BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
AZ ALYS8UM ARDUINI SZÁRÁNAK ANATÓMIÁJÁRÓL 27 tanúm, A. petraeum és A. alpesire) és az ezekbl nyert tapasztalat alapján állította fel a Turritis fötípus alá tartozó Alyssum altípust, melybe az említetteken kívül a Draha incana, Farsetia clypeata is tartozik. Vizsgálata e szerint nem terjedt ki az Alyssum saxatile-re és így az akkor még ugyanezen név alá foglalt Alyssum Arduini F r i t s c h-rl sem emlékezhetett meg. Az elbbit azután F. V r b a dolgozta fel/ de nem annpra a másodlagos vastagodásból származó elváltozásokat, mint inkább a virágos és ével szár anatómiai összefüggésének kimutatását tartotta szem eltt. V r b a szerint a virágos szár alsó internodiumában az Alyssum, a felsbb csomó- közti szárrészben pedig a Cochlearia típus fejldött ki és így itt a Dennert-tl felállított „Metamorphosenstadien"-t látja, a mely abban áll, hogy a míg az alsóbb internodiumokban pld. a cambium-gyúrü teljes és bélsugarakat hoz létre, addig a felsbb csomóközti részekben a cambium csak az edény nyalábokban van meg, vagy pedig nem választ le bélsugarakat, hanem] ezek helyét prosenchyma és edények töltik ki. D e n n e r t ezeket a típusokat úgy tekinti,^ „mint egy ideális, de nem reális fejldésnek tagjait. A típusok ezek szerint analógok volnának a levélnek metamorphosis útján létre jött alakjaival (al-, lomb-, fel-, csésze-, szirom-, porzó-, termlevél.)" vagyis a típusok nem egymásból fejldnek, hanem már, „az smeristemában van az ok, hogy mig alsó internodiumban a cambium másodlagos prosenchymát, edényeket és bélsugarakat hoz létre, addig a középs internodiumban az smeristema kezdettl fogva olyan, hogy a cambium itt csak másodlagos nem választ prosenchymát és edényeket készít, de bélsugarakat le", Vrba azonban nem tartja megfelelnek Dennert xylem-gyrü, primar-, secundar-prosenchyma elnevezéseit, mert szerinte ezek nem egyebek, mint fa közötti kemény háncscsoportok és így a cambium rendellenes mködésébl származnának. Ugyanez okból téves szerinte Engler-Prantl-náP a „prosenchyma" elnevezés is. Ezek volnának azok a fontosabb irodalmi adatok, melyekbl kitnik, hogy az Alyssum-ok szárának anatómiájáról szóló ismereteink hézagosak, némely szövet értelmezése és így megnevezése is kétséges, a másodlagos vastagodással járó elváltozások közül a periderma fejldésére vonatkozó beható vizsgálatot pedig nem is végeztek. Nem tartottam tehát feleslegesnek, hogy a szóban forgó viszonyokat az Alyssum Arduini-n is megvizsgáljam, különösen szem eltt tartva Vrba fa közötti háncsának, D e n n e rt xylem-prosenchyma-gyrjének úgy alaki, mint fejldéstani, de mikrochemiai tulajdonságait is, hogy ezen az alapon azok helyes értelmezését adhassam. 1 Österreich. bot. Zeitsch. 51. évf. (1901.) 225. old. * i h. 118. old. » Nat. Pflnzfam. III. 2. 146. old.
28 HOLLENDONNER F. Vizsgálataimhoz az anyagot a Gellérthegynek Dunára néz szikláiról szereztem ; dolgozatom pedig a kir. József-megyetem növénytani intézetében készült. Az évelszár fiatal internodiumában a szöveteknek a következ elrendezését találjuk : az egysoros felbrt (epidermis), melyben a sejtek bels tangentialis fala a radiális falakhoz viszonyítva elég vastag, ágas-bogas, egysejt szrök födik. A felbr alatt foglal helyet a szár tetemes részét kitev elsdleges kéreg, melynek küls sejtjei, hol collenchymásak, hol pedig a vastago- 1. rajz. Az ével szár elsdleges edénynyalábjának keresztmetszete : h. háncs ; c. cambium ; pp. primar prosenchyma ; e. edények ; pa. cellulósa falú faparanchyma 250 1. dás elmarad, vagy igen kis fokú ; falaikon nagy számban vannak gödörkék, melyek különösen idsebb korban láthatók jól. A központi hengert keményíts hüvely választja el az elsdleges kéregtl és így az Alyssum Arduini endodermis-e megegyezik a legtöbb eddig ismert keresztes virágú növény endodermis-ével.' Sejtjei csak tartalomban különböznek az alatta lev 3, esetleg több sejtsorú pericykel-tl. ' S c h o u t e : Die Stelartheorie (190;:5).
