BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL ÉS EZEK ROKONSÁGÁRÓL 259 Foliis 2Kirce pilosis. 2— 18 cm. longis, lolndis pinnariim utrinque 1— 2 usque 3— 4. obovatis, integris vei margine repandis. Habitat in altitiidiue 600—2600 m. alpium Eiiropae, Asiae et Aniericae borealis. Var. 2. glabella (R. B r.) m. {Woodsia glabella R. B r. in Ric h ai-fl s ou Narr. of a journey 1823, 754; W. Hausmamniana Mi Ide 1855 br. ; W. pidcheUa Bertol. FI. Ital. Crvpt. I. 1858, 111.) Foliis 2— 12 cm. longis, glabris. solum ad hasim petioli pilosis, petiolis sacpte stramineo-fíavis ; lohulis pinnarum utrinqVjC 1— 2^ hasi cuneatis, apice subrotundis vei obhisis, plus minus lobatovel crenato-incisis. Habitat in locis altioribus alpium et praecipue in regionibus arcticis et subarcticis Europae et Aniericae borealis. Hazánkban ügy látszik csak a összes megvizsgált példányok ide Gr ab n e r Synopsis-ába (46. old.) ssp. rufidida fordul el; az tartoznak. Ascherson- Hazslinszky téves adata révén (1. az. elbbi oldal jegyzetét) jutott be az, hogy a H'. alpina a Tátrában elfordul. Egyetlen levélke van a nemzeti múzeum növénytani osztályának herbáriumában, a melyet esetleg aljnna-nsik lehetne tartani: egyrészt azonban nagyon hiányos példány, másrészt lelhelye bizonytalan. riumból való; Baumgarten gyjtötte Ez a Erdély S a d 1 e r-herbá- déli hegységeinek sziklás alpesi regiójában („ad rupes alpestres Transs. austr.") Sajnos, hogy a gyjthely közelebbrl nincsen feljegyezve, s igy a továi)bi kutatáshoz ez az adat semmiféle támasztopontot nem szolgáltathat. Selaginella helvetica (L.) Lk. Zsarnócza és Garamrév között az út melletti trachit sziklafal alsó részein eléggé nagy mennyiségben n. Más elfordulási adatok: Herkulesfürd, Krassó-Szörény m. (B r b á s) ; Yerestoronyi szoros (A n d r a, H e u f f e 1) ; Szuszeny, Hunyad m. (H e u f f e 1, S c h n e 1 1 e r) ; Ruisor völgye, Retyezát (Haynald); Zsidóvár, Krassó-Szörény m. (Heuffel); Gáld, Alsófehér m. (Haynald); Boicza, Szeben m. (Fuss); Petrozsény, Szurduk-szoros (Barth); Pozsony (Báumler); Pozsony, Habern-sziget (Bothár); Lunkány, Krassó-Szörény m. Somorja, Pozsony m. (R é z s e 1 y. herb. (Hazslinszky); Nagy-Buny, Szolnok-Doboka m. (D i v é k y) ; Torna (V e s e 1 s k y) Oruzsin, Phönixhuta, Sáros m. (Hazslinszky); Pietrosz, Mármaros m. (Müller); Zsarnócza, Bars m. (Moesz, Tuzson). E feltnen állandó alakú növénynek zsarnóczai elfordulása az északnyugati hegyvidék felöl az Alföld felé valószínleg a legdélibbek közül való. A Madarashegységben sem az északibb fekvés sziklákon, sem a délibb nyúlványokon sem sikerült máshol megtalálnom. Ellenben Zólyom körül már úgy látszik gya- kori, F r e y n feljegyzi e tájról (Verh. zool. Bot. Ges. XII. 354), hogy itt tömegesen n.
