BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL ÉS EZEK ROKONSÁGÁRÓL 265 In Revisio nomenclaturae Nyiiiphaeacearuni etc. S i m o n k a i (Magy. Bot. Lapok VII. 1908, p. 131) haec plánta cuni Castalia minoriflora (Bor b.) S i m k. est conjuncta. A Nymphaea álba eddig leírt alakjaitól jól megkülönböztethet eme új alakot Moesz G. barátom gyjtötte a háromszéki Rétyi-Nyir mocsaraiban, s átadta nekem meghatározásra. Kérésemre 1908 tavaszán hozatott a helyszínérl négy példányt, melyeket a budapesti botanikai kert iViyw/í/iaea-medenczéjébe ültetve két tenyészeti idn keresztül figyeltem meg, a Nymphaea alha néhány más formájának társaságában. Simo nkai Revisiójában (i. h. 131. old.) a Moesz-tl gyjtött herbáriumi példányokat a Rákos árkaiban és a hévízi tó szélén (Keszthely) elforduló és a Vészt melll származó minoriflora Borb. alakkal azonosnak irta le. A nemzeti múzeum és a budapesti tudományegyetem herbáriumában megvizsgáltam az illet példányokat és a rákosi növényt él állapotában is ismerem. Ezekti a f. Moeszíi a fennebb leírtak szerint bimbója s virágja színében, alakjában és nagysága által lényegesen külön- bözik. Különben pedig az említett minorifora rendszertani értéke í'S nevezetesen annak önálló volta is kétes. Valószín, hogy azok közé az eltörpült alakok közé tartozik, a melyeket számos szerz a N. álba var. minor DC. névvel jelölve ismertet, és a melyekre Schuster ajánlatba hozta.^ hogy — & minor DC a iV. candida-hoz tartozó alak lévén,-^ — i\^ albaí. íerres/ns névvel jelöl- tessék, mint sekély vízben növ, tökéletesen ki nem fejldött alak. Ezt a felfogást nem követném, mert ha ezeknek az eltörl)ült alakoknak nincsen önállóságuk és csupán a mostohább tenyészeti viszonyoknak köszönik létüket, úgy külön megnevezésük indokolatlan. Hogy a minoriflora Bor b.-al miként áll e tekin- tetben a dolog, arról természetesen csak behatóbb vizsgálatok alapján lehet véleményt mondani. Hogy azonban a f. Moeszií a mino- riflora Bor b.-tól elüt és állandófiak bizonyult alak, az kétségtelen. Alyssum saxatile L.Sp. PL 1753, 650^ {A. orientale Ard. Spec. alt. 1763, 32; Willdenow, Spec. 1800. 460, 463; Sibthorp, FI. Graeca, VII, 1830, 21, Tab. 624 ; .4. saxatileY hinni, FI. Dalm. HL 1852, 116; ^. orientale Halácsy, Bot. Erg. Griechenl. IV. 1894, 12.) Caulihus procumbentibus vei erectis, apice racemoso-ramosis ; foliis repandís, pauh dentatis vei integris, tenuiter tomentosís, foliis caudiculorum obovato-oblongis in petiohim attenuatis. superioribus obovato-lanceolatis, albo-vel viridulo-canescentibus; floribus aureis, petalis late-emarginatis, sepalis oblongo ovatis, petaloideis ; filamentis basi intus denticulo obtuso, silicidis glaherrimis, subrotundis, rotundo-obovatis. ovalibus, obcordatis vél ellipsoideis, planis, medio plus minus convexíusculis ; loculi 1— 4. spermi. ^ Schuster J. Zur System, v. Castalia und Nymphaea, Bull. De LHerb. Boiss, VII. 1907. 860—861. - Ez a kérdés már a C o n a r d munkájában is tisztázva van. The Waterlilies 1905, 17. old. 22*
266 TUZ80N J. Var. 1. albídum ni. {Alyssum saxa.tile L. Sp. Pl. 1753, 650. sensu strictu.) Plánta usque 20 - 30 et plus cm. alta. ra mosa, omni parte tenuiter cano-tomentosa , siliculis usrpie o^j., — 6 mm. latis. — Habitat in rupibus Europae meridionalis : (S i e b e r) ; Airopolis ; Athén Ins. Creta (0 r p h a n i d e s) ; inons Strazuc pr. Mehadia (Borba s). Var. 2. alpíiuim (Hal.) m. (A. oríentale var. alpina Halácsy Bot. Erg. Griechenl IV. 1894 12). „Dense caespitosum, caulibus ptimilís, 3— 8 cm. altis, sim- plicibus; foliis integris suhintegrisve : siliculis ovalihus." Habitat: Kyllene siipra Gura. in alt. 2000 m. s. m. Var, 3. Arduiiii (F r i t s c h) m. [Alyssuyn Atduini F r i t s c h, Excursionsflora 1897. 253 : A r d u i n, Animadv. Botan. Spec, 1759, XVIII. tab. 7. [Alyssum caulibus frutescentibus. etc.)]