- Page 1 and 2: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTE
- Page 3 and 4: World Public Library The World Publ
- Page 5 and 6: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK ALAPÍTTATO
- Page 7 and 8: IV Mágocsy-Dietz S. : A kétlevel
- Page 9 and 10: YI aequalis 249, geniculatus 249, p
- Page 11 and 12: VIII noueri 44, Cercospora feirugin
- Page 13 and 14: Helianthemum chamaecystus v. hirsut
- Page 15 and 16: XII Ophrys aranifera 244, (63), mus
- Page 17 and 18: XIV Scilla autumnalis 321, Scirpus
- Page 19 and 20: Oldal Corrigenda.
- Page 21 and 22: TAKTALOM. Oldal A növénytani szak
- Page 23 and 24: 8IM0NKAI L. Símonkaí L.: Hazánk
- Page 25 and 26: 4 SIMONKAI L. honosították. Az é
- Page 27 and 28: SIMONKAI L. 2. §. Euribesia Jancz.
- Page 29 and 30: 8 81M0NKAI L. Sr elágazású, röv
- Page 31 and 32: 10 SIMONKAI L, botany IV (1902) tab
- Page 33 and 34: 12 8IM0NKAI L. is akad; bibenyele c
- Page 35 and 36: 14 SIMONKAI L. Levéllemeze élesen
- Page 37 and 38: 16 SIMONKAI h. Kertészeti intézet
- Page 39 and 40: 18 8IM0NKAI L. [jR. sanguineum H o
- Page 41 and 42: 20 SIMONKAI L. ken mirigyszröcské
- Page 43 and 44: 22 SIMONKAI L. [R. grossularia X ni
- Page 45 and 46: 24 SIMONKAI h. kevésbbé pelyhesed
- Page 47: 26 HOLLENDONNER F. Tenyésztését
- Page 51 and 52: 30 HOLLENDONNER F. Idsebb korban az
- Page 53 and 54: 32 HOLLENDONNER F. Vizsgálataim az
- Page 55 and 56: 34 HOLLENDONNER F. sjnnosa-han, B o
- Page 57 and 58: 36 HOLLENDONNER F. tehát edény, l
- Page 59 and 60: 38 HOLLÉNDONNER I?. keletkeznek, m
- Page 61 and 62: 40 HOLLENDONNER F. : AZ ALY8SÜM AR
- Page 63 and 64: 42 TUZSON J. harmadkori elemek a di
- Page 65 and 66: 4 4 TUZSON J. melyek biztosan nem h
- Page 67 and 68: 46 TUZSON J. A polymorph génuszok
- Page 69 and 70: 48 TÜZSON J. és geológiai adatok
- Page 71 and 72: öQ TUZ80N J. : PAX F. „GRUNDZÜQ
- Page 73 and 74: 52 NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM Fiume
- Page 75 and 76: 54 SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK prope Murá
- Page 77 and 78: 56 BZAKOSZTÁLYI ÜGYEK Alapító t
- Page 79 and 80: 58 , 8ZAK08ZTÁI;YI ÜGYEK 2. Gombo
- Page 81 and 82: 60 SZEMÉLYI hírek az egyetem rend
- Page 83 and 84: A „Botanikai Közlemények" díj
- Page 85 and 86: TARTALOM. TABLE DES MATIÉRES. —
- Page 87 and 88: 62 RÓNA JEN vidékökhezi viszonya
- Page 89 and 90: 64 BERNÁT8KY JEN von Nendtvich den
- Page 91 and 92: 66 BERNATSKY JEN de 2—3 mm-nél j
- Page 93 and 94: 68 BERNATSKY JEN nagyságú (28—5
- Page 95 and 96: 70 BERNÁTSKY JEN dékán, mint sz
- Page 97 and 98: 72 BERNÁT8KY JEN centralis orient
AZ ALYS8UM ARDUINI SZÁRÁNAK ANATÓMIÁJÁRÓL 27<br />
tanúm, A. petraeum és A. alpesire) és az ezekbl nyert tapasztalat<br />
alapján állította fel a Turritis fötípus alá tartozó Alyssum<br />
altípust, melybe az említetteken kívül a Draha incana, Farsetia<br />
