26.06.2013 Views

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

322 bzakobztAlyi ügyek<br />

Eutricherae szekcziókat, s az utóbbiban az Albescentes, Arvenses, Sylvaticae<br />

és a Purpurascentes szubszekcziókat. Az Arvenses fajai a következ három<br />

szerieszbe csoportosíthatók : Euarvenses, Purpureae és Lucidantes. Ezt a<br />

rendszert az eladó morfológiai, fejldéstani és növény földrajzi szempontok<br />

szerint indokolja. A magyar királyság következ fajait részletesebben is<br />

ismerteti : Kn.<br />

integrifolia, arvensis, purpurea, alhanica, velebitica, travni-<br />

censis, sylvatica, longifolia, drymeia, intermedia és dinarica.<br />

T u z s n J. hozzászólván az eladáshoz, felemlíti, hogy a Knautia<br />

turóczensis rendszertani értékének megítélésében fontos, hogy fejldéstör-<br />

téneti szempontokból hogyan fogjuk fel ezt a növényt. Tekinthetjük a K.<br />

sylvatica hegyi alakjának, mely esetben, — ha önálló növény — úgy varie-<br />

tásnak tarthatjuk. Lehet azonban, hogy a A', turóczensis régi hegységi<br />

növény, a mely a jégkorszak után nagyobb területet foglalt el, lassanként<br />

azonban a magaslatokra szorult, a hová a K. sylvatica követte é.s hybridá-<br />

lódás által azt hovatovább jobban magába olvasztja. E mellett a felfogás<br />

mellett bizonyít az, hogy a K. turóczensis nemcsak Blatniczán, hanem a<br />

barsmegyei Madarashegységhen és Máran).arosha.n is elfordul. Ha ez a<br />

fejldéstörténet felel meg a valóságnak, úgy a K. turóczensist a K. syl-<br />

vatica oly szubspecziesének kellene tekintenünk, a mely az utóbbitól ugyan<br />

független, hybridálódás révén azonban ehhez átmenetesen csatlakozik.<br />

Szabó Z. megjegyzi, hogy a K. íM>óci^ews?s< nem tartja egy régebbi<br />

magashegyi faj maradványának, hanem, mivel a K. sylvaticával igen szoros<br />

kapcsolatban van, inkább ez utóbbi magashegyi változatának, a többi faj<br />

analóg esetei alapján.<br />

4. S c h i 1 b e r s z k y K. bemutatja a Diospyros Kaki rendellenesen<br />

fejldött gyümölcsét, mely egy budapesti kertben termett.<br />

5. Szabó Z. bemutat egy csoport gombát, melyet dr. Nagy K ároly<br />

küldött a Társulathoz A gomba neve: Schultzeria rimulosa B r e s.<br />

et S c h u 1 1 z e r. Termhelye Csánig község. Vas m. E gombát eddig csak<br />

Vinkovce-böl ismertük.<br />

6. A szakosztályi ügyek során a jegyz ismerteti a földmüvelésügyi<br />

miniszter 95098 I./A. 1. 1908. sz. leiratát, melyet a természeti emlékek<br />

megvédése tárgyában, <strong>1909</strong>. ápr. 14-én a Társulathoz intézett, és a mely-<br />

ben a Társulat támogatását kéri.<br />

A jegyz felolvas és elfogadásra ajánl egy határozati javaslatot, a<br />

melyben a Társulat megjelöli azon módokat, a melyekkel a földmüvelés-<br />

ügyi miniszternek segítségére lehet ez ügyben.<br />

A szakosztály a javaslatot vita nélkül elfogadja.<br />

A növénytani szakosztály <strong>1909</strong>. évi decz. hó 9-én tartott 151. ülésének<br />

jegyzökönyve.<br />

Elnök: Mágocsy-Dietz S., késbb: Klein Gy. Jegyz: Moesz G.<br />

1. Bernát sky J. : .A Margit-sziget növényzete és a növénykert<br />

ügye" czímíi dolgozatát M o e s z G. terjeszti el. Szerz szükségesnek<br />

tartja, hogy a botanikusok is hozzászóljanak a tárgyhoz. Nézete szerint az<br />

egyetemi botanikus-kert nem a Margitszigetre való. Annál üdvösebb dolog<br />

volna azonban egy országos kertnek a szigeten való alapítása. így meg-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!