BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL É8 EZEK ROKONSÁGÁRÓL 269
A Karsztvidék eme jellemz cserjéje jól megkülönböztethet
apróbb, többnyire 5-karélyú, mirigyes szr levelei s egyéb
sajátságai által, (1. Simonkai 1. h. 8—9. old.), de e mellett
átmenetesen csatlakozik a var. septentrionale-hez.
Fuzine, Horvátország (Lengyel); Litoralis hungarica
(S a d 1 e r) ; Ostaria, Sladikovac, Velebit (B o r b á s) ; Prologh,
Dalmáczia (Maly); Ruszkabánya, Krassó-Szörény m. (Panchich.)
Robinia pseudacacia L. f. cleistogama Tuzs. (Math.
Term.-tud. Ért. 1906, 756; Engler's Botan. Jahrb. 1907, 1.)
Az Esztergom melletti két példánya ennek az érdekes
növénynek els közléseim óta már kétszer virított, valamint a
budapesti Tud. Egyetem botanikai kertjében is kétszeri virágzázását
figyelhettem meg az odatelepitett sarjaknak.
A megfigyelések mindenben megersítették az els közlések
helyességét, a melyekhez legfeljebb azt kell hozzáfznöm, hogy
a teljesen kifejlett virágok valamivel nagyobb szirmokat is viselhetnek,
úgy hogy az összegyrt szirmok hossza elérheti a csésze
hosszának kétszeresét is.
A magról nevelt példányok még nem virítottak; így a
forma állandósága eddigelé csupán a sarjakra volt kimutatható.
Az els közléseim óta megjelent irodalmi adatok kapcsán
ki kell emelnem a következket: a miket Harms^ a Clitoria-k
kleistogamiájára vonatkozólag leír, — valamint általában a Papilionatae^hez
tartozó génuszokra vonatkozólag eddig leírt'^ esetei a
kleistogamiának sokban egyezk a Eohinia pseudacacia f. cleistogama-n
tapasztalhatókkal, és különösen fontos az, hogy a Papilionatae
kleistogam virágai, a virág szerkezetébl kifolyólag, végül
felnyílnak s a visszagörbült bibe kiszabadul, illetleg eleinte
egészen körülzárt helyzetébl olyan helyzetbe jut, hogy ez állapotában
az idegen beporzás lehetségére is lehetne gondolni.
Ekkor azonban a bibe a megtermékenytilhetés stádiumán már túl
van és vagy elhal, vagy pedig — ha megtermékenyült — maghonja
terméssé való fejldésnek indul.
H a r m s^ a Clitoria s a többi Papilionatae kleistogamiáját
a Goebel-féle „habituelle kleistogamie^-hoz sorozza, a. Rohinia-ét
azonban nem, hanem az utóbbiról feltételezi, hogy talán pathologikus
okai vannak.
Az éveken át tett megfigyeléseim alatt sem az eredeti két
nagy fán, sem ezeknek a budapesti botanikai kertbe áttelepített,
sarjadzás útján keletkezett utódain semminem jelét nem tapasz-
1 H a r m s, H. Über Kleistogamie bei der Gatt. Clitoria, Ber. d. Deutsch.
Bot. Ges. 1907, 165.
Flóra,
=*
L. R i t z e r o w, H. Üb. Bau u. Befruchtung Kleistogamer Blüten,
1907. 186; Harms, H. über Kleistogamie bei d. Gatt. Argyrolobium.
Ber. d. Deutsch. Bot.
"Harms, H.
Ges. 191)9, 95.
Über Kleistogamie bei der Gattung Argyrolobium ,
Berichte d. Deutsch. Bot. Ges. XXVII. 1909, 95.