260 TUZ80N J. Taxus baccata L. Sp. pl. 1753, 1040. A Szklenó-fürd feletti erdkben, szemben a mészégetkkel gyakori. Fiatal sarjak szétszórtan mindenfelé találhatók és az erd humuszában itt-ott idsebb fák kidlt törzsei és vastagabb gyökfö- és gyökérrészletei is elfordulnak. Ezenkívül a Madarashegység Iharos nev erdségében is szedtem e növény leveles ágát. Hazai elfordulási adatok : Herkulesfürd (B o r b á s) Kazán-szoros (Bohatsch, Borbás); Lökve, Horvátország (Hazslinszky) ; Uj-Gredistye (Jávorka); Stegendorf, Csiklova, Krassó-Szörény m. (Wierz bicki); Nagyszeben (Dietl): Fels-Tömös, Brassó m. (Barth); Szt-Gál melletti erdkben, Miklóshegy, Veszprém m. (L a c z k ó) ; Szklenó, Bars m. (M ágocsy, Tuzson); Madarashegység (T u z s o n) ; Oruzsin, Sáros m. (Hazslinszky); Jesuitenmühle, Igló mellett (Filarszky); Straczena melletti Maly-Sokol (Richter A.); Troj aga-havas, Máramaros m. (MüllerB.); Körösmez, Trebusa, Máramaros m. (Wagner L.) ; Rastonya-völgy a Pietrosz alján, Máramaros m. (Nemz. Múz.) ; Sip, Zaikov mellett, Árva m. (Holuby, Hazslinszky); Szepes-Béla (Kitaibel.) Minden jel oda mutat, — a mint általánosan feltételezik és a mint Kitaibel is rájegyezte a fennemlitett példány czé- dulájára, — hogy e növény hajdan Magyarország területén, az Alföld és az erdélyi medencze kivételével, gyakori s elterjedt volt. Hogy most kivesz félben van, annak oka az, hogy sehol sem kímélik. Reprodukáló képessége igen nagy ugyan, azonban fejldése igen lassú és így csakis nyugalmas, érintetlen erdségekben tarthatja fenn magát. Acorus calamiis L. Bars megye Alsó-Hámor községe közelében, a Szandrik ezüstárúgyár alatti mocsármaradványban tömegesen n. Hajdan a völgy illet része, alul elzárva egy nagy kiterjedés ingovány volt, a melyet a görgeteg lassanként feltöltött. Az Acorus-tó\ bentt részlet e nagy mocsár utolsó maradványa (1. kép), a mely maholnap egészen feltöltdik. A volt mocsár felsbb része felett állanak a gyár épületei. Hogy eme, származására nézve ma is vitatott növény itteni elfordulásának megítéléséhez támasztópontokat találjak, megkíséreltem a völgy fennebb es részében a hordalékot átmetszve, a mocsár szintjébe lejutni. Ásatás közben két oly réteg volt egymás felett, a mely egykori erdk talajára vallott s ezek alatt volt a mocsár iszapja, benne azonban az Acorus-nak nem sikerült nyomára akadnom, így arra nézve, hogy az itt sidktl fogva tenyészne, semmiféle bizonyítékot sem meríthettem. Rhizomáit árvíz nem hozhatta az alsóhámori völgybe, mert magasabban fekszik, mint a Graram völgye ; így tehát csak az a feltevés marad hátra, hogy e növény ültetés útján jutott valamikor e mocsárba. Hazai elfordulási adatok: Vinkovcze (Hazslinszky); Horvátország (S c h 1 o s s e r) ; Várasd (Kitaibel); Lúgos, Krassó- Szörény m. (Heuffel,Thaisz); Fenyfalva, Szeben m. (Fuss);
- Page 248 and 249: Bofanikai Közlemények. 1909 10. a
- Page 250 and 251: 214 M0E8Z G.: Gypsophila fastujiata
- Page 252 and 253: 216 MOESz G.: Budapest; herbáriumi
- Page 254 and 255: 218 MOESz G. 115 [x; ascus: 46—60
- Page 256 and 257: 220 . M0E8Z G.: 37. Ustiilina maxii
- Page 258 and 259: 222 MOEsz 6.: 50. Melampsora larici
- Page 260 and 261: 224 MOEsz G. a Kamara- erdben, az E
- Page 262 and 263: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 264 and 265: GOMBÁK BUDAPE6T ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 266 and 267: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 268 and 269: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 270 and 271: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 272 and 273: GOMBÁK BUDAPEST É8 KÖRNYÉKÉRL
- Page 274 and 275: ADATOK SZEPE8 VÁRMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 276 and 277: AUATüK SZEPES VARMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 278 and 279: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 243 Leitl
- Page 280 and 281: BZEMÉLYl HÍREK 245 SZEMÉLYI HÍR
- Page 282 and 283: A szakosztály július, augusztus
- Page 284 and 285: VIII. KÖTET. 1910. 1/15. 6. FÜZET
- Page 286 and 287: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. T
- Page 288 and 289: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 290 and 291: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 292 and 293: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 294 and 295: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 296 and 297: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 300 and 301: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 302 and 303: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 304 and 305: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 306 and 307: 3. kép. Arabis arenosa f. platyphy
