BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

AZ ALYS8UM ARDUINI SZÁRÁNAK ANATÓMIÁJÁRÓL 27
tanúm, A. petraeum és A. alpesire) és az ezekbl nyert tapasztalat
alapján állította fel a Turritis fötípus alá tartozó Alyssum
altípust, melybe az említetteken kívül a Draha incana, Farsetia
clypeata is tartozik.
Vizsgálata e szerint nem terjedt ki az Alyssum saxatile-re
és így az akkor még ugyanezen név alá foglalt Alyssum Arduini
F r i t s c h-rl sem emlékezhetett meg. Az elbbit azután F. V r b a
dolgozta fel/ de nem annpra a másodlagos vastagodásból származó
elváltozásokat, mint inkább a virágos és ével szár anatómiai
összefüggésének kimutatását tartotta szem eltt. V r b a szerint a
virágos szár alsó internodiumában az Alyssum, a felsbb csomó-
közti szárrészben pedig a Cochlearia típus fejldött ki és így
itt a Dennert-tl felállított „Metamorphosenstadien"-t látja, a
mely abban áll, hogy a míg az alsóbb internodiumokban pld. a
cambium-gyúrü teljes és bélsugarakat hoz létre, addig a felsbb
csomóközti részekben a cambium csak az edény nyalábokban van meg,
vagy pedig nem választ le bélsugarakat, hanem] ezek helyét prosenchyma
és edények töltik ki. D e n n e r t ezeket a típusokat úgy
tekinti,^ „mint egy ideális, de nem reális fejldésnek tagjait.
A típusok ezek szerint analógok volnának a levélnek metamorphosis
útján létre jött alakjaival (al-, lomb-, fel-, csésze-, szirom-,
porzó-, termlevél.)" vagyis a típusok nem egymásból fejldnek,
hanem már, „az smeristemában van az ok, hogy mig alsó
internodiumban a cambium másodlagos prosenchymát, edényeket
és bélsugarakat hoz létre, addig a középs internodiumban az
smeristema kezdettl fogva olyan, hogy a cambium itt csak
másodlagos
nem választ
prosenchymát és edényeket készít, de bélsugarakat
le", Vrba azonban nem tartja megfelelnek Dennert
xylem-gyrü, primar-, secundar-prosenchyma elnevezéseit,
mert szerinte ezek nem egyebek, mint fa közötti kemény háncscsoportok
és így a cambium rendellenes mködésébl származnának.
Ugyanez okból téves szerinte Engler-Prantl-náP a
„prosenchyma" elnevezés is.
Ezek volnának azok a fontosabb irodalmi adatok, melyekbl
kitnik, hogy az Alyssum-ok szárának anatómiájáról szóló
ismereteink hézagosak, némely szövet értelmezése és így megnevezése
is kétséges, a másodlagos vastagodással járó elváltozások
közül a periderma fejldésére vonatkozó beható vizsgálatot
pedig nem is végeztek. Nem tartottam tehát feleslegesnek, hogy
a szóban forgó viszonyokat az Alyssum Arduini-n is megvizsgáljam,
különösen szem eltt tartva Vrba fa közötti háncsának,
D e n n e rt xylem-prosenchyma-gyrjének úgy alaki, mint fejldéstani,
de mikrochemiai tulajdonságait is, hogy ezen az alapon
azok helyes értelmezését adhassam.
1 Österreich. bot. Zeitsch. 51. évf. (1901.) 225. old.
* i h. 118. old.
» Nat. Pflnzfam. III. 2. 146. old.