BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
AZ ALY8SUM ARDUINI SZARÁNAK ANATÓMIÁJÁRÓL 31 sodni és ebbl lesz az a szövet, melyet D e n n e r t primar-prosenchymának nevez, szemben az edénynyalábokban található és a fascicularis cambiumtól létrehozott secundár-prosenchymával. A két prosenchymát azután együttesen xylem- gyrnek, intracambialis ersít övnek nevezi, hogy a Éanunculaceae extracambialis övétl megkülönböztethesse. Primarnek azért nevezi, mert külön oszló szövetbl jön létre és korát tekintve — noha a vastagodás késbb áll be — egyids az elsdleges nyalábrészekkel. A mi pedig keletkezésük helyét illeti arra nézve is közel állnak egymáshoz, mert úgy az edénynyalábok, mint az ezek közötti prosenchymás sejtek abból a szövetbl veszik eredetüket, mely 4. rajz. Hosszmetszet a bélbl : p. parenchyma ; s. oszlop-sklereida. 200/1. igen fiatal korban osztódó sejtekbl álló gyrt ad a keresztmetszeten és míg egyes részeibl az elsdleges edénynyalábok fejldnek ki, addig a többi rész megtartja oszló-képességét és lesz belle az elsdleges prosenchyma, illetleg a kifelé es részén a interfascicularis cambium. Itt tehát már a procambiura kezdettl fogva teljes gyr és a cambium ezután kifelé háncsot, befelé pedig csak fát hoz létre. Ennek kiemelését különösen fontosnak tartom, mert Vrba szerint^az J.. saa;aíiZe cambiuma „kifelé csak lágy háncsot, befelé azonban a fa elemei mellett, abnormis keményliáncsot is választ le, vagy a cambium bizonyos helyen megsznik fát létrehozni és helyette a bels oldalán háncs képzdik." 1 i. h. 231. old.
32 HOLLENDONNER F. Vizsgálataim azonban arra az eredményre vezettek, hogy a cambium itt csak egyszeren perforált, rövidtagú, hálózatosán vastagodott edényeket, cellulosa falú, kissé megnyúlt parenchymát és elfásüdott, prosenchymás mechanikai elemeket — libriform-sejteket — választ le (5. rajz) ; ez utóbbiak azok, a melyeket V r b a keményháncssejteknek nevez és rajzol. Indokolásul azt hozza fel, hogy sehol sem talált átmenetet fasejt és sklerenchyma között. Oly helyen vágva azonban keresztül a szárat, a hol a cambium éppen ezeket hozza létre, azt találjuk, hogy igen is meg van az átmenet az elfásodott, vastagfalú libriform és a vékonyfalú prosenchyma között és a mint a reactiók mutatták. 5. rajz. A másodlagos fa elemei : l. libriform ; e. edények ; p. parenchyma. 260/1. már ilyen átmeneti állapotban át vannak itatva lignin anyagokkal. Az átmenet kimutatása azonban nehéz, mert a míg a cambium mködése lassú, addig a sejtek falának a vastagodása és elfásodása gyorsan történik és nem is bárhol, hanem csak egyes, elre meg nem határozható helyen választatnak le. A mi alakjukat és mikrochemiájukat illeti szintén libriform-ra vallanak. Alakjuk, mint az 5. rajzból kitnik, igen változatos, többnyire megnyúltak — rostszerek — vannak azonban közöttük rövidebbek és szélesebbek is ; falukon bviben vannak a hasitékszerü, egyszer gödörkék és nagyon jellemz alakjukra, hogy igen gyakoriak közöttük az olyanok, a melyeknek, hol az egyik, hol pedig mind-
- Page 1 and 2: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTE
- Page 3 and 4: World Public Library The World Publ
- Page 5 and 6: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK ALAPÍTTATO
- Page 7 and 8: IV Mágocsy-Dietz S. : A kétlevel
- Page 9 and 10: YI aequalis 249, geniculatus 249, p
- Page 11 and 12: VIII noueri 44, Cercospora feirugin
- Page 13 and 14: Helianthemum chamaecystus v. hirsut
- Page 15 and 16: XII Ophrys aranifera 244, (63), mus
- Page 17 and 18: XIV Scilla autumnalis 321, Scirpus
- Page 19 and 20: Oldal Corrigenda.
- Page 21 and 22: TAKTALOM. Oldal A növénytani szak
- Page 23 and 24: 8IM0NKAI L. Símonkaí L.: Hazánk
- Page 25 and 26: 4 SIMONKAI L. honosították. Az é
- Page 27 and 28: SIMONKAI L. 2. §. Euribesia Jancz.