. Omni parte inridnlo-canescens, siliculis 2^i _-4-rare 5 mm. latis. Habitat in rupibus Hungáriáé. Auptriae. Germaniae. Lunkány, Hunyad m. (J á v o r k a) ; Badacsony (bazalt) (B r b á s, Staub); Ság, Vas m. (Márton); Csobáiicz, Zala m. (R e d l) ; Budapest, Gellérthegy (többen) ; Budaörs, Pest ni. (R i c hter, L., Se hlt z, Herb. norm. nov. ser. 1. sub A. saxatile, T u z s n) ; Pozsony, (B á u m l e r) ; Várhegy, Sáros m. (H a z s- 1 i n s z k y) ; Drevenyik, Szepes m. (K I c h b r e nii e r) ; Trsztena, Árva m. (H a z s l i n s z k y) ; Garam - Szent -Benedek, Bars m. (T u z s n) ; Beczkó-vára, Trencsén m. (H o 1 u b y) ; Lesnitz, Szepes ni. (Ni e d e r I e i t i n g e r) ; Pieninek. a Dunajecz mentén (Filarszky); Arvaváralja, (Ha z sl in s zky). a vár szikláin, (..siliculis obovatis") nak ; más Az utóbb felsoroltak mind ugyanahhoz az nlakhoz tartoz- változatosságot alig lehet rajtuk észrevenni, mint hogy egyes helyeken, pl. a Gellérthegyen a példányok zöldesebb színek, kevésbbé molyhosak. Ettl eltekintve csupán egy feltnbb eltérést tapasztaltam. Az árvaváraljai növénynek ugyanis a Nemz. Múz. Növt. Oszt.-ban lev példányához már Hazslinszky a „silicvMs obovatis'" feljegyzést fzte. Az illet példány beczói tényleg hosszúkásak, holott azok rendesen kerekdedek, vagy kissé visszás tojásdadok szoktak lenni. Miután azonban csak egyetlen példány állt rendelkezésre, csupán ebbl, ezt a különben eléggé feltn különbséget alig lehet rendszertani megkülönböztetés alapjául felvenni. Arabis arciiosa S c o p. f. platypliyllina m. Foliis maximis., viridissimis, parcc pilosis, plerumque stih- glabris vei glaberrimis, nitidis ; fólia radicalia usque 15 cm. longa, caulina 8— 10 cm. longa, usque 3— 4cm.lata; fólia infe- riora subobtuse deyüata. dentibus magnis, superiora aiiguste-lan- ceolata., sinuato-de7itata. dentibus pjaucis, acuminatis, etiam in inflorestentiis disposita usque 3 cm. longa. (Icon 3.) Habitat in fissuris rupium Zsiar prope Bükköskút, Conj. Bars Hungáriáé septentrionalis.
- Page 254 and 255: 218 MOESz G. 115 [x; ascus: 46—60
- Page 256 and 257: 220 . M0E8Z G.: 37. Ustiilina maxii
- Page 258 and 259: 222 MOEsz 6.: 50. Melampsora larici
- Page 260 and 261: 224 MOEsz G. a Kamara- erdben, az E
- Page 262 and 263: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 264 and 265: GOMBÁK BUDAPE6T ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 266 and 267: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 268 and 269: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 270 and 271: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 272 and 273: GOMBÁK BUDAPEST É8 KÖRNYÉKÉRL
- Page 274 and 275: ADATOK SZEPE8 VÁRMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 276 and 277: AUATüK SZEPES VARMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 278 and 279: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 243 Leitl
- Page 280 and 281: BZEMÉLYl HÍREK 245 SZEMÉLYI HÍR
- Page 282 and 283: A szakosztály július, augusztus
- Page 284 and 285: VIII. KÖTET. 1910. 1/15. 6. FÜZET
- Page 286 and 287: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. T
- Page 288 and 289: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 290 and 291: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 292 and 293: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 294 and 295: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 296 and 297: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 298 and 299: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 300 and 301: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 302 and 303: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 306 and 307: 3. kép. Arabis arenosa f. platyphy
- Page 308 and 309: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 310 and 311: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 312 and 313: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 314 and 315: MAGYAE0R9ZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 316 and 317: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 318: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 322 and 323: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 324 and 325: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 326 and 327: Diagnosis A CETERACH GÉNUSZ ÚJ FA
- Page 328 and 329: e s ^0 S-E c e •S ee 5 .2 § be s
