BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

worldlibrary.sg
from worldlibrary.sg More from this publisher
26.06.2013 Views

AZ ALYS8UM ARDUINI SZÁRÁNAK ANATÓMIÁJÁRÓL 27 tanúm, A. petraeum és A. alpesire) és az ezekbl nyert tapasztalat alapján állította fel a Turritis fötípus alá tartozó Alyssum altípust, melybe az említetteken kívül a Draha incana, Farsetia clypeata is tartozik. Vizsgálata e szerint nem terjedt ki az Alyssum saxatile-re és így az akkor még ugyanezen név alá foglalt Alyssum Arduini F r i t s c h-rl sem emlékezhetett meg. Az elbbit azután F. V r b a dolgozta fel/ de nem annpra a másodlagos vastagodásból származó elváltozásokat, mint inkább a virágos és ével szár anatómiai összefüggésének kimutatását tartotta szem eltt. V r b a szerint a virágos szár alsó internodiumában az Alyssum, a felsbb csomó- közti szárrészben pedig a Cochlearia típus fejldött ki és így itt a Dennert-tl felállított „Metamorphosenstadien"-t látja, a mely abban áll, hogy a míg az alsóbb internodiumokban pld. a cambium-gyúrü teljes és bélsugarakat hoz létre, addig a felsbb csomóközti részekben a cambium csak az edény nyalábokban van meg, vagy pedig nem választ le bélsugarakat, hanem] ezek helyét prosenchyma és edények töltik ki. D e n n e r t ezeket a típusokat úgy tekinti,^ „mint egy ideális, de nem reális fejldésnek tagjait. A típusok ezek szerint analógok volnának a levélnek metamorphosis útján létre jött alakjaival (al-, lomb-, fel-, csésze-, szirom-, porzó-, termlevél.)" vagyis a típusok nem egymásból fejldnek, hanem már, „az smeristemában van az ok, hogy mig alsó internodiumban a cambium másodlagos prosenchymát, edényeket és bélsugarakat hoz létre, addig a középs internodiumban az smeristema kezdettl fogva olyan, hogy a cambium itt csak másodlagos nem választ prosenchymát és edényeket készít, de bélsugarakat le", Vrba azonban nem tartja megfelelnek Dennert xylem-gyrü, primar-, secundar-prosenchyma elnevezéseit, mert szerinte ezek nem egyebek, mint fa közötti kemény háncscsoportok és így a cambium rendellenes mködésébl származnának. Ugyanez okból téves szerinte Engler-Prantl-náP a „prosenchyma" elnevezés is. Ezek volnának azok a fontosabb irodalmi adatok, melyekbl kitnik, hogy az Alyssum-ok szárának anatómiájáról szóló ismereteink hézagosak, némely szövet értelmezése és így megnevezése is kétséges, a másodlagos vastagodással járó elváltozások közül a periderma fejldésére vonatkozó beható vizsgálatot pedig nem is végeztek. Nem tartottam tehát feleslegesnek, hogy a szóban forgó viszonyokat az Alyssum Arduini-n is megvizsgáljam, különösen szem eltt tartva Vrba fa közötti háncsának, D e n n e rt xylem-prosenchyma-gyrjének úgy alaki, mint fejldéstani, de mikrochemiai tulajdonságait is, hogy ezen az alapon azok helyes értelmezését adhassam. 1 Österreich. bot. Zeitsch. 51. évf. (1901.) 225. old. * i h. 118. old. » Nat. Pflnzfam. III. 2. 146. old.

28 HOLLENDONNER F. Vizsgálataimhoz az anyagot a Gellérthegynek Dunára néz szikláiról szereztem ; dolgozatom pedig a kir. József-megyetem növénytani intézetében készült. Az évelszár fiatal internodiumában a szöveteknek a következ elrendezését találjuk : az egysoros felbrt (epidermis), melyben a sejtek bels tangentialis fala a radiális falakhoz viszonyítva elég vastag, ágas-bogas, egysejt szrök födik. A felbr alatt foglal helyet a szár tetemes részét kitev elsdleges kéreg, melynek küls sejtjei, hol collenchymásak, hol pedig a vastago- 1. rajz. Az ével szár elsdleges edénynyalábjának keresztmetszete : h. háncs ; c. cambium ; pp. primar prosenchyma ; e. edények ; pa. cellulósa falú faparanchyma 250 1. dás elmarad, vagy igen kis fokú ; falaikon nagy számban vannak gödörkék, melyek különösen idsebb korban láthatók jól. A központi hengert keményíts hüvely választja el az elsdleges kéregtl és így az Alyssum Arduini endodermis-e megegyezik a legtöbb eddig ismert keresztes virágú növény endodermis-ével.' Sejtjei csak tartalomban különböznek az alatta lev 3, esetleg több sejtsorú pericykel-tl. ' S c h o u t e : Die Stelartheorie (190;:5).

