BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
220 . M0E8Z G.: 37. Ustiilina maxiiiia (H a 1 1 e r) S c h r t e r : Pilze, Schles. 2 H. 465. — U. vulgáris T u 1. : Öel. Fung. Carp. (1863). II. 23, tab. III. fig. 1—6. — Winter: Pilze, 2 Abt. 869. Budapest, Jánoshegy, tölgyfa korhadt tönkjén. 38. Hypoxylon coccineum Bull : Champ. franc. 174. tab. 345 fig. 2. — Winter: Pilze, 2 Abt. 865. Budapest, Jánoshegy, bükkfa kérgen. eniibafiidii. 39. Ustilago bromivora F i s c h e r de W. in Pringsheim. Jahrb. Bot. (1869—70) VII. 105. — Wint er: Pilze, 1 Abt. 91. Budapest, Grellérthegyen, a Bromus sterilis magházában. Július. Spóra átm. : 7—9 [j., fala igen gyengén pontozott. 40. Ustilago holostei de By in Pringsh., Jahrb. Bot. VII. 105. — Winter: Pilze, 1 Abt. 99. Budapest. Gellérthegyen, a Ilolosteum umhellatum tokjában. Május. (Filarszky). A spóra átm. : 9— 13 |i, rendesen 12 {jl, sötétlila, falának léczei 0'7— 1 [J. magasak ; a hatszögletes mezk szélessége 2—3 [x. Hazánkból még nem közölték. 41. TJstilago hordei (Pers.) Kellerm. et Swingle, in Exp. Stat. Kansas St. Agric. Coll. (1891). — U. Jenseni Rostr. — U. Carho D C. pr. p. — U. segetum Pers. pr. p. Budapest, Hordeum cult. magházában (B e r n á t s k y, 1896). A spóratömeget a magház fala még takarja. Spóra átm.: 6—7'5 {x, fala igen vékony, teljesen sima. Az árpa másik üszökgombájától, az U. nuda (J e n s.) Kellerm. et Swingle=Z7. hordei Bref.-tl nemcsak teljesen sima spórái különböztetik meg, hanem azon körülmény is, hogy spóratömegét a magház burka még sokáig fedi. E két gomba közt lényeges különbség van a csirázás módjában és a kouidiuiiiképzésben, a mit azonban az anyag régisége miatt nem vizsgálhattam. Brefeld. kutatásai eltt az árpa, a zab és a búza üszökgombáját általánosan U. Carho D C.-nak és ü. segetum Pers.-nak nevezték. Ily néven szerepel a hazai irodalomban az árpa üszökbetegsége is. 42. Ustilago hypodites (S c h 1 e c h t e n d a I) F r i e s : Svst. Myc. (1829) III. 518' — Winter: Pilze, 1 Abt 87. — S eh rté r: Pilze, Schles. 1. H. 267. Budapest, a Gellérthegy déli lejtjén, az Agropyrum repens szárán. Júl.— szept. A spóra : 4"5—6 X 4*5 ;j., sima. Ugyanitt Mágocsy-Dietz S. is ban. (Linhart: Fungi hung. Nr. 104). gyjtötte 1883, június- 43. Ustilago maydis (D C.) T u 1. : in Ann. se. nat. (1847) 3 sér. VII. 83. — Schröter: Pilze, Schles. 1. H. 271. —
GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL 221 U. Zeae-Mays Winter: Pilze, 1 Abt. 97. — U. Mays Zeae Magnus in Verh. Bot. Ver. Prov. Brandbg. (1896) XXXVII. 72. Budafok. A kukoricza himvirágzatában. Július. (Filarszky). A spóra: 10—13X8"8— 10 [J-, barna, srn tüskés. 44. Ustilago tritici (P e r s.) J e n s: om Kornsorternes Brand. (1888). — U. segetum P e r s. pr. p. — U. Carbo D C. pr. p. Budafok, a Triticum cult. kalászában. (Filarszky). Spóra: 4*5—7'oX4'5— 6{i, rendes átm. : Q\l, gyéren és gyengén pontozott. Urediiiales. 45. Coleosporiuin campanulae (P e r s.) Lé v. in Ann. se. nat. (1847) sér. 3. VIII. 373. — Ed. Fischer. Ured. Schweiz. (1904) 443. Budapest^ Svábhegy, Gamxmnula raimncidoides él levelén, uredo és teleuto. 46. Coleosporium melampyri (Rebent.) Klebahn. — Ed. F i s c h e r : Ured. Schweiz. 440. Budapest, Hvösvölgyben, a Melamjíyrum nemorosum él levelén alul, teleuto. Szept. Teleutospóra : 83 100X23[a, csúcsán a fal vastagsága: 13— 17[J.. 47. Melampsora allii-fragilis K 1 e b a h n. ;— E d. Fis cher Ured. Schweiz. 