BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

238 SZALÓKI RÓBERT
Szalókí Róbert; Adatok Szcpes vármegye
flórájához.
Doktori értekezésem^ kidolgozásakor lehetleg azon voltam,
hogy „él növény" képezze búvárkodásom tárgyát, s hogy az
egyes fajokat eredeti termhelyükön keressem fel. Lévén egyik
czélom az is, hogy „az egyes fajok levélanatomiájából, mint
okozatból, kiindulva, keressem a természeti hatások s a levél
belszerkezete közti viszonyt, mint ok- s okozati összefüggést —
a mennyire az a már teljesen kifejldött levélbl éppen lehet-
séges".
Az e szempontból tárgyalt fajok közül ez alkalommal csak
az Andromeda polifolia L,, Arctostaphylos officinalis Wi m m. e t
Gr ab. és a Leduni palustre L. fajokra terjeszkedem ki, mint
olyanokra, a melyeknek a Szepességen való elterjedésére nézve
nemcsak új, hanem egyszersmind jelentékeny adatokkal is szolgálhatok.
Kezdem pedig a,z Ardostaphylos officinalis Wi mm. et Grab.
fajjal, a melyrl Sagorski és Schneider^ azt mondja
„Bei Schmecks vereinzelt, bei Lucsivna háufig (Sf.) ; bei Teplic
(Hazsl.) ; bei Schlagendorf (Mauksch) " . A
mellett, hogy annak
idején (1901-ben) a Lucsivna s TepKcz közti helyeken én is
gyjtöttem belle ^ — a lucsivnai Babahegy némely kiálló, csupasz
mészszikláján Dryas octojjetala L. társaságában ^ — mint új
termhelyet els sorban a káposztafalvi hegyeket emHtem, a hol
az Arctostaphylos helyenként, pl. a Nagy-Szokol szurdok fels
peremén, a napsütötte mészsziklákat gyep módjára borítja. Adatok
a hazai Erica-félék ökoloyiájához czímü fejezetben jellemeztem
is ezt a fajt olyképen, hogy : „A szó szoros értelmében vett
száraz talajhoz való alkalmazkodásra typikus példának beiUik a
mésztalajon él Arctostaphylos^ metynek csupasz, földre terül
levelei helyt állanak részint a nap ers insolatiójával, részint
pedig a mésztalajból kisugárzó meleggel szemben. E levelekben
^Róth R. : A
Kolozsvár, 1902.
hazai Erica-félék összehasonlító levélanatomiája.
- Sagorski E. und Schneider G. : Flora der Centralkarpathen.
Leipzig, II. 1891, p. 375.
^ Hazslinszky Frigyes: Éjszaki Magyarhon Viráaya, 1864,
p. 164. ,A szepességi Teplicztöl kezdve nyugat felé, a Kis-Táti'án több
helyen."
^Kalchbrenner Károly (Jelentés Szepes megyében 1863.
évben tett természettudományi utazásról. Math. és Természettud. Közlemények
III. p. 111.) ez érdekes elfordulásról a következket irja : , Magán
az éles hegygerinczen (t. i. a Babahorán) Arctostaphylos officinalis által
lépettem meg. mely növény a Szepesség többi részeiben egészen idegen,
de itten tömött, messzire nyúló pázsitokat képezve, fényes zöld, puszpáng-
féle leveleivel a kopár sziklát bevonja ; —
úgyszintén Dryas octopetala
által, melynek eljövetele oly mélyen fekv helyen valóban feltn".