BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

worldlibrary.sg
from worldlibrary.sg More from this publisher
26.06.2013 Views

ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓRÁJÁHOZ 257 Picris prenanthoides S c h u r. Kassa, Miszlóka, Szádeli- völgy. Hypochoeris radicata L. var. hispida P e t e r m. Miszlóka. Leontodoji hispidus L. var. danuhialis (Jacq.) Kassa, Újszállás. Chondrílla juncea L. var. acanthophylla (Borkh.) DC. Kassa, Torna, Szádel közs. Lactuca viminea (L.) P r e s 1. Kassa. (A szakosztálynak 1909 június 9-én tartott ülésébl.) T u z s o n J.: Magyarország néhány növényérl és ezek rokonságáról*^ (De plantís nonnullís Hungáriáé et harum affínibus.) Aspleninin septeiitrioiiale (L.) Hoffm. X Asplenium trichomanes L (A. germanicum Weiss. Pl. crvpt. fl. Gott. 1770, 299.; A. Breynii Re tz. Obs. bot. 1. 1774,^32.; A. alternifolmm Wulf. in Jacq. Miscell. IT. 1781, 53.) Néhány példányát szedtem a Biikköskút (Bars m.) feletti Zsiárhegy szikláin, hol a szülönövények társaságában ntt. Hazai elfordulási adatok: Versecz, Temes m. (Borbás); Köalja-Ohába, Hunyad m. (Simonkai); Borostyánk, Vas m. (P i e r s) ; Pozsony (S a b r a n s k y, B a u m 1 e r) ; Szaláncz, Abauj- Torna m. (H a y n a 1 d J.) ; Hont m. (S a d 1 e r) ; Szklenó, Bars m. (Heuffel); Vihnye, Bars m. (Kmet): Sóvár, Sáros m. (H a zs- 1 i n s z k y) ; Biikköskút, Bars m. (T u z s o n, A n d r a s o v s z k y) A fenti megvizsgált példányok a Zsiárban szedettekkel együtt megközelítleg egyformák és nagyrészt egyezk azzal az alakkal, a melyet Mii de (Sporenpfl. 1865. 33) f. montana névvel jelölt, vagyis levelük tben kettsen szárnyalt {A. Breynii Retz.). E mellett átmenetes alakok is vannak, a melyek alsó szárnyai nem szárnyaltak, hanem csupán többé-kevésbbé mélyebben bemetszettek. A már Luersen (Rabh. Krypt. FI. IH. 242) sAscherson és Grábner (Syn. I. 76) által hangoztatott ama felfogást, hogy a f. montana és f. aljjestris [A. alternifolium Wulf.) nem különböztetendk meg, hanem csak növekedési, illetleg fejlettségi alakok, a melyeknek rendszertani jelentsége nincsen, a magyarországi példányok is megersítik. Ettl eltekintve azonban, hybrideknél különben sem indokolt a formák megkülönböztetése, mert a variálás vagy a hybrideknek ismert ' Az egyes növények földrajzi elterjedésére vonatkozó adatokat a budapesti Tud. Egyetem növénytani intézetének és túlnyomó részben a Magy. Nemz. Múzeum növénytani osztályának herbáriumából, valamint saját gyjteményembl merítettem és így közléseim tényleg megvizsgált és a nevezett helyeken hozzáférhet példányokra támaszkodnak.

