BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

HAZÁNK ÉS AZ ADRIA ÉSZAKKELETI „ RIBE8 "' • FAJAI ÉS AZOK FAJVÁLTOZATAI 9
szinükön-fonákiikon és élükön majd elég srn, majd csak gyé-
ren, többé-kevésbbé rövid, egyenes, csiicson jókora fiiirigyü szöröcsfcéifcíó'/
mirigyesek ; levélnyelei bven mirigyszörösek. Csúcsrügyei
aránylag kicsinyek, tojásdadok, csúcsukon tompák vagy alig hegyesek,
rendszerint halovány-zöldesek. A múlt évi törpehajtások
csúcsrügyeibl fejld virágfürtje felálló, kisebb, kevesebb virágú,
mint a Ribes alpinum-Q\ virágzati tengelye bven^ srn aprón
mirigyes. Virágai meztelenek; halvány sárgás-zöld, csaknem hártyás,
hosszúkás csészehasábjaik nagyobbak, mint a R. alpinum
csészéjének zöldes hasábjai; kocsánuk rövidebb a halvány-hártyás,
mirigyesél tojásdad lándzsás murvájánál. Gömböly piros bogyói
meztelenek, pépesbelek, csúcsukon jól látható 5 fogú csészekoronával,
— élvezhet savanyúízek. Eredeti lelhelyein május
második felében virít.
shonos a mészsziklás Karszt magasabb hegyein, a bükkös
régió fels részén s a havasalji tájon. Terjedésköre a Rísnyák
csoportban kezddik (Risnyák ! Horvátsnyeznik ! Obrucs !j s
innen a Nagykapellán át a Velebitig (Sladikovác, Lyubicsko
brdo, supra Ostaria ; Vaganski Vrh, supra Raduc !); a Dinári
havasokig (Prolog ! leg., Mai y), Boszniáig és Montenegró
hegyvidékéig (leg. Szy sz y lo wic z), lett eddig megállapítva.
E területen a Ribés alpimim L. helyettesítje. — [Ribes pallidigemmum
m. ex subalpinis calcariis montium Karst, a subalpe
Rizsnyák usque ad Montenegró adhuc notum, ibique pro
Ribes alpino vicarium. Dignoscitur ab illó aö'ini stirpe Linnaeano:
habitu minre, ramificationibus densioribus, ramidis hornotwús minute
glandidosis pidjescentibiisgae, foliis saepissime quiuquelobis
plus-minus glanduloso pilosis. glandulis pilorum sat magnis. gemmis
parvis ovatis midicis vei vix acidis saepissime pallide-virentibus,
calycis laciniis pallidiorihis, fere membranaceis, majoribus
que, necnon racemis minoribus.]
n. Monoclinia. Himnsvirágilak.
3. §. Ribesia B e r 1 a n d i e r mém. Grossul. in Mém. soc,
phys. Genéve III. 2. (1826) 56, ex parte.
Tüskétlen cserjék. Virágjuk murvája apró, zöld, fnem, a
kocsánnál többszörösen rövidebb. Rügyeik pikkelyei száraz hártyások
; levelük és viráguk mirigytelen. Csúcsrügyükbl mindig
leveles ijajtás fejldik.
f. A csésze hasábjai hátratüremlk.
4. Ribes midtiflorum Kitaibel* in RoemeretSchul-
t e s Systema vegetab. V (1819) 493. — Dúsfürtü ribiszke.
432 ;
V
[R. spicat'iim Schultes Österr. flóra ed. 2. (1814) I. p.
i s i a n i FI. dalm, III. 142, — non R o b s o n in Trans.
Linn. soc. III (1797) 240 .^tab. 21, et in Sowerby English