BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

• HAZÁNK ÉS AZ ADRIA ÉSZAKKELETI „ RIBE8 " -FAJAI ÉS AZOK FAJV.4lT0ZATAI 2 3
csészéjének kelyJie (öble) tölcsérforma, a maghon felé egyenletesen
keskenyed és meztelen, halvány- vagy gesztenyebarnaszin
csészehasábjai nyelvformák, hátratüremlk. Oömhölyü fekete
bogyója ehet.
Eszakamerika nyugati Egyesült-Államaiban, nevezetesen
Washington államban otthonos. Nálunk ritka helyt tenyésztik,
— így például Magyaróvárott a Gazdasági intézet fáskertjében,
Budapesten a gellérthegyi Kertészeti intézetben.
23. Ribes oxyacanthoides L. Spec. plánt. (ed. 1753) 201.
— Hegyestüskéjü ribiszke.
[R. hirtellum Michx. flóra Bor. Amer. I (1803) 111. —
R. irriguum Douglas in Trans. hort. soc. VII (1830) 516.]
Felálló termet 1—2 méter magasra megnöv tüskés cserje,
mely termetében a R. grossularia-hoz hasonlit. Virágai és 2—5virágú
rövid virágzata meztelenek; csészéjének kelyJie harangdad,
a maghon felett ívesen kiszélesed ; csészehasábjai virításkor
hátratürtek; maghona tojásdad; virágzati murvái zöldek, aprók,
tojásdad-kerekdedek. Levéllemezei 3— 5 karélyúak, élükön durván
csipkésen-frészesek, szinükön-fonákukon zöldek, többékevésbbé
pelyhesek. Bogyói gömbölyek, pirosak vagy sötétszínek,
kellemetlen zamatúak, rövid fürtöcskékben csüngk, borsónagyságúak.
shonos Eszakamerika mérsékelt övén az Atlanti-tenger
tájaitól (New-Foundland, New-Jersey) a Sierra-Nevada és a Cascade
hegységek havasalji tájaiig.
Nálunk két változatban tenyésztik ú. m. : tipusos alakjában
(R. hirtellum Michx 1. c), a melynek a levelei szrösebbek s
a virágai halvány zöldes-sárgásak, bogyói pirosak ; és a /'. irriguum
(Douglas 1. c. pro specie) J a n c z. Monogr. (1907) 388
változatban, a melynek levelei kevésbbé szrösek, hátratürt csészehasábjai
sötétpirosak ; bogyói feketébe hajló sötétpirosak.
24. Ribes grossidaria L. Spec. plánt. (ed. 1753) 201. sensu
ampl. — Köszméte piszke.
[R. grossularia L; Lumnitzer* Flóra Poson. (1791) 95. —
R. reclinatum. et R. uvacrispa Diószegi: Magyar füv. könvv
(1807) 180.]
Felálló, 1—1*5 méter magasra megnöv cserje. Hajtásai
rendszerint csupán a bütykeiken tüskések; néha azonban a bütykök
közötti részeik kérgén is majd nagyobb tüskéket is növesztenek,
fkép az ers sarjhajtások [f. acerosa B o r b. in Erdészeti
lapok XXIV (1885) 384], majd pedig csak fúlánkszer tüskéket
(f. aciculosa m,). Egy-egy oldalrügyének csúcsából 1— 3 virág
fejldik ; e virágai mindenikének van kis virágzati nyele, ennek
csúcsán egy kis zöld, többé-kevésbbé összentt murvagallérka,
a melybl virága kocsánja emelkedik ki. Virágainak maghona
csaknem gömbölydeden degesz, rendszerint pelyhes vagy mirigyesen
borzas; csészéje pelyhes, fkép a harangforma zöldes kelyhén,
csészehasábjai nyelvformák, csúcson kerekítettek, többé-