481. Csepelsziget, Szigetszentmiklós mellett, Salix fragilis él levelén alul, uredo. Okt. (Filarszky, K ü m m e r 1 e, M o e s z). Uredospóra : 20— ^27 X 13— 17, fala fent sima, lent sren tüskésen pontozott. Parafízis : 40—50 X 15— 18 |x, falának vastagsága 3 [l-ig. Morfológiailag egyezik a M. galanthi-fragilis Klebahnval. A M. allíi-fragilis uredospórái azonljan — általában — kisebbek. 48. Melampsoraallii-populinaKlebahn. — Ed. Fischer: Ured. Schweiz, 504. Csepelsziget, Szigetszentmiklós, (Filarszky, Ktt m m e rl e, Moesz) és Tököl mellett (Kümmerle, Szurák). Pojmlus nigra és P. deltoidea él levelén alul, uredo és teleuto. Október. Uredospóra : 27—33 X 15—17, falának vastagsága 2—3 \i. ; csúcsán sima, különben aprón tüskés; teleutaspóra : 50—66 X 7— 10 a, fala barna, fent nem vastagabb, mint másutt ; parafízis : 50—66 X 13—20 [X. 49. Melampsora helioscopiae (P e r s.) C a s t : Mars. (1845) 205. — Ed. Fis cher: Ured. Schweiz, Cat. 508. pl. Csepelsziget, Szigetszentmiklós mellett, az Euyhorhia lucida él levelén, teleuto. Október. (F i 1 a r s z k v, K ü m m e r 1 e, M o e s z). Teleutospóra : 40—47 X 10—14 ^.' 18*
- Page 205 and 206: 170 FucsKÓ M. gyakran érintkezés
- Page 207 and 208: 172 FucsKó M. levegnyílások elli
- Page 209 and 210: 174 FUCSKO M. L.-oii, de különös
- Page 211 and 212: 176 FucsKó M. : tulajdonságai ala
- Page 213 and 214: 178 FÜC8KÓ M. GlycyrPhiza. A szö
- Page 215 and 216: 180 FücsKó M. R. Pseud-acacia f.
- Page 217 and 218: 182 FÜCSKÓ M. A magvak a rekeszfa
- Page 219 and 220: 184 KucöKó M. (a mi akkor látszi
- Page 221 and 222: 186 FUC8K0 M. ellipsoid-alakú lysi
- Page 223: 188 FUCSKO M. közti távolság fel
- Page 226 and 227: A PAPILIONATAE TERMESFALA 191 lágy
- Page 228 and 229: A PAPIIilONATAE TERMESFALA 193 és
- Page 230 and 231: A PAPILIONATAE TERMESFALA 195 rizte
- Page 232 and 233: A PAPILIONATAE TERMEÖFALA 197 derm
- Page 234 and 235: A PAPILIONATAE TERMESPALA 199 falú
- Page 236 and 237: A PAPIlilONATAE TERMESFALA 201 lev
- Page 238 and 239: A PAPILIONATAE TERMÉSFALA 203 Lecl
- Page 240 and 241: A PAPILIONATAE TERMESPALA 205 Lecle
- Page 242 and 243: A PAPILIONATAE TERMESFALA 207 a mik
- Page 244 and 245: A PAPILIDNATAE TERMÉ8F-ALA 209' eg
- Page 246 and 247: A PAPILIONATAE TERMÉSFALA 211 Lege
- Page 248 and 249: Bofanikai Közlemények. 1909 10. a
- Page 250 and 251: 214 M0E8Z G.: Gypsophila fastujiata
- Page 252 and 253: 216 MOESz G.: Budapest; herbáriumi
- Page 254 and 255: 218 MOESz G. 115 [x; ascus: 46—60
- Page 258 and 259: 222 MOEsz 6.: 50. Melampsora larici
- Page 260 and 261: 224 MOEsz G. a Kamara- erdben, az E
- Page 262 and 263: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 264 and 265: GOMBÁK BUDAPE6T ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 266 and 267: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 268 and 269: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 270 and 271: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 272 and 273: GOMBÁK BUDAPEST É8 KÖRNYÉKÉRL
- Page 274 and 275: ADATOK SZEPE8 VÁRMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 276 and 277: AUATüK SZEPES VARMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 278 and 279: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 243 Leitl
- Page 280 and 281: BZEMÉLYl HÍREK 245 SZEMÉLYI HÍR
