BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL ÉS EZEK ROKONSÁGÁRÓL Ugra, N.-Küküllö m. (Wolff, Haynald); Keszthely (Szenczy); Hatvan (Sadler); Vácz és Göd között (Bohats); Ercsi, Pest m. (Jurányi); Tököl, Csepelsziget (Tauscher); Losoncz (Kunszt); Alsóhámor (Mágocsy, Tuzson, Moesz); Bosac, Kopanicza, Valentova, Nenies-Podhragy, Trencsén m. (H o 1 u b y) Munkács (Staub). 1. kép. Acorus calamus az alsóhámori mocsárban. 261 Epipactis latifolia. (L.) Ali. ssp. microphylla (Ehrh.) m. (Serapias microphylla Ehrh. Beitr. 4, 1792, 42; Epipactis microphylla S w. Vet. Acad. Handl. 1800, 232 ; Waldstein et Kitaibel, Pl. rar. IIL, tab. 270.; Epipactif! latifolia Ali. [3. microphylla D C. Fi. d. Francé. VI. 1815. 334 ; Epipactis latifolia A 1 1. var. b. microphyla (E h r h.) I r m i s c h, Nachtr. Linnaea, XIX. 1847, 119; Epipactis Hellehorine Crantz var. 1. microphylla (Ehrii.) Reichenbach, Icon. Orchideáé, 1851, 141. F. canescens Irmisch. Linnaea, XIX. 1847, 120. A Fenykosztolány feletti tölgyes erdkben Epipactis latifolia (L.) Ali, és Cephalanthera ruhra (L.) Ki eh. társaságában fordul el. Hazánkból aránylag, kezök kevés biztos adat ismeretes. Ezek a követ- Herkulesfürd, Krassó-Szörény m. és Budakesz (Heuffel); Oravicza, Krassó-Szörény m . (W i e r z b i c k i) ; Pécs (Sadler,
262 TuzsoN j. Nendtvich); Bosac-völgy, Trencsén m., Podhragy. Trencsén m. (Holuby); Trencsén -Teplicz (Baenitz. Herb. Eur. leg. S e e li a u s) ; Zay-Ugrócz, Trencsén m. (B o h a t s c h). Querciis lanuginosa Lam. E nevel. I. 1783, 709. (Q. puhescens Willd. Spec. IV. 1805, 449.) A vilinyei völgy (Bars m.) jobb oldalán az Antaltáró feletti mészkösziklákon találtam meg. Jelentsége ennek az elfordu lásnak az, hogy az eddigelé ismeretes biztos elfordulási adatok között ez a legészakibbak közül való. Hazai elfordulási adatok: Fiume (Noe); Vukovár, Szerem m. (S a d 1 e r, S t r e i m, H e u f f e 1, B o r b á s) ; Erdd, Szerem ra. (R c h e 1) ; Csereviz, Szerem m. (B o r b á s) ; Károly falva, Flamunda. Fontana-Fetje, Temes m. (Bernátsky); Világos. Ménes, Pankota, Arad m. (S i m o n kai); Baziás, Temes ni. (W i e r z- b i c k ; y) Oravicza. Krassó-Szörény m. (H e u f f e 1) ; ülma, Temes m. (M á g c s y és W a g n e r J.) ; Érd, Fehér m. (Bernátsky); Déva. Vajdahunyail, Élesd (Simonkai); Kolozsvár (Wolff); Szegszárd (Staub); Sümeg (Szép); Kis-Czeil. Szt-Lrincz Vas m. (Márton); Tihany (Álba eh); Tapolcza. Zala m. (Hazs- 1 i n s z k ; y) Sümeg, Harsány, Zala m. (K i t a i b e ; 1) Nadap, Fehér m. (T a u s c h e r) ; Kismarton, Sopron m. (A 1 b a c h) ; Budapest (Budai hegyek, Kamaraerd, Pilis) (számosan); Dorog, Esztergom m. (J V r k ; a) Pest m. (Borbás, Pozsony (SchneJler, Baumler); Monor, Tuzson); Gödöll, Pest m. (Sadler); Kerepes, Pest m. (Bernátsky); Árkai völgy (H a z s 1 i n s z k y) Dubicsány, Borsod m. (Budai); Nyitra (Pillér); Vihnye, Bars m. (Tuzson); Kassa (T h a i s z). A Q. lanuginosa északi elterjedési határára nézve az irodalmi adatok közül fontossággal bir itt az az adat, a melyet Borbás közöl Abauj-Torna megye flórájában (439. old.), hol a megyére általában felemlíti, hogy több tölgyfaj fordul el benne, „st a Q. lanuginosa is" . Innen való példányt, a kassait kivéve, nem láttam, de a közlés, különösen a megye nyugati részében elterül mészköves vidékre vonatkozólag igen valószínnek látszik. Ez a hely a vihnyei völgygyei megközelítleg egyazon északi szélessségre esik; tekintettel azonban arra, hogy a vihnyei völgy már az északnyugati középhegységbe, az Abies álba Mill. régiójába esik. a Q. lanuginosa itteni elfordulása fontos és e növény egykori nagyobbfokú elterjedettségére mutat. A fennebbiekben közölt adatok természetesen számos, részben fajnak, részben varietásnak leirt alakra vonatkoznak. Az irodalmunkban leirt alakokat azonban a leggondosabb revízió nélkül lehetetlen figyelembe venni. Kétségtelen, hogy a Q. lanuginosa rendkívül változatos, a mit a hybridálódás a végletekig fokozhat. Éppen ez okból azonban e növény rendszerének megállapításában a tudomány gyakorlati szempontjait is figyelembe kell venni. Különösen Borbás megállapításai zavarosak: csupán a monori erdbl 12 olyan fajt és varietast
- Page 250 and 251: 214 M0E8Z G.: Gypsophila fastujiata
- Page 252 and 253: 216 MOESz G.: Budapest; herbáriumi
- Page 254 and 255: 218 MOESz G. 115 [x; ascus: 46—60
- Page 256 and 257: 220 . M0E8Z G.: 37. Ustiilina maxii
