BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓRÁJÁHOZ 257 Picris prenanthoides S c h u r. Kassa, Miszlóka, Szádeli- völgy. Hypochoeris radicata L. var. hispida P e t e r m. Miszlóka. Leontodoji hispidus L. var. danuhialis (Jacq.) Kassa, Újszállás. Chondrílla juncea L. var. acanthophylla (Borkh.) DC. Kassa, Torna, Szádel közs. Lactuca viminea (L.) P r e s 1. Kassa. (A szakosztálynak 1909 június 9-én tartott ülésébl.) T u z s o n J.: Magyarország néhány növényérl és ezek rokonságáról*^ (De plantís nonnullís Hungáriáé et harum affínibus.) Aspleninin septeiitrioiiale (L.) Hoffm. X Asplenium trichomanes L (A. germanicum Weiss. Pl. crvpt. fl. Gott. 1770, 299.; A. Breynii Re tz. Obs. bot. 1. 1774,^32.; A. alternifolmm Wulf. in Jacq. Miscell. IT. 1781, 53.) Néhány példányát szedtem a Biikköskút (Bars m.) feletti Zsiárhegy szikláin, hol a szülönövények társaságában ntt. Hazai elfordulási adatok: Versecz, Temes m. (Borbás); Köalja-Ohába, Hunyad m. (Simonkai); Borostyánk, Vas m. (P i e r s) ; Pozsony (S a b r a n s k y, B a u m 1 e r) ; Szaláncz, Abauj- Torna m. (H a y n a 1 d J.) ; Hont m. (S a d 1 e r) ; Szklenó, Bars m. (Heuffel); Vihnye, Bars m. (Kmet): Sóvár, Sáros m. (H a zs- 1 i n s z k y) ; Biikköskút, Bars m. (T u z s o n, A n d r a s o v s z k y) A fenti megvizsgált példányok a Zsiárban szedettekkel együtt megközelítleg egyformák és nagyrészt egyezk azzal az alakkal, a melyet Mii de (Sporenpfl. 1865. 33) f. montana névvel jelölt, vagyis levelük tben kettsen szárnyalt {A. Breynii Retz.). E mellett átmenetes alakok is vannak, a melyek alsó szárnyai nem szárnyaltak, hanem csupán többé-kevésbbé mélyebben bemetszettek. A már Luersen (Rabh. Krypt. FI. IH. 242) sAscherson és Grábner (Syn. I. 76) által hangoztatott ama felfogást, hogy a f. montana és f. aljjestris [A. alternifolium Wulf.) nem különböztetendk meg, hanem csak növekedési, illetleg fejlettségi alakok, a melyeknek rendszertani jelentsége nincsen, a magyarországi példányok is megersítik. Ettl eltekintve azonban, hybrideknél különben sem indokolt a formák megkülönböztetése, mert a variálás vagy a hybrideknek ismert ' Az egyes növények földrajzi elterjedésére vonatkozó adatokat a budapesti Tud. Egyetem növénytani intézetének és túlnyomó részben a Magy. Nemz. Múzeum növénytani osztályának herbáriumából, valamint saját gyjteményembl merítettem és így közléseim tényleg megvizsgált és a nevezett helyeken hozzáférhet példányokra támaszkodnak.
258 TuzsoN j. változatosságával (M e n d e I-féle törvény), vagy pedig a szülnövények discontinuens variálásával kapcsolatos. Az els esetben az illet forma nem állandó és így külön rendszertani egységet nem képezhet ; az utóbbi esetben pedig a hybrid elüt voltának az illet szülnövény megkülönböztetésében kell kifejezésre jutnia. Woodsia ilvensis (L.) Bab. {Acrostichiom ílvensis L. Spec. pl. í. 1753, 1071. W. üvensís Bab. Man. of. Brit. Bot. ed. 1. 1843, 384. W. híjperborea Koch Syn. 2. 1845, 975.) Ssp. rufidiila (Koch) Asch. et Crr. {W. liyperhorea |3) rufidida K o c h. Syn. 2. 1846, 1013. W. rufidula Asch. et Gr. Syn. I. 1896, 45. Folyjmdium arvonicum With. Bot. arrang. 3. m. 1796, 774.) F. 1. gracilis m. {H'oodsia ilvensis auct.) pinnis apice plas niinus acuminatis ,midtilobidatis, lobulis ohlongis, obtusis i>el sitbobtiisis. A Madarashegy keleti lejtje, valamint a Garam bal partjára es vilinyei és szklenói hegyek trachit szikhiinak nem ritka, de nem is gyakori lakója. Szedtem a szklenói völgyben a Szabó- sziklán és a Zsiár szikláin. Hazai elfordulási adatok : Ilinszatului, Czódvölgye, Szeben m. (B art h) ; Bodony, Heves m. (V r a b é 1 y) ; Sóvár, Sáros m. (Hazsi.. Jer mi); Felsöfalu. Szatmár m. (Di v éky); Szinnaik, Zemplén m. (Chyzer, Mágocsy): Viiiorlát, Ung m. (M á- g c s y); Nagyszóllös. Ugocsa m. (Sadl.) ; Vinna, Ung m. (Hazsl.); Borsabánya, Máramaros m. (Pantocsek, Bezdek); Selmecz bánya, Szittnya (K m e t) ; Körmöczbánya (H e u f f e 1, J á v o r k a) Madarashegy ség. Bars m. (Kmet, Tuzson); Szklenói völgy, Bars m. (T ii z s o n) : Kralován (L e n gy e ; 1) Lucsivna, F.