- Page 282 and 283: A szakosztály július, augusztus
- Page 284 and 285: VIII. KÖTET. 1910. 1/15. 6. FÜZET
- Page 286 and 287: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. T
- Page 288 and 289: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 290 and 291: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 292 and 293: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 294 and 295: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 296 and 297: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 298 and 299: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 300 and 301: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 302 and 303: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
- Page 304 and 305: MAGYARORSZÁG NÉHÁNY NÖVÉNYÉRL
220 . M0E8Z G.:<br />
37. Ustiilina maxiiiia (H a 1 1 e r) S c h r t e r : Pilze, Schles.<br />
2 H. 465. — U. vulgáris T u 1. : Öel. Fung. Carp. (1863). II. 23,<br />
tab. III. fig. 1—6. — Winter: Pilze, 2 Abt. 869.<br />
Budapest, Jánoshegy, tölgyfa korhadt tönkjén.<br />
38. Hypoxylon coccineum Bull : Champ. franc. 174. tab.<br />
345 fig. 2. — Winter: Pilze, 2 Abt. 865.<br />
Budapest, Jánoshegy, bükkfa kérgen.<br />
eniibafiidii.<br />
39. Ustilago bromivora F i s c h e r de W. in Pringsheim.<br />
Jahrb. Bot. (1869—70) VII. 105. — Wint er: Pilze, 1 Abt. 91.<br />
Budapest, Grellérthegyen, a Bromus sterilis magházában.<br />
Július. Spóra átm. : 7—9 [j., fala igen gyengén pontozott.<br />
40. Ustilago holostei de By in Pringsh., Jahrb. Bot.<br />
VII. 105. — Winter: Pilze, 1 Abt. 99.<br />
Budapest. Gellérthegyen, a Ilolosteum umhellatum tokjában.<br />
Május. (Filarszky).<br />
A spóra átm. : 9— 13 |i, rendesen 12 {jl, sötétlila, falának<br />
léczei 0'7— 1 [J. magasak ; a hatszögletes mezk szélessége 2—3 [x.<br />
Hazánkból még nem közölték.<br />
41. TJstilago hordei (Pers.) Kellerm. et Swingle,<br />
in Exp. Stat. Kansas St. Agric. Coll. (1891). — U. Jenseni<br />
Rostr. — U. Carho D C. pr. p. — U. segetum Pers. pr. p.<br />
Budapest, Hordeum cult. magházában (B e r n á t s k y, 1896).<br />
A spóratömeget a magház fala még takarja.<br />
Spóra átm.: 6—7'5 {x, fala igen vékony, teljesen sima.<br />
Az árpa másik üszökgombájától, az U. nuda (J e n s.)<br />
Kellerm. et Swingle=Z7. hordei Bref.-tl nemcsak teljesen<br />
sima spórái különböztetik meg, hanem azon körülmény is,<br />
hogy spóratömegét a magház burka még sokáig fedi. E két<br />
gomba közt lényeges különbség van a csirázás módjában és a<br />
kouidiuiiiképzésben, a mit azonban az anyag régisége miatt nem<br />
vizsgálhattam. Brefeld. kutatásai eltt az árpa, a zab és a<br />
búza üszökgombáját általánosan U. Carho D C.-nak és ü. segetum<br />
Pers.-nak nevezték. Ily néven szerepel a hazai irodalomban<br />
az árpa üszökbetegsége is.<br />
42. Ustilago hypodites (S c h 1 e c h t e n d a I) F r i e s : Svst.<br />
Myc. (1829) III. 518' — Winter: Pilze, 1 Abt 87. — S eh rté<br />
r: Pilze, Schles. 1. H. 267.<br />
Budapest, a Gellérthegy déli lejtjén, az Agropyrum repens<br />
szárán. Júl.— szept.<br />
A spóra : 4"5—6 X 4*5 ;j., sima.<br />
Ugyanitt Mágocsy-Dietz S. is<br />
ban. (Linhart: Fungi hung. Nr. 104).<br />
gyjtötte 1883, június-<br />
43. Ustilago maydis (D C.) T u 1. : in Ann. se. nat. (1847)<br />
3 sér. VII. 83. — Schröter: Pilze, Schles. 1. H. 271. —