clypeata is tartozik.<br />
Vizsgálata e szerint nem terjedt ki az Alyssum saxatile-re<br />
és így az akkor még ugyanezen név alá foglalt Alyssum Arduini<br />
F r i t s c h-rl sem emlékezhetett meg. Az elbbit azután F. V r b a<br />
dolgozta fel/ de nem annpra a másodlagos vastagodásból származó<br />
elváltozásokat, mint inkább a virágos és ével szár anatómiai<br />
összefüggésének kimutatását tartotta szem eltt. V r b a szerint a<br />
virágos szár alsó internodiumában az Alyssum, a felsbb csomó-<br />
közti szárrészben pedig a Cochlearia típus fejldött ki és így<br />
itt a Dennert-tl felállított „Metamorphosenstadien"-t látja, a<br />
mely abban áll, hogy a míg az alsóbb internodiumokban pld. a<br />
cambium-gyúrü teljes és bélsugarakat hoz létre, addig a felsbb<br />
csomóközti részekben a cambium csak az edény nyalábokban van meg,<br />
vagy pedig nem választ le bélsugarakat, hanem] ezek helyét prosenchyma<br />
és edények töltik ki. D e n n e r t ezeket a típusokat úgy<br />
tekinti,^ „mint egy ideális, de nem reális fejldésnek tagjait.<br />
A típusok ezek szerint analógok volnának a levélnek metamorphosis<br />
útján létre jött alakjaival (al-, lomb-, fel-, csésze-, szirom-,<br />
porzó-, termlevél.)" vagyis a típusok nem egymásból fejldnek,<br />
hanem már, „az smeristemában van az ok, hogy mig alsó<br />
internodiumban a cambium másodlagos prosenchymát, edényeket<br />
és bélsugarakat hoz létre, addig a középs internodiumban az<br />
smeristema kezdettl fogva olyan, hogy a cambium itt csak<br />
másodlagos<br />
nem választ<br />
prosenchymát és edényeket készít, de bélsugarakat<br />
le", Vrba azonban nem tartja megfelelnek Dennert<br />
xylem-gyrü, primar-, secundar-prosenchyma elnevezéseit,<br />
mert szerinte ezek nem egyebek, mint fa közötti kemény háncscsoportok<br />
és így a cambium rendellenes mködésébl származnának.<br />
Ugyanez okból téves szerinte Engler-Prantl-náP a<br />
„prosenchyma" elnevezés is.<br />
Ezek volnának azok a fontosabb irodalmi adatok, melyekbl<br />
kitnik, hogy az Alyssum-ok szárának anatómiájáról szóló<br />
ismereteink hézagosak, némely szövet értelmezése és így megnevezése<br />
is kétséges, a másodlagos vastagodással járó elváltozások<br />
közül a periderma fejldésére vonatkozó beható vizsgálatot<br />
pedig nem is végeztek. Nem tartottam tehát feleslegesnek, hogy<br />
a szóban forgó viszonyokat az Alyssum Arduini-n is megvizsgáljam,<br />
különösen szem eltt tartva Vrba fa közötti háncsának,<br />
D e n n e rt xylem-prosenchyma-gyrjének úgy alaki, mint fejldéstani,<br />
de mikrochemiai tulajdonságait is, hogy ezen az alapon<br />
azok helyes értelmezését adhassam.<br />
1 Österreich. bot. Zeitsch. 51. évf. (1901.) 225. old.<br />
* i h. 118. old.<br />
» Nat. Pflnzfam. III. 2. 146. old.