BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL ÉS EZEK ROKONSÁGÁRÓL 259
Foliis 2Kirce pilosis. 2— 18 cm. longis, lolndis pinnariim
utrinque 1— 2 usque 3— 4. obovatis, integris vei margine repandis.
Habitat in altitiidiue 600—2600 m. alpium Eiiropae, Asiae
et Aniericae borealis.
Var. 2. glabella (R. B r.) m. {Woodsia glabella R. B r. in
Ric h ai-fl s ou Narr. of a journey 1823, 754; W. Hausmamniana
Mi Ide 1855 br. ; W. pidcheUa Bertol. FI. Ital. Crvpt. I.
1858, 111.)
Foliis 2— 12 cm. longis, glabris. solum ad hasim petioli
pilosis, petiolis sacpte stramineo-fíavis ; lohulis pinnarum utrinqVjC
1— 2^ hasi cuneatis, apice subrotundis vei obhisis, plus minus lobatovel
crenato-incisis.
Habitat in locis altioribus alpium et praecipue in regionibus
arcticis et subarcticis Europae et Aniericae borealis.
Hazánkban ügy látszik csak a
összes megvizsgált példányok ide
Gr ab n e r Synopsis-ába (46. old.)
ssp. rufidida fordul el; az
tartoznak. Ascherson-
Hazslinszky téves
adata révén (1. az. elbbi oldal jegyzetét) jutott be az, hogy a
H'. alpina a Tátrában elfordul. Egyetlen levélke van a nemzeti
múzeum növénytani osztályának herbáriumában, a melyet esetleg
aljnna-nsik lehetne tartani: egyrészt azonban nagyon hiányos
példány, másrészt lelhelye bizonytalan.
riumból való; Baumgarten gyjtötte
Ez a
Erdély
S a d 1 e r-herbá-
déli hegységeinek
sziklás alpesi regiójában („ad rupes alpestres Transs.
austr.") Sajnos, hogy a gyjthely közelebbrl nincsen feljegyezve,
s igy a továi)bi kutatáshoz ez az adat semmiféle támasztopontot
nem szolgáltathat.
Selaginella helvetica (L.) Lk. Zsarnócza és Garamrév
között az út melletti trachit sziklafal alsó részein eléggé nagy
mennyiségben n.
Más elfordulási adatok: Herkulesfürd, Krassó-Szörény m.
(B r b á s) ; Yerestoronyi szoros (A n d r a, H e u f f e 1) ; Szuszeny,
Hunyad m. (H e u f f e 1, S c h n e 1 1 e r) ; Ruisor völgye, Retyezát
(Haynald); Zsidóvár, Krassó-Szörény m. (Heuffel); Gáld,
Alsófehér m. (Haynald); Boicza, Szeben m. (Fuss); Petrozsény,
Szurduk-szoros (Barth); Pozsony (Báumler); Pozsony,
Habern-sziget (Bothár); Lunkány, Krassó-Szörény m.
Somorja, Pozsony m. (R é z s e 1 y. herb. (Hazslinszky);
Nagy-Buny, Szolnok-Doboka m. (D i v é k y) ; Torna
(V e s e 1 s k y)
Oruzsin, Phönixhuta, Sáros m. (Hazslinszky); Pietrosz, Mármaros
m. (Müller); Zsarnócza, Bars m. (Moesz, Tuzson).
E feltnen állandó alakú növénynek zsarnóczai elfordulása
az északnyugati hegyvidék felöl az Alföld felé valószínleg
a legdélibbek közül való. A Madarashegységben sem az északibb
fekvés sziklákon, sem a délibb nyúlványokon sem sikerült máshol
megtalálnom. Ellenben Zólyom körül már úgy látszik gya-
kori, F r e y n feljegyzi e tájról (Verh. zool. Bot. Ges. XII. 354),
hogy itt tömegesen n.