok hozták volna azt be. Ez nem egészen egyezik adatainkkal,
Pax majdnem egy évszázadot téved, mert az 1700-as évek derekán
a burgonyának már nagyban való tenyésztése vette kezdetét, a növény
megismerése és a vele való kísérletezés pedig már 100 évvel azelöttre
esik. És igaz ugyan, hogy Budán néhány protestáns, Németországból
hazakerült diákot Wesselényi nádor 1654-hen ersen megvallatott a
náluk talált burgonyákért, a burgonyának hazánkban való elterjedésé-
vel azonban más históriai tények kapcsolatosak.