BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

24 SIMONKAI h.
kevésbbé pelyhesedk^ virüáskor hátratüremletteh, gyengébben
vagy^ erösebben piroslók. Többféle változatban egész Európában
st Északafrikában és a Kaukázuson is shonos. Fbb változatai:
a. Ribes reclinatum L. 1. c. 201. — [R. uvacrispay. subinerme
B eriandi er in DC. Prodr. III (1828) 478. — R. grossularia
var. duhium Jacq. in Engler et Prantl: Die Nat. Pflanzenfam.
III. 2. (1891) 93.] Ennek ágai többnyire simák, fénylk,
tüskétlenek. Hazánkban a Drevenyiken és Késmárk hegyvidékén
szedtem ; láttam a Mátráról és Máramarosból. Hazai példányaink
bogyója mirigyesen borzas.
j3. Ribes uvacrispa L. 1. c. 201. Ez is elfordul tüskétlen
ágakkal (pl. a Dévénytetn); fjellemzje azonban az, hogy
bogyói elvégre kopaszok. Gyakran tenyésztik. Vadon term példányait
Spanyolországhói láttam.
Y. Ribes grossularia L. sensu strictissimo. Ennek az ágai
tüskések, bogyója pelyhesen borzas, — vagyis a mint Linné
írja: „baccis hirsutis". — Széltében termesztik s el is vadul.
S. Ribes hybridum Besser Prim. fi. gal. aust. I (1809)
186. — [R. uvacrispa v. Besserianum Berl. in. D C. 1. c. 478.J
Agai tüskések; bogyói nemcsak egyszer szröktl, de fkép alsóbb
részükön mirigyszröktl is borzasok. Termesztik és el is vadul.
s. Ribes qlanduloso-setosum (K o c h Syn. flór. germ. 1837 p.
165 pro var.) Ágai tüskések, néha fulánkosak is ; bogyóig gyakran
csak ritkásan, mirigyesen borzasok, mirigysertéik véknyak.
Tenyésztik, de északibb és nyugotibb hegyvidékeinken vadon
is díszlik.
C. Ribes hunyadénse S i m k. [íj*, aciculare B o r b. in Erdé-
szeti Lapok 1885 p. 384, — non Smith.]. Ágai tüskések és
gyakran elég bven fulánkosak is ; levélnyele és a levele fonáka
nemcsak egyszeren, hanem mirigyesen
rendszerint sárgás mirigysertéi ersek,
is szrös ; termésének
merevek, srek. Délkeleti
Kárpátaink növénye az abrudbányai Vulkán- és a Retyezáttól
kezdve a bárczasági hegységig ; továbbá a Balkán-félsziget
északibb hegyvidékeinek honosa Horvátországtól s Montenegrótól
kezdve a Koloferi-Balkánig.
[Ribes Jmnyadense S i m k. distinguitur a Ribis grossidariae
var. glanduloso-setosa K o c h 1. c. : baccarum setis glaudulosis
validioribus pallidioribus densioribusque, necnon foliorum dorso
atque petiolis pilis etiam glanduliferis vestitis. Hungáriáé ditiones
australiores praecipue inhabitat, e. g: montes Vulkán, Retyezát,
Keresztény-hegység ; item montes peninsulae Balkán, e. g
Kapella, Plyesevicza ! Montenegró, Balkán supra Kalofer !J
Európa kertjeinek széltében és régóta termesztett gyümölcsbokra.
Termesztett fajtáinak száma, a melyek egy része hihetleg
félvér eredet, igen jelentékeny. Poiteau et Turpin a
„Traité des arbres fuitiers, de Duhamel du Monceau" czímü
mvök Ill-ik kötetében (1835), e konyhai használatra termelt
piszkének már 27 fajtáját mutatják be írásban és képekben.