BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

worldlibrary.sg
from worldlibrary.sg More from this publisher
26.06.2013 Views

MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL ÉS EZEK ROKONSÁGÁRÓL 259 Foliis 2Kirce pilosis. 2— 18 cm. longis, lolndis pinnariim utrinque 1— 2 usque 3— 4. obovatis, integris vei margine repandis. Habitat in altitiidiue 600—2600 m. alpium Eiiropae, Asiae et Aniericae borealis. Var. 2. glabella (R. B r.) m. {Woodsia glabella R. B r. in Ric h ai-fl s ou Narr. of a journey 1823, 754; W. Hausmamniana Mi Ide 1855 br. ; W. pidcheUa Bertol. FI. Ital. Crvpt. I. 1858, 111.) Foliis 2— 12 cm. longis, glabris. solum ad hasim petioli pilosis, petiolis sacpte stramineo-fíavis ; lohulis pinnarum utrinqVjC 1— 2^ hasi cuneatis, apice subrotundis vei obhisis, plus minus lobatovel crenato-incisis. Habitat in locis altioribus alpium et praecipue in regionibus arcticis et subarcticis Europae et Aniericae borealis. Hazánkban ügy látszik csak a összes megvizsgált példányok ide Gr ab n e r Synopsis-ába (46. old.) ssp. rufidida fordul el; az tartoznak. Ascherson- Hazslinszky téves adata révén (1. az. elbbi oldal jegyzetét) jutott be az, hogy a H'. alpina a Tátrában elfordul. Egyetlen levélke van a nemzeti múzeum növénytani osztályának herbáriumában, a melyet esetleg aljnna-nsik lehetne tartani: egyrészt azonban nagyon hiányos példány, másrészt lelhelye bizonytalan. riumból való; Baumgarten gyjtötte Ez a Erdély S a d 1 e r-herbá- déli hegységeinek sziklás alpesi regiójában („ad rupes alpestres Transs. austr.") Sajnos, hogy a gyjthely közelebbrl nincsen feljegyezve, s igy a továi)bi kutatáshoz ez az adat semmiféle támasztopontot nem szolgáltathat. Selaginella helvetica (L.) Lk. Zsarnócza és Garamrév között az út melletti trachit sziklafal alsó részein eléggé nagy mennyiségben n. Más elfordulási adatok: Herkulesfürd, Krassó-Szörény m. (B r b á s) ; Yerestoronyi szoros (A n d r a, H e u f f e 1) ; Szuszeny, Hunyad m. (H e u f f e 1, S c h n e 1 1 e r) ; Ruisor völgye, Retyezát (Haynald); Zsidóvár, Krassó-Szörény m. (Heuffel); Gáld, Alsófehér m. (Haynald); Boicza, Szeben m. (Fuss); Petrozsény, Szurduk-szoros (Barth); Pozsony (Báumler); Pozsony, Habern-sziget (Bothár); Lunkány, Krassó-Szörény m. Somorja, Pozsony m. (R é z s e 1 y. herb. (Hazslinszky); Nagy-Buny, Szolnok-Doboka m. (D i v é k y) ; Torna (V e s e 1 s k y) Oruzsin, Phönixhuta, Sáros m. (Hazslinszky); Pietrosz, Mármaros m. (Müller); Zsarnócza, Bars m. (Moesz, Tuzson). E feltnen állandó alakú növénynek zsarnóczai elfordulása az északnyugati hegyvidék felöl az Alföld felé valószínleg a legdélibbek közül való. A Madarashegységben sem az északibb fekvés sziklákon, sem a délibb nyúlványokon sem sikerült máshol megtalálnom. Ellenben Zólyom körül már úgy látszik gya- kori, F r e y n feljegyzi e tájról (Verh. zool. Bot. Ges. XII. 354), hogy itt tömegesen n.