-Erdfalva, Szepes m. (Hazsl.);^ Magas-Tátra (Lojka). F. 2. Hazslinszkyi m. pinnis apice plus minus rotundatis^ idrínque multi-vel 2— 3 lobulcdis. lobidis apice dilatatis. Habitat : in cacumine montis Vihorlát Hungáriáé septentrionalis (H a z s lin sz ky) ; Szinnai k, coni. Ung. (Mágocsy). Ssp. aípina (Bolt.) m. [Acrostychum alpinuin Bolton, Fii. Brit. 1790, 76. Políjpodium arvonicum S m. FI Brit. III. 1804, 1115.) fraecedente subspecie teniiior, plus minus flavo-virens^ foliis parce pnlosis rel glabris, plus minus pellucidis^ lobidis pinnaruui utrinque 2— 4, subrotundatis. triangidato-ellipsoideis vei obovatis. Var. 1. Bx)ltoniana m. (Woodsia hyperborea a) arvonica Koch. Syn. U. 1846. 1013. Woodsia alpvna (Bolt.) Asch. et Grábn. Syn. I. 1896. 46.) ^ Hazslinszky Éjszak Magyarlion Virányában (350 old.) e helyrl (ó-lesznai sziklafal) emliti, hogy ott a W. hyperborea R. B r. (= ssp. alpina var. Boltoniana) elfordul, a mi Ascherson-Grabner Synopsisába is átment (I. 46. old.). A Nemz. Múzeumban lev, ide való, H a z s 1 i n s z k y gyjtötte példány nem más, mint ssp. hyperborea f. gracilis. Így a H a z s 1 i n s z k y emiitett adata kétes és még bizonyításra szorul, hogy az illet helyen elfordnl-e csakugyan a ssp. rtZ;^/«a var. 'Z>oZío?i/oMa is.
- Page 246 and 247: A PAPILIONATAE TERMÉSFALA 211 Lege
- Page 248 and 249: Bofanikai Közlemények. 1909 10. a
- Page 250 and 251: 214 M0E8Z G.: Gypsophila fastujiata
- Page 252 and 253: 216 MOESz G.: Budapest; herbáriumi
- Page 254 and 255: 218 MOESz G. 115 [x; ascus: 46—60
- Page 256 and 257: 220 . M0E8Z G.: 37. Ustiilina maxii
- Page 258 and 259: 222 MOEsz 6.: 50. Melampsora larici
- Page 260 and 261: 224 MOEsz G. a Kamara- erdben, az E
- Page 262 and 263: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 264 and 265: GOMBÁK BUDAPE6T ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 266 and 267: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 268 and 269: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 270 and 271: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 272 and 273: GOMBÁK BUDAPEST É8 KÖRNYÉKÉRL
- Page 274 and 275: ADATOK SZEPE8 VÁRMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 276 and 277: AUATüK SZEPES VARMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 278 and 279: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 243 Leitl
- Page 280 and 281: BZEMÉLYl HÍREK 245 SZEMÉLYI HÍR
- Page 282 and 283: A szakosztály július, augusztus
- Page 284 and 285: VIII. KÖTET. 1910. 1/15. 6. FÜZET
- Page 286 and 287: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. T
- Page 288 and 289: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 290 and 291: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 292 and 293: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 294 and 295: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 298 and 299: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 300 and 301: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 302 and 303: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 304 and 305: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 306 and 307: 3. kép. Arabis arenosa f. platyphy
- Page 308 and 309: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 310 and 311: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 312 and 313: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 314 and 315: MAGYAE0R9ZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 316 and 317: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 318: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 322 and 323: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 324 and 325: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 326 and 327: Diagnosis A CETERACH GÉNUSZ ÚJ FA
