BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

324 SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK
nak nevezi. Megkülönböztet mikro-, mese- és makrostyl termket A kleistogamia
okát a virág szerkezetében találja, miért is ezt a jelenséget mechano-
kleistogamiának nevezi.
Lengyel G. felszólalásában megjegyzi, hogy hasonló esetek, a
midn tehát a virágtakaró kifejldik ugyan, de zárva marad, már ismerete-
sek. Ezt a jelenséget kleistopetaliánák nevezik. Ilyet irt le U 1 e a Purpurella
deistogama-TÓ], valamint M ü 1 1 e r a Xidularíum stella-rubra-ról, L o e w
a kleistopetalia elnevezés helyébe, mint találóbbat a kleistanthia nevet
ajánlja. Ügy ennél a két növénynél, mint a Convolvulus arvensis-nél is,
semmi esetre sem szólhatunk igazi klcistogamiáról.
Fehér S. köszönettel veszi a felszólalást és kijelenti, hogy nem
ragaszkodik a mechanokleisiogamia elnevezéshez.
T u z s n J. kifejti, hogy a kleistogamia lényege abban van, hogy
az .ivarszervek id eltt érnek meg. Mivel ez a Convolvulus esetére nincs
kimutatva, azért a Convolvulus esete nem is sorolható az igazi kleistogamiához.
Mágocsy-Dietz S. ajánlja a pollenszemek és a bibe szemölcseinek
vizsgálását, valamint az els nyílás idejének megállapítását. Kérdi,
vájjon árnyék- és talajviszonyok nem gyakorolnak-e befolyást a nagy, közép
és kis virágok kifejldésére '?
Fehér J.: A Convolvulus arvcnsis fejldése nagyon változatos, a
mi arra mutat, hogy nem állandó faj. Az árnyék- és talajviszonyok nem
gyakorolnak reá szabályszer befolyást.
3. Gombocz Endre: ,, Növényanatómiai terminológiánk fejldésé"-
röl értekezik. Vázolja azoknak a törekvéseknek fejldését, melyek a növéntani
terminológia javítását czélozták s a melyek megindítója Földi
János volt 1793-ban. Összeállította mindazokat a növényanatómiai m-
szavakat, melyek az irodalomban a legrégibb idktl napjainkig fellel-
hetk voltak. Kitnt, '
hogy növényanatómiai mszavaink legtöbbje nem
idsebb 70 évesnél. Néhánynak az eredete azonban a „beszterczei szószedet"
idejéig, 1400 tájékáig, vezethet vissza. Ezek fleg a fának szemmel is
megkülönböztethet részeire vonatkoznak.
Mágocsy-Dietz S. lelszólalásában rámutat arra. hogy Borbás
V. az új mszavak megállapításánál már Jurányi L. eladásaira támasz-
kodott. Jurányi sok gondot fordított arra, hogy helyes mszavakat vezes-
sen be a magyar botanikába.
Gombocz E. felemlíti, hogy Jurányi e téren való tevékenységét,
dolgozatában szintén kiemeli.
Tuzson J. üdvözli eladó e munkáját, mert alapját fogja tenni a
megalapítandó szakszótárnak. Kívánatos volna, ha eladó folytatná munkáját.
4. Tuzson János: „A magyar Hóra néhány növényérl czímü
dolgozatának harmadik részét mutatja be, melyben a Robinia Pseudacacia
/'. cleistogama-n és a Cirsium canum X C. oleraceum hybrideken végzett folytatólagos
megfigyeléseirl számol be. (Megjelent 1909. 6-ik füzetben
5. M o e s z G. jegyz bejelenti, hogy a „Pécs—baranyamegyei Múzeum
Egyesület" 1909 decz. 19-éu Pécsett Nenátvich-ünnepélyt rendez, melyre az
Egyesület a szakosztályt is meghívja. A szakosztály elhatározza, hogy az
ünnepre pálmalombot küld.