- Page 308 and 309: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 310 and 311: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 312 and 313: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 314 and 315: MAGYAE0R9ZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 316 and 317: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 318: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 322 and 323: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 324 and 325: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 326 and 327: Diagnosis A CETERACH GÉNUSZ ÚJ FA
- Page 328 and 329: e s ^0 S-E c e •S ee 5 .2 § be s
- Page 330 and 331: 291 J, B. Kümmerle: Index generum,
- Page 332 and 333: INDEX GENERUM, VARIETATÜM, FORMARU
- Page 334 and 335: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÜ
- Page 336 and 337: INDEZ GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 338 and 339: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 340 and 341: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÚ
- Page 342 and 343: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÜ
- Page 344 and 345: INDEX GENERUM, VABIETATUM, FORMARUM
- Page 346 and 347: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
260 TUZ80N J.<br />
Taxus baccata L. Sp. pl. 1753, 1040. A Szklenó-fürd<br />
feletti erdkben, szemben a mészégetkkel gyakori. Fiatal sarjak<br />
szétszórtan mindenfelé találhatók és az erd humuszában<br />
itt-ott idsebb fák kidlt törzsei és vastagabb gyökfö- és gyökérrészletei<br />
is elfordulnak. Ezenkívül a Madarashegység Iharos<br />
nev erdségében is szedtem e növény leveles ágát.<br />
Hazai elfordulási adatok : Herkulesfürd (B o r b á s)<br />
Kazán-szoros (Bohatsch, Borbás); Lökve, Horvátország<br />
(Hazslinszky) ; Uj-Gredistye (Jávorka); Stegendorf, Csiklova,<br />
Krassó-Szörény m. (Wierz bicki); Nagyszeben (Dietl):<br />
Fels-Tömös, Brassó m. (Barth); Szt-Gál melletti erdkben,<br />
Miklóshegy, Veszprém m. (L a c z k ó) ; Szklenó, Bars m. (M ágocsy,<br />
Tuzson); Madarashegység (T u z s o n) ; Oruzsin, Sáros<br />
m. (Hazslinszky); Jesuitenmühle, Igló mellett (Filarszky);<br />
Straczena melletti Maly-Sokol (Richter A.); Troj aga-havas,<br />
Máramaros m. (MüllerB.); Körösmez, Trebusa, Máramaros m.<br />
(Wagner L.) ; Rastonya-völgy a Pietrosz alján, Máramaros m.<br />
(Nemz. Múz.) ; Sip, Zaikov mellett, Árva m. (Holuby, Hazslinszky);<br />
Szepes-Béla (Kitaibel.)<br />
Minden jel oda mutat, — a mint általánosan feltételezik<br />
és a mint Kitaibel is rájegyezte a fennemlitett példány czé-<br />
dulájára, — hogy e növény hajdan Magyarország területén, az<br />
Alföld és az erdélyi medencze kivételével, gyakori s elterjedt<br />
volt. Hogy most kivesz félben van, annak oka az, hogy sehol<br />
sem kímélik. Reprodukáló képessége igen nagy ugyan, azonban<br />
fejldése igen lassú és így csakis nyugalmas, érintetlen erdségekben<br />
tarthatja fenn magát.<br />
Acorus calamiis L. Bars megye Alsó-Hámor községe közelében,<br />
a Szandrik ezüstárúgyár alatti mocsármaradványban tömegesen<br />
n. Hajdan a völgy illet része, alul elzárva egy nagy<br />
kiterjedés ingovány volt, a melyet a görgeteg lassanként feltöltött.<br />
Az Acorus-tó\ bentt részlet e nagy mocsár utolsó maradványa<br />
(1. kép), a mely maholnap egészen feltöltdik. A volt<br />
mocsár felsbb része felett állanak a gyár épületei. Hogy eme,<br />
származására nézve ma is vitatott növény itteni elfordulásának<br />
megítéléséhez támasztópontokat találjak, megkíséreltem a völgy<br />
fennebb es részében a hordalékot átmetszve, a mocsár szintjébe<br />
lejutni. Ásatás közben két oly réteg volt egymás felett, a mely<br />
egykori erdk talajára vallott s ezek alatt volt a mocsár iszapja,<br />
benne azonban az Acorus-nak nem sikerült nyomára akadnom,<br />
így arra nézve, hogy az itt sidktl fogva tenyészne, semmiféle<br />
bizonyítékot sem meríthettem. Rhizomáit árvíz nem hozhatta<br />
az alsóhámori völgybe, mert magasabban fekszik, mint a Graram<br />
völgye ; így tehát csak az a feltevés marad hátra, hogy e növény<br />
ültetés útján jutott valamikor e mocsárba.<br />
Hazai elfordulási adatok: Vinkovcze (Hazslinszky);<br />
Horvátország (S c h 1 o s s e r) ; Várasd (Kitaibel); Lúgos, Krassó-<br />
Szörény m. (Heuffel,Thaisz); Fenyfalva, Szeben m. (Fuss);