260 TUZ80N J. Taxus baccata L. Sp. pl. 1753, 1040. A Szklenó-fürd feletti erdkben, szemben a mészégetkkel gyakori. Fiatal sarjak szétszórtan mindenfelé találhatók és az erd humuszában itt-ott idsebb fák kidlt törzsei és vastagabb gyökfö- és gyökérrészletei is elfordulnak. Ezenkívül a Madarashegység Iharos nev erdségében is szedtem e növény leveles ágát. Hazai elfordulási adatok : Herkulesfürd (B o r b á s) Kazán-szoros (Bohatsch, Borbás); Lökve, Horvátország (Hazslinszky) ; Uj-Gredistye (Jávorka); Stegendorf, Csiklova, Krassó-Szörény m. (Wierz bicki); Nagyszeben (Dietl): Fels-Tömös, Brassó m. (Barth); Szt-Gál melletti erdkben, Miklóshegy, Veszprém m. (L a c z k ó) ; Szklenó, Bars m. (M ágocsy, Tuzson); Madarashegység (T u z s o n) ; Oruzsin, Sáros m. (Hazslinszky); Jesuitenmühle, Igló mellett (Filarszky); Straczena melletti Maly-Sokol (Richter A.); Troj aga-havas, Máramaros m. (MüllerB.); Körösmez, Trebusa, Máramaros m. (Wagner L.) ; Rastonya-völgy a Pietrosz alján, Máramaros m. (Nemz. Múz.) ; Sip, Zaikov mellett, Árva m. (Holuby, Hazslinszky); Szepes-Béla (Kitaibel.) Minden jel oda mutat, — a mint általánosan feltételezik és a mint Kitaibel is rájegyezte a fennemlitett példány czé- dulájára, — hogy e növény hajdan Magyarország területén, az Alföld és az erdélyi medencze kivételével, gyakori s elterjedt volt. Hogy most kivesz félben van, annak oka az, hogy sehol sem kímélik. Reprodukáló képessége igen nagy ugyan, azonban fejldése igen lassú és így csakis nyugalmas, érintetlen erdségekben tarthatja fenn magát. Acorus calamiis L. Bars megye Alsó-Hámor községe közelében, a Szandrik ezüstárúgyár alatti mocsármaradványban tömegesen n. Hajdan a völgy illet része, alul elzárva egy nagy kiterjedés ingovány volt, a melyet a görgeteg lassanként feltöltött. Az Acorus-tó\ bentt részlet e nagy mocsár utolsó maradványa (1. kép), a mely maholnap egészen feltöltdik. A volt mocsár felsbb része felett állanak a gyár épületei. Hogy eme, származására nézve ma is vitatott növény itteni elfordulásának megítéléséhez támasztópontokat találjak, megkíséreltem a völgy fennebb es részében a hordalékot átmetszve, a mocsár szintjébe lejutni. Ásatás közben két oly réteg volt egymás felett, a mely egykori erdk talajára vallott s ezek alatt volt a mocsár iszapja, benne azonban az Acorus-nak nem sikerült nyomára akadnom, így arra nézve, hogy az itt sidktl fogva tenyészne, semmiféle bizonyítékot sem meríthettem. Rhizomáit árvíz nem hozhatta az alsóhámori völgybe, mert magasabban fekszik, mint a Graram völgye ; így tehát csak az a feltevés marad hátra, hogy e növény ültetés útján jutott valamikor e mocsárba. Hazai elfordulási adatok: Vinkovcze (Hazslinszky); Horvátország (S c h 1 o s s e r) ; Várasd (Kitaibel); Lúgos, Krassó- Szörény m. (Heuffel,Thaisz); Fenyfalva, Szeben m. (Fuss);

