BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

278 TUzsoN j.
f. 1. Neilreichii m. Plánta ftorihus alhis, omni 2^c('i"i6 alboglaucescens,
spinosissima ; foliis densis, marjnis ; caules asque ad
inflorescentias foliati.)
Zömök, nagylevel, feltnen tüskés és szára egészen a
virágzatokig leveles. E sajátságaiban a N e i 1 r e i c h ^ var.
s2nnosissima-jkimk felel meg, csakhogy fehérvirágú és az egész
növény kissé kékes-hamvas.
f. 2. Schurii m. Florihus albis, omni parte paidiim canescens ;
in ceteris cum varietate viügari congríiens.
Ez az alak a közönséges pirosvirágútól csakis kissé hamvasabb
voltában és virágainak fehér színében tér el. és úgy
hiszem egyez azzal, a melyet S c h u r Nagyszeben környékérl
ismertetett.
Magyarország területérl a nagyszebeni adaton kívül, még
M e s z -^ ismertette a fehérvirágú bogácsot Brassó környékérl.
A Nemzeti Múzeum herbáriumában van egy T a u s e h e r-gyjtötte
példány Ercsi közelébl, a Sima-telep melll és a budapesti
tud. -egyetemi herbáriumban egy példány, a n)elyet Schilberszky
Visegrád környékén gyjtött.
A vihnyei Hodruska-völgy környezetében e növény a vihnyei
fvölgyben a patak mentén más helyeken is elfordul, de
csak itt-ott egy szál.
Egy példányt ezenkívül gyjtöttem a szomszédos szklenói
völgy alsórészén.
Megszoktuk a különböz színesvirágú növények fehérvirágú
alakjait teratologihi.s^ vagy más átfutó elváltozásoknak
tekinteni. És számos esetben nem is tulajdoníthatunk egyelre
más jelentséget az itt-ott jelentkez albinóknak. A jelen esetben
és mindenesetre még más hasonló esetekben is ^ azonban
úgy látszik önálló „elemi fajjal'" van dolgunk, s feltételezhet,
hogy ez vagy a íöalak mutácziója („discontinuens variaíio''-ja)
révén, vagy pedig virága színének összetevire való széthasadása
által keletkezett és sajátságait megrzi. Az utóbbi kérdésre
nézve az egyetemi botanikai "kertben két évvel ezeltt kísérleteket
indítottam meg, a vihnyei fehérvirágú példányokról szedett
mag elvetése által. Az idén az els vetésbl már virított néhány
példány és ezek azt a meglep eredményt mutatták, hogy a
^ N e i 1 r e i c h :
Flóra
von Niederösterreich, 1859, 384. old.
* M o e s z, Gr. : Brassó környékén gj'üjtött teratologiai adatok. Nö-
vényt. Közi. 1905, 67. old.
•• de
V r i e s, H. :
Mutationstheorie,
II, 1903, 168 és 19-1 ; valamint
Arten u. Varietateu, 1906 99 tartalmaz idevonatkozó adatokat. A természetbl,
hazánkból ismeretes esetek e^^yik legérdekesebbje az. a melyet Römer
ismertetett a Hepatica iranssilvanica F u s s.-ra vonatkozólag (A Czenk és
a kis Függökö növényzete, Adatok Brassó sz. k. vár. monográfiájához,
1892, 19. és 20. old. és Aus der Pílanzenwelt der Biírzenlander Berge,
1898,24. old.), melynek következetesen fehérvirágú alakját figyelte meg
Brassó mellett a Czenk egv pontján. Megersítette ezt a megfigyelést
késbb M 8 s z is (i. h.).