BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

HAZÁNK ÉS AZ ADRIA RSZAKKELETl „RÍBEs"-FAJAI ÉS AZOK FAJVÁLTOZATAI 15
nincs kör-red. Fiatal hajtásai csaknem meztelenek. Európa endcmikus
faja. Vadon eddig hazánkból nem ismeretes, de talán
fölfedezhet lesz. K e r n e r A. eredetileg Tirolban, Mieders
mellett a Stubai völgye mellékén „Ad rivos silvaticos Bachleiten"
fedezte fel, a honnan már a pórnép kertjeibe is
átültették.
8. Rihes holosericeum Dietr. et Ottó in Alig. Glartenzeitung
X (1842) 266. — Bársonyoslevelü ribissJce.
[R. 79eírae2í7H 7. caucasicuniY^ruhnim Janczewski
Monogr. (1907) 483. — R- Biebersteinii X rubrrnn M.]
Levéllemeze majd hegj-esen, majd tompán karélyos, 3 f-
levéllemezének fonáka,
karélylyal, élén durván csipkésen frészes ;
levélnyele valamint idei hajtásai is aprón, de súrün j^elyhesek,
s e pelyhüktl szürkélk, levele fonáka pedig bársonyos tapintatú.
Tojásdad, középszer nagyságú rügyei szürkén selymes mezüék.
Virágfiirtjei kezdetben felállók barnás-veresl bimbókkal, késbb
Ívesen lehajlók ; kocsánjai a virágzati tengely izületeinél hosszabbak,
tövükön apró zöld murvával ; csészéjének hasábjai ferdén
felállók, aprón pillásélek, részben sárgás-zöldek, részben gyengén
piroslók; maghona domborodó tetején nincs kör-red. Gömböly
termései pirosak s jóval kisebbek, mint a R. hortense
H e d 1. termései.
Csupán botanikai kérteinkben fordul el mint kultivált
cserje, így pl. Budapesten a Kertészeti intézet fáskertjében.
9. Ribes rubrum L. Spec, plánt. ed. I (1753) 200, ex
parte, nempe quoad stirpem suecicam. — Skandináviai ribiszke.
[R. glabeUum H e cl 1 u n d in Botaniska notis. 1901 p. 90,
98. — R. scandicum H e d 1 u n d 1. c. p. 90, 99. — R. rubrum
L. typicum ex L i n d m a n Bilder ur Nordensflora II. tab. 280,
fructibus rubris, albisqiie.]
Laza virágú, hosszú virágfürtjei lekonyidók, s vagy egészen
meztelenek (ez a Linné typusos növénye, a diagnosis e szavai
nyomán: „racemis glabris pendulis"), vagy aprón s gyéren pelyhesedk.
Virágai hosszabb kocsánúak, mint az elz fajok virágai;
maghonuk zöld, teteje domborodó (5. ábra aj) s rajta nincs körred;
csészéjük sárgás-zöld, medenczeforma, vagyis a hasábjai
Aáritáskor nem terülnek ki egészen rónára (5. ábra a.2) („floribus
planiusculis" ex L. 1. c); csészehasábjai szélesek, a porzóknál
hosszabbak, csaknem kerekítettek, gyakrabban apró csúcsocskával
(5. ábra aj végzdök. Gömböly, kellemesen savanykás
bogyói pirosak, ez a typusos alakja ; vagy pedig fehérek s ez a
f. album D e s f. Cat. hort. p. 164 ; DC. Prodromus syst. nat. Ili,
481. [R. rubrum ^. leucocarpum Keichb. FI. germ. exc. Ili. 562.]
alakja. Éjszakibb Európa shonos ribiszkéje. Nálunk ritka helyt
kultiválják a typusos Ribes rubrum L.-t ; a mit eddig közönsé-
gesen e névvel jelöltünk, az a Ribes hortense He dl und.
Typusos Ribes rubrum-ot, még pedig úgy piros, mint fehér
bogyóját hazánkban csupán Budapesten láttam és vizsgáltam, a