BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

TUZ80N J. : PAX F. „GRUNDZÜGE DER PFLANZENVERBREITUNG* 4 Ív
Tuzson J.: Pax F. ,,Grund2üge der Pflanzenverbreítung
ín den Karpathen. II. Bd/^ czímü
munka kritikai méltatása.
A munka második kötetét teszi P a x-nak ugyané czím alatt,
ezeltt 10 évvel megjelent munkájának és egyúttal specziális részét,
melyben az I. kötet általános fejezetei részletes adatokkal vannak
megvilágítva.
Pax ügy az els kötet megjelenése eltt, mint azután is számos
kirándulást tett a Kárpátoknak úgyszólván összes részleteibe és így
eredeti adatai mellett, magyar flórára vonatkozó irodalom adatait is
autopsia alapján foglalta össze nagyszabású müvébe.
A munka els részének 1. fejezete a Kárpátok környékének harmadkori
flórájávalíoglalkozik. Ez a fejezet Unger, Stur, ytaub, Ettingshausen,
Andrian s mások adatait, valamint a zsilvölgyi és Nagyszeben
környékén gyjtött növénykövületekre vonatkozólag magának
P a x-nak eredményeit tartalmazza.
Különösen behatóak a hegyaljai felsmiocénkorú rétegekre, a
Zsilvölgyre és Nagyszeben környékének harmadkori flórájára vonatkozó
fejtegetései, a melyekre a legtöbb adat állt a szerz rendelkezésére.
A Nagyszeben környékére vonatkozó rész pedig eredeti közlés, mely
a nagyszebeni múzeumban lev anyag alapján, Andra, Ackner,
Hauerés Stache, Schweinitz és Stur adatainak revízióját,
de eredeti leírásokat is tartalmaz és ezek közölt egy új fajnak, a
Mahonia stenophylla-nak leírását is.
A 2. és 3. fejezet szintén palaeophytologiai adatokkal foglalkozik,
nevezetesen a Kárpátok praediluviális, illetleg posttertiaer flórájával,
melyek során a gánóczi, ratnóczi, szliácsi, fehérpataki, szepesváraljai,
Upóczvölgyi, borszéki és feleki fiatal lerakodásokban elforduló növények
vannak tekintetbe véve.
Ez adatokból rajzolja meg szerz a Kárpátok mai flórájának
kibontakozását a harmadkortól kezdve, minek f mozzanatai gyanánt
a következket emeli ki. A Kárpátok környékén elforduló fosszilis
növénymaradványok majdnem kivétel nélkül a miocén fels rétegeibl
valók és olyan flórákra vallanak, a melyek, — a mai flóra viszonyaiból
ítélve, — a mai mediterrán klímáját igényelték. E mellett trópusi csopor-
tok képviseli, mint Podogonium és Ficus sem hiányoztak, a melyek-
hez a Munkács mellett, a Zsilvölgyben és Dolmány mellett elforduló
pálmák is csatolandók. Legtöbb vonatkozás tehát e fosszilis flórákat
a mai mediterrán flórához, ezenkívül azonban Északamerika, Közép-
ázsia hegyvidéke és Keletázsia flórájához fzi.
A diluviális jégárak ezt a flórát lényegesen megváltoztatták,
egyes génuszok, mint Callitris, Smilax, Myrica, Flatanus, Liquidamhar,
Cercis, Pistacia stb. lejebb szorultak és fenmaradtak a Földközi-tenger
környékén ; mások, mint Castanea és Zelkova a pontusi tartományokban.
Egyesek pedig, mint Glyptostrohus, Lihocedrus, Taxodium,
Sequoia stb. Európa flórájából egészen eltntek. A mai mediterrán
flórával tapasztalható vonatkozások nyilvánvalóvá teszik, hogy egyes