- Page 258 and 259: 222 MOEsz 6.: 50. Melampsora larici
- Page 260 and 261: 224 MOEsz G. a Kamara- erdben, az E
- Page 262 and 263: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 264 and 265: GOMBÁK BUDAPE6T ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 266 and 267: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 268 and 269: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 270 and 271: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 272 and 273: GOMBÁK BUDAPEST É8 KÖRNYÉKÉRL
- Page 274 and 275: ADATOK SZEPE8 VÁRMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 276 and 277: AUATüK SZEPES VARMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 278 and 279: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 243 Leitl
- Page 280 and 281: BZEMÉLYl HÍREK 245 SZEMÉLYI HÍR
- Page 282 and 283: A szakosztály július, augusztus
- Page 284 and 285: VIII. KÖTET. 1910. 1/15. 6. FÜZET
- Page 286 and 287: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. T
- Page 288 and 289: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 290 and 291: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 292 and 293: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 294 and 295: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 296 and 297: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 298 and 299: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 302 and 303: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 304 and 305: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 306 and 307: 3. kép. Arabis arenosa f. platyphy
- Page 308 and 309: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 310 and 311: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 312 and 313: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 314 and 315: MAGYAE0R9ZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 316 and 317: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 318: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 322 and 323: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 324 and 325: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 326 and 327: Diagnosis A CETERACH GÉNUSZ ÚJ FA
- Page 328 and 329: e s ^0 S-E c e •S ee 5 .2 § be s
- Page 330 and 331: 291 J, B. Kümmerle: Index generum,
- Page 332 and 333: INDEX GENERUM, VARIETATÜM, FORMARU
- Page 334 and 335: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÜ
- Page 336 and 337: INDEZ GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 338 and 339: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 340 and 341: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÚ
- Page 342 and 343: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÜ
- Page 344 and 345: INDEX GENERUM, VABIETATUM, FORMARUM
- Page 346 and 347: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 348 and 349: INDEX GENEKUM, VARIETATUM, FORMARUM
MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL ÉS EZEK ROKONSÁGÁRÓL<br />
Ugra, N.-Küküllö m. (Wolff, Haynald); Keszthely (Szenczy);<br />
Hatvan (Sadler); Vácz és Göd között (Bohats); Ercsi, Pest<br />
m. (Jurányi); Tököl, Csepelsziget (Tauscher); Losoncz<br />
(Kunszt); Alsóhámor (Mágocsy, Tuzson, Moesz); Bosac,<br />
Kopanicza, Valentova, Nenies-Podhragy, Trencsén m. (H o 1 u b y)<br />
Munkács (Staub).<br />
1. kép. Acorus calamus az alsóhámori mocsárban.<br />
261<br />
Epipactis latifolia. (L.) Ali. ssp. microphylla (Ehrh.)<br />
m. (Serapias microphylla Ehrh. Beitr. 4, 1792, 42; Epipactis<br />
microphylla S w. Vet. Acad. Handl. 1800, 232 ; Waldstein et<br />
Kitaibel, Pl. rar. IIL, tab. 270.; Epipactif! latifolia Ali. [3.<br />
microphylla D C. Fi. d. Francé. VI. 1815. 334 ; Epipactis latifolia<br />
A 1 1. var. b. microphyla (E h r h.) I r m i s c h, Nachtr. Linnaea,<br />
XIX. 1847, 119; Epipactis Hellehorine Crantz var. 1. microphylla<br />
(Ehrii.) Reichenbach, Icon. Orchideáé, 1851, 141.<br />
F. canescens Irmisch. Linnaea, XIX. 1847, 120. A<br />
Fenykosztolány feletti tölgyes erdkben Epipactis latifolia (L.)<br />
Ali, és Cephalanthera ruhra (L.) Ki eh. társaságában fordul el.<br />
Hazánkból aránylag,<br />
kezök<br />
kevés biztos adat ismeretes. Ezek a követ-<br />
Herkulesfürd, Krassó-Szörény m. és Budakesz (Heuffel);<br />
Oravicza, Krassó-Szörény m .<br />
(W<br />
i e r z b i c k i) ; Pécs (Sadler,
Change language