BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

284 TUZ80N J.
nevek szerint, a C. camim X C. oleraceum-hoz már eléggé bonyolódott
névsor fzdik, a mit még bonyolódottabbá tesz az, hogy
ugyanahhoz a névhez a különböz szerzk más és más leírást
fztek. így
pl. a C. tartaricum (L.) Ali. alakot, A Ili o ni (FI.
Pedem. I, 151), Jaquin (FI. Austr. 1773, 1,56, t. 90), Wimmer
(FI. v. Schles. 1844, 231), Reichenbach (FI. Germ.
Exc. 1830—32, 287; FI. Germ. XV, 75), Celakovszky
(Prodromus, 261), B o r b á s (Vasm. Növényföldr. és Flórája, 195),
Waisbecker (Természetrajzi Füz. 1891, 336.), Beck (FI.
von Meder Österr. II, 2, 1250), stb. mind más és más leírással
ismertetik, és pl. Reichenbach és Jacquin idézett rajzai
is egymástól igen lényeges sajá.tságokban térnek el. ^ E képek
ugyan kétségtelenül canum X okraceum hybrideket tüntetnek
fel, de nem azt az alakot, a melyet pl. A 1 1 i o n i vagy Beck
tartaricum név alatt leírnak, kiknek leírásai bizonyos tágabb
határok mellett canum-hsLbitiisú, fehéres-sárgás virágú alakot
állítanak elénk. Ez az alak az én megvizsgált példányaim között
igen ritka, s ennek megfelelen értékeltem az illet sajátságokat.
Beck ellenben leírja a C. tartaricum-ió\, hogy gyakori, a mi
az én megfigyeléseimmel tehát ellentétben áll. Egyezik azonban
a Beck eme megjegyzése az én adataimmal abban az esetben,
ha megfigyelései körébe azt a „tartaricum'' -ot is befoglalta, a
melyet pl. Jaquin lerajzolt.
Ha a canum X oleraceum többi florisztikai leírásait is figyelembe
vesszük és az egyes sajátságokat ezen az alapon érté-
kelni próbáljuk, úgy még bonyolultabb viszonyokra akadunk, és
habéiv soJcttanmef/erösítést találnak az elbbiekben leírt eredményeim^
viszont ellentmondások is vannak. Ennek okát abban kell keresnünk,
hogy az idézett florisztikai megfigyeléseknek sem feladata,
sem czélja nem volt az, hogy a sajátságoknak, mint önálló egységeknek
értékét szabják meg. így ezirányú további következtetésekre
nem is használhatók fel.
Különösen pedig nem szabad figyelmen kívül hagynunk,
hogy a hybridek florisztikai leírásai éppen úgy készültek, mint
a fajokéi: vagyis bizonyos variáczió befoglalásával, a sajátsá-
gok bizonyos változásai is felvétettek azokba, pl. így
: a szár
többé-kevésbbé leveles (Reichenbach, FI. Germ. 75), többékevésbbé
elágazó s a virágzatok egyenként állanak vagy többe-
sével hosszú vagy rövid ágakon (Celakovsky i. h.); levelek
épszélek, vagy többé-kevésbbé mélyen bemetszettek (Beck,
i. h.), stb. Miután az anyanövények is variálnak, bizonyos határok
közt ingadozhatnak a hybridek sajátságai is, anélkül, hogy
ez, az illet sajátság domináló, vagy recessiv voltának megítélésében
fontossággal bírna ; ha azonban a leírás valamely hatá-
rozott hybridalak sajátságainak ingadozásait oly módon foglalja
^ Az Icon. Taur. XIX. köt. 55. tábláján és a XX. köt. 100. tábláján
megadott képeket, sajnos nem ismerem.