- Page 29 and 30: 8 81M0NKAI L. Sr elágazású, röv
- Page 31 and 32: 10 SIMONKAI L, botany IV (1902) tab
- Page 33 and 34: 12 8IM0NKAI L. is akad; bibenyele c
- Page 35 and 36: 14 SIMONKAI L. Levéllemeze élesen
- Page 37 and 38: 16 SIMONKAI h. Kertészeti intézet
- Page 39 and 40: 18 8IM0NKAI L. [jR. sanguineum H o
- Page 41 and 42: 20 SIMONKAI L. ken mirigyszröcské
- Page 43 and 44: 22 SIMONKAI L. [R. grossularia X ni
- Page 45 and 46: 24 SIMONKAI h. kevésbbé pelyhesed
- Page 47 and 48: 26 HOLLENDONNER F. Tenyésztését
- Page 49 and 50: 28 HOLLENDONNER F. Vizsgálataimhoz
- Page 51: 30 HOLLENDONNER F. Idsebb korban az
- Page 55 and 56: 34 HOLLENDONNER F. sjnnosa-han, B o
- Page 57 and 58: 36 HOLLENDONNER F. tehát edény, l
- Page 59 and 60: 38 HOLLÉNDONNER I?. keletkeznek, m
- Page 61 and 62: 40 HOLLENDONNER F. : AZ ALY8SÜM AR
- Page 63 and 64: 42 TUZSON J. harmadkori elemek a di
- Page 65 and 66: 4 4 TUZSON J. melyek biztosan nem h
- Page 67 and 68: 46 TUZSON J. A polymorph génuszok
- Page 69 and 70: 48 TÜZSON J. és geológiai adatok
- Page 71 and 72: öQ TUZ80N J. : PAX F. „GRUNDZÜQ
- Page 73 and 74: 52 NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM Fiume
- Page 75 and 76: 54 SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK prope Murá
- Page 77 and 78: 56 BZAKOSZTÁLYI ÜGYEK Alapító t
- Page 79 and 80: 58 , 8ZAK08ZTÁI;YI ÜGYEK 2. Gombo
- Page 81 and 82: 60 SZEMÉLYI hírek az egyetem rend
- Page 83 and 84: A „Botanikai Közlemények" díj
- Page 85 and 86: TARTALOM. TABLE DES MATIÉRES. —
- Page 87 and 88: 62 RÓNA JEN vidékökhezi viszonya
- Page 89 and 90: 64 BERNÁT8KY JEN von Nendtvich den
- Page 91 and 92: 66 BERNATSKY JEN de 2—3 mm-nél j
- Page 93 and 94: 68 BERNATSKY JEN nagyságú (28—5
- Page 95 and 96: 70 BERNÁTSKY JEN dékán, mint sz
- Page 97 and 98: 72 BERNÁT8KY JEN centralis orient
- Page 99 and 100: 74 BERNÁTSKY JEN és a temesmegyei
- Page 101 and 102: 76 BERNÁTSKY JEN III. A szár fél
AZ ALY8SUM ARDUINI SZARÁNAK ANATÓMIÁJÁRÓL 31<br />
sodni és ebbl lesz az a szövet, melyet D e n n e r t primar-prosenchymának<br />
nevez, szemben az edénynyalábokban található és<br />
a fascicularis cambiumtól létrehozott secundár-prosenchymával.<br />
A két prosenchymát azután együttesen xylem- gyrnek, intracambialis<br />
ersít övnek nevezi, hogy a Éanunculaceae extracambialis<br />
övétl megkülönböztethesse. Primarnek azért nevezi, mert<br />
külön oszló szövetbl jön létre és korát tekintve — noha a vastagodás<br />
késbb áll be — egyids az elsdleges nyalábrészekkel.<br />
A mi pedig keletkezésük helyét illeti arra nézve is közel állnak<br />
egymáshoz, mert úgy az edénynyalábok, mint az ezek közötti<br />
prosenchymás sejtek abból a szövetbl veszik eredetüket, mely<br />
4. rajz. Hosszmetszet a bélbl :<br />
p. parenchyma ;<br />
s. oszlop-sklereida. 200/1.<br />
igen fiatal korban osztódó sejtekbl álló gyrt ad a keresztmetszeten<br />
és míg egyes részeibl az elsdleges edénynyalábok fejldnek<br />
ki, addig a többi rész megtartja oszló-képességét és lesz<br />
belle az elsdleges prosenchyma, illetleg a kifelé es részén a<br />
interfascicularis cambium. Itt tehát már a procambiura kezdettl<br />
fogva teljes gyr és a cambium ezután kifelé háncsot, befelé<br />
pedig csak fát hoz létre. Ennek kiemelését különösen fontosnak<br />
tartom, mert Vrba szerint^az J.. saa;aíiZe cambiuma „kifelé csak<br />
lágy háncsot, befelé azonban a fa elemei mellett, abnormis keményliáncsot<br />
is választ le, vagy a cambium bizonyos helyen megsznik<br />
fát létrehozni és helyette a bels oldalán háncs képzdik."<br />
1<br />
i. h. 231. old.
Change language