- Page 330 and 331: 291 J, B. Kümmerle: Index generum,
- Page 332 and 333: INDEX GENERUM, VARIETATÜM, FORMARU
- Page 334 and 335: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÜ
- Page 336 and 337: INDEZ GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 338 and 339: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 340 and 341: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÚ
- Page 342 and 343: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÜ
- Page 344 and 345: INDEX GENERUM, VABIETATUM, FORMARUM
- Page 346 and 347: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 348 and 349: INDEX GENEKUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 350 and 351: INDEX GKNERUM, VARIETATUM, KORMARUM
- Page 352 and 353: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL ÉS EZEK ROKONSÁGÁRÓL 265<br />
In Revisio nomenclaturae Nyiiiphaeacearuni etc. S i m o n k a i<br />
(Magy. Bot. Lapok VII. 1908, p. 131) haec plánta cuni Castalia<br />
minoriflora (Bor b.) S i m k. est conjuncta.<br />
A Nymphaea álba eddig leírt alakjaitól jól megkülönböztethet<br />
eme új alakot Moesz G. barátom gyjtötte a háromszéki<br />
Rétyi-Nyir mocsaraiban, s átadta nekem meghatározásra.<br />
Kérésemre 1908 tavaszán hozatott a helyszínérl négy példányt,<br />
melyeket a budapesti botanikai kert iViyw/í/iaea-medenczéjébe<br />
ültetve két tenyészeti idn keresztül figyeltem meg, a Nymphaea<br />
alha néhány más formájának társaságában.<br />
Simo nkai Revisiójában (i. h. 131. old.) a Moesz-tl<br />
gyjtött herbáriumi példányokat a Rákos árkaiban és a hévízi tó<br />
szélén (Keszthely) elforduló és a Vészt melll származó minoriflora<br />
Borb. alakkal azonosnak irta le. A nemzeti múzeum és a<br />
budapesti tudományegyetem herbáriumában megvizsgáltam az<br />
illet példányokat és a rákosi növényt él állapotában is ismerem.<br />
Ezekti a f. Moeszíi a fennebb leírtak szerint bimbója s virágja<br />
színében, alakjában és nagysága által lényegesen külön-<br />
bözik. Különben pedig az említett minorifora rendszertani értéke<br />
í'S nevezetesen annak önálló volta is kétes. Valószín, hogy<br />
azok közé az eltörpült alakok közé tartozik, a melyeket számos<br />
szerz a N. álba var. minor DC. névvel jelölve ismertet, és a melyekre<br />
Schuster ajánlatba hozta.^ hogy — & minor DC a iV.<br />
candida-hoz tartozó alak lévén,-^ — i\^ albaí. íerres/ns névvel jelöl-<br />
tessék, mint sekély vízben növ, tökéletesen ki nem fejldött alak.<br />
Ezt a felfogást nem követném, mert ha ezeknek az eltörl)ült<br />
alakoknak nincsen önállóságuk és csupán a mostohább<br />
tenyészeti viszonyoknak köszönik létüket, úgy külön megnevezésük<br />
indokolatlan. Hogy a minoriflora Bor b.-al miként áll e tekin-<br />
tetben a dolog, arról természetesen csak behatóbb vizsgálatok<br />
alapján lehet véleményt mondani. Hogy azonban a f. Moeszií a mino-<br />
riflora Bor b.-tól elüt és állandófiak bizonyult alak, az kétségtelen.<br />
Alyssum saxatile L.Sp. PL 1753, 650^ {A. orientale Ard. Spec.<br />
alt. 1763, 32; Willdenow, Spec. 1800. 460, 463; Sibthorp, FI.<br />
Graeca, VII, 1830, 21, Tab. 624 ; .4. saxatileY hinni, FI. Dalm. HL<br />
1852, 116; ^. orientale Halácsy, Bot. Erg. Griechenl. IV. 1894, 12.)<br />
Caulihus procumbentibus vei erectis, apice racemoso-ramosis ;<br />
foliis repandís, pauh dentatis vei integris, tenuiter tomentosís, foliis<br />
caudiculorum obovato-oblongis in petiohim attenuatis. superioribus<br />
obovato-lanceolatis, albo-vel viridulo-canescentibus; floribus aureis,<br />
petalis late-emarginatis, sepalis oblongo ovatis, petaloideis ; filamentis<br />
basi intus denticulo obtuso, silicidis glaherrimis, subrotundis,<br />
rotundo-obovatis. ovalibus, obcordatis vél ellipsoideis, planis,<br />
medio plus minus convexíusculis ; loculi 1— 4. spermi.<br />
^ Schuster J. Zur System, v. Castalia und Nymphaea, Bull. De<br />
LHerb. Boiss, VII. 1907. 860—861.<br />
- Ez a kérdés már a C o n a r d munkájában is tisztázva van. The<br />
Waterlilies 1905, 17. old.<br />
22*