BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

SZAKOSZTÁLYI PGYEK 323
maradhatnának a sziget nevezetes faóriásai is. Vázolja a feladatot, melyet
a kétféle kertnek teljesítenie kell és megjelöli a módokat, a melyekkel e
feladatokat el lehet érni. Végeredményben az egyetemi növénykert a tudo-
mányt, az országos növénykert fleg a mvészetet szolgálná. Az egyetemi
növénykertnek olyan hely jelölend ki, melyen ez idö szerint semmiféle
értékesebb növényzet nincs.
Mágocsy-Dietz S. köszönetét fejezi ki azért, a miért Bernátsky J.
a botanikus-kert ügyét szóvá tette. Röviden elmondja az egyetemi botanikiis-
kert viszontagságos történetét, mely, a mióta cSak fennáll, soha megfelel,
és tisztán neki szánt helyre nem talált. A Margitszigeten legfbb baja lesz,
hogy adott körülményekkel kell számolnia. A sziget fáit nincs szándékában
kipu.sztitania, mindössze néhány, ügy sem értékes fa fog áldozatul esni.
A fenykért azonban nem lesz kár, mert amúgy is betegek.
Hogy a botanikus-kert megtarthassa tudományos jellegét, kerítéssel
kell körülvenni, mert a szigeten, a hol oly nagyszámú közönség jár-kel,
meg kell védeni az ültetett növényeket, másrészt a gyakorlatok érdekében
is szükség lesz arra. Az egyetemi botanikus-kertnek szüksége van kevésbbé
díszes növényekre, még száraz kórókra is, melyek a Margitszigethez nem
fognak illeni és a közönség esztétikai érzését sem fogják kielégíteni.
Kerékgyártó Á. memorandumnak a benyújtását tartaná czél-
szerünek.
Kümmerle J. B. :
külföldi, fképen angol példák után indulva,
helyesnek tartaná, ha a fváros a nagyközönség számára külön botanikus-
kertet létesítene. Az angol városi kertek a közönségnek nemcsak szórakozást
és üdülést szereznek, hanem okulására is vannak, st nagy vonzó ert
gyakorolnak az idegenekre is. Az állatkerttel kapcsolatos kertbl sohasem
lesz jó botanikus-kert. Helyesli azt az eszmét, hogy az egyetemi botanikus-
kertet külön kell választani az országos botanikus- kerttl. E tárgj'ról a
nagyközönségnek is tudomást kellene szereznie.
Hogy az egj'etemi botanikus-kert nem a Margit-
Lengyel G. :
szigetre való, abban mindenki megegyezik. Kéri az elnököt, mondja ki,
mint a szakosztály határozatát, hogy a szakosztály helyteleníti az egyetemi
botanikus-kertnek a Margitszigetre való áthelyezését. Bernátsky J.
dolgozatát a Botanikai Közlemények legközelebbi számában kellene köz-
zétenni.
Mágocsy-Dietz S., M o e s z G. és Tu z s o n J. rövid felszóla-
lásai után Klein Gy. kijelenti, hogy a szakosztály a napilapok útján
értésére adja a nagyközönségnek, hogj' az egyetemi botanikus-kertnek a
szigetre való áthelyezését nem helyesli.
2. Fehér Jen: ,A Convolvulus arvensis L. kleistogamiája és
egyéb virágbiológiai jelenségei" czím dolgozatát ismerteti. Bemutatja a
párta kilencz féle formáját. Mérések alapján a virágokat nagy-, közép- és
kis-pártás virágok csoportjaiba osztja. Az elkisebbedést a küls körülményeken
kívül az ismétld magamegporzásnak is tulajdonítja. Két
színsorozatot állapít meg, melyeket a fehér- és a rózsaszín torkú virág
kétféle keresztezdésébl származtat. A virágban szabályszertíen 3, vagy 2
hosszabb és 2, vagy 3 rövidebb porzó szokott elfordulni, a mit a kisebb
rovarokhoz való alkalmazkodással magyaráz. Ezt a jelenséget biodynamiá-