AZ ALYS8UM ARDUINI SZÁRÁNAK ANATÓMIÁJÁRÓL 27<br />

tanúm, A. petraeum és A. alpesire) és az ezekbl nyert tapasztalat<br />

alapján állította fel a Turritis fötípus alá tartozó Alyssum<br />

altípust, melybe az említetteken kívül a Draha incana, Farsetia<br />

clypeata is tartozik.<br />

Vizsgálata e szerint nem terjedt ki az Alyssum saxatile-re<br />

és így az akkor még ugyanezen név alá foglalt Alyssum Arduini<br />

F r i t s c h-rl sem emlékezhetett meg. Az elbbit azután F. V r b a<br />

dolgozta fel/ de nem annpra a másodlagos vastagodásból származó<br />

elváltozásokat, mint inkább a virágos és ével szár anatómiai<br />

összefüggésének kimutatását tartotta szem eltt. V r b a szerint a<br />

virágos szár alsó internodiumában az Alyssum, a felsbb csomó-<br />

közti szárrészben pedig a Cochlearia típus fejldött ki és így<br />

itt a Dennert-tl felállított „Metamorphosenstadien"-t látja, a<br />

mely abban áll, hogy a míg az alsóbb internodiumokban pld. a<br />

cambium-gyúrü teljes és bélsugarakat hoz létre, addig a felsbb<br />

csomóközti részekben a cambium csak az edény nyalábokban van meg,<br />

vagy pedig nem választ le bélsugarakat, hanem] ezek helyét prosenchyma<br />

és edények töltik ki. D e n n e r t ezeket a típusokat úgy<br />

tekinti,^ „mint egy ideális, de nem reális fejldésnek tagjait.<br />

A típusok ezek szerint analógok volnának a levélnek metamorphosis<br />

útján létre jött alakjaival (al-, lomb-, fel-, csésze-, szirom-,<br />

porzó-, termlevél.)" vagyis a típusok nem egymásból fejldnek,<br />

hanem már, „az smeristemában van az ok, hogy mig alsó<br />

internodiumban a cambium másodlagos prosenchymát, edényeket<br />

és bélsugarakat hoz létre, addig a középs internodiumban az<br />

smeristema kezdettl fogva olyan, hogy a cambium itt csak<br />

másodlagos<br />

nem választ<br />

prosenchymát és edényeket készít, de bélsugarakat<br />

le", Vrba azonban nem tartja megfelelnek Dennert<br />

xylem-gyrü, primar-, secundar-prosenchyma elnevezéseit,<br />

mert szerinte ezek nem egyebek, mint fa közötti kemény háncscsoportok<br />

és így a cambium rendellenes mködésébl származnának.<br />

Ugyanez okból téves szerinte Engler-Prantl-náP a<br />

„prosenchyma" elnevezés is.<br />

Ezek volnának azok a fontosabb irodalmi adatok, melyekbl<br />

kitnik, hogy az Alyssum-ok szárának anatómiájáról szóló<br />

ismereteink hézagosak, némely szövet értelmezése és így megnevezése<br />

is kétséges, a másodlagos vastagodással járó elváltozások<br />

közül a periderma fejldésére vonatkozó beható vizsgálatot<br />

pedig nem is végeztek. Nem tartottam tehát feleslegesnek, hogy<br />

a szóban forgó viszonyokat az Alyssum Arduini-n is megvizsgáljam,<br />

különösen szem eltt tartva Vrba fa közötti háncsának,<br />

D e n n e rt xylem-prosenchyma-gyrjének úgy alaki, mint fejldéstani,<br />

de mikrochemiai tulajdonságait is, hogy ezen az alapon<br />

azok helyes értelmezését adhassam.<br />

1 Österreich. bot. Zeitsch. 51. évf. (1901.) 225. old.<br />

* i h. 118. old.<br />

» Nat. Pflnzfam. III. 2. 146. old.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!