BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK 321
,A Madai-as-hegység néhány érdekesebb növényérl" szólván, bemutatja
a már tavaly megkezdett és részben ismertetett , Adatok Magyarország flórá-
jához" czimtí dolgozatainak második részét. Ebben az Asplenium septentrio-
-4. trichomanes Woodsia üvensis, Selaginella helvetica, Taxus haccata,
nale X .
Acoriis Calamiis. Epipadis miciophylla, Quercus lanuginosa, Minuartia fru-
tescens, Alyssum Ardumi, Arabis arenosa, Ribes alpinum és Knautia süvatica
egyes alfajaival, varietásaival, illetleg formáival foglalkozik rendszertani és
növényföldrajzi szempontokból. (Lásd e füzet . . . old.)
Végül , Újabb adatok a Jurányia henüflabdlata ismeretéhez" czimu
eladásában jelenti, hogy Ruszkabányán, a krétakorszak rétegeiben ráakadt
a Jurányi hemiflabellata virágzatára és termésére, valamint egy 1'5 m. hosszú
levélrészletére is, mely arra enged következtetni, hogy a levél teljes hossza
a 2 métert is elérhette.
Kümmerle J. B. hozzászólván T u z s o n nak a Woodsia ilvensis-
röl tartott fejtegetéséhez, megjegyzi, hogy a Woodsia ilvensis, W. alpina
és a W. glabella rendszertani helyzetével már néhány évvel ezeltt behatób-
ban foglalkozott. Már akkor is arra az eredményre jutott, hogy A s c h e r-
s n felfogása, miszerint a Woodsia alpina a W. ilvensis rokonsági körébe
tartozik, nem helyes. Morfológiai és növényföldrajzi viszonyok a W. ilvensis
faji önállósága mellett bizonyitanak. Szoros rokonság csak a Tr. alpina és
a W. glabella közt van. Felszólaló megvizsgálta Linné Woodsia faját
Londonban, Linné herbáriumában s azt találta, hogy az Acrostichum ilvense
L = Woodsia glabella R. B r. Felszólaló kilátásba helyezi, hogy a szóban
lev fajok rendszertani helyzetével egy közelebbi dolgozatában foglalkozik.
4. A szakosztályi ügyek során a jegyz bejelenti, hogy Bernátsky
J. a „Botanikai Közlemények' idegen nyelv részének szerkesztségérl
lemondott. A szakosztály a lemondást sajnálattal tudomásul veszi. Helyette
a szerkesztést ideiglenesen Klein Gy. elnök veszi át Szurák J. közremködésével.
A növénytani szakosztály líK)9. évi nov. lió lO-én tartott 150. ülésének
1. Prodán Gy. :
„Adatok
jegyzökönyve.
Bács -Bodrog megye és környékének
flórájához" czlmü dolgozatát Tuzson J. terjeszti el. Szerz 5 harasztot,
5 zsurlót, 123 egyszikt és 200 kétszikt sorol fel.
Mágocsi-Dietz S. a Scilla autumnalis elfordulásának körülményei
iránt intéz kérdést.
Tuzson J. eladja, hogy Prodán Gy. a Scilla autumnalist Apa-
tin közelébl, száraz, szikes legelrl közli.
S i m o n k a i L. szerint a Scilla cmtumnalis magja a Balaton mellé-
kérl, a Sió csat' máján át kerülhetett a Duna árterületére.
2. S á n t h a L. „Adatok a Budai hegység zuzmóflórájának ismereté-
hez'' czim eladásában 142 fajról és 32 varietásról számol be. (Megjelenik.)
3. S z a b ó Z. ..Magyarország Knautia fajai, tekintettel a génusz
rendszerére'* czim eladásában a következ rendszert állapltja meg. A 40
Knautia-fa'} három szubgénuszba {Lychnoidea, Tricheranthes, Trichera) oszt-
ható. A Trichera szubgénuszban megkülönbözteti a Hemitricherae és az