260 TUZ80N J.<br />

Taxus baccata L. Sp. pl. 1753, 1040. A Szklenó-fürd<br />

feletti erdkben, szemben a mészégetkkel gyakori. Fiatal sarjak<br />

szétszórtan mindenfelé találhatók és az erd humuszában<br />

itt-ott idsebb fák kidlt törzsei és vastagabb gyökfö- és gyökérrészletei<br />

is elfordulnak. Ezenkívül a Madarashegység Iharos<br />

nev erdségében is szedtem e növény leveles ágát.<br />

Hazai elfordulási adatok : Herkulesfürd (B o r b á s)<br />

Kazán-szoros (Bohatsch, Borbás); Lökve, Horvátország<br />

(Hazslinszky) ; Uj-Gredistye (Jávorka); Stegendorf, Csiklova,<br />

Krassó-Szörény m. (Wierz bicki); Nagyszeben (Dietl):<br />

Fels-Tömös, Brassó m. (Barth); Szt-Gál melletti erdkben,<br />

Miklóshegy, Veszprém m. (L a c z k ó) ; Szklenó, Bars m. (M ágocsy,<br />

Tuzson); Madarashegység (T u z s o n) ; Oruzsin, Sáros<br />

m. (Hazslinszky); Jesuitenmühle, Igló mellett (Filarszky);<br />

Straczena melletti Maly-Sokol (Richter A.); Troj aga-havas,<br />

Máramaros m. (MüllerB.); Körösmez, Trebusa, Máramaros m.<br />

(Wagner L.) ; Rastonya-völgy a Pietrosz alján, Máramaros m.<br />

(Nemz. Múz.) ; Sip, Zaikov mellett, Árva m. (Holuby, Hazslinszky);<br />

Szepes-Béla (Kitaibel.)<br />

Minden jel oda mutat, — a mint általánosan feltételezik<br />

és a mint Kitaibel is rájegyezte a fennemlitett példány czé-<br />

dulájára, — hogy e növény hajdan Magyarország területén, az<br />

Alföld és az erdélyi medencze kivételével, gyakori s elterjedt<br />

volt. Hogy most kivesz félben van, annak oka az, hogy sehol<br />

sem kímélik. Reprodukáló képessége igen nagy ugyan, azonban<br />

fejldése igen lassú és így csakis nyugalmas, érintetlen erdségekben<br />

tarthatja fenn magát.<br />

Acorus calamiis L. Bars megye Alsó-Hámor községe közelében,<br />

a Szandrik ezüstárúgyár alatti mocsármaradványban tömegesen<br />

n. Hajdan a völgy illet része, alul elzárva egy nagy<br />

kiterjedés ingovány volt, a melyet a görgeteg lassanként feltöltött.<br />

Az Acorus-tó\ bentt részlet e nagy mocsár utolsó maradványa<br />

(1. kép), a mely maholnap egészen feltöltdik. A volt<br />

mocsár felsbb része felett állanak a gyár épületei. Hogy eme,<br />

származására nézve ma is vitatott növény itteni elfordulásának<br />

megítéléséhez támasztópontokat találjak, megkíséreltem a völgy<br />

fennebb es részében a hordalékot átmetszve, a mocsár szintjébe<br />

lejutni. Ásatás közben két oly réteg volt egymás felett, a mely<br />

egykori erdk talajára vallott s ezek alatt volt a mocsár iszapja,<br />

benne azonban az Acorus-nak nem sikerült nyomára akadnom,<br />

így arra nézve, hogy az itt sidktl fogva tenyészne, semmiféle<br />

bizonyítékot sem meríthettem. Rhizomáit árvíz nem hozhatta<br />

az alsóhámori völgybe, mert magasabban fekszik, mint a Graram<br />

völgye ; így tehát csak az a feltevés marad hátra, hogy e növény<br />

ültetés útján jutott valamikor e mocsárba.<br />

Hazai elfordulási adatok: Vinkovcze (Hazslinszky);<br />

Horvátország (S c h 1 o s s e r) ; Várasd (Kitaibel); Lúgos, Krassó-<br />

Szörény m. (Heuffel,Thaisz); Fenyfalva, Szeben m. (Fuss);

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!