- Page 328 and 329: e s ^0 S-E c e •S ee 5 .2 § be s
- Page 330 and 331: 291 J, B. Kümmerle: Index generum,
- Page 332 and 333: INDEX GENERUM, VARIETATÜM, FORMARU
- Page 334 and 335: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÜ
- Page 336 and 337: INDEZ GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 338 and 339: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARUM
- Page 340 and 341: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÚ
- Page 342 and 343: INDEX GENERUM, VARIETATUM, FORMARÜ
- Page 344 and 345: INDEX GENERUM, VABIETATUM, FORMARUM
258 TuzsoN j.<br />
változatosságával (M e n d e I-féle törvény), vagy pedig a szülnövények<br />
discontinuens variálásával kapcsolatos. Az els esetben az<br />
illet forma nem állandó és így külön rendszertani egységet nem<br />
képezhet ; az utóbbi esetben pedig a hybrid elüt voltának az<br />
illet szülnövény megkülönböztetésében kell kifejezésre jutnia.<br />
Woodsia ilvensis (L.) Bab. {Acrostichiom ílvensis L. Spec.<br />
pl. í. 1753, 1071. W. üvensís Bab. Man. of. Brit. Bot. ed. 1.<br />
1843, 384. W. híjperborea Koch Syn. 2. 1845, 975.)<br />
Ssp. rufidiila (Koch) Asch. et Crr. {W. liyperhorea |3)<br />
rufidida K o c h. Syn. 2. 1846, 1013. W. rufidula Asch. et<br />
Gr. Syn. I. 1896, 45. Folyjmdium arvonicum With. Bot. arrang.<br />
3. m. 1796, 774.)<br />
F. 1. gracilis m. {H'oodsia ilvensis auct.) pinnis apice<br />
plas niinus acuminatis ,midtilobidatis, lobulis ohlongis, obtusis i>el<br />
sitbobtiisis.<br />
A Madarashegy keleti lejtje, valamint a Garam bal partjára<br />
es vilinyei és szklenói hegyek trachit szikhiinak nem ritka,<br />
de nem is gyakori lakója. Szedtem a szklenói völgyben a Szabó-<br />
sziklán és a Zsiár szikláin.<br />
Hazai elfordulási adatok : Ilinszatului, Czódvölgye, Szeben<br />
m. (B art h) ; Bodony, Heves m. (V r a b é 1 y) ; Sóvár, Sáros m.<br />
(Hazsi.. Jer mi); Felsöfalu. Szatmár m. (Di v éky); Szinnaik,<br />
Zemplén m. (Chyzer, Mágocsy): Viiiorlát, Ung m. (M á-<br />
g c s y); Nagyszóllös. Ugocsa m. (Sadl.) ; Vinna, Ung m. (Hazsl.);<br />
Borsabánya, Máramaros m. (Pantocsek, Bezdek); Selmecz<br />
bánya, Szittnya (K m e t) ; Körmöczbánya (H e u f f e 1, J á v o r k a)<br />
Madarashegy ség. Bars m. (Kmet, Tuzson); Szklenói völgy,<br />
Bars m. (T ii z s o n) : Kralován (L e n gy e ; 1) Lucsivna, F.-Erdfalva,<br />
Szepes m. (Hazsl.);^ Magas-Tátra (Lojka).<br />
F. 2. Hazslinszkyi m. pinnis apice plus minus rotundatis^<br />
idrínque multi-vel 2— 3 lobulcdis. lobidis apice dilatatis.<br />
Habitat : in cacumine montis Vihorlát Hungáriáé septentrionalis<br />
(H a z s lin sz ky) ; Szinnai k, coni. Ung. (Mágocsy).<br />
Ssp. aípina (Bolt.) m. [Acrostychum alpinuin Bolton,<br />
Fii. Brit. 1790, 76. Políjpodium arvonicum S m. FI Brit. III.<br />
1804, 1115.)<br />
fraecedente subspecie teniiior, plus minus flavo-virens^ foliis<br />
parce pnlosis rel glabris, plus minus pellucidis^ lobidis pinnaruui<br />
utrinque 2— 4, subrotundatis. triangidato-ellipsoideis vei obovatis.<br />
Var. 1. Bx)ltoniana m. (Woodsia hyperborea a) arvonica<br />
Koch. Syn. U. 1846. 1013. Woodsia alpvna (Bolt.) Asch. et<br />
Grábn. Syn. I. 1896. 46.)<br />
^ Hazslinszky Éjszak Magyarlion Virányában (350 old.) e helyrl<br />
(ó-lesznai sziklafal) emliti, hogy ott a W. hyperborea R. B r. (= ssp.<br />
alpina var. Boltoniana) elfordul, a mi Ascherson-Grabner Synopsisába<br />
is átment (I. 46. old.). A Nemz. Múzeumban lev, ide való, H a z s<br />
1 i n s z k y gyjtötte példány nem más, mint ssp. hyperborea f. gracilis.<br />
Így a H a z s 1 i n s z k y emiitett adata kétes és még bizonyításra szorul,<br />
hogy az illet helyen elfordnl-e csakugyan a ssp. rtZ;^/«a var. 'Z>oZío?i/oMa is.