258 TuzsoN j. változatosságával (M e n d e I-féle törvény), vagy pedig a szülnövények discontinuens variálásával kapcsolatos. Az els esetben az illet forma nem állandó és így külön rendszertani egységet nem képezhet ; az utóbbi esetben pedig a hybrid elüt voltának az illet szülnövény megkülönböztetésében kell kifejezésre jutnia. Woodsia ilvensis (L.) Bab. {Acrostichiom ílvensis L. Spec. pl. í. 1753, 1071. W. üvensís Bab. Man. of. Brit. Bot. ed. 1. 1843, 384. W. híjperborea Koch Syn. 2. 1845, 975.) Ssp. rufidiila (Koch) Asch. et Crr. {W. liyperhorea |3) rufidida K o c h. Syn. 2. 1846, 1013. W. rufidula Asch. et Gr. Syn. I. 1896, 45. Folyjmdium arvonicum With. Bot. arrang. 3. m. 1796, 774.) F. 1. gracilis m. {H'oodsia ilvensis auct.) pinnis apice plas niinus acuminatis ,midtilobidatis, lobulis ohlongis, obtusis i>el sitbobtiisis. A Madarashegy keleti lejtje, valamint a Garam bal partjára es vilinyei és szklenói hegyek trachit szikhiinak nem ritka, de nem is gyakori lakója. Szedtem a szklenói völgyben a Szabó- sziklán és a Zsiár szikláin. Hazai elfordulási adatok : Ilinszatului, Czódvölgye, Szeben m. (B art h) ; Bodony, Heves m. (V r a b é 1 y) ; Sóvár, Sáros m. (Hazsi.. Jer mi); Felsöfalu. Szatmár m. (Di v éky); Szinnaik, Zemplén m. (Chyzer, Mágocsy): Viiiorlát, Ung m. (M á- g c s y); Nagyszóllös. Ugocsa m. (Sadl.) ; Vinna, Ung m. (Hazsl.); Borsabánya, Máramaros m. (Pantocsek, Bezdek); Selmecz bánya, Szittnya (K m e t) ; Körmöczbánya (H e u f f e 1, J á v o r k a) Madarashegy ség. Bars m. (Kmet, Tuzson); Szklenói völgy, Bars m. (T ii z s o n) : Kralován (L e n gy e ; 1) Lucsivna, F.-Erdfalva, Szepes m. (Hazsl.);^ Magas-Tátra (Lojka). F. 2. Hazslinszkyi m. pinnis apice plus minus rotundatis^ idrínque multi-vel 2— 3 lobulcdis. lobidis apice dilatatis. Habitat : in cacumine montis Vihorlát Hungáriáé septentrionalis (H a z s lin sz ky) ; Szinnai k, coni. Ung. (Mágocsy). Ssp. aípina (Bolt.) m. [Acrostychum alpinuin Bolton, Fii. Brit. 1790, 76. Políjpodium arvonicum S m. FI Brit. III. 1804, 1115.) fraecedente subspecie teniiior, plus minus flavo-virens^ foliis parce pnlosis rel glabris, plus minus pellucidis^ lobidis pinnaruui utrinque 2— 4, subrotundatis. triangidato-ellipsoideis vei obovatis. Var. 1. Bx)ltoniana m. (Woodsia hyperborea a) arvonica Koch. Syn. U. 1846. 1013. Woodsia alpvna (Bolt.) Asch. et Grábn. Syn. I. 1896. 46.) ^ Hazslinszky Éjszak Magyarlion Virányában (350 old.) e helyrl (ó-lesznai sziklafal) emliti, hogy ott a W. hyperborea R. B r. (= ssp. alpina var. Boltoniana) elfordul, a mi Ascherson-Grabner Synopsisába is átment (I. 46. old.). A Nemz. Múzeumban lev, ide való, H a z s 1 i n s z k y gyjtötte példány nem más, mint ssp. hyperborea f. gracilis. Így a H a z s 1 i n s z k y emiitett adata kétes és még bizonyításra szorul, hogy az illet helyen elfordnl-e csakugyan a ssp. rtZ;^/«a var. 'Z>oZío?i/oMa is.

258 TuzsoN j.<br />

változatosságával (M e n d e I-féle törvény), vagy pedig a szülnövények<br />

discontinuens variálásával kapcsolatos. Az els esetben az<br />

illet forma nem állandó és így külön rendszertani egységet nem<br />

képezhet ; az utóbbi esetben pedig a hybrid elüt voltának az<br />

illet szülnövény megkülönböztetésében kell kifejezésre jutnia.<br />

Woodsia ilvensis (L.) Bab. {Acrostichiom ílvensis L. Spec.<br />

pl. í. 1753, 1071. W. üvensís Bab. Man. of. Brit. Bot. ed. 1.<br />

1843, 384. W. híjperborea Koch Syn. 2. 1845, 975.)<br />

Ssp. rufidiila (Koch) Asch. et Crr. {W. liyperhorea |3)<br />

rufidida K o c h. Syn. 2. 1846, 1013. W. rufidula Asch. et<br />

Gr. Syn. I. 1896, 45. Folyjmdium arvonicum With. Bot. arrang.<br />

3. m. 1796, 774.)<br />

F. 1. gracilis m. {H'oodsia ilvensis auct.) pinnis apice<br />

plas niinus acuminatis ,midtilobidatis, lobulis ohlongis, obtusis i>el<br />

sitbobtiisis.<br />

A Madarashegy keleti lejtje, valamint a Garam bal partjára<br />

es vilinyei és szklenói hegyek trachit szikhiinak nem ritka,<br />

de nem is gyakori lakója. Szedtem a szklenói völgyben a Szabó-<br />

sziklán és a Zsiár szikláin.<br />

Hazai elfordulási adatok : Ilinszatului, Czódvölgye, Szeben<br />

m. (B art h) ; Bodony, Heves m. (V r a b é 1 y) ; Sóvár, Sáros m.<br />

(Hazsi.. Jer mi); Felsöfalu. Szatmár m. (Di v éky); Szinnaik,<br />

Zemplén m. (Chyzer, Mágocsy): Viiiorlát, Ung m. (M á-<br />

g c s y); Nagyszóllös. Ugocsa m. (Sadl.) ; Vinna, Ung m. (Hazsl.);<br />

Borsabánya, Máramaros m. (Pantocsek, Bezdek); Selmecz<br />

bánya, Szittnya (K m e t) ; Körmöczbánya (H e u f f e 1, J á v o r k a)<br />

Madarashegy ség. Bars m. (Kmet, Tuzson); Szklenói völgy,<br />

Bars m. (T ii z s o n) : Kralován (L e n gy e ; 1) Lucsivna, F.-Erdfalva,<br />

Szepes m. (Hazsl.);^ Magas-Tátra (Lojka).<br />

F. 2. Hazslinszkyi m. pinnis apice plus minus rotundatis^<br />

idrínque multi-vel 2— 3 lobulcdis. lobidis apice dilatatis.<br />

Habitat : in cacumine montis Vihorlát Hungáriáé septentrionalis<br />

(H a z s lin sz ky) ; Szinnai k, coni. Ung. (Mágocsy).<br />

Ssp. aípina (Bolt.) m. [Acrostychum alpinuin Bolton,<br />

Fii. Brit. 1790, 76. Políjpodium arvonicum S m. FI Brit. III.<br />

1804, 1115.)<br />

fraecedente subspecie teniiior, plus minus flavo-virens^ foliis<br />

parce pnlosis rel glabris, plus minus pellucidis^ lobidis pinnaruui<br />

utrinque 2— 4, subrotundatis. triangidato-ellipsoideis vei obovatis.<br />

Var. 1. Bx)ltoniana m. (Woodsia hyperborea a) arvonica<br />

Koch. Syn. U. 1846. 1013. Woodsia alpvna (Bolt.) Asch. et<br />

Grábn. Syn. I. 1896. 46.)<br />

^ Hazslinszky Éjszak Magyarlion Virányában (350 old.) e helyrl<br />

(ó-lesznai sziklafal) emliti, hogy ott a W. hyperborea R. B r. (= ssp.<br />

alpina var. Boltoniana) elfordul, a mi Ascherson-Grabner Synopsisába<br />

is átment (I. 46. old.). A Nemz. Múzeumban lev, ide való, H a z s<br />

1 i n s z k y gyjtötte példány nem más, mint ssp. hyperborea f. gracilis.<br />

Így a H a z s 1 i n s z k y emiitett adata kétes és még bizonyításra szorul,<br />

hogy az illet helyen elfordnl-e csakugyan a ssp. rtZ;^/«a var. 'Z